Nógrád, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-08 / 6. szám

/ oz. i/ VGOb VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NOGRAD AZ MSZMP NÓGRÁO MECVEI BIZ OTÍS ÁGA HSA MEGYEI TAN ÁCS LAPJA­XXXIX. ÉVF., 6. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1933. JANUÁR 8., SZOMBAT Több száz lakás, iskola-, kórházépület Fontos feladatok várnak idén az építőipari egységekre üégrád településein Megyénk gazdagodását a Iegföltűnőbben az új épületek szemléltetik. Látványos előrelépésre ezekben az években visszafogottan nyílik lehetőség, ám idén is számos fontos házat, létesítményt készítenek építőipari egységeink. • Mintegy négyszázmillió fo­rint értékű termelést bonyolít le ebben az évben a Nógrád megyei Állami Építőipari Vál­lalat. Kapacitásának nagyob­bik részét szűkebb pátriánkon belül használja föl. Egyebek között háromszázharminc­nyolc lakást fejez be, ad át az egység Nógrád területén. Sal­gótarjánban Í85, Nagybátony- ban 111, Balassagyarmaton 42 otthonba költözhetnek be az új lakók a NÁÉV munkájá­nak köszönhetően. Emellett több lakóépület készül álta­luk: például a salgótarjáni Pécskő úton mintegy kétszáz, az Arany János úton nyolc­van, ezek várhatólag 1984-ben lesznek beköltözhetnek. Több lényeges intézmény és köz­épület is összeáll az állami építők munkája nyomán. Pász- tón a nyár közepén adnak át egy gyógypedagógiai létesít­ményt: gazdasági, iskola- és otthonépületet. Balassagyar­maton befejezik a G jelű kór­házi objektumot: a három- szintes ház nem kevesebb, mint 41 millió forintba kerül, olyan értékes és kényes a bel­ső fölszerelése! Az elkezdendő munkák listáján szerepel egy sokak által várt épület: a me­gyeszékhely beszterce-telepi szolgáltatóháza. E fontos léte­sítmény 1985 elejére lesz át­adható. Az említetteken kí­vül Budapesten, Vácon, Gö­döllőn is számottevő felada­tokat oldanak meg a NÁÉV- szakemberek. Idei legrangosabb munkája: a rimaszombati kenyérgyár át­adása lesz a Nógrád megyei Tanó,csi Építőipari Vállalat­nak'. A hozzávetőleg százmil­lió forintos munkálatokhoz 1981-ben kezdtek hozzá, s ellőreláthatólag április tájé­kán készülnek el vele. Nóg- rádban Mátranovákon adnak át kilencvenhat lakást még az első fél évben; e tetszetős épü­letek házgyári eljárással ké­szültek; összértékük mintegy hatvanmillió forintra rúg. Ezenkívül Kisterenyén is be­fejezik huszonkét lakás építé­sét a NOTÉV-esek. A befej e- zendők lajstromán található még egy balassagyarmati tan­műhely, amely a tavaly át­adott iparitariuló-koilégium része; az egész munka 40 mil­lió forintot ér. Több érdeklő­désre számot tartó munka ve­szi kezdetét idén a tanácsi építők által. A megyeszék­hely Gorkij-telepén három, egyenként 55 lakásos épületet húznak majd föl, most a földmunkák zajlanak. Pász- tón egy 84 lakásos tömb áll majd össze, idén a szerkezet készül el. Ezekkel és több ki­sebb föladattal együtt 170 mil­lió forint körüli értéket állít elő idén a vállalat. Folytatja Mérleg úti tevé­kenységét a megyeszékhelyen a Salgótarjáni Tervező és Épí­tőipari Szövetkezet. Az utolsó épülete készül el a rangos és tetszetős sorozatnak: ez lesz a Technika Háza. Átadása 1934-re várható, értéke a ter­vek szerint körülbelül 24 millió forint. Még ebben az esztendőben, várhatólag má­jusban adják át ugyancsak Salgótarjánban, a Dimitrov úton a nemrég befejezett hat lakás „párját”, ugyancsak hat kitűnő otthont, köztük egy művészlakást. Lényeges munkálatok kezdése is szere­pel a programban; hat kő- betonházj építéséhez látnak nozzá Zagyvapálfalván, e sorból az első átadások 1984- ben várhatók. Kiegyensúlyozott ellátás Eredményes évet zárt az élelmiszeripar: jó színvonalú, kiegyensúlyozott ellátást biz­tosított a lakosságnak és ex­portterveit is teljesítette — ez derül ki a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 1982-es évet elemző összesítés­ből. Tavaly az iparág — az állami gazdasági, termelőszö­vetkezeti, f ogyasztási szövet­kezeti üzemekkel együtt — összesen 216 milliárd forint értékű árut termelt, ami több mint 7 milliárd forinttal ha­ladja meg az előző évit. Az ágazat eredményeiről Kiss Fe­renc, a MÉM élelmiszer-ipari főosztályának vezetője adott tájékoztatást A mezőgazdasági üzemek a kedvező időjárást' is kihasz­nálva valamennyi termékből elegendő nyersanyagot bizto­sítottak az iparnak. A vállala­tok munkája is — sok helyen éppen az önállósulás nyomán — átgondoltabbá, szervezettebbé vált. Javult kapcsolatuk a me­zőgazdasági partnerekkel, ami az ütemesebb áruátvételekben, a korábbi években még gya­kori minőségi viták csökkené­sében is megnyilvánult. Az üzemek egymás közötti kap­csolata szintén örvendetesen erősödött, mindinkább általá­nos gyakorlattá vált, hogy kü­lönféle segéd- és csomagoló­anyagokból a vállalatok kise­gítik egymást, a tárolók fel­töltésénél pedig — nemritkán helyzeti előnyükről lemondva ;— elsőséget biztosítottak a ké­nyesebb árut gyártó társüze­meknek. Erősödött az érdekeltség; fo­kozott figyelmet fordítottak az üzemek a belső tartalékok fel­tárására^ A minőségi kifogások további csökkentésére például mind több helyen nagyobb súlyt kapott az eredmény sze­rimi bérezés.. A terv teljesíté­séhez a több mint 7,5 milliárd forint eitékű beruházás is közrejátszott; a rekonstrukci­ók, korszerűsítések mellett több új üzem lépett a terme­lésbe, ezzel is bővítve a- fel- doigozókapacitást. Äz MSZBT vendégeként Szovjet pionírok Salgótarjánban Pénteken 30 szovjet pionír látogatott Salgótarjánba a vá­rosi pártbizottság, a Salgótar­jáni Kohászati Üzemek, a Nógrád megyei Vendéglátó Vállalat és a Mártírok úti Ál­talán«? Iskola, MS25BT-tag- csoportja vendégeként. Az ideiglenesen, hazánkban tar­tózkodó egyik szovjet kato­nai alakulat tisztjeinek gyer­mekei először városnézésen vettek részt. Karancsberény- ben megtekintették a Nógrádi Sándor-partizáncsoport em­lékmúzeumát. Később üzemlá­togatáson ismerkedtek a Sal­gótarjáni Kohászati Üzemek­kel. Baráti találkozón vettek részt a Mártírok úti Általá­nos Iskolában. Elnyerte tet­szésüket a Nógrádi Sándor Múzeum. Végezetül a József Attila Művelődési Központ­ban megtekintették a Pom- Pom bábegyüttes Újévi aján­dékműsor című produkcióját, majd elutaztak Salgótarjánból. Óvodások Nógrádkövesden Építőkockákból vár készül Mi már motorról mesélünk Tágasan elférnek a nógrádkö- vesdi óvodában a kicsinyek, ugyanis az évekkel ezelőtti két csoport helyett most mindösz- sze egy csoportra való leány és fiú veszi igénybe az intéz­mény szolgáltatásait. Huszon­nyolcán töltik napjaikat a falak között és az udvaron. Várhatóan a következő esz­tendőkben sem lesz több gye­rek Nógrádkövesden. A kony­hában kihasználják a kapaci­tást, az óvodásokon túl az ál­talános iskola napköziseinek is főznek, naponta mintegy száz adagot. Képeinken az óvoda életét mutatjuk be. o Mozaikból képet Kedves könyvem Lakások Szécsányben Szécsényben a Rákóczi úton szanált területen meg be sem fejeződött az útban levő ré­gi falak bontása, de már el­dőlt, hogy az idén újabb la­kások építését kezdik meg a nagyközség centrumában. Ösz- szesen ötvennégy új otthon létrehozását kezdik el. Fórumokon a lakáshelyzet Jó irányt mutat az új rendelet Alkotó pedagógiáért Megyei tervek az MPT-nél A Magyar Pedagógiai Társaság a tudomá­nyos egyesületek között a legpatinásabbak egyike, idősebb a XX. századnál. Persze az országban igen eltérően működtek a vidéki tagozatok. Megyénkben másfél évtizeddel ez­előtt, amikor még Heves megyével közösen újjászervezték, indult meg a rendszeresebb tevékenység, az egri főiskola, mint kutató­hely körül. Később önállósodott a megye és 1981-ben alakult ki a mai szervezeti felépítés, a / mai vezetés. Nógrádon belül két munkacsoport van: a nyugat-nógrádi Balassagyarmat székhellyel a város, a gyarmati és rétsági járás pedagógu­sait tömöríti, a kelet-nógrádi Salgótarján központtal a megyeszékhely, a salgótarjáni és pásztói járás nevelőinek. A múlt év végén kialakították az 1983-as programot, megvitatták az idei feladatokat. Az 1981-es országos megújulás óta az alap­célok természetesen változatlanok: hídterem- tés a gyakorlat és az elmélet között, a tudo­mánypolitikai irányelvek szellemében decent­ralizált, az élethez jobban igazodó kutatás támogatása. A társaság azokat a pedagógu­sokat igyekszik összefogni, akik túllépve a mindennapi prakticizmuson, elmélyültebben is foglalkoznak pedagógiai kérdésekkel, igé­nyük van véleménycserékre, a pedagógiai, pszichológiai tájékozottságukat gazdagító elő­adásokra és gondolataik megfogalmazására is keresik a lehetőségeket. A fórumok, kerék­asztal-beszélgetések, a rangos előadókkal meg­tartott előadások nem csak a tagság szűkebb körének, hanem a társaság munkájával csak ismerkedő érdeklődőknek is hasznosak. Nem öncélú a rendezvények propagálása: ezáltal is szeretnék fellendíteni a publikálást, a pe­dagógiai pályázatokon való részvételt. Néhányat említve az idei elképzelések kö­zül: terveznek találkozásokat, ankétot rég: nagy pedagógusok pályájához kapcsolódva — a múlt,, jelen, jövő összekötője lend például a Nógrád megyei pedagógiai díjasokkal, ku­tatásaikról ismert idős nevelőkkel a beszélge­tés. Kerekasztal-beszélgdések lesznek olyan kulcsfontosságú kérdésekről, mint a pedagó­gushivatás, pedagógusetika. Szeretnék meg­hívni többek között Petrikás Árpádot — az alkotó iskola, alkotó pedagógus fogalmainak tisztázására. Ezt sokszor félreértik — lényegében az iskolai életben, a gyakorlatban meglevő alkotási lehetőségek jobb kihasználásáról van szó. Hasznosnak ígérkezik a pedagógusok túlter­helésének belső okairól tervezett vita is. Az önművelés, továbbképzés ösztönzése ér­dekében ajánlásokat, segédanyagokat is fog­nak szerkeszteni. így például a család és is­kola együttműködésével kapcsolatos nevelési értekezlet minél jobb előkészítését segítik alternatívák leírásával. Javítva az eddigi gyakorlaton, a balassa­gyarmati és a salgótarjáni munkacsoportok jobb együttműködésre törekszenek ebben az évben. A program tervezésekor gondoltak pél­dául arra is, hogy egy-egy előadót mindkét helyre meghívnak, időnként közösen is mun­kálkodnak. Az új lakásrendelet beve­zetésével kapcsolatban a nép- frontrnozgalom irányító terü­letei fórumokat szerveznek a lakosságot leginkább foglal­koztató kérdésekről. Fontos megismerni: az állampolgárok miként vélekednek az új in­tézkedésekről. További cél, felszínre hozni a megvalósítás esetleges buktatóit, össze­gyűjteni az okos ötleteket, az ésszerű javaslatokat. A különböző fórumokon részt vevők elismerően szól­tak a lakásépítés eredményei­ről, pozitiven értékelték, hogy az elmúlt években országosan, több mint egymillió új otthon került tető alá. Sokan tették fel azonban a kérdést: miként lehetséges, hogy a lakásigénylők szá­ma még mindig a jelen­tős erőfeszítések ellenére is meglehetősen népes. Ennek kapcsán többen kifo­gásolták azt a korábbi gya­korlatot, amely nem teremtett kedvező feltételeket azok szá­mára, akik saját erejükből kí­vánták megoldani lakásgond­jukat. Utaltak a szűk állami támogatásra, a mérsékelt köl­csönfelvételi lehetőségekre, s a korlátozottabb szociálpoliti­kai kedvezményekre. Ez a helyzet arra kényszerítette az állandó lakással nem rendel­kezőket, hogy — úgymond — beálljanak a sorba, s a taná­csok lakásosztályain jelentsék be igényüket. Az eszmecseréken heves vi- |ák bontakoztak ki a nagy la­kótelepek létesítésének szüksé­gességéről, a házgyári techno­lógiák előnyeiről. Abban vala­mennyien egyetértettek, hogy tömeges igényeket leggyorsab­ban csakis így, ezek felhasz­nálásával lehetett kielégíteni. Megoszlottak viszont a nézetek akörül, hogy helyes volt-e egyeduralkodóvá tenni ezt a telepítési formát és ezt a , technológiát. Szakemberek véleménye ugyanakkor az: a magas panelház végső soron nem olcsóbb, mint a kisebb, ám emberléptékű ház. Az ál­talában tizenegy1 szintes épüle­tek fenntartása, közművi rend­szereinek üzemetletése jóval többe kerül, nem beszélve ar­ról a cseppet sem mellékes körülményről, hogy a lakó­telepen élők túlnyomó hánya­da idővel szűknek, barátságta­lannak. zordnak találja ottho­nát. Azért aki teheti, megpró­bál valahol, a zöldben telket vásárolni, s arra víkendházat felhúzni. £* * Ennek a fordulatnak tu­lajdonképpen örülni kelle­ne, de ez az öröm koránt­sem felhőtlen. A gondot az okozza, hogy az építkezni szándékozó nem rit­kán éppen azt előzi m^g a szükséges anyagok vásárlásá­ban, akinek még semmilyen lakása sincs. A fórumok' tapasztalatai végső soron azt mutatják, hogy az új lakásrendelet jó irányba mutat, reális igények és szükségletek kielégítését se­gíti elő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom