Nógrád, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-29 / 24. szám

A piramis KOI- és belpolitikai kérdések a napirenden Pártértekezletek Lengyelországban Ülést tartott az SZKP KB Politikai Bizottsága Január 27—28-án: Külügyminiszter-helyettesek találkoztak Bukarestben Egyre több áriam nyilatkozik Az atommentes övezetért Európában A Politikai Bizottság tájé­koztatót hallgatott meg az ag­ráripari egyesülések létreho­zásáról. Megállapította, hogy az új mezőgazdasági irányítá­si módszerek bevezetése so­rán növelni kell a kolhozok és a szovhozok felelősségét a mezőgazdasági termékek á’> lami felvásárlási tervének teljesítéséért. A vita során fel­hívták a figyelmet arra is. hogy az irányító szervek nem kényszeríthetik döntéseiket a - kolhozokra és szovhozokra olyan kérdésekben, amelyek megoldása a gazdaságok ve­zetőinek hatáskörébe tartozik. A Politikai Bizottság végű! áttekintette a tavaszi szántó­földi munkák megfelelő elő­készítése érdekében ország­szerte tett intézkedéseket is. A tárgyszerű, baráti lég­körben lezajlott megbeszélés résztvevőit fogadta Stefan Andrei, a Román Szocialista Köztársaság külügyminisztere. árnyéka Amikor kezdett nyilvánvaló­vá lenni, hogy Koszni Muba­rak egyiptomi elnök szeretne kitörni abból az elszigetelt­ségből, amit elődje, a néhai Anvar Szadat politikája jelen­tett az ország számára, sokat idézték a párizsi Le Monde egyik megállapítását: „Nehéz lesz átlépni a piramis árnyé­kát”. Az idézet jogosnak bizo­nyult. A piramis, pontosabban Anvar Szadat politikájának árnyéka ma is ráterül a Ní­lus gyöngyére és a tágabb tér­ségre. Hiszen az elszigeteltség tő oka, a legtöbb arab fővá­rosban elfogadhatatlannak nyilvánított Camp David-i kü- lönút ma is cl cs hat — jól­lehet mindinkább bebizonyo­sodik róla, hogy a semmibe vezet. Mubarak elnök, ez a kétség­telenül nagyformátumú poli­tikus, minden jel szerint fel­ismerte: csak úgy tud kitör­ni abból az öröklött diplomá­ciai ostromgyűrűbőj, amelybe a szadati politika manőverez­te Kairót, ha aktívan megpró­bálja legalábbis kompromisz- szumos irányban befolyásolni a térség eseményeinek alaku­lását. Ügy tűnik, az államfő a ennek a célnak szentelné mos« tani washingtoni látogatását. Az egyiptomi elnök mind Ueagannel, mind Shultz kül­ügyminiszterrel való találka-, zásakor megpróbálta rávenni partnereit arra, hogy a közel- keleti rendezés bizonyos kulcskérdéseiben kényszerítse engedményekre Izraelt. Mik ezek a kulcskérdések? 1. Az egyiptomi vendég a legfontosabbnak azt tartja, hogy Izrael végre vonuljon ki Libanonból — méghozzá min­denféle súlyos politikai felté­tel (mindenekelőtt a Tel Avivval kötendő különbéke- szerződés aláírása) nélkül. 2. Mubarak szerint Wa­shingtonnak. el kell érnie, hogy Izrael ne zárkózzék cl a korábbi merevséggel minden palesztin követelés megvizsgá­lásától. 3. Egyiptom nem küldi visz­aza Izraelbe szeptemberben visszahívott nagykövetét, amíg Izrael folytatja telepítési po­litikáját, a megszállt Ciszjor- dániában és Gazában­4. Végül a vendég közölte az amerikai elnökkel, hogy üzenetet kapott Jasszer Ara- fattól. Ennek lényege: a PFSZ hajlandó <a párbeszédre Wa­shingtonnal, de ehhez legalább valamilyen jelét kell látnia annak, hogy az USA-ból meg­próbálják józanabb irányban befolyásolni Izraelt. A mozaik lassan összeáll, s olyan kép rajzolódik ki belő­le, amely — Mubarak wa­shingtoni tárgyalása után — további egyiptomi lépéseket enged sejtetni. Carter, Szadat és Camp David óta ugyanis sok víz folyt le a Kairó mel­lett hömpölygő Níluson. Harmat Endre Moszkvában ülést tartott, s külpolitikai és gazdasági kér­déseket vitatott meg az SZKP Központi Bizottságának Po­litikai Bizottsága. A testület meghallgatta és jóváhagyólag tudomásul vet­te Andrej Gromikónak, a Po­litikai Bizottság tagjának, a Szovjetunió külügyminiszte­rének beszámolóját a Német Szövetségi Köztársaságban és a Német Demokratikus Köz­társaságban tett látogatásáról. A PB ülése felhívta a figyel­met annak jelentőségére, hogy Andrej Gromiko és az NSZK vezetőinek találkozóin mind­két fél meggyőződéssel álla­pította meg: jók a távlatai a szovjet—nyugatnémet kap­csolatok fejlesztésének a moszkvai szerződés és más megállapodások alapján. Az Január 27—23-án a Varsói Szerződés tagállamainak kül­ügyminiszter-helyettesei Bu­karestben megbeszélést foly­tattak a madridi találkozó kü­Olof Palme, svéd miniszter­elnök nagyra értékelte azt a szovjet választ, amely a had­színtér! nukleáris fegyverek­től mentes európai övezet lét­rehozását indítványozó svéd javaslatra hangzott el — je­lentette a TASZSZ hírügy­nökség. A szovjet fél álláspontját értékelve a kormányfő a TT 6véd távirati irodának adott interjújában kijelentette: a Szovjetunió válasza érdekes, és tükrözi előremutató maga­tartását ebben a kérdésben. Palme hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió által körvonala­zott javaslatokat tárgyaláso­kon kell megvitatni. Egyúttal rámutatott arra, hogy Svéd­ország üdvözli a véleménycse­rét és e kérdés megvitatását. Mint ismeretes, a Szovjet­unió a svéd kormányhoz in­tézett üzenetében —- amelyet csütörtökön ismertettünk — rámutatott arra, hogy Svéd­ország javaslata ugyanabba az irányba mutat, mint a szocia­lista ot szögök kezdeményezé­ülésen megállapították azt is, hogy a Szovjetuniónak az európai nukleáris fegyverzet csökkentésére tett javaslatai egyre nagyobb visszhangot váltanak ki az európai orszá­gokban. többek között az NSZK-ban. Ezek a javaslatok megteremtik a reális lehe­tőségét egy olyan kölcsönösen elfogadható megállapodás­nak, amely elejét venné a fegyverkezési hajsza újabb fordulójának és csökkentené a háborús veszélyt. A politikai bizottság rámutatott: az NSZK állami vezetése hozzá tud járulni ahhoz, hogy a nyugat-európai ' NATO-or- szágok területén ne halmo­zódjon fel újabb jelentős mennyiségű amerikai nukleá­ris fegyverzet. szöböti álló. felújításával kap­csolatos kérdésekről. A tanácskozáson magyar részről Roska István kül­ügyminiszter-helyettes vett részt sei. A svéd javaslat szerint a hadszíntéri nukleáris fegyve­rektől mentes övezet mintegy 300 kilométer lenne, azaz a NATO és a Varsói Szerződés tagállamai közötti határtól 150—150 kilométerre térj ed nq nyugatra és keletre. A Szov­jetuniónak az az álláspontja, hogy a javasolt fegyverzet- csökkentés csak akkor mér­sékelheti, a nukleáris veszélyt, ha az övezet szélességét 500— 600 kilométerben szabják meg. Vagyis az mindkét ka­tonai csoportosulás területére 250—300 kilométer mélyen nyúlna be. Az övezet létreho­zását Közép-Európában lehet­ne kezdeni, összhangban azok­kal a lépésekkel, amelyek a bécsi tárgyalásokon történnek a térségben állomásoztatott fegyverzet és fegyveres erők csökkentése érdekében. * Egy atomfegyvermentes övezet Közép-Európában tör­ténő kialakítása esetén az NDK kész egész területét er­re a célra rendelkezésre bo­csátani az egyenlőség, és az egyenlő biztonság elvének fi­gyelembevételével. Ezt nyilvánítja ki a Német Demokratikus Köztársaság kormányának válasza a svéd kormánynak arra a jegyzéké­re, amely azt indítványozta, hogy hozzanak létre a NATO és a Varsói Szerződés tagálla­mai'közötti választóvonal két oldalán harctéri nukleáris fegyverektől mentes övezetet. A válaszjegyzék, amelyet Gerd König, az NDK külügy­miniszter-helyettese csütörtö­kön nyújtott át Rune Nystro- emnek, Svédország berPni nagykövetének, hangsúlyozza: mindent el kell követni az Európában tárolt nukleáris fegyverek számának csökken­tésére és végül teljes eltávolí­tásuk édekében. Atomfegy­vermentes övezetek létrehozá­sa a földrész különböző ré­szein csökkenthetné egy nuk­leáris háború veszélyét, vala­mint a feszültséget, és új ösztönzést adna a kölcsönösen előnyös együttműködésre. A Lengyel Egyesült Mun­káspártban két hete tartanak a vajdasági pártértekezletek, amelyeken összegezik a be­számolási kampány Során az alsóbb szintű pártszervek és -szervezetek tanácskozásain elhangzottakat. A vajdasági pártértekezleteken azok a küldöttek vesznek részt, akik ott voltak a párt 1981 nyarán tartott kilencedik, rendkívüli kongresszusán, jó áttekintés­sel rendelkeznek tehát mind­arról, ami az elmúlt másfél évben történt a LEMP sorai­ban. A 49 vajdaság közül csak­nem tízben megtartották már a vajdasági pártkonferenci­át, így lassanként összegezhe­tők a fő témák, megállapítá­A dél-olászországi Palrni börtönében fogva tartott terro­risták a Vörös Brigádok szi­gorú kritikáját, lényegében a szervezet vereségét beismerő sokszorosított levelet jutattak el az egyik milánói újság szerkesztőségéhez. A két rész­ből álló, több mint húszol­dalas írásról — minthogy alá­írói nincsenek — feltételezhe­tő, hogy az ott őrzött terro­risták általános véleményét fejezi ki. A Vörös Brigádok volt tag­jai nyilatkozatukban megálla­pítják, hogy a szervezet egyet­len alakzata sem tudta meg­valósítani, elképzelését s eb­ből le kellett vonni a követ­keztetést: „Minden erőt arra sok: Minden egyes ülésen igen nagy súllyal szerepel a párt egységének, cselekvő ■képességének ügye. Mint meg­állapítják, az 1980 augusztusi válság óta a párt taglétszáma csökken, azok viszont, akik* kitartottak a LEMP mellett, megedződve kerültek ki az igen nehéz időszak viharai­ból. A. vajdasági pártértekez’.e- teken foglalkoznak az ország életét érintő valamennyi kulcsfontosságú kérdéssel: így a gazdasági reform meg­valósításával, a mezőgazdaság fejlesztésével, a lakáshelyzet javításával, a fiatalok nevelé­sével, illetve a munkásönkor- rrányzati szervek és a szak­szervezetek újjáéledésével. kell fordítani, hogy a harc új módszereit dolgozzák ki". Gyilkosságok, erőszakos bűncselekmények és merény­letek sokasága után a terro* ristók azt a tanulságot szűr­ték le, hogy a ..fegyveres harc rövidzárlatot kapott s meg kell szabadulni annak rémképétől”. Azt is megálla­pítják, hogy a »„hetvenes évek elején kezdődött fegyveres, forradalmi harci szakasz le­zárult”. Közleményük második ré­szében a „vér nélküli harc­ról” beszélnek a Vörös Brigá­dok volt tagjai. Céljaikat és módszereiket azonban nem határozzák meg. * India kormányalakítás küszöbén? Csütörtökön benyújtotta le­mondását a kormányzó indiai kongresszus párt négy főtit­kára, hogy lehetővé tegye a pártgépezet átalakítását. Több lap pénteken azt is jelentette, hogy a kormány valamennyi minisztere is benyújtotta le­mondását Indira Ganadhi miniszterel­nök újságíróknak válaszolva nem erősítette meg és nem is cáfolta a miniszterek lemon­dásáról szóló híreket „A kér­dést (a kormányalakítást) még meg kell vitatnom a kabi­nettel és a párttal — mondot­ta. A Reuter brit hírügynök­ségnek indiai kormánykörök­re hivatkozó jelentése sze­rint a fejlemények annak a következményei, hogy az in­diai kongresszus a hónap elején erősen visszaesett két déli szövetségi államban tar­tott választáson. A szóban forgó Andhra Prades és Kar­nataka államokban Indira Gandhi pártja közel 30 éven át kormányzott. A nyugat-szaharai népnek biztosítani kell az önrendel­kezési jogot — szögezte le a marokkói parlamentben mon­dott beszédében Francois Mit­terrand francia elnök. A francia államfő három­napos hivatalos látogatásra érkezett Marokkóba és első fontos programja a félórás parlamenti beszéd voít. Mitterrand kijelentette: Franciaország mindig amel­lett szállt síkra,' hogy Nyugat- Szahnra népének önrendelke­zést kell kapnia. Franciaor­szág támogatja ugyan H. Hasszán marokkói uralko­dónak azt a javaslatát, hogy a szaharai lakosság népsza­vazáson dönthessen sorsáról, csak azzal a feltétellel — mon­dotta —. hogy a szavazást nemzetközi felügyelet alatt kell végrehajtani. A rabati vezetés eddigi el­képzelése szerint a népszava­zásra a marokkói megszállás fenntartása mellett kerülne sor; ezért a Szaharai Arab Demokratikus Köztársaság függetlenségéért harcoló Po- lisario nem fogadta el II. Hasszán javaslatát. CIPRUS Áz elnökválasztás tétje Elnökválasztásra készülnek Cipruson, a Földközi-tenger kicsiny, ám stratégiailag an­nál fontosabb szigetén. He­lyesebben szólva — s kifejez­ve rögtön az ország alapprob­lémáját, tragikus megosztott­ságát — csak a lakosság mintegy 80 százalékát kitevő görög népesség járul február 13-án az urnákhoz. A vokso­lás tétje: megerősítik-e tisz- ségében az eddigi államfőt, Szpirosz Kiprianut. Évszázados konfliktus Cipruson a helyzet 1974 óta szinte semmit sem változott. Akkor, a görög fasiszta junta által bátorított jobboldali ál­lamcsínykísérletre válaszul foglalta el török katonaság a sziget északi részét, ahol 1975 elején egyoldalúan kikiáltot­ták az úgynevezett „Ciprusi Török Szövetségi Államot”. Jelenleg is a terület több mint egvharmada tartozik fennhatóságuk alá, bár a tö­rök népközösség csak a la­kosság körülbelül 18 százalé­kát teszi ki. (Az egyenlőtlen­ségen egyébként Ankara be­telepítésekkel igyekszik javí­tani). Ciprus a nemzetközi jog szerint ma is egységes állam, tagja az ENSZ-nek, s a török miniállamot az anyaországon kívül sehol nem ismerték el. Ám az egységnek csak a lát­szata maradt fent. 1981. köze­pén a parlamenti választáso­kat is külön rendezték, s az azóta eltelt idő sem hozott előrehaladást. A hosszú év­századokra visszanyúló nem­zeti, etnikai és vallási konf­liktusok, valamint Athén és Ankara hátterében meghúzó­dó ellentétei -•r nem is szól­va a NATO érdekeltségéről, a támaszpontok kérdését szem előtt tartó nyugati rendezési javaslatoktól — eleve megne-:. hezítették a két népcsoport megegyezését. Az ENSZ égi­sze alatt évek óta folyó kö­zösségközi tárgyalások sem vezettek eredményre. A részt­vevők kölcsönösen elutasítot­ták' egymás javaslatait, hisz a görög ciprióták célja az egység megőrzése, a központi kormány szerepének erősítése, míg a törökök a két tarto­mány önállóságát növelnék a létrehozandó föderációban Ni­cosia rovására. A kibontakozás körvonalai A veszélyes holtpontról a közelmúltban két kísérlet igyekezett kimozdítani a cip­rusi válság ügyét. Először a Görögországban hatalomra ke­rült szocialista kormányfő, Papandreu jelentette be, hogy „világméretű diplomáciai of- renzívát” indít, s elfogadta a Szovjetunió által már régen javasolt nemzetközi konferen­cia gondolatát. Űj esélyt ho­zott a kialakult realitásokat messzemenően elfogadó 'vVald- heim-terv is. Ennek alapelve­it — igaz fenntartásokkal — mindkét népközösség vezetői elfogadták. A tárgyalások alapján ' ta­valy lassan körvonalazódni kezdett a megegyezés. A ki­szivárogtatott tervezet szerint a leendő független, szuverén és el nem kötelezett Ciprus két, kiterjedt önkormányzattal rendelkező tartományból áll­na, de a szövetségi nemzet­gyűlés törvényei egyaránt ér­vényesek lennének. A közpon­ti kormány kezében a kül- és katonapolitika intézése ma­radna. A tartományok külön képviselőházzal, rendőrséggel és zászlóval rendelkeznének, megtartanák saját nemzeti ünnepüket. A hivatalos nyelv a görög, török és az angol lenne. Veiélytársak és esélyek A tervezet — bár valószí - núieg tartalmazza az elenged­hetetlenül szükséges komp- rcmisszum elemeit — mégsem vezetett frontáttöréshez. A szi­geten ma is ENSZ-erők állo­másoznak, b. fegyverszüneti vonalak szinte határrá mere­vedtek, nincs kilátás a terü­A sziget térképe let: engedmények, s a qiene- kültek ügyében sem. Ezért nagy jelentőségű, ki győz a mostani választáson, Az elnök személye ugyanis messzeme­nően befolyásolhatja a to­vábbi kibontakozást. A leg­nagyobb párt, a kommunista AKEL ügy döntött, hogy nem indít saját, jelöltet, hanem Kiprianu mellett áll ki, tá­mogatva a szuverenitásért, a demokratikus, el nem kötele­zett Ciprusért folytatott te­vékenységét. Hasonló célkitű­zésekkel indul Lisszaridesz, az Egységes Demokratikus Szövetség elnöke. Kiprianu fő vetélytársa, rajta kívül Glav- kosz Kleridesz, a jobboldali demokratikus tömörülés Ame- rika-barátságáról ismert elnö­ke. Az ő elképzelései jóval közelebb állnak a nyugati ren­dezési tervekhez, így valószí­nűleg új irányt hozna a szi­get kül- és belpolitikájában egyaránt. A megfigyelők azon­ban egyetértenek abban, hogy a voksoláson Kiprianu indul a legnagyobb eséllyel. Szegő Gábor 2 NÓGRÁD — 1983. január 29., szombat Beismerték: megbuktak Mitterrand Robotban

Next

/
Oldalképek
Tartalom