Nógrád. 1982. december (38. évfolyam. 282-306. szám)

1982-12-19 / 298. szám

VJLÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÓGRÁD AZ MSZMé NÓGRÁD M E GY EI B I Z 0 TT S Á G A ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA > XXXVIII. ÉVF., 298. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1982. DECEMBER 19., VASÁRNAP Kádár János vezetésével párt- és állami küldöttség utazott Moszkvába Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bi­zottsága első titkárának vezetésével — a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnöksége és a szovjet kormány meghí­vására — szombaton magyar párt. és állami küldöttség utazott Moszkvába, a Szovjet Szo­cialista Köztársaságok Szövetsége megalaku­lása 6íí. évfordulójának ünnepségeire. A kül­döttség tagja Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Várkonyi Péter, a Központi Bizott­ság titkára és Rajnai Sándor, az MSZMP KB tagja, hazánk szovjctunióbcli nagyköve­te, aki Moszkvában csatlakozik a küldött­séghez. Búcsúztatásukra a Keleti pályaudvaron megjelent Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Havasi Ferenc, Né­meth Károly, Óvári Miklós» a Központi Bi­zottság titkárai, a Politikai Bizottság tagjai, Gycnes András, a Központi Ellenőrző Bizott­ság elnöke, Trautmann Rezső, az Elnöki Ta-^ nács helyettes elnöke, Szűrös Mátyás, a KB külügyi osztályának vezetője, Horváth Ist­ván belügy-, Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter, a Központi Bizottság tagjai és Nagy János külügyminisztériumi államtitkár. Jelen volt Vlagyimir Bazovsz- kij, a Szovjetunió magyarországi nagykö­vete. Nők a tsz-ekben Még kevesen vezetők, többen tagj'ai a testületeknek „Az eltelt időszakban a nők vezetővé nevelése érdekében végzett céltudatosabb munka megbecsülendő, de méi'sékelt eredményeket hozott” — ál­lapítja meg a megyénkben mezőgazdasági tsz-ek területi szövetségének egy közelmúlt­ban készült elemzése. A föl­mérést készítő szakemberek szerint a nők részvétele a ve­zetésben elmarad az mögött a szerep mögött, amit a szövet­kezetek életében ténylegesen betöltenek. Szemléletes adat­tal támasztják alá állításukat: egyetlen tsz élén sem áll női elnök s a főkönyvelői mun­kát is csak a szövetkezetek egyharmadában látja el a gyengébb nem egy-egy képvi­selője. A TESZÖV két fontos ten­nivalót jelöl meg, amelyekkel a nőknek a vezetésbe és a testületi munkába való bevo­nását fokozni lehetne. Az egyik: a vezetésre kiválasz­tott nők fölkészítése, valamint háztartási, családi terheik csökkentése. Ez utóbbit a szolgáltatások és a gyermek- intézmények továbbfejleszté­sével látja megvalósíthatónak a területi szövetség. A másik fontos tennivaló sem új, s nem is könnyű: a nőkkel szembeni előítéletek leküzdé­se a vezetői poszttal kapcso­latban. Figyelemre méltó, hogy az elemzés készítői sze­rint ez a fajta előítélet „szin­te egyforma súllyal megtalál­ható nemcsak a férfiak, ha­nem a nők körében is.” Jelentékeny változás követ­kezett be az utóbbi években az országos érdekképviseleti és a megyei szervekben, ahol észrevehetően nőtt a nők ará­nya. A TESZÖV választott testületéi 43 százalékban nő­ket foglalnak magukban. A küldötteknek viszont csak kevesebb, mint egyharmada asszony vagy lány. A mező- gazdasági szövetkezetekben a vezetőségnek átlag harmadré­sze áll nőkből. A nők általános, politikai és szakmai műveltsége meghatá­rozza közéletiségüket a testü­letekben, ezért a TESZÖV', valamint a szövetkezeti veze­tők nagy erőfeszítéseket tet­tek továbbképzésre. Politikai oktatásban különösen a tö­meges formákban aktívabbak a nők, mint a férfiak. 1 I Vizsgázott az AFífSZ Vidáman telnek a napok a nasrybátonyi, mát ra-lakótelepi óvodában» ahol a szakszerű foglalkozások és játékok serege köti le a kicsinyek figyelmét. A jelentős társadalmi ősz- szefogásból létrehozott intézmény száz gyermek napközi elhelyezését biztosítja — kj — Mai szántunkban: Célunk az voll, hogy tapasztalatokat szerezzünk Tisztelgés Kodálynak Hangversenyek, megemlékezések, vetélkedők Család, cíthon, megyeszerte A Salgótarján és ke ÁFÉSZ működési te­leiéhez 14 község és település valamint Salgótarján és pe- reniKerületei tartoznak. Több mint hatvanezer ember ellá­tásáról gondoskodnak. Mind­ezt a munkát 56 bolt, 37 vendéglátóegység, 17 felvá­sárlóhely, 3 ipari üzem, 1 szállítási részleg, és 2 köl­csönző üzemeltetésével végzi. A városkörnyéken a boltok alapvető élelmiszerből, napi élelmiszer- és háztartási cik­kekből folyamatos ellátást tudtak biztosítani. Hiánycikk- kek csak ritkán adódtak, át­meneti jellegűek voltak. A TÜZÉP-telep forgalma alatta maradt a tervezettnek, de ennek oka az. hogy a ne­gyedévekre tervezett szállítá­sok, import- és hazai árukból is, csúsztak, illetve csökken­tett mennyiségben érkeztek. A zöldségboltok forgalma ia csökkent, de ez nem az ellá­tásból fakadt: a magánkeres­kedők belépésével a válasz­ték és a mennyiség még nőtt is. A vendéglátóhelyeken is csak időszakos hiányok ‘je­lentkeztek. Az áruellátás biz­tonságáért. az ÁFÉSZ bővítet­te szerződéses kapcsolatait, ma már több mint negyven szállító segíti munkáját. A koordinációs bizottság nemrégiben joggal állapította meg, hogy alapvető ellátási hiányosságok nem tapasztal­hatók. a szövetkezet tevékeny­sége megfelel a kívánalmak­nak. szabad idő „Nógrádba én haza megyek...” Porhintés és eredmények Jó a városkörnyéki körzetek ellátása Vidé­Z agy vápái falván, a Zöldfa és Hársfa utcában újabb korszerű, gázfűtéses lakások kivitelezése folyik a salgótarjáni Tervező- és Építőipari Szövetkezet és a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat szakembereinek közreműködésével. Zeneszerzőink közül Ko­dály Zoltán azon kevesek közé tartozik, akik egyszer­re a magyar és az egyete­mes kultúra kimagasló kép­viselői, akik nevét a világ zeneirodalma és zenepeda­gógiája a legfényesebb la­pokon őr2i. Barátja és mű­vésztársa, Bartók Béla mondta róla: „Ha azt kér­dezitek tőlem, mely művek­ben ölt testet legtökéleteseb­ben a magyar szellem, azt kell rá felelnem, hogy Ko­dály műveiben, Ezek a művek: hitvallo­más a magyar lélek mellett. Külső magyarázata ennek az, hogy Kodály zeneszer­zői tevékenysége kizárólag a magyar népzene talajá­ban gyökerezik. Belső oka pedig Kodály rendíthetetlen hite és bizalma népének építő erejében és jövőjé­ben.” „Kodály a legnagyobb magyar zeneszerző pedagó­gusunk.” Felejthetetlen művek őr­zik a zeneszerző Nógrád-me­gyei látogatásainak emlé­két — járt gyűjtőúton a Mátrában és „palócország” más vidékein is. A centená­riumi megemlékezésre nem csak a nagyobb települése­ken, a két városban került sor, hanem szinte minde­nütt a megyében zajlott — vagy a közeljövőben zajlik — valamilyen program, mellyel emlékét idézik. Sal­gótarjánban az általános és középiskolákban fotókkal, dokumentumokkal, rádiós műsorokkal, rendhagyó órák­kal emlékeztek meg a 100 évvel ezelőtt született mes­terről. Volt vetélkedő, bi- ciuméneklésj verseny, hang­verseny is a legreprezenta­tívabb kiállítást szerkesztő Mártírok úti Általános Is­kola rendezésében. Szép koncertet adott a salgótar­jáni zeneiskola a centená­rium napján. Balassagyar­maton két nagyobb emlék­hangversenyt is rendeztek. Volt program többek között Magyarnándorban, Bercelen, Érsekvadkerten, Pásztón, Szécsényben is a napokban. Szombaton ismét Balassa­gyarmatra invitált egy meg­hívó: a Kodály népdalének­lési verseny döntőjére. A 15 döntőbe jutott fiatal (úttörő és KISZ-es korú) között egy-két városon, já­ráson kívüli is volt. Szilasi András, a megyei művelődé­si osztályvezető-helyettes, a KÖTA megyei elnöke kö­szöntötte a résztvevőket, mondott méltatást Kodály­ról. A zsűri tagja volt Guthy Éva ének-zenei szakfel­ügyelő és Nagy Zoltán ze­netanár, zenekutató. A ve­télkedőt műsor is színezte: a Bajcsy iskola és a Szántó növendékei, valamint a bér­céi i Raffael testvérek mu­zsikáltak, énekeltek. Szünet­ben és a zsűri dötése ide­jén a közönség összkara. a nézőtéren ülők éneke hang­zott fel — „a zene minden­kié...” Az úttörő kategóriá­ban Rados Krisztina (Bgy. Bajcsy), Rónai Klára (Bgy- Petőfi Iskola) tanulója el­ső, Szabó Bernadett a Baj- csyból második, Bódi Or­solya Endrefalváról harma­dik helyezett lett. A KISZ- korúak között Cserjik Me­linda (Bgy. Szántó) Majo­ros Józsefné (Rimóc) és He­gedűs Gabriella (Bgy 217-es ISZI) végeztek az élen. Hétfőn a salgótarjáni Balassi Bálint megyei könyvtár és a József Attila Megyei Művelődési Központ közös rendezésében a klub­teremben este hatkor Ko- dály-emlékhangversenyt tar­tanak. A műsorban föllép az MMK kamarakórúsa Guthy Éva vezényletével Sóvári’ László verssel és Somogyi Zoltánná zongorán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom