Nógrád, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-26 / 21. szám

Híres galambok A Magyar Postagalamb­sport Szövetség országos kiál­lítást rendezett Budapesten a Technika Házában. A nagy érdeklődéssel kísért bemutató érdekes eseménye volt a ma­gyar postagalamb-tenyésztés történetének. Az itt kiválóan szereplő galambok alkotják az olimoiai keretet a Prágában január 28—30 között megren­dezésre kerülő XVIII. posta- galamb-olimpián. Cukorgyári évek Molnár István gépkocsivezető vallomása — Mikor 1946-ban a hadi­fogságból hazakerültem, hogy megélhessünk, minden­nel megpróbálkoztam. Gye­rekkoromtól szerettem a mo­torokat. Volt jogosítványom, így sikerült bejutni a gabo­naiparhoz gépkocsivezetőnek. Innen kerültem 1952 elején a Selypi Cukorgyárba. Az első kocsim egy öreg Tátra volt. Hogy emlékszem-e kikkel dol­goztam? Első felügjrelőm Fia- la József volt Csesztvéről. Ha­marosan kiemelték állami gazdasági igazgatónak. Sok mindent megélhetett, de azt biztosan tudom, becsületesen dolgozott. — Hej mik meg nem tör­téntek — derül szélesre Mol­nár István arca. — Még ak­kor a cukorrépa termesztését falusi megbízottakon keresz­tül bonyolította a gyár. Az egyik faluban a megbízott olyan furfangos volt, hogy amikor a közösben nehéz munka várt rá, reggel írt egy papírost, odaadta a fiának, hogy délelőtt szaladjon ki a földre azzal, hogy a felügyelő küldte az írást, amin az állt: fontos ügyben azonnal keres­se meg. így aztán meglógott a munkából, volt igazolás! Sok ember ült a kocsimban. Fu­varoztam Éliás Gyulát, Pin­tér Pált a cukoripari ’ igazga­tót. Kedves felügyelőm volt Kosecki Imre, őt nagyon sze­rették a szlovák falvakban, értett a nyelvükön. Micsoda jó ebédeket, vacsorákat kaptunk! — Hogy ittam-e míg vezet­etem? Megkaptam az 1 250 000 kilométeres oklevelet, a Ki­váló dolgozó kitüntetést. Nem volt balesetem. Sok-sok hirtelen vezetővé lett ember küzdelmét, buká­sát, vagy talponmaradásat fi­gyelhettem meg. Nem volt könnyű idő senkinek, de azért megvoltunk. Volt egy fiatal felügyelőm Suranyi Miska. Vö­rösmajori gyerek. Az esze miatt kiemelték. Hej, de sok mindent megéltem vele. Még ma is emlékeznek -rá sok fa­luban. Jó pár évet töltöttem el Tóth Zoltán felügyelővel. Azokban az években kezdtek a termelőszövetkezetek meg­erősödni. A cukorrépa nagy­üzemi termesztését akkori­ban kezdték megalapozni. A cukorgyárnak is váltani kel­lett. A szaktanácsadást, a ve­tőmagot, a felvásárlást az új követelményekhez kellett iga­zítani. Láttam, nem volt köny. nyű. ■ A hetvenes években sok be­mutatóra vittük a nógrádi szakembereket. Trakíoróso- kat az Alföldre, új gépeket megismerni. Ma már a gép, a vegyszer megoldja a nehéz munkát. Miket beszélek7 Pedig nem vagyok, párttag. Mindig úton voltam. Ez valahogy kima­radt, de ezt a mostani éle­tünket el kell ismerni. Ha csak azt nézem, hogy nyu­godt öregségnek nézünk elé­be a feleségemmel. A lányo- méknak lakásuk, telkük, autó­juk van, a fiaméknak szin­tén. A nagyobbik unokám épp most a zánkai úttörsváros- ban van. De tudom, ha ha­zajön már itt is lesz Csitár- ban, hogy mesélhessen. Örü­lök, hogy megérhettük fele­ségemmel gyermekeink bol­dogulását. Amíg csak erőnk engedi segítjük őket gondjaik­ban. Azért mi is kimozdulunk itthonról. Nemrégen Hajdú­szoboszlón voltunk. A felesé­gem szinte el is felejtette, hogy fájnak a lábai. Nem kell vigasztalni. Van munkám bőven. Itthon a méhesben, a gyerekeknél a telken. A cu­korgyárat sem hagyom el végleg. Ősszel beállók répaát­vevőnek. A harmincegy év alatt csalt megtanultam a csín- ját-bínját — hunyorít moso­lyogva rám. — Van egy öreg méhész barátom. Kovács Pis­ta. Ö szokott méhészgyűlésre meghívót küldözgetni fura címzésekkel, hogy; Moinár István íőgépkocsiyezető, mé­hész, kertész. Ehhez már csak azt kell írnia: boldog nyug­díjas. Szabó Endre Űj otthonok érdekében Ami a közvéleményt foglalkoztatja Január elsején jó néhány új jogszabály lépett életbe, közöttük azok. amelyek a kor­szerűbb lakásgazdálkodás ér­dekében születtek. A Salgó­tarjáni városi Tanácson arról érdeklődtünk, vajon tapasz­talni-e a várt pezsgést, s mi­lyen feladatokat hoz az esz­tendő eleje a lakásépítési és elosztási célkitűzések végre­hajtása érdekében. t.akásigénylések megújítása A városi tanács lakásgaz­dálkodási rendelete hatályba lépett, tartalmáról gyorsan tájékozódhat az érdeklődő az ügyfélszolgálati irodán, az igazgatási osztályon, de a ta­nácsiak arra is gondoltak, hogy példányokat jutassanak el a jelentősebb ipari üzemek jogsegélyszolgálataihoz. Zaj­lik az állami bérlakások fel­mérése a megyeszékhelyen, s hamarosan megérkeznek a nyomdából az új lakúsigény- lési lapok, Mert a rendelet ér­telmében sor kerül a lakás­igénylések megújítására.­— Mikor kaphatják kézhez az ehhez szükséges nyomtat­ványt az érdekeltek? — Bízunk abban, hogy a hónap végén — mondja dr. Béres József, az igazgatási osztály vezetője, — Február elejétől március 31-ig lehet a kérelmeket megújítani. En­nek a helye az ügyfélszolgá­lati iroda lesz, de a szükséges nyomtatványokkal ellátjuk a jogsegélyszolgálatokat is... — Ezt követően állapítjuk meg a letéti díjakat, az egy főre jutó jövedelemtől, a va­gyoni helyzettől és az igényelt lakástól függően, amit majd az OTP-ben kell a lakás­igénylőnek kilencven napon belül befizetni — kapcsolódik a beszélgetésbe dr. Hegedűs Károly, a végrehajtó bizott­ság titkára. Megjegyzi, hogy nem árt lapozgatni a városi tanács új lakásgazdálkodási rendeletét, amelyet egyébként húszezer példányban ki is nyomtattak, mert ebből egy­kettőre megtudni például azt is: kik és milyen kedvezményt kapnak a letéti dijakból. Hogy a téma mennyire foglalkoztat­ja a közvéleményt, az is bizo­nyítja: a tanácsi tisztségvise­lőket gyakran hívják tájékoz­tatást adni pártalapszervezeti taggyűlésekre, körzeti nép- frontbizottságokhoz. Készül a szobabérlők háza Az új lakásrendeletek hangsúlyozzák a fiatal háza­sok első lakáshoz való jutásá­nak fontosságát. Salgótarján­ban úgy tűnik gyorsan talál­tak megoldást. A városi ta­nács megvásárolta a Nógrád megyei Állami Építőipari Vál­lalat kihasználatlan munkás- szállását s némi átalakítás, korszerűsítés után százhar­minc egyszobás, mosakodási és főzési lehetőséggel felsze­relt otthont alakítanak ki ben­ne. — Fontos tudni erről a kez­deményezésről, hogy kizáró­lag a fiatal házasok, egyedül­állók átmeneti elhelyezését szolgálja. Öt esztendeig kap­ják meg a lakást, s vállalni­uk kell, hogy ez idő alatt elő- takarékossággal saját maguk oldják meg lakásgondjukat — mondja dr. Hegedűs Károly. A lakáscseréket is igyekez­nek tervszerűbbé, rugalma­sabbá tenni. Az elmúlt esz­tendőben például lakáscsere­alapra 35 lakást adtak át az ingatlankezelő vállalatnak, hogy gyorsítsák a jogos igé­nyek kielégítését. Tavaly a ta­nácsnak a bérlők 74 lakást adtak vissza, s nem kértek másikat, ami azt jelzi, hogy valóban vannak még tartalé­kok a lakásgazdálkodásban. — S mi a helyzet a magán­erőből építeni szándékozók­kal? — Olyan telekkínálatot sze­retnénk kialakítani a város­ban, amely megfelel a fizető­képes keresletnek, előnyben a korszerű csoportos családiház­építkezést részesítjük, de akik a nagyobb telekre tartanak igényt, azoknak a városkör­nyéki községekben, a mi ko­ordinálásunkkal, ezek rendel­kezésre állnak — válaszol dr. Hegedűs Károly. Kezdeményeznek az üzemek A lakásépítésre fordítható állami eszközök mérséklésével némelyik vállalat gondban van, mert kevesebb a lehető­ség a vevőkijelölési jog meg­vásárlására. így az üzemek­nek elsősorban maguknak kell gondoskodni szakembere­ik letelepítéséről, dolgoz.óik lakáskérdéseinek megoldásá­ról. — Jó néhány példa akad erre a törekvésre — jegyzi meg Juhász Tibor, a városi tanács terv-, pénz- és munka­ügyi osztályának vezetője. — A vállalatok vezetőivel a ta­nács tisztségviselői rendszere­sen egyeztetik az elképzelése­ket. zömmel jó az együttmű­ködés. Hadd említsem a Nóg­rádi Szénbányákat. A Pécskő Utcában húsz korszerű cso­portos család ház építéséhez lát hozzá még az idén, saját kivitelezésben. A közművek zöméről a városi tanács gon­doskodott. Károly-aknán is bá­nyászcsaládok jutnak új ott­honhoz. A Sorkij-lakótelepen a tanács az OTP-t bízta meg a telkek kialakításával, a sík- üvegggyár pedig arra vállal­kozott, hogy harminc családi házat épít dolgozóinak. — A Salgótarjáni Kohászati Üzemek a kolóniái lakások megszüntetéséből vállai részt magára, az öblösüveggyár hasonló akcióban a Csizmadia úton épít lakást munkásainak — sorolja Juhász Tibor. A lis­ta korántsem teljes, mert a Nógrád megyei Állami Építő­ipari Vállalat például félkész­lakásépítési akciót szervez, a Volán 2. számú Vállalata a Rózsafa úton támogatja dol­gozói lakásépítését... Ügy vtűnik pezsgőn kezdő­dött a lakásgazdálkodási ren­deletek megvalósítása. Leg­alábbis az esztendő első há­rom hete a városi tanácson erre enged következtetni. M. Szabó Gyula Tájékoztató a Magyar Néphadsereg Gépjármiítechnikai Tiszlhefyettes- és Szakmunkásképző Iskolájáról Az iskola a magyar nép­hadsereg oktatási-nevelési in­tézménye. Azoknak a tehet­séges, kiemelkedő szorgalmú, katonai pálya iránt vonzódó, fizikailag és egészségileg al­kalmas fiataloknak a képzé­sét és nevelését végzi, akik — szüleikkel együtt — váL laljáfc a hivatásos tiszthelyet­tesi életpályát. Az iskolában a képzési Idő 4 év, melynek végén a képzésben résztve­vő hivatásos tiszthelyettesi vizsgát és autószerelő szak­munkásvizsgát tesz. Az isko­la a képzés 4 éves időtarta­ma alatt a hivatásos tiszthe­lyettes és az autószerelő-szak­munkásképzés tananyagát oktatja a tanévenként meg­határozott óraterv szerint. A képzésben résztvevő, a 3. tanévben az alapfokú gépjár­művezetői tanfolyamot, a 4. tanévben pedig a KPM egy­séges tanterve szerinti gépjár­műkezelői tanfolyamot is el­végzi, amelynek eredménye­ként hivatásos gépjárműveze­tői jogosítványt szerezhet. A képzés első három évé­ben az iskola növendékét a szakmunkástanuló-viszony­nak megfelelő jogok illetik meg és kötelezettségek ter­helik. A 3. tanév végén hiva­tásos tiszthelyettes hallgatói állományba kerül, ezt követő­en j ogait és kötelezettségeit a hivatásos tiszthelyetteskép­zésre vonatkozó szabályok ha­tározzák meg. A növendékek tanulmá­nyaik befejezéséig teljes és ingyenes- ellátásban részesül­nek, amely magába foglalja: a nevelés és oktatás igényei­nek mindenben megfelelő iskolai és kollégiumi elhe­lyezését; napi négyszeri étke­zés keretén belül az életkori sajátosságoknak megfelelő élelmezést; teljes ruházati el­látást; tankönyv- és tanesz­közellátást; az orvosi, fogor­vosi, szükség esetén kórházi betegellátást; ingyenes KPM- képzést B+C kategóriában; havi ösztöndíjat, amely az el­ső félévben egységesen 220 forint. Az ösztöndíj a továb­bi félévekben a tanulmányi eredmény szerint változik 160 és 660 forint között;éven­te hat alkalommal a haza­utazási • költségek megtéríté­sét. A növendékek nevelését és oktatását szakképzett parancs­noki — oktatói állomány vég­zi. A KISZ-szervezet után a növendékek közvetlenül is részt vesznek a közösség ala­kításában, a kollégiumi éle­tük formálásában. A növendékek legfontosabb feladata, hogy a hivatásos tiszthelyettesi pálya által tá­masztott követelményeknek megfelelően — képességeik szerint kiemelkedő szorga­lommal tegyenek eleget az is­kolai tanulmányi kötelezett-' ségeiknek. Ehhez az iskola oktató-nevelő állománya min­den szükséges segítséget meg­ad. Az intézetnél, a Honvéd Radnóti SE-ben, valamint az iskolán belül is változatos testedzési lehetőségek állnak a növendékek rendelkezésé­re. A rendszeres testnevelés, sportolás a kollégiumi élet szerves része és követelmé­nye. A szakkörök, az ifjúsági klubok az IG és a többezer kötetes könyvtár sokoldalú, változatos lehetőségeket kí­nál a szabad idő hasznos, a hajlamoknak és igényeknek megfelelő eltöltésére. A katonai pálya, mindenek­előtt a tiszthelyettesi hivatás megismerése érdekében a nö­vendékek — meghatározott katonai alapismeretek elsa­játításán túl — megismerik a választott hivatás minden­napjait, leendő beosztásaikat. Ennek érdekében rendszeresen látogatások szervezésére ke­rül sor különböző helyőrsé­gekbe, laktanyákba. Az iskola — miközben gondtalan felkészülést, színes és érdekes közösségi életet biz­tosít — elvárja, hogy a nö­vendékek becsületesen eleget tegyenek tanulmányi kötele­zettségeiknek, kifogástalan, fegyelmezett növendékhez méltó magatartást tanúsítsa­nak. A hallgatók tanulmá­nyaikat sikeresen befejezve — a szerződésben vállaltak­nak megfelelően — hivatásos tiszthelyettesi pályára kerül­nek őrmesterként, illetve törzsőrmesterként a tanulmá­nyi eredménytől függően. Csehszlovákia nemzetiségi összetétele Csehszlovákia lakosságának száma: 15 millió 344 ezer. A lakosságot 7 nagyobb nemze­tiségi csoport alkotja. Az 1980. év végi adatok szerint a cseh és a szlovák nemzet a legnépesebb: a 9 millió 791 ezer cseh nemzeti­ségű személy az összlakosság 64,1 százalékát, a 4 millió 676 ezer szlovák nemzetiségű sze­mély az összlakosság 30,6 szá­zalékát teszi ki. A harmadik legnépesebb csoportot a Csehszlovákiában élő csaknem 580 ezer magyar nemzetiségű állampolgár ké­pezi. Rajtuk kívül 68 ezer lengyel, 61 ezer német, 47 ezer ukrán, és 7400 orosz nemzeti­ségű polgár él Csehszlováki­ában. Az 1970-es évvel összeha­sonlítva 1980-ban a magyar nemzetiségű polgárok száma Csehszlovákiában . 570 478-ról 579 166-ra emelkedett, a len­gyel nemzetiségű polgárok száma 65 100-ról 68 170-re. Csökkent viszont a német nemzetiségű polgárok száma — 85 600-ról 61 100-ra, s szin­tén csökkent az ukrán és az orosz nemzetiségű állampol­gárok száma. Rügy vizsgálat másodszor Az idei enyhe tél eddig nem okozott lényeges kárt a szőlők­ben, nem fagytak le a rügyek, s nem volt olyan magas sem az átlaghőmérséklet, hogy a mély­nyugalmi állapotban levő nö­vényben idő előtt megindult vol­na a tavaszi nedvkeringés. Ezt mutatják a rügyvizsgálatok is, amit a Kertészeti Egyetem Sző­lészeti és Borászati Kutató Inté­zetének kecskeméti telenein az idei télen már második alkalom­mal végeztek el. A szakemberek szerint már csak egy hirtelen be­álló, s több napig tartó 15—20 fo­kos hideg ártana komolyabban a növényeknek. A mikroszkópos vizsgálattal azt is megállapítja hogy mennyire termékenyek az ép rügyek, vagyis hány fürtkez­demény van bennük. A vizsgála­tot fajtánként végzik el, ekként — ismerve egy-egy fajta teher­bíró képességét — meghatároz­hatják, hogy metszés esetén hány rügyet célszerű meghagyni a tő­kéken. Az intézet szo1gá,<ató"aH igénybe vevő gazdaságok ígv biztonságosabban eredményeseb­ben végezhetik el a fontos téli­tavaszi munkát. A Salgótarjáni Ruhagyár számára bérmunkában ásótokok varrását végzik a Szécsényi Szoigáltatóipari Szövetkezet varrodarészlegében. A huszonöt fős kollektíva az elmúlt évben félmillió forint nyereséget hozott a szövetkezetnek. Képünkön: Kakuk Lívia varrónő munka közben. t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom