Nógrád, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-08 / 6. szám

Most Washingtonon a sor Á prágai felhívás visszhangja Az osztrák hírközlő szervek első helyen és bő terjedelem­ben tudósítanak a Varsói Szerződés politikai tanácsko­zó testületének prágai ülésén elfogadott felhívásról. A bé­csi rádió péntek reggeli hír­összefoglalójában meglepő részletességgel ismertette a szocialista országok újabb át­fogó leszerelési indítványé­nak egyes pontjait, melyek tartalmát a kommentátor fi­gyelemre méltónak és „meg­szívlelendőnek” nevezte. Az Osztrák Szocialista Párt központi lapjának hírmagya­rázója Washington meglepe- t^sszerűnek nevezett hang­váltását kommentálta. A reagani kormányzat minden bizonnyal felismerte — olvas­ható a bécsi lapban —, hogy a prágai javaslatok koránt­sem tekinthetők ártalmatlan lövegeknek a leszerelési há­borúban, az ott megfogalma­zott ajánlatok akár az Egye­sült Államokba is „becsapód­hatnak”, egy olyan országba, ahol a növekvő szegénység mellett is milliárdokat költe­nek fegyverkezésre. Az ed­dig megszokott amerikai „nem" aligha .bizonyulhat al­kalmas ellenszernek a szapo­rodó szovjet leszerelési aján­latokkal szemben. Most Wa­shingtonon a sor, hogy komo­lyan vegye a szovjet kezde­ményezéseket — csak kérdés, hogy a Fehér Ház valóban ezt akarja-e? * Viszonylag pozitívan fogad­ták az NSZK-ban a Varsói Szerződés politikai tanácsko­zó testületének prágai nyilat­kozatát és az abban foglalt békekezdeményezést A nyugatnémet kormány jelezte, hogy végleges állás­pontját a NATO-szövetsége­sekkel való konzultációk után alakítja ki. Jürgen Mölle­mann külügyi államminiszter szerint a prágai nyilatkozat „megfelelő tárgyalási alap" lehet a leszerelési kérdések­ben a Kelet és a Nyugat kö­zött Hans-Jochen Vogel, a szociáldemokrata párt k*n- cellárjelöltje, felszólította a nyugati kormányokat hogy „komolyan mérlegel jék" a Var­sói Szerződésnek azt a javas­latát, hogy a jövőben mind­két fél mondjon le az erő­szak alkalmazásáról és ezt szerződésben is rögzítsék. „Jó dolognak és előrelépésnek tar­tanám az erőszakról való le­mondást” — mondta Vogel. A pénteki nyugatnémet la­pok értékelése nagyon széles skálán — a helyesléstől a tel­jes elutasításig — mozog. A sajtó nagy része azonban úgy értékeli, hogy a prágai nyi­latkozat kedvező folyamatok elindítója lehet a nemzetközi életben. * A Tribuna Ludu, a LEMP központi lapja, a többi köz­ponti varsói laphoz hasonlóan teljes terjedelmében közli a nyilatkozat szövegét. A LEMP központi lapjának kommentátora elemzi, hogy milyen veszélyeket rejt ma­gában a Pentagonnak az a számítása, hogy adott esetben egy nukleáris háborúban az atomfegyver első használója­ként győzelmet arathat. A je­lenlegi feszült nemzetközi helyzetben tehát különösen nagy horderejűek a prágai ta­lálkozón tett javaslatok, ame­lyek .célja: realista kiutat ta­lálni a jelenlegi helyzetből, mégpedig úgy, hogy a megol­dás ne sértse egyik fél biz­tonságát sem. _ * A Béke-világ tanács felhí­vásban foglalt állásfoglalása szerint a szocialista országok azon javaslata, hogy a Varsói Szerződés és a NATO tagál­lamai kössenek szerződést a katonai erő alkalmazásáról való kölcsönös lemondásról és a békés kapcsolatok fenn­tartásáról, olyan nemzetközi légkör kialakulásának lehető­ségét teremti meg, amelyben konkrét lépéseket lehetne ten­ni a leszereléshez. A BVT felhívása —, amelyet Romes Csandra, a BVT főtitkára is­mertetett Helsinkiben- tartott sajtóértekezletén — felszólí­totta az Egyesült Államok és a NATO máé tagállamainak kormányait, hogy pozitívan válaszoljanak a szocialista országok javaslataira. A Német Kommunista Párt vezetőségének elnöksége pén­teken kiadott nyilatkozatában teljes mértékű helyesléséről és támogatásáról biztosította a Varsói Szerződés szervezete politikai tanácskozó testüle­tének prágai ülésén elfogadott új, fontos békejavaslatokat. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a kontinens népei kö­zött az NSZK népe is érde­kelt abban, hogy Európában ne legyen semmilyen nukleá­ris fegyver és fegyverrendszer. A Német Kommunista Párt felszólítja az NSZK jó szándé­kú állampolgárait, hogy aktí­van támogassák a szocialista országok békejavaslatait. * A Varsói Szerződés tagálla­mai politikai tanácskozó tes­tületének legutóbbi ülésén el­fogadott politikai nyilatkozat jelentőségét méltatta Petr Mladenov bolgár külügymi­niszter azon a vacsorán, ame­lyet Faruk Kaddumi, a PFSZ politikai osztálya vezetőjének tiszteletére adtak csütörtökön este Szófiában, Mladenov rá­mutatott, hogy az imperialista akciókkal éles ellentétben áll­nak azok a javaslatok, ame­lyeket a béke megszilárdítá­sára és a nukleáris katasztró­fa elkerülésére terjesztett elő Jurij Andropov, az SZKP Központi Bizottságának főtit­kára. * A londoni The ftuardian szerint a Varsói Szerződés po­litikai tanácskozó testületé ál­tal kiadott közleménynek és a politikai nyilatkozatnak há­rom, lényeges mozzanata van. Az első, hogy tételesen ki­fejti a Szovjetunió és a Var­sói Szerződés tárgyalási po­zícióját egy, a nemzetközi kapcsolatok szempontjából ér­zékeny időszakban. A második a nyugati béke­mozgalmaknak adott ösztön­zés. A harmadik mozzanat a hajlékonyság a fegyverzet­korlátozási megállapodások nemzetközi ellenőrzésében. Jelképe a borostyán (IX.) Litván Szocialista Szovjet Köztársaság * A balti-tengeri partvidék egyik csodálatos fekvésű köz­társasága — Litvánia. Terüle­te 65 ezer 200 négyzetkilo­méter. Szimbóluma Lettor­szághoz hasonlóan ősidők óta a borostyán volt. A tenger ajándékának értéke az évek során sem csökkent, sőt egyre keresettebb lett. A mindössze 3 millió 460 ezer lakosú Lit­vánia azonban ma már nem­csak a borostyánból híres. Vi­lágszerte ismertek elektroni­kus számítógépei, rádió- és televízió-alkatrészei, villany­motorjai, vegyipari termékei. Készül Ut nagy pontosságú fémmegmunkáló gép, építőipa­ri berendezés és sokszáz­féle élelmiszeripari termék, amelyek nemcsak a Szovjet­unióban, de külföldön is hí­resek. A litván ipar 80 or­szágba exportálja termékeit. Itt épül a 6 millió kilowatt teljesítményű lgnalini atom­erőmű, másfél milliós reakto­raival és számos más ipari lé­tesítmény. Litvánia dombokra épült fő­városa, Vilniusz 1083-ban ün­nepli 660. születésnapját. A hajdani kisváros 20 év alatt két és félszeresére nőtt, 1980- ban született félmilliomodik lakosa. Tavaly fogadták el a 2000-ig szóló távlati Városfej­lesztési tervet. A litván építé­szek sikeres munkáját bizo­nyítja, hogy a Zsirmunáj la­kónegyed tervezéséért a Szov­jetunió állami díjával tüntet­ték ki őket, Lazdináj építésé­ért pedig Lenin-díjat kaptak. Vilnius műemlékeire félts gonddal vigyáztak, de büsz­kék az új létesítményekre — a forradalmi múzeumra, a sportpalotára, áz operahézra és a kiállítások palotájára is. Vilniusz egyetemi és tudomá­nyos központ, amelynek hat felsőfokú tanintézményében 35 ezer diák tanul. A város egye­teme 1979-ben ünnepelte fenn­állásának 400. évfordulóját. A köztársaság második leg­nagyobb városi Kaunasz. Itt műegyetem, orvosi egygetem, mezőgazdasági és testnevelési főiskola is működik. Klapeda pedig a Haiti-tenger partján fontos tengeri és folyami ki­kötő, valamint halászati köz­pont, amely hajógyártásáról, textiliparáról és borostyán- diszmű-gyáráról híres. Március 6-án Összeül a Varsói Szerződés Választások az NSZK-ban Karl Carstens nyugatnémet államfő pénteken feloszlatta a Bundestagot és március 6- ra írta ki a választásokat. Az elnöki rendeletet a reggeli hi­vatalos közlöny tartalmazta: a rendelet ezzel érvénybe lé­pett honvédelmi miniszteri bizottsága Az ötödik forduló előtt Eddig nincs előrehaladás Békekezdeményezések Prágából a libanoni—izraeli tárgyalásokon A Varsói Szerződés politi­kai tanácskozó testületének prágai ülése a népeik bizton­ságának és békéjének alter­natíváját állította szembe az imperialista hatalmak fegy­verkezési programjával Ez a magva annak a terjedelmes dokumentumnak, amelyet a szocialista országok védelmi szövetsége legfelsőbb szervé­nek e heti tanácskozásáról ad­tak ki. Megszoktuk már, hogy a VSZ politikai tanácskozó testületé minden alkalommal új építő kezdeményezésekkel gazdagítja a nemzetközi poli­tikai életet, mégis a mostani­ak különös jelentőségűek. Ennek elsődleges oka a vi­lágban kialakult rendkívül fe­szült helyzet. Az imperializ­mus, elsősorban az Egyesült Államok fegyverkezése és hi­degháborús politikája miatt sajnos már csak nyomokban tapasztaljuk az országok kö­zötti enyhülési politikát. Nyu­gat legharciasabb körei felszí­tották a szocializmus elleni propagandahadjáratot. Gaz­dasági bojkottot szerveznek, a belügyekbe való beavatko­zással, társadalmi rendsze­rünk megingatásával próbál­koznak. Az imperialista ha­talmak egyidejűleg széles és rendkívül költséges, az em­berek szociális helyzetét rom­boló katonai előkészületeket tesznek, köztük Európára korlátozott és másfajta atom­háborúra is. Az újabb raké­táknak Nyugat-Európába, az MX rakétáknak az Egyesült Államokba történő telepíté­sére vonatkozó tervek a meg­levő katonai erőegyensúly fel­számolását, a Szovjetunió fö­lötti globális és regionális méretű erőfölény megszerzé­sét célozzák. E terveket ne­héz másként 'értékelni, mint az általános nukleáris hábo­rúra való felkészülés prog­ramját. Minden gondolkodó ember számára világos, hogy az Im­perialista körök agresszív po­litikája miatt igen veszélyes határokig kiéleződött a nem­zetközi, ezen belül az európai helyzet. Az amerikaiak jelen­legi fegyverkezési tervei Eu­rópában megváltoztathatják a stratégiai helyzetet, ami rendkívül törékennyé tenné Európa biztonságát és aka­dályokat gördítene a további tárgyalások elé. Európa né- peihek kilátásai tehát —, ha hagyják magukat sodorni az agresszív tervek által — na­gyon sötétek. Ezen csak az­zal lehet javítani, ha csök­kentik az államok közötti bi­zalmatlanságot, a katonai szembenállás szintjét, külö­nösen a nukleáris fegyverek területén a két katonai szö­vetség — a Varsói Szerződés és a NATO — között. Ennek eléréséhez azonban azonnal cselekedni kell, míg viszony­lag jók a lehetőségek a fegyverkezési hajsza megfé­kezésére. Ettől a törekvéstől vezet­tetve javasolta a VSZ politi­kai tanácskozó testületé a NATO-tagállamoknak, hogy a két szembenálló katonai tömb kölcsönösen mondjon le az egymás elleni akár nukleáris, akár hagyományos fegyve­rekkel történő erőszak alkal­mazásáról és kötelezzék ma­gukat a szerződésben a békés kapcsolatok fejlesztésére, a bizalom légkörének megterem­tésére. A szerződés nem al­kotna újabb zárt közösséget, nyitva állna a világ más ál­lamai előtt is. E szerződés megkötése és betartása segíte­ne felszámolni Európa szem­benálló katonai csoportosulá­sait, s minden bizonnyal a népek is örömmel üdvözölnék, hiszen eltűnhetne az egyetlen közös nagy ellenségük: a há­borús veszély. Ehhez természetese* arra van szükség, hogy elsősorban a nukleáris hatalmak nyilvá­nítsák ki politikai készségü­ket, hogy megfékezik a már az egész emberiség létét fe­nyegető fegyverkezési ver­senyt. Ki kell dolgozni és meg kell valósítani a fokoza­tos nukleáris leszerelés prog­ramját, amely a meglevő kész­letek befagyasztásán, az új fegyverrendszerek kifejlesz­tésének beszüntetésén át ha­ladna a csökkentés, majd a nukleáris fegyverek meg­semmisítése felé. Ez lenne a megnyugtató „nulla megol­dás”. Annak tudatában, hogy Eu­rópában hatalmas mennyisé­gű hagyományos és nukleáris fegyver van felhalmozva és a két szembenálló katonai rend­szer fegyveres erői itt érint­keznek közvetlenül egymás­sal, a prágai tanácskozás kulcskérdésként kezelte az európai biztonságot. Konti­nensünk biztonságát, békén­ket ugyanis semmi előzőhöz nem hasonlítható veszély fe­nyegeti. A NATO-hatalmak az 1979-es kettős határozat ér­telmében folytatják az új amerikai közép-hatótávolságú rakéták telepítésének előké­szítését. Emlékezetes, hogy az 1979-es kettős határozat ki­mondja, hogy ha a Genfben folyó szovjet—amerikai tár­gyalások nem vehetnek ered­ményre, akkor 1983 decem­berében megkezdik a csak­nem 600 rákéig telepítését. Csakhqgy az események azt bizonyítják, hogy az Egyesült Államok és NATO-partnerei között veszedelmes munka- megosztás alakult ki: az ame­rikai küldött Genfben igyek­szik zátonyra futtatni a tár­gyalásokat, mialatt az euró­pai partnerek gyors ütemben készítik elő a rakéták telepí­tését. Ezzel a manőverrel sze­retnék elérni a rakéták el­helyezését, még mielőtt tár­gyalások kedvező eredmény­re jutnának. A veszély tehát nagy. Az idő sürget. Csele­kedni kell! Nagy tévedés lenne azor- ban, ha a NATO-tagállamok a prágai békekezdeményezé­seket a gyengeség jelének fog­nák fel és katonai fölényre tö­rekednének. Ez eddig sem si­került, ezután se fog. A szo­cialista országok képesek olyan fegyvereket rendszerbe állítani, amelyek ellensúlyoz­hatják a szembenálló erőket. A prágai tanácskozásnak a béke és a biztonság megszi­lárdításán vonatkozó javas­latai realisták, higgadt hang­vételűéit és azt célozzák, hogy lendületet adjanak minden le­fegyverzésről folyó tárgya­lásnak. Bizonyos imperialis­ta körökkel ellentétben a szocialista közösség nem fe­nyeget, hanem teljes komoly­sággal az államok erőfeszíté­sének egyesítésére hív fel az enyhülés, a béke és a leszere­lés érdekében. Rakétákkal va­ló fenyegetés helyett politi­kai párbeszédre, széles poli­tikai érintkezésre, gazdasági, tudományos együttműködés­re szólít minden államot, hogy megteremthető legyen a bi­zalom a békés egymás mel­lett éléshez. Ez a fegyverkezéssel szem­beállított alternatívánk, amelynek megvalósításához a szocialista közösség országai­ban megvan az pkarat. A né­pek joggal várják, hogy a NATO-hátalmak — a jelenle- ,gi vonakodás helyett — pozi­tív választ adjanak a prágai kezdeményezésekre. Elie Szalem libanoni kül­ügyminiszter pénteken tájé­koztatta a Bejrútban akkre­ditált arab nagyköveteket az Izraellel folytatott tárgyalá­sok menetéről, kormánya ál­láspontjáról. Szalem hang­súlyozta, hogy Libanon szá­mára elengedhetetlenül fon­tos az arab országok egyet­értése és támogatása. A Tel Aviv-i kormány sa­játos módon azzal magyaráz­za a Khaldéban, illetve , Ki­riat Smonaban lezajlott négy találkozó kudarcát, hogy Li­banont kizárólag az állandó arab nyomás tartja vissza az izraeli csapatok kivonása fe­jében támasztott feltételek teljesítésétől. Bejrútban nyílt fenyegetésnek minősítették Jichak Samir külügyminisz­ter kijelentését, miszerint Iz­raelnek megfelelő nyomóssal kell ellensúlyoznia az arab nyomást. Izrael értékes támogatást kapott Charles Percy ameri­kai szenátortól, aki jogosnak minősítette az izraeli követe­léseket Az An Nahar című bejrúti lap szerint a Reagan- kormányzat eltávolodott, at­tól az álláspontjától, hogy nem kapcsolja össze a csapat­kivonás és a normalizálás kérdését. / A Bejrút melletti KhaldeJ ban hétfőn sorra kerülő ötö­dik forduló előtt az izraeli éa a libanoni kormány azt az új amerikai javaslatot tanulmá­nyozza, amely a megvitatásra ajánlott témák nyitott listájá­val helyettesítené a meghatá­rozott pontokból álló napi­rendet. Munkásmegmozdulások Olaszországban Szétverték a fémmunkások tüntetését Pénteken délelőtt több száz fémmunkás vonult a minisz­terelnöki palota előtti térre, azzal a szándékkal, hogy a kormány gazdaságpolitikája ellen tiltakozzon. A rendőrök közbeléptek. Három munkás megsebesült. A múlt év végén bejelentett adó- és áremelések után, Fan- fani miniszterelnök újabb gaz­dasági megszorítások elfogad­tatására készül. A szakszerve­zeti szövetség már korábban közölte: nem ért egyet az egészségügyi és társadalom- biztosítási előirányzatok ter­vezett nagy összegű csökken­tésével, ami egyértelműen a dolgozókat sújtja. Az FLM, az olasz vas- és fémipari dolgozók szakszerve­zete által szervezett pénteki tüntetés az általános elégedet­lenség jegyében jött létre. Ezzel egyidőbén, Olaszország több városából is felvonulá­sokról és különböző munkás­megmozdulásokról érkeztek jelentések. Január első felében a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság fővárosában, Prágában tartja soron következő ülését a Varsói Szerződés tagálla­mainak honvédelmi miniszte­ri bizottsága. (MTI) A Litván SZSZK cfmere

Next

/
Oldalképek
Tartalom