Nógrád, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-07 / 5. szám

Nyilatkozót

(Folytatás az 1. oldalról.)

IV.

Ülést tartott a Minisztertanács

A kormány Tájékoztatási Hivatala koz^i:

A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Meghallgatta és jóváhagyólag tudomásul vette Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének prágai üléséről szóló jelentését.

A kormány értékelte a regionális és településrendezési tervezés eddigi gyakorlatát és meghatározta további korszerűsítésének irányelveit.

Eszerint a tanácsok önállóságának növelésével, a társadalmi és a tudományos szervek

részvételének bővítésével növelni kell e munka demokratizmusát, lehetővé tenni, hogy a lakosság a tervkészítés időszakában megvitathassa a különféle változatokat. A jövőben fokozott figyelmet szükséges fordítani a jó állapotban levő lakóépület-állomány védelmére, a termőföld és a természeti környezet megóvására. A Minisztertanács megbízta az építésügyi és városfejlesztési minisztert, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket és 1983. június 30-ig adja kj az új jogszabályokat.

A kormány áttekintette az országgyűlés decemberi ülésszakán elhangzott képviselői javaslatokat. Kötelezte a minisztériumok és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy vizsgálják meg az indítványok megvalósításának lehetőségeit és az eredményről tájékoztassák az országgyűlés elnökét, valamint a javaslatokat tevő képviselőket.

Hazaérkezett Prágából

a magyar párt- és kormányküldöttség

Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével csütörtökön hazaérkezett Prágából a magyar párt- és kormányküldöttség, amely részt vett a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének ülésén. A küldöttség tagjai voltak: Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke; Várkonyi Péter, «

Központi Bizottság titkára; Czinege Lajos hadseregtábomok, honvédelmi miniszter; Púja Frigyes külügyminiszter, az MSZMP Központi Bizottságának tagjai.

A küldöttség fogadására a Keleti pályaudvaron megjelent: Aczél György, Havasi Ferenc, Németh Károly. Övári Miklós, a Központi Bizottság titkárai, Sarlós István, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Politikai Bizottság tagjai;

Gyenes András, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke; Szűrös Mátyás, a KB külügyi osztályának vezetője; Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter; Csórni Károly, vezérezredes, honvédelmi,

Kamara János, belügyi államtitkár, a Központi Bizottság tagjai, továbbá Nagy János külügyi államtitkár. Jelen volt Andrej Barcák, á Csehszlovák Szocialista Köztársaság magyarországi nagykövete. (MTI)

Kambodzsa ünnepén

Kevés ország élt át az elmúlt évtizedben annyi megpróbáltatást, mint Kambodzsa. Hosszú véres küzdelmet kellett vívniuk az amerikai imperializmust kiszolgáló Lón Nol- rezsim ellen. A nép hősi harcát 1975. április 17-én végül győzelem koronázta. A győzelem gyümölcseit azonban nem élvezhette, mert a magát szégyenletes módon „szocialistának” nevező Poi Pot-rezsim elárulta a forradalmat. Négyéves rémuralma mérhetetlen szenvedést okozott, értelmiségiek, munkások és parasztok millióit gyilkolta le.

Az egységfrontba tömörült kambodzsai hazafiak — vietnami testvéreik segítségével — végül is megdöntötték az embertelen rendszert. Az 1979. január 7-i győzelem megteremtette a feltételeket az új élethez.

Az újjáépítésben elért sikerek megnövelték az ország nemzetközi tekintélyét. Annál meg- hökkentőbb, hogy az ENSZ Szavazógépezete —, ha egyre csökkenő arányban is — nem hajlandó tudomásul venni a realitásokat.

Az imperialista körök célja: visszaszorítani Vietnamot, Vietnam pe.dig, anfeiy. segíti Kambodzsa népét az ország teljes helyreállításában is, több alkalommal kinyilvánította, hogy a kérdés megnyugtató rendezésére törekszik.

Nagy ünnepükön kössöntjük a távoli, ám hozzánk mégis közel álló kambodzsai népet és kívánjuk, hogy érjen el további sikereket hazája újjáépítésében, az új, igazságos társadalom alapjainak lerakásában., Az évforduló alkalmából üdvözlő táviratot küldtek Kambodzsába.

í-t: ' ' r'

fi halászbárkától a tartályhajóig... (Vili.)

lett Szocialista Szovjet Köztársaság

A Szovjetunió északnyugati részén, Észtország, Belorusszia és Litvánia között fekszik Lettország. Partjait a Balti-tenger mossa.

Zászlaján kék szalag jelképezi a tengert. Régi mondákban Borostyán-tengernek nevezték, mert nagy viharok után a parti fövényben keresték Riga lakói a szerencsét hozó „napsugárköveket”... A köztársaság 83 ezer hétszáz négyzetkilométernyi területén

majdnem’a felét tölgyesek, ligetek, parkok és erdők foglalják el. Kékvizű folyója a Daugava, amelyről sok száz népdal született. A sekély zátonyokat és fer.yveserdőket

elhagyva a széles folyó Daugavpils városhoz ér. A régi, jellegtelen, vidéki hely ma fontos ipari központ, a köztársaság második legnagyobb városa.

A 2 millió 512 ezres lélekszámú Lettország a Szovjetunió népességének csak egy százalékát teszi ki, de olyan fejlett iparágakról híres, mint a gépgyártás, rádiótechnika, elektronika, híradástechnika. A köztársaság a Daugaván épült erőművektől kapja a villamos energiát. Az egyik legismertebb erőmű a plja- vinszki, amelyet moszkvai szakemberek terveztek, leninA Lett SZSZK címere

grádi és ukrán gépgyárak berendezéseivel szereltek fel. Több mint 2,5 millió rádiót gyárt évente. 1985-re az első osztályú és osztályon felüli rádiókészülékek gyártása á jelenleginek háromszorosára növekszik. Tovább fejlesztik a tengeri szállítást és a halfeldolgozó ipart: bővítik a rigai kikötőt, ezen kívül a fővárosban két nagy halfeldolgozó gyárat helyeznek üzembe. A nyolc évszázada növekvő és fejlődő lett főváros lakóinak száma rövidesen eléri az egymilliót. Jövőjét a tervezők a Daugava folyó szigeteinek beépítésével képzelik el. i

szerződés megkötése hozzájárulna Európa szembenálló katonai csoportosulásokra való megosztottságának felszámolásához és megfelelne a népek kívánságának, hogy békében és biztonságban éljenek. Felhívással fordulnak az Észak-atlanti Szövetség tagállamaihoz: fogadják ezt

az új kezdeményezést a legteljesebb figyelemmel és adjanak rá építő választ.”

Befejezésül a prágai ülésen elfogadott politikai nyilatkozat a következőket mondja:

„A - Varsói Szerződés tagállamai — e politikai nyilatkozatban kifejtve elképzeléseiket a béke megszilárdításának, a nemzetközi enyhülés megőrzésének és elmélyítésének útjairól és eszközeiről a jelenlegi helyzetben — kinyilvánítják készségüket a párbeszédre és az együttműködésre mindazokkal, akik e nagy célok elérésére törekednek.”

A dokumentum leszögezi, hogy a nagy mennyiségű hagyományos fegyverzet összpontosítása Európában ugyancsak veszélyes. Az ilyen veszély nagymértékben növekszik, ha megvolósít.iák azokat a' terveket, amelyek szerint Nyugat-Európában megnövelik a hagyományos fegyverek legújabb fajtáinak mennyiségét.

Foglalkoztak az ülésen a bécsi haderőcsökkentési tárgyalásokkal is. Az ülés résztvevői szerint minden feltétel adott ahhoz, hogy Becsben a lehető leggyorsabban, nem több mint egy-két év alatt, megállapodást dolgozzanak ki.

Az Európával foglalkozó fe- jf'-et kitér a madridi tárgyalá- is. Az összeurópai értélén részt vett országok e tanácskozásának ei edménye- sen, tartalmas és kiegyensúlyozott záródokumentum elfogadásával kell véget érnie. Különösen fontos, hogy megállapodás jöjjön létre az európai bizalom- és biztonságerősítő Intézkedésekkel és a leszereléssel foglalkozó konferencia összehívásáról. E konferencia arra hivatott, hogy nagymértékben járuljon hozzá a katonai szembenállás mérsékléséhez, a bizalmatlanság feloldásához, a haderők és a fegyverzet csökkentéséhez.

A Helsinkiben megkezdett folyamatok folytatását sürgetve a nyilatkozat aláírói megerősítik korábbi álláspontjukat: az összeurópai értekezleten részt vevő államok képviselőinek következő találkozóját tartsák Bukarestben.

„A madridi találkozó sikere a jelen és a jövő szempontjából egyaránt megfelelne az összeurópai értekezleten részt • vevő valamennyi állam érdekeinek. Ezért azok a 'határozatok, amelyeket a találkozónak kellene elfogadnia, csak olyanok lehetnek, amelyek e realitásokon alapulnak és megfelelitek minden résztvevő számára” — írja a nyilatkozat, amely építő magatartásra hívja fel a madridi tanácskozás minden résztvevőjét

A Varsói Szerződés tagjai

sflcraszállnak a kölcsönösen előnyös kapcsolatok fejlesztése mellett, a politikai párbeszéd és a konzultáció fenntartásáért és elmélyítéséért minden szinten, a kereskedelmi, az a mezőgazdasági és a műszaki-tudományos tér ületen megvalósuló, mindennemű megkülönböztetéstől mentes érdemi együttműködés, a kulturális csere kibővítéséért.

Külön foglalkozik a nyilatkozat Lengyelországgal. Erről a következőket állapítja meg:

„Az ülésen képviselt államok osztják a Lengyel Nép- köztársaság álláspontját, hogy a kizárólag saját illetékességébe tartozó kérdésekbe történő bármely külső beavatkozási kísérlet szöges ellentétben áll a nemzetközi kaocsoiatok általánosan elfogadott normáival és e kísérleteket a továbbiakban is határozottan visz- szautasítják. Szembeszállnak az USA és néhány más nyugati ország Lengyelország ellen alkalmazott szankcióival. A lengyel belső ügyeket — miként eddig is — csak Lengyelország fogja megoldani. A szocialista Lengyelország mindig számíthat a testvéri szocialista országok erkölcsi, politikai és gazdasági támogatására".

Az európai kérdések elemzését összegezve a politikai nyilatkozat megállapítja:

„Európában, ahol már több évetizede léteznek különböző társadalmi berendezkedésű államok, csak a békés egymás mellett élés politikája lehet életképes.”

A politikai nyilatkozat negyedik fejezete a világhelyzet több más kérdését tekinti át, leszögezve: a nemzetközi helyzet javítása jelentős mértékben összefügg a meglevő háborús tűzfészkek felszámolásával és újabbak megjelenésének megakadályozásával Ázsiában. Afrikában, Latin-Amerikában és más térségekben. „Nincs oivan világméretű, vagy regionális probléma, amelvpt ne lehetne igazságosan, békés

eszközökkel megoldani” — állapítja meg a dokumentum.

Egyebek mellett az értekezlet részvevői veszélyeshek minősítik azokat a kísérleteket, amelyek az ázsiai, afrikai, latin-amerikai és óceániai államokat közvetlenül, vagy közvetve katonai-politikai szövetségekbe akarják bevonni. Sürgeti a többi között az Indiai-óceán békeövezetté nyilvánítását, az erről szóló szovjet—amerikai tárgyalások felújítását.

Külön foglalkozik a dokumentum a leginkább elhúzódó és legveszélyesebb válsághelyzettel, a közel-keleti válsággal. Elítéli Izrael libanoni invázióját, a palesztin ás a libanoni nép elleni agresszióját, Nyugat-Bejrút polgári lakosságának kegyetlen lemészárlását. Követeli az izraeli csapatok azonnali és teljes kivonását Libanonból. Az ülés résztvevői kedvezően fogadták az arab állam- és korAz ötödik fejezet az államok közötti bizalom légkörének megteremtésével Összefüggő kérdéseket elemzi s a többi között foglalkozik a szocialista országok, a nemzeti felszabadító és más haladó mozgalmak ellen az utóbbi időben megindított széles körű kampánnyal is. E kampány célja az, hogy igazolja a konfrontáció és a fegyverkezési hajsza fokozásának, a különböző államok függetlensége lábbal tiprásá- nak, a belügyeikbe történő beavatkozásnak, gazdasági fejj lődésük feltételei megnehezítésének, az enyhülési folyamat akadályozásának politikáját. Az új kommunistáéi-; lenes hadjárat megszervezésére irányuló törekvések a valamennyi ország érdekeit veszélyeztető nemzetközi fe\

X befejező hatodik fejezet tartalmazza a Varsói Szerződés legújabb, rendkívül fontos javaslatát annak megvalósítására, hogy a két legnagyobb, különösképpen a nukleáris fegyverek terén hatalmas potenciállal rendelkező katonai-politikai szövetség, a Varsói Szerződés és a NATO között kiküszöböljék a bizalmatlanságot, csökkentsék a szembenállás szintjét.

Emlékeztetve a két szervezet feloszlatására irányuló korábbi javaslataikra, az ülés' résztvevői leszögezik:

„A mostani kiélezett nemzetközi helyzet azonban nem tűri a várakozást. Mielőbb olyan hatékony intézkedésekre van szükség, amelyek már most képesek csökkenteni a bizalmatlanságot a Varsói Szerződés és a NATO tagállamai között ás az aggályokat az agresszió lehetősége miatt.”

„A Varsói Szerződés tagjai nem törekednek katonai fölényre a NATO-tagáilamok- kal szemben és nincs szándékukban megtámadni azokat, mint ahogy egyetlen más országot sem Európában vagy azon kívül. A NATO-tagálla- mai szintén úgy nyilatkoznak, hogy nincsenek agresz- szív szándékaik. Ilyen körülmények között nem lehetnek olyan okok, amelyek megakadályoznák a két szövetséghez tartozó államokat abban, hogy kölcsönösen megfelelő, nemzetközi jogi jellegű kötelezettségeket vállaljanak. Figyelembe véve a jelenlegi helyzetet, ez különösen jótékony hatást gyakorolhatna a nemzetközi események egész további fejlődésére.”

„Ezen elképzelésekből kiindulva a Varsói Szerződés tagállamainak legfelső szintű képviselői javaslattal fordulnak az Észak-atlanti Szerződés tagállamaihoz: kössenek szerződést a katonai erő alkalmazásáról való kölcsönös lemondásról és a békés kapcsolatok fenntartásáról.’’

mányfők fezi tanácskozásán előterjesztett rendezési elveket. A rendezéssel kapcsolatos korábbi álláspontjukat megismételve, leszögezik: e célból nemzetközi konferencia összehívása szükséges valamennyi érdekelt fél, köztük a PFSZ, a palesztinul arab nép egyedül törvényes képviselője részvételével.

Több más feszültséggóc megszüntetésére is utal a nyilatkozat és a többi között megállapítja: az ülés résztvevői kedvezően értékelik, hogy az ENSZ-főtitkár személyes képviselőjének közvetítésével megkezdődtek az Afganisztán és Pakisztán közötti tárgyalások.

„Korunkban az általános béke megőrzése elválaszthatatlan valamennyi nép és állam egyenjogúságának elismerésétől. Tartós béke csak igazságos béke lehet, amelyben minden egyes állam elismeri és tiszteletben tarija valamennyi más állam törvényes jogait; és érdekeit” —• összegzi a politikai tanácskozó testület ülése résztvevőinek véleményét e kérdésben a dokumentum.

r.

sziiltség szításához vezetnek.

A továbbiakban, a szocializmus eredményeit méltatva, a dokumentum kiemeli a szuverén szocialista országok zötti hosszú távú gazdasági és nemzetközi kapcsolatokat.

„Az ülés résztvevői, kifejezésre juttatva pártjaik és népeik akaratát, megerősítik eltökéltségüket, hogy a jövőben is erősítik a szocialista országok összeíorrottságát, fejlesztik és elmélyítik politikai, gazdasági és kulturális együttműködésüket, egyesítik erőfeszítéseiket a békéért és a haladásért vívott harcban” — szögezi le a nyilatkozat, megállapítva: szükséges a szocialista országok közötti hosszú távú gazdasági és műszaki tudományos együtt.

*’-Ős 'kooperáció kibővítése a KG.ST keretében,

rl.

A nyilatkozat résdetead a

javasolt szerződés elemeit. A szerződés magja az is lehetne,

hogy a két szövetség tagállamai kölcsönösen kötelezettséget vállalnak: r.ern alkalmaznak egymás ellen elsőként sem hagyományos, sem pedig nukleáris fegyvereket, vagyis nem alkalmaznak egymással szemben elsőként katonai erőt. Ezt a kötelezettségvállalásukat nemcsak egymás irányában, hanem harmadik országokkal szemben is megtehetik.

További eleme lehetne a szerződésnek kölcsönös kötelezettségvállalás, amely szerint a két szövetség tagállamai nem fenyegetik a nemzetközi tengeri, légi és kozmikus kommunikáció biztonságát olyan térségekben, amelyre nem terjed ki egyik ország nemzeti fennhatósága

sem. Ugyancsak kötelezettséget lehetne vállalni arra, hogy tárgyalásokat folytatnak a fegyverkezési hajsza felszámolására irányuló hatékony intézkedésekről, a fegyverzetei: korlátozásáról és csökkentéséről, valamint a leszerelésről. Meg lehet vizsgálni a váratlan támadás veszélyének elhárítását szolgáló gyakorlati intézkedéseket.

A Varsói Szerződés tagállamainak javaslata aláhúzza: az ilyen kötelezettségvállalások nem érintenék a résztvevők elidegeníthetetlen jogát az egyeni és a kollektív önvédelemre. Ugyanakkor viszont a két szövetség tagjai megszabadulnának attól az aggálytól, hogy szövetségi kötelezettségeiket a másik szövetség tagállamai elleni agresszió céljaira használnák ki. s így saját maguk biztonsága kerülne veszélybe.

A nyilatkozat szerint egy ilyen szerződéshez csatlakozhatna a két szövetségen kívül álló többi érdekelt európai állam és a világ más államai is.

„A politikai tanácskozó testület ülésén résztvevőknek meggyőződése, hogy ilyen