Nógrád, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-29 / 24. szám
A piramis KOI- és belpolitikai kérdések a napirenden Pártértekezletek Lengyelországban Ülést tartott az SZKP KB Politikai Bizottsága Január 27—28-án: Külügyminiszter-helyettesek találkoztak Bukarestben Egyre több áriam nyilatkozik Az atommentes övezetért Európában A Politikai Bizottság tájékoztatót hallgatott meg az agráripari egyesülések létrehozásáról. Megállapította, hogy az új mezőgazdasági irányítási módszerek bevezetése során növelni kell a kolhozok és a szovhozok felelősségét a mezőgazdasági termékek á’> lami felvásárlási tervének teljesítéséért. A vita során felhívták a figyelmet arra is. hogy az irányító szervek nem kényszeríthetik döntéseiket a - kolhozokra és szovhozokra olyan kérdésekben, amelyek megoldása a gazdaságok vezetőinek hatáskörébe tartozik. A Politikai Bizottság végű! áttekintette a tavaszi szántóföldi munkák megfelelő előkészítése érdekében országszerte tett intézkedéseket is. A tárgyszerű, baráti légkörben lezajlott megbeszélés résztvevőit fogadta Stefan Andrei, a Román Szocialista Köztársaság külügyminisztere. árnyéka Amikor kezdett nyilvánvalóvá lenni, hogy Koszni Mubarak egyiptomi elnök szeretne kitörni abból az elszigeteltségből, amit elődje, a néhai Anvar Szadat politikája jelentett az ország számára, sokat idézték a párizsi Le Monde egyik megállapítását: „Nehéz lesz átlépni a piramis árnyékát”. Az idézet jogosnak bizonyult. A piramis, pontosabban Anvar Szadat politikájának árnyéka ma is ráterül a Nílus gyöngyére és a tágabb térségre. Hiszen az elszigeteltség tő oka, a legtöbb arab fővárosban elfogadhatatlannak nyilvánított Camp David-i kü- lönút ma is cl cs hat — jóllehet mindinkább bebizonyosodik róla, hogy a semmibe vezet. Mubarak elnök, ez a kétségtelenül nagyformátumú politikus, minden jel szerint felismerte: csak úgy tud kitörni abból az öröklött diplomáciai ostromgyűrűbőj, amelybe a szadati politika manőverezte Kairót, ha aktívan megpróbálja legalábbis kompromisz- szumos irányban befolyásolni a térség eseményeinek alakulását. Ügy tűnik, az államfő a ennek a célnak szentelné mos« tani washingtoni látogatását. Az egyiptomi elnök mind Ueagannel, mind Shultz külügyminiszterrel való találka-, zásakor megpróbálta rávenni partnereit arra, hogy a közel- keleti rendezés bizonyos kulcskérdéseiben kényszerítse engedményekre Izraelt. Mik ezek a kulcskérdések? 1. Az egyiptomi vendég a legfontosabbnak azt tartja, hogy Izrael végre vonuljon ki Libanonból — méghozzá mindenféle súlyos politikai feltétel (mindenekelőtt a Tel Avivval kötendő különbéke- szerződés aláírása) nélkül. 2. Mubarak szerint Washingtonnak. el kell érnie, hogy Izrael ne zárkózzék cl a korábbi merevséggel minden palesztin követelés megvizsgálásától. 3. Egyiptom nem küldi viszaza Izraelbe szeptemberben visszahívott nagykövetét, amíg Izrael folytatja telepítési politikáját, a megszállt Ciszjor- dániában és Gazában4. Végül a vendég közölte az amerikai elnökkel, hogy üzenetet kapott Jasszer Ara- fattól. Ennek lényege: a PFSZ hajlandó <a párbeszédre Washingtonnal, de ehhez legalább valamilyen jelét kell látnia annak, hogy az USA-ból megpróbálják józanabb irányban befolyásolni Izraelt. A mozaik lassan összeáll, s olyan kép rajzolódik ki belőle, amely — Mubarak washingtoni tárgyalása után — további egyiptomi lépéseket enged sejtetni. Carter, Szadat és Camp David óta ugyanis sok víz folyt le a Kairó mellett hömpölygő Níluson. Harmat Endre Moszkvában ülést tartott, s külpolitikai és gazdasági kérdéseket vitatott meg az SZKP Központi Bizottságának Politikai Bizottsága. A testület meghallgatta és jóváhagyólag tudomásul vette Andrej Gromikónak, a Politikai Bizottság tagjának, a Szovjetunió külügyminiszterének beszámolóját a Német Szövetségi Köztársaságban és a Német Demokratikus Köztársaságban tett látogatásáról. A PB ülése felhívta a figyelmet annak jelentőségére, hogy Andrej Gromiko és az NSZK vezetőinek találkozóin mindkét fél meggyőződéssel állapította meg: jók a távlatai a szovjet—nyugatnémet kapcsolatok fejlesztésének a moszkvai szerződés és más megállapodások alapján. Az Január 27—23-án a Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszter-helyettesei Bukarestben megbeszélést folytattak a madridi találkozó küOlof Palme, svéd miniszterelnök nagyra értékelte azt a szovjet választ, amely a hadszíntér! nukleáris fegyverektől mentes európai övezet létrehozását indítványozó svéd javaslatra hangzott el — jelentette a TASZSZ hírügynökség. A szovjet fél álláspontját értékelve a kormányfő a TT 6véd távirati irodának adott interjújában kijelentette: a Szovjetunió válasza érdekes, és tükrözi előremutató magatartását ebben a kérdésben. Palme hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió által körvonalazott javaslatokat tárgyalásokon kell megvitatni. Egyúttal rámutatott arra, hogy Svédország üdvözli a véleménycserét és e kérdés megvitatását. Mint ismeretes, a Szovjetunió a svéd kormányhoz intézett üzenetében —- amelyet csütörtökön ismertettünk — rámutatott arra, hogy Svédország javaslata ugyanabba az irányba mutat, mint a szocialista ot szögök kezdeményezéülésen megállapították azt is, hogy a Szovjetuniónak az európai nukleáris fegyverzet csökkentésére tett javaslatai egyre nagyobb visszhangot váltanak ki az európai országokban. többek között az NSZK-ban. Ezek a javaslatok megteremtik a reális lehetőségét egy olyan kölcsönösen elfogadható megállapodásnak, amely elejét venné a fegyverkezési hajsza újabb fordulójának és csökkentené a háborús veszélyt. A politikai bizottság rámutatott: az NSZK állami vezetése hozzá tud járulni ahhoz, hogy a nyugat-európai ' NATO-or- szágok területén ne halmozódjon fel újabb jelentős mennyiségű amerikai nukleáris fegyverzet. szöböti álló. felújításával kapcsolatos kérdésekről. A tanácskozáson magyar részről Roska István külügyminiszter-helyettes vett részt sei. A svéd javaslat szerint a hadszíntéri nukleáris fegyverektől mentes övezet mintegy 300 kilométer lenne, azaz a NATO és a Varsói Szerződés tagállamai közötti határtól 150—150 kilométerre térj ed nq nyugatra és keletre. A Szovjetuniónak az az álláspontja, hogy a javasolt fegyverzet- csökkentés csak akkor mérsékelheti, a nukleáris veszélyt, ha az övezet szélességét 500— 600 kilométerben szabják meg. Vagyis az mindkét katonai csoportosulás területére 250—300 kilométer mélyen nyúlna be. Az övezet létrehozását Közép-Európában lehetne kezdeni, összhangban azokkal a lépésekkel, amelyek a bécsi tárgyalásokon történnek a térségben állomásoztatott fegyverzet és fegyveres erők csökkentése érdekében. * Egy atomfegyvermentes övezet Közép-Európában történő kialakítása esetén az NDK kész egész területét erre a célra rendelkezésre bocsátani az egyenlőség, és az egyenlő biztonság elvének figyelembevételével. Ezt nyilvánítja ki a Német Demokratikus Köztársaság kormányának válasza a svéd kormánynak arra a jegyzékére, amely azt indítványozta, hogy hozzanak létre a NATO és a Varsói Szerződés tagállamai'közötti választóvonal két oldalán harctéri nukleáris fegyverektől mentes övezetet. A válaszjegyzék, amelyet Gerd König, az NDK külügyminiszter-helyettese csütörtökön nyújtott át Rune Nystro- emnek, Svédország berPni nagykövetének, hangsúlyozza: mindent el kell követni az Európában tárolt nukleáris fegyverek számának csökkentésére és végül teljes eltávolításuk édekében. Atomfegyvermentes övezetek létrehozása a földrész különböző részein csökkenthetné egy nukleáris háború veszélyét, valamint a feszültséget, és új ösztönzést adna a kölcsönösen előnyös együttműködésre. A Lengyel Egyesült Munkáspártban két hete tartanak a vajdasági pártértekezletek, amelyeken összegezik a beszámolási kampány Során az alsóbb szintű pártszervek és -szervezetek tanácskozásain elhangzottakat. A vajdasági pártértekezleteken azok a küldöttek vesznek részt, akik ott voltak a párt 1981 nyarán tartott kilencedik, rendkívüli kongresszusán, jó áttekintéssel rendelkeznek tehát mindarról, ami az elmúlt másfél évben történt a LEMP soraiban. A 49 vajdaság közül csaknem tízben megtartották már a vajdasági pártkonferenciát, így lassanként összegezhetők a fő témák, megállapítáA dél-olászországi Palrni börtönében fogva tartott terroristák a Vörös Brigádok szigorú kritikáját, lényegében a szervezet vereségét beismerő sokszorosított levelet jutattak el az egyik milánói újság szerkesztőségéhez. A két részből álló, több mint húszoldalas írásról — minthogy aláírói nincsenek — feltételezhető, hogy az ott őrzött terroristák általános véleményét fejezi ki. A Vörös Brigádok volt tagjai nyilatkozatukban megállapítják, hogy a szervezet egyetlen alakzata sem tudta megvalósítani, elképzelését s ebből le kellett vonni a következtetést: „Minden erőt arra sok: Minden egyes ülésen igen nagy súllyal szerepel a párt egységének, cselekvő ■képességének ügye. Mint megállapítják, az 1980 augusztusi válság óta a párt taglétszáma csökken, azok viszont, akik* kitartottak a LEMP mellett, megedződve kerültek ki az igen nehéz időszak viharaiból. A. vajdasági pártértekez’.e- teken foglalkoznak az ország életét érintő valamennyi kulcsfontosságú kérdéssel: így a gazdasági reform megvalósításával, a mezőgazdaság fejlesztésével, a lakáshelyzet javításával, a fiatalok nevelésével, illetve a munkásönkor- rrányzati szervek és a szakszervezetek újjáéledésével. kell fordítani, hogy a harc új módszereit dolgozzák ki". Gyilkosságok, erőszakos bűncselekmények és merényletek sokasága után a terro* ristók azt a tanulságot szűrték le, hogy a ..fegyveres harc rövidzárlatot kapott s meg kell szabadulni annak rémképétől”. Azt is megállapítják, hogy a »„hetvenes évek elején kezdődött fegyveres, forradalmi harci szakasz lezárult”. Közleményük második részében a „vér nélküli harcról” beszélnek a Vörös Brigádok volt tagjai. Céljaikat és módszereiket azonban nem határozzák meg. * India kormányalakítás küszöbén? Csütörtökön benyújtotta lemondását a kormányzó indiai kongresszus párt négy főtitkára, hogy lehetővé tegye a pártgépezet átalakítását. Több lap pénteken azt is jelentette, hogy a kormány valamennyi minisztere is benyújtotta lemondását Indira Ganadhi miniszterelnök újságíróknak válaszolva nem erősítette meg és nem is cáfolta a miniszterek lemondásáról szóló híreket „A kérdést (a kormányalakítást) még meg kell vitatnom a kabinettel és a párttal — mondotta. A Reuter brit hírügynökségnek indiai kormánykörökre hivatkozó jelentése szerint a fejlemények annak a következményei, hogy az indiai kongresszus a hónap elején erősen visszaesett két déli szövetségi államban tartott választáson. A szóban forgó Andhra Prades és Karnataka államokban Indira Gandhi pártja közel 30 éven át kormányzott. A nyugat-szaharai népnek biztosítani kell az önrendelkezési jogot — szögezte le a marokkói parlamentben mondott beszédében Francois Mitterrand francia elnök. A francia államfő háromnapos hivatalos látogatásra érkezett Marokkóba és első fontos programja a félórás parlamenti beszéd voít. Mitterrand kijelentette: Franciaország mindig amellett szállt síkra,' hogy Nyugat- Szahnra népének önrendelkezést kell kapnia. Franciaország támogatja ugyan H. Hasszán marokkói uralkodónak azt a javaslatát, hogy a szaharai lakosság népszavazáson dönthessen sorsáról, csak azzal a feltétellel — mondotta —. hogy a szavazást nemzetközi felügyelet alatt kell végrehajtani. A rabati vezetés eddigi elképzelése szerint a népszavazásra a marokkói megszállás fenntartása mellett kerülne sor; ezért a Szaharai Arab Demokratikus Köztársaság függetlenségéért harcoló Po- lisario nem fogadta el II. Hasszán javaslatát. CIPRUS Áz elnökválasztás tétje Elnökválasztásra készülnek Cipruson, a Földközi-tenger kicsiny, ám stratégiailag annál fontosabb szigetén. Helyesebben szólva — s kifejezve rögtön az ország alapproblémáját, tragikus megosztottságát — csak a lakosság mintegy 80 százalékát kitevő görög népesség járul február 13-án az urnákhoz. A voksolás tétje: megerősítik-e tisz- ségében az eddigi államfőt, Szpirosz Kiprianut. Évszázados konfliktus Cipruson a helyzet 1974 óta szinte semmit sem változott. Akkor, a görög fasiszta junta által bátorított jobboldali államcsínykísérletre válaszul foglalta el török katonaság a sziget északi részét, ahol 1975 elején egyoldalúan kikiáltották az úgynevezett „Ciprusi Török Szövetségi Államot”. Jelenleg is a terület több mint egvharmada tartozik fennhatóságuk alá, bár a török népközösség csak a lakosság körülbelül 18 százalékát teszi ki. (Az egyenlőtlenségen egyébként Ankara betelepítésekkel igyekszik javítani). Ciprus a nemzetközi jog szerint ma is egységes állam, tagja az ENSZ-nek, s a török miniállamot az anyaországon kívül sehol nem ismerték el. Ám az egységnek csak a látszata maradt fent. 1981. közepén a parlamenti választásokat is külön rendezték, s az azóta eltelt idő sem hozott előrehaladást. A hosszú évszázadokra visszanyúló nemzeti, etnikai és vallási konfliktusok, valamint Athén és Ankara hátterében meghúzódó ellentétei -•r nem is szólva a NATO érdekeltségéről, a támaszpontok kérdését szem előtt tartó nyugati rendezési javaslatoktól — eleve megne-:. hezítették a két népcsoport megegyezését. Az ENSZ égisze alatt évek óta folyó közösségközi tárgyalások sem vezettek eredményre. A résztvevők kölcsönösen elutasították' egymás javaslatait, hisz a görög ciprióták célja az egység megőrzése, a központi kormány szerepének erősítése, míg a törökök a két tartomány önállóságát növelnék a létrehozandó föderációban Nicosia rovására. A kibontakozás körvonalai A veszélyes holtpontról a közelmúltban két kísérlet igyekezett kimozdítani a ciprusi válság ügyét. Először a Görögországban hatalomra került szocialista kormányfő, Papandreu jelentette be, hogy „világméretű diplomáciai of- renzívát” indít, s elfogadta a Szovjetunió által már régen javasolt nemzetközi konferencia gondolatát. Űj esélyt hozott a kialakult realitásokat messzemenően elfogadó 'vVald- heim-terv is. Ennek alapelveit — igaz fenntartásokkal — mindkét népközösség vezetői elfogadták. A tárgyalások alapján ' tavaly lassan körvonalazódni kezdett a megegyezés. A kiszivárogtatott tervezet szerint a leendő független, szuverén és el nem kötelezett Ciprus két, kiterjedt önkormányzattal rendelkező tartományból állna, de a szövetségi nemzetgyűlés törvényei egyaránt érvényesek lennének. A központi kormány kezében a kül- és katonapolitika intézése maradna. A tartományok külön képviselőházzal, rendőrséggel és zászlóval rendelkeznének, megtartanák saját nemzeti ünnepüket. A hivatalos nyelv a görög, török és az angol lenne. Veiélytársak és esélyek A tervezet — bár valószí - núieg tartalmazza az elengedhetetlenül szükséges komp- rcmisszum elemeit — mégsem vezetett frontáttöréshez. A szigeten ma is ENSZ-erők állomásoznak, b. fegyverszüneti vonalak szinte határrá merevedtek, nincs kilátás a terüA sziget térképe let: engedmények, s a qiene- kültek ügyében sem. Ezért nagy jelentőségű, ki győz a mostani választáson, Az elnök személye ugyanis messzemenően befolyásolhatja a további kibontakozást. A legnagyobb párt, a kommunista AKEL ügy döntött, hogy nem indít saját, jelöltet, hanem Kiprianu mellett áll ki, támogatva a szuverenitásért, a demokratikus, el nem kötelezett Ciprusért folytatott tevékenységét. Hasonló célkitűzésekkel indul Lisszaridesz, az Egységes Demokratikus Szövetség elnöke. Kiprianu fő vetélytársa, rajta kívül Glav- kosz Kleridesz, a jobboldali demokratikus tömörülés Ame- rika-barátságáról ismert elnöke. Az ő elképzelései jóval közelebb állnak a nyugati rendezési tervekhez, így valószínűleg új irányt hozna a sziget kül- és belpolitikájában egyaránt. A megfigyelők azonban egyetértenek abban, hogy a voksoláson Kiprianu indul a legnagyobb eséllyel. Szegő Gábor 2 NÓGRÁD — 1983. január 29., szombat Beismerték: megbuktak Mitterrand Robotban
