Nógrád. 1982. december (38. évfolyam. 282-306. szám)
1982-12-15 / 294. szám
Bejtvények nélkül.J Kodály Zollán arcképéhez (2.) Utószó egy ünnepséghez Lapunkban egy tudósítás néhány sora adta hírül, hogy december 4-én a TIT salgótarjáni székháziban került sor a „Körutazás Kemerovó- ban” című rejtvényjáték díjátadó ünnepségére. (A NÓG- RÁD október 9-i számában meghirdetett négv fordulós rejtvényjáték eredményit már korábban, november 6-i számunkban közöltük.) Nern lehet feladatunk a rejtvényjáték értékelése, ne úgy véljük a díjátadó ünnepség légköre, az ott elhangzott gondolatok indokolttá teszik, hogy bővebben szóljunk az eseményről. Mindenekelőtt azért, mert jólesően. tapasztaltuk igazolását annak, hogy a rejtvényjáték jellege meghatározta végső aktusának jellegét is. Mint ismeretes lapunk Nógrád megye és a szovjetünióbeli Kemerovo terület kapcsolatának másfél évtizedes évfordulója alkalmából hirdette meg a szellemi körutazást Kemerovóba. Magyarán tehát a barátság jegyében született az ötlet, és — a jelenlévők lehetnek megmondhatói — a díjátadó ünnepség is több volt protokolláris eseménynél. Ebben elsődlegesen kétségkívül a díjátadó ünnepség vendégeinek jelenléte játszott szerepet. Az ünnepségen ugyanis részt vettek a megyénkben tartózkodott keme- rovói delegáció tagjai is; Va- szilij Ivanovics Szitnyikov, az SZKP Kemerovo területi Bizottságának titkára, Hja Fjodorovics Kopilov, a területi pártbizottság osztályvezetője és Vitalij Vaszilijevics Ba- nyikov a kemerovoi állami Könyvkiadó igazgatója, a szovjet újságíró-szövetség Kemerovo területi szervezetének elnöke. Bár a díjátadó ünnepségre csak a nyerteseket volt lehetőségünk meghívni, a kemerovoi vendégek gratulációját ezúton szeretnénk tolmácsolni a rejtvényjáték valamennyi eredményes megfejtőjének. Ami a rejtvény-játékban részt vett olvasók meglepően magas számát illeti, abban alighanem azok a tényezők játszottak szelepet, melyekről az ünnepi köszöntőben is szó esett: „ ... Tizenöt esztendeje annak hogy a távoli hatalmas Szibéria kemerovoi területen és Magyarország legkisebb ntegyéjében — Nógrád- ban — élő, munkálkodó emberek barátsága megszületett. .. S, ahogy múltak az esztendők, barátságunk úgy lett mélyebb, erősebb. Ma már nem csak a pártmunkások, az állami szervek, társadalmi és tömegszervezetek képviselői tudják hol van Kemerovo, hogyan élnék, hogyan boldogulnak a kemerovoi emberek. Ipari és mezőgazdasági üzemek, intézmények dolgozói kerestek és találtak egymással gyülmölesö- ző munkakapcsolatot, s a barátságvonatok, repülőgépek sok száz nógrádi dolgozót repítettek az elmúlt években Kemerovóba.” A díjátadást követő beszéK getés során — mintegy a fentiek igazolásaként — kiderült, hogy a rejtvényjáték nyertesei közül is jártak már ketten Kemerovóba. Jövőre, a játék fődíjának nyerteseként Földi Márta szécsényi és Szálkái Szabó József salgótarjáni olvasffnk teszi meg a hosszú utat az IBUSZ Nógrád megyei irodájának, illetve a KISZ Nógrád megyei bi- ságának jóvoltából. S, ha már a díjaknál tartunk, az ünnepséggel kapcsolatban még egy dolgot feltétlenül hangsúlyoznunk kell. Nevezetesen a megye vállalatainak, intézményeinek hozzáállását rejtvényjátékunkhoz. Túl azon, hogy számos nagyüzem intézmény ajánlott fel értékes díjakat, a december 4-1 ünnepségen első számú vezetőik adták át ezeket a szerencsés nyerteseknek. Aligha tévedünk, amikor feltételezzük; ez a gesztus is túlmutat önmagán... A „Körutazás Kemerovó- ban” című rejtvényjáték immár végleg lezárult. Tudjuk, barátság csak egymást jól ismerők között lehet tartós. Na rejtvényjátékunk bővítette olvasóink ismereteit testvérmegyénkről, avagy újabb ismeretek megszerzésére késztette olvasóinkat, akkor „körutazásunk” nyertese nem néhány szerencsés rejtvényfejtö volt csupán, hanem mindenekelőtt barátságunk szálai erősödtek általa. ÖJ KÖNYVEK LassaaM*it»<an*)nriBt^ «Hg van Magyarorsiaann cűyan csatád, melynek karácsonyfája alatt ne lenne ott a könyv. A karácsonyi könyvvásárrá természetesen másként készülnek fei kiadósok, mint pékiául az ünnepi könyvhétre. Nincs hivatalos lista, és nem a mai magyar irodalom újdonságainak bemutatása aa elsődleges cél. Kiadóink közel másfél száz kötetet ígérnek a téli könyvvásárra. Újdonságokat és új kiadásokat egyaránt — az irodalom, a művészetek, a tudományok szinte minden ágából — első helyen szerepeltetve a gyerekeknek szóló kiadványokat. A magyar szépirodalom választéka felülmúlja várakozásunkat, hiszen az élen két olyan, új magyar regény áll, amely mai irodalmunk kiemelkedő alkotása. Karinthy Rrm WBS-bo« trta meg a Budapesti tavaszt, mely a felszabadulás utáni magyar társadalom átalakulását, bonyolultságát fedte fel, regényben elsőként ábrázolva a háború utáni munkásosztályt Most közel harminc évvel később a Budapesti őszt irta meg huszonöt évvel az események után. Regénye 1966 októberében játszódik. Főhőse Páhy Gyula egy művelődési ház igazgatója. Páhy mintegy narrátorként hányódik az események sodrában, szemtanúja szinte mindennek, de eleinte nem áll sem az egyik, sem a másik oldalra. Sokáig nem ért semmit, csak peregnek előtte az események, Téli könyvvásár s arra. megy, amerre hívják. Kihozza apját a börtönből, aki horthysta katonatisztként működött a felszabadulás előtt, s hasonló szellemben van ott a Köztársaság téren is. Páhy nem W5 senkire, mert eleve nem is szeret lőni, meg nem is nagyon igazodik el a tragikus események közepette. Egyetlen golyóval lő csupán — az apját öli meg. A közelmúltról, történelmi jelentőségű eseményekről regényt írni nem kié felelősség. „Regényt írek, nem történelem- könyvet — írja t. fülszövegben a szerző. — Arra biztatnám az olvasót, hogy munkámon a mélyebb epikai hitelességet kérje számon, a kor fő indulatainak és mozgalmainak felidézését”. Aligha kétséges, hogy közelmúltunk egyik történelmileg legtragikusabb eseményéhez nyúlt Karinthy Ferenc azzal as írói talentummal, melyet néhány évtizede kedvel a magyar olvasó. A téli könyvvásár másik nagy újdonsága Kertész Ákos Családi ház manzárddal című regénye. melyet a Kortársban már folytatásokban olvashattunk. Burián Károly főművezető a becsületesség, a segítőkészség, a szorgalom mintaképe. Példás családi életet él. Támogatja az elesetteket, segít egy apátian-anyátlaii árván, a későbbi alkoholistán, illetve a még későbbi matematikai zsenin. A végén mégis iszonyú tettet hajt végre; felgyújtja nehéz, keserves munkával felépített házát. Mi késztette erre miként alakulhatott így egy értékes ember sorsa? A Makra című regény hasonlóan tragikusan végződik. A sorsok szövevényesek, s úgy tűnik, Kertész regényeiben, hogy éppen a jobb sorsra érdemes hősök buknak el a legértelmetleneb- bül. Kertész Ákos regénye izgalmas könyv, nem történet, hanem krónika egy olyan emberről, típusról, akit jósága, belátása veszet az önpusztításba. Az újdonságok mellett jó néhány olyan kötetet is ajándékozhatunk olvasni szerető barátainknak, melyek már napvilágot láttak, de új kiá adásuk régi hiányt pótol. Bárány Tamás három regényét adta ki a szépirodalmi Kiadó Zsonglőrök elmen. E három nagy sikerű művet az köti össze, hogy mindháromnak szélhámos a főhőse. A Fényes rokonságé a hazalátogató kis táncosnő, aki pestről indult el, hogy meghódítsa a világot jelentő deszkákat. A Rendhagyó feltámadásé egy ifjú irodalomtörténész, aki szenzációs felfedezéssel lepi meg a tudományt. A Nagy idők tanúja című regényéé pedig egy öreg, aki két elvet akart és tudott megtartani hatvan éven keresztül: munkával ne szennyezze be a kezét, és soha ne vigye el a rendőrség. Bárány szélhámos trilógiája valóban élvezetes olvasmány azon felül, hogy szinte az utóbbi fél század történelme elevenedik meg előttünk. A tudós kutató A tudósra emlékezve elsősorban a népzenegyűjtő és -rendszerező Kodály alakja tűnik elő, s joggal, noha tudományos munkássága sokkalta szerteágazóbb volt, egyetlen szakterület azt ki nem sajátíthatja. Szolgálóktól, s —, mint Kodály írta később — „mezítlábas pajtásaitól” kisgyermek kén., elemi iskolás kisdiákként hallott hép- dalt először. 1896-ban, a millenniumi kiállításon Budapesten járván, látta Vikár Béla népdalgyűjtéséből a Fehér László-balladát. Zenésznek- tud ósnak egyszerre tanult Budapesten 1900-tól, vállalva a kettős tanulmányok roppant terhét Tudományos pályájának meghatározó eleme, hogy Kodály nem egyszerű bölcsészhallgatója volt az egyetemnek, hanem Eötvös- kollégistaként olyan intézménybe került, amely szellemi kiválóságok, akadémikusok, tanszékvezető profesz- szorok egész sorát adta az országnak. Kodály ugyan magyar—német szakra iratkozott be, a kollégium azonban a francia kultúra fellegvára volt. A zeneszerző Kodály német zenei hegemónia ellen fordult lázadásának gyökerei alighanem bölcsészéveire nyúlnak vissza, oly korba, amikor kompozíciói nagyrészt Brahms hatását viselik magukon. Anyagot gyújtván doktori disszertációjához, A magyar népdal strófa-szerkezete című dolgozathoz (1906), nem érte be a kevés és többnyire romlott formájú népdalt tartalmazó múlt századi kiadványok tanulmányozásával, 1903-tól rendszeresen bejárt a Nemzeti Múzeumba, hol Vikár Béla népzenei fonográfgyűjteményét (vagyis hangfelvételeit) őrizték. Történelmi érdeme Vikár Bélának, hogy a világon elsőként használta népdalgyűjtésre Edison találmányát, a fonográfot, az első hangrögzítő berendezést (nem lévén muzsikus, lekottázni már nem tudta a gazdag zsákmányt). Kodálynak nem okozott ez nehézséget 1905-től pedig maga is elindult falvakat járni, népdalt gyűjteni jegyzetfüzettel, vagy a sok kilót nyomó súlyos fonográffal. A természetért, a hegyekért rajongó fiatal muzsikus vállalta a népdalgyűjtéssel járó vándorlást a sok törődést- fáradságot (a természet élménye későbbi Kodály-művek egész sorában jelenik meg majd). Csakhamar megjelentek nyomtatásban Kodály gyűjtésének első darabjai. Ezenközben itthon, s külföldön számtalan népdalgyűjteményt tanulmányozott, megismerte 3 finn Ilmari Krohn rendszerezési szisztémáját, hatalmas nemzetközi népzenei műveltségre tett szert. A Bartókkal, s néhány lelkes fiatalabb muzsikussal közösen végzett gyűjtőmunka igen eredményes volt. 1913-ban Kodály szövegezte meg, s Bartókkal közösen jelentette meg Az új egyetemes népdalgyűjtemény tervezetét. A vállalkozás részletes ismertetése előtt a lényeget így foglalta össze Ko- dály-' „Tervünk: a magyar népdalok és népzeneművek lehetőségig teljes, szigorúan kritikai, pontos kiadása, egy monumentális, magyar <►Corpus Musicae Populáris« (Népzene Tára) szerkesztése”. A terv megvalósítására nem volt pénz akkor, jóllehet „csupán” körülbelül 3500 dallam várt kiadásra (mára az anyag mintegy 100 000-re gyarapodott). A Magyar Népzene Tára első kötete Bartók posztumusz és Kodály aktív főszerkesztői irányításával 1951-ben jelenhetett meg. A kutató Kodály számára a népdal nemcsupán folklorista érdeklődésének tudományos terepe volt. „A székely dalokból és a hozzájuk többé-kevés'bé közelálló más régi dallamainkból lassan- kint feldereng egy egységes magyar zenei nyelv képe, egy tradíciótól keményre csiszolt, monumentális stílusé, amely, ha darabokban hever- téből összeszedjük és eggyé illesztjük, még nagy fejlődés indítója lehet” — írja 1919- ben, tehát művészi alkotó erőként jellemezte a népzenét. A folklorista tollát a neszerző vezette. Felismerte, hogy a népdal nem önmagában, hanem teljes életével, funkcióival egyetemben tanulmányozandó, s e stúdiummal végeredményben évekkel, évtizedekkel előtte járt a 30-as évek falukutató népi íróinak. Felismerte, hogy a népzene a magyar zenetörténet elsüllyedt évszázadainak dokumentarista őri- ző.ie. Néprajz és zenetörténet összefüggéseit ezért kutatta fáradhatatlanul, s vált népzenegyűjtőből zenetörténész- szé és folytatva az Eötvös- kollégiumíól kapott indíttatást, irodalomtörténésszé is. S mind e tudományos tapasztalat Kodály zeneműveiben is lecsapódott, tehát egyrészt a zeneszerző vezette a kutatót, másrészt a tudós hatalmas ismeretanyaga a zeneszerzőt. „Ha nem tanulmányoztam volna a régi magyar irodalmat, sose írtam volna meg a Psalmust, mert nem találtam volna rá a szövegére” — mondotta Kodály. De ha nem tanulmányozta volna népies műzenénk remekeit, a verbunkosmuzsikát. a Háry János Intermezzójának délceg muzsikájával meg a Galántai táncokkal lennénk szegényebbek. Népzenénk titkait, múltját kutatva jutott el Kodály ahhoz a felismeréshez, hogy a Szovjetunióban éló nyelvi rokonaink, az Urál táji kicsiny népek dalai szerkezetükben rokonok a magyar népzene ősi rétegével. Igen nagy szolgálatokat tett ezzel az összehasonlító népzenetudománynak. Egész munkamódszerét hihetetlen aprólékosság jellemezte, végtelen precizitás, egy-egy téma teljes nemzetközi kdadványanyagának ismerete. Százszor is ellenőrzött minden szót, megjegyzést, mielőtt kiadta volna a kezéből. Ha úgy vélte, a bizonyító anyag mennyisége —, vagy minősége — nem elegendő, inkább várt egy-egy felismerésének közreadásával, vagy feltételes módban fogalmazott. Tudományos munkássága hivatalos megbecsülést, támogatást csupán 1945 után kaipott. Az életmű elismerésének jele volt, hogy az újjáépítés nehéz éveiben Kodály Zoltánt választotta elnökéül a Magyar Tudományos Akadémia, a kutatás elismerése, hogy az Akadémia létrehozta, s vezetésére bízta az 50-es évek népzenekutató csoportját. Breucr János (Következik: 3. „Hangok nagy tanárja”.) Jövőre is fesz ÁB-bébi Az új esztendő első órájában születő budapesti és vidéki újszülöttek között, az elmúlt évekhez hasonlóan 20—20 ezer forintos életbiztosítási kötvényt sorsol ki az Állami Biztosító. A sorsoláson azok az újszülöttek vesznek részt, akik 1983. január elsején 0 és 1 óra között születnek, s erről hajnali 2 óráig az eddigi gyakorlathoz hasonlóan a megadott telefonszámon a kórház tájékoztatja a biztosító központját. Ugyancsak január elsején fizetik ki az életbiztosítás összegét az 1965-ös évi ÁB-bé- biknek, akik 1983-ban töltik be 18. életévüket. Ezúttal Kovács Gabriella budapesti és Rigó András madarasi lakosok kapják kézhez az ajándékkötvény összegét, 21 648 forintot. Azok az ÁB-bébik, akik 1983, január elsején kapják a kötvényt, 2001-ben január elsejei hatállyal személyenkét 28 564 forintot vesznek fel majd (MTI) TRÉFÁK — Mikor ment át az utca túlsó oldalára?! — kiáltja az egyik gyalogos a másiknak — Sohasem mentem át. Én ezen az oldalon születtem! * — Főúr, ez a hal büdös. — Lehetetlen kérem, ez a hal frissen jön az Északi-tengerről. — Lehet, de akkor gyalog kutyagolt! KOSSUTH RADIO: 8.27: Világablak 9.08: XVIII. századi olasz zeneszerzők műveiből 10.05: Hangos, zenés olvasókönyv 10.35: Válaszolunk hallgatóinknak 10.50: Népdalok 31.12: Goethe és a muzsika 12.45: Házunk tája 13.00: Operaslágerek 13.30: Kritikusok fóruma 13.40: Dzsesszmelódlák 14.29: Kagylózene — Jánoshalmán 15.03: Benedek a törvény előtt 15.28: A7 MR 10—14 különkiadása 16.86: Schumann: Hat románc Op. 68. 17.05: Az „i”-röl a pont 17.30: Pátria. — Népzenei hanglemezsorozat 17.46: Donizetti: Lammermoorl Lucia. — Jelenet és Lucia áriája az I. íelvonásból 19.30: Bizet: Szimfónia 20.00: Az új születése 20.30: Jónás Mátyás népi zenekara játszik íl.05: A magyar művelődés századai 22.20: Utazás „Atlagamerikába” 22.30: Gitármuzsika 22.45: Miért éppen ezeket? 23.00: A koldusdiák PETŐFI RADIO: 0.10: Várkonyi Mátyás tárcdalai- ból 8.35: Idősebbek hullámhosszán 9.30: Népszerű operakettösök 10.00: Zenedélelőtt 12.05: Népdalok a Dunántúlról 12.35: Tánczenei koktél 13.30: Színes szőttes 14.00: A Petőfi r$dió zenés délutánja 4 NÓGRÁD — 1982. december 15., szerda j 16.00: Mindenki iskolája 16.40: A Válasz melléklete 17.10: Koncz Zsuzsa énekel 17.30: ötödik sebesség 18.35: Külföldről érkezett 18.55: La Mancha lovagja 19.35: Prizma 19.45: A Dire Straits együttes felvételeiből 20.45: A Rádió Kabarészinháza novemberi bemutatójának Ismétlése 21.55: Gratulálunk. Látogatóban Verőci Zsuzsánál 22.30: Antinosztalgiáim. Földényi Ervin műsora 23.20 : 40 perc Dave Brubeckkel. MISKOLCI STÜDIO: 17.00: Hírek, időjárás, műsorismertetés. — 17.03: Hangversenykrónika. — 17.20: Ablak az országra. Fodor László jegyzete. — 17.30: Index. Gazdaságpolitikai magazin. (A tartalomból: Több vagon, kevesebb álláspénz — importmegtakarítás az LKM-ben — év vége előtt a hevesi tsz-ekröl.) Felelős szerkesztő: Paulovits Aaoston. Szerkesztő: Tolnai Attila. — Sport. — 18.00: Északmagyarországi krónika. (Ülést tartott az MSZMP Miskolc városi Bizottsága. Az SZMT Heves megyei elnöksége a lakóház-felújítás és -karbantartás segítéséről tárgyal.) — 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.0(1: Tévétorna (ism.) 8.05: Iskolatévé: Földrajz 8.25: Francia nyelv o 00: Magyar irodalom (Ált. isk. alsó tagozat) A három kívánság 9.35: Fizikai kísérletek 9.50: Stop! Közlekedj okosan! 10.00: Delta 10.25: Sam és Sally. Francia tévéfilmsorozat: Bedelia (ism.) 11.20: Bohócok. artisták és társaik. Francia film (ism.) 11.45: Képújság 14.05: Iskolatévé: Magyar Irodalom (ism.) 14.40: Földrajz (Ism.) 15.00: Francia nvelv (Ism.) 15.15: Kamera. Hang és látvány (ism.) 1.3.45: Képmagnrtsok figyelem. Mo—inmílsor 'tsm.) ts.20: Hírek 16.35: Képúiség 16.30: A Közönségszolgálat tájékoztatója 16.35: Szovjet est. Bevezető 16.45: Népdal és balalajka Folklórműsor 17.00: így pihenünk. Rövidfilm 17.30: a Kreml ősi falainál. Kis- ftlm 17.40: Klsfilmek gyerekeknek! 18.10: Tisztelet Üzbegiszténnak. Dokumentumfilm Szamarkand 18.40: Nahodka. — Kapu az óceánra. 19.10: Tévétorna 19.15: festi mese 19.101 Tv-nlradó 20.00: Bevezető 20.05: Moszkva nem hisz a köny- nyeknek. Magyarul beszélő szovjet film 1—2. rész (14 éven felülieknek!) 22.25: Tv-hiradó 3. 2. MŰSOR: 20.00: Periszkóp 20.30: Autó-motor sport 20,50: Tv-hiradó 2. 21.10: Reklám 21.20: Tudósklub '82. 23.40: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-hiradó 20.00: Szűziöld, Leány id Brezsnyev könyvének filmváltozata — 5. rész 20.50: J. s. Kupka; Archimédeszi pont — tévéjáték 22.00: F,z történt 24 óra alatt 23.15: Zenés fejtörőjáték 22.40: Hírek 2. MOSOK: 20.00: Győztesek koncertje — szovjet művészek estje 20.50: Távlatok — Ismeretterjesztő műsor 31.30: Időszerű események 32.00: Ki a bűnös? — ítélethirdetés és szakvélemények MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Esküvő. Színes szinkronizált amerikai filmszatíra. — Balassagyarmat: Háromnegyed 6: Sok hűség semmiért. Színes magyar film- vígjáték. — Nagybátony: A pap, a kurtizán és a magányos hős. Színes amerikai western. — Pásztó: A vidéki lány. Színes francia—svéd film. — Karancslonuj- t(>: Huckleberry Finn és a csi^ kefogók. Színes szovjet Ifjúsági kalandfilm.
