Nógrád, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-26 / 21. szám

Ki tud többet Pásztórór? Visszaemlékezések Az univerzális íángész Hetvenöt éves lenne Landau egy vetélkedőre A győztes csapat: Gerhát Gábor, Károlyi Edina, Tóth Zoltán, Markó Róbert, Geczkó Ferenc. Játszani jó — a tartalmas fzellemi játéknál a kíváncsi­ság, az izgalom, az öröm ad randevút egymásnak. Igaz, hogy jóból is megárt a sok — ám az a játék, amelyről szólunk, még nem „elkopta­tott”, sőt elég ritkán hallani hasonlóról. Községükről —, amely leg­többjüknek nemcsak lakóhely, de szülőföld is — vetélked­tek nemrégiben a pásztói 13— 14 évesek, az általános iskola hetedik-nyolcadik osztályo­sai. Mit tudhatnak ezek a gye­rekek a nagyközségről? — vetődik föl a kérdés. De azt senki sem vitatja: nagyon fontos, hogy minél többet tudjanak! Mert az igazi, be­lülről fakadó hazafiság nem elvont eszmék, tárgy nélküli érzelmek együttese. Igazán azt tudjuk szeretni, azért tu­dunk tenni, ami közel áll hozzánk, egy kicsit a miénk. Ezek az általános iskolások néhány hónap múlva talán elhagyják a nagyközséget, máshol tanulnak tovább. Nem árt, ha Pásztóról visznek va­lamit magukkal a batyuban. * A vetélkedő zsűrijének el­nöke Pintér Nándor középis­kolai tanár volt, akit sokan ismernek Pásztón kívül is lel­kes honismereti, helytörténe­ti munkája révén. — A Mikszáth Kálmán Gimnáziumban régi hagyo­mánya van a helytörténeti vetélkedőnek, pályamunkák­nak. Ki tud többet Nógrád megyéről? — egy ilyen ver­sengéssel kezdtünk jó pár évvel ezelőtt, majd a közsé­gükről és Pásztóról szóltak a kérdések. A Lovász József Művelődési Központ kezde­ményezte a felszabadulási év­forduló tiszteletére az általá­nos iskolások körében ezt a vetélkedőt. Kilenc csapat ne­vezett be a két iskolából — ez már maga felülmúlta a várakozást; az érdeklődésre jellemző, hogy a verseny nap­ján tíz gárda jelent meg — természetesen a pluszjelent­kezőket sem küldtük el... És sokan szurkoltak az osztály­társaknak, iskolájuknak. — Milyen volt a színvonal? — A gyerekek többsége ön­tevékenyen készült föl, mégis kellő tudással érkeztek. Az alapmű a készülésben a pász­tói kiadvány, a község törté­netének áttekintése. Igaz, eb­ből hiányzik az utóbbi tíz­tizenöt év története, a mai fej­lődés. Sokan ezért más kör­ből, beszélgetések során is gyűjtöttek anyagot. Ma már szerencsére egyre ritkább, hogy egy pásztói gyerek ne tudná, hogy Csohány Kál-> mánt milyen szálak fűzik a községhez, hogy itt él a híres népzenetudós, Rajeczky Ben­jámin —, de már Tittel Pál­ról például kevesen tudnak és a régi, történelmi múlt gazdag hagyatékát is csak éppen-éppen ismerik. Ezért is örültünk ennek a vetélke­dőnek, reflektorfénybe állí­totta mindezt. * A győztes ötfős csapat négy tagjával a Kun Béla Általá­nos Iskolában találkoztam. A nyolcadik „A”-s Károlyi Edi­na, Tóth Zoltán, Markó Ró­bert, Gerhát Gábor szeretet­tel említik meg ötödik társuk, OSeczkó Feri nevét — őt a bárányhimlő tartja otthon, de neki sokat köszönhettek a győzelemben, különösen a mai dolgokról, új épületek­ről, létesítményekről tudott sokat. Arra hamarosan rájövök: tipikus „Jolly Joker”-gyere- kekkel beszélgetek. Hogy mi­ért? Azok közé tartoznak, aki­ket sok minden érdekel, aki­ket legtöbbször indítanak a különböző tanulmányi, kultu­rális, sportvetélkedőkön, öt­ből hárman a TTUSZ készü­lődésre gondolnak, Edina a nyáron olvasótáborban járt Szécsényben, az úttörőmozga­lomban is jut nekik feladat bőven. De, amikor a bene­vezésről érdeklődöm, Gabi határozottan mondja: — Ter­mészetesen magunktól jelent­keztünk! Amikor kihirdették, hogy lesz ilyen, elkezdtük szervezni a csapatot. Ilyesmi­ben még úgysem vettünk részt eddig . . . — Forgattátok-e már ko­rábban is a Pásztó története Könyvet? — Egyszer ötödikben volt szó a címerről, meg arról, Pásztónak milyen régi idők­be vezet a múltja, akkor ke­rült szóba a könyv — mondja Edina. Gábor félig viccesen, félig komolyan közli: neki elég sűrűn kezébe kerül a kötet, mert megvan a házi könyvtárukban és leggyakrab­ban ő törölgeti le róla a port. Közben bele is lapoz azért... A mai dolgokról elég keveset tudnak. Azt még ismerik, mi­lyen üzemek vannak Pásztón, de, hogy azok milyen jelen­tőségűek, már nem tudják biztosan. A készülés során természetesen elmentek a múzeumba, megismerkedtek közelebbről Csohány Kálmán képeivel — ezek a rajzok Pásztóról, az itteni emberek­ről, a múltról is sokat el­árulnak az őszintén érdeklő­dőknek. Szüleikkel, ismerő­sökkel is többet beszélgettek a várossá válásról, a változá­sokról. Summa summárum: érdemes volt. Abban, hogy ők lettek az elsők, a szeren­cse is közrejátszott —, de szerencse az is, hogy elindul­tak. * „Szép, szép ez —, de csak egy felbuzdulás. Az lenne jó, ha rendszeresebben foglalkoz­nának a község történetével, honismereti dolgokkal a fia­talok. Az új tanterv nemcsak szellemében tartalmazza en­nek igényét: már környezet- ismeretből, később történe­lemből helytörténettel is kell foglalkozni. Es a legérdeklő- dőbbeknek indulhatna honis­mereti szakkör. A közelmúlt­ban megújított megyei hon­ismereti mozgalom számára ez lenne az igazi utánpótlás! Mi minden segítséget meg­adunk hozzá — reméljük, lesz kiknek!” — fogalmazza meg Pintér Nándor. Ma még csak tétova terv ez —, de va­lósággá válhat. Nemcsak Pásztón! G. Kiss Magdolna A természettudomány ere­je objektivitásában van. A fizikai, matematikai fogal­mak, módszerek, elméletek fejlődését, kiteljesedését nyo­mon követve azonban előbb- jtóbb belebotlunk a tudo­mányt művelő emberbe. Első­sorban azokba, akik utat tör­tek az ismeretlenbe, kivéte­les képességükkel egy-egy tudományterület ugrásszerű fejlődését segítették elő. L. D. Landau szovjet el­méleti fizikus ilyen típusú, zseniális kutatóelme volt. Ami­kor 1962-ben fizikai Nobel-dí- jat kapott, azt így indokolták: „ .. a szilárd és folyékony anyagra, különösképpen a fo­lyékony héliumra vonatkozó úttörő elméleteiért”. A No- bel-díjat odaítélő bizottság azonban még több olyan ered­ményt említhetett volna, ame­lyekért Landau külön-külön is Nobel-díjat érdemelt volna. A fizika egymástól távolinak tűnő fejezeteiben ért el ere­detien új, messzire ■ vezető eredményeket. Otthonosan mozgott a hidrodinamikában, a plazmafizikában, az elemi- rész-fizikában is. A harmin­cas években márt írt a neut­roncsillagokról, amelyeket óriási rádióteleszkópokkal csak három évtized múltával figyelhettünk meg. Kidolgoz­ta a szuperfolyékonyság el­méletét, a másodfajú fázisát­alakulások általános elmé­letét, a szupravezetők mak- roszkópikus leírására alkal­mas egyenleteket, a fémek diamágnesességének elmé­letét stb. Hogyan volt képes erre a káprázatos teljesítményre? És tulajdonképpen ki volt ő? Landau 1908. január 22-én született Bakuban. A közép­iskolát már tizenhárom (!) éves korában elvégezte. A ba- kui egyetemre tizennégy éve­sen iratkozott be, két évre rá a leningrádi egyetem fizikai tagozatára került, ahol 1927- ben fejezte be tanulmányait. A fiatal, tehetséges kutató szá­mára igen hasznos volt, hogy 1929-ben másfél évig Niels Bohr kutatóintézetében dol­gozhatott Dániában. Bohr fel­fedezte Landauban a nem mindennapos tehetséget, a szókimondó, egyenes jellemet. Egész életen át tantó őszinte barátság alakult ki közöttük. Landau Bohrt tekintette ta­nítómesterének. 1931-ben ha­zatért Leningrádba, majd 1932-től öt éven át a harkovi fizikai-technikai intézet el­méleti részlegét vezette. Időközben Pjotr Kapica irá­nyításával 193S-től Moszkvá­ban megalakult a fizikai prob­lémák intézete, ahová Lan- daut is meghívták dolgozni. Landaut azonban 1938-ban, a törvénysértések idején bebör­tönözték. Állítólag ez időben egy év alatt papír és ceruza nélkül fejben kidolgozta a lö­késhullámok teljes elméletét. Kapica mindent megtett, hogy kiszabadítsa tudóstársát. Ami­kor felfedezte a szuperfolyé­konyság elméletét, írt Sztá­linnak, ismét kérte, hogy en­gedjék szabadon Landaut, hi­szen ő az egyetlen olyan el­méleti fizikus a világon, aki ezt a jelenséget meg tudja magyarázni. Kapica kitartá­sát, ekkor siker koronázta, felelősségére Landaut sza­badon bocsátották. Landau igazi iskolateremtő egyéniség volt. Tanítványai­val nagyon szoros személyes kapcsolatot tartott. Negyed évszázadon át hetenként.rend­szeresen megtartott szemi­náriumokon vitatták meg a tudományterületük aktuális problémáit és ezeken az esz­mecseréken egyik legaktí­vabb ■ résztvevő maga Landau volt. Szigorú követelmények szerint válogatta ki azokat, akik iskolájába kerültek be. Ö maga állította össze a „fel­vételi” vizsgák programját, az „elméleti minimumot” —, ahogyan ő nevezte. A jelent­kezők vizsgái sokszor hóna­pokig tartottak. 1933 és 1961 között a Landau-iskola „be­lépőjegyét” mindössze 43 fi­zikusnak sikerült megválta­nia. A közös munka meghoz­ta gyümölcseit. A tudományos irodalmat a tanítványok ol­vasták, majd elmondták a mesternek. Landaut rendsze­rint csak az alapgondolat ér­dekelte, az eredményhez ve­zető matematikai levezetést megcsinálta maga. Valószínű­leg ez a titka annak, hogy oly sok területen alkotott ma­radandót. Munkatársával J. M. Lifsic fizikussal közösen több kötetes elméleti fizikai tankönyvsoro­zatot írtak. Ezt a világ szin­te minden egyetemén hasz­nálják, sok nyelvre, így ma­gyarra is lefordították. Ez a sorozat a modern elméleti fi­zika széles látókörű, egysé­ges szemléletű összefoglalása. Landau gondolkodásmódjára az egyszerűségre törekvés, a következetes világos logika volt a jellemző. Tudományos munkásságá­ért számos elismerésben ré­szesült a Szovjetunióban és külföldön. Háromszor kapott állami díjat, kétszer Lenin- rendet, 1962-ben Lenin-díjat. Tagja volt a londoni királyi társaságnak, Dánia, Hollandia, az Amerikai Egyesült Álla­mok akadémiájának, és sok más tudományos társaságnak. 1962. január 7-én autója megcsúszott és összeütközött egy teherautóval. Landau sú­lyosan megsérült, hat hétig eszméletlenül feküdt. Ki­váló orvosprofesszorok küz­döttek életéért. Landau visz- szanyerte eszméletét, de ez­után tudományos alkotómun­kát már nem végzett. Állapo­ta romlott és egy operáció után. 1968. április 1-én el­hunyt. Halálával századunk egyik legnagyobb és legszí­nesebb tudósegyénisége tá­vozott el. Staar Gyula A férfi vonzereje — intel­ligenciája, a nő intelligenciája — vonzereje. (Roger Comte) * Kevés olyan becsmérlő szó van, mint ez: „férj". (Pitigrilli) * A kudarc csak azt törheti össze, aki engedte, hogy a si­ker elragadja. (Seneca) * Minden ember szivében van egy tigris, egy disznő, egy szamár és egy filemüle. Jel­lemeink olyan mértekben kü­lönböznek egymástól, ameny- nyire aktív bennünk e te­remtmények közül valame­lyik. (Ambrose Bierce) * Ha nem vigyázol a gondo­lataidra. tettekké válnak. (Slavomir Wróblewski) Gondolatok Már nem mondanak rólam rosszat? Ügy látszik, öreg­szem. (Colette) * A gyerekek szeretik szülei­kef. Ha azonban felnőnek, kezdik bírálni őket. Néha még meg is bocsátanak nekik. (Oscar Wilde) * Két. vállra kell feküdnünk ahhoz, hogy az égre nézhes­sünk. (Paul Morand) ★ A rosszakat mindig egy kis­sé meglepi, ha látják, hogy a jók boldogulnak. (Vauvenargues) * Az elültetett ember nem hoz gyümölcsöt. (Robert Karpacz) Nem elég, ha van valaAi- lyen jó ötletünk, még ha tel­jesen egyedül találtuk is ki; az a fontos, hogy idejében le­gyen! (Henryk Elzenberg) * Cselekedeteinknél sokkal veszélyesebb, ha megpróbál­juk megindokolni azokat. (Jonathan Swift) * Szép emlékei vannak, csak kissé rövidek. (Krecic P.) * Az az ember, akinek sen­ki nem tetszik, sokkal szeren­csétlenebb annál, aki nem tetszik senkinek. (La Rochefoucauld) * A költők segítenek nekünk szeretni. Csak erre valók. (Anatole France) KOSSUTH RADIO: 8.27: Világablak 9.08: Szenthelyi Miklós hegedül 10.05: Diákfélóra 10.35: Válaszolunk hallgatóink­nak 10.50: Zenekari muzsika 12.45: Házunk tája 13.00: Operaslágerek 13.30: Dzsesszmelódiák 14.29: Képek és jelképek 15.05: Az inssbrucki Vogelweide kórus Lechner-madrigálokat énekel 15.28: A fa formálói 16.03: Kritikusak fóruma IC.13: Operettrészletek 17.05: A pénz világa 17.30: PATRIA — népzenei hang­lemezsorozat 17.46: Bartók: II. zongoraver­seny 19.15: Gondolat 20.0C: Verbunkos muzsika 20.16: Ének a színészetről 21.30: Háttérbeszélgetés 22.30: Régi híres énekesek mű­sorából 23.00: A Budapest vonósnégyes felvételeiből 0.10: Britwistle: Grimethorpe- ária PETŐFI RADIO: 8.05: Népzene Indiából 8.35: Idősebbek hullámhosszam 9.30: Hegedűs a háztetőn 10.00: Zenedélelőtt 12.05: Nóták 12.35: Tánczenei koktél 13.30: Rímek és ritmusok 14.00: A Petőfi rádió zenés délutánja. Kapcsoljuk a 22-es stúdiót 14.15: Népzene Ausztráliából 14.35: Slágermúzeum 15.23: Lemezsikerek — 1982-ben 16.00: A Diákkönyvtár hangsza­lagon melléklete 16.40: Veszélyben 17.10: George Shearing felvételei­ből 17.30: ötödik sebesség 18.35: Nótacsokor 19.25: Egy város születik in.45: Keith Emerson felvételei­ből 20.35: Válasz 21.25: Népdalkörök pódiuma 21.50: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót 23.20: Ránki György szerzeményei­ből MISKOLCI STÜDIÖ: 17.00: Hírek, időjárás, műsoris­mertetés. — 17.05: Hangverseny­krónika. — 17.20: Ablak az or­szágra. Fodor László jegyzete. — 17.30: Index. Gazdaságpolitikai magazin. (A tartalomból: a BAÉV számvetése. — Ütemes termelés az LKM-ben. — Zárszámadásra készülve a szentistváni tsz-ben.) 4 NÓGRÁD — 1983. január 26., szerda Felelős szerkesztő: Paulo vitsl Ágoston. Szerkesztő: Tolnai At­tila. — Sport. — 10.00: Észak-ma­gyarországi krónika. (A Szak- szervezetek Nógrád megyei Ta­nácsa a szakszervezet termelését segítő tevékenységéről tanácsko­zott. — Üj lakótelep épül Bogá­cson.) — i8.25-18.30: Lap- és mü- sorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétorna 8.05: Iskolatévé. Angol nyelv 8.20: Tecnika 8.45: Francia nyelv 9.05: Fizika 9.35: Fizikai kísérletek 9.50: Stop! Közlekedj okosan! 9.55: Delta 10.20: Kék uszony. Ausztrál film 11.45: Bohócok, akrobaták és tár­saik. Francia film 12.10: Képújság 14.00: Iskolatévé 14.05: Fizikai kísérletek 14.15: Technika 14.40: Fizika 15.10: Kamera 15.50: Hírek 15.55: Gyorsfénykép Japánról 16.40: Csendes szeretet. Magyarul beszélő holland film. 18.15: Képújság 18.20: Reklám 18.25: Bűvös kockázat. Riportmüsor 18.55: A Közönségszolgálat tájékoztatója 19.00: Reklám 19.IC: Tévétorna 19.15: Esti mese •Q-30: Tv-hiradc 20.00: Sí (Systéma International) a nemzetközi mértékegység- rendszerről 20.15: Jogi esetek 20.55: Zene, zene, zene 21.40: Krónika. A 2. magyar hadsereg a Donnál 22.40: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR: 20.00: ..Nevezz csak Cucinak!” Hofi Géza szilveszteri mű­sorának ismétlése 20.50: Tv-híradó 2. 21.10: Apám néhány boldog éve Magyar film 22.40: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.10: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: ...három, kettő. egy. nulla. Szovjet dokumentumfilm 20.35: Szórakoztató, vetélkedő­műsor 21.20: Azimut. Katonák magazin­műsora 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: A rossz szokásokról. 22.55: Hírek 2. MŰSOR: 19.25: Oszkár. Magyar rajzfilm­sorozat. Az autó 19.30: Tv-híradó 21.15: Iván Generálics tele. Jugo­szláv portréfilm 21.30: Időszerű események 22.00: Célpont. Angol bűnügyi filmsorozat. A robbanás MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Az elnök elrablása. (16) Színes szinkronizált kanadai film. Este 8 órától: Túl a félelmen. (18) Szí­nes francia bűnügyi film. — Balassagyarmati Madách: Szere­lem Montrealban. (14) Színes, szinkronizált kanadai filmdráma* — Nagybátonyi Petőfi: Nyugta­lanság. Színes NDK-beli film. Pásztói Mátra: Szárnyalás. Szína# szovjet film. — Karancslapujf,<?| Hófehérke és a hét törpe. Színes, szinkronizált amerikai rajzfilm. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom