Nógrád, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-11 / 8. szám
Képernyő előtt Évkezdés —jó start fal Ünnepek múltán elkezdődtek az új év közönséges napjai, sőt immár utána vagyunk január első teljes műsorhetének is. A start ígéretesnek mutatkozott, s ha nem következik rá idő előtti kifulladás, jó iramú, mozgalmas és változatos eseménysorozat vár ránk az esztendőben a képernyők előtt. Ezt ígérik az olvasott előzetesek s az eddig látott programok. Persze, elhamarkodott dolog lenne ilyen korán inni a „medve bőrére” egyelőre elégedjünk meg annyival, hogy a televízió évnyitó hete tetszetős, odafigyelésre érdemes, várakozást ébresztő volt. örömmel nyugtázhattuk, például, hogy immár harmadik alkalommal jelentkezett programunkban igen igényes produkcióval a román televízió magyar szerkesztősége. A közelmúltban gyönyörködhettünk az általuk filmre örökített Toldiban. Arany János elbeszélő remekében, majd Karácsony Benő Napos oldal című regényének tévéfilmvól- tozatában, most pedig, kedden este, Rettenetes vasárnap délután címmel, Tomcsa Sándor novellájának tévéváltozatával örvendeztettek meg bennünket. Az emberi társkeresés nagyon finom tapintatú gro- teszkje ez a sajátos atrnosz- férájú történet. Külön figyelmet keltő az a szokatlan tempólassítás és meg-megújuló jelenetvaríáns, amiveí Száraz György rendező a történés időmúlását érzékelteti, az író mondandóinak nyomatékot ad. Szereplői: Orosz Júlia, Barkó György, Taszó Hona, Lázár Erzsébet és Ambrus Vilmos szintén a nagy igényű rendezői elvek hiánytalan megvalósítását szolgálták, örömmel jegyeztük meg arcukat, mint olyanokét, akikkel az elkövetkezőkben is szívesen találkoznánk a képernyőn. Életünk konkrétabb problémáit feszegeti Máriássy Judit Nagy Anna, kis Anna című tévéfilmje, mely a múlt nyári, veszprémi tévéhét sikere után szerdán került képernyőre. Hogyan igazodnak, formálódnak vagy húzódnak korábbi megszokott életformákba a jelen felgyorsult társadalmi változásai közepette egy kis falusi közösség emberei? Milyen egyéni, családi és társadalmi megráz kódás okon át vezet az út a váiíozásokhoz? — ezt ke- icsi történetében az írónő. O'ykor talán szükségtelent^ didaktikus az összegezés, lényegileg azonban igaz, amit mond, s elgondolkodtató. Az igen jó színészi csapatmunkából Pécsi Ildikó, Fonyó István, Horváth László, Herczeg Csilla, Almási Albert, Pataky Jenő, Molnár Tibor, Kránitz Lajos nevét külön is érdemes megemlíteni, ők segítették leginkább Havas Péter hitelességre törekvő rendezését. E nap eseménye volt még műsor KKDTK KOSSUTH RADIO? t.27: „Aranyház- a toiaiógíébM. III. rész (fem.) *-57: A Népzenei Haajaa t>)aág melléklete 9.44: Gyermek jelenete*: 10.45: AZ MR 10—14 különkiadása. Kupaktanács 14.15: Lemezmúzeura 11.22: Régi hires énekesek motorából llJS: Jőfíika Miklós: Emlékirat. XV/14. rész: üt az ismeretlen felé (ism.) 12.45: Törvénykönyv’ 13.00: A Rádió ganini M-20: a magyar központi íúvó6zer#£kara játszik 14.40: Élő vílágir-5d»iawi 15.05: Népszerű dalia»vételeinkből 15.28: Szállásmesterek. A Gyer- mekrácíió műsora 14.00: Déki La katas Sáadar népi zenekara játszik 16.30: Zengjen a muzsika 17.OS: Arcélek. Mun kása brázatea a magyar irodaiamban 17.34: Puccini: Manón Lescaut — Szerelmi kettős a n. felvonásból 17.45: A Szabó család 18.15: Hol volt, hal nem volt... 19.30: Gondolat. A Rádió irodalmi lapja 20.15: Üj Melódia-lemezeinkből 20.33: A környező világ. KGSTh ír adó 21.03: Budapesti beszélgetés Giuliett Simionatóval 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Lajtha László: Négy capella madrigál Charles d’Orléans verseire 22.5(1: Akitől tanultam 2il.no: Három szvit 0.10: Vlrágénekek PETŐFI RADIO: 8.05: Boross Jolán nótákat énekel 8.20: Tíz perc külpolitika (ism.) 8.33: Társalgó 10.00: Zenedélelőtt 12.25: Gyermekek könyvespolca 12.35: Melódiákoktól 13.25: Látószög 13.30: Muzsikáló természet 13.35: Hegedűmuzsika gyermekeknek 14.00: Operaslágerek 14.35: Tánczenei koktél 15.20: Könyvről — könyvért 15.30: Sanzonműsor négy tételben 15.35: Csúcsforgalom 18.00: Tini-tonik 18.35: Beszélni nehéz 18.47: Külföldről érkezett (ism.) is.n: pasztny Júlia és Kelen Péter énekel lé.25: Gyógyitható-e a logínysorvadás? 19.35: Csak fiataloknak! *l).35: Hét bagoly. Krúdy Gyula regénye rádióra alkalmazva XVII. rész: A téli vendég (ism.) *1.01: Népdalkörök pódiuma (ism.) 21.26: A kamaszkortól a klimaxig 2. rész 21,36: Három a kislány. Részle- ' tek Schubert—Berté daljátékéból 22.30: Balassa P. Tamás szerzeményeiből 23.20: A mai dzsessz; MISKOLCI STtJDlO: 17.00: Hírek, időjárás, műsorismertetés. — 17.10: Zenedoboz. A stúd’ó zenés reitvényműsora. Telefonügyelet: 35-510. szerkesztő: Beely Katalin és Zakar, János. 18.00: Eszak-magyarországi krónika. (A . Miskolci Akadémiai Bizottság egészségügyi szakbizottságának tudományos ülésén. — Az Egri Ruhaipari Szövetkezet exporttervei.) 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TCLITIZKV: 8.0S: Tévétorna (ism.) 1.06: iskolatévé Oroszai beszélünk 8.25: Fizikai kísértetek L 9.00: Orosz nyelv (Alt. isk. 8. oaeM l.lt: Környezetismeret (Alt. isk. 1. oszt.) 8.15! Ősztályíőnöki óra (AJ*, isk. 7—8. oszt.) n.K: osztályfőnöki óra (Alt. isk. 3—4. oszt.) M.25: Osztályfőnöki óra (Mt. isk. 9—8. oszt.) **.35: Korok művésaetc 11.05: Képújság 14.25: Iskolatévé. Osztályfőnöki óra (ism.) 14.31: Osztályfőnöki óra (tem.) (Alt. isk. 7—8. oszt.) 16.05: Korok művészete (ism.) 15.35: Napköziseknek — szakköröknek. Beteg vagyok 16.15: Hírek 16.2*: A rövttHUmettKfiök műhelyéből 17.00: Képújság 17.05: Sakk-matt 17.25: MAFC—Olimpia Ljubljana Kupagyőztesek Európa Kupája férfi-kosárlabda- mérkőzés 19.00: Reklám 19.10: Tévétorn* 19.15: Bsti mese 19.30: Tv-hfradó 20.00: Az Onedin család. Magyarul beszélő angol tévéfilmsorozat. X/2. rész: Hideg szelek 20.55: stúdió ’83. 21.55: Kockázat 22.21: Tv-híradó 3. 19.10 19.30 20.00: 21.30 22.00 22.15 2. műsor: 20.0«: Képmagnósok figyelem! 20.30: Beszélgetések az operáról 20.55: Tv-híradó 2. 21.15: Hetedik nap este. Magyarul beszélő csehszlovák film 22.45: Képújság BESZTERCE® ANY A: Esti mese Tv-híradó Üvegfigurák. Bolgár film K. L. zacltar: Dokumentumműsor a kiváló szlovák színházi szakemberről (ism.) Ez történt 24 óra alatt. Kamarahangverseny. Helyszíni közvetítés 23.00: Hirék 2. MÜSOR7 19.30: Tv-hiradó 20.00: Fiatalok tv-klubja. 2. rész 21.30: Időszerű események 22.00: Színművészeti magazin 22.23: Matematika mindenkinek. MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4 és háromnegyed 6-tól AB®A' színes, zenés, látványos svéd- ausztrál film. 8 órától: Detektív két tűz között. (14) — Salgötai- jani Kohász: Fekete tyuk. Színes. szinkronizált szovjet film. - Tarján vendéglő: Ben Hur. I n. Szines amerikai szuSe^irh' ci6. _ Balassagyarmati Madách. Mesemozi: A farkas és » dák. Színes rajz- es babfilm mesesorozat Várlak nalad vacsorára (14) Színes, szinkronizált amerikai filmvigjéték. lokolamo- 55i • Nuki majom kalandiai. szí nes szovjet ifjúsági Nagybátonyi Petőfi: Kalózok Ja maicában. Színes angol kaland jjjm _ pásztói Mátra: Éjszakai utazók. (16) Színes, szinkronizált olasz—spanyol ri^Asztatasztikus film. - "«sairi A»*** los: Hová tűnt Agatha Christie. (14) Színes angol filmdráma. Kisterenyei Petőfi: Szuperzsaru. Színes, szinkronizált olasz t>űn.ryi fiimvíniáték. — Jobbár vi: A kék lagúna. Színes amerikai üUn, annak az éj dokwmentumfilm-sorozatnak a nyitánya is, amely az elkövetkezőkben Krónika címmel hazánk második világháborús hadbaié- péeének körülményeit elemzi, tárja elénk szemtanúk: katonák és tisztek, volt tábornokok és túlélő munkaszolgálatosok visszaemlékezései, hiteles dokumentumok és más források alapján. A sorozat kezdő részében a 2. magyar hadsereg doni hadba lépésének előzményeit ismerhettük meg. Sára Sándor rendező valóság- feltáró vállalkozása nagy érdeklődésre tarthat igényt a továbbiakban is. Lélekvándorlás a címe Hernádi Gyula új tévéjótékának. Különleges és bravúros íróiirodalmi szaltósorozat szemtanúi lehettünk általa. A történelmi személyiségek köré épített fiktív események azonban alig többek rendkívül látványos szellemi buborékoknál, legfeljebb a fölényes mes térségi bravúr nyűgözi le a nézőt, mivel a helyzetterem lésben és tökéletes kiaknázásában Hernádi valószerűsííeni képes a fikciókat. S azt is kétségtelen, hogy a történetkék szerepjátszása rendkívül hálós lehetőségeket kínál különösen két művészünknek, Bánsági Ildikónak és Darvas Ivánnak, de epizódpartnereik- nek: Gáspár Sándornak, Hegedűs D. Gézának, Puskás Tamásnak. Basilides Zoltánnak és Harsányi Gábornak is. Nemkülönben az ezúttal rendezésre vállalkozó színészünknek, Madaras Józsefnek. A hét tévéfilmjei, játékai sorában méltatlanul kapott helyet a Csata a hóban című, szombaton délután látott produkció. Kern István regényének tévés változata tizenéveseink szellemi igényének alá- értékelése. Az eseménytelen, bugyuta históriában seregnyi jó színészünk: Bálint András, Zen the Ferenc, Bencze Ilona, Pásztor Erzsi, Földi Teri, Te- messy HécB, Bencze Ferenc, Végvári Tamás csak partra került hál módjára vergődött, a gyermekszereplők szövegmondása meg egyenesen fülsértő volt. E kisiklás ellenére mozgalmas, változatos évkezdetet tudhatunk magunk mögött. Különösen, ha olyan egyéb műsoralkotó elemeket is tekintetbe veszünk, mint az új Onedin-sorozat, a Viaszfigura című angol „klasszikus krimi", A maláji tigris című olasz ka- iamdfilmsorozat, Antonioni Nagyítása, az Audrey Hep- burn-sorozatból a Ketten az úton című produkció és a vasárnap esti tévészínház keretében látott amerikai tévéfilm, a Kényes egyensúly. (b. t.) A harmadik Tolsztoj volt az orosz irodalomban. Egynek a nevét, aki ugyanúgy Alekázej volt, a magyar olvasó nem ismeri; 'Lev Tolsztojét viszont annál inkább; az övét, Alek- szej Nyikolajevics Tolsztojét, a Golgota, az Első Péter Írójáét is majdnem ugyanannyira, ha a méricskélés egyáltalán lehetséges volna. Szerb Antal 1941-es világ- irodalomtörténetében még fel sem bukkan Alekszej Tolsztoj neve, holott akkor már csak néhány esztendő volt hátra az életéből: 1946-ban, közvetlenül a második világháború után hunyt el. Pedig az akkor ötvennyolc éves írónak addigra több műve is napvilágot látott magyarul, ráadásul a legfontosabbak, a tolsztoji életmű alappillérei is. 1926- ban a Pesti Hírlap' Aelita című fantasztikus regényét közölte folytatásokban, utána egymástól függetlenül két kiadó is megjelentette könyv- alakban. 1928-ban a gyomai Kner Nyomda az Első Péter csírájának tekinthető Péter cár napja című hosszabb elbeszélését adta közre; a Golgota Kálvária címmel 1937- ben; az Első Péter Nagy Péter címmel 1938-ban jutott el a magyar olvasókhoz. Féja Géza 1941-ben, a Szovjetunió elleni hadbalépé- sünk esztendejében írta: „Alexej Tolsztoj és Solochow a kelet-európai humanizmus kútfői, mondanivalójuk tiszta emberi beszéd”. A magyar irodalmi közvélemény legjobb .formálói már ekkor letették Nógrád megyei Múzeumok Évkönyve, 1982 Napvilágot IStott Salgótarjánban a Nógrád megyei Múzeumok Évkönyvének ,1982. évi kötete, amely a sorban már a nyolcadik. A kötet tanulmányait a szerzők szép gesztussal dr. Schneider Miklós, a Nógrád megyei Levéltár egykori igazgatója emlékének ajánlották. Az évkönyv felelős kiadója dr. Praznovsz- ky Mihály, szerkesztője dr. Szvircsek Ferenc. A múzeumi évkönyvek hosszú idő óta a megyei múzeumi szervezet adott időhatáron belüli tudományos tevékenységének összefoglalásait is jelentik. A bennük közreadott tanulmányok beszámolnak a múzeumokban folyó kutatási irányokról, részkutatások eredményeiről. Ugyanakkor információkat tartalmaznak ezen intézmények közművelődési munkájáról s minden más múzeumi tevékenységről is, például a gyűjteménygyarapodásról, kiállítási programról, látogatottságról. Az évkönyv 1982. évi kötetében a tanulmányok sora tematikailag a régészettel kezdődik. Soós Virág számol be a Szécsény-ültetési zselizi telep feltárásáról. Amint arról lapunk korábbi számaiban már mi is többször hírt adtunk, ez az első, hiteies Nógrád megyei neolitikus lelőhely. Soós Virág szerint: „Az 1979-ben megindított, s azóta folyamatosan zajló ásatásoknak két fő célja van: a tervszerű, folyamatos leletmentés (a tervezett völgyzáró gát egyrészt a telephez, a dombtető, legszélesebb részéhez csatlakozik, másrészt a domb — tehát a telep — másik feléből tervezik kitermelni a völgyzáró gát építéséhez szükséges, földet); ugyanakkor ezek a körülmények egyben azt is lehetővé teszik, hogy egy, — bár viszonylag nem nagy kiterjedésű — neolitikus telepet teljesen feltárjunk.’’ A régész ezután részletesen ir az eddigi ásatási eredményekről, az úgynevezett zselizi csoport egyéb publikált lelőhelyeiről és jellegéről, a leletanyagról, a további tervekről. A történelmi tanulmányok közül érdeklődésre tarthat számot Szvircsek Férenc Üveghuták, üveggyárak Nógrád megyében című publikációja, amelyben a szerző bevezetőként alapos képet rajzol a nógrádi üvegipar területi elhelyezkedéséről, természeti és gazdaságföldrajzi feltételeiről. Majd pedig önálló kutatásokra támaszkodva a megyei huták és gyárak keletkezését dolgozza fel, szól ezek tulajdonosairól, bérlőiről, berendezéseiről és termeléséről. Igen gazdag mellékletet is közread ezen ipar- történeti témakörben. Maruzs Mónika a „Nógrád megyei gazdasági egyesület” történetéhez (1839—1871) közöl adalékokat. Praznovszky Mihály tanulmányában egy jómódú köznemesi család, a Szentiványiak gazdálkodását elemzi a XIX. század első felében, kapcsolódva a középréteg-kutatási tervezethez. Ebben a szerző a nógrádi köznemesség múlt századi történetének újabb rétegét tárja fel. Mint írja: „A levéltári forrásból kiemeltük azt a családot, amely tarsadalmi- gazdasági súlyánál, szerepénél fogva reprezentálhatja a jelzett korszak nemesi gazdálkodását, annak fejlődését, tanulságait, zsákutcáit.” Ugyanakkor a szerző mélyebb ősz- szefüggések föltárására is vállalkozik vizsgálódása során. Ugyancsak különös érdeklődésre tarthat számot Horváth István: A Sréter család társadalmi, gazdasági szerepe a XIX. század első felében Nógrád megyében című .tanulmánya. Nógrád megye feudáliskori története nem választható el a Kacsics család történetétől. „E család leszármazottai hosszú századokon át a saját érdekeik és a feudális rendiség érdekösszhangját képviselték és meg is valósították azt. Az újkori társadalmi törekvések és a családi ambíciók újabb csoportokat szólítottak a történelem színpadára. A Kubinyi- ak, a Krúdyak, a Szentiványiak, a Cyürkyek, a Ma- dácfiolc, a Tihanyiak, a Fráterek, a Kacskovicsok neve a politikával, a közszerepléssel Igencsak összeforrott Nógrád megyében. Ebben a meg hosz- szan folytatható sorban jól csengett a XVIII. század második felétől a Sréter család neve is” — írja a szerző bevezetőként. Horváth István nem családtörténetet ír. Célja az volt, hogy tanulmánya segítségével közelebb juthassunk Sréter Jánös reformkori alispán nézeteihez, amit a társadalmi haladással s természetesen osztályával kapcsolatban képviselt. Kovács Anna Nagy Iván könyvtáráról tesz közzé újabb feldolgozást. Ezúttal mint egy művelődési eszmény bizonyítékát tárgyalja az adott kor művelődési közállapotaival összefüggésben e könyvtárat. Belitzky János Miskolczy- Simon János, Nógrád vármegye dualizmuskori utóteö főlevéltárnokának munkásságát dolgozza fel tanulmányában. A tanulmány jegyzeteiben külön összefoglalja dr. Schneider Miklós munkásságát is, aki 1981-ben hunyt el. A történelmi tanulmányok sorát Vonsik Ilona zárja, aki újabb adalékokat ad közve Nógrád megye forradalmi ifjúsági mozgalmának történetébe» (1919—1944). Az évkönyv a továbbiakban néprajzi tanulmányt közöl Zólyomi József tollából. A szerző ezúttal a narasztság anyagi ellátottságából a földműveléshez kötő ismeretet és gyakorlatot foglalja össze a XVIII. század elejétől a XTX, század közepéig. Ezt követi Rejtő István érdekes közleménye Mikszáth Kálmán és Selmecbánya kapcsolatáról. A Salgótarjáni városi Tanács, a TIT megyei szervezete, a Nógrád megyei Múzeumok Igazgatósága a várossá nyilvánítás 60. évfordulója alkalmából 1982 február 18- án emlékülést rendezett. Ezen elsősorban a város legújabb- kori történetével foglalkozó előadások hangzottak el. Az évkönyv ezeket mostani számában adja közre. így olvashatjuk Sára János előadását a város gazdasági életének alakulásáról 1944-től 193ű-ig. Horváth István pedig ugyancsak ezen időhatárok között elemzi a kulturális tendenciákat és jelenségeket Salgótarjánban. A gazdag tartalmú és gonddal szerkesztett évkönyvet muzeológiai közlemények zárják. T. E. A humanizmus kútfője Száz éve szüleien- Alekszej Jolszloj voksukat Alekszej Tolsztoj mellett. Az, hogy Szerb Antal nem említi, bizonyara nem értékítélet, s ma már aligha tudnánk megállapítani, miért siklott ei fölötte. Abból a néhány adatból, amelyet följ egyeztünk, világosan látható, hogy mi, magyarok, nem késtünk el fölismerni a harmadik Tolsztoj világirodalmi jelentőségét — tanúsítja ezt az is, hogy — olyan nagy magyar író fordította, mint Németh László, aki az Első Pétert tolmácsolta újra az ötvenes években. Alekszej Tolsztoj 1883. január 10-én született a szamarai kormányzóság Nyikola- jevszk nevű városában grófi, de magyar értelemben véve már csak hétszilvafás nemesi családból. Édesanyja nem tehetségtelen Írónő volt, fiát ennek ellenére a pétervári műszaki főiskolára adta. Ö azonban sohasem szerezte meg mérnöki diplomáját; író akart lenni. Versekkel kezdte; két lírai gyűjteménye meg is jelent, ám hamarosan áttért a prózára. Első felfedezőinek egyike Makszim Gorkij volt. 1910-ben írta róla: „..kegyetlen, igazságos szeretettel ábrázolja a kortárs nemesség szellemi és gazdasági romlását. . ” E mondatával Alekszej Tolsztoj munkásságának egyik leglényegesebb pontját ragadta meg: osztályát ábrázolta, a polgárságba hajló nemességet, ám korántsem nosztalgikusan, sajnálkozva, hanem visszanézve, fölülemelkedve és túllépve rajta. Ismeretes, hogy Alekszej Tolsztoj 1917 után Franciaországba emigrált. 192I-es hazatérése, „megtörése” éppen azzal magyarázható, hogy túljutott osztálya, a nemesi-polgári osztály kisszerűségein, értetlenségein, s olyan természetes módon illeszkedett bele az új rendbe, hogy az sokáig szinte gyanússá tette a balos irodalmárok szemében. Titka az a humánum volt, amelyet Féja Géza is említett. Alekszej Tolsztoj hazaszeretete, életimádata, mélységes humanizmusa magától értetődően állította az új társadalom mellé. Benne élt, benne lélegzett anélkül, hogy feladta volna a múltját. Hogy mennyire nem „megtért gróf” volt, jól és érdekesen példázza hazamenetele utáni első regénye, az Ibikusz. A szovjet szatíra kezdete, sok mozzanatában Ilf—Petrov későbbi munkájára, a Tizenkét székre emlékeztet. Az emigránssá váló ügyeskedő kispolgár szatírája: ilyet csak az tud írni, aki belülről küzd valami ellen és valami melMagyarnándorból művelődési kiránduláson Az iskolán kívüli művészen ti nevelést nem csupán a dián kok számára szervezett klubokban, programokon, hangverseny- és szí n házbéri etek - kel segítik a magyarnándorl Radnóti Miklós Körzeti Művelődési Házban. Például vasárnapra egész napos budapesti művelődési kirándulási állítattak össze a gyerekeknek. Megnézték Bulgakov» őfelsége komédiása című darabját a Vígszínházban, részt vettek a Planetáriumban a Betlehemi csillag című előadáson és ellátogattak a Várba is. lett. Alekszej Tolsztoj állás- foglalása élesen egyértelmű: az alakulóban levő szocializmus gyöngeségeit kihasználó kispolgárt, a nepmant pellen- gérezi ki. Az Ibikuszt — immár véglegesen otthon — művek hosz- szú sora követi. Tolsztojnak legendásan nagy munkabíró • képessége volt. Kornyej Csu- kovszkij följegyezte róla, hogy volt év, amikor fölváltva egyszerre három művön is dolgozott. Talán ez az oka annak, hogy a Golgotát — írója szavával: a hazatérés, a hazába vezető út regényét — még befejezte, de Első Péterének a végére már nem tudott pontot tenni. Rá is illik, amit Bartók Béla sóhajtott halála előtt: „Csak azt sajnálom, hogy teli bőrönddel kell elmennem”. Egy negyvenes évek eleji vallomása nagyszabású írói programot sejtetett hátralevő esztendeire: „Négykor csábít ábrázolásra: Rettegett Iván és Péter kora, az 1918— 1920-as polgárháborús időszak, és a mi jelenlegit páratlan lendületű és fontosságú korszakunk”. Nem minden valósult meg belőle, kárára a szovjet, s kárára a világirodalomnak. Magyar monográfusa így foglalta össze jelentőségét: „Tolsztoj életműve nemzedékének legnagyobb tanulsága és tanítása volt,: eleven emlékezés a múltról, ameív jelenné változott, tragédiákról, amelvek. hol véresek, hol rútul elsikkasztotok voltak”. Győri László I
