Nógrád. 1982. december (38. évfolyam. 282-306. szám)
1982-12-28 / 303. szám
V . Si Br'í2 S ! "'iS LZ ■ 1 m & TEá *« * '\** 5? £ m ’ m ■ IS ■ “ h S? —**» -""■yS a SI Sn SI 5 !" S * 3 Ä r, 3T5 m |T * £ £E S SS £ !3 & J* “—---------—-----------;-----------r ~----------------------------"**' 1Ä‘ ■ a ünnep és emlékezések hete Pásztói napok Kedves hazug A karácsonynak a televízióban is megvannak a maga műsorsa játosságai. Huszonöt év gyakorlatában alakultak ki az immár hagyományos tartalmi alkotók és formai keretek, melyek az ünnep hangulatát teremtik, bensó- ségosségét szolgálják. A művészetek közül a zene az, ami a kívánalmakat legáltalánosabban betölteni képes, s a karácsonyi műsoroknak mindig lényeges alkotójává válik. így volt ez az idei ünnepköszöntő idején is. A december 24-i, pénteki műsor hangulati alapját Beethoven IX. szimfóniája adta nr>eg Kukely Júlia, Takács Tamara, Gulyás Dénes, Sólyom-Nagy Sándor, a Magyar Rádió és Televízió énekkara és szimfonikus zenekara rendkívül igényes, alkalomhoz méltó tolmácsolásában. De ünnepi közérzetünket táplálta e napon Kodály Angyalok és pásztorok című kórusművének megszólaltatása, valamint az az ösz- szeállítás is, amit „Kedves három királyok” címmel lát- hattunk-hallhattunk, s zeneművekkel, versekkel, karácsonyi témájú festményekkel gyö” vtirködtetett. Dicséretes gondosságról tanúskodott a nap műsorának többi alkotója is. A gyermekeknek szánták, de a felnőtt nézők szintén szívesen nézték végig a fő műsoridő programját, a Babay Józseí-színmű- ből készült mesejátékot, a Három szabólegényeket. Az igényes, tiszta produkcióért a gyermek- és Ifjúsági filmek kitűnő rendezőjét, Katkics Ilonát, a történet megelevenítői közül Pap Verát, Vajda Lászlót, Pa üdíts Bélát, Helyei Lászlót, Kohtrt Magdát, Nagy Gábort, Kovács Jánost, Holtai Kálmánt Illeti elismerés. Különleges műsoreseményét jelentette az estnek az Emberek a havason című, 1942es magyar film felújítása, A filmtörténeti jelentőségű alkotás négy évtized távolából is lenyűgöző frissességgel és megindító erővel hat a nézőre, Nyirő József és Szőts István filmje olyan időtálló értéke filmgyártásunknak, melyhez az eltelt idő terméséből csak keveset mérhetünk művészi és tartalmi értékben. S ebben nem kis érdeme van Görbe János megrázó színészi játékának, aki annak idején e film által vált országosan ismertté. Az ünnep más jellegű, felszabadultad) hangulati összetevői vilióztak a másnapi, szombati adásnapban. Mondhatni: kinek-kinek ízlése, tetszése, sőt életkori „elvárása” szerint. Délelőtt a tízen aluliak és a tizenévesek valósággal tobzódhattak a kínálatban, főleg, ha tekintetbe vesszük, hogy életkorukból eredően számukra minden egy évtizednél régebbi produkció új. így például a két remek amerikai rajzfilmsorozat, a Foxi Maxi kalandjai, a Magilla Gorilla is, s a tízen tubáknak a Tarzan. Kellemesen, kedvesen szórakoztató —, s némely dolgainkban elgondolkodásra késztető — tévéfilmet kaptunk a Teleíonpapa című új produkcióban. A film írója — Katkő István, rendezője Mi- hályfy Sándor — elnyerte az 1982. évi plovdivi Arany Kincsesláda fesztiválon az ifjúsági kategória fődiját és a közönség küiöndíját. És méltán, mert nemcsak szemléletében eredeti, de kivitelezésében is újszerűén friss. Ezen erényeit nagyszerűen szolgálták a közreműködők: Hau- n-.ann Péter, Halász Judit, Csákányi László, Mensáros László, Kozák László, Bodor Tibor, Kézdy György, Ujlaky László, s nem utolsósorban a gyermekszereplő Léner András is. E napon egyébként a kínálat bizonyára sokakat nehéz választás elé állított. Ugyanis az első és a második műsorban egy időben futott a Volt egyszer egy vadnyugat című, annak idején hatalmas mozisikert aratott amerikai —olasz kalandfilm, és a színházainkban rég látott Ibsen- dráma, A vadkacsa. mely most a budapesti Játékszín előadásában került képernyőre. Az ünnep és a műsorhét zárónapja, a vasárnap műsoreseménye már kevésbé volt áz előbbiekhez mérhető moz-i gálmasságú. Bizonyára sokan nézték szívesen újra A színész és a változó világ című sorozatban a tiz éve tragikusan elhunyt Dómján Editről szóló összeállítást a második műsorban, a könnyűzene hívei közül az első műsorban az osztrák és a Magyar Televízió közös produkcióját, világhírű operettkomponistánk, Kálmán Imre születésének 100. évfordulóján. Egyébként a karácsonyünnep mellett az emlékezések mindvégig rányomták jegyüket a műsorbétre. Így került a képernyőre „A források fölé hajolt... ” címmel, a Kodály Zoltánról szóló nagyszabású dokumentumfilm első része, Arany János halálának 100. évfordulója alkalmán pedig a román televízió magyar nyelvű adásaként négy részben, a költő híres elbeszélő költeménye, a Toldi. A mű élmény es tolmácsolását Nemes Leventének, a sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház művészének. a Musica Antiqua együttesnek. Xantus Gábor operatőrnek és Cseié- ryi László rendezőnek köszönhetjük. (b. t.) Pásztó felszabadulásának évfordulója alkalmából egyhetes kulturális programsorozatot szerveztek Pásztói napok címmel a Lovász József Művelődési Központban. A sorozat egyik legígéretesebb rendezvényének a Pesti Vigadó Játékszín Kedves hazug című előadása mutatkozott. Két okból is: Jerome Kilty G. B. Shaw és egyik szerelme, Mrs. Campbell levelezése alapján készítette játékát: s olyan kivételes képességű, hírneves művészek léptek fel benne, mint Tolnay Klári és Mensáros László. Az irodalom- és színháztörténet meglehetősen sokat tud, Shaw és a színésznő több mint három évtizedes kapcsolatáról. A rendszeresen váltott levelek elárulják életük legapróbb titkait, lelkűk legparányibb rezdüléseit. Tehát nem egyszerűen tényeket közölnek, hanem kifejeznek lelkiállapotot, hangulatot, megláttatják íróik szellemi, erkölcsi arculatát. Jó alapanyag lehetne ez egy színdarabhoz. Ha egy dolgot világosan tudnánk: valóban csak „plátói” volt ez a szerelem, vagy annál több is? Ezt azonban nem lehet tudni, mert a furfangos ír szerelmi kapcsolatait szándékosan köddel burkolta be, így aztán éppen az nem biztos, hogy valóság, amit annak hiszünk. Erre a felfogására egyébként a darabban is történik utalás, amikor Shaw kijelenti: „Egy dzsentlemcn nem veri dobra a szerelmi sikereit”. S, ha tartotta is magát ehhez, olykor! „elfelejt- kezései” alkalmával éppen azokról a sikereiről „dobolt” a leghangosabban, amelyek nem voltak azok, míg a bi- zonyíthatókról szemérmesen hallgatott. Miért probléma ez a magatartás a Kedves hazug szempontjából? Azért, mert így a két szereplő között nem alakulhat ki igazi konfliktus. A két élet párhuzamosan fut egymás mellett, s ritkán találkozik, akkor is különösség nélkül. A tényleges szerető viszony tele van feszültséggel, dinamitos konfliktussal — lehetőségével mindenképpen —, vagyis mindazzal az erővel, dinamikával, amelyet a testetlen vágyakozás nélkülöz. Ezért érzem azt. hogy Jerome Kiity ötlete eleve hamvába hullott, hiszen vállalkozásának, vagyis a levelek színpadra ültetésének nincs meg a dramaturgiai veleje. Shaw és Mrs. Campbell levelezése olvasva sokkal izgalmasabb, teljesebb értékű, mint a színpadon megjelenítve. Kísérletként azonban figyelmet érdemlő erényekkel is rendalkezik. Képes emberközelbe hozni két kivételes képességű embert, az ünnepelt írót és az ünnepéit színésznőt. Jól érzékelteti kapcsolatuk humoros, gunyoros évődésen alapuló őszinteségét, mélységét. Vállalkozásának nehézségét — egyben felemás voltát — árulkodón mutatja, ahogyan alkalmanként szituációba helyezi hőseit. A szereplők passzivitásuktól megszabadulva élettel telítődnek, s ezáltal felforrósodik körülöttük a levegő, s a néző valóságos, hús-vér alakokként látja őket. Ezekben a pillanatokban drárr.át látunk, többségében azonban puszta epikát. Huszti Péter, az ismert színész rendezőként mutatkozott be a Kedves hazuggal. Választását valószínűleg Shaw iránti vonzódása motiválja, mintsem a mű értékessége. Rendezői debütálása sikeresnek mondható. Látható gonddal tervezte meg a szereplők mozgását, monológjait. Érezhette Kilty darabjának gyengéit, ezért tett fokozott erőfeszítéseket a színszerűség nyomatékosítására. Gondoljanak a levelek felolvasására-! hallgatására, a Pygmalion próbájára, a záróképre. Igazából ezekben a jelenetekben van lebilincselő erő, az alapvető statikusságban valamiféle sodrás, magúval ragadó lendület. Huszti éretten kezeli a színpadi hatás eszi:özeit, a zenét, a fényt, a tárgyakat. Makai Péter díszletei szolid keretét teremtik meg a lírai, humoros játéknak. Jelmezei találóak: Shaw szürke öltönye, a színésznő mályvaszínű, majd halovány barna alaptónusú estélyi ruhája ellentétjükkel egyszerre éreztetik az egymáshoz rendeltséget és az egymástól való távolságot. Vagyis mindazt: amiért évtizedeket bírt ki ez a barátság, és, amiért nem válhatott házassággá. Kilty színdarabjának sikere elsősorban a színészeken múlik, játsszák bárhol a világon. Nálunk két remek színészre talált a darab és a rendező. Tolnay Klári bámulatosan jó Mrs. Campbell. Kacér, hiú, bolondozó, a feje búbjától a lábujja körméig nő. A szí- nészmester.ség virtuóz művésze. Felejthetetlent produkál a Pygmalion jelenetében, melyben Doolitle kisasszony kitanított úrinőként jelenik meg. s próbáról lévén szó, az úriságnak meg nincs kifejezetten a birtokában. Mensáros László megbízható társa, de nem több annál. A darab — sikere és esetleges bukása — Tolnay vállain nyugszik, s a színésznő Atlaszként tartja a terhet. Végső soron neki köszönhető, hogy a darab gyengesége ellenére színházi él* mónyhtc jutunk. Huszti Péter, Makai Péter és Mensáros László csak segíthetett eltüntetni gyengeségeit, Tolnay a nézés pillanatában el is tudta rejteni. Sulyok László A hazai erdészeti felsőoktatás megteremtőié Nagy sikere van a balassagyarmati Geisler Eta Leánykollégiumban működő fuvolatriónak, amelyet Gedőci Ildikó szaktanár irányít. A három óvónőképzős iskolás lány — Barna Katalin, Hajdara Ildikó és Marschalkó Mónika — különféle emlékműsorokon, iskolai és kollégiumi, valamint városi és megyei szintű rendezvényeken is fellép. A fuvolás lányok szorgalmasan készülnek a tavaszi egri diáknapokra. — Rigó — A jubileumok nemcsak arra szolgáltathatnak alkalmat, hogy általánosan elismert nagy , emberek, tudósok, művészek munkásságára emlékezzünk, hanem arra is, hogy letöröljék az idő porát méltatlanul feledésbe merült személyiségek arcképéről, felébresszék az utókor érdeklődését és tiszteletét életművük iránt. Ez utóbbit szolgálta a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem megemlékezése az idén Wilc- kens Henrik Dávid, a tudós polihisztor, a hazai erdészeti felsőoktatás megteremtője halálának 150. évfordulójáról. Wilckens a németországi Wolfenbüttelben született 1763-ban. A helmstedti egyetemen orvostudományt. Göt- tingiában matematikát tanult, majd az egyetemen magántanárrá habilitálták. 45 éves koráig tanított különböző szakiskolákban, s csak ezután, meglehetősen későn választotta élethivatásául az erdészeti tudomány művelését. Miután Magyarországra költözött, az ő nevéhez fűződik az erdészeti tanintézet 1808-as megalapítása Selmecbányán, ahol több mint két évtizeden keresztül egymaga látta el az oktatás, a kutatás, a nevelés feladatait. Mint hátrahagyott írásaiból kiderül, emberfeletti energiával és vasakarattal teremtette meg a tudományos intézményt, s szerzett tekintélyt a magyar erdészeti képzésnek. Tanította az erdészetet. a bányaácsolást, az erdészeti térképkészítést és az erdészettel Kapcsolatos jogi ismereteket. Nagy jelentőséget tulajdonított a gyakorlati oktatásnak. Javaslatot tett egyebei? között botanikus kert létesítésére, tanulmányi erdőket hasíttatott ki, oktatási célokra kéregtörő malmot és fűrészmalmot építtetett, rügy-, lomb-, virág- és maggyűjteményt állíttatott össze. Az egykori erdészeti tanintézet mai utóda, a Soproni Erdészet és Faipari Egyetem méltán ápolja halála után hamar elfeledett első professzorának emlékét. Néhány évvel ezelőtt emlékművet állítottak a jeles tudós tiszteletére az egyetem botanikus kertjében. Az idén, halálának másfél száz éves fordulója alkalmából pedig munkásságát méltató tanulmány jelent meg Hiller Istvánnak, az egyetemi könyvtár főigazgatójának tollából. Az egyetem könyvtára, amelynek alapjait egykor Selmecbányán ugyancsak Wilckens vetette meg, őrzi erdészeti előadásainak ötkötetnyi anyagát, amely kézírásban maradt fenn egyik tanítványa jóvoltából. Joseph Russeger nagy szorgalommal lejegyezte az előadásokon hallottakat, s neki köszönhető, hogy e nagy tudomány-, és művelődéstörténeti értéket képviselő anyag fennmaradt. A könyvtár magára vállalta azt a feladatot, hogy a német nyelvű jegyzeteket teljes egészében magyarra fordíttattja, hogy a kutatók és az érdeklődők számára könnyebben hozzáférhetők legyenek. M. Zs. műsor KEDD KOSSUTH RÁDIÓ: 8.27: Lélek és test 8.57: Népdalcsokor 9.44: Találkozás a Hang-villában 10.05: MR 10—14 3 0.35: Évszázadok mesterművei 11.40: Jósika Miklós: Emlékirat 12.45: Törvénykönyv 13.00: Gül baba 14.15: Népi zenekarok műsorából 14.40: Élő világirodalom 15.05: Adolf Busch kamarazenekor játszik 15.2«: Találkozás Jurij Nagibinnel 16.00: Fűtől fáig 16.30: Zengjen a muzsika 17.05: Különös álmok 17.31: Henry Mancini filmzenéiből 19.15: Beszélgetések Magyarországról, szocializmusról 19.25: A Magyar Rádió és Televízió énekkara énekel 19.49: Rádiószínház 20.35: Egy énekes — több szerep Nicolai Gedda énekei 21.39: Barokk zene 22.30: Kodály Zoltán rádió- előadásai 22.52: Mit ér a nevem? 23.02: Népdalok, néptáncok 0.10: Sztevanovity Zorán táncdalaibói PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Negyedóra háromnegyed ütemben 8.35: Társalgó ltí.OO: Zenedélelőtt 12.25: Gyermekek könyvespolca 12.35: Melódiakoktél 13.25: Látószög 13.30: Muzsikáló természet 13.35: New Yorkban énekelték 14.00: A Petőfi rádió zenés délutánja 15.30: Találkozás a stúdióban 16.35: Csúcsforgalom 18.00: Tlni-tonik 18.47: Barangolás régi hanglemezek között 19.11: Szalay László nótákat énekel 19.25: Esztendők múzeumai 19.35: Csak fiataloknak! 20.35: Utazás a Balaton körül XXI/20. rész 20.52: Népdolkörök pódiuma 21.17: Grúziái útiműsor 22.17: Könnyűzenei stúdiónk felvételeiből 23.20: Baletizene MISKOLCI STÚDIÓ: 17.00: Hírek, időjárás, műsor- ismertetés. — 17.05: Kulturális kaleidoszkóp. (A tartalomból: Az új év küszöbén — Hollókő téli csendben — Fiimlevél — Üj könyvekről — A népművész). Szerkesztő: Antal Magda. — 18.00: Eszak- magyarországi Krónika. (A Borsod megyei Tanács ülésen a veszélyeztetett gyermekek érdekében végzett munka tapasztalatairól és a további feladatokról tanácskozott. — Arborétum épül szend- ron). — 13.25—18.30: Lap- és mii- só relőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 9.00: Tévétorna 9.05: Szünidei matiné. Szép tájak. Szovjet kisfilm. 9.20: A föld titkai. NSZK filmsorozat, 9.43: Szegény kis éhenkórász. Jugoszláv kisjátékfilm. 10.40: A Losniawski család. Magyarul beszélő lengyel kis- játékíilm-sorozat. 7/1. rész: A költözködés. 11.05: TTT asztalitenisz-kupa Döntő. 12.10: Képújság 14.00: Iskolatévé 15.10: Hírek 15.15: Gólyavár! esték. Etnikum és politika 8/2 rész. 15.55: Tévébörze 16.03: Századunk ifjúsága. A wienerwaldi kongresszus. 16.43: Reklám 16.50: Képújság 16.55: Képes Sport Kupa. Teremlabdarúgó-torna. Közvetítés Győrből. 18.35: Pannon krónika. A pécsi körzeti stúdió műsora. 19.05: Reklám 19.15: Tévétorna 19.20: Est! mese 19.30: Tv-híradó 20.00: zimre Péter: ítélet előtt. Egy lány halála. Tévéjáték. 20.55: stúdió ’02. 4 NÓGRAD — 1982. december 28., kedd 21.55: ,.\ petróleumlámpától az atomerőműig”. Dokumentumfilm. 22.35: Tv-hlradó 3. ? műsor: 30.00: Gólyavár! esték. Fejezetek a legutóbbi harmati évszázad magyar történelméből. 20.10: Egészségünkért! A kamaszok nevelési problémáiról. 20.50: Tv-hfradó 2. 21.10: A hét. Norvégia! különkiadás. 21.40: Még nem maradok itthon. Magyarul beszélő csehszlovák film. 22.55: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-hlradó 20.00: Plrx pilóta tesztje Lengyel Ilim 21.53: Horni Studenky lakói. Dokumentumműsor 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Kamarahangverseny. Helyszíni közvetítés 23.00: Hírek 2. MŰSOR: 17.00: Nemzetközi férfikosárlabda- torna. Közvetítés Prlvlgyéről 18.30: Fiatalok tv-klubja. 1. rész 19.30: Tv-híradó 20.00: Fiatalok tv-klubja. 2. rész 21.30: Időszerű események 22.00: Lord Carlton kutyái. Tv-komédla MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4 és háromnegyed 6-tól: Hófehérke és a hét törpe. Grimm meséjéből 1937-ben készült színes, szinkronizált, amerikai rajzfilm- felújítása. Este 8-tól: S. O. S. Concorde. Színes olasz katasztrő- fafilm. — Kohász: Az Ifjúság édes madara (16). Színes amerikai film. — Tarján vendéglő: Csak semmi pánik... Színes, magyar bűnügyi filmvígjáték. — Balassagyarmati Madách arany, fegyver. — Petőfi: Fayard bíró, akit seriffnek hívtak (14). Színes, francia bűnügyi filmdráma. — Pásztói Mátra: ősszel a tengernél (14). Színes, szinkronizált szovjet film. — Rétság: Kilenctől-ötig (14). Színes. szinkronizált USA filmvígjáték. — Klsterenyei Petőfi: Ellopták Jupiter fenekét. Színes, szinkronizált, francia filmvígjáték. : Kenyer, Nágybátonyl
