Nógrád, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-09 / 7. szám

VTLÄG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXIX. ÉVF., 7. SZÁM ARA. 1,40 FORINT 198^ JANUÁR 9., VASÁRNAP ismét „jé! termeitek” a mozisok Sikeresen teljesítette a VI. ötéves terv második évére eső feladatait is a Nógrád megyei Moziüzemi Vállalat. Az 1982-es esztendőben 22 ezer előadáson 1 698 399 né­zője volt a filmszínházaknak, 61 ezerrel több mint az ugyancsak jól teljesíteti 1981-es évben. Ezzel az ered­ménnyel 104,2 százalékban tettek eleget a kiváló válla­lati feltételeknek A megyei mozisokra az 1979-es orszá­gos nagy visszaesés utáni években a folyamatos föllen­dülés jellemző. Most is kiemelkedcek az úgynevezett közművelődés- politikai mutatók: a magyar (122,1 százalék), a szovjet (141,2 százalék) és az eszmei­leg, művészileg kiemelt „A” filmek (128,3 százalék) láto­gatottsága. A nézöintenzitás 7,1 fő, ami elméletileg azt je­lenti, hogy 1982-ben minden megyei lakos hét filmre vál­tott mozijegyet. A vállalat közművelődési tevékenységében igen fontos szerepet játszik a különböző reprezentatív sorozatok (film­napok falun, Munkásfilmna- pok, Szovjet filmek fesztivál­ja stb.) szervezése, valamint a megye nagyobb kulturális rendezvényein való részvé­tel (többek között a FIN, nemzetiségi napok, béke- és barátsági hónap, ünnepi könyvhét). Bár nem jelent nagy né­zőszámot, igen fontos a film­esztétikai nevelés, a mozi megszerettetése, a rétegigé­nyek kielégítése szempontjá­ból a filmklubok hálózata. Salgótarjánban két sorozat ment: 400 bérlettel a Titok­zatos történetek című öt ar­chív- és öt MOKÉP-filmmel, valamint a középiskolai film­klub, a Kortárs szépirodalom adaptációiból. Pasztán és Szé- csényben 10—10 alkotásból — az „új hullám” filmjeiből — álló bérletet bocsátottak ki. Hat-hat előadást láthattak azok, akik a zagyvapálfalvai ifjúsági-művelődési házban az Egzotikum a filmművé­szetben vagy a TIT-ben a sci-fi összeállításra voltak kí­váncsiak. Az utóbbira olyan nagy volt az érdeklődés az általános iskolások körében, hogy meg is kellett ismétel­ni, az egyes filmeket szak­képzett előadók kommentál­ták. Csaknem azonos célokkal működik a stúdióhálózat is, a megyé hat filmszínházában rendszeresen havi két elő­adással, négy-öt helyen al­kalmanként vannak stúdió­vetítések. Megindult a stú­dióprogram a salgótarjáni Pénzügyi és Számviteli Főis­kolán is. Harmadik éve vált folya­matossá a pódiummozi Nóg­rád megyében. Nagy sikere van ennek az „árukapcsolás­nak”, hogy filmet is vetíte­nek, az abban szereplő nép­szerű művészekkel előadást is bemutatnak. Salgótarján mellett váltakozva hol Ba­lassagyarmatra, hol Pászto­ra visznek el így egy-egy programot. A tavalyi sorozat nem véletlenül volt telt há­zas szinte minden egyes alka­lommal. Pódiumra lépett Holtai Kálmán, Psola Irén, Pécsi Ildikó, Lukács Sán­dor, Esztergályos Cecilia, Sze­rencsi Éva—Józsa Imre. Ter­mészetesen idén is folytatják ezeket a műsorokat. Szociális terv a vízműnél Támogatják az UdUlést, az utazást, jobbítják a munkakörülményeket Idén tizennyolcmillió forin­tot fordít szociális, jóléti és munkavédelmi célokra a Nóg­rád megyei Víz- és Csatorna­mű Vállalat. A társadalmi el­látás fejlesztése, az egészséges és biztonságos munkaföltéte­lek megteremtése egyszerre szolgálja mind a dolgozók sze­mélyes érdekeit, mind a ter­melési célok teljesítését, a termelékenység és hatékonyság fokozását. Ügyelnek arra az irányítók, hogy az igénybe vett erőforrások elsősorban a két­keziek, a nagycsaládosok és az egyedülálló szülők helyzetét javítsák. Saját és bérelt üdülőben kétszázötven fő üdültetését tervezik ebben az évben. Haj­dúszoboszlón, Gyulán, Jász­apátiban, Debrecenben és Za- márdiban kínálkozik lehetőség a kikapcsolódásra a dolgozók­nak. A családos üdültetés költ­ségeihez különböző módon — bérleti díjjal, utaztatással — 215 ezer forinttal járul hoz­zá az egység. Jelentékeny ösz- szeget: 140 ezer forintot tart fönn a vállalat segélyezésre. Nagycsaládosoknak, gyesen levőknek, egyéb ok miatt rá- szornlóknak jut majd ebből a keretből. Az üzemi étkezést 90 ezer forinttal támogatják idén. A korábbiaknál hathatósab­ban támogatja az vállalat eb­ben az évben a dolgozók la­káshoz jutását. Az eddigi gya­korlattól eltérően 360 ezer fo­rint helyett 650 ezer forintot szánnak kamatmentes kölcsön­re. A tavalyi nyolc fő után most tizenkét embert támo­gatnak pénzzel az otthonte­remtésben. Elősegítik a mun­káslakás, a telepszerű több­szintes és a családi ház épí­tését. Az érdeklődés középpontjá­ban áll a munkásszállítás: ezt a vállalat idén is túlnyo­mórészt mikrobuszokkal old­ja meg. A már kimustrá­landó járművek helyett — több mint egymillió forintos befektetéssel — újakat vesz­nek, s így 18-cal bővül a fé­rőhely a buszokban. Emellett térítéssel is támogatják a la­kóhelyről munkahelyre, illetve vissza történő utazást. Munka- és védőruhára, va­lamint -fölszerelésre összesen 400 ezer forintot szánnak. A munkavédelemmel lazábban, szorosabban összefüggő fej­lesztésekre csaknem »12 millió forintot fordítanak 1983-ban. E pénzből épül a nagybátonyi üzemviteli épület, fölújítják a salgótarjáni villanyszerelő­műhely padlóburkolatát. át­festik a Somoskőújfalui kar­bantartó műhelyt, s egyéb javításokat végeznek. A biz­tonságtechnika szintjének eme­lésére félmillió forint költő - öik Biztonságosabb lépcsőket építenek, földelő, rövidre zá­ró fölszereléseket vásárolnak, újakra cserélik a mentőköte­leket; folyamatosan tárják föl a megelőzés lehetőségeit, haté­konyabb' oktatásokat tartanak. Átfogó céljuk, hogy a munkavé­delem mindig gyorsan köves­se a technikában, technológi­ában végbemenő fejlődést. Előkészületek a nyári túrákra A gyerekek még arra vár­nak, hogy végre leessen a hó, hogy a tél örömeit élvezhes­sék, az úttörőmozgalom irá­nyítói viszont már a nyári tábo­rozási programokat állítják ösz- sze. Az idén — országosan — nyolcszáz úttörőcsapat, hu­szonnégyezer pajtása töltheti majd nyáii vakációjának egy részét a közkedvelt táborozási formában, a vándortáborban. A túrázást kedvelő csapatok 32 útvonalon indulhatnak, ezekből harminc gyalogosan, egy-egy pedig kerékpáron, avagy vízi járművel járható be. Újdonság az idén, hogy elő­ször szerveznek vándortáboro­kat a Szigetközbe, s olyan he­lyekre, amelyek a Duna ter­vezett szabályozását követően már megközelíthetetlenek lesznek. Azok a pajtások, akik a Dunán túráznak majd — szintén első eseményként — tizennégy nap alatt, Győrtől Bajáig juthatnak el. Korábban csak Budapest—Baja között szervezték a vízitáborokat. Június 19-től, kétnaponként indulnak majd a csoportok, s a programsor augusztus 4-ig tart. Általában két-két éjsza­kát töltenek egy szálláshelyen az úttörők. A vándortáborok célja, hogy a közösségek meg­ismerjék a szocialista építő- munka eredményeit, a dolgozó r.ép életét, munkáját. A paj­tásoknak ebben az évben is az a feladatuk, hogy felkutas­sák az ország történelmi neve­zetességeit, ismerjék meg ha­zánk felszabadulásának, az ellenállási és partizánmozgal - mák történekét. Természetesen cél az is, (és egyben alkalom), hogy a gyerekek megismer­kedjenek a turizmus alapfo­galmaival. megszeressék és megtanulják védeni, óvni a természetet. Megkezdődött a csoportve­zetők felkészítése is a táboro­zásra. Nem csupán a tájékozó­dáshoz szükséges alapismere­teket, a térképolvasást, a leg­gazdaságosabb csomagolás- technikát és más gyakorlati tudnivalókat ismertetik meg veiük, hanem alaposan ellen­őrzik majd felkészültségüket is. Sajnos, már most érzékelhe­tő egy-két hiányosság, amely nehezíti a vándortáborok szer­vezését. Évek óta hiánycikk például a harminchatosnál na­gyobb túra Bakancs. A jelenleg kapható fémvázas hátizsák sú­lya üresen is meghaladja a négy kilét s kétséges, hogy kapható lesz-e a kereskede­lemben a külföldi, másfél k.- lónál alig több. könnyű há­tizsák. A vízitűrázók gondja, kevés a Duna mentén a tá­borozásra alkalmas — vízzel, mosdókkal ellátott — kikötő­hely. Remélhetőleg mindez nem szegi ked zét a táborozni vá­gyó pajtásoknak, s az idén is — természetesen nógrádi út­törőkkel is — foglalt lesz min­den sátor és bungaló. Füsfté vált milliók Tavalyi tíízmérleg Nógrádban A megyei tűzoltó-parancsnokságon össze­gyűjtötték a tavalyi tűzesetek gyorstatisz- tikáját. Az előzetes adatok arról tanúskod­nak, hogy a tűzesetek, s ezen belül a kárral járók száma a megelőző esztendőhöz képest kis mértékbei', emelkedett. Míg 1981-ben 250 tűzesetből 179 okozott számottevő kárt, ad­dig tavaly 265 tűzből 200. Sajnos a károk értékét tekintve az emelke­dés többszörös. Az 1981-es kétmillió-kilenc- száztizenhétezer forinttal szemben tavaly ti­zenegymillió forintot meghaladó érték vált a lángok martalékává. Feltétlenül meg kell azonban jegyezni, hogy ennek a magas ösz- szegnek mintegy 80 százalékát három külö­nösen nagy kárt okozó tűzeset „számlájára írhatjuk”. Tavaly január 18-án a pásztói ÁFÉSZ szakboltjában építési hiba miatt ke­letkezett tűz kétmillió-négyszáznegyvenezer forintot; augusztus 23-án a» bujáki tsz-nél gyógynövények öngyulladása 4,1 milliót, szeptember 22-én pedig elektromos áram 1,41 milliót változtatott hamuvá és pernyévé. Haláleset mindkét érintett esztendőben négy következett be, tavaly 21 személyi sé­rülés történt. Az iparban 13 tűzeset 1,7 mil­liós, a mezőgazdaságban 67 alkalom 5,7 mil­liós kárt okozott, míg 99 lakóháztűz másfél milliónyi értéket tett tönkre. Ismét több volt az erdőtűz, a tavalyelőtti 36 esettel szemben idén 45-ször esett kár erdeinkben, s míg 1981-ben 700 ezer, tavaly 1,1 millió volt a ke­letkezett kár. Az erdőtüzek okai között a szabadban szabálytalan tüzelés szinte min­den esetben megtalálható. Ez az ok a vezető az összesített listán is. Negyvenegyszer sze­repel a kártevő tüzek mellett, míg az előző esztendőben csak 22-szer fordult elő. Huszon­hat tüzet okozott az elektromos áram és ugyanennyit a dohányzás. De míg az előbbi közel kétszeres emelkedést jelent a 81 es adattal szemben, a dohányzásból adódó tü­zek száma mintegy negyedével csökkent. Hu­szonkét esetben gyermekek játéka miatt gyulladt meg valami, ez az adat — az oko­zott kárértékkel együtt — nem változott a korábbihoz képest, kétszeresére nőtt azon­ban az építési hibából — kéménybe épített gerenda, szabálytalan faszerkezet — eredő tüzek száma, s többszörösére az ilyen for­mán okozott kár. Külön említést érdemel, hogy a tavalyi esztendő során 64 családi ház­ban „röppent föl a vörös kakas”, s az okok zöménél a szabálytalanul üzemeltetett, vagy hibás olajkályha volt a ludas. Csak novem­ber—decemberben 26 olajkályhatűzhöz kel­lett kivonulni a tűzoltóknak. A gyorsmérleg szerint tehát a három egyenként is jelentős kárt okozó tűzesettől pl­tekintve is emelkedett némiképp a tüzek száma, s az általuk okozott kár mértéke a tavalyi évben. Bár egy-egy területen nagyobb elővigyázatosság tapasztalható, végső soron a számok azt tükrözik, hogy általánosságban otthon és munkahelyen mindenkitől fokozot­tabb körültekintést kell elvárnunk az idén, hogy megelőzhessük az elhárítható károkat. Vizsgák izgalma feszült tegnap a megyei könyvtár békés falai közt: a látogatók nagyobbik fele vizsgákra készülendő vonult el a kötetek birodalmába. Túl egy vagy két próba­tételen, a kellő izgalommal készültek; nehogy a következő megméretéskor túl könnyűnek találtassanak. Orsó Zsuzsanna és Telek András lemezhallgatással kapcso­lódott ki. Egyikük Szegeden jogi, másikuk Egerben pedagó­giai tanulmányokat folytat. Ozdról a nővéréhez utazott Tarjánba Mázné Kőhalmi Már­ta, mert itt gazdagabb folyóirat-választékra találhat. Az ELTE-n népművelő szakra jár, vezetéselméletből készül. Szakács András 76 éves nyug­díjas lapunkat tanulmányozza. Koós Zoltán még érettségire készül, hadmérnök szeretne lenni; Pál Csaba már haunadéves a budapesti műegyete­men. , (Kép: Gyurkó) Takács Zoltán határőr a párt központi lapjában merül el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom