Nógrád, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-07 / 5. szám
MAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Társadalmi munkából: ismét ie^es Og iskolát aivattcak SalgőSciiriáni^csn Ilii 'I I M | FI w XXXiX. ÉVF., 5. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1983. JANUÁR 7., PÉNTEK A Varsói Szerződés tagállamainak politikai nyilatkozata Űjabb nagyfontosságú kezdeményezéseket tartalmaz a Varsói Szerződés tagállamainak politikai nyilatkozata, amelyet a politikai tanácskozó testület január 4—5-én Prágában megtartott ülésén fogadtak el a szerződésben részt vevő országok legmagasabb szintű képviselői. A nyilatkozat áttekinti a világhelyzet és az európai helyzet legfontosabb kérdéseit, a fegyverkezés ellen, a leszerelésért, az enyhülésért, a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttéléséért és együttműködéséért folyó küzdelem legfontosabb feladatait. Számos, a leszerelésre vonatkozó konkrét javaslat mellett azt indítványozza, hogy a Varsói Szerződés és a NATO tagállamai szerződésben vállaljanak kölcsönös kötelezettséget: nem alkalmaznak egymás ellen elsőnek sem hagyományos, sem nukleáris fegyvert. Javasolja: a két szövetség tagállamai kölcsönösen mondjanak le a katonai erő alkalmazásáról, fejlesz- szék békés kapcsolataikat. I. A hat fejezetre oszló terjedelmes dokumentum első részé általában elemzi a világ helyzetét Emlékeztet a szerződés tagjainak korábbi értékeléseire arról, hogy növekszik a béltét fenyegető veszély, s leszögezi, hogy az agresszív erők tevékenységének fokozódása következtében ez a veszély tovább növekedett. „Egyre határozottabb tevékenységet fejtenek ki azok a körök, amelyeknek célja, hogy megingassák a különböző társadalmi rendszerű országok kapcsolatainak egyedül észszerű alapját, a békés egymás mellett élést. Az egészségesebb nemzetközi kapcsolatok kialakításában eléri érzékelhető előrehaladás —, amely a hetvenes évektől kezdve kezdett hatást gyakorolni a nemzetközi viszonyok általános fejlődésére — veszélyben van” — szögezi le a nyilatkozat, emlékeztetve arra, hogy a fegyverkezési verseny minőségileg új, sokkal veszélyesebb szakaszba lép. Ismét fellángolnak a korábbi feszültség- gócok, új konfliktusok és válsághelyzetek keletkeznek, akadályokat gördítenek a gazdasági és a műszaki-tudományos együttműködés útjába, politikai eszközként gazdasági szankciókat és embargókat alkalmaznak. Ily módon a helyzet egészében véve mind bonyolultabbá válik, növekszik a nemzetközi feszültség, erősödik a háborús veszély, mindenekelőtt a nukleáris összecsapás veszélye. A nyilatkozat második fejezete a leszerelés, különösen a nukleáris leszerelés kérdéseivel foglalkozik és haladást sürget ezen a területen. Rámutat arra a veszélyre, amit az új amerikai nukleáris programok megvalósítása jelent, leszögezve: e programok célja a katonai fölény megszerzése. Végrehajtásuk a nemzetközi stabilitás megbontásához vezet. „Az ülésen képviselt államok nyomatékosan hangsúlyozzák: bármilyen számítás, amely a nukleáris háború ki- robbantásárá és az abban elérhető győzelemre irányul, értelmetlen. Ha sor kerülne nukleáris háborúra, annak nem lenne győztese” — szögezi le a nyilatkozat. Rámutat ugyanakkor az ilyen katonapolitika más veszélyes következményeire is: az ingatja a katonai-hadászati stabilitást, növeli a nemzetközi feszültséget, bonyolultabbá teszi az államok kapcsolatait, növeli a katonai szembenállás szintjét, s ennek következtében a A Varsói Szerződés' tagállama' ugyanakkor azt is megállapítják, hogy az ilyen fenyegető fejleményekkel szemben mind határozottabban és erőteljesebben nyilvánul meg a népek, a haladó és békeszerető erők ellenállása, az a törekvése, hogy véget vessenek az erő és a konfrontáció politikájának, megőrizzék a békét, megerősítsék a nemzetközi biztonságot. „Az ülésen képviselt államok meggyőződése: bármilyen bonyolult is a világhelyzet, megvan a lehetőség arra, hogy túljussunk a nemzetközi kapcsolatok e veszélyes szakaszán. Az események mostani menetét meg kell és meg is lehet állítani és olyan irányba lehet terelni, amely megfelel a népek vágyainak. A szocialista országok, amelyek békeszeretete társadalmi rendszerük természetéből fakad, ennek érdekében latba vetik egész nemzetközi tekintélyüket, politikai és gazdasági potenciáljukat’- — szögezi le a nyilatkozat. „A háború erőinél napjainkban hatalmasabbak a béke erői. Minden összeforrott- ságuktól és tevékenységük céltudatosságától függ. A politikai tanácskozó testület ülésén részt vevő államok. a nemzetközi helyzetről adott értékelésük alapján, a nukleáris katasztrófával szemben az egyetlen lehetséges megoldást javasolják és széles körű nemzetközi együttműködésre szólítanak fel az élet és az emberi civilizáció megőrzése nevében”. béke még ingatagabbá, még törékenyebbé válik. Mindezt számításba véve az ülésen képviselt államok úgy vélik, hogy késedelem nélkül, addig kell cselekedni, amíg van lehetőség a fegyverkezési hajsza megfékezésére és a leszerelésben való haladásra, — írja a dokumentum, amely méltatja a Szovjetunió egyoldalú kötelezettségvállalását, azt, hogy nem alkalmaz elsőként nukleáris fegyvert, s hasonló lépésre szólítja fel az összes nukleáris nagyhatalmat. „A jelenlegi bonyolult nemzetközi helyzetben különösen fontos, hogy elmozduljon a holtpontról a fegyverzetek és a fegyveres erők tényleges korlátozásának és csökkentésének ügye. Ezért az ülés résztvevői arra szólítanak fel, hogy a fegyverkezési verseny megszüntetésének egész kérdéskörében adjanak határozott új lendületet a most folyó megbeszéléseknek, illetve újítsák fel a félbeszakadt tárgyalásokat.” A dokumentum szerint a Varsói Szerződés tagjai nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy sikert érjenek el a hadászati fegyverzetek korlátozásáról és csökkentéséről folyó genfi szovjet—amerikai tárgyalásokon, támogatják és üdvözlik a Szovjetuniónak a fegyverkezési hajsza megszüntetésére és a leszerelésre tett javaslatait. A nyilatkozat számos konkrét kérdésben sürget haladéktalan megegyezést, így a fokozatos nukleáris leszerelés programjának kidolgozásában, a nukleáris fegyverkísérletek teljes és általános betiltásában, a vegyi fegyverek betiltásában és megsemmisítésében, a neutronfegyver betiltásában, olyan tilalomban, amely meggátolja bármilyen típusú fegyver elhelyezését a világűrben. Figyelmeztet arra a veszélyre is, amelyet a hagyományos fegyverek és fegyverzetek jelenlegi szintje jelent. Javasolja a haditengerészeti tevékenység korlátozását és több más leszerelési intézkedést is előirányoz, beleértve a katonai költségvetések csökkentését. „A népek számára nincs fontosabb, mint a béke megőrzése, a fegyverkezési verseny megszüntetése. Ennek elősegítése minden kormány, minden államférfi kötelessége” — írja a politikai nyilatkozat. 111. A nyilatkozat harmadik fejezete foglalkozik kiemelten az európai kérdésekkel, aláhúzva: az európai biztonság megszilárdítása rendkívül fontos feladat a háborús veszély megszüntetése, az általános, tartós béke megóvása szempontjából. Ez abból következik — állapítja meg a dokumentum, — hogy az európai kontinensen hatalmas meny- nyíségű — hagyorrtányos és nukleáris — fegyverzet összpontosul és a két katonai szövetség fegyveres erői itt vannak közvetlen érintkezésben egymással. „Ugyanakkor az államok közös erőfeszítésének eredményeként Európában kialakult a, jószomszédi viszony, az együttműködés, az alap a kölcsönös . tisztelet és a bizalom következetes fejlesztéséhez. Minden európai állam a saját tapasztalatai alapján győződött meg az enyhülés előnyeiről. Nincs köztük olyan, amelynek ne állna érdekében az enyhülés megőrzése, eredményeinek megsokszorozása”. Az ülés résztvevői nyilatkozatukban rendkívül komoly veszélynek minősítik az európai népek számára a NATO- döntéseket arról, hogy amerikai közepes hatótávolságú nukleáris rakétákat akarnak telepíteni Nyugat-Európába. E döntések végrehajtása elkerülhetetlenül maga után vonja a bizalom gyengülését és a hely zet rosszabbodását az európai kontinensen. Éppen ezért a Varsói Szerződés tagjai kulcs- fontosságú feladatnak tekintik annak meghiúsítását. hogy Európában kibontakozzék a nukleáris fegyverkezési verseny újabb fordulója, hogy csökkentsék és korlátozzák e fegyverzeteket. A legjobb megoldás az lenne, ha Európa teljes mértékben mentesülne mind a. közép-hatótávolságú, mind pedig a taktikai nukleáris fegyverektől. „Amennyiben ez az igazi »mulla«-megoldás jelenleg nem érhető el, úgy célszerű Európában a közép-hatótávolságú nukleáris eszközök radikális csökkentésének útját választani az egyenlőség és az egyenlő biztonság alapján”. — hangoztatja a nyilatkozat, amely kivételes jelentőségűnek minősíti ezzel összefüggésben a Genfben folyó szovjet—amerikai tárgyalásokat az európai nukleáris fegyverek korlátozásáról, s megállapítja: á Szovjetunió legújabb december 21- én közzétett jave^atpív-l leien tősen hozzájárult a íúrgyr. lások sikeréhez. „E tárgyalások azonban olyan feltételek között folynak, amikor a NATO-orszá- gok kifejezik szándékukat, hogy már 1983. végén — ha addig nem jön létre megegyezés a tárgyalásokon — megkezdik az új amerikai középhatótávolságú rakéták telepítését Nyugai-Európában” — figyelmeztet a prágai dokumentum, megállapítva: a mesterséges határidő ürügyként szolgálhat arra, hogy a tárgyalások elhúzásával —r a megállapodás hiányára hivatkozva — megkezdhessék az amerikai rakéták tényleges telepítését. A prágai ülés résztvevői sürgetik, hogy a genfi tárgyalások e kérdésről építő szellemben folytatódjanak, maximális erőfeszítéseket tegyenek a mielőbbi konkrét megállapodások elérésére. A tárgyalások sikeréhez elengedhetetlen, hogy ne kerüljön sor olyan lépésekre, amelyek ezt megnehezítik. fFolytatás a 2 oldalon.) Felső kép: dr. Kun András városi művelődési osztályvezető átadja az új iskola kulcsát a diákoknak. Alsó kép: az osztálytermekben zajlik a tanítás. — kép: kulcsár — A zagyvapálfalvai „piros” iskola átadáséival tegnap öt tanteremmel bővült az általános iskolai oktatási helyek száma a megyeszékhelyen. Az énüiet mintegy hat és fél millió forintba került, amelyből a berendezés ötszázezer forintnyi értéket képvisel. Ez az iskola jeles példája ismét a vá ros társadalmi összefogásának, hiszen a költségekből több mint kétmillió forint a társadalmi munkák, kommunista műszakok értékéből adódott. Jelentős összeggel járult az építési költségekhez az SKO (285 ezer forinttal), a síküveggyár (218 ezer Ft), az SVT (156 ezer Ft), az öblösüveggyár (143 ezer Ft), és a NÁÉV (129 ezer forinttal.) Ezen túl a város hatvannégy üzeme, szervezete, intézménye végzett komoly munkát azért, hogy enyhüljön Salgótarján tanteremhiánya, hogy a demográfiai hullám gondjai mind kevésbé terheljék az oktatási intézményeket. Népi ellenőrök vizsgálták Nógiádban Lakossági ügyintézés munkaidőn túl Mostanában egyre jobban előtérbe kerül a munkaidő mind teljesebb kihasználása. A különböző szervek és munkáltatók koncentráltabban ügyelnek arra, hogy minél kevesebb legyen a munkaidő-kiesést okozó tényező. Ezért is nagy jelentőségű az a vizsgálat, melyet tegnapi ülésén sárt le a Nógrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság, melyben az állampolgárok ügyei munkaidőn kívüli intézésének helyzetét taglalta. Az első lényegi megállapítás az, hogy az állampolgárok gyakran kényszerülnek különféle ügyeiket munkaidőben intézni. Ugyanakkor a munkáltatók többsége nem tulajdonít nagy jelentőséget az ilyen ügyekbe történő távozások megfelelő ügyintézésének, a távozás jogosságának, s nem jegyzik a kieső munkaidőt. Általános a tapasztalat, hogy a lakosság nem veszi igénybe a tanácsok nyújtott ügyfélfogadási idejét, és a szombati ügyeleti szolgálatot is nagyon ritkán keresik meg. Ennek oka lehet az elégtelen propaganda, s hogy a munkaidőben való eltávozásnak alig van akadálya. Érdekes megállapítása a vizsgálatnak az, hoev saját elhatározásából az ügyfelek 74 százaléka jelent meg, holott az ügyek többségében személyes részvétel nélkül is érdemi döntést lehetett volna hozni. A szolgáltatások területén a jelenlegi nyitvatartási idők és a munkaidőn túl végzett szolgáltatások megfelelően védik az állampolgárok munkaidejét, bizonyítja ezt a kérdőívek szolgáltatta adatok: a szolgáltató helyeken megjelentek 88 százalékának megfelelt a nyitvatartási idő. A munkaidőben megjelentek egyharmada megrendelés, munkaátvétel, minőségi reklamáció, a másik harmada pénzfelvétel, befizetés miatt, a további része számlázással és engedélyeztetéssel kereste fel ezen helyeket. A munkáltatóknál, annak ellenére, hogy a magánügyekben történt eltávozások rendjét, kezelését szabályzatok, igazgatói utasítások határozzák meg, a veszteségidő feltárása, az okok elemzése elmarad. A vizsgálat megállapította, hogy a teljesítménybérben dolgozóknak nem fűződik érdekük az indokolatlan távolléthez. A szolgáltatási, tanácsigazgatási területen végzett vizsgálatból megállapítható, hogy a nyitvatartási, ügyfélfogadási rendek lehetőséget adnak a munkaidőn túli ügyintézésre. Mégis: a munkaidőben megjelentek közül, csak minden ötödiknek kellett igazolnia távollétét, egyharmaduk engedélyt sem kért, avagy hivatalos távollétéhez kapcsolta ügyének intézését. Negyven százalék kért távozási engedélyt, de csak fele részben dolgozta le a távol töltött időt. A Nógrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság a vizsgálat tapasztalatairól — javaslattétellel megtoldva — nem csupán az érintett negyven tanácsi szervet és szolgáltatóhelyet értesíti, de tájékoztatja a témában érintett munkahelyeket is.
