Nógrád, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-29 / 24. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK I XXXiX. ÉVF., 24. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1983. JANUÁR 29., SZOMBAT A nyitottabb és összehangoltabb kutatómunkáért Ülést tartott a megyei tudományos tanács Salgótarjánban Ülést tartott a Nógrád megyei tudományos tanács tegnap a salgótarjáni Nógrádi Sándor Múzeumban. Elsőként a megyei múzeumi szervezet idei tudományos munkatervét vitatták meg dr. Praznovszky Mihály, a megyei múzeumok igazgatója előterjesztésében. Ezután Telek Ervin, a Nógrád megye^ Tanács VB művelődésügyi osztályának munkatársa adott tájékoztatást a megyében folyó tudományos kutatásokról, s a megye kiadványpolitikájáról. Irányító, szervező munkát Az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága 1970 márciusában fogálmazta meg a tennivalókat a tudománypolitikai feladatok fejlesztésére. Az irányelvek megállapításai ma is helytállóak, a feladatok megvalósítása napjainkban intenzív irányító, szervező munkát kíván. Nógrád megyében nem működik tudományos intézet, nincs önálló intézmény, kutatóhellyé minősített egység. A tudományos tevékenység intézeti keretekre történő leszűkítése gátolja a tudományos élet kibontakozását, nem engedi a modern tudomány eredményeinek kiteljesítését. Megyénk gazdasági, társadalmi élete, művelődési helyzete egyre inkább megkívánja a tudományos eredmények fejlesztését, a kutatás koordinálását, a termelési és szellemi értékek emelését. A megyében zajló tudományos munkáról eddig összefoglaló felmérés, átfogó vizsgálat még nem készült. Egyes gazdasági egységek, intézmények egymástól elszigetelten végzik, olykor hasonló témában kutatási, fejlesztési feladataikat. A megyei tanács művelődésügyi osztálya az egységes művelődéspolitika, . művelődésirányítás részeként, a közoktatás, közművelődés, művészetirányítás mellett a megye tudományos életében is koordináló, szervező szerepkört vállal. A koordináló munkával ,az a cél, hogy megteremtődjenek a nyitottabb kutatómunka lehetőségei, a vélemények egyeztetése, vagy éppen ütköztetése segítse a megyei kutatómunka kibontakozását, az eredmények bemutatását mind a megyében, mind az országban. A szakembereket fokozottabban hevonják a tudományos ismeretterjesztésbe, közreműködnek a kutatók ideológiai, szakmai továbbképzésének megszervezésében, az intézményi műhelymunka feltételeinek megteremtésében. Legfőbb feladat, hogy a megyében folyó valamennyi kutatás ismeretében megfogalmazzák a további kutatások céljait, irányait, s a gyakorlatban történő alkalmazásukat támogassák. Kutatás, fejlesztés Az eddigi felmérés alapján jelenleg a megyében húsz kutatási helyet vehetünk figyelembe, 79 témában, témakörben folyik kutatási vagy fejlesztési tevékenység. Mindezek mellett jelentős azoknak a kutatóknak és kutatásoknak száma, amelyek nem kutatóhelyhez kötöttek. A továbbiakban Telek Ervin ismertette a Nógrád megyében megjelenő kiadványokat. Javaslatot tett átfogó megyei művek szerkesztő bizottságainak létrehozására. A résztvevők ismertették véleményüket a témakörökben. Hétfőtől Fiatal közgazdászok salgótarjáni országos konferenciája A fiatal közgazdászok salgótarjáni országos konferenciája már lassan hagyomány- nyá válik, hisz a Pénzügyi és Számviteli Főiskola Salgótarjáni Intézete negyedik alkalommal ad otthont az országos rendezvénynek. A konferencia iránt eddig is nagy volt az érdeklődés, ezúttal csaknem 300 vendeget várnak az ország minden tájáról a kétnapos tanácskozásra. A hétfőn reggel kezdődő konferencián hét előadás hangzik el gazdaságpolitikánk dilemmáiról, a gazdaságirányítás és a szabályozó rendszer lehetőségeiről, bérszabályozásunk jelenéről és jövőjéről, a nem szocialista külkereskedelem kérdéseiről, a magyar árfolyam-politikáról, az irányítás továbbfejlesztésének kérdéseiről és a gyakorlati megvalósítás vállalati lehetőségeiről. Az előadók sorába várják több minisztérium, intézmény és vállalat vezető személyiségeit, valamint Nyers Rezsőt, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos tanácsadóját. Az idén — a korábbi évek gyakorlatától eltérően — nem lesznek szekcióülések, de az előadások elhangzása után lehetőséget biztosítanak az érdeklődőknek kérdések feltételére. A konferenciára érkezők első csoportját vasárnapra várják, sőt a Magyar Közgazda- sági Társaság Ifjúsági Bizottsága már este hatkor megbeszélést tart az aktuális kérdésekről, hétfőn este pedig baráti találkozón vesznek részt a vendégek. Az előző konferenciáknak igen kedvező visszhangja volt a fiatal közgazdászok körében, s a nagyszámú „túljelentkezés” is azt jelzi, hogv igénvlik az ilyen jellegű rendezvényeket Befejeződött az állategészségügy és az élelmiszer-ellenőrzés átszervezése A megyéikben és a fővárosban megkezdték működésüket a Minisztertanács határozatára létrehozott állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomások. Az átszervezéssel az állategészségügy és az élelmiszer- ellenőrzés országos és területi intézményeit vonták össze azért,, hogy a területi állam- igazgatás egységesebb rendszerben és eredményesebben működhessen — mondotta dr. Glózik András MÉM főosztályvezető- A megyei szervezetek korszerűsítésénél arra törekedtek, hogy a közigazgatási határokon belül lehetőleg egy helyen foglalkozzanak a különben amúgy is szoros kapcsolatban levő szakigazgatási, ellenőrzési teendőkkel, megkönnyítve evvel is az állattulajdonosok, állattartóik élelmiszer-feldolgozók és kereskedők dolgát. Az egységes szempontok alapján működő hatósági intézmények rendszere az állami kiadásokat is csökkenti; az állategészségügyi szolgáltatások jó része ágyán továbbra is ingyenes, más részükért viszont fizetni kell. Az évente mintegy félmilüárd forint értékű állategészségügyi központi kiadásokat csökkenteni tehet, éspedig anélkül, hogy bármilyen engedményt tennének az állategészségügy és az élelmiszer-ellenőrzés követelményei rovására. Az összevonással laboratóriumi központok jöttek létre, ezeket' széles körben használhatják a mezőgazdasági nagyüzemek. Előny az is, hogy csökkent a párhuzamos ellenőrzések száma, mivel a MÉM, az Egészségügyi Minisztérium, illetve a Belkereskedelmi Minisztérium általában jó előre egyeztette a hivatalos ellenőrző intézmények és eljárások rendjét. Az átszervezett intézményrendszer lehetővé tette a foglalkoztatottak számának csökkentését; 330 állatorvos került közvetlenül a termelői gyakorlatba a korábban külön- külön tevékenykedő intézetekből. Megyénkben is zavartalanul látja el feladatát az új Nógrád megyei Állategészségügyi, és Elelmiszerellenőrző Állomás, annak ellenére, hogy két elődjének, a megvei állategészségügyi állomásnak és a megyei élekniszerellenőrző és vegyvizsgáló intézetnek alkalmazotti létszáma mintegy 25—25 százalékkal csökkent az összevonás után. Változatlanul fenntartják az állatkórházak rendszerét: 32 állatkórház működik az országban, ezeket — a nagyüzemi gazdálkodás követelményeinek megfelelően — mindinkább korszerű műszer- és mozgóegységekkel látják el. Az összevont intézmények változatlan színvonalon garantálják a nemzeti vagyon jelentős részét kitevő, mintegy 200 milliárd forint értékű állatállomány egészségének feltételeit. Az ellenőrzés rendszerében továbbra is működnek az élelmiszer-feldolgozó üzemek állategészségügyi ki- rendeltségei, a helyszínen képviselve a fogyasztói érdekeket. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Megtárgyalta az 1982-ben elintézett kegyelmi ügyek tapasztalatait. Megállapította, hogy a kegyelmi kérelmek száma évek óta viszonylag állandó- A kegyel- mezési gyakorlat az elmúlt évben kiegyensúlyozott volt. Érvényesült az az elv, hogy a kegyelmezés kivételes államhatalmi aktus. A bíróságok által kiszabott ítéleteket végre kell hajtani; kegyelem gyakorlására csak rendkívüli méltánylást érdemlő „humánus okok esetén került sor. Az Elnöki Tanács megtárgyalta az elmúlt évben felflz E'niki Tanács illése terjesztett állampolgári ügyek tapasztalatait is. Tavaly a megelőző évhez viszonyítva 20 százalékkal több, állampolgársági kérdéssel összefüggő ügyet intéztek el. Emelkedett a magyar állampolgárság megszerzésére irányuló kérelmek száma, és jelentős a házasságkötéssel összefüggő állampolgársági ügyek aránya. A nem szocialista országokban élő magyar származásúak közül sokan kérték állampolgársági helyzetük rendezését, vagy hazatérésük engedélyezését. Az állampolgársági ügyek elbírálásánál és a határozatok meghozatalánál kellő figyelmet kapott a lakóhely megválasztására irányuló kérelmezői szándék, valamint la családok egyesítéséhez fűződő érdek is. Állampolgársági ügyben előterjesztett kérelem elutasítására, magyar állam- polgárságtól megfosztásra ritkán, és elsősorban bűnöző életmód esetén került sor. Az állampolgársági ügyek előkészítését és időszerű elintézését jól segítették a Belügyminisztérium, a tanácsok Igazgatási, valamint hazánk külképviseleti hatóságai. A továbbiakban bíró visz- szahivásáról határozott és bírákat választott az Elnöki Tanács. (MTI) Játékokat, gyermekdalokat, versikéket is tanulnak szlovák nyelven az erdőkürti gyerekek a nemzetiségi oktatás keretében az általános iskolában. Boda Károlyné pedagógus irányítása mellett rendszeresen tanulmányozzák szüleik, nagy- szüleik anyanyelvét a kicsinyek. Az intézményes oktatás mellett, a helyi pávakörben is ápolják a szlovák kultúrát. Itt is főleg a gyerekek az aktívak, az ő részvételükkel élnek tovább Erdőkürtön a nemzetiségi hagyományok. Képünkön: Boda Károlyné szlovák nyelvórát tart, a diákok között Máté Györgyi, Kapuszta Zsuzsanna és Anikó első osztályosok. — kulcsár — Ősszel tartják a VII. kongresszust Szlovák nemzetiségi szövetség választmányi ülése A Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének országos választmánya pénteken ülést tartott Budapesten, a Magyar Néphadsereg Művelődési * Házában. A szövetség tevékenységéről Such János főtitkár számolt be. Hangsúlyozta, hogy a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének VI. kongresszusa óta eltelt 4 év alatt több országos, megyei és helyi intézkedés született a nemzetiségi munka javítására. A közösségeket érdeklő legfontosabb kérdésekről a szlovák lakosság körében anyanyelvükön végeztek tájékoztató, felvilágosító munkát. A szlovák lakosság társadalmunkban betöltött helye és szerepe erősödésének bizonyítékaként hathatósan működik a szövetség legutóbbi kongresszusán megválasztott 3 társadalmi szakbizottság. Feladataik az oktatással, a köz- művelődéssel és a szlovák nyelvű kiadványokkal kapcsolatosak. Nemzetközi tevékenységükről szólva a főtitkár elmondta, hogy jó a kapcsolatuk a Szlovák Szocialista Köz. társaság illetékes szerveivel, kulturális intézményeivelAz elmúlt években több település óvodájában és általános iskolájában bevezették a szlovák nyelv oktatását. Négy évvel ezelőtt óvodai és iskolai nyelvoktatásban mintegy 10 ezer szlovák anyanyelvű gyermek részesülhetett, a számuk ma megközelíti a 12 ezer 200-at. Bővítik a szlovák tani. tási nyelvű iskolákat Sátoraljaújhelyen és Békéscsabán. Utóbbi -helyen az általános iskola, a gimnázium és a diákotthon egy épületben kap helyet. Az anyanyelv művelésének fontos színterei a művelődési intézmények klubjai. Jelenleg mintegy 25—30 szlovák klub működik. A szlovák nyelvű sajtótermékek és könyvek kiadásáról szólva a főtitkár megemlítette, hogy a szövetség hetilapjának 1982-ben volt az eddigi legtöbb előfizetője. A Magyar Televízió illetékeseinek tájékoztatása szerint a televízió még ebben az évben megkezdi a szlovák nyelvű műsorok rendszeres sugárzását. A szövetség ez évi műnk*» tervét Alt Gyula titkár ismeív tette. Bejelentette, hogy a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége ez év őszén megtartja VII kongresszusát. i
