Nógrád. 1982. december (38. évfolyam. 282-306. szám)

1982-12-17 / 296. szám

Megtartották az orszéggyűEés téli ülésszakát (Folytatás az 1. oldalról.) Tóth Edit (Csongrád m. 3. ▼k.) a Taurus gumigyár sze­gedi gyáregységének gyártás­közi ellenőre a helyi energia­takarékossági intézkedések sikeréről és vállalata export­jának idei növeléséről számolt be az országgyűlésnek. Fel­hívta a figyelmet, hogy a jó munkához a dolgozók pontos tájékoztatására is szükség van. Háry Béla (Győr-Sopron m. 12. vk.) az MSZMP Győr- Sopron megyei Bizottságának első titkára az új szabályo­zókról szólva megái'api tóttá, hogy most a tartalékok fel­tárásában nagyobbat lépők számára van több fejlesztési lehetőség. A megyében dolgo­zók körében hatékony cselek­vési készség bontakozott ki és ez megfelelő alapot ad 1983. évi feladatok teljesítéséhez. Némethné, Kapcár Rozália, (Somogy m. 9. vk.) a Marcali Munkásmozgalmi Múzeum igazgatója elmondotta, hogy a falun élők közérzetét, hangu­latát nagymértékben az alap­ellátás befolyásolja. Erre a kereskedelem, a szolgáltató- ipar fejlesztési elképzelései­nek kialakításakor íeitétleniil gondolni kell. Szépvölgyi Zoltán (Buda­pest, 57. vk.) a Fővárosi Ta­nács elnöke megállapította, ha nehézségek árán is, de teljesülnek az idei városfej­lesztési célok. Jövőre a leg­szélesebb tömegeket érintő alapellátás már elért színvo­nalát kívánják megőrizni. A lakásépítést, az általános is­kolai tanteremépítést, vala­mint a kórházi ágyak szamá­nak növelését tekintik ki­emelt feladatnak. . Szilágyi Sándor (Hajdú-Bi­li ar m. 2. vk.) a MÁV debre­ceni járműjavító üzemének hegesztő csoportvezetője rá­mutatott: mindenképpen fi­gyelemre méltó, hogy tovább­ra is futja a népgazdaság ere­jéből az alapellátást nyújtó intézmények fejlesztésére, s a szociálpolitikai juttatásokra. Kérdéssel fordult az építési és városfejlesztési miniszter­hez: mit tesz a tárca azért, hogy az építőnyagok kellő mennyiségben, minőségben és választékban az építkezők rendelkezésére álljanak. Nyerges Károly (Borsod in. 13. vk.) a Borsodi Szénbányák Vállalat főakr.ásza értékelve, hogy a gépesítés már eddig is jelentősen csökkentette a bá­nyászok fizikai terhelését, a bányák biztonságát, a munka- körülményeket, egyúttal ja­vasolta, hogy a fejlesztés ter­jedjen ki kiszolgáló folyama­tok fokozott gépesítésére is. Mérten Lajos (Komárom m. 9. vk.) az MSZMP Tatabányai városi Bizottságának első tit­kára a gazdaságtalan terme­lés visszaszorítására irányuló törekvések szükségességét emelte ki felszólalásában. A bányászokról elmondta: értet­lenséget okoz körükben, nogy miközben szombaton és va­sárnap is termelnek, több ezer tonna szenet kell hely­ben tárolni — vagonhiány miatt. Herényi József (Bács-Kis- kun m. 4. vk.) a BÁCSTERV főépítésze a szemléletmód ja­vításét szorgalmazta: az 1983- as tervet kibúvók nélkül keli végrehajtani, a beruházások megvalósulásáért a beruházó, a tervező, a kivitelező egya­ránt legyen felelős. Fodor István (Szabolcs- Szatmár m. 16. vk.) az IGV vásárosnaményi írógéngyárá- nak központifűtés-szerelője megállapította, hogy az 1983. évi célkitűzések és a tervezett intézkedések reálisak teljesít­hetőek. Havasi Ferenc beszéde Ezt követően Havasi .Ferenc (Komárom m., 1. vk.), az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára emelkedett szó­lásra. Nyomatékosan utalt rá: a tervezőmunkában épít­hettünk idei eredményeinkre: ebben az esztendőben is sike­rült megvalósítani legfőbb gazdaságpolitikai céljainkat, köztük a külső egyensúlyi helyzet javítását, fizetőképes­ségünk megőrzését az élet- körülmények társadalmunk szociális vívmányainak vé­delmét. A továbbiakban arról szólt, hogy a nemzetközi politikai viszonyok 1979-től — nem egyszer drámai módon — ki­éleződtek. A külső körülmé­nyek változásai még a leg­fejlettebb országokat is nagy­próbatétel elé állították. A nálunk jóval gazdagabb és fejlettebb tőkésországok gaz- dasáigi teljesítményei az utóbbi három-négy évben alig nőttek, vagy stagnáltak. A legtöbb tőkésországban stag­nált vagy csökkent a lakos­ság fogyasztása. veszélybe került több. korábban kihar­colt szociális vívmány. A számunkra nagy vesztesé­get okozó külső környezetvál­tozásra és kihívásra a ma­gyar gazdasáv adottságainak és felkészültségének megfe­lelően igyekezett válaszolni. A külgazdasági egyensúly javí­tása érdekében különös gon­dot fordítottunk a kivitel fo­kozására. A legutóbbi négy év alatt — ilyen nehéz piaci feltételek között is - - volu­menében 25 százailékkal nö­veltük tőkés kivitelünket. Az exportnövelés mellett széles körű tevékenység bontako­zott lti az importgazdálkodás különböző területein is. Nyugodtan állíthatjuk —, mondotta a Központi Bizott­ság titkára —, hogy a ma­gyar gazdaság teljesítményei nem csökkentek, hanem nőt­tek: más kérdés, hogy a ben­nünket sújtó válsághul'ámok okozta veszteségek e teljesít­ményeket felülmúlják. Nem lebecsülendő eredmény, hogy a nehéz évek alatt va­lamennyi termelőágazat tel­jesítménye, teljesítőképessé­ge növekedett. A nemzeti jö­vedelem termelése négy év alatt 4—5 százalékkal, az ipari és mezőgazdasági ter­mékek termelése 5—7 száza­lékkal nőtt. Az életszínvonal és az élet­körülmények lényeges össze­tevője, hogy hazánkban vál­tozatlanul telies a foglalkoz­tatottság. Meghirdetett tár­sadalmi programjaink meg­valósulóban vannak. Ered­ményeink elérését döntően olyan tényezők segítették eddig is és reméljük, segítik a jövőben is, mint pártunk 26 éve folytatott politikája és ennek eredményeként a Ma­gyarországon megvalósuló szocializmusról idehaza és külföldön kialakult kedvező kép. Belpolitikai stabilitá­sunkat partnereink nagyra értékelik, politikájuk alakí­tásánál ellenfeleink is kény­telenek számításba venni. Az év során több ízben fordultunk segítségért a Szovjetunióhoz. Igaz, min­den kérésünknek nem tudtak eleget tenni, de néhányszor, amikor a legjobban kellett, segítségünkre voltak, és ez­zel ismételten bizonyságát nyújtották testvéri együttér­zésüknek, segítőkészségük­nek, amely a szovjet népet, a 60 éves fennállását ünnep­lő első szocialista államot mindig is jellemezte. Erre gondolva, e helyről is üd­vözletünket és jókívánsága­inkat küldjük a fennállásá­nak 60. évfordulóját ünneplő Szovjetuniónak, a szovjet embereknek. Havasi Ferenc megállapítot­ta: nyugodtan állíthatjuk, ha a belpolitikai stabilitásunk őrzése és fejlesztése, a poli­tikánk iránt kialakult belső és külső bizalom és megbe­csülés, a Szovjetunióval, a KGST-be tömörült többi szo­cialista országgal való test­véri együttműködés, valamint a kölcsönös előnyökön nyug­vó nemzetközi gazdasági és pénzügyi kapcsolatok ápolá­sa a tőkés- és fejlődő orszá­gokkal együtt lesz jelen a munkánkban, biztosak lehe­tünk, hogy megoldjuk felada­tainkat. Az 1983. évi terv- és költ­ségvetési javaslat az 1978 decemberében kialakított gaz­daságpolitikai irányvonalat követi és a XII. kongresz- szus határozatainak megva­lósítását szolgálja. A nép- gazdasági terv egyik legfőbb feladata és minden más cél elérhetőségére kiható pontja a tervezett külkereskedelmi előirányzatok megvalósítása. Az életszínvonal védelme to­vábbra is alapvető célunk és feladatunk, de ennek 1983- ban csak a külső egyensúlyi helyzet javításának kényszerű előrehozásával összehangoltan tehetünk eleget. Az életszín­vonal várható alakulásával kapcsolatban a közvélemény­ben egyaránt jelen van a bi­zakodás és az aggodalom. Még hamis híreket is halla­ni újabb nagy mértékű ár­emelésekről. Erről most sem mondhatunk mást, mint, ami már a Központi Bizottság közleményében is szerepelt. A központi intézkedési körbe tartozó alapvető fogyasztási cikkeknél, szolgáltatásoknál a már bejelentetteken kívül nem tervezünk áremeléseket. Havasi Ferenc részletesen szólt a bér és jövedelem szabályozásáról, az áruellátás­ról, a lakossági vásárlóerő alakulásáról, gazdaságunk teherviselő képességéről, majd ezt mondotta: a dolgozó em­berek számtalanszor adták ta­nújelét politikánk iránti el­kötelezettségüknek, megérté­süknek, fegyelmezettségük­nek, és nagykorúságuknak. A párt Központi Bizottságának az effajta társadalmi megér­tés, amelyben a bizalom is­mételt kifejezése is benne foglaltatik, mindig és most is mégsokszorozza kötelezettség- és felelősségtudatát. Nemzeti méretű az egyetértés haladá­sunk alapvető irányaival, a társadalmunk előtt álló fel­adatokkal, és azok megoldá­sának mikéntjével. Az ország lakossága egyre jobban tuda­tában van szocialista értéke­inknek, becsüli és félti eze­ket, ragaszkodik hozzájuk. Bi­zalommal tekint a párt és a kormány törekvéseire, ame­lyek vívmányaink megőrzé­sére és azok bővítésére irá­nyulnak — mondotta végeze­tül Havasi Ferenc. Gulyásáé, Bohács Piroska (Bp. 11. vk.) a BŰdalakk Fes­ték- és Műgyantagyár vegyész technikusa a nagycsaládosok­nak nyújtott sokoldalú támo­gatás és a születésszám csökkenésének ellentmondása­it taglalta. Szólt az időskorú­ak gondjáról is, rámutatva a széles körű társadalmi összefo­gás jelentőségére, a nyugdíja­sok életkörülményeinek javí­tására. Tollár József (Zala m. 6. vk.) a Kanizsa Bútorgyár igazgatója hangsúlyozta: a népgazdaság belső és külső egyensúlyi helyzetének javí­tására minden ágazatnak, ezer. belül elsősorban az iparnak az eddigieknél nagyobb erőfe­szítéseket kell tennie. Ahhoz azonban, hogy az ipar meg­felelhessen a követelmények­nek, jelentős mértékben kell növelni versenyképességét. Dajka Ferenc (Veszprém m. 6. vk.) a Vegyipari Dolgo­zók Szakszervezetének főtit­kára a szakszervezetek fela­datairól szólva elmondta: to­vábbra is nagy figyelmet for­dítanak a szocialista munka­verseny eredményes szervezé­sére, a gazdaságpolitikai cé­lok megvalósításának előmoz­dítására. Kiemelte: a szak- szervezetek támogatják a ha­tékony foglalkoztatást, de el­engedhetetlennek tar t.ják ■< a teljes foglalkoztatást is. Dr. Guba Sándor (Somogy m. 3 vk.) a Kaposvári Mező- gazdaság: Főiskola főigazgató­ja a felsőoktatás továbbfejlesz­téséről folyó viták kapcsán kiemelte az értelmiség neve­lésének jelentőségét. Fontos, hogy képzésük során megta­nulják kellőképpen tisztelni, szeretni a fizikai munkát. Ez az irányításnak is fontos fel­tétele. Műszaki és agrár ér­telmiségünk nyelvtudása hiá­nyos, s ez hovatovább gazda­sági fejlődésünk gátjává vá­lik. Interpellációk e-*-*rAr*A **** ***** ********** A*rl.+•*■++* *A* ******** « » * « A * •**•*%■* A » « * *i,*-m*-* * I Az esztendő vége előtt két héttel ismét találkoztak az országgyűlési képviselők a Parlamentben, hogy megvi­tassák a jövő évi költségve­tésről szóló törvényjavaslatot. Dr. Hetényi István pénzügy- miniszter expozéját nagy fi­gyelem kísérte. Érthetően, hi­szen a következő esztendő sem tartozik a könnyűek kö­zé. — A téli ülésszakot meg­előzően a közélet számtalan fórumán tárgyaltuk már a népgazdaság, az ágazat, a me­gy» gazdálkodásának helyze­tét, a további feladatokat. • Ügy érzem, a miniszteri expo­zé sokoldalú információt, ta­pasztalatot, véleményeket tükröz, a legélesebb fénykép mai valóságunkról, teendő­inkről — mondta az ország- gyűlés szünetében dr. Hütter Csaba, a szécsényi termelő- szövetkezet elnöke, az ország- gvűiési képviselők Nógrád me­gyei csoportjának vezetője. — Ha röviden akarok fogal­mazni: jövőre is gazdálkod­ni kell! Jobban, mint az idén. anyagi és szellemi energi­ánkkal egyaránt... Említi a hasonlatot, aki gyorsan ad, az kétszer ad, s érti a gazdálkodó egységekre, mert amelyik gyorsabban rea­gál változó körülményeink­re, igazodik a piacokhoz, kez­deményez, takarékoskodik, az többet nyújt a népgazda­ságnak és a kisebb kollektí­vának is. Dr. Fancsik Ján^s snlnótar- i'íni kévviselö az Országház­ban Bal la Demeter fotripor- ter kiállítását nézegeti. A fel­Parlamenti jegyzetek vételek az országgyűlés mun­kájának pillanatait örökí­tették meg, s a képviselő fel­fedezi magát az egyik ké­pen, amint komoran ül a helyén, hallgatva valamelyik felszólalót. Most viszont mo­solyog— Lassan ismét elte­lik egy esztendő. Azt hiszem használhatjuk a jelzőket: ne­héz és dolgos... — jegyzi meg. Az év kellemes emlé­keiről kérdezem. — Nagyon örültem, amikor elkészült a salgótarjáni ifjú­sági sportcentrum. íme a példa, hogy a társadalmi ösz- szefogás milyen eredmények­kel jár — válaszol, s még hozzáteszi a közismert síba­rát: — Annak is örülök, hogy Eresztvényben új sífelvonók épültek, s ez ugyancsak a társadalmi munkásokat di­cséri. Ha már a kellemes emlé­kek szóba kerültek Vastag Ottilia mosolyogva említi, számára a legkedvesebb az volt, amikor kislánya egyesz- tendős születésnapját ünne­pelték. — Milyen meglepetés várja a kicsit karácsonyra? — Meselemezek, a korához illő, összerakható logikai já­tékok. — S a férjet? — Az maradjon titok! Dancsák Lászlóné a Pásztó környékiek országoyülési képviselője. Azt mondja fá­radt, mert éHel-nanval dol­goznak a Váci Kötöttárugyár pásztói gyáregységében, hát­NOGRAD - 1982. december 17., péntek ravan még néhány tőkésex­portra induló szállítmány. — Az én legkellemesebb élményem? — kerdez vissza. — Amikor befejeztük a há­zunk toldását és elmentek a kőművesek! Némi derültség lopódzik a vastag oszlopok közé. Czene Árpád és Tőzsér Gás­pár nógrádi képviselők be­tegségük miatt nem jöhettek el a téli ülésszakra. Itt van viszont Brutyó János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a salgótarjániak másik képviselője. — Az én legkedvesebb idei élményem Salgótarjánhoz, a síküveggyár Zagyva III. üze­mének átadásához fűződik. Mindig örültem az új alko­tásoknak, de valahogy ez á gyár nagyon a szívemhez nőtt —, mondja, majd a jövő évi költségvetésről beszélgetünk. Brutyó János szerénynek, minden pazarlást nélkülöző­nek ítéli meg a költségvetési tervezetet, s hozzáteszi, hogy ilyen körülmények között is javulnak az életkörülmények, majd ismét a nógrádiakra te­relődik a beszélgetés. — Részt vettem a közelmúltban . a megyei pártbizottság ülésén, ahol a pártkongresszus óta eltelt időszak alatt végzett munkát és a feladatokat tár- gvalták. Személyes meggyő­ződésem is. hogy a megye ve­zetői jól látták, látják a ten­nivalókat. Az eddigi eredmé­nyekre alapozva bizakodva nézhetnek a következő esz­tendő elé a nógrádiak, akik­ről el kell mondanom: meg­értik az ország nehéz helyze- zetét, s elfogadják az ezzel kapcsolatos intézkedéseket. Géczi János, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a megyei pártbizottság el­ső titkára, Balassagyarmat or­szággyűlési képviselője is egyetért ezekkel a szavakkal. — Az elmúlt - időszakban sok rendezvényen vettünk részt, s érzékelhettük, hogy a megyében élők bíznak a pár1 politikájában, magukénak vallják. A Központi Bizott­ság decemberi ülésének hatá­rozatát megismerték, reális­nak és megvalósíthatónak tartják a célkitűzéseket. Azt is tudják: ennek érdekében nagyobb erőfeszítésekre van szükség, a legfőbb kérdések­re kell összpontosítanunk a figyelmet. Nagyon fontosnak tartom, hogy az embereket foglalkoztató kérdésekre ide­jében reagálj unk, orvosoljuk a felvetődő problémákat. Meggyőződésünk, hogy az ér­telmes helyi célok mozgósít­ják a kollektívákat, a lakos­ságot. Ez bebizonyosodott a társadalmi munkaakciókban, kommunista műszakokon — sorolja Géczi János. — Idei legkellemesebb em­léke? — Örülök, a megye ipari, mezőgazdasági üzemeiben, in­tézményeiben végzett terv­szerű munkának. A célkitű­zéseink mellett jutott néhány terven felüli feladat megol­dására is. Ezek közül a vá­lasztó kerületem, Balassa­gyarmat ivóvízellátásának megoldása okozott különösebb örömöt — válaszol a megyei pártbizottság első titkára. Több kérdésre nincs idő. Az országsyűlési képvice'őket a csengő a tejembe szólítía. M. Szabó Gyula Avar István (Budapest, 67. vk.), Kossuth-díjas színmű­vész Budapest XXII. kerülete régi és új lakónegyedeinek megoldatlan telefonellátásá­ról tájékoztatta a közlekedés- és postaügyi minisztert. Pullai Árpád válaszában el­mondta, hogy a panasz jogos, annak ellenére, hogy a távbe­szélő-állomások számát az elmúlt időszakban jelentősen bővítették, éppen ezért a kö­vetkező években beruházás­sal is elősegítik, hogy a ke­rület ellátatlan részei tele­fonhoz juthassanak. Dr. Mátay Pál (Fejér m. 3. vk). Fejér megyei főügyész, a közút és .vasút keresztező­désének közlekedési bizton­ságára tervezett intézkedé­sekről kérdezte a minisztert. Pullai Árpád emlékeztetett arra, hogy az elmúlt években, több mint egymilliárd forin­tot fordítottak a közlekedés biztonságának javítására. A biztosítóberendezések a fej­lesztések hatására műszaki színvonalukban nem marad­nak el az európaitól. A Köz­lekedés- és Postaügyi Minisz­térium — együttműködve más szervezetekkel — számos intézkedést dolgozott ki. Megjegyezte azonban, hogy a műszaki intézkedések mit sem érnek, hanem javul az embe­rek közlekedési morálja. Pullai Árpád válaszait az interpelláló képviselők és az országgyűlés tudomásul vette. Radnóti László (Somogy m. 30. vk.) a Csurgói Napsugár Ipari Szövetkezet elnöke arról kérdezte a minisztert, milyen intézkedéseket terveznek a magyar külkereskedelem előtt álló külső akadályok csökken­tésére, illetve milyenek arra a lehetőségek. Veress Péter válaszában is­mertette: melyek azok a fel­tételek, illetve korlátok, ame­lyek a magyar exportáru pi­acra jutását befolyásolják. A magyar vállalatok az egyes országokban az ottani piac szabályainak, működési elvei­nek és gyakorlatának megfe­lelően azzal összhangban vesznek részt a forgalomban, ha úgy tetszik, a versenyben. Gazdasági alapon mi min­denkor készek vagyunk olyan megállapodásokat kötni, ame­lyek mindkét fél számára gazdaságilag előnyösebb po­zíciókat kínálnak. Készek va­gyunk kezdeményező lépése­ket tenni. Az akadályok csök­kentése a tőkés piacokon el­sősorban a partnereken mú­lik. Az interpelláló képviselő és az országgyűlés a miniszter válaszát — egy tartózkodással — elfogadta. Ezzel az országgyűlés téli ülésszaka —, amelyen Apró Antal, Cservenka Ferencné és Péter János felváltva elnö­költ — véget ért. A három nemzetiség megérti egymást fFolytatás az l. oldalról.) A késő délutáni órákban a szlovák nemzetiségű Nógrád községbe látogatott a besz­tercebányai pártdelegáció. Első útjuk az új, 75 szemé­lyes óvodába vezetett, ahol az óvodások, kisdobosok és út­törők szlovákul köszöntötték vendégeinket. Rendkívül tet­szett a delegációnak a pavi­lon rendszerű óvoda, ahol az oktatótermekben „Dobrj ve- cser! — Jó estét kívánok” üdvözölték testvérmegyénk küldötteit. Pavlik Károly né óvónő. Králik Katalin, aki szlovák gimnáziumot végzett ugyancsak szlovákul köszön­tötte a vendégeket. Rendkí­vül megkapó volt az a műsor, amelyet óvodások, kiscsopor­tosoktól a nagycsoportosokig, kisdobosoktól az úttörőkig szlovák műsort szolgáltattak a vendégeknek és nem egy ének esetében besztercebá­nyai vendégeink együtt dú­doltak Nógrád község fiatal­jaival, apró csöpségeivel. Vendégeink sétát is tettek a községben. Ellátogattak a művelődési házba, ahol nagy érdeklődést tanúsítottak a könyvtárban levő 600 kötetes szlovák könyvek iránt. Majd a baráti munkaértekezleten Tölgyesi János tanácselnök, a szlovák és Berkenye német- lakti közös tanácsának tevé­kenységéről tájékoztatta ven­dégeinket. Azt hangsúlyozta, hogy a három nemzet, magva­rok. szlovákok és németek rr- gvor, megértik egymást a községben. Együtt is dolgoz­na!: a közös feladatok végre­hajtásán. Kiss András, a ter­melőszövetkezet elnöke az 188ő hektáros közös gazdaság tevékenységéről szólt, hang­súlyozva, hogy az idei árbevé­telük meghaladja a 100 mil­lió forintot. Hasznos munkaértekezlet volt a tegnapi nap a rétsági járásban. Besztercebányai vendégeink ma Balassagyar­maton folytatják programju­kat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom