Nógrád, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-25 / 20. szám
Operett komédia, dráma A kaposvári mezőgazdasági főiskola 1981 elején verseny- tárgyaláson bérbeadta 80 férőhelyes tehenészetét... Valljuk meg, ilyen témájú műsorok nemigen vonzzák seregedtől képernyő elé a nézőt. Aki viszont rászánta magát szerdán délután, hogy bekapcsolja készülékét A nyertesek! — nyertesek? című, kétrészes dokumentumfilm- hez, aligha mondott le a csütörtöki folytatásról. Pome- zanski György riporter, Bartos Miklós operatőr és Jeli Ferenc rendező közös produkciója iskolapéldája, hogy az élet egészen hétköznapinak tűnő történései is izgalmasakká, köz- érdeklődésre érdemessé, s nem utolsósorban ’ tanulságokat nyújtóvá válhatnak, ha azok mélyebb rétegeibe hatolunk. Erre vállalkoztak a doku- mer: umfilm készítői, amikor két éven át nyomon követték annak a családnak az életét, mely a versenytárgyaláson bérletébe nyerte a jószággazdaságot. Az életformaváltás roppant gondjai, nehézségei, embe: :elenül komisz körülmények közepette, csak apránként születtek az eredmények. Hogy megérte-e az anyagi gyarapodás az áldozatot, melyben a családfő egészsége is tétre került, végül is nem lehet egyértelműen kimondani. Maga, a dokumentumfilm is nyitva hagyja a kérdést. Megnyugtató választ talán majd akkor kaphatunk, ha a vállal: bérleti szerződés egy év múlva lejár. Megérné, hogy a film készítői akkor is feltegyék kérdésüket az érdekelteknek. A műsorhét legélénkebb nap;a a szerdai volt. A fenti dokumentumfilm mellett, előtte, utána is vonzó kínálatot kaptunk. Főképp az esti program okozott kellemes gondot, de ha úgy tetszik, bosszúságot, mert a Kék fény után a Krónika, A 2. magyar hadsereg a Donnál című, igen nézett dokumentumsorozat újabb része egybe esett Arisz- tophanész Lüzisztraté című komédiájának sugárzásával a második műsorban. Sajnos, a rriűsoregyeztetők még mindig nem állnak hivatásuk magaslatán, pedig a közönségifiény elvárná a nagyobb odafigyelést. * Egyébként a hét műsorkínálata nem szűkölködött színházi és tévéjáték-, tévéfilm- produkciókban. Csütörtökön este például a második műsorban Arthur Sullivan A mikádó című nagyoperettjét élvezhettük. A század első évtizedeiben Eu- rópa-szerte játszott mű, sza- tirikus-csúfondáros muzsikájának és szövegkönyvének köszönhette népszerűségét. Több mint fél évszázad után a Zenés Tv Színház felújításában látva, mér inkább gyér. mekszínház műsorára valónak tűnik. A mese . elbűvölő naivitását érzékeltette Rom- hányi József szellemes fordítása és a jókedvű szereplő- gárda is, élen Szerencsi Évával, Farkas Bálinttal, Kibédy Ervinnel, Csorba Istvánnal, Bodrogi Gyulával, Suka Sándorral. A Telepódiom kabaré pénteken eltérve a műfaj gyakorlatától, a vi’Jámtréfák, jelenetek helyett egyetlen műre összpontosított: Görgey Gábor Alacsony az Araiát című tévékomédiájára. A döntést siker koronázta. Görgey szellemes komédiája az ószövetségi legendát, az özönvizet és személyeit, Noét és környezetét eleveníti meg — modern világunk viszonyaiban. Ez az áttranszponájás adja a mű ízét-zamatát és abszurdságában is jól kihámozható tanulságait társadalmi, közösségi létünk jelenségeiről. Sándor János rendező egy nagyszínházi társulathoz is bőséggel elegendő kitűnő művészt sorakoztatott fel a tévékomédia érdekében. Mensáros László, Pécsi Ildikó, Soproni Ági, Kovács Titusz, Körmendi János, Inke László, Balázs Péter, Harsányi Gábor, Horváth Gyula, Schubert Éva, Verebély Iván, Moór Marianna, Halász László legjobb formáját adta a produkcióban. Még ezen az esten láthattuk a tematikájában teljességgel mást nyújtó új tévéfilmet, Az út végét. Kassák Lajos regényének filmváltozata a negyvenes évek súlyosan komor politikai atmoszféráját rögzíti, mikor a munkásság soraiban is hatni próbált — és nem mindig eredmény nélkül a faji ideológia, a nyilasok szociális demagógiája. Hogyan jut el egy eszmeiségében kialakulatlan, szocialista szándékú fiatalember a nyilas miniszterségig, majd a bitóig? — erről szól Kassák története. A filmdrámában Hámori Ildikó, Iglódi István, Ivanics Hona, Szerény Zoltán, Herczeg Csilla, Kovács Titusz, Cseke Péter, Izsói Vilmos, Soós László és Haraszin Tibor kapott feladatot, s oldott meg eléggé váltakozó szinten. (b. t ) Alsós eredmények — felsős gondok Sokat látott ablakszemek az ódon, vastag falakban. A bejáratot oszlopok őrzik. Ahogy felmegyünk a széles, régi falépcsőkön, a deszkákra kent olaj szaga és a konyha felől érkező jó illatok keverednek a levegőben. „Szükség van erre a régimódi olajozásra, mert amúgy nagy a por. De a tantermekben már lecserélték az olajos padlót!” — jegyzi meg kalauzom, az iskola gondnoknője. A cserhátsurányi általános iskola 3-as számú épületében vagyunk. Csodálatos a környezete: a kastélypark hatalmas fái, a: kis ligetes részen egy Tessedik-mell'szobor a „szomszédok”. Amikor a surányi napközid gyerekek levegőzni mennek, bizony, nem betonpiacc, nim aprócska udvar várja őket... * Szóval, ez itt a napközis szárny. Ésf akihez megyünk, a napközis munkaközösség vezetője, Koplányi Mihályné tanítónő. Azaz ... — de hadd mondja el 5 maga! — Ez így kissé nagyképűen hangzik; vezetője egy stabil közösségnek lehet. Ez pedig? Lágymányosi Józséf igazgatótól érdeklődtem néhány adatról: közel másfél évtizede indult a községben a napközi szervezése, akkor egy csoporttal. 1976—77-től külön alsós és felsős, két év múlva pedig a mcstani fel- állásbap, két alsós, egy felsős csoporttal. És van még a körzeti iskolához tartozó He- rencsényben is egy alsós közösség. Bár mindegyik csoportnak természetesen van nevelője, mégsem rózsás a helyzet. — öt évvel ezelőtt kérdeztek meg: nem vállalnám- e a napközis munkát? Nem lett volna kötelező, de úgy gondoltam, megpróbálom. Végül: itt is lehet rendes tanítói munkát végezni, az időbeosztás meg számomra megfelelőbb, mint azoknak a kolléganőknek, akiknek kisebb a gyerekük. Nem bántam meg a döntést. Ám azóta csak én vagyok állandó ember irt: a többiek egyre- másra cserélődnek, csak egy- egy évet letöltő képesítés- nélküliek. Most az alsós kartársnő, Liber Kázmémé és egy érettségizett fiatalember a felsősöknél a munkaközösség tagjai. Nehéz valódi munkaközösségi munkát végezni. Liberné csak decembertől jött újra a gyerekek közé. Napköziben korábban csak négy hónapot dolgozott, majd egy baleset miatt hosszasan betegeskedett, 1977-től pedig nyugdíjba vonult. Mivel nem tudták betölteni a státust, felkérték, jöjjön vissza helyettesíteni. — Ügy érzem, az alsósoknál elismerik a napközi szerepét a szülők, elfogadják a gyerekek. Miből mérem le? Főként abból, hogy többen érdeklődnek is a gyerekek munkájáról, hogy látják, biztosított a kiegyensúlyozott tanulás, jók az eredményeink. A gyerekek jól érzik magukat — a negyedikeseim elsőtől járnak rendesen. A felsőben más a helyzet. Pedagógiai gyakorlat, képzettség nélkül ritka esetben tud valaki teljes értékű munkát végezni. Mert a napközi nem puszta gyermekfelügyelet. Nagyon jó lenne már végre egy stabil nevelő! * Ahogy körülnézek a gyerekarcokon, valamiféle megmagyarázhatatlan hiányérzetem támad. Aztán rájövök, mi okozza: tudom erről az iskoláról, hogy viszonylag magas a cigánytanulók száma. A teremben egyet se látok közülük. — A húszfős csoportomban ősszel négyen voltak, de mindnyájan kimaradtak. Nem szeretik a kötöttséget — bármennyire is híve vagyok annak, hogy a napközi a délelőtti . órák sora után adja meg a kikapcsolódás, a játék lehetőségét is, azért van munkarendünk — ezt nehezen viselik el. És jellemző egyesekre, hogy „idényjellegű szolgáltatásnak” tartják a napközit: ősszel, amikor jó) fizető alkalmi munkákat vállalnak, szívesen beadják a gyereküket, aztán, ha már vége a szezonnak, újra kiveszik. Ha a tél folyamán újra elhelyezkednek, megint beíratják... A térítési díjhoz a tanács hozzásegít — sokaknál elég magas, mert az édesapák többsége jól keres. Két felelőtlen család kivételével egyébként rendesek a szülők. — Végül akkor éppen azok hiányoznak innen, akiknek legnagyobb szüksége lenne a napközis foglalkozásokra, az ezzel járó szokásformálásra, művelődési lehetőségekre? — Igen, a kimaradt gyerekek között az egyik negyedikes már több évvel túlkoros nyolcadikosnak kellene lennie, a két elsős pedig a két kritikus családból való, szintén már éwesztesek, az óvodába is hol jártak, hol nem. — Ha most nem tartottam volna föl ezzel a beszélgetéssel, mit csinálnának? — Hz éppen játékidő, az ebéd utáni lazítás, kikapcsolódás ideje. A tanulás mellett papírfűzés, séta szerepel még a mai tervben. Tervezzük a foglalkozásokat —, ami ezt felborítja, az csak az időjárás — az az elvem, hogy, ha csak engedi az idő, minél többet legyenek szabadban! Sokszor a tanulást is „kivisz- szük”. De a sportpályánk, a nagy udvar mozgásteret biztosít. Ha nem marad ki a tél, felöntik a pályát korcsolyázáshoz és ródlizni is lehet a közelben. A kulturális foglalkozások sorában voltunk már néhányszor Magyarnándorban a művelődési házban, a helybeli könyvtárban is. Van, aki szerint a városban eleve tartalmasabb a napközis élet, mint falun, mert több a programlehetőség, moziba lehet menni stb. Ám az „konzerv” — mi háziasán „főzünk”, a konyhában, és itt isi G. Kiss Magdolna Szépirodalmi művek és különböző szakkönyvek gazdag választéka áll a hollókői könyvtárban az olvasók rendelkezésére. A helybeli kölcsönzők mellett a faluba látogató turisták is szívesen választanak olvasnivalót a több mint 3000 kötetes könyvtárban. Képünkön: Cimer Tünde és Márton Piroska iskolai tanulmányaihoz folytat kutatásokat a könyvtárban. Bevált Kazinczy Ferenc jóslata Hasonmáskiadás az IS^ö-os nógrádi monográfiáról Hasonmás kiadásban. napvilágot látott Mocsáry Antal 1826-ban megjelent nevezetes megye-monográfiája: „Nemes Nógrád megyének históriai, geographiai és statisztika*, ismertetése”. A. kétkötetes művet ezer példányban jelentette meg a Nógrád megyei Múzeumok Igazgatósága, a szé- csényi II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet anyagi támogatásával. Szén kivitele és • gyors előállítása a kecskeméti Petőfi Nyomdát dicséri. A? ország egyik első, színvonalában pedig kiemelkedő megye* monográfiájának szerzője, Mocsáry Antal táblabí- ro, korának rendhagyó személyisége volt — írja ajánlásában R. Várkonyi Ágnes „Virágzó földeken, jól tartott nyájakban, termő gyümölcsösökben lelte örömét, becsülte a munkát, a fizikait és a szellemit, dicsérte a szorgalmat, az indusztriát, a jobbra törekvést, és nagyon szerette a könyveket. Orcapirító szégyenként ostorozta vármegyéjének fogyatékosságait...” Mocsáry Antal élete látszólag nem sokban különbözött osztálytársaiétól: 1757-ben született a Hont megyei Hozókon és 1832-ben halt meg a Nógrád megyei Lapujtőn; pályafutása során vármegyei hivatalokat töltött be és gazdálkodott birtokain. Da a baráti i.őréhez olyan férfiak, a kor kiváló szellemei tartoztak. mint Fáy András. Vit- kovies Mihály és mindenekelőtt Kazinczy Ferenc, aki egy ízben meg is látogatta őt Lapujtőn. Történész példaképei megválasztásában is igényes volt: monográfiájának szellemi atyja: Bél Mátyás és Bőd Péter. Ebben az alaposságban, részletességben, emellett színes, megjelenítő, máig élvezetes stílusában van a Mocsáry-monográfia mindmáig eleven tudományos és könyvészeti értéke, jelentősége. De gazdag illusztrációs anyaga — a családfa és címerrajzok, a tájakról, városokról, várakról készült metszetek nélkül is szegényebbek lennének ismereteink. Az utóbbiak Lányi Sámuelnak a kékkői uradalom földmérőjének tehetségét dicsérik, akinek rajzairól, a korszak egyik neves pesti művésze, Lehn- hardt Sámupl készített rézmetszeteket. A nógrádi múzeumi vezetők. a szécsényi termelőszövetkezet és a kecskeméti nyomdászok jóvoltából most kézbe vehető kötetek olvastán igazat kell adni Kazinczy Ferenc jóslatának, aki 1330- ban így írt barátjának: „Te ezzel a munkával olvasóidnak kincset adtál, magadnak felejthetetlen dicsőséget szereztél.” Csizmadia Géza KOSSUTH RÁDIÓ: 8.27: így látták — így történt Machtergreifung — 1933. — I. rész 8.57: c sermák-verbunkosok, Dankó-nóták 9.34: Találkozás a Hang-villában 10.05: MR 10—14 10.35: Denis Brain (kürt) felvételeiből 11.20: áncházi muzsik? 11.30:. védett férfiak. XXIV/5. 12. i.i -ivéuykönyv 13- ' Rádió Dalszínháza 14.40: illő világirodalom 15.05: Két Liszt-rapszódia 15.28: Nyitnikék — Kisiskolások műsora 16.00: Ivan Fonemarenke operaáriakat e.iekel 16.20: Zengjen a muzsika 17.05: Arcélek 19.15: Nótaest 19.55: Iskolák exportra 20.25: Oj lemezeinkből 21.05: Szocialista művelődésügyünk úttörői 21.35: Fauré: A-dúr szonáta 22.30: Lente Lajos nótákat énekel 22.50: Akitől tanultam 23.00: A dzsessz világa 0.10: A párizsi Polifon együttes Jar.nequin-m'idriga lókat énekel PETŐFI RADIO: 8.35: Társalgó 10.00: Zenedéi előtt 12.25: Gyermekek könyvespolca 12.35: Melódiakoktél 13.25: Látószög 13.30: Muzsikáló természet 13.35: A tábori kukta 14.00: A Petőfi rádió zenés délutánja is.00: Tini-tonik 18.47: A tegnap slágereiből 19.25: Az élet terápiája 19.35: Csak fiataloknak! 20.35: A hét bagoly Krúdy Gyula regényét rádióra alkalmazta: Rácz György 21.01: Fenntartott hely az elmúlt hetek legsikeresebb műsorai számára 23.20: Népdalosokor MISKOLCI STÚDIÓ: 17.00: Hírek, időjárás, műsorismertetés. — 17.05: Kulturális kaleidoszkóp. (A tartalomból: filmkritika. — Mit olvassunk? —Irodalmi emlékhetek Észak-Magyar- országon. — Csesztve. Szerkesztő: Antal Magda.) — 18.00: Északmagyarországi krónika. (A Borsod megyei Tanács VB jelentést hallgatott n>eg a tanácsi építőipari vállalatok helyzetéről, tevékenységük értékeléséről. — Üj kenyér próbasütését kezdték meg 4 NÓGRÁD — 1983. január 25., kedd a Miskolci Sütőipari Vállalatnál.) — 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétorna 8.05: Iskolatévé. Magyar nyelv 8.25: Fizikai kísérletek 9.00: orosz nyelv. H.15: Környezetismeret ö.35: Magyar nyelv 10.00: Történelem 10.30: Deltácska 10.50: Aki mer, az nyer! 11.20: Képújság 14.05: Iskolatévé 14.15: Deltácska 14.35: Magyar nyelv 14.50: Környezetismeret 15.10: Történelem 15.40: Napköziseknek, szakköröknek 16.05: Hírek 16.10: Ember és föld. Az Ibériai- félsziget állatvilága. 16.35: ... „Eletet az éveknek’» Nyugdíjasok műsora 17.10: A katona hazajön. Magyarul beszélő amerikai film. 17.50: Reklám 17.55: XXXII. San Remo-i dalfesztivál 18.25: Képújság 18.30: Schwarini pillanatok. A pécsi körzeti stúdió műsora. 19.00: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Az Onedin család 20.50: Stúdió ’83 21.50: Unokáink sem fogják látni 22.20: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR: 20.00: Gorkij: Zikovék. Közvetítés a szegedi Nemzeti Színházból, felvételről. 21.10: Közben: Tv-híradó 2. 22.45: Képújság BESZTERCEI! ANY A7 19.10: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Tengerre néző szoba. Lengyel film 21.30: Laboratórium. Ismeretterjesztő magazin 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Kamarahangverseny 23.00: Hírek 2. MŰSOR: 18.30: Fiatalok tévéklubja. 1. rész 19.30: Tv-híradó 20.00: Fiatalok tévéklubja. 2. rés* 22.00: Műterem. Képzőművészeti magazin (ísm.) 22.25: Matematika mindenkinek. Ismeretterjesztő sorozat (ism) MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: At elnök elrablása. (16) Színes, szinkronizált kanadai film. — Kohász: Hófehérke és a hét törpe. Színes, szinkronizált amerikai rajzfilm. — Tarján vendéglő: Esküvő. (14) Szinkronizált amerikai filmszatíra. — Balassagyarmati Madách: Szerelem Montrealban. (14) Színes, szinkronizált kanadai filmdráma. — Nagybátonyi Petőfi: Luxusbordély Párizsban. (15) S2ínes, szinkronizált francia film. — Pásztói Mátra: Nyom nélkül. Színes magyar bűnügyi film. — Rétsági Asztalos: Ma» ckenna aranya. Színes USA w«a tern. — Kisterenyei Petőfi: EQ és Caterina. (14) Színes, szinkro» nizált olasz filmvígjáték. — Jobbágyi: Kilenctől ötig. SzinÄ amerikai filmvígjáték.
