Nógrád. 1982. december (38. évfolyam. 282-306. szám)
1982-12-14 / 293. szám
Termelés« felújítás, telepítés, fagyárfmányek (Pillanatképek a zagyvapáitaivai erdészet életéből) Erdész lesz a fiam — hallom manapság egyre gyakrabban. Mi több, a közelmúltban egy anyuka nyolcadikos lányát is így mutatta be: minden vágya, hogy erdészeti iskolába kerüljön. Miért? A válaszok' nagyon is egyhangúak: szeretik a csendet, az erdőt, a természetet, , annak minden növényével és állatával együtt. Erdésznek lenni, persze, ennél sokkal többet jelent. Hogy mennyivel többet, azt magam is akkor értettem meg, amikor egy tél eleji, verőfényes napon a Bézma lábánál találkoztam Mészáros Lászlóval, a zagyvapálfalvai erdészet megbízott vezetőjével. A feladat nagyságát már első mondata is érzékeltette: — Vágásra érett az ecsegi Bézma. Körülbelül tíz esztendő alatt le kellene termelni, ehhez előbb azonban meg kell teremteni a feltételeket. A zagyvapálfalvai erdészet erdőkincse 18 község határában terül el, Etestöl Bujákig. A korábbi kilenccel szemben most tíz a kerületek száma, s ezt az tette szükségessé, hogy a megszűnt Kisterenyei Állami Gazdaságtól újabb 264 hektárral gyarapodott a területük. S hegy rögvest említsünk egyet a jövendő szép és nehéz feladataiból is: a tervek szerint 100 hektárnyi legelőt erdősítenek majd itt. Előtérben: a költség- csökkentés — Az elmúlt öt esztendőben általában évi 10 ezer köbméter vastag fát kellett megtermelni, az 1881-ben elkészült új üzemterv előirányzata 14—15 ezer köbméter. — mondta Mészáros László megbízott erdészetvezető. — A megnövekedett fatermelési feladat természetesen azzal is jár, hogy fokozni kell a tobbletfelújítást, az erdősítést. Mégpedig kellő körültekintéssel, szem előtt tartva a költségek alakítását. Korábban rengeteg volt — erdészek nyelvén mondva — az akácátalakítás, s ez bizony nem olcsó mulatság. Ez is a magyarázata, hogy 1982 után több lesz a természetes felújítás, ily módon is csökkentve a költségeket. Mindez nem csekélység, ha azt is tudjuk, hogy a zagyvapálfalvai erdészet területén évente 70—100 hektár felújítását tervezik. Az erdészet azonban nemcsak vágásra érett fát termel le és telepítéssel, felújítással a jövőre gondol. Egyéb teendők is meghatározzák a jelent, erről a következőket hallottuk Mészáros Lászlótól: — Annak idején az új 21- es út építése miatt megszűnt a haglyasi MÁV-rakodó és a fűrészüzem, az erdészet azonban nem akart lemondani a fagyártmányok készítéséről. Szalagfűrészt telepítettünk hát. Szentkútra, itt készítjük a bányadorongot, a bánya- deszkát és a szőlőkarót. Fontosnak tartjuk, hogy igen jó a kapcsolatunk a bányaüzemekkel, de elmondható ugyanez az ecsegi, a pásztói, a nagybárkányi, a kisterenyei és a kishartyáni termelőszövetkezetekről is. Gép és ló — Mi a lényege ezeknek a kapcsolatoknak ? — A jő együttműködésnek köszönhetően a termelőszövetkezetek például sokat segítenek a gépek javításában. De igen nagy segítség a munkaerőcsere is, különösen csúcs- munkák idején. — Apropó, gépek. Híradófilmekben mindenféle, erdőn dolgozó csodamasinákat látunk. .. — Ettől még messze vagyunk, a mi technikai hátte-, rünket közepesen megfelelőnek minősíthetjük. Ez saját gépekből áll, de a személy-, illetve a teherszállításra bérelünk is járműveket. Eg£ szóló MTZ-t a salgótarjáni erdészettel közösen üzemeltetünk, ez szükség szerint a csemetekertben végez kiemelést, szántást, vagy éppen a szállítási munkákba kapcsolódik be. Mindent összevetve, kellene még egy saját teherautó és egy új rakodógép Is, mert a régi igencsak elhasználódott Technikai háttérről szólva, az erdészetverető megemlékezett az öt pár lc-íegátról is. Ezen pedig ne mosolyogjon senki, hiszen az ismert terepviszonyok között igen jó szolgálatot tesz ez a hagyományos „technika”. Törzsgárdatcgotc A Zagyvától nyugatra 5200 hektár gondja és öröme hárul az erdészet dolgozóira, vezetőire. — Mit mondhatnék a személyi feltételekről? — kérdez vissza Mészáros László. — Az állandó dolgozók közé csak a motorfűrészeseket, meg néhány más embert számíthatunk. A feladatok jelentős részét beugrókkal, alkalmi munkásokkal, nyugdíjasokkal kell elvégezni. Mi tagadás, az irányításban dolgozóknak, meg a kerületvezető erdészeknek is nagy erőfeszítéseket kell tenni, hogy „előteremtsék” az elegendő munkáskezet. A napi feladatok megoldásában, a központi elképzelések valóra váltásában oroszlánrész hárul a kerületek vezetőire. Milyen emberek ők? A megbízott erdészetvezető példásan sorra vette valamennyit és kétféle minősítést hallottam. Vagy ambiciózus, törekvő fiatalokról beszélt; vagy pedig nagy tapasztala - tú erdészeket emlegetett, akik hosszú évek óta áldoznak választott hivatásuknak. Mellesleg, Mészáros László megbízott erdészetvezető is harminc éve egy „cégnél”, az Ipoly vidéki Erdőgazdaságnál keresi a kenyerét, a törzsgárda azonban igen népes. Hallom, hogy a négyszemélyes adminisztrációból Szüá- dek Győzőné vezető könyvelő tizenhat éve, Oravecz József könyvelő huszonöt éve, Szabó Imréné bérelszámoló pedig több mint harminc éve szolgálja az erdőgazdálkodást. A jelent és a jövőt, amelynek legfőbb teendőit végezetül így foglalta össze Mészáros László megbízott erdészetvezető: — Előbbre kell lépnünk a technikai feltételek javításában, ugyanakkor szervezéssel és anyagtakarékossággal törekednünk kell a meglevő gépek jobb kihasználására. A gép ugyanis — legyen az akármilyen sokoldalú és mindent tudó — egyedül kevés. Az emberi tudással, a szorgalommal és az akarattal párosítva szolgálhatja igazán eredményesen az erdő- gazdálkodás jelenét és jövőjét. Kelemen Gábor Múlt év első napján meg- Rosszul fogalmazd! mondatok szűnt az addig kőtelező munkaerő-közvetítés, amelynek fenntartását már koMozog-e a munkaerő? rábban, többen is megkér- dőjelezték. S hogy jó volt ez, avagy rossz, most ne firtassuk. Ám a munkaerő-kereslet és -kínálat, az igények és a lehetőségek egyeztetésere mindenképp szükség mutatkozott a nagyobb köz- igazgatási egységek központjaiban. Salgótarjánban, a városi tanácson az idő óta működik egy iroda, melynek szinte neve sincs, hiszen bár munkaerőt közvetít, de szolgáltatásait nem Kötelező igénybe venni. Inkább amolyan adatokat feldolgozó, magánszemélyeknek, hivataloknak információkat szolgáltató csoport. S bár, mint említettük, a kényszerűség szülte, a kötelező közvetítések ideje lassan két esztendeje leáldozott de rendelet írja elő a válla- lalatok, s mindenféle egyéb termelő- és szolgáltatóegység munkahely-bejelentési kötelezettségét. A megyeszékhelyi tanácson Salgótarján és a járás, százitizenkét ipari, építőipari. kereskedelmi, szállító-, vízgazdálkodási és szolgáltatóüzem és vállalat, valamint a salgótarjáni járás tizenegy mezőgazdasági termelőszövetkezetének munkaerőadatai futnak össze. Nagy mennyiségű információval bírnak, s az ember meg sem lepődik, amikor „Mozog-e a munkaerő?” — kérdésére azonnal adódik a válasz: — De még mennyire! Sőt, egyre inkább... Beszélgető partnereink az itt, e témában iegilletéke- sebbek: Barják Jánosné főelőadó és Herczeg Vincze csoportvezető. — Bizony — folytatja állításának igazságát Herczeg Vincze —, a szakmai berkekben fluktuációként „elkönyvelt” munkásvándorlás az utóbbi esztendőkben nem hogy nem csökkent, hanem egyre nagyobb méreteket ölt. Erre csupán egyetlen példa: múlt év novemberében a vállalatok 423 főnyi munkaerőigényt jelentettek, most ugyanebben a hónapban ez a szám 744 volt. — Persze — világosít fel Barják Jánosné —, nem biztos, hogy ez az igény így valós. Hiszen gyakori, hogy főleg „jólmenő” nagyvállalatok ugyanarra a helyre két-háromszor is több embert kérnek, márpedig azért, mert ők nem mindenkit vesznek fel, tehát, hogy legyen válogatási lehetőségük. Persze ezek száma kevés, még ebben az „élcsapatban” is. Hiszen említhetnék olyan tarjáni, nagy hagyományokkal ’ rendelkező és kétezer főn felüli létszámot foglalkoztató gyárat, ahol aKkora mérvű a mun- káshiány, hogy — kénytelen-kelletlen! — szívesen kapnak tizenhat munkahelyet megjártak, büntetés- vegrehajtási intézetekből jöttek s más, kevés munka- képességgel bíró egyének iránt is. — Tehát — ismételjük a2 eredeti kérdést: van s az elmondottak szerint még nőtt is a munkásvándorlás? — Igen. Tavaly a termelőegységek által bejelentett munkahelyigény 4902 — ebből 4581 fizikai — volt s már látható, ez a szám az idén lényegesen nőtt. — Az önök tapasztalatai szerint, mi ennek a kiváltó oka? A két szakember velős tömörséggel regisztráltatja- nagyon sokan, sajnos az esetek túlnyomó többségében a rossz munkahelyi légkör — néha rosszul fogalmazott mondatok is! —a személyes-szociális gondjaikkal való nem-foglalkozás és az alacsony kereseti lehetőségek váltják ki a felmondást, a munkaönyv kikérését. Persze, főleg az idén, hogy az új vállalkozási formák is megjelentek, s nagyobbak az elhelyezkedési leA Gránit Kerámiaipari Gépgyár rétsági telepén készülnek a vibrációs megmunkáló • gépek, melyek acél, réz, alumínium, vagy cink alapú anyagból, műanyagból, gumi és kerámiai anyagból bármilyen alakú alkatrészek soriázására, revétlenítésére, csiszolására és fényezésére alkalmazhatók az ipar különböző területein. Alacsony üzemelési költség és könnyű kezelhetőség jellemző ezekre a berendezésekre. Képünkön: Dobos János hegesztő készíti a berendezés vázát. Bkavi és Hallani Kompromisszumok az öblösüveggyárban Egy már sikeres exporttermék, a krémfehérsajt után két újabb, arab piacra szánt sajt recepturáját, gyártási eljárását dolgozták ki a szakemberek a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézetben Mosonmagyaróvá- rott Az egyik, a keményebb, téglatest alakúra formált Aka- vi, a puhább, a kalácsszerűen megfont Hallum. Mindkettő az intézet által kikísérletezett, s a krémfehérsajtnál már nagy- üzemileg sikerrel alkalmazott eljárással készül. Az újszerű gyártási eljárás lényege, hogy nagyobb hányadban hasznosítja a tej alkotórészeit, mint a hagyományos sajtkészítési módok. A sajt zsírmentes szárazanyaga a fehérje, amelynek a tradicionális eljárásnál csupán az egyik része, kazein kerül a sajtba, míg a kisebb, ám értékesebb hányadot képviselő savófehérje különválik és savó lesz belőle. ■eaai—r hetőségek, meg ha a régi helyén ugyan megbecsülték, de lakhelyéhez — főleg a megnőtt vasúti és busztarifák miatt — másik cégnél is el tud helyezkedni, hát veszi a kalapját. — Sűrített indoklásunk alapja valós — mondja Barják Jánosné főelőadó —, hiszen nálunk a múlt esztendőben ezerhuszonnégyen jelentkeztek munkahelyet keresni, de tanácsainkat információinkat rajtuk kívül még több mint kétezren vették igénybe. írásos statisztikát; ugyan erről nem vezetünk, de az elbeszélgetések nyomán, helyváltoztatási indokként, legfőképp a fentiek szerepeltek. — Gond-e a munkerő ilyetén mozgása? Herczeg Vincze csoport- vezető válaszol: — Ha megyén belül történik, akkor nem. hiszen feltételezhető, hogy ez esetben az igények találkoztak. Feszültséget esetleg az okozhat, — bár szerintem ennek egyre kevesebb a valószínűsége —, hogy kiáramlik a munkaerő. És talán ez a dinamizmus jó arra is, hogy megfelelő emberek a megfelelő helyre kerüljenek. Űjabb, alkotó légkörű, friss közösségbe, ahol aztán addig „talonba tett” tudásunkat, kapacitásunkat, mindannyiunk javára kamatoztathatják. .. Karácsony György Rideg termék, rugalmas módszerek — Aranyszabály, hogy hő- börögni szabad ellene, de csinálni kell! — vallja a tervező. — Egyszer olyan csúnyának találtam a kapott mintadarabot, hogy minden róla készült rajzomra ráírtam: „gyártásához nem járulok hozzá!” Arra számítottam, hogy a megrendelő úgysem fogadja el. Csodák csodája: elfogadta. Ami igaz, az igaz: olyan botról volt szó. amilyet esztétikai kifogások miatt nem lett volna szabad elszalasztani. .. Az esztétikai igényesség nem minden egyes esetben, hanem mint tendencia érvényesül. Ez: Iskolapélda! Sokféle kompromisszumba belekényszerülnek manapság azok a gazdasági szakemberek, akik. a „nehezülő viszonyok” közt is piaci sikereket kívánnak elérni. Az effajta részleges megalkuvásokat kiváltképp sűrűn „gyakorolja” az iparművész, akinek ízlése, igényessége utcahosszal előzi meg tömeges keresletét. — Ismert gondolat, hogy a szabadság a szükségszerűség felismerése. Már maga ez egy nagy kompromisszum! — fejtegeti Erdei Sándor üvegtervező, a salgótarjáni öblösüveggyár fejlesztési osztályvezetője. — Az ember annyiban szabad, amennyiben tudja, hogy mit kell csinálnia. Az én munkám a szükséges kompromisszumok iskolapéldája. Lehetőségeimet behatárolja az itt lévő technika, az emberek szakképzettsége, és az, hogy milyen nyersanyagot kapunk. — Ezek mind korlátozók. Akad-e olyan tényező, ami kényszerítöleg hat? — Itt dolgozik 2372 ember, plusz-mínusz 4 fő az átlagos változás. Az ő munkájukról, fizetésükről gondoskodni kell, s ehhez igazodik a tervezés is. Sok kompromisszummal. Én például nem szeretem a festett üveget. De kénytelen vagyok ilyenekkel is foglalkozni; egyfelől meri igény van rá, másfelől mert nagy a hagyománya nálunk ennek a munkának, s az üvegfestőknek is feladatot ad... Hozzáteszem: lehet szép festett üveget is készíteni — igényességgel! Nem is annyira a festett üveg ellen vagyok, hanem a „trehány” munka ellen. „Ellenszenvesek vagyunk’' — Mint vezető ' milyeni kompromisszumokat köt? — Vezetőként már kevesebb kompromisszumot szabad megengedni. De itt is szükséges. Olyan formában képzelhető el, hogy azokkal az emberekkel, akik sokat dolgoznak, többletmunkát vállalnak, engedékenyebb a vezető. Hozzájárul a kéréseihez. Azokkal a beosztottakkal viszont, akik „lezserek” szigorúbban, keményebben lép feL — Az igazgatóval vagy a főmérnökkel szemben kényszerül-e engedményre? — Velük más a viszonyom. Nagyjából azonos korosztályba tartozunk — mondja a 40 éves Erdei —, ez megkönnyíti, hogy szót értsünk. Ezen kívül nekik is, nekem is érdekünk a fejlődés. Én minden üzleti tárgyaláson jelen vagyok. Látom, milyen a piaci helyzet. így együtt próbáljuk meg bíztatni a gyáriakat, hogy törjenek ki a megszokott körből. Mert ez a legnehezebb. Ha újat, szokatlant akarunk meghonosítani, akkor a leggyakoribb reagálás az: megpróbálják nekünk „bebizonyítani” ,hogy amit szeretnénk, lehetetlen! — Ezek szerint „oldalirányban” is késznek kell lennie részleges megalkuvásra ? — Van olyan üzemi irányíJ tó, akivel kifejezetten ellenszenvesek vagyunk egymásnak. Hatásköri vitáink vannak. Ö a termelésre hivatkozik, én viszont azért vagyok itt, hogy új dolgokat tervezzek és azokat meg is valósít- tassam. Legtöbbször az a megoldás, hogy én a főnökömnek adom a tervet, neki van utasítási jogköre, így ő adja tovább. Ez a kerülőút is egyfajta kompromisszum. Dermedés helyeit — Sok korlátot, „béklyót” lehetne még felsorolni, pedig a köztudatban inkább az él: a tervezők az egekben élnek, elszakadnak a valós lehetőségektől. .. — El is kell szakadniuk az éppen meglévő lehetőségektől és azok előtt kell járniuk — bólint az iparművész. — Kell, hogy képesek legyenek újat kitalálni. Mert mozdulatlanná válik minden, ha nincs kezdeményezés. Molnár Pál NÓGRÁD — 1982. december 14., kedd 3
