Nógrád. 1982. december (38. évfolyam. 282-306. szám)
1982-12-30 / 305. szám
V»'. Kiszentást kapcsol a kizjML Alig hogy a harangzúgás, a pezsgődnrranás és millió koccintástól csengő pohár elbúcsúztatja az óévet, ezrek nyúlnak Salgótarjánban, Nógrádban is a telefonkagyló után, hogy távollevő szeretteiket üdvözöljék. Az évváltó éjszakán a megyeszékhely interközponíján is hívások százai futnak át, beívelve az országot, Európát és más földrészeket is. Jókívánságaink a szolgálatban levők gondos, figyelemes munkája révén jutnak el, — legyőzve a messzeséget — hozzátartozóinkhoz. — kép: kulcsár — VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÖLJETEK! NOGRAD ÍZ MSZMP NÓGRÁD ME'GYEI BIZOTTSÁGA ES.A MEGYEI TANACS LAPJA XXXVIII ÉVF„ 305. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1982. DECEMBER 30., CSÜTÖRTÖK Díszünnepség Budapesten a Szovjetunió megaiaiiiilásáiak 60. évfordulója alkalmából A Szovjetunió megalakulásának 60. évfordulója alkalmából szerdán este Budapesten, a Vígszínházban díszünnepséget rendezett az MSZMP Központi Bizottsága, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a magyar Minisztertanács, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság Országos Elnöksége és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa. A díszünnepség elnökségében foglalt helyet Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, a KB titkára, Benke Valéria, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának elnöke, Havasi Ferenc, a KB titkára, Korom Mihály, a KB titkára, Méhes Lajos ipari miniszter, Németh Károly, a Központi Bizottság titkára, Óvári Miklós, a KB titkára, a Politikai Bizottság tagjai; Gyenes András, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, Várlco- nyi Péter, a Központi Bizottság titkára, Apró Antal, az országgyűlés elnöke, a Magyar- Szovjet Baráti Társaság elnöke, Borbándi János. Faluvégi Lajos és Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettesei. Az elnökségben foglalt helyet Vlagyimir Nyikolajevies Ba- zovszkij, a Szovjetunió magyarországi nagykövete, Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke. Az ünnepség elnökségében résztvevők soraiban ott volt az MSZMP Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács és a kormány több tagja, a politikai, a gazdasági, a társadalmi és a kulturális élet sok más vezető személyisége, a munkásmozgalom több veteránja, a kiemelkedő munkát végző szocialista brigádtagok. Jelen volt az ünnepségen a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja is. A szovjet és a magyar Himnusz elhangzása után a díszünnepségen elnöklő Losonczi Pál mondott megnyitó beszédet; Mindenekelőtt arról szólt, hogy a szovjet nép, az egész haladó világ jeles ünnepét, a Szovjetunió születésnapját köszöntjük. Arra emlékezünk, hogy hatvan esztendővel ezelőtt — 1922. december 30-án — a szovjetek első országos kongresszusa elfogadta a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének megalakulásáról szóló nyilatkozatot és szerződést, s ezzel létrehozta a világ első soknemzetiségű munkás-paraszt államát. Ezen az ünnepen — mondta — mi, magyarok is forró szeretettel köszöntjük szovjet barátainkat, az egész szovjet népet és élcsapatát, a Szovjetunió Kommunista Pártját. Ezután Lázár György mondott ünnepi be-j szed et. Lázár György beszéde Szénbányásza! — 1983 Feszített, de teljesíteti a terv Bányászok íanácskoztak Salgótarjánban Feszített, de teljesíthető a jövő évi terv — állapították meg szerdán Salgótarjánban a Nógrádi Szénbányák szak- szervezeti bizottsági, valamint bizalmitestületi ülésén. A vállalat 1983. évi termelési és gazdálkodási tervét véleményezésre Zsuffa Miklós vezérigazgató terjesztette elő. Hangsúlyozta, hogy jövőre az ideinél is nagyobb erőfeszítéseket kell tenni, hogy az 1 millió 40 ezer tonnás széntermelés! előirányzatot teljesítsék. A fekete gyémánt felszínre hozásának, osztályozom küldésének részletes tervét elkészítették. A mélyművelésű bányákból várhatólag 750 ezer tonna szenet termelnek ki. A legnagyobb feladatok Kányás-bányaüzemre hárulnak, mert 300 ezer tonna elérése a jövő évi előirányzatuk. míg Szorospatakról és Ménkesről 225—225 ezer tonna szenet vár a népgazdaság. A külfejtési szén mennyiségét 290 ezer tonnában határozták meg, figyelembe véve, hogy a jelenleg működő két külfejtés mellett egy harmadik megnyitását is tervezik Mátranovák térségében. Ez a feltétele annak, hogy a lakossági darabosszén-ellátásban a nógrádi bányászoktól várt 85 ezer tonnát teljesítsék. Létkérdés a vállalat számára a közvetlen termelést segítő kutatási tevékenység szintentartása. Ezen belül növelik a föld alatti fúrásos kutatás, valamint a geofizikai kutatás mennyiségét. Különösen fontosnak tartják a külfejtésre alkalmas területek további kutatását és a távlati, tisztázó kutatási program megkezdését. Az utóbbi feltétele, hogy a vállalat a középtávú tervnek megfelelően részesüljön a központi kutatási alapból. Nem elhanyagolható a vágathajtás várható alakulása sem. Jövőre 14,3 kilométer vágat elkészítésével számolnak, ezen belül a Bányászati Aknamélyítő Vállalat 1,1 kilométer új vágatot készít el Kányáson. A gépi vágathajtást különösen kiemelten kezelik Kányáson, ahol 7,7 kilométer elkészítését tervezik. A korábbi évek tapasztalata • alapján és a beruházási lehetőségek mérséklődése miatt jövőre is folytatódik a gépesítési tevékenység átértékelése, egyúttal a komplex biztosítá- sú termelés növelése. Az anyag- és energiatakarékosságot szintén fontosnak tartják. Ezért jövőre, az idén várható 500 millió forintos anyagfelhasználással szemben 480 millió forintos anyag- költséget terveznek. Ha sikerül teljesíteni a tervet, akkor a bányászok 2,7 százalékos bérfejlesztéssel számolhatnak. A szénen kívüli tevékenységben erőteljesen szorgalmazzák a rubelelszámolású kivitel további növelését. Jövőre 539 millió forint árbevételt és 55,6 millió forint értékesítési eredményt kívánnak produkálni. Tovább növelik a távlatilag gazdaságos és piacképes gyártmányok termelését. Folytatják a korszerű, széntüzelésű berendezések kikísérletezését, a komplett szénfelhasználási kutatásokban való részvételt és a szilikátipari célra történő fel- használás kapcsán a kísérőkőzetek vizsgálatát. A beruházási fronton úgy áll a helyzet, hogy Kányás fejlesztése és a nagybátonyi gépüzemi fürdő kivételével, csak saját erőforrásra támaszkodhat a vállalat. Beruházási célokra jövőre 118,6 millió forintot költenek. Kányás bányaüzem több éven át zajló fejlesztése, a bankkal kötött 402 millió forintos szerződés alapján kiemelt feladat. Előkészítették egy szénmosó alapokmányát is, pénz hiánya miatt azonban ez csak a későbbi években kerülhet megépítésre, Tervezik a páncél- kupdio Lcknusor gyártásának teljes befejezését, megoldják a fahulladék hasznosítását Kisterenyén, és jelentés mértékű géppótlásto! számolnak. A beruházások tervezése során, a fontossági sorrend és a takarékosság figyelembevételével csaK olyanokat ütemezte;:, amelyek hatékonyan segítik a vállalat jelenlegi és távlati céljainak megvalósítását. A jövő évi feszített szakmai terv csak a Nógrádi Szénbányák hatezer dolgozójának hatékony összefogásával valósítható meg. Az HT22. december 30-ám megalakult Szovjetunió léte, súlya és szerepe az emberiség sorsának alakításában gyökeresen megváltoztatta a világ politikai arculatát — mondotta elöljáróban. — Örökre véget ért az imperializmus egyeduralma, visszafordíthatatlanná vált a gyarmati rendszer felszámolásának, a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenetnek napjainkban is tartó folyamata. A Szovjetunió hat évtized« története a tények erejével igazolja: létezik olyan államforma, amelyben megvalósítható a népek, nemzetek és népcsoportok egyenjogúsága, testvéri együttműködése. Ezért lett a világ első munkás-paraszt állama reményt adó példa, biztos támasz a szabadságukért, nemzeti függetlenségükért küzdő népek számára. Leniné az érdem, hogy a Szovjetunió az egyenjogú köztársaságok önkéntes szövetségének formájában született meg. így jött létre az az állam, amely a bolsevikok vezetésével felszámolta a különböző nemzetiségek, — korábban nemegyszer mesterségesen is szított — viszálykodásának politikai és gazdasági bázisát. Olyan politikai és társadalmi körülményeket teremtett, amelyek biztosítják a nemzeti és a közösségi érdekek összehangolásának lehetőségét és érvényre jutását. Hit és erő A fiatal szovjet államnak mérhetetlen nehézségekkel • keltett megbirkóznia. A legmélyebb tisztelettel gondolunk, azoknak a munkásoknak és parasztoknak a millióira, akiknek a szocializmus igazságába vetett hite erőt adott a nehézségek leküzdéséhez. Feladatok az ismeretterjesztésben, a tudatformálásban Újjáalakult a Magyar Történelmi Társulat megyei szervezete Lépten-nyomon tapasztalni, hogy megnőtt az érdeklődés a történelmi kérdések iránt. A kisebb-nagyobb közösségeket, az egyéneket egyaránt foglalkoztatják rég- és közelmúltbeli történelmünk eseményei, az ország és a szűkebb pátria sorsfordító történései. Bizonyos témakörökben nem is olyan egyszerű az eligazodás, a pontos, helyes tájékozódás. Ezt könnyítheti meg — más szervezetekkel karöltve — a Magyar Történelmi Társulat Nógrád megyei szervezete, melynek újjáalakuló összejövetelét szerdán tartották a salgótarjáni Nógrádi Sándor Múzeumban. Az eseményen az egykori tagok mellett megjelentek azok az általános és középiskolai történelemtanárok, pártiskolai oktatók, múzeumi dolgozók, akik a jövőben szintén részt szeretnének venni a megyei szervezet munkájában. Az alakuló összejövetel első részében Kristó Gyula, a történettudományok doktora, a szegedi József Attila Tudományegyetem rektora tartott előadást a magyar államalapítás kérdéseiről. Az előadó a legújabb kutatások tükrében vizsgálta választott témáját, s több elterjedt, a köztudatban meggyökeresedett elméletet cáfolt meg. Véleménye szerint magyar államiság a magyar törzsi államiságból jött létre, de természetesen számos más hatást — elsősorban németet — fogadott magába. A Magyar Történelmi Társulat nevében dr. Rozsnyói Ágnes, a Történettudományi Intézet tudományos munkatársa köszöntötte a jelenlevőket, majd röviden vázolta a társulat előtt álló feladatokat. Legfontosabbként említette az ismeretek terjesztését, a tudatformálást, a helyes történelmi szemlélet alakítását. Az újjáalakuló ülés résztvevői megválasztották a Magyar Történelmi Társulat Nógrád megyei szervezetének tisztikarát. Tiszteletbeli elnök lett dr. Beíitzky János nyugalmazott múzeumigazgató, a megye történetének régi kutatója, számos alapvető monográfia, tanulmány szerzője. Az elnöki tisztséget dr. Horváth István, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője tölti be. Alelnö- kök és egyúttal szekcióvezetők: Földesi László szakfelügyelő, a balassagyarmati Balassa Bálint Gimnázium tanára, Szabados István, az MSZMP megyei oktatási igazgatóságának tanára. A titkári teendők ellátásával dr. Praznovszky Mihályt a Nógrád megyei múzeumi szervezet igazgatóját bízták meg. A társulat megyei szervezetének titkára ismertette a jövő évi munkatervet. Három nagy rendezvényre kerül sor. Májusban a száz éve született Szekfű Gyulára emlékeznek, s a történetírás és a történelem változó kapcsolatáról cserélnek véleményt; szeptemberben az iskolai történelemoktatás időszerű kérdéseit vitatják meg; decemberben Közelmúltunk és a történelem címmel tartanak előadást és konzultációt. Emellett számos kiegészítő programban vesznek részt a megyei szervezet tagjai, s bekapcsolódnak a Miskolci Akadémiai Bizottság munkájába. Nekik köszönhető, hogy a pék sorsát addig kényük-ked- vük szerint alakító imperialism ta hatalmak a fegyveres orvtámadás kudarca után hiába próbálták nemzetközi elszigeteléssel, gazdasági biokáddal, diverziók szervezésével térdre kényszeríteni a szovjethatalmat — a világ első munkásparaszt államát nem téríthették le a maga választotta útról. Azokban az években, amikor a világ új veszélyek felé sodródott, az imperializmus burkolt és nyílt támogatásával megjelent a színen a fasizmus, érlelődtek egy pusztító gazdasági válság feltételei, a föld egyhatodán, a Szovjetunióban hatalmas lendülettel folyt az újjáépítés, megszületett a szocialista tervgazdálkodás, hozzáfogtak az elmaradott gazdaság modernizálásához. A Szovjetunió, miközben hosszú időn át egyedül nézett szembe a nemzetközi reakció fenyegetéseivel, mindenkinél nagyobb terheket vállalt a második világháborút kirobbantó fasiszta Németország leveréséből, tízszer gyorsabban érte el a gazdasági fejlettségnek azt a szintjét, amihez a tőkésországoknak két-három évszázadra volt szükségük. A továbbiakban a kormány elnöke részletesen szólt a szovjet állam hat évtizedes ipari, mezőgazdasági fejlődéséről, a tudomány, a kultúra eredményeiről. A többi között kiemelte: — az elmúlt hat évtized gazdasági fejlődésével párhuzamosan, azzal termékeny kölcsönhatásban mélyreható társadalmi-politikai változások mentek végbe a Szovjetunióban. Valóra vált az a lenini jövendölés, hogy a szocializmus az emberi együttélés új, magasabb rendű formáit teremti meg. Fejlődött, gazdagodott maga az államszövetség is. A szövetséges köztársaságok száma az alapító négyről tizenötre emelkedett. Ez önmagában is kifejezi, hogy mennyire vonzó a népek számára a lenini nemzetiségi politika gyakorlata, milyen összetartó erőt jelent az eszmék, a célok azonossága, egymás jogainak, érdekeinek tiszteletben tartása, a proletár internacionalista eszme és gyakorlat. (Folytatás a 2. oldalon.í
