Nógrád. 1982. december (38. évfolyam. 282-306. szám)

1982-12-21 / 299. szám

Azonnal megvásárolhatók és elszállíthatok a balassagyarmati Ipoly Bútorgyár új minta­boltjából azok a szekrénysorok, kárpitozott garnitúrák, amelyeket az üzemben folyamato­san gyártanak. A keresett Nógrád szekrénysor mellett a Tonic fantázianevet viselő ele­mes bútor, a Balassa ülőgamtúra, az egyszemélyes heverők a népszerűek — kj — Új tanácsrendeletek a lakásgazdálkodásról Hamarosan Nógrádiban is hatályba lépnek az új lakás­ügyi rendelkezések, amelyek remélhetően fontos változá­sokat hoznak a meglévő la­kásállománnyal való gazdál­kodásban, a lakáscserék ösz­tönzésében, a magánerős építkezések támogatásában, a jogos igények minél előbbi kielégítésében. A központilag megalkotott jogszabályoknak egyik figyelemre méltó voná­sa, hogy azok minden eddi­ginél nagyobb teret adnak a helyi szabályozásnak, a taná­csi rendeleteknek, amelyek messzemenően figyelembe ve­hetik az adott település sajá­tosságait. Az elmúlt hetekben, hóna­pokban országszerte sorra születtek a helyi lakásügyi tanácsrendeletek, amelyek a lakáselosztás és -gazdálkodás szinte valamennyi fontos kér­désével foglalkoznak. Az alábbiakban a teljességre va­ló törekvés nélkül néhány na­gyobb vidéki város lakásren­deleteiről lesz szó. A legnagyobb érdeklődést szinte mindenütt a jövő év júliusától érvényes új lakbé­rek mértéke keltette fel. Köz­tudott, hogy a fővárost úgyne­vezett lakbérövezetekre osz­tották: az ipari negyedekben, a zajos környékeken a lakók az átlagosnál 10—25 százalék­kal kevesebb, a kiemelt zöld­területeken pedig ugyanennyi­vel több lakbért fognak fizet­ni. Nos, a legtöbb vidéki vá­ros tanácsa úgy döntött, hogy nem készít külön övezeti be­sorolást Ez érvényes például Győrre, Pécsre, Szegedre, de még Salgótarjánra és Balas­sagyarmatra is. Mindez azon­ban nem jelenti azt, hogy ezekben a városokban a lak­béreket nem differenciáltan, a bérlakás valódi használati ér­tékével arányosan állapítják meg. Több vidéki tanács élt az­zal a lehetőséggel, hogy be­vezeti az úgynevezett igénylé­si letétet, amit a lakásigény- lök 1983. január 1. után az OTP-nél lesznek kötelesek be­fizetni. A letét összege az igényelt lakás nagyságától és komfortfokozatától függ. Pé­csett a maximum 15 ezer fo­rint lehet, de például a szo­ciális alapon lakásra várók, így a többgyermekes csalá­dok, még egy összkomfortos lakásért sem kötelesek két­ezer forintnál magasabb ösz- szegű igénylési letétet fizet­iH. Győrben a tanácsi bérla­kásnál. 500 és 5 ezer forint kö­zött, a szövetkezeti és OTP- lakásoknál pedig 6 és 13 ezer forint között lesz az igénylé- *si letét összege. Ezt a pénzt később a lakás vételárából il­letve használatbavételi díjá­ból természetesen levonják. Szinte valamennyi helyi ta­nácsrendeletben szerepel az a lehetőség, .hogy a fiatal há­zasok lépcsőzetesen, előtaka- rékossággal juthassanak la­káshoz. Pécsett például azok a fiatal házasok, akik vállal­ják, bogy öt éven át havon­ta 1200 forintot elhelyeznek az OTP-nél, ezután a tanácstól lakást, de legalábbis telket, vagy tetőtér-beépítési lehetősé­get kapnak. Addig is módjuk van arra, hogy a takarékos­kodás idejére ne méregdrága albérletbe, hanem kisebb, eset­leg félkomfortos lakásba, vagy garzonháziba költözzenek. Az első győri ifjúsági garzon­házba már hamarosan be­költözhetnek az új lakók, s a tanács máris egy újabb hat­vanlakások garzonház felépí­tését tervezi. Pécsett a ter­vek szerint 1985-re épül gar­zonház, addig szűkösebb, ke­vésbé komfortos átmeneti el­helyezést kaphatnak a fia­tal házasok. A lakáshoz jutás egyik leg­fontosabb kérdése az igény­jogosultság elbírálása. Ezzel kapcsolatban a Szegedi városi Tanács rendeiete szerint a jö­vőben szigorúbban kell figye­lembe venni a vagyont. Szo­ciális lakásra itt csakis azok lesznek jogosultak, akiknek nincs százezer forintnál na*- gyob'b értékű ingatlana, vagy egyéb vagyona. így például már egy értékesebb új gép­kocsi is kizáró ok lehet. A lakásigények elbírálásában tovább növekszik a társadalmi bizottságok szerepe, s a rang­sorolásnál január í-től már azt is figyelembe veszik, hogy az igénylő munkájával, társa­dalmi tevékenységével meny­nyit tett le a közösség aszta­lára. A Salgótarjáni városi Ta­nács rendeiete egyebek között kimondja, hogy a mennyiségi lakáshiány csökkentése érde­kében az évenként elosztható lakások legalább 75 százalé­kát a soros lakásigénylőknek kell kiutalni. Ez azt jelenti, hogy csökkenteni fogják a szanálások miatt, továbbá a termelési és társadalmi ér­dekből kiutalt lakások számát. A lakáshoz jutásnál több vá­ros — így Salgótarján és Ba­lassagyarmat is — előnyben részesíti a törzsiakosságot. A lakáscserék ösztönzése, a minőségi cserék szorgalmazá­sa szintén a -legtöbb helyi ta­nácsrendeletben szerepel. Sal­gótarjánban a megüresedett lakások korábbinál nagyobb részét utalják ki azoknak a csereigénylőknek, akiknek a korábbi lakásával mások igé­nyét elégíthetik ki. Békéscsa­bán lehetővé tették, hogy a lakásbérleti jogviszonyról va­ló lemondást ne csak a la­kásügyi hatóság, hanem az ingatlanközvetítő vállalat is elfogadhassa, amely ezért ma­gasabb térítést tud fizetni. Szegeden is jelentősen bőví­tették az ingatlanközvetítő szervezet hatáskörét — éppen a lakáscserék ösztönzése, a lakásmobiiitás fokozása érde­kében. Győrben az idén ápri­lisban alakították meg az in­gatlanközvetítő és lakáscsere­irodát, amelynek szintén egy­re fontosabb szerepet szánnak. Nehéz lenne persze előre megjósolni, hogy a sokféle új rendelkezésből mennyi és ho­gyan valósul majd meg a gyakorlatban. Az azonban már most biztosnak látszik, hogy a most megalkotott ta­nácsrendeletek megfelelő ke­reteket biztosítanak egy, a je­lenleginél jobb és hatékonyabb lakáselosztási és -gazdálkodá­si rendszer kialakítására. D. A. Ébresztő Érsekvadkerten Az érsekvadkerti termelő- szövetkezet — területét te­kintve — megyénk harmadik legnagyobb közös gazdasága. E nagyság az utóbbi években semmilyen előnyt nem nyúj­tott, sőt méreteivel legfeljebb az üzem által okozott csaló­dások álltak arányban. A gazdaság 1975. évi nye­resége 1980-ra kevesebbre, mint egytizedére csökkent, s ez nem kis megrökönyödést váltott ki az illetékesek kö­rében, akik sok mindenre szá­mítottak, de erre nem. Azóta szerencsére néhányan hozzá­láttak a Csipkerózsika-álmá­ba szenderült óriás költögeté- séhez, és ebbeli igyekezetüket — úgy tűnik — siker koro­názza. A HAGYOMÁNY MA MAE KEVÉS Erről az ébredésről beszél­getünk két olyan vezetővel, akik az elmúlt két évben so­kat tettek azért, hogy talpra állítsák a nagyüzemet. Cirá- ky László termelési elnökhe­lyettes és Sajgó Ferenc párt­titkár, mindketten fiatalok, vajon hogyan látják jelenle­gi helyzetüket? — Jó irányú elmozdulásról beszélhetünk — fogalmaz óva­tosan az elnökhelyettes. Ta­vai}' már ötmillióit meghaladó eredményt értünk el, idén pe­dig 7—8 millió közötti nye­reséget várunk­— Ebben mindenekelőtt az alapon kívüli tevékenység fejlesztésének van döntő sze­repe — teszi hozzá a párt­titkár, akin látszik, hogy szívügyének tekinti ennek az ágazatnak a munkáját. Itt érdemes elidőzni néhány mondat erejéig. A mezőgaz­dasági termelésnek olyan nagy hagyományai vannak ezen a vidéken, hogy a dol­gozók és a vezetők — egy­két kivételtől eltekintve — egyáltalán nem hitték; eljön az az idő, amikor ebből egy­szerűen nem tudnak a ko­rábbi módszerekkel megélni. Itt van például a dohány. A korábban remekül jövedel­mező növény felvásárlási ára az utóbbi években úgy elsza­kadt a termelés költségeitől, hogy évente több milliós vesz­teséget könyvelhetett el a gazdaság. Vajmi kevés vigasz a mezőgazdasági kiállításon a dohánytermesztésért nyert ezüstérem, vagy az, hogy az országban jelenleg is az első öt között értékelik ebbeli te­vékenységüket, ha ráfizetnek. Az ágazatot felszámolni sem lehet 1985-ig, mert állami tá­mogatást vettek föl a fejlesz­tésére ... BIZALOMKELTŐ IPAKI TEVÉKENYSÉG — A növénytermesztésben a legnagyobb gondunk, hogy hozamnöveléssel nem tudtuk ellensúlyozni a költségek nö­vekedését — mondja az el­nökhelyettes. — Pedig akad néhány nö­vény, amelyet gazdaságosan lehetne termeszteni.... — Mi is tudjuk. Jövőre na­gyobb területen termeljük a tavaszi árpát és már lesz napraforgónk is. A gazdaság állattenyészté­se idén i« nyereséges, pedig nem kis fejfájást jelentett, hogy 1981-ben fel kellett szá­molni a húsmarhaágazatot. A regionális vízmű . létesítésé­vel ugyanis több mint ezer­hektárnyi területet vontak művelési korlátozás alá, s ezzel a legelőre alapozott húsmarhatartás alapjai sem­misültek meg. — Szerencsére gyorsan vál­tottunk, egyik évről a má­sikra 40 százalékkal nőtt a baromfihús-termelésünk, még­hozzá jelentős nyereség mel­lett. Persze ebben az ágazatban is — csakúgy, mint a) nö­vénytermesztésben — bőven akad még mit aprítani a tej­be. — A legbizalomkeltőbb változás az ipari tevékeny­ségben van. Mi erről a vélez ményük ? — A nagy lökést az 1980- as mélypont adta — mondja a párttitkár- '— Addig nem volt számottevő kiegészítő te­vékenységünk. Sőt, állítom, hogy gazdaságunk termelési szerkezete 1976—80 között merőben ellentétesen fejlő­dött az igényekkel. Még ez­után is, nem kis nehézségé­be került a pártvezetésnek meggyőzni a gazdasági veze­tőket az alapon kívüli tevé­kenység szükségességéről. Azután beindult a gépezet. Varroda Dejtáron, autó­villamossági szolgáltató ága­zat Budapesten, műanyag - feldolgozó-üzem, gyógy- és f őszem övény-csomagolás, lámpa ernyőüzem, Pantex építési segédan v?ggyártás, tapétacsík-készítés és így to­vább. — Mindezek árbevétele idén már meghaladja a 80 millió forintot, azaz a terve­zett, mintegy 200 milliós ösz- szes árbevétel 40 százalékát. Nagy szó, hogy ezt különö­sebb beruházás, új létesítmé­nyek nélkül értük el. De nem vagyunk különösen elége­dettek. Sok még a feltáratlan tartalék a szervezettségben, az anyagi ösztönzés javításá­ban, a gépek jobb kihaszná­lásában. A szövetkezetben több mint 30 egyetemet, főiskolát vég­zett szakember dolgozik, s az idei „kimozdulás” talán őket is jobb munkára sarkallja. MÉG MINDIG JÓVAL ADOTTSÁGAIK ALATT Vajon miként vélekedik a balassagyarmati járás legna. gyobb termelőszövetkezeté­nek ez évi munkájáról, hely-« zetéről Forgó Imre, a járási pártbizottság első titkára? — Idén már jobb eredmé­nyek születtek a korábbinál. Ezek.ft .éPPÚgy hiba volna le­becsülni, mint túlértékelni. Őszintén meg kell mondani adottságaik révén lényege­sen többre képesek. Minden­esetre igyekeznek pótolni a lemaradást. Jobb lett volna, ha ezt előbb megteszik. Ha az alapon kívüli tevékenység továbbra is dinamikusan fej­lődik, előbbre léphetnek. Amikor leültünk a vezetők­kel tárgyalni, nem titkoltuk, hogy átlagon felüli eredmé­nyeket várunk tőlük. Ehhez azonban az átlagosnál is több es jobb munkára, magasabb színvonalú vezetésre szer vezettségre, fegyelemre is szükség van. Érsekvadkerten végre- valahára megmozdultak azok, akik hajlandóak tenni is va­lamit azért, hogy a nagyüzem neve ne csengjen hamisan a következő esztendőkben. Amit eddig ^ tettek, nem^ kevés, de nem is elég. A itfegye me­zőgazdasága nem mondhat le azokról az értékes földterü­leteken termelhető termé­kekről, amelyekkel az érsek­vadkertiek adósak maradtak az utóbbi években- Ezekre nagv szüksége van a népgaz­daságnak, és hogy ezt gazda­ságosan termelhessék meg, arról pedig a nagyüzemnek kell gondoskodnia! Zilahy Tamás Agyideg és az éhség Eddigi élettani tanulmányaink során úgy tudtuk, hogy az ét vágy az éhségérzeten alapszik. Ennek idegi központja a* agy hipotalamusznak nevezett részének oldalsó magja, amelynek ingerlé­se mértéktelen evést (liiperfágiát) idéz elő a kísérleti állatoknál. Ez­zel ellentétes hatású a hipotala- musz alsó középső magcsoportjá­nak éhséggátló vagy jóilakottsági központja. Normális körülmények között e két centrum az egyensú­lyi állapot fenntartása irányában hat. Üjabban amerikai kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy a szájüreg fala az a hely, ahol az éhségérzet keletkezik, illetve elmúlik. Az arc és száj- üreg szöveteit, sejtjeit az ötödik agy­ideg, az ún. háromosztatú ideg látja el idegszálakkal. Ez az agyideg továbbítja a szájüregből és az arc területéről eredd tapintási, hő- és fájdalomérzeteket. Gazdálkodi okosan 1 Kamionok Szügy ben Kisméretű hi-fi Új Videoton készülékek Sztereó magnós-táskarádió és új típusú hi-fi torony so­rozatgyártását kezdték meg hétfőn Székesfehérváron, a Videoton Elektronikai Vál­lalatnál. Az RM—5632 típus­számú „Satellit” táskakészü­lék két URH, ‘ egy-egy közép- és rövid hullámú sztereó rádi­óját a BRG kazettás sztereó magnetofonjával építették egy­be. A jó hangminőséget be­épített antennarendszer, sza­bályozó- és mérőműszerek, tor­zításmentes felvevőmikrofon, valamint térhatású, úgyneve­zett nyújtott hangvisszaadó, két beépített hangszóró biz­tosítja. A Videoton másik újdon­sága a kisméretű hi-fi torony az eddigi típusnál olcsóbb, a kis házi hangstúdió japán gyártmányú sztereó lemez­játszót és magnetofont, vala­mint a Videoton új sztereó rá­dióját és továbbfejlesztett erő­sítőjét tartalmazza. A forma- tervezett állványon a hangle­mezeknek és magnókazetták­nak is jutott hely. A Videoton mindkét sztereó készülékéből néhány száz már karácsonyra az üzletekbe kerül. A téma az út szélén állt, egy kamion képében. Oldalán aprócska felirat: Madách Im­re Tsz, Szügy. Ez a termetes „jószág” Volvo típusú, és a magyar utakon többnyire Hungarocamion jelzéssel sza­ladgál. Persze, hogy szemet szúr egy tsz cégjelzése rajta. — Jelenleg hat ilyen au­tónk van. — lep meg válaszá­val Szabó Ervin elnökhelyet­tes —, tulajdonképpen saját termékeink szállítására vásá­roltuk. A vasútra Szügyben teheráru-felvétel nincs, így olcsóbb és gyorsabb közúton szállítani. Vannak árufélék — mint például a málna és a bab — hol a gyorsaság a célhoz érésnél elsődleges, így érthető miért ezt a. módot vá­lasztottuk. A meglevők közül egy hűtőkocsi. Ezen nincs mit csodálkozni, szükségét most csak egy — talán fur­csa — példával illusztrálom. Télen a nagy hidegben ki­váló szolgálatot tesz a burgo­nya szállításánál, mert meg­felelő hőmérsékleten tartja. — Miért éppen kamionokat vásároltak ? — Nagyon jó kapcsolatot alakítottunk ki, öt-hat évvei ezelőtt a Hungarocamionnal, és ennek eredményeként ol­csón juthattunk teherautók­hoz. Náluk ezek már lefutot­tak, de felújítva, műszakilag vizsgáztatva kerültek nozzánk. Természetesen ahhoz, hogy ki­használtságuk mind jobb le­gyen, bérfuvarozást is vállal­tunk. Így az egyébként is ol­csó vételi ár hamar megté­rült. Még akkor is, ha volt olyan kocsi, amit csak egy évig használhattunk. Érdemes volt egy-egy ma­sinát megvásárolni úgy is, ha az nem volt menetképes. Ezek bontásából oldották meg az alkatrész-utánpótlást. Bár ma még nyereséges a szállítás, de már látható az a határ, ami­től már nem érdemes a ko­csiparkot kiegészíteni, tovább­fejleszteni. A megemelke­dett üzemeltetési költségek miatt növelni kellett a fuva­rozási díjat, így egyre keve­sebben veszik igénybe a szü­gyiek szolgáltatását. Követ­kezésképpen: már csak a sa­ját termékeik szállítására szükséges autókat tartják meg. A szügyi tsz kedvezőtlen adottságok között dolgozik, tehát nem mindegy, hogy a bérfuvarozás elmaradása mi­att kieső összeget tudják-e pótolni, vagy sem. Jellemző az előrelátásra, hogy már bő­vítik az ipari jellegű munkák körét, hogy bevételi kiesés egyáltalán ne legyen. — Eddig is dolgoztunk az ELZETT-gyárnak — mondja Szabó Ervin —, de most, egy­szerű belső átszervezéssel elér­tük, hogy bővíteni tudjuk új gépek beszerzése nélkül, a gyártandó alkatrészek skálá­ját. Ennél is fontosabb az. hogy’ megállapodva a Fegy­ver- és Gázkészülékek Gyá­rával. különféle gázkészülé­keket készítünk majd, s az. itt elért nyereség már bőven „fedezi” azt a hiányt, ami a szállítás megszűnésével je­lentkezett volna. Mondhatnám nem nagy ügy. Valóban nem. Ám jó példa arra, hogy nem feltétlenül az utolsó pillanatban kell kap­kodni, amikor vékonyodik a pénztárca. Az előrelátás még nem ártott senkinek. (ő-d>

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom