Nógrád. 1982. december (38. évfolyam. 282-306. szám)
1982-12-16 / 295. szám
levelezőink jelentik TELJESÍTETTÉK ÉVES VÁLLALÁSUKAT JOBBÁGYIBAN A jobbágyi 46. sz. ÁFÉSZ Vegyesbolt dolgozói 1974-ben alakítottak szocialista brigádot Vörös Csillag néven, melynek vezetője Juhász Gálomé. Megalakulásuk óta a brigád minden évben méltónak bizonyult a brigádcím elnyerésére, így a legalacsonyabb fokozatú elismeréstől, az oklevéltől az arany fokozatig is eljutottak. Ebben az évben is megpályázták az arany fokosat elnyerését. A női szocialista brigád munkájára jellemző, , hogy éves tervüket már december első hetében teljesítették. Szakmai és politikai továbbképzéseken is aktívak, mindenről van véleményük, javaslatuk. A forgalom növelése érdekében például a nyári hónapokban a sport- és egyéb kulturális rendezvények színhelyére kivonultak áruikkal. Decemberben pedig Télapó-csomagokat az intézmények megrendelésére is készíteni vállaltak. Segítik a szakmunkástanulóikat, szakmai ismereteiket nem titkolják, átadják a fiataloknak. Szabadság vagy betegség esetén sem kérnek a központtól plusz munkaerőt, ők maguk oldják meg, ilyenkor többet vállalva a bolti munkából. A vevők a bolt dolgozóinak, vezetőinek udvarias és figyelmes magatartásét több esetben a brigádnaplóba rögzítették. Vincze Jánosné, a Pásztó és Vidéke ÁFÉSZ központ dolgozója, a brigád patrónusa elmondotta. hogy ez a brigád a jól végzett munka gyümölcseként több ízben részesült dicséretben, jutalomban a szövetkezet yezetésétől. S nem véletlen, hogy most, amikor éves vállalásukat — fofgalmi tervüket — teljesítették, a nyilvánosság előtt is szólunk a Vörös Csillag Szocialista Brigád munkájáról. Dicséretet érdemelnek! — szűcs — NYUGDÍJASOK KÖSZÖNTÉSE PÁSZTÓN Az 1981/82-es években Pásztó vasútállomás létszámából Kerek István forgalmi szolgálattevő, Kupecz András térközőr, Kiss József, Kotroczó József és Sztáncsik István váltókezelő hosszú, több évtizedes vasúti szolgálattal vonult nyugdíjba. Az állomás politikai, társadalmi és gazdaság- vezetése nevében Tóth István állomásfőnök köszönte meg mind az öt nyugdíjasnak hosz- szú vasúti szolgálatát. Az ünnepségen az állomás dolgozói ajándékokkal is kedveskedtek, mely igen jó érzést váltott ki az ünnepeltek körében. Összeállította: Tóth Jolán Kötelező gyógykezelés alkoholistáknak Új rendeletet alkotott az Elnöki Tanács, az alkoholisták kötelező intézeti gyógy- icezeleséröl, mely 19113. január 1-től lép életbe. Az alkoholizmus elleni küzdelemre eddig is többféle jogszabály adott módot. Ezek közé tartozik az 1974-től érvényes törvényerejű rendelet, amelyben előírták, hogy a társadalomra veszélyes életmódot folytató alkoholistát már akkor is gyógyítani kell, ha nem követett el bűncselekményt, s ilyenkor a kötelező intézeti gyógykezelést polgári bíróság rendelheti el. Az új büntető törvénykönyv pedig lehetővé tette, hogy a bíróság a büntetőeljárásban kötelezze — hat hónapot meg nem haladó szabadságvesztés, vagy ennél enyhébb büntetés heiyett — munkaterápiás intézeti kezelésre azt, akinek bűncselekménye alkoholista életmódjával függ össze. A polgári és a büntetőbíróság által elrendelt gyógykezelést ugyanabban az intézetben hajtják végre: a munka- terápiás intézet Nagyfán működik. A jogszabályi rendelkezések eddig csak a polgári bíróság által elrendelt gyógykezelésről szóltak. Ezért vált szükségessé az új törvényerejű rendelet. egybefoglalva olyan előírásokat, amelyek mind a polgári, mind a büntetőeljárásban elrendelt gyógykezelésre vonatkoznak. Természetesen az új rendelet érvénybe lépésekor a korábbi szabályok érvényüket vesztik. Az intézeti kezelés elrendelésére az eljárást az alkoholista lakóhelye, vagy munkahelye szerint illetékes tanács egészségügyi szakigazgatási szervénél bármely állami szerv, szövetkezet, társadalmi szervezet, illetőleg az alkoholista által veszélyeztetett személy kezdeményezheti. Törvényességi garancia, hogy kötelező a döntés előtt igazságügyi orvosszakértő meghallgatása. Az intézeti kezelést bíróság rendelheti el. A kezelés alatt — amely legfeljebb két évig tarthat a beutalt munkaviszonya, avagy szövetkezeti tagságán alapuló jogai és kötelezettségei szünetelnek, a munka-, illetve a szövetkezeti tagsági viszonyoan töltött Idő számításánál azonban figyelembe kell venni az intéseiben töltött időt. á. z. Még mindig „zebra"-ügyben! Sajnos a gyakorlat mindig megcáfolja az egyes intézkedések tévedését. Ilyen téve- déses intézkedést bizonyít a gyakorlat. Ugyanis október 8-án egészségügyi okok miatt kellett a salgótarjáni rendelő- intézetbe mennem. Dolgom végeztével nem sajnáltam az időt, körülbelül egy órát nézelődéssel töltöttem. Ez idő alatt a gyalogosok a régi átkelőhelyet vették igénybe, mindössze egyetlen gyalogos az újat. Figyeltem a járműveket is. Igen udvariasak voltak. Türelmesen bevárták az egész Lapunk 1982. november 18-1 számának Olvasók fórumában közöltük „Lássák el a vasút jegykezelőit utasok könyvével” c. olvasói levelet, melynek nyomán a MÁV Budapesti Igazgatósága vizsgálatot indított. Megállapításaikat az alábbiakban hozzuk olvasóink szíves tudomására. — Hatáskörünkből adódóan érdemben csak a panaszos által október 31-én igénybe vett Budapest Keleti pályaudvarról 17 óra 25 perckor indult 9106. sz. vonat előfűtésévei van módunk foglalkozni. Ezzel kapcsolatban megállapítottuk. hogy a kérdéses napon az előírtaktól eltérően a vonat előfűtését az induló vágányon, indulás előtt 60 perccel kezdték meg. A panaszos által igénybe vett kocsi nem utasátkelést. Gondolom ezek a józan gondolkodású vezetők csoportjához tartoznak. Úgy un is nekik itt rövidebb időt kell várniuk, mert az új zebrán a gyalogososzlop legalább 15—20 méterrel is megnő. A gyengébbek, az öregek, valamint a gyermekekkel közlekedők lemaradnak s így a gyalogososzlop hossza bővül. Ez a járművek várakozási idejét megnyújtja. A megoldás szerintem az lenne, hogy felülvizsgálják a zebra áthelyezését a betegek és a kisgyermekekkel haladók érdekében! kellő fűtöttsége feltehetően ennek a következménye. Egyik fő feladatunk, célunk az utazóközönség igényeinek optimális kielégítése. Következésképpen utasítottuk Budapest Keleti pályaudvar üzemfőnökséget, hogy a jövőben az eddigieknél nagyobb gondot fordítson a személyszállító vonatok előkészítésére, ezen belül azok kellő el őf ütésére. Ami a panaszos javaslatát illeti, tájékoztatásul közöljük, hogy a vasút területén valamennyi állomás el van látva panaszkönyvvel, ezért a jegyvizsgálókat — pár ezer fő — nem lenne célszerű ilyen könyvvel ellátni. Az utazásnál ért kellemetlenségért utasunk szíves elnézését kérjük! Hajlandó vagyok részt venni egy helyszíni szemlén tartandó megbeszélésen. Ügy gondolom ez a zebra más elbírálást érdemel, mint az egyéb helyen kijelölt átkelőhelyek. Tisztelettel! Marosi István S.-tarján, Rákóczi út 8. V. 3. KÖSZÖNET A FELEJTHETETLEN ÜTÉRT A Nagy Októberi ^ Szocialista Forradalom győzelmének 65. évfordulója alkalmából az IBUSZ—INTURISZT szervezésében (november 10—20. között) 350 fő részvételével Nógrád megyei delegációnk megismerte Kijev— Leningrad—Moszkva hős városokat, lerótta kegyeletét az életüket áldozó hős szovjet katonák emlékműveinél. Meggyőződtünk a szovjet nép építőmunkájáról- láthattuk, hogy a fasiszták által lerombolt városok újjáépültek, fejlesztik iparukat, a lerombolt műemlékeket restaurálják, Békében, boldogan élnek, és büszkék arra, hogy a nagy szovjet nép fiai. Köszönettel tartozunk a Béke és Barátság vonatot szervező IBUSZ—INTURISZT dolgozóinak, munkatársainak, akik lehetővé tették, hogy a rendelkezésre álló idő alatt minél többet ismerjünk meg a szovjet emberek hétköznapi békés munkájáról városairól, műemlékeiről. Köszönünk mindent! Nándori Ferenc, a csoport politikai vezetője Magyarnándor Á MÁV Budapesti Igazgatósága közli Panaszkodhat az állomáson Szabad idejükben szívesen gyűlnek össze egy-cgy szobában, énekelnek és gitároznak a balassagyarmati Geisler Eta Leánykollégium lakói. Képünkön: Kelemen Beáta és két lársa — mindhárman a Szántó Kovács János Szakközépiskola óvónőképző tagozat tanulói — az iskolai munkához szükséges gyermekdalokat tanulnak. (rigó) Szerkesztő* üzenetek E. J. (Érsekvadkert), 3. J.-né (Ságújfalu), valamint névtelen levélírónknak (Ságúj- falu) üzenjük, hogy panaszukat az illetékesekhez továbbítottuk, azok kivizsgálását kértük. Amint az eredményről tájékoztatást kapunk, úgy panaszukra lapunkban vtsz- szatérünk. Kérjük türelmüket. Megtisztelő bizalmukért köszönetét mondunk. * Sz. Tamásné (Salgótarján, Beszterce-lakótelep): Két héttel ezelőtt Szerkesztői üzenet rovatunkban kértük közölje velünk teljes nevét és lakcímé1. Ennek Irányában — nr- val ezeket a mai nang nélkülözzük —• sajnos nem tudjuk konkrét válaszunkat önnek továbbítani. Várjuk levelét! A Salgótarjáni Ingatlankezelő Vállalat távfűtési üzeme biztosítja a megyeszékhely távfűtését, melyre a nyáron a különböző berendezések cseréjével és átvizsgálásával felkészültek. Salgótarján ellátására 2500 köbméter vízmennyiséget keringtetnek, mely a rendszer nagyságára is utal. Képünkön az closztóállomás egy részlete látható. Fizetett szabadság „Kilépett” bejegyzés után P. Károly nagybátonyi olvasónk előző munkahelyéről „Kilépett” munkakönyvi bejegyzéssel távozott. Munkahely-változtatása előtt összesen 8 évet1 dóig ózott, így 16 munkanap fizetett szabadságra volt jogosult. Üj munkahelyén viszont csak 15 munkanapot szándékoztak adni, annak ellenére, hogy azóta megnövekedett az alapszabadság napjainak száma 12 napról 15 napra. Ez a szabálytalanság most tudódott ki, amikor az évi szabadságot számolták annak érdekében, hogy hány napra számíthat még ebben az évben. Helyesen számolta-e vállalata a szabadságát, kérdezi olvasónk. Ez év január elsejétől valóban változott a fizetett szabadság számolásának szabálya. Régebben egy naptári évre 12 munkanap alap- és minden munkaviszonyban töltött két év után egy nap pótszabadság járt a dolgozónak, amely az évi 24 napot, nem haladhatta meg. Ekkor azonban a szabadszombatokat is bele kellett számolni a kiadott szabadságok napjai közé, ami 'azt jelentette, hogy lényegében 20 napot tölthetett fizetett szabadságon, mert a négy szabadszombatot a szabadság napjaiból le kellett vonni. Ez év január 1-től hatályba lépett jogszabálymódosítás szerint az évi alapszabadságot felemelték 15 napra, viszont alapszabadság nem munkaviszonyban töltött minden két év után, hanem három év után jár egy-egy munkanap, az évi 24 munkanapot azonban most sem haladhatja meg a szabadság napjainak a száma. A különbség, hogy azóta a szabadszombatokat a sza- szabadság napjai közé beszámítani, vagyis az összes szabadság napjaiból levonni nem lehet. Nem változott az a szabáíy mely szerint, ha a dolgozó munkaviszonya fegyelmi elbocsátással szűnt meg, vagy azt a dolgozó jogellenesen szüntette meg, akkor .„Kilépett” bejegyzést írnak a munkakönyvbe. Ami azt jelenti, hogy a dolgozó a „Kilépeti” bejegyzéstől' számított három évig a bejegyzés előtti munka- viszonyait a pótszabadság számításánál figyelembe venni nem lehet. Olvasónk tehát a kilépés ellenére is jól járt mert így évi 15 munkanap alapszabadságra jogosult, amely jogszabálymódosítás hiányában csak 12 nap lett volna. Vállalata tehát a szabadság számításánál jogsértést nem követett el. Építkezéshez fizetés nél- ' küli szabadság igénylése K. Péter ludányhalászi olvasónk ez évben családi lakóház építéséhez fogott úgy, hogy a jövő évben már be is szeretne költözni családjával, az új lakóházba. Az építkezés azonban sok időt igényel, amelyet a rendes szabadságból megoldani nem tud. Köteles-e a vállalat erre a célra fizetés nélküli szabadságot adni, illetve előfeltétel-e a fizetés nélküli szabadságnak a rendes szabadság letöltése, kérdezi olvasónk. Hatályos jogszabályaink meghatározzák azokat az eseteket, amikor a fizetés nélküli szabadság megadása kötelező. Ezeket azonban kizárólag a gyermek ápolásával, gondozásával kapcsolatos esetekben teszik kötelezővé a jogszabályok, amikor a vállalat nem is vitathatja a fizetés nélküli szabadság jogosságát. Ha ugyanis a dolgozó igényli a fizetés nélküli szabadságot és az ehhez előírt törvényes feltételekkel rendelkezik, a vállalat köteles megadni még akkor is, ha a fizetés nélküli szabadság tartamára a dolgozó gyesben nem részesül. Minden más esetben a szakszervezeti bizalmi javaslata alapján a vállalat dönti el, hogy az igénylőnek adjon, vagy ne adjon fizetés nélküli szabadságot. Sajnos ebbe a körbe tartozik az építkezés is, mint a fizetés nélküli szabadság igénylésének az indoka. A jogszabály tehát nem zárja ki a fizetés nélküli szabadság megadását, de nem is teszi kötelezővé. Meg kell azoDban jegyeznem, hogy a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság időtartamát munkaviszonyként sem a munkajog, sem a társadalom- biztosítási jog szempontjából figyelembe venni nem lehet. Második kérdésre megnyugtató választ adhatok. A fizetés nélküli szabadság megadásának ugyanis soha nem volt előfeltétele a rendes évi szabadság előzetes letöltése. Tehát akkor is adható, ha a dolgozónak még az egész évi szabadsága megvan. Dr. Jónás Sándor NÓGRÁD - 1982. december 16., csütörtök £