Nógrád. 1982. december (38. évfolyam. 282-306. szám)
1982-12-16 / 295. szám
Talmi klubtalálkozó Bizonyára az előző nap gazdag programjának (divatbemutató, előadd.-, koncert, diszkó) tudható be, hogy kissé fáradt társaságot talált a salgótarjáni Bányász Művelődési Központba vasárnap délelőtt érkező. Pedig a megyei klubtalálkozó érdemi része korántsem ért véget. Feltételezhető volt, hogy túl a találkozás feletti „örömködésen” a me,:ve mintegy húsz ifjúsági klubját képviselő másfél száz fiatai is kíváncsi lesz, hogyan milyen módszerekkel, ötletekkel gazdagítják, teszik von- zóbbá programjaikat más klubok. A megyei Uhibtalál- kozó erre a ,,módszervásárra” valóban kivételes lehetőséget kínait. A módszertani bemutatók a, tervezettnél valamivel később — 11 óra tájban — kezdődtek meg a nagyteremben. Igaz, eladdig az intézmény klubhelviségéber. berendezett ..bütyköldében”, majd mindenki talált magának elfoglaltságot. A gyöngyfűzés, ike- banakészítés és egyéb kézimunkák művelése szintén tekinthető módszertani bemutatónak, mégsem értettünk egyet a szervezőkkel, amiért ezt a foglalatosságot a bemutatók idejére sem függesztették fel. Így aztán a bemutató klub- foglalkozások meglehetős érdektelenség mellett zajlottak, ami csak azért nem hatott tiszteletlenségnek a bemutatkozó klubokkal szemben, mert — úgy tűnt — ők maguk sem igénylik különösképpen a figyelmet. Ilyesformán a két napra egn nagy közösséggé szerveződött klubok összejövetele tulajdonképpen híven tükrözte, menynyire veszik komolyan önmagukat, s az egész klubmozgalmat a fiatalok. Mármost ez a kép nem biztos, hogy rászolgál az elmarasztalásra. Meggyőződésünk ugyanis, hogy mélyebb, ■társadalmi okok játszanak l szerepet abban, hogy mára az , ifjúsági klubok — kevés kivételtől eltekintve — nem képesek valódi közösséggé kovácsolni tagságukat, hogy a > klubokból hiányzik az ösz- 1 szetartó erő, az összeiartó tartalom. K probléma taglálásá- ta e helyütt természetesen nincs módunk, csupán jelezni szeretnénk, hogy mind- adddig, amíg a klubok pusztán önmagukért léteznek, aligha számíthatunk jelentős változásra, fejlődésre. A megyei klubí.glálkozón négy ifjúsági «közösség vállalkozott arra, hogy ízelítőt adjon klubprograrrt.jából. A klubok valódi, programja, azaz alapvető célkitűzése, szándéka azonban — ezek hiányában — természetesen nem derülhetett ki. Gyakorta használt program szavunk elsőrendű jeletése helyett másfajta programokat: vagyis műsorokat láttunk. Hiányérzetünkre nem ellenérv, hogy a klubtalálkozó szervezői csupán egy megtartott vagy egy elkepzeit klubösszejövetel „műsorának” forgatókönyvét, illetve bemutatását kérték. A kettő ugyanis nem zárja ki egymást. Hiszen egy klub alapvető programjának minden egyes ösz- szejövetel .programját” meg kell határoznia, akár egy félórás „műsorból” is ki kell érződnie. Persze, a fentebb jelzett okok' miatt erre nézve nem voltak illúzióink. Beértük volna színvonalas „műsorokkal”, új valóban ötletes, adaptálható módszerekkel is... A rétsági Pepita ifjúsági klub egy tagfelvételi ceremóniát mutatott be. A jelentkezőknek néhány játékos „vizsgát” kellett tenniük, melyek közül a legnehezebbnek a „Repül a nehéz kő, ki tutija Lakótelepi közművelődés A helyi általános Iskola, a lakásszövetkezetek. OTP-tár- sasházak és állami lakások lakóinak összefogásával, a várost tanács és más szervek segítségével oldják meg Salgótarján egyik legújabb és legkorszerűbb negyede, a mintegy hatezer lelkat számláló Beszterce-lakótelep köz- művelődését. A könyvtár funkcióját például a helyi általános iskola tízezer kötetes könyvtára tölti be. Ugyanott iskolai-lakótelepi klubot alakítottak ki. Csakhogy az intézményt a fiatalok olyannyira megszerették, hogy a felnőttek onnan teljesen kiszorultak, ezért az ő igényeik kielégítésére nélkülözhető vagy használaton kívüli helyiségeket alakítanak át, rendeznek be közösségi szórakozási célokra. Máris megvalósulóban van egy barkácsműhely, egy kondicionálóterem, egy keramikus- és egy szövőműhely; utóbbi irányítását Mészáros Erzsébet Salgótarjánban élő iparművész vállalta el. A további tervek közt szerepel egy gyermek- és egy felnőttjátékklub kialakítása. Folyik a további közművelődési célokra igénybe vehető helyiségek felkutatása. A Beszterce-lakótelepen egy korábbi elképzelés szerint úgynevezett oktatási-művelődési komplexum létesítését tervezték, amelyhez klubkönyvtár és más intézmények is tartoztak volna. A terv — anyagiak híján meghiúsult, s a lakótelepiek kulturális intézmény nélkül maradtak. Az űrt betöltendő, segít az iskola; a tanács lakótelepi népművelője — az idén egy, jövőre már kettő — programokat készít. Keresik a módját, a lakásszövetkezetek vezetői is, miként lehetne megteremteni, kibővíteni a közösségi kulturálódás-szórakozás feltételeit. Törekvéseikhez az Országos Közművelődési Tanács — különböző pályázatok révén — már eddig is több mint háromszázötvenezer forint támogatást nyújtott. hol áll meg” idézet szerzőjének kitalálása bizonyult. Ami a klubtaggá avatás aktusát illeti, nem az ilyenkor úgy látszik elmaradhatatlan „popsira verősdi”, nem a fárasztóan szellemtelen esküszöveg, hanem a ceremóniamester (klubvezető?) hányaveti beszédstílusa győzte meg a jelenlévőket arról, hogy e klub tagjának lenni sem jelent különösebb tekintélyt. Lényegesen igényesebb klubmunkát feltételezett a di- ósjenői SXDTRIDI és a PIK. a pásztói ifjúsági klub bemutatója. Azeiőtbi egy Luea-napi népszokásokat felelevenítő műsort mutatott be, míg a pásztóiak irodain-•. túrnék feldolgozásának módszer ót ismertették. A nézsai ifjúsági klub egy hagyományos szellemi vetélkedő anyagút hozta el Salgótarjánba, és — némi közönségtoborzás után — mérsékelt sikerrel végig is játszatták. Valóban újszerű ötletet a megye központi ifjúsági klubjának képviselőitől láttunk, igaz, Mezei István úgymond lőállásbán hivatott ötleteket kigondolni. Mindenesetre asz- szociációs és szituációs játékaihoz kitűnő partnerre lelt Alapi Istvánban, a Front együttes tehetséges szólógi- tárosaban A december 11—12-én megtartott megyei klubtalalkozó- ra egy székesfehérvári és egy pécsi ifjúsági klub is elfogadta a meghívást A vasárnap délelőtti módszervásárról aligha tudtak hazavinni értékes portékát. Pintér Károly XII. 16—31. GAZDAG ÜNNEPI PROGRAMOK, FILMANKÉTOK, JÁTÉKOS VETÉLKEDŐK és REKLÁMTÁRGYSORSOLÁSOK a filmszínházak ifjúsági előadásain, iskola- és ovi^ mozi rendezvényein. Minden fiatalt szeretette! vár és jó szórakozást kíván, a Moziüzemi Vállalat Kodály Zoltán arcképéhez (3.) „Hangok nagy tanárja" Vörösmarty Mihály Liszt Ferencet tüntette ki ódájában a „hangok nagy tanárja” címmel. Menftyire illik Kodályra a költő szava! Voltaképp pedagógusnak is feszült 1900-tól, hiszen a párizsi École Normale Supérieure mintájára létesített Eötvös-kollégium — évekre Kodály otthona — eredeti célját tekintve tanárképző intézmény volt. Amikor két diplomával (zeneszerzés és maayar—német szakos tanári oklevéllel) a zsebében 1906 őszén világot látni indult, Berlinben, majd Párizsban alaposan szemügyre vette Kodály a főiskolák felsőfokú muzsikusképzését. Zeneakadémiánknak 1907 őszétől tanára — mindössze 25 éves akkor —, s némi megszakításokkal lényegében 74 éves koráig tanította a muzsikusokat, előbb zeneelméletre, majd évtizedekig zeneszerzésre, az 50-e-s években pedig a zenetudományi tanszak hallgatóit szolfézsre és népzenére. A pedagógus Kodályról többnyire a szolmizálás jut eszünkbe. jóllehet tanítása sokkalta szélesebb körű. Sok száz muzsikust nevelt a Zeneakadémián legendás zeneszerző- osztályában — maximális követelményeket támasztva — a szakma alapos ismeretére. Tanítványai között akadtak hangszeres muzsikusok, akik egyszerűen csak több tudásra vágytak, akadtak később hírnevessé vált karmesterek. Nem mindegyik növendékéből lett korszakos zeneszerző, a mesterségbeli tudást. az igényességet azonban oly fo- kon plántálta át az óráin, hogy a maga posztján valamennyi Kodály-tanítvány később jelentős tevékenységet fejthetett ki. Századunk sok erős egyéniségű, jelentékeny zeneszerzője oktrojálta rá a saját stílusát, műveinek hangvételét a tanítványaira. Kodály nem tartozott közéjük, XX. századi zenét nem tanított, legkevésbé pedig a saját műveit. Tiszteletben tartotta növendékeinek művészt alkatát- egyéniségét, elfogadta az új stílusokban komponált műveket, ha azok a maguk hangján hibátlanok voltak. Tévhit tehát, hogy afféle „kie- Kodályokat” nevelt zeneszerzést kurzusain; ha utóbb egyik-másik tanítványa mégis kodályosan komponált, annak nem az iskola volt az oka. Az azonban, hogy a 60- as évek elején a hangvételében megújuló magyar zeneszerzői mozgalmakban az egykori Kodály-tanítványok oroszlánrészt vállaltak, vállalhattak, jelentős mértékben múlott azon, hogy sziklaszilárd zenei-szakmai alapokat szereztek mesterüknél, amelyre bármilyen új stílus- sal-technikával élő művek komponálásakor biztonsággal támaszkodhattak. Kodály szerepe a muzsikusképzésben messze túlnőtt a saját tantermén, osztályán. Arra törekedett ugyanis, hogy minden zenész hallja a kottát, amelyet néz-tanul-gyako- rol, és mintegy „lássa” is azt a muzsikát, amelyet hall. Vagyis, hogy a hangszeres játék technikai elemeit a hangszeres művész ne csupán mechanikus izommozgásokkal, hanem egész tudatával sajátítsa el. „A jó zenész kellékeit négy pontban foglalhatjuk össze: 1. kiművelt hallás. 2. kiművelt értelem, 3. kiművelt szív. 4. kiművelt kéz” — mondotta 1954-ben. A hivatásos muzsikusokat nevelő professzor, látván a magyar zenekultúra sivár helyzetét, hamar felismerte, bármennyi világrangú művészt bocsát is ki a Zeneakadémia, az ország művelődésének ebből kevés a haszna, mert tömegbázisa a muzsikának nincs. Ezért fordult Kodály figyelme a 20-as években az iskola és a kórusmozgalom felé. Az ének-zene tanítás színvonalának emelésében, az énekkari repertoár művészi megújításában olyan erőt látott, amely képes kapcsolatot teremteni, hidat verni a milliós dolgozó tömegek — se tömegek gyermekei —, valamint a művészileg értékes muzsika között. Ma is gyakran megfeledkezünk Kodály Zoltán talán legfontosabb, 1929-ben megfogalmazott gondolatáról: „Mit kellene tenni? Az iskolában úgy tanítani az éneket és zenét, hogy ne gyötrelem, hanem gyönyörűség legyen a tanulónak, s egész éietére.be- leoltsa a nemesebb zeneszom- ját. Nem a fogalmi, racionális oldaláról kell megközelíteni. Nem algebrai jelek rendszerét, titkosírását, egy, * gyermekre közömbös nyelvnek kell benne láttatni. A közvetlen megérzés útját kell egyeztetni. Ha a legfogékonyabb korban, a hatodik és tizenhatodik év közt egyszer sem járja át a gyermeket a nagy zene éltető árama: akkor később már alig fog rajta. Sokszor egyetlen élmény egész életre megnyitja a fiatal lelket a zenének. Ezt az élményt nem lehet a véletlenre bízni! ezt megszerezni az iskola kötelessége”. Pontosan ismerte Kodály a zene hatását az ember érzelmi világára, s e hatás növekvő jelentőségét oly korban, amikor a természettudományos-műszaki képzés előtérbe került. Távol állt tőle azonban bárminemű egyoldalúság, hisz szeme előtt az ókori görögség sokoldalúan képzett emberideálja lebegett. Nagy jelentőséget tulajdonított például g mozgáskultúra, a testedzés iskolai fejlesztésének is. Az „ép testben ép lélek" jelmondatra személyesen is példát mutatott, naponta úszott-tornázott majd 80 éves koráig, s járta a hegyeket, míg orvosai mindettől einem tiltották. Foglalkozott a szép magyar beszéd fejlesztésével, kiejtésünk romlásának meggátolásával is. Zeneoktatásunk mai helyzetével — Kodály Zoltán halála után 15 évvel — aligha lehetünk elégedettek. Hiszen a zenetaMtás teljesen hiányzik a tömegeket nevelő iskolatípusokból (szakmunkástanuló-intézetek, szakközépiskolák), s ahol tanítják, többnyire épp a Kodály által lantosnak ítélt élmény hiányzik. Zene: nevelési elképzeléseit azonban az egész világon nagyra értékelik, s remélhetjük, ‘érvéből sikerül még a mainál többet is megvalósítanunk. Breuer János (Következik: 4. A közéleti ember.) Meteoritkráter — főmederben Svéd geológusok a Stockholmtól délnyugatra fekvő Hummeln-tó fenekén egy kráterre bukkantak. Feltételezik, hogy ezt a mélyedést a Föld történetének egy korai szakaszában lehullott meteorit becsapódása okozta. A tó meteoreredetét föltételező elmélet mellett szól az a tény, hogy medrében nagy mennyiségű, omlékony törmelék található, amely agrá- nitalapból származik. Ugyanerre utal a kráter peremes, becsapódásra valló alakja. Annak a feltételezésnek, hogy a kráter vulkáni eredetű, ellentmond az a tény, hogy ezen a környéken á vulkáni tevékenység a kráter keletkezése előtt 500 millió évvel korábban befejeződött. A svéd tudósok azt állítják, hogy ez a Földön található legrégebbi olyan kráter, amely az eddigi ismeretek szerint meteorit becsapódásából keletkezett. műsor 19.W: Kapcsoljuk a Zeneakadémia nagytermét! 30.00: Kodály szava. Irodalmi összeállítás kb.: 21.20: Itzhak Perlman Kreisler- átiratokat hegedül 22.30: Operettmúzeum 22.50: Energia-környezet-építé- szet. I. rész 23.10: Két szimfónia 0.10: Magyar művek rézfúvókra PETŐFI RÁDIÓ: KOSSUTH RÁDIÓ: *.27: Nagy mesterek, — világhírű előadóművészek 3.20: Irodalmi évfordulónaptár 10.05: Diákfélóra 10.35: Új lemezeinkből 11.0«: Csenki Imre: Rapszódia cigány népi dallamokra 11.26: Mikroelektronika a háztartásban 11.41: Jósika Miklós: Emlékirat XV/3. rész 12.45: Filmtükörkép 13.00: Zenekari muzsika 1,3.30: ..Ki a Tisza vizét issza...” 14.19: A hongkongi grófnő 14.30: Daloló családok 1Ő.05: Glenn Gould zongorázik 15.28: Képek és jelképek 16.00: sőtér István: Bűnbeesés 1,6.10: Ooerarészletek 17.05: Olvastam valahol 1*7.125 : H^nökén^k. tlK*-'’sít5sok. 97 nvn7á-t«víilés iJ!Ásóról -18.00: -• -rlv János nótafelvételeiből 8.05: Könnyűzene Berlinből 8.20: Utazás .,Átlagamerikába” 8.35: Napközben 10.00: Zenedélelött 12.35: A népművészet mestereinek felvételeiből 13.00: Kapcsoljuk a pécsi körzet! stúdiót 14.35: Színe-java. Válogatás az elmúlt három évtized... 16.00: Goethe. 1. rész. IS.35: Idősebbek hullámhosszán 17.30: Tanakodó. — A párkapcsolatokról 18.35: Hét végi panoráma 19.55: Slágerlista 20.35: Az ördög sarkantyúja 21.42: Az év legjobb tánczenei felvételei 23.20: A tegnap slágereiből MISKOLCI STÜDIO: 17.00: Hírek. Időjárás, műsoris- m ért')* ás. — 17.05: A Tiszától a Du iá’ . Észak- ma'rvarországi képeslap. (A tartalomból: A testépítő járásbíró. — Halló, itt vagyok. Vendégünk Szilágyi János — vallomás. Beszélgetés Cseh Károly költő-pedagógussal — 15- en egy asztal körül.) Szerkesztő: Antal Magda. — 18.CO: Észak-magyarországi krónika. (Az ország- gyűlésről jelentjük. — Az Egri városi Tanács ülésén a tömeg- közlekedés helyzetét vitatta meg.) — 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ; 8.00: Tévétorna (ism.) 8.05: Iskolatévé: Kémia (Ált. isk. 7. oszt.) Barangolás 8.30: Angol nyelv (Középiskolásoknak) 9.00: Orosz nyelv (Alt. isk. 6. oszt.) Rakéta az erkélyen 9.25: Magyar nyelv (Alt. isk. 2. oszt.) 10.00: Magyar irodalom (Alt. isk. 8. oszt.) 10.25: Földraiz (Ált. isk 7 oszt.) 10.45: Magyar nyelv (Alt. Isk. 3. oszt.) 11.00: Osztályfőnöki óra * (Középiskolásoknak) Csövesek 1. 11.30: Kamera. Hang és látvány 12.00: Világnézet A szerves anyag kialakítása 1*» *>*• K 'núlcóo i* t Tc*^)iot/M’ó • r<|Srivct n«rn ' t # o-,: psztálvföVt/UH *rp. 'ism .) 15.00* Magyar ’rcdalom (Alt isk. 8. oszt. — ism.) 15.20; világnézet l«.oo: Hírek 16.05: Tévébörze _ 17.00: A romahegyi villa vendégei. Hippi Rónai József 17.30: Képújság 17.35: Az Országházból jelentjük . . . 18.25: Reklám 18.40: Tévétorna 18.45: Esti mese 19.00: Kapcsoljuk a Zeneakadémia nagytermét Emlékhangverseny Kodály Zoltán születése 100. évfordulójának tiszteletére Közben: Kb. 20.00: Tv-híradó i Kb. 21.20: Panoráma 22.20: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR: 19.10: Sorstársak. A pécsi körzeti stúdió rehabilitációs fóruma (ism.) 19.40: Unser Bildschirm — A mi kénernyőnk. 20.00: Gólyavári esték 20.45: Telesoort 21.10: Tv-híradó 2. 21.30: Reklám 21.35: Acélkaraván. , Magyarul beszélő amerikai film 23.45: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.10; Fsti niese 1 o o; ^v-hír^ó 20 lj: \ N «■?!: •s«lád - Xs' é filmsorozat — la, rész 81.03: Izvesztyija Kupa. Jégkorongtorna. Svédország —Csehszlovákia mérkőzés egy része felvételről 82.00: Ez történt 24 óra alatt 82.1ä: Az ember és a gyógyszerek — 2. rész. 22.40: Hírek 8. MŰSOR: 80.00: Giacomo Puccini: Tescs — az opera tv-változata 81.30: Időszerű események 82.00: Laboa laboratórium — ismeretterjesztő magazin MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Háromnegyed 6 és 8: Az éretlenek. Színes francia iilmvigjáték. — Balassagyarmati Madách: Háromnegyed li és 8: Meztelenek és bolondok Színes, szinkronizált USA fümvigjáték. Iskolamozi: Ménes- vazda. — pásztó: Elvis Presley. Színes, zenés amerikai film. — Késág: A bold. 1—II. Színes olasz fi'mdráma. — Szécsény: Szamurájok és banditák. I—II. Színes japán kalandfilm — Kis- terjenye: vörös föld. Színes, magyar film. — Nagylóe: Nyom nélkül. Színes magyar bűnügyi film. 4 NOGRAD - 1982. december 16., csütörtök NAHODKA DECEMBER 15., SZERDA 18.40 h.
