Nógrád. 1982. december (38. évfolyam. 282-306. szám)
1982-12-18 / 297. szám
Röplabda N3 IL A SZÜV-Róna félévi bizonyítványa Üdvözlet Donovalyból „így élünk Hóorszárban" fCógrád megyét és Salgótarjánt minőségi szinten női röplabdában a SZÜV-Róna esapata képviseli. A Közcpcso- port tavalyi 10. helyezettje az 1982—83-as bajnoki évre nehezebb csoportba került. Az első fél év befejezésekor vont mérleg a félévi bizonyítvány — a táblázatban elfoglalt helyezést véve alapul — bizony, gyengécske. Mi minden történt a rajttól az elmúlt hónapokban? Ebről Palkovics Gyulával, a megye röplabdasportjának lelkes pártfogójával, a SZÜV-Róna egyszemélyes mindenesével, és Félegyházi Pál edzővel beszélgettünk. Palkovics Gyula a rajt előtti gazdasági és szakmai célkitűzésekről tájékoztatott bennünket: — Az előző évben kiharcoltuk ugyan a bentmaradást, ám a folytatás gondokkal telített volt. Az edzőnk, Molnár László szerződését nem újította meg. Játékosaink egy része a visszavonulás gondolatával foglalkozott. Teremgondunk bőven akadt, s nehéz volt a szakosztály gazdasági alapjáénak megteremtése is. Félegyházi Pállal, a legégetőbb gondunk, az edzőkérdés a 24. órában oldódott meg. A rajt előtti héten aláírta szerződését is. Most már bizakodva, reményekkel teli várakozással tekintünk jövőnk elé. Félegyházi Pál, Salgótarján egykoron legnagyobb játékos- egyénisége, közel tízéves NB I-es szereplése, majd ugyancsak tízéves játékos-edzői rutinja biztosítékot jelent a női röplabda szinten tartására. Félegyházi Pál: — Egy héttel a bajnoki rajt előtt vettem át a csapatot. A keretem akkor még nagyobbrészt serdülőkorú játékosokból állt. Kezdetben visszariadtam és feladtam a reményt. Majd lassan visszatértek a rutinosabb idősebbek, Lőrincz, Radvánszki és Sándor is. A velük kiegészült gárda már jó keveréknek bizonyult. Közben teltek a hetek, és a váltakozó teljesítménnyel, vereséggel vettük az akadályokat. A csapatépítést megnehezítette a teremgond is. Pendliztünk Zagyvapálfalva, a Beszterce-lakótelep és a pénzügyi főiskola terme között. Sokat dolgoztunk. Elsősorban a serdülőim technikai és taktikai érettségének fejlesztése volt feladatunk. — Tizenegy játékossal utaztunk hétről hétre. A bajnokság kiírása szerint az ifjúsági csapat a felnőttekkel együtt, mérkőzésük után játszott. A felnőttcsapatban az ifjúságiak közül kettő-három — sokszor kényszerűségből is — lehetőséget kapott a szereplésre. Így indokolt volt foglalkoztatásuk. Kezdetben az előrelépésükhöz szükséges sikerélményt az ifjúsági mérkőzéseken aratott győzelmekkel szerezték. A rutinos NB Il-es játékosainkhoz a tűzkeresztségen átesett fiatalok rövid idő alatt, teljes értékű játékosként csatlakoztak. A tizenévesek közül Schujer és Szkiba a kezdő hatos tagja Az év legjobbjai Portisch 17. alkalommal első, újra van labdarúgó a kiválasztottak között Az MTI sportrovata a szak- szövetségek véleménye alapján 1964-től folyamatosan minden esztendő végén köz*. zéteszi, hogy az egyes sportágakban kik voltak az „év legjobbjai”. A választás az idén már 19. alkalommal zajlott le, s az 1937-ben született Portisch Lajos immár 17. alkalommal kapta meg a kitüntető címet. A világszerte ismert nemzetközi nagymester az „év legjobbja” — választás kiemelkedő rekordere, már az 1964. évi első szavazáson is megválasztották a magyar sakkozás legjobbjának. Portisch a csaknem két évtized alatt mindössze kétszer nem került fel a listára, először 1965-ben, amikor nem jelöltek sakkozót, másodS7,or pedig 1974-ben, mert akkor a Magyar Sakk Szövetség úgy látta, hogy csak Ivánka Mária érdemes a címre. Az 1982 « esztendő legjobbjainak a különböző szövetségek 72 sportolót jelöltek. A korábbi évekkel ellentétben nagyon sok új név került a listára, 39-en először találhatók az év legjobbjai között. Az újoncok mellett természetesen szép számmal akadnak olyanok, akik tovább gyarapították első helyeik számát. A már említett. 17- szeres győztes Portisch Lajos mellett az íjász Nagy Béla 12. alkalommal az év legjobbja, az autós Ferjáncz Attilát 11., a teniszező Taróczy Balázst 10. alkalommal választották meg. A nőknél a műugró Kelemen Ildikó folytatta a siker- sorozatát, és már 8. alkalommal lett az év legjobbja. Hetedszer győztes a sakkozó Petroniesné Verőci Zsuzsa és a tollaslabdázó Vargáné Cser- ni Éva. Az idei lista több érdekességgel szolgál. Garaba Imre személyében az MLSZ már talált kiemelésre méltó játékost, az előző két esztendőben nem jelöltek labdarúgót. Az asztaliteniszező Jónyer István 1975 után lett újra az év legjobbja, immár harmadik alkalommal. Mesterhármasa van a csel- gáncsozó Ozsvár Andrásnak, miként a kézilabdázó Kovács Péternek, míg a női VB-n csillogott Sodorná Nagy Mariann egymás után negyedszer lett sportága legjobbja. A 32 éves kosárlabdázó, Lo- sonczy Árpád 1974, 1976 és 1977 évi győzelme után az idén több év múltán negyedszer lett a legjobb kosárlabdázó. A tehetséges, még mindig csak 21 éves síelő, Apjok Ildikó is egymás után harmadszor sportága legjobbja, ezenkívül volt már első 16 évesen, 1977-ben is. Az 1963- ban született Wladár Sándor az úszók között egymás után negyedszer érdemelte ki a legjobb kitüntető címét. A megkérdezett szövetségek közül egyedül a Magyar Lovas Szövetség nem válaszolt az MTI felkérésére. lett. A többiek közül nem egy tehetséges fiatal csereként igazolta képességeit. — Történt-e előrelépés? — A fejlődés fizikális téren mutatkozott elsősorban. A centiméterekkel párhuzamosan nőtt a rutin is. A csapatjáték elemi részeinél, a technikai és taktikai képzettségnél, a feladásnál és az ütőkombinációknál, egyszóval, a hálónál még sok javítanivaló akad. Az alapozás nélküli három hónap ilyen körülmények között — figyelembe véve az idősebbek helyenkénti edzéskihagyásait — nehéz feladat volt. Gyakran előfordult bajnoki mérkőzéseinken, hogy nyert pozícióból elsősorban pszichés gátlások miatt, vesztettünk. Az utolsó mérkőzésünkön, amely egyben első győzelmünk volt, a csapatteljesítményt már biztatónak tartottam. — Ezek után lát-e lehetőséget a bentmaradás kiharcolására? — A komoly alapozással, a hetenkénti három edzéssel, az értékes percek jobb kihasználásával lehetőségünk van a további NB Il-es szereplésre. Ehhez persze az kell, hogy az eddig egyenletes teljesítményt nyújtó Lőrinchez, Rad- vánszkihoz és schujerhez a kezdő hatos további három tagja is felzárkózzon. Nagy pozitívumot jelent Nagy Edit, a feladó szerepkör betöltésénél pedig Hanyiné visszatérése. A zárószó Palkovics Gyuláé: — Rövidesen jelentős lépéssel vihetjük előre Salgótarján női röplabdasportját. Eredményesen befejeződtek a tárgyalások a Salgótarjáni ..Ruhagyárral. Az 1983-as év fordulópontot jelenthet. A SZÜV-Róna és a ruhagyár új klubként egyesül, s megfelelő gazdasági alappal rendelkezik majd. Megoldottnak látszik az utánpótlás-nevelés is. Bízom bentmaradásunkban és a sikerekben gazdagabb jövőben. — mátyus — A Keleti csoport őszi végeredménye 1. Eger SE 11 1030- 3 20 2. Miskolci Sp. 10 9 1 29- 8 19 3. Debreceni USE 10 8 2 24- 9 18 4 Nyírbátori SC 10 7 3 21-16 17 5. Kazincbarcika 10 5 5 16-19 15 6. Nyíregyháza 10 4 6 17-22 14 7. Sátoraljaújhely 10 4 6 17-22 14 8. Ganz Villany 10 3 7 16-22 13 9. Nyíregyházi TK 10 3 7 16-27 13 10. Tiszavasvári L. 10 1 9 11-27 11 11. Salgot. Sz.-R. 10 1 9 6-28 11 A múlt idényben sikert sikerre halmozó salgótarjáni sízök most négy helyszínen készülnek az idei szezonra. A magyar sprint bajnok, Papp Zoltán Norvégiában táborozik, Géczi Tibor és Horváth János, a két junicrrremény- ség útja a Csorba-tóhoz vezetett, míg 18 fiatal Donovalyn keresi a havas utakat. A legfiatalabbak pedig itthon edzenek, — hó híján —kerekessível róják a kilométereket. Mi a legnépesebb csoportot, a Donovalyn tartózkodókat kerestük fel e hét elején. Út, a ködbe, hóba A kedd délutáni napsütés Zólyom környékén hirtelen szinte áthatolhatatlan ködfüg- gönnyé válik. Csak botorkálnak az autók, s mint a környéken idegenek, csak tapogatózva haladunk. Aztán lamivel Besztercebánya e hirtelen kitisztul, s az autópályán már robogunk. Megfelelő a látótávolság, havat sem közel, sem távol, még foltokban sem tudunk felfedezni. „Vajon hogyan edzenek hó nélkül a sízők. Ezért fölösleges volt Csehszlovákiába jönni, hogy itt is szárazon dolgozzanak.” Szóval munkál a kétely bennünk, amíg Besztercebányát elhagyva meg nem pillantjuk az első hórongyokat. Az út egyre síkosabb, s Donovalyhoz közeledve már összefüggő a nótaka- ró. Lám, a valóság ismét rácáfolt kényelmes gondolkodásunkra. Mert álmodni sem mertünk a hóról, s íme mégis itt van előttünk. Megfogható, gyúrható, síkos, hófehér és hideg... Kérdezz — felelek Magányos, kétszintes épület, mintha cserben hagyták volna a többi házak. Itt ütötte fel december 10-én tanyáját a stécés különítmény. Amikor betoppanunk, éppen a nap harmadik edzése folyik a nagyszobában: Turányi István és Németh István has- iZomerősítő gyakorlatot végez, Kolláth Éva és Solymosi Ágnes pedig hátizmát fejleszti. Jöttünkre megáll a munka, s rövid időre két'désozön veszi át a helyét. ,.Mi van Salgótarjánban? Esett már hó? Edzenek a többiek”? Vincze István edző rövid pihenőt rendel el, időt hagy az örvendezésre, majd viszszaparancsolja tanítványait a „munkapadhoz”. A mester pedig pár mondatban vázolja a tábor életét: — Ahogy megérkeztünk, masnap reggelre már leesett a hó. Igaz még nem tökéletes, most lehet úgy tíz-tizen- két centi, de már lehet rajta edzeni. Sok gondunk van a nyomfektetéssel. Reggel majd megnézhetik, hogy dolgozunk Hóországban. Merre van Andorra? A vacsora — mintegy kilométernyi gyaloglás után —- egy üdülőben várja a tarjáni csapatot. Éhesek a gyerekek, ám a számunkra kicsit szokatlan íz miatt néhány tányér tiszta marad. Aki nem evett, az sem marad éhen, hiszen a szálláson bőségesen van ennivaló. Kolbász, szalonna, vaj, dzsem, sajt, méz és kenyér, valamint citromos tea a kiegészítő menü. — A tábor ma esti élete eltér a szokásostól, mert a szabadfoglalkozás helyett szellemi vetélkedőt rendezünk — magyarázza vacsorából jövet az edző. A vetélkedőre négy csapat alakul, ám nem különösebben lelkesek a gyerekek. Aztán ahogy sorjáznak a kérdések, nő az izgalom, egyre önfeledtebben játszanak, keresik a jó válaszokat. A 13-f-l-es szellemi totón arra nem tudnak felelni a csapatok, hogy „Melyik földrészen van Andorra?” A csokoládéprémium kiosztása után az első három helyezett csapat tagjai kórusban számolják az utolsó gárda fekvőtámaszait, majd mindenki szobájába vonul, tanulni. Lámpaoltás tíz órakor van, s aki indokolatlanul megszegi a kijárási tilalmat, az fekvőtámaszokkal fizet a kihágásért. Edzés, edzés után A reggelit követően, már kilenckor elkezdődik a készülődés az egy óra múlva esedékes edzésre. Vincze István a terepen van, „fekteti a nyomot” javítja a talajt. Olyan ötszáz méteres kerületű, ellipszis alakú pályán dolgozik, hol lapáttal, hol csak puszta kézzel egyengeti a havat. Mi addig Bereczki Beátával beszélgetünk. A másodikos középiskolás kislány tavaly szerényebb évet zárt. — Remélem, jobb idényem Iskolai sport Értékelték a kupákat A napokban Salgótarjánban, a városi sportcsarnokban tartotta év végi ülését a megyei középiskolai sportbizottság, ahol értékelték az első fél év bajnokságait, kiosztották a díjakat. A győztes iskolák oklevelet és serleget kaptak, és tavasszal a területi bajnokságban folytathatják tovább a küzdelmet. Mint ismeretes, a kupát négy labdajátékban rendezik meg minden ősszel. Labdarúgásban, kosárlabdában, röplabdában és kézilabdában dől el a megyebajnoki cím. A legtöbb csapat — tíz —, labdarúgásban szerepelt. Mint a bizottság megállapította, az együttesek jól félkészülten je- I lentek meg a mérkőzéseken. ! Óvások is voltak, ám nem be- ! folyásolták a végső sorrendet. örvendetes, hogy az élmezőnyben végzett három-négy csapat csaknem egyformán jó játékerőt képviselt. Végül a Balassi Bálint Gimnázium csapata megérdemelten nyerte a kupát. Kézilabdában a lányoknál is nőtt az indulók száma (8) és a színvonal is. Meglepetés az újonc Pásztó betörése az élvonalba, hiszen a második helyen végzett a pásztói iskola. A bajnoki címet, a tavalyi győztes előtt, a Balassi Gimnázium csapata nyerte. A fiúknál mindössze négy együttes szerepelt. Meglepetés nem történt, a Gépipari Szakközépiskola gárdája szerezte meg a bajnoki címet. Sajnos, a fiúknál — hosszú évek óta — az indulók száma sem növekszik. és a színvonal sem emelkedik. A legalacsonyabb színvonalon a kosárlabdában folytak a küzdelmek. Ráadásul az indulók száma (4—4) csekély. Kifogásolható a játékvezetés is, hiszen nincs kielégítő létszámú bírói gárdája a megyei szövetségnek. Az első helyezést a fiúknál-lányoknál. egyaránt a Madách Gimnázium és Szakközépiskola csapata szerezte meg. Röplabdában szintén a lányoknál mutatkozott fejlődés. A két csoportban 3—3 csapat játszott körmérkőzést. A Kis- terenye és a Bolyai oda-visz- szavágós vetélkedéséből a te- renyei lányok megérdemelten kerültek ki győztesen. A fiúknál meglepetésre a 211-es ISZI csapata nyerte a kupát, a Szécsény és a Bolyai előtt. T. A. lesz. Nyáron atlétizáltam, ge4 relyhajításban teljesítettem az aranyjelvényes szintet, és sokat erősödtem is. Most a technikámat kell főleg csiszolnom, s ezek az edzések főleg azt szolgálják. — Milyen az edzőtábor? — Háromszor edzünk, egy- egy alkalommal tíz-tizenhárom kilométert futunk, s le- siklani is szoktunk. Még nem túl erősek a foglalkozások. Egyetlen nehézség, hogy a nyom nem mindenütt elég éles. A körülményekre sem panaszkodhatunk, talán csak néha az ízek idegenek. Az asztalnál rövid kártyacsata dúl, Riczler Zoltán, Ipacs László, és Szilágyi József „veri a blattot”, majd negyed órával a kezdés e lőtt lázas „vakszolás” kezdődik. Pontban tíz órakor indul az edzés. Nagy lendülettel látnak munkához, élvezik, szinte habzsolják a havat. „Ne • versenyezz! Csak lazán! Figyelj a mozgásra!” — röpködnek a mester utasításai. Bereczki Brigitta vezeti a sort, nyomában Galbács Jutka, Darázs József, Ottmár János és a többiek. „Rugózz térdből! Ne lengesd a károd! Emeld hátul a lécet!” — folytatja az edző, mi pedig kis melegedésre behúzódunk az épületbe. A tábor ködbe vész Bent Vinczéné már elkészítette a teát, sok citrommal. Jólesik a forró ital. Közben kint mintegy varázsütésre sűrű köd gomolyog, el-eltü- nedeznek a versenyzők. Ismét kimegyünk az edzőhöz, akinek mindenkihez van egy-két szava, jótanácsa. —Csak a legjobbakat hoztuk el, otthon is van vagy huszonöt versenyzőnk. — Jó lenne, ha ők is hamar hóhoz jutnának, „Emeld hátul a lécedet!” — fordul Vincze István az éppen arra haladóhoz, majd beáll a nyomba és illusztrálja magyarázatát. „Most pedig bot nélkül” — hangzik az újabb utasítás, és halad a csoport, körbe-körbe. Edzés végén kipirultan érkezik a társaság, sikere van a„ teának. Majd gyors készülődés, és indulunk ebédelni. Étkezés után eljött a búcsú pillanata. Üzenetek, cetlik, levelek vándorolnak hozzánk, majd az integető’ csoport elvész a Donovalyt vastagon borító ködben... Kiss László Vasárnap kezdődik Teremfocitorna Salgótarjánban Ismét mozgalmas napok elé néz a salgótarjáni városi sportcsarnok. Az elmúlt évek hagyományához hasonlóan a labdarúgó téli holtszezonban a városi kispályás bajnokság legjobb csapatai vetélkednek a helyezésekért. Az idén 16 csapat szerzett jogot az indulásra. Az SKSE öregfiúk visszalépése után a szervező bizottság a Megyei Tanács Petőfi csapatát sorolta be A versenybíróság két nyolcas csoportra osztotta a mezőnyt. Csoporton belül körmérkőzést vívnak a csapatok, majd február elején a csoportok azonos helyezettjei játszanak a végső helyezésekért. Balszerencsés Maradona Mdfeifer a- rúd a spanyol Barcelona 8 millió dolláros csillagára, az argentin Diego Maradonára. A dói-amerikaiak Európában „szolgáló” c«atárkivá1ósága december 5-e óta harcképtelen, mert a Real Soeiedad elleni bajnokin sérüléseket szenvedett, s amiatt jelentős kihagyásra kényszerült. A legújabb hírügynökségi jelentések szerint Maradona a Barcelona orvosához, Gonzalez Adrio- hoz fordult más jellegű panaszokkal is. Ezek természetéről az orvos űgv nyilatkozott, hogy feltételezhető egy vírusos májfertőzés gyanúja. A kiváló csatár legkevesebb háromliónapos kihagyás elé néz a Reuter jelentése szerint. SZOMBAT Asztalitenisz Felszabadulási emlékverseny. Salgótarján, városi sportcsarnok, 10 óra. ökölvívás STC—Borsodi Bányász serdülő barátságos csapattalálkozó. Salgótarján, városi sport- csarnok, kisterem, 10, óra. Hét végi sportműsor Tömegsport Felszabadulási sakk-emlékverseny. Salgótarján, megyei tanács. 8 óra. Kispályás női labdarúgótorna, Romhány, sportcsarnok .9 óra. II. MÉH Kupa, kispályás labdarúgótorna, Salgótarján Budapesti úti iskola, 10 óra. VASÁRNAP Asztalitenisz Felszabadulási emlékverseny, Salgótarján, városi sportcsarnok. 10 óra. Labdarúgás Téli teremfocitorna. Salgótarján. városi sportcsarnok. Szolgáltatóipar—NOTÉV, 16 óra. Síküveg—KISZ-Főiskola 16.55 óra, Öblösüveggyár— AFIT 17.50 óra, MT Petőt: —IKV Távfűtés, 18.45 óra. Csoportbeosztás, „A” csoport: Szolgáltatóipar, NOTÉV, Síküveg-KISZ, Főiskola, Öblösüveggyár, AFIT, MT-Pető- fi, IKV Távfűtés, „B” csoport: SKÜ-KISZ, MHSZKieg., Bányagépgyár, VSZV, KISZ Síküveggyár, Szénbányák, SZÜV, Volán-KISZ. Játéknapok: december 19, 20, 21, 22, 27, 28 29, 30, január 1, 2, 3, 8, 9. 10, valamint február 5 és 6. A mérkőzések hétfői napok 17 órakor, a többi napokon 16 órakor kezdődnek.---------------------------------------------------------------------------6 NOGRAD - 1982. december 18., szombat [
