Nógrád. 1982. december (38. évfolyam. 282-306. szám)

1982-12-19 / 298. szám

ENSZ az emberi jogokért Állítsák vissza a demokratikus intézményeket A hét 3 kérdése Az ENSZ-közgyűlés XXXVII. ülésszaka pénteken három ha­tározatban fejezte ki mély aggodalmát amiatt, hogy Chi­lében, Salvadorban és Guate­malában megsértik az emberi jogokat A Chilére vonatkozó határo­zatot a közgyűlés 85 szavazat­tal, 17 ellenében és 41 tartóz­kodás mellett fogadta el. A dokumentum felszólítja a chilei hatóságokat: szüntessék meg a rendkívüli állapotot az országban, állítsak vissza a demokratikus intézményeket, s vessenek véget az önkényes letartóztatásoknak, a foglyok kínzásának. A határozat tervezetét elő­zőleg módosító indítvánnyal egészítették ki, amelyet Algé­ria, Bolívia, Kuba és Ju­;,A csütörtöki Buenos Aires'-i tüntetés veszélyeztet­te az ország biztonságát, s a jelenlegi katonai kormány ha­talmát” — jelentette ki Rey­naldo Bignohe argentin köz- társasági elnök a tragikus vé­gű tömegtüntetés után tartott pénteki kabinetülésen. Mint jelentettük csütörtö­kön százezres tömeg vonult az argentin elnöki palota elé. hogy tiltokozzon a kormány szociális és gazdaságpolitiká­ja ellen. A rendőrség közbe­avatkozása nyomán heves ösz- szecsapásokra került sor, ame­lyekben egy fiatalember éle­Varsóban szombaton reggel röviddel kilenc óra után meg­nyílt á lengyel parlament ülé­se, amely a szükségállapot felfüggesztésével kapcsolatos két törvénytervezettel foglal­kozik. Ezeket, mint emlékeze­tes, a hét elején tartott előző ülésen Henryk Jablonski, az államtanács elnöke terjesztett goszlávia támogatásával Mexi­kó terjesztett elő. E módosítás lényege: kérjék fel az ENSZ emberi jogok bizottságát, hogy tekintettel az emberi jogok sú­lyos és rendszeres megsértésé, re Chilében, tegye tüzetes vizsgálat tárgyává az ottani helyzetet és amíg szükséges, tartsa fenn ottani különleges megbízottjának mandátumát. Több tőkésország — így az Egyesült Államok, Nagy-Bri- tannia, Belgium és Kanada — ellenezte mind a mexikói módosítást, mind a határoza­tot, de a szavazáskor kisebb­ségben maradt. A Salvadorra vonatkozó ha- tározattervezetet a közgyűlés ülésszaka 71 szavazattal, 18 el­lenében és 55 tartózkodás mel. lett fovadta el, miután előző­leg szintén módosítással egé­tét vesztette, nyolcvanan pe­dig megsebesültek. A hatósá­gok 120 személyt letartóztat­tak. Bignone azt állította, hogy a csütörtöki tragikus esemé­nyek nem zavarhatják meg a tervezett demokratikus átala­kulást, s folytatódik a párbe­széd a politikai pártok képvi­selőivel. Argentínában azon­ban sokan úgy vélik, hogy a tömegtüntetés brutális elfojtá­sa komolyan hátráltatni fog­ja a demokratikus kormány­zásra való — 1984-re ígért — áttérést. A tüntetés szervezői elő első olvasásban. Azóta1 S szejm belügyi- és igazságügyi valamint törvényalkotó bi­zottságai megvitatták a két tervezetet. A két bizottság ál­lásfoglalását a szombati ta­nácskozáson Zygmunt Suro- wiec demokrata párti képvise­lő ismertette, majd vita kez­dődött. szí tették ki. A módosító in­dítványt ezúttal is Mexikó terjesztette elő — Franciaor­szág, Algéria, Görögország, Svédország és Jugoszlávia tá­mogatásával. A módosítás ér­telmében a közgyűlés „újólag felszólítja Salvador kormányát és más politikai erőit, hogy a békés rendezés elérése érde­kében közösen keressenek át­fogó, tárgyalásos politikai megoldást”- A határozat egy­idejűleg felkéri a világszer­vezet összes tagállamát: tar­tózkodjanak a Salvador bel- ügyeibe való beavatkozástól, Salvador mindennemű kato­nai támogatásától. A Guatemalára vonatkozó határozattervezetre a világ- szervezet 79 tagállama szava­zott; 16 ellenezte, 49 pedig tartózkodott a szavazástól. 1. Mit jelent a nyugatnémet kormány önbuktatása? Tekervényesek az NSZK, alkotmányként szolgáló alap­törvényének útjai. Nem te­szik lehetővé például a par­lament egyszerű feloszlatását, rendkívüli választások kiírá­sát, mindez csak bonyolult bizalmatlansági vita után le­hetséges. Alighanem a wei- mári idők rossz tapasztalatai sugallták-e biztosítékok be­építését, a politikai küzdelem jelenlegi szakaszában viszont valamennyi parlamenti párt megegyezése vált szükségessé ahhoz, hogy valamiképpen áthidalják a jogi akadályokat. Ez végül is önbuktatással sikerült, a különben biztos többséggel rendelkező s for­mailag 1984 őszéig kormány- kénes Kohl-kabinet leszavaz­tatta magát. így, minden va­lószínűség szerint, március 6- án — az NSZK történetében először — rendkívüli válasz­tásokat tartanak. A választási kampány gyakorlatilag már meg is kezdődött s erre jó alkalom volt a jövő évi költ­ségvetés vitája. Jóllehet a nyugatnémet gazdaság még jobban bírja a válságterhe- ket, mint a legtöbb eurónai ország, a visszaesés, a két­milliót meghaladó munkanél­küliség, a hétszázmilliárd márkás államadósság sokkot okoz a máshoz szokott nyu­gatnémet polgárnak. A ke­resztény unió pártok termé­szetesen mindent a szociál­demokraták nyakába akartak varrni — azok viszont a CDU —CSU megoldásait bírálták, amelyekkel a dolgozó tömegek rovására szeretnének kilábal­ni a bajokból. A sors iróniája, hogy vala­mennyi párt saját követelé­sének, illetve ígéretének fog­lya volt s erkölcsi kényszert érezhetett az új választások kiírására. Az NSZK közvéle­ményében ugyanis rendkívül nagy ellenérzést keltett a sza­baddemokraták pálfordulása és a sokak által „alkotmányos puccsnak” nevezett kormány- váltás. A rendkívüli válasz­tások bizonytalansági tényező­je viszont kockázatokat rejt magában mindezen politikai erő számára. Ha az unió pár­tok abszolút többséget kap­nának, az alkancellárságot és külügyminiszterséget Strauss kérhetné magának, ezzel azon­ban Kohl kancellár személyes helyzete is gyengülhetne. Amennyiben a koalíciós part­nert kell keresni, ki legyen az, hiszen könnyen lehet, hogy a szabaddemokraták számára politikai öngyilkosságot jelen­tett az átállás és kiesnek a következő Bundestagból. Az előrejelzések szerint a „zöl­dek” inkább bekerülhetnek, noha elképzelhető, hogy a választók megrettennek egy labilis parlamenttől s végül csak a két nagy pártot juttat­ják mandátumhoz. De a szo­ciáldemokraták kilátásai sem mindenben rózsásak. Schmidt visszalépése mínusz százaléko­kat jelenthet s változatlanul visszaütnek a párt követke­zetlenségei, például a vezetés egy része támogatta és támo­gatja az eurorakéták telepí­tését. Egy bizonyos: izgalmas és mozgalmas szakasz követke­zik az NSZK belpolitikájában. Aminek első számú jelzéseit már a mai vasárnapon meg­kaphatjuk, ugyanis tartományi választások lesznek Hamburg­ban, ahol a júniusi szavazás patthelyzetet eredményezett és „kormányozhatatlanná” tet­te a tartományi jogú nagyvá­rost. 2. Mi a helyzet a bécsi haderőcsökkentési tárgyalá­sok újabb fordulója után? A bécsi haderőcsökkentési tárgyalásokon immár kilence­dik éve folynak az érdemi tárgyalások: a hét csütörtök­jén, a 326. összejövetellel, befejeződött a huszonnyolca­dik forduló. Megegyezés nem történt, minden előrelépés el­maradt. A helyzet mégsem olyan egyszerű, hogy megelégedhet­nénk a sommás negatív íté­lettel. Bécsben ugyanis min­den készen áll egy kölcsönö­sen előnyös megállapodásra. A NATO hét. valamint a Var­sói Szerződés négy tagja (nyolc másik ország, közte hazánk különleges tanácsko­zási státussal vesz részt a megbeszéléseken) abban már egyezségre jutott, hogy a kö­zép-európai stratégiai térség­ben a két szövetséghez tartozó erőket 900—900 ezer főben kellene maximálni, oly módon hogy a szárazföldi erők lét­számának felső határa 700— 700 ezer, a légierőké 200—200 ezer legyen, míg a haditenge­részet kiesik a csökkentés ha­tálya alól. (A jelzett térség egyébként az NSZK és a Be­nelux országok területe, vala­mint az ott állomásozó ame­rikai, kanadai és brit haderők: a másik oldalon az NDK, Lengyelország és Csehszlová­kia területe s az ott tartóz­kodó szovjet egységek.) A csökkentés több ütemben tör­ténne. A szocialista országok kompromisszumkészségét mutatja, hogy elfogadták a nyugati javaslatot, miszerint az első szakaszban az csupán az amerikai és a szovjet erő­ket érintené. Sőt hajlandóak kezdetként 20 ezer szovjet katona leszerelésére, s a tér­ségből való kivonására, 13 ezer amerikai katona ellené­ben. Mi gátolja a további hala­dást? Az, hogy három éve fo­lyik a vita a létszámadatok­ról. A NATO és a Varsói Szerződés hivatalos bejelenté­se alapján 980—990 ezer kato­nája van egy-egy szövetség­nek a térségében. A NATO azonban magasabb varsói lét­számról beszél, anélkül, hogy ezt bármiképpen indokolta volna. Atlani oldalról ezért a Varsói Szerződés 260 ezer ka­tonájának leszerelését követe­lik 90 ezer NATO-katonával szemben. Magyarán: ismét csak az egyoldalú előnyökre való tö­rekvés, akárcsak a genfi pá­ros tárgyalásokon az eurora­kéták és stratégiai fegyver- rendszerek területén. Ám is­mét a többször elhangzott kérdés, ha egyszer a stratégiai egyensúly létrejött a gyakor­latban, hogyan lehetne azt a tárgyalási praktikákkal meg­változtatni? Bécsben nem len­ne boszorkányság a megegye­zés. csupán egy valami szük­ségeltetik hozzá, komoly tár­gyalási szándék és a kölcsö­nös biztonsági érdekek figye­lembevétele az Egyesült Ál­lamok, s a NATO részéről is. 3. Milyen eredményre ve­zettek a Jordániái—palesztin tárgyalások? Karácsony előtt valószínű­leg Husszein Jordániái király lesz a Fehér Ház utolsó ma­gas rangú vendége. Kedden kezdi meg tárgyalásait. Wa­shingtonban, miután előzőleg az Arab Liga delegációját ve­zette Moszkvában és- Peking- ben. Az elmúlt hetek intenzív arabközi megbeszélései, min­denekelőtt a jordániai—pa­lesztin párbeszéd arra irányult, hogv meghatározzák az ural­kodó politikai útipoggyászának tartalmát. Jordánia ugyanis kulcsszerepet tölthet be a pa­lesztin probléma rendzésében, ami nélkül lehetetlen a közel- kels‘i válság megoldása. Tömören összegezve, ma há­rom javaslat fekszik az asz­talon a p^’esztin kérdést ille­tően. A Begin—Saron-féle iz­raeli vezetés elzárkózik min­den területi engedmény e'ől, sőt gyarapítja a t°lemi’éCQket a megszállt Ci?z-Jordán'ában és Gazában. Így legfeljebb ho­mályos palesztin autonómiára hajlandó, Izraelen belül. A fezi arab béket^rv, s ezzel lé­nyegében összefűző a szovjet rendezési elképzelés is. füg­getlen palesztin á!?°m mellett száll síkra Izrael 1987 június 4-i habárain kívül s az beálló Palesztina különleges kapcso­latokat létesíthetne Jordániá­val. A Re?gnn-t?rv elveti a független Palesztinát s érte­lemszerűen az izraelié1: visz- szavonuláca u*án. jordár.íai— palesztin konföderációt java­sol, lén”egében jordániai ke­retek A PFSZ diplomáciája nincs könnyű helyzetben. Az első lépés ugyanis a megszállás felszámolása, ez viszont ma aligha lehetséges amerikai nyomás nélkül, ha Washing-' tön egyáltalán hajlandó erre.' Arafat nyilván ezért nem ve-' tette el mindenestől a Reagan- tervet, noha erőteljesen bírál-' ta azt. A PFSZ elnöke több t ízben tárgyalásokat folytatott Husszein királlyal. Ezek sóján egyetértett az államszövetségé gél, de oly módon hogy az álla­mok szövetsége legyen, tehát alakuljon meg egy önálló pa­lesztin állam. A felszabadítá- si szervezet radikális tagcso­portjai azonban ellenzik a Jordániával folytatott ilyen jellegű tárgyalásokat. Bizal- mátlaftságukat csak fo-' kozza Husszein múltbeli tény­kedése, az 1970-es fekete szep­temberre való emlékezés. To­vább bonyolítja a helyzetet, hogy a szilárdság frontja sem tűnik egységesnek, Dél-Jemen vállalkozott volna például a közvetítésre a PFSZ és Szíria közötti nézeteltérések enyhí­tése céljából. A hírek ellentmondóak! a jelentések palesztin—jordániai elvi megegyezésről szólnak, de annak részleteit nem kö­zölték s a palesztinok nem fogadták el egységesen. Ne­héz lenne felmérni, mit tar­talmaz Husszein poggyásza, s mit szólnak hozzá Washing­tonban. Amikor a Reagan-ter. vet — amely ebben a formá­jában nem tetszik az izraeli vezetésnek — esetleg végre is kellene hajtani.... Réti Ervin Százezrek az elnöki paiola előtt Tüntetés a katonai hatalom ellen YSnréiiYtervezet a szükségállapot felfüggesztésérüf Megnyílt a lengyel parlamenti ülés Gyalogolni jó "'', Mópics .Zßlomond hí­jét kötgtcímét .idézzük, mert tizenhárom eszten­dővel azután, hogy Fran­co tábornok egyoldalúan lezáratta a Gibraltár és Spanyolország közötti de­markációs vonalat, új­ból megnyitották azt. Igaz csak gyalogosoknak. Hg apróbb-nagyobb vi­szályok megoldódnak vagy oldódni látszanak a világ­ban, az mindig jó hír. Kü­lönösen örültek a spanyol és gibraltári gyalogosok, akik eddig csak az észak­afrikai Marokkó közbeik­tatásával látogathatták meg egymást. Csakhogy a gibraltári probléma, amely tulajdonképpen gyarmati örökség és súlyosbítólag hat rá a sziklatámaszpont lényege, még további hul­lámokat verhet. Többek között zsarolási és alku­dozási alap lehet Madrid NATO tagságával kapcso- latban. Gibraltár körül eddig is több gondot okoztak az atom-tengeralattjárók és stratégiai bombázók, mint a gyalogosoké. — R — közös közleményt adtak ki, amelyben hangoztatják: a tüntetés megggyőzően bizo­nyítja, hogy az argentin nép elutasítja a katonai uralmat és a kormány politikáját. Ha­sonló értelemben foglalt állást pénteki szerkesztőségi cikké­ben a Tiempo Argentino cí­mű Buenos Aires-i lap is. Meg állapította: az események után növekszik a bizonytalanság. ,;A cél — mutatott rá a lap — továbbra is a demokrati­kus választások megtartása, de az ehhez vezető út csütört­ök óta sokkal nevezetesebbé vált”. Tömegtüntetésekre került sor Angliában az amerikai raké­tatelepítési tervek ellen- Képünkön: ÍZ ezer brit nő alkotott 14 kilométeres élő sorfalat a greenhanii légitámaszpont kö­rül a cirkálórakéták miatti tiltakozásul Bejrutom folynak a heíyrcá'lítási munkák. Képünkön: rom­w eltakarítás a libanoni főváros nyugati részében Uzbég SZSZK Szamarkandi gólyák Az ősi szamarkandi mina­reteken gólyák fészkelnek, s mellettük, mint óriási gólya­madarak, toronydaruk emel­kednek. A világ egyik leg­ősibb városa, a 2500 éves Sza- markand építkezik. Csak a X. ötéves tervben több mint 100 millió rubelt fordítottak e célra. Hatvan évvel ezelőtt, a szovjethatalom kikiáltásakor a közel 25 évszázada álló vá­rosban mindössze egy ceru­zagyártó üzem működött 33 munkással, egv csizmaszeg- gyártS — 17 dolgozóval, egy szappanfőzőé — 6 emberrel, négy „borgyár” — összesen 32 munkással, egy gombgyártó cég — 17 dolgozóval. A leg­többen még a két pamutfonó­ban dolgoztak: összesen 94- en.., Ma a város ipara több tíz- ^er embert foglalkoztat- A termékek nagyobbik része ne­hézipari üzemekben készül. A világhírű Kinap gvár termé­keit főleg Vietnamba. Indiá­ba, Mongóliába s Japánba exportálják. A Vörös Motor gyár a Szovjetunió legna­gyobb traktoralkatrész szál­lítója. A Dargom folyó part­ján szuperfoszfátgyár épült, mely a gyapotültetvényeket látja el műtrágyával. Sza- markandban termel a Szov­jet Kelet egyetlen felvonó­gyára. A legnagyobb közép­ázsiai porcelángyárban éven­te több mint 20 millió ter­mék készül. A szamarkandiak tehát tel­jes joggal nevezik városukat ipari központnak — hisz’ az üzbég főváros, Taskent után valóban a köztársaság máso­dik legnagyobb iparvárosa. Afrasziab cár alapította 25 évszázaddal ezelőtt Szamar- kandot —•’ hidat India és Kö- zép-Ázsia között. A történe­lem viharos lapjain hódítók váltották egymást, akik le­rombolták és újjáépítették a várost Tamerlan, akit Timúr Lénknek is neveznek, a vá­rost az India folyótól a Bosz­poruszig terjedő óriási biro­dalma fővárosává tette. Az örök hírnévre vágyó Tamer­lan felvirágoztatta Szamar- kandot. Tamerlán unokája, Ulugbek korának legnagyobb ázsiai tudósa volt., Uralkodá­sa idején a város egyetlen ha­talmas egyetemmé lett. Ulug­bek obszervatóriumot építte­tett. A nagy gondolkodó csil- lagtábiázata olyan pontos és teljes volt. hogy még ma sem vesztette el jelentőségét. Saj­nos, a muzulmán fanatizmus áldozata lett: az iszlám bíró­ság titkon halálra ítélte és meggyilkoltatta, Szamarkand óriási vonzerő­vel bírt — az egész Keletről zarándokoltak ide a poros, si­vatagi utakon. S amikor már nem bírták tovább az út szenvedéseit, feltűntek előttük a mesés város égszínkék ku­polái, mintha átlátszó vizű tavak lennének. Az új erőre kapott vándor így jutott el Szamarkandba. Mondják az építészek ezért építették eze­ket a csodás kupolákat- . . Sahi-Zinda mauzóleuma álomba merül a hőségben. Kék, sárga, rózsaszín kőcsip­kéjében ott szikrázik az ezer­színű napsugár. Az ősi Afra­sziab magasából belátható egész Szamarkand, * mely mintha egy mesésen szép szőnyegen feküdne: a roppant finomságú műemlékeket az új negyedek szigorú vonalai keretezik, ahol magasba tart­ják „csőreiket” a gólyára ha­sonlító emelődaruk. A Shir- Dor medresze mögül lassan előbukkan a félhold, melybe a rege szerint csodálkozásá­ban beleharapott az ég, s at­tól lett ilyen... A. Szeröv

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom