Nógrád. 1982. december (38. évfolyam. 282-306. szám)
1982-12-28 / 303. szám
Vezérlő elv: a bizalom A íisjsleaíéslő! az utóvizsgálatig 1383:91 ezer Aj személykocsi Továbbra is sláger a Lada — „Kocsiból kocsiba" akció Késik az Oltcit — Korszerűbb garanciális szolgáltatások A népi ellenőrzési munka kiszélesítése, társadalmasításának megteremtése érdekében munkálkodik a Nógrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság mellett a bejelentéseket intéző szakcsoport. Tevékenységük körülményeiről és tapasztalataikról beszélgettünk dr. Sándor Gyulával, a csoport vezetőjével. — A vizsgálatok alapja az esetek többségében a közérdekű bejelentés, kisebb mértékben a panasz. Hogyan alakul ezek aránya, s mely területeket érintik elsősorban? — Events mintegy hetven- kilencven közérdekű bejelen, tés és harminc-negyven panasz érkezik a megyei, járási és városi bizottságokhoz. Számuk csökken, ami jelzi, hogy a szocialista törvényesség fokozatosan erősödik. Ugyanakkor tartalmuk tükrözi társadalmi, gazdasági életünk különböző területein, az adott időszakban jelentkező feszültségeket. Ezért fontosnak tartjuk a kiváltó okok feltárását és megszüntetését. A bejelentések nagy szóródást mutatnak, szinte valamennyi ágazatot érintik. Az átlagosnál több a panasz a kommunális területekre és a kereskedelmi ágazatban meglevő hiányosságokra. Egyébként is széles a skála: jogszabállyal, vagy a szocialista gazdálkodással ellentétes magatartás. a lakosság érdekeinek sérelme, az áruellátás és szolgáltatás területén, beosztással való visszaélés, lakásépítés, lakásgazdálkodás, ingatlankezelés. Változatlanul sok a társadalmi íuiaidon védelme érdekében., tett. bejelentés, ami egyben a belső ellenőrzés fogyatékosságaira is utal. . — Feltételezhető, hogy él még a névtelen bejelentések szokása, talán időnként kényszerűsége és találkozhatnak manapság is tévedésből, vagy rosszindulatból jakadó alaptalan bejelentésekkel! — A névtelen közérdekű bejelentések aránya figyelmet érdemel. Az elmúlt évben az összes közérdekű bejelentés negyven százalékát tették ki, ez az arány ebben az évben is valószínűsíthető. Az okokat, vizsgálva, megkérdeztünk sok, korábbi bejelentőt, hogy érte-e hátrányos megkülönböztetés. A válaszok igazolták, hogy ilyen, bizonyíthatóan nem fordult elő. Kutattuk a névtelen bejelentések valóságtartalmát is. Megállapítottuk, hogy többségük megalapozatlan. Az elemzésből kiderül az is, hogy a magát meg nem nevező, vagy kitalált nevet használó bejelentő sok esetben tévesen, vagy hiányosan tájékozott, „valahol, valakitől hallott valamit”. Sajnos, vannak rosszindulatból fakadó bejelentések is. Ugyanakkor találkozunk reális tartalmú és értékes információt tartalmazó közléssel. Valamennyi esettel foglalkozunk. A vizsgálatról aszerint döntünk, hogy tartalma konkrét-e és az adott területről a közelmúlt tapasztalatai alapján milyen ismereteink vannak. Minden bejelentő jóhiszeműségét — az ellenkező bizonyításáig — feltételezzük. — Miként tapasztalják: a lakosság mennyire tájékozott abban, hogy mikor, milyen ügyben lehet és kell a NEB segítségét kérni? — A népi ellenőrzési bizottságok a lakosság bizalmát élvezik. Esetenként, éppen emiatt, lehetőségeinket túl is értékelik. Sokan úgy tudják, hogy minden vélt és valódi sérelmet orvosolni tuÚjévi szokások falun Xz újévi jókívánságnak falun nagyobb a jelentősége, mint a városban, hiszen a következő évi munkával, a terméssel kapcsolatban kívánnak egymásnak a falusiak szerencsét. Az általános hiedelem szerint az újévi cselekedetnek kihatása van az egész évre. Például azért szoktak ezen a napon korán kelni, hogy egész évben koránkelők legyenek, vagy kútnál mosdani, hogy egész évben frissek legyenek. Újév napján a lányok ólomöntéssel tudakozódna^ jövendő férjük felől! Igyekeztek vara zscselekedetekkel is elősegíteni a férjhezmenetelüket: például karácsony és újév között azért nem vitték ki a szemetet, hogy sok kérő lépje át a küszöböt. Olyan varázslatok is vannak, amelyek a kerti, mezei munkával kapcsolatosak. Karácsony és újév között le kellett szedni a kiakasztott ruhát, különben elhullhattak az állatok. A gyümölcsfákat megfenyegették, gondolván, hogy megijednek és nagyobb lesz a termés. A tyúkokat abroncsból etették, hogy sokat tojjanak. Az úgyFehérje és értetem Különféle szakfolyóiratokban sok cikk, beszámoló jelent meg a patkányokkal végzett tanulékonysági kísérletekről. A kísérleti patkányokat fehérjeszegény étrenden tartották. Növekedésük, fejlődésük és intelligenciájuk ettől erősen visszamaradt. Ivadékaik — bár születésüktől kezdve fehérjedús táplálékot kaptak — sem voltak fejlettebbek vagy tanulékonyabbak szüleiknél, és erősen elmaradtak a normális koszton tartott szülőktől származó társaik mögött. E kísérletek tanúsága szerint tehát patkányokon egy generáció alatt nem lehet kiküszöbölni az előző generáció helytelen — fehérjeszegény — táplálkozásából eredő hátrányokat, amelyek különösen a tanulékonyság terén voltak feltűnőek. nevezett nyájfordító szertartások arra szolgáltak, hogy a zajra, amellyel jártak, az állatok felébredjenek, a másik oldalukra forduljanak és ezzel biztosítsák egészségüket a következő évre. Bíztak a falusiak a kimondott szó varázserejében is. Az újévi köszöntők tele vannak jókívánságokkal. Egyes helyeken újév napján temették az óévet. Például a dunántúli Somlyó vidékén az újévet jelképező legény az óévet megtestesítő görnyedt hátú öregembert korbáccsá! kergette végig a íolun. Újévkor a fő étel a malac, ugyanis az előre túrja a szerencsét, míg a szárnyas elkaparná. Az újévi malac farkának meghúzása szerencsét hoz. Diósjenőn járt Simon Eszter légiutas-kisérő, hogy az ottani Új Tükör Klub tagjaival Molnár Károly műsorvezető-újságíró közreműködésével megismertesse e légbeli szakma szépségeit, a repülés öröméiről és érdekességeiről beszéljen. Mióta repül a MALÉV gépein? Hány ezer kilométert tett már meg a levegőben? Mit kell tudni egy légiutasdemk. Gondot • okoz, hogy többen nem tartják be a törvényes utat, az első sérelemre a megyei NEB-hez fordulnak. Ilyenkor a bejelentéseket az adott felügyeleti szervhez küldjük, tájékoztatást kérünk, s akkor foglalkozunk vele érdemben, ha a problémát nem oldják meg. Vannak akik munkaügyi panasszal fordulnak hoznánk, őket tájékoztatjuk, hogy a viták elintézése a döntőbizottsághoz; illetve a munkaügyi bírósághoz tartozik. Sajnos, a múlt évben végzett vizsgálat kiderítette, hogy egyes gazdálkodó és szolgáltató szervek nem ismerik kellően a törvény rendelkezéseit, s annak alkalmazásában sem egységes a gyakorlat. Természetesen a változtatásra megtették a javaslatukat. — Mennyire jellemző a párhuzamos bejelentés, azaz, hogy egyszerre több, ellenőrzésre jogosult szervhez kerül ugyanaz a bejelentés? — Még mindig előfordul, biztos, arai biztos alapon. Van aki fel is sorolja, hogy hová küldte a bejelentést — ez a jobbik eset —, de többnyire csak az indigós példány árulkodik a párhuzamos bejelentésről. Ez mindenkinek hátrányos, a vizsgálatra fordított idŐ és munka megsokszorozódik. Amennyiben a párhuzamosságra fény derül, az a szerv folytatja le a vizsga latot, melyhez az ügy leginkább tartozik és érdemben is tud intézkedni. — A megvizsgált bejelentéseknek tni a további sorsa, milyen módon szereznek tudomást a bejelentők és a NEB az eredményről? — Az ellenőrzést akkor tekintjük lezártnak, ha a bejelentésekben leírtakat tisztáztuk és megtettük az intézkedéseket. Azt valljuk, hogy minden ellenőrzés any- nyit ér, amennyi abból hasznosul. Következésképpen, nagy gondot fordítunk arra, hogy megállapításainknak megvalósított eredményei legyenek. A bejelentőt a vizsgálat eredményeiről minden esetben tájékoztatjuk, ugyanakkor utóvizsgálattal győződünk meg arról, hogy a jelzett vagy beígért intézkedéseket végrehajtották-e. Vizsgálataink során érvényesül a meggyőzés, a segítés és a szocialista humanitás elve, de megfelelő következtetéssel védjük a szocialista törvényességet, az állami es állampolgári érdekeket. Intézkedési jogosultságunk határain belül igyekszünk a leghatékonyabban orvosolni a bejelentett sérelmeket, hogy rnéginkább megfeleljünk a lakosság bizalmának. — Köszönjük a beszélgetést! Zengő Árpád Beszélgetés Csűri Istvánnal, a MERKUR vezérigazgatójával A téli hónapok beálltával az autók egy része garázsba kerül, megpihennek az autósok. Nem így a kocsik értékesítésével foglalkozó kereskedők. S, mert az autó változatlanul az egyik legkelendőbb fogyasztási cikk, megkérdeztük Csűri Istvánt, a MERKUR Személygépkocsi Értékesítő Vállalat vezérigazgatóját, hogy tájékoztassa olvasóinkat 1983. évi értékesítési terveikről. — Létezik-e személygépkocsi-ellátottsági mutató, s ha igen, hazánk e tekintetben milyen helyet foglal el a nyugati országok, illetve a szocialista országok sorában? — A személygépkocsi-ellátottság alakulását általában két mutatóval mérik. Az egyik az egy személygépkocsira jutó lakosok száma, a másik pedig az ezer lakosra jutó gépkocsik száma. E mutatók mögött számos minőségi tényező húzódik meg. Hazánkban jelenleg 1 millió 130 ezer gépkocsit tartanak nyilván, így jelenleg ezer lakosra 110 kocsi jut. A fejlődés mértékére jellemző, hogy tíz évvel ezelőtt még csak mindössze 23 jutott. A fejlett nyugati országokban e mutatók általában kedvezőbbek, a mi ellátottságunk pontosan azonos Portugáliáéval. A szocialista országok között az NDK áll az élen 151 gépkocsival, Csehszlovákiát követően mi a harmadik helyet foglaljuk el. — Év végéig várhatóan mennyi személygépkocsit értékesít a MERKÚR, s melyek a legkeresettebb típusok? Az idén mintegy 96 ezer autót értékesítünk. Jelentősen nőtt a kereslet a Skodák és a Dáciák iránt, elsősorban a viszonylag rövidebb szállítási idő és a kedvező üzemanyag- felhasználás miatt. A Skodáiénál a kereslet növekedésében a javuló minőség is szerepet játszik. Változatlanul rendkívül népszerű a Lada család. — A választék bővítését az idén milyen új kocsikkal biztosították? — Úgy hiszem, az 1982-es esztendő több újonnan forgalmazott és néhány továbbfejlesztett típusú gépkocsi behozatalának éve volt. Új típusként jelent meg a Lada 1300 S., a Lada Niva, a Zastava, továbbfejlesztett típusként a Dácia 1310, a Lada 1200 S. és a Lada 1500 S. A gyártó- művek kisebb műszaki fejlesztéseket hajtottak végre a Trabanton, a Wartburgon, a Skoda 105 S-en és a Skoda 120 L-en. — Jelenleg mennyien várnait gépkocsira, a sok évi átlagokat tekintve ez a szám mérséklődött az intézkedések következtében? — Három esztendeje. 1979 január 1-én 530 ezren várakoztak gépkocsira. Ez év novemberének végén már „csak” mintegy 200 ezren. A különböző árintézkedések, befizetési kötelezettségek, eladási megkötöttségek hatására tehát a lakossági kielégítetlen rendelésállomány jelentős mértékben csökkent az átlagosan napi 350 darabos értékesítésünkkel szembeni ez év nagy részében a nap: megrendelési átlag 200 volt. Érdekes, hogy az utóbbi két hónapban viszont nőtt az igénylők száma, elérte a napi 300-at, tehát továbbra is kelendő áru a kocsi. Annak ellenére, hogy a várakozási idő a Ladák 4—5 éve mellett még a korábban rövid idő alatt átvehető típusoknál Skoda, Dácia, Polski Fiat. Moszkvics is újra egy, másfél év. — A növekvő energiaárak miatt egyre nagyobb az igény a kisebb teljesítményű gépkocsik iránt. Ezt miként kívánja kielégíteni a MERKUR, illetve menny? és milyen új típusu személygépkocsit értékesít 1983-ban? — Árualapunk forrása kizárólagosan a KGST autóipara. A szocialista országok piacának teljes választékát forgalmazzuk. Természetesen az igényekhez igazodóan szorgalmazzuk a kis hengerűrtartalmú gépkocsik részarányának jnövelését. Új típus 1983- ban nem várható. A nagy érdeklődéssel kísért Oltcit sorozatgyártása, illetve exportja továbbra is húzódik. Informá- cóink alapján az elkövetkezendő évben nem számíthatunk e kocsitípus beérkezésére. A szocialista országok autógyárainak fejlesztési terveiben egyébként középpontban áll az energiatakarékos motor. Feltételezhető, hogy a közeli években ezekkel szerelik majd fel a gépkocsikat. A motornál bevezetett kisebb konstrukciós változások is ezt a célt szolgálják, ilyen például a Lada 1300 S típus motorja, a Trabantnál, Wartburgnál, Dáciánál alkalmazott porlasztómódosítás. A jövő esztendőben egyébként 91 ezer személygépkocsi értékesítése szerepel terveinkben, mintegy 34 ezer az NDK-ból érkezik — Wartburg és Trabant — 25 ezer Lada a Szovjetunióból, míg a többi Skoda, Polski Fiat, Moszkvics, Zastava. s hadd ne soroljam tovább az ismert típusokat. — A választék növelését jól szolgálja a használlszemély- gépkocsi-forgalmazás. Pontosabban a mennyiségi igényelt kielégítését. A MERKUR az idén mennyi használt személygépkocsit hozott forgalomba? — Az előző évhez hasonlóan, mintegy 19 ezer használt autó értékesítésével számolunk az idén. Kétségtelen, hogy a szabadpiac néha kedvezőbb kínálata miatt az autósok nem hozzánk térnek be először használt' autójukkal. E területen mindenképp szeretnénk előbbre lépni, többek között úgy is, hogy megszervezzük a „kocsiból kocsiba” akciót. Vagyis, hogy a használt autó értékét azonnal beszámítjuk egy másik használt autó vételekor. Természetesen akkor, ha az adásvétel a mi te-, lephelyünkön történik. — Milyen további szolgálta- fásokkal kíván a vállalat az autótulajdonosok rendelkezésére állni? — Az alkatrészellátási gondok enyhítése érdekében autóbontókat hozunk létre és al- katrészbóngészdéket alakítunk ki. Egyúttal gondolunk a használt gépkocsik feljavítására és vizsgáztatására is. Szeretnénk bevezetni a lakókocsik és utánfutók értékesítését. — Az AFIT-szerviz felbomlásával a garanciális szolgáltatásokban milyen változások, változtatások felelőse a MERKUR? — Az AFIT-tröszt ez ideig megbízásunkból végezte a garanciális szolgáltatás szervezését. 1983-tól ezt közvetlenül a MERKUR végzi, s e téren elsőrendű feladatunknak tartjuk, hogy a szervezeti változás az átmeneti időszak alatt se zavarja a gépkocsik műszaki kiszolgálását. 1983-at átmeneti évnek kell tekintenünk, mivel a javítóipar új szervezete jövőre alakul ki. 1983-ban kerül meghatározásra az alkatrész-kereskedelem végleges szervezete. A garanciaszolgáltatás e kettő függvénye, s a MERKUR végleges belső szervezetét is az előbb említettek határolják be. Mindenesetre már most tervezzük a garanciaszolgáltató szervizek számának emeléssét. Hajlandók vagyunk a garanciális hálózatba minden olyan szervizt bekapcsolni, ami az előírt feltételeknek — műszaki feltételek, szakmai ellátottság — megfelelnek. Ugyanakkor hatékonyabb ellenőrző apparátust kívánunk létrehozni, s ezen keresetül is biztosítani szeretnénk! hogy a szervizek a gépkocsi-tulajdonosok megelégedésére végezzék munkájukat. A hanyag, rossz munkát végző szervizektől meg fogjuk vonni a garanciaszolgáltatási jogot. Andrássy Antal Moszkvából Diósjenőre Munkahelye a kék ég kísérőnek és hogyan viseli a gondját a családjának az a nő, aki a legváratlanabb időszakokban a felhők közé megy, hogy az utasokat ellássa? Rengeteg kérdés hangzott el és a műsorvezető kérdéseit sok helybéli kiváncsiskodó megtoldotta. — Most éppen a Ferihegyi repülőtérről jövök, s csak azért az utolsó percben, mert késett a moszkvai iárat. Ezer helyett csak hatszáz kilométeres óránkénti sebességgel tudtunk repülni a szél miatt — kezdte Simon Eszter a válaszát. — Ezen a gépen mindig nagyon sok az utas. — Hogyan lett légiutas-kísérő? — Húsz éve jelentkeztem, azóta több mint 14 ezer kilométert tettem meg a levegőben. Két évtizede még csak húszan-harmincan láttuk el a MALÉV-utasok kiszolgálását, ma már kétszázan kellünk ehhez, olyan sok a járat. Kezdetben csak lányok jöttek erre a pályára, körülbelül tíz éve a fiúk is megkedvelték. Most n légiutas-kísérők 10— 15 százaléka férfi. Erre részben a biztonsági előírások miatt van szükség, a nem ritka gépeltérítések ösztönözték felvételükre a repülőgép-társaságokat világszerte. — Mi kell ahhoz, hogy valaki a levegőben dolgozhasson? — A repülés nyelve a világon mindenütt az angol, ezért nálunk is kötelező az angol nyelvvizsga és nem árt ha valaki több idegen nyelven is beszél, Természetesen egészségesnek kell lenni, az orvosi vizsgálat is rendszeresen kötelező. — Hogyan viseli el a család, hogy esetleg hajnalban érkezik csak haza, vagy este indul munkába, vagy esetleg egy köd miatt több napig nem tér haza? — Ezt csak a család nézheti el, mást ,nem tehet, a légiutas-kísérőnek mindig pontosnak és fegyelmezettnek kell lennie. De a családok rendszerint megértőek. A mi szakmánk egyébként szenvedély is. — Nem fél, hogy eltérítik, vagy hogy szerencsétlenség éri a gépet, amelyen szolgálatot tesz. — Én még sohasem féltem. Ilyen természetem van. De az sem ritka, hogy a légiúton valaki fél a személyzetből. De még ha fél, akkor sem szabad kiurntatni. — Mit lehet tenni, ha a köd miatt nem száll fel a gép? — Semmit. Egyszer Belgádban három napig álltunk. Érdekes, hogy csak az első három-hat óra nehéz, addig tart a méltatlankodás.. Mi mindenkit meghallgatunk, megnyugtatunk, de be kell látniuk, hogy a köd ellen nincs mit tenni. Meg kell várni, amíg eloszlik. Akkor szabad az égi út. — Sok embert megismert a 14 ezer óra alatt. Jó pszichológus is? — Az emberek repülés közbeni magatartásából egyáltalán nem lehet következtetni a jellemükre, mert mindannyian kiszolgáltatottak és csak a nagyon gyakorlott légi utasok, az üzletkötők nem drukkolnak az út közben. A gépen mindenki kedves és csöndes. Még az is, aki a munkahelyén vagy az autóját vezetve elviselhetetlenül agresszív. — Mit lát a városokból, amelyekbe az utasokat kíséri? — Manapság, a gyors, nagy teljesítményű gépek korában lehetővé vált, hogy még aznap visszainduljon az európai városok legtávolabbikától is, úgy hogy a régi ott éjszakázásoknak az ideje már lejárt. Mindenesetre a kezdeti „ős”- korszakban sok helyen jártam és nagyon szép tájakat is láttam, amikor egyik nap mentünk és csak másnap jöttünk vissza Londonból, Párizsból, Athénból. — Mire emlékszik vissza a legszívesebben, mi volt a legszebb látvány fentről? — Többször láttam már az augusztus 20-i tűzijátékot. Az igazán csodálatos és különleges. De gyönyörűek az Alpok csúcsai is, amint a hófehér felhők fölé nyúlhak és felejthetetlen a lemenő hold és a felkelő nap együttes látvány is, amikor a kuvaiti járattal hajnalban hazafelé tartunk. Pálffy Judit NÓGRÁD - 1982. december 28., kedd 5
