Nógrád. 1982. december (38. évfolyam. 282-306. szám)
1982-12-21 / 299. szám
dk dv'íi jw jflk vmor fi ra* á M WBmü WE M «4 ■r* m ■M: M WV mmr w nr MSV Jj f kj£j SETS mmm* SSTi ■bt m mmmm 1 w m " gr umsr r <!»• (Ilii üwp:<t m m m m eet - -- _ - ni ii ly előtti wmm kb "S7 féi Jam M/ volt a tévébutikban? Az év utolsó műsorheteiben már olyannak tűnik a televízió, akár egy roppant méretű butik, amelynek, kínálatában minden maradékot kiárusítanak. Műfajra, minőségre egyaránt elegyes a portéka; van benne bóvli bőséggel, de a halmazban turkálva értékesebb vagy rég keresett holmikra is rá-ráakádunk. Beleturkálva az elmúlt hét műsorterítékébe, két fontosabb kínálat kelthette fel a figyelmünket. Jócskán megszaporodtak a karácsonyünnephez tapadó programok, hangulati előkészítők, valamint a. lassan mögöttünk tudott évet értékelő politikai-gazdasági összegezők. Előbbiek a gyermekek örömére, utóbbiak azt szolgálva, hogy a világ jelén bonyolultságában elrendezzük legfontosabb teendőinket az új esztendőre. A művészeti élet eseményei sorában pedig legrangosabbak azok voltak, amelyek születése századik évfordulóján világhírű zenetudósunkra, zeneszerzőnkre, Kodály Zoltánra emlékeztek. A műsorhét minden napjára jutott belőlük, a tisztelgés kivételes hangsúlyossága azonban két est programjában sűrűsödött. Csütörtökön a Zeneakadémia nagyterméből láthattunk-hall- hattunk emlékhangversenyt. Kodály leghíresebb kórusműveit szólaltatta meg Sulyás Dénes, a Magyar Rádió és Televízió énekkara s a Magyar Állami Hangversenyzenekar Ferencsik János vezényletével, majd szombatom este, a második műsorban ugyancsak kivételes zenei élmény részesei lehettünk. A világhírű daljáték, a Székely fonó egyenes közvetítése az Erkel Színházból méltó betetőzése volt az egész évet átfogó emlékezéssorozatnak. Dicséretes, hogy a Melis György, Jablonkay Éva, Barlay Zsuzsa, Andor Éva, Gulyás Dénes és Rozsos István, valamint a rendező Békés András, és a vezénylő Ferencsik János nevével fémjelzett eseményen a rádió is ott volt, így a legigényesebb zenebarátok sztereohangzás- ban élvezhették a művet. Szerdán a szovjet televízió egész napos műsorvendégünk volt. Sok-sok érdekes és hangulatos kisfilmet kaptunk; ismerkedhettünk a Kreml csodálatos környezetével, bepillanthattunk Üzbegisztán, Sza- markand életébe, ellátogathattunk a Csendes-óceán-par- ti kedvelt szovjet üdülőhelyre, Nahodkára, a főműsorban pedig a Moszkva nem hisz a könnyeknek című, Oscar-dí- jas, különleges témájú szovjet játékfilmet láthattuk. A. műsorhét utolsó napján, vasárnap, színházi programban is részünk volt. A zenés változat, a My Fair Lady térnyerése óta szinte alig kapott színpadot nálunk ®. B. Shaw világszerte ismert színműve, a Pygmalion. Felújítására a Madách Színház vállalkozott, s ennek televíziós változatát ismerhettük meg ezúttal. A játék bizony, a musicalváltozathoz mérten meglehetősen tempótlannak és szürkének hatott, a főszerepet játszó Kiss Mariból is hiányzott a figura dinamikája, maradéktalanul csak Haumann Péter pompás karikirozását élveztük, no meg Sulyok Mária egyenletesen hiteles ábrázolását. Huszti Péter, Márkus László, Psota Irén és a többi is, alatta maradt önmaga szintjének. A vasárnap élményt adó negyvenöt percét jelentette hat év utáni ismétlésként is, a második műsorban, Francis Poulencnek Jean Cocteau szövegére alkotott, Az emberi hang című, zenedrámája. Az egyszemélyes mű szerepét Há- zy Erzsébet formálta meg énekben és játékban egyaránt megrázó szépségei, hitelességgel — és sajnos, immár má- síthatatlanul véglegesen. Hallgatva a művet és tolmácsoló- ját, mindvégig veszteségünk nagyságát éreztük. Egyébként a „tévébutik” év- utolji kirakodójában több szívesen vett „portékára” találhatott a jjöngésző. A wesíer- nek kedvelői például láthatták az Acélkaraván című, az amerikai vasútépítés hőskoráról készült produkciót. Izgalmas kriminek bizonyult még elkapkodott befejezésével is A hús című NSZK tévéfilm. Pompásan mulattatott az Oszkár című, 1967-es francia filmbohózat. A gyermekek pedig szívesen nézték újra (vagy először) Magilla gorilla, Vük, és Süsü, a sárkány kalandjait. Mindent összegezve tehát: változatos választék, bizonyára nagy „nézettségi index”. Ez volt az elmúlt műsorhét. (b. t.) Átmeneti nehézségek Bementem, a minap a boti- ha és fűzfánfütyülőt akartam vásárolná. Ügy néztek rám, mint a véres ingre. Fűzfánfütyülőt??? — Hát nem tudja a kedves vevő, hogy azt már hetek óta nem lehet kapni? Egy nagyon fontos alkatrészét, a fütyülő leikét, importból szerezzük be. És sajnos, a szállító cég csődöt jelentett. Ne is zargasson bennünket, amíg ismét nem szállítanak! Elfutott a pulykáméi eg. Nem elég, hogy nem szolgálnak ki, még így beszélnek velem! — Ide figyeljen — mondtam az eladónak. — Vegye tudomásul, hogy a vevő nem zargatja önöket, hanem vásárolni akar maguktól. Egy kis udvariasságért nem kellene a szomszédba menniük! Szánakozva nézett rám az eladó, s mint atya a hülye gyermekének, megmagyarázta: — Hol él maga? Valóban azt hiszi, hogy az udvariasság nem importcikk? Hát mit gondol, miért olyan kevés az udvarias kereskedő? Tudja meg, az udvariasságot éppúgy importáljuk, mint a fütyülőt. Sajnos, ebben a helyzetben itt is fennakadások vannak. Tönkrement a Höflich és társa cég Alsó-Hexenschussban, és hónapok óta nem szállítanak udvariasságot. Ne is keresse, drága uram, már nekem is fogytán van, a többiekről nem is beszélve. — Na jó, de akkor legalább ajánlhatnának valamit helyette. Azt bezzeg nem tudnak! Ügy Iáiszik, maguk a szakértelmet is importálják! Egymásra nézett a két kartárs. — Mégiscsak jól értesült a kedves vevő. Ezt maga is tudja. Sajnos, ez a helyzet. A szakértelmet a Kluge és fiai nevű korlátolt felelősségű társaság szállítja a magyar kereskedelemnek, de mivel a cég amerikai szabadalommal is dolgozik, Reagan leállíttatta a szállításokat. — Ide figyeljenek! Ha azt hiszik, hogy mindent az import nehézségedre foghatnak, nagyon tévednek. Én ezt az egészet megírom az újságba... — Hohó... — mondta a boltvezető — látja, észre sem vettük, hogy a kedves vevő állandóan firkál. Mutassa csak.-! Pillanatok alatt kikapták a kezemből ezt a cikket, és olvasni kezdték. * * — Ez jó._, nahát, ki sem néztük volna belőle... hö-hö, még hogy atya a hülye gyermekének— De megálljunk csak! Uram, miféle humor- eszk ez? Nincs poénja? Azt nem adjuk meg az olvasónak, szerkesztőkém ? — Hát... izé.., hogy is mondjam— — Csak ki vele, semmi mellébeszélés ! — Tudják'az úgy volt, hogy a... na, szóval a poén alapanyagát importból szereztem be... Mondom, szereztem. Mert sajnos az a híres francia cég, a Le Point ltd — az látja el a párizsi Canard En- chaine-t is alapanyaggal, beszüntette a szállítást. így krokijaimat bizonytalan ideig a legnagyobb sajnálatomra nem tudom ellátni poénnal. Gőz József Kodály Nógrádban Száz esztendeje született nagy nemzeti zeneszerzőnk népdalgyűjtő útjai során számtalan alkalommal megfordult Nógrádban is. Ezeken az utakon — különösen a kezdeti időkben — számtalan akadállyal kellett szembenéznie. Nemegyszer bizalmatlanul fogadták a városból jött idegent. A nótafák megszólaltatása sem volt mindig könnyű. Az öregek féltek a nyilvános énekléstől, az újabb dallamokat ismerő fiatalok gúnyolódásaitól. Még nagyobb gondot okozott az asszonyok megénekelteíése, mivel azt tartották faluhelyen, hogy az asszony csak akkor énekel, ha részeg. A férfiaknál az éneklés nem ment másként, csak valami jóféle itóka bevételez- tetése után. Olykor-olykor még a fiatalok is nehezen álltak kötélnek. A tari Lőrincz Mária például 1922-ben '— hiába, hogy a falu elsődalos lánya volt —, sehogy nem akart megszólalni a fonográf előtt, csak megder- medten állt. Végül Kodálynak arra a biztatására nyílt meg a torka, hogy gyöngyöt kap szép dalaiért. Hogy milyen elképesztő nehézségekkel is találkozott a népkuiató Kodály. erre álljon itt példaként egyik esete. „Javában gyűjtök egy észak-magyai-országi falucskában. Egyszer csak hivatalos közeg érkezik, a bíró úr. Se szó, se beszéd, be akar vitetni a dutyiba. »Már ugyan miért?«. »Mert az úr bolondítja a népet, vén asszonyokat énekeltet.«. Hát, ha merő véletlen- ségből nincs ott a szomszéd község tanítója, aki ismert és igazolt, bizony irgalmatlanul becsuknak vagy kitoloncolnak.” Kedveztek viszont a gyűjtésnek a csoportos munkaalkalmak, a tollfosztás, a kukoricahántás, mikor dolog közben dalol a nép. Sok segítségei- kapott Kodály a tanítóktól, akik megértették munkája lényegét. Hogy mennyire kihasznált Kodály Zoltán minden alkalmat a gyűjtésre, arra példa Sulyok Kopár Lászlóné nagybátonyi nótafa találkozása a zeneszerzővel. Aprócska lány volt Erzsiké néni, mikor pajtásaival a Mátrában járt-kelt. Kodállyal az erdei úton találkoztak össze, aki megszólította, majd éneklésre bírta a bátonyi kislányokat. Kodály Zoltán egészen fiatalon, 1906-ban járt gyűjtőként először a mai Nógrádban. Egyik első állomáshelye az Árpád-kori templommal ékeskedő kicsiny Zabar, ahol egy pásztorcsaládnál akadt jó dalosra. Itteni gyűjtéséből idézzünk hát egy pásztordalt: luhászlegény a határban furulyái, Barna kislány sétál a nyája után, Barna kislány, fordítsd meg a nyájamat, Megszolgálom, érte fáradságodat.’' A keskeny v<8g?be morftott,' erdőkkel körülzárt Barna veit következő állomáshelye. „A bármi kertek alatt, Folyik a szerelem patak, Aki abbéi egyet iszik, Babájától elbúcsúzik.” A Börzsöny melletti festői szépségű Diós- jenőn lakodalmi mulatódalok is a fonográfra kerültek. „Roppan gyió mogyoró, ez a kislány szomoró, Az is azért szomoró, hogy a hasa domboró. Jaj, Istenem, de ssip szűz, ég a szeme, mint a tűz, Ha az enyim úgy égne, száz forintot megérne.’’ Következő nagyobb útjait az első világháború, a vesztes forradalmak, a történelmi Magyarország összeomlása után tette a megyében 1922—26-ban. Szarvasgedén, a Cserhát déli kapujában főleg gyermekdalokat gyűjtött. Ecsegről egy szép János-napi köszöntő szövegét idézzük. .,Örvendetes ez a nap gyenge sugárival, Mely holnap felvirrad Szent János napjára. Kívánjuk, hogy éljen számos esztendőket, Bú nélkül lehessen szép hosszú időket.” Szandán bőviben termettek a legényeket, lányokat összeéneklő párosítók. „Erdőbe kihajtott, erdőbe kihajlott, Egy pár fiatal fa, egy pír fiatal fa. Azalatt folik el, az alatt folik el Egy kis patakocska, egy kis patakocska. Az egy galambocska. az egy galambocska Bottyán Pista róna, Bottyán Pista vóna. A más galambocska, a más galambocska Varga Mari vóna, Varga Mari vóna. A má'rai bányász-faluból, Dorogházáról ugyancsak párosítót idézünk. „Lement a nap, nincsen meleg. Forog a szerelemkerek, v Biró Józsi benne forog. Topa Ilus rámosolyog.’’ « A Romhányban gyűjtött anyagból egy panaszdal. „Nincsen apám, nincsen anyám, Az Isten is haragszik rám, Árva vagyok, mint a gólya, Kinek nincsen pártfogója.” Tolmácson a bibliából ismeri kánai meny- nyegző eseménye alapján költött sokvers- szakos vidám ének került fonográfhengerére, amely még ma is a palóc lakodalmak kedvelt játékos éneke. A Nógrádban gyűjtött népdalok színe- javát kórusműveiben is feldolgozta zeneszerzőnk. A Pásztón énekelt népdal a csodálatosan szép Esti dalában lett népszerűvé. „Erdő mellett estvé lettem, Subám fejem alá tettem, összetettem két kezemet, Ügy kértem jó Istenemet. *. Én Istenem, adjál szállást, Mert meguntam a járkálást, Éjjel-nappal a sók sírást, Az idegen földön lakást.” _ Á Mátrai képek nagyszabású kóruskompozícióban györtgyfüzérként sorakoznak a nógrádi, hevesi táj legértékesebb legjellegzetesebb dalai, melyek szintén a húszas években kerültek nagy zeneszerzőnk gyűjteményébe először. A Vidróczki-ballada és az Elmegyek, elmegyek... fölött a tágabb Mátra- vidék megjelölés olvasható. Viszont pontosan tudjuk, hogy a Madárka, madárka... Szultán, a Sej a tari réten Taron, a Kimenj vendég a házamból lakodalmi vendégüldöző Mátraverebélyen csendült fel először a nótafák ajkán, s lett aztán a kórusmű egy-egy szép gyöngyszeme. Nagy Zolíán \ Új képzőművészeti könyvek A Képzőművészeti Kiadónak a 19. század mestereit bemutató, népszerű sorozatában Bakó Ágnes kötete ezúttal Székely Bertalan életútját, művészi pályafutását, fes. tői felfogásának, filozófiájának alakulását ismerteti, elemzi. Az én múzeumom sorozatban Hárs Éva Modern művészet a pécsi múzeumokban címet viselő kötetében az Uitz-, a Vasarely-múzeumról olvashatunk, elsősorban azokról a művészekrőd, akik európai haladó irányzatokat képviselnek. A szerző a város történetébe ágyazva ismerteti a gyűjtemények kialakulását, méltatja Pécsnek a modern magyar művészet ápolásában, értékei gyűjtésében vállalt szerepét, e vállalkozás művészettörténeti jelentőségéi. A könyv illusztrációs anyaga érdekes, a művek megtekintésére is kedvcsináló. Tandori Dezső esszéi közt jelentős helyet foglal el a kortárs magyar képzőművészet egyik legjelentősebb alakjáról, Keserő Ilonáról szóló írás. Most a kiadó kötetben jelentette meg a kitűnő költő, író és műfordító érdekes, olvasmánynak is lebilincselő tanulmányát. Mindhárom kötet a téli könyvvásáron kerül a boltokba. műsor KOSSUTH RÁDIÓ: 8.27: Hat évtized távolából 8.57: Nótacsokor 9.44: Találkozás a Hangvillában 10.05: MR 10—14 L0.35: Zenekari muzsika 11.16: Vlagyimir Szpivakov — hegedül, Borisz Bentyerev — zongorázik 11.40: Jósika Miklós: Emlékirat XV/5. rész 1^.43: Törvénykönyv ts.te: Kapcsoljuk a Magyar Nemzeti Galériát I3.S5: Lehár-melódiák Körmendi Vilmos feldolgozásában 14*15: Daloló, muzsikáló tájak 14.40: Élő világirodalom 15.05: Fehér karácsony. Részletek Berlin filmzenéjéből 15.28: Nyitnikék Kisiskolások műsora 16.00: Délutáni Rádiószínház 17.05: Szobrász zöld frakkban 17.30: Robert Graft együttesének Gesualdo-felvételeiből 19.15: Verdi operáiból 20.00: Lélek és test A Rádióegyetem sorozata 20.30: Népdalok néptáncok 2i.ll: A Rádiószínháe bemutatója 22.30* Kodály Zoltán rádióelőadásai 23.07: XVIII. századi muzsika 0.10: Hajdú Sándor táncdalaiból PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Cseh polkák — fúvószenekarra 8.35: Rádiónaplő 11.00: Zenedélelőtt 12.25: ifjúsági könyvespolo 12.35: Melódiakoktél 13.25: Látószög 13.30: Leopold Mozart zongoramuzsiká j a 14.00: A Petőfi rádió zenés délutánja 18.35: Csúcsforgalom 18.00: Kamasz-panasz 18.35: Gramofonsztárok Martiny Lajos lemezeiből I. rész. Nemes András műsora 19.15: Vörös Sári nótákat énekel 19.25: Vadak és civilizátak 19.35: Csak fiataloknak! .20.35: Utazás a Balaton körül XXI/19. rész 20.54: A Rádió Dalszínháza 22.08: A-tói Z-ig a popzene világában 23.20: A mai dzsessz MISKOLCI STUDIO: 17.00: Hírek. Időjárás. Műsorismertetés. — 17.05: Művészportrék, színháztörténeti érdekességek. Dr. Gyártás Agnes előadása. — 17.15: Fiatalok zenés találkozója. Szerkeszti: Bély Katalin és Zakar János. — 18.00: Észak-magyarországi krónika. (Az MSZMP Heves megyei párt- vb és a megyei tanács vb együttes ülésén a lakásépítési és -fenntartási tevékenységről tanácskozott. — Műszaki konferencia a LKM-ben.) — 18.25—1C.30: Lap- és műsorelőzstes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.20: Tévétoma (isin.) 8.25: Iskolatévé: Fizikai kísérletek. 10.00: Osztályfőnöki óra (ált. isk. 3—4 ©szt) 10.15: Osztályfőnöki óra (ált. isk. 5—8. oszt.) 10.30: Korok művészete. 11.00: Bélyegvilág (ism.) 11.10: Képújság 14.25: Iskolatévé: Osztályfőnöki óra (ált. isk. 3—4. oszt.) 14.40: Osztályfőnöki óra (ált. isk. 5—8. oszt.) (ism.) 14.50: Korok művészete (ism.) 15.20: Napköziseknek, szakköröknek. 15.55: Hírek 16.00: Hipp-hopp. Óvodásak műsora. (ism.) 16.30: Tévébörze 16.40: Évszázadok fúvósmuzsikája. 17.10: Reklám 17*15: Spertmúzeum. 75 éves a magyar úszószövetség. 17.4«: Képújság 17.45: Vállalkozók. Ripartfilm. 18.25: Kockázat. 18.55: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Szerkesztette: Buzáné Fábri Éva. Plusz egy fő. 2. rész. 21.20: Stúdió »82. 22.20: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR: 20.00: Kertünk-udvarunk. Riportfilm. (ism.) 20.20: Útkeresők. Riportfilm. 20.40: Tv-híradó 2. 21.00: Reklám 21.05: Hallod a kutyaugatást? Magyarul beszélő mexikói film. 22.20: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.30: Szűzföld. 6. befejező rész. 21.25: ö és ók. 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Zenei magazin 23.00: Hírek 2. MŰSOR: 18.30: Fiatalok tv-klubja. 1. rész 19.30: Tv-híradó • 20.30: Fiatalok tv-klubja. 2. rész. 21.30: Időszerű események 22.00: Fiatalok tv-klubja. 3. rész 22.30: Matematika — mindenkinek. MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 7.: .Ben Hur I—II. Színes amerikai film. — Kohász: Szelíd vadnyugat. Színes amerikai film. — Tarján vendéglő: Kilenctől £&jg. Színes, szinkronizált USA nlmvigjáték. — Balassagyarmati Madách: Hárman a slamasztiká- ban. Színes, szinkronizált amerikai filmvígjáték. — Nasybáto- nyl Petőfi: Az éjszakai utazók. Színes, szinkronizált olasz- spanyol sci-fi. — Pásztó: Egy hatás alatt álló nő. Színes USA film. — Rétsági Meztelenek és bolondok. Színes. szinkronizált amerikai filmvígjáték. — Kiste- renye: a zsarolás. Színes román bűnügyi film. 4 NÓGRÁD - 1982. december 21., kedd
