Nógrád. 1982. december (38. évfolyam. 282-306. szám)

1982-12-14 / 293. szám

Kodály Zoltán arcképéhez (1,) A ■H Jó ötlet — az Otletmeccs Mostanában — érthetően Jócskán megnövekedett az. olyan jellegű műsorok száma a képernyőn, amelyek gazdasá- ? gunk jelen helyzetét, a gon-1 dókból való kilábalás lehető­ségeit elemzik. Keresik, keres­sük, hol, merre kínálkoznak1 még bevethető tartalékok • eredményességünk növelésére,■; a jobb anyag-, energiagazdái- : kodásra, munkaszervezetésre. termelékenység, minőség javí­tására. A tartalékok sorában nem kis szerep jut szellemi kapaci­tásunk eddiginél jobb kiakná­zásának, hazai és nemzetközi hasznosításának. E gyakorla­tiasság igényével készül a mind nagyobb figyelemmel kí­sért műsor, a Felkínálom is. Pomezanski György vállalko­zása olyan újításokra, találmá­nyokra irányítja a kamerák szemét, melyek felkarolása, megvalósítása, vállalkozó szel­lemű gyártókra találása nem egy esetben milliós értékű népgazdasági haszonnal ke­csegtet. Szinte e sorozathoz tapad az elmúlt pénteken útjára in­dult, ötletmeccs című új mű­sor, melynek az Innovációs Alap, az Alkotó Ifjúság Egye­sülés és természetesen a Ma­gyar Televízió a közös gazdá­ja, Vitray Tamás vezetésével. Célja, hogy mintegy hatszáz pályázati anyagból a legjobb­nak ítélteket országos figye­lem fókuszába állítsa; mened­zserek, gyártók és külkereske­dők pártfogásába ajánlja. Első alkalommal három ta­lálmánnyal ismerkedhettünk még, s bár többnyire laikusok szemével érzékeltetjük az al­kotók produktumait, a témá­kat elemző szakemberek véle­kedése alapján hihetjük, hogy e találmányok egyike-másika nemzetközi érdeklődésre tart­hat számot, sőt világszínvona­lát túlszárnyaló eredményt ígér. A műsor játékos formá­ja tehát „véresen” komoly rendeltetésű, nevezetesen az, hogy az ötletmeccsen látottak­hoz menedzsereket, esetenként anyagi támogatókat és gyár­tókat társítsanak. Az adás idején érkezett ér­deklődő és ajánlkozó telefo­nok nagy számából arra kö­vetkeztethetünk, hogy a ko­moly népgazdasági haszonnal kecsegtető kezdeményezés, gondos szervezetségben orszá­gos üggyé válhat. Az viszont meggondolandó, hogy van-e értelme párhuzamosan két, lé­nyegében azonos célú, formá­jában, jellegében hasonló mű­sort futtatni, így akar*va-aka- ratlan is bizonyos mértékben megosztani az érdeklődők — nézők, szakemberek, vállalko­zók — figyelmét. A műsorfuzió talán szerencsésebb megoldás lett volna. Ami a műsorhét egyéb jel­legű eseményeit illeti: öröm­mel nyugtázhatjuk a Stúdió ’82 utóbbi időben mind változato­sabbá, mozgalmasabbá, véle­ményében is mind határozot- tabbá, szókimondóbbá váló programját. Ez a „tapintat nél­küli”, véleménynyilvánítás a maga jól érzékelhető megala­pozottságában elismerést ér­demlő, s némely műsorrészt kiemel a képernyő keretéből, országos beszéd- és vitatémá­vá szélesít. Budapesti trilógia összefogó cimmel a következő hetekben Vészi Endre három, egymástól önálló tévéjátékát láthatjuk. Pénteken került sor A hosszú előszoba című kisregény adap­tációjának bemutatására. Iro­dalmunk „szürke eminenciásá­nak” e műve is, mint a leg­több, a nagyváros, nevezetesen Budapest zsúfolt bérkaszárnya- világában játszódik, alakjai többnyire ilyen-amolyan meg- tépettei a sorsnak, szánandó magányos lelkek. Mint e tör­ténetben is: — egyedül a tö­megben. Kicsit periférikus, egyedinek ható az a környezet, amelyben Vészi emberei élnek- vergődnek, Periférikusak ma­guk a figurák is, gondjaikhoz, kevés örömükhöz, sok bajuk­hoz nyűgözötten. S különös költői lebegtetésükben mégis igazánvalóknak érezzük őket. Az Író hőseinek sajátos vará­zsát a különösségek ellenére az adja, hogy belülről építke­zik kifelé, a külső látvány fe­lé. Vészi számára a lélektani hitelesség a mindenekelőtt való, ezért hagy bennünk tartós nyomot minden olvasott, hallott, látott műve. A tévéjátékot, a Budapesti trilógia első darabját Kerényi Imre rendezte igen nagy oda­figyeléssel. s ez a nagy odafi­gyelés jellemzi a gondosan egybevállogatott színészek: Kozák András, Tanay Bella. Ádám Erzsébet, Bodnár Erika, Zenthe Ferenc, Horváth Ferenc, Harkányi Endre, Horesnyi László, Haumann Péter és a többiek játékát is. Kellemesen, egyben ismeret­bővítőn szórakoztatott csütör­tökön a második műsorban Ráth-Végh István könyve alap­ján A könyv komédiája cí­mű irodalmi műsor. A krimi­komédiába ágyazott anyag a könyv születéséhez, a könyv­történet különös kuriozitásai­hoz invitált meg bennünket Pathó István, Katona János, Mikó István, Balázs Péter, Borbáth Ottilia, Dózsa László, Ferenczy Csongor. Halmúgyi Sándor, Mihály Pál és Szaká­csi Sándor derűs kalauzolásá­val. Megemlíteném még a fiatal színművész, Benedek Miklós szombat esti műsorát, amit Akar velem játszani? címmel nézhettünk. Élvezetes és igé­nyes válogatást kaptunk a ma­gyar és a világirodalom szati­rikus remekeiből — egy sereg művészkiválóság közreműkö­désével Benedek Miklós olda­lán. Műsor közben eszembe jutott egy jó másfél évtizedes interjú, amit az Amerikából hazalátogató idős komponista, a Mézeskalács és számos más, egykor nagy sikerű daljáték szerzője, Szirmai Albert mon­dott a tengerentúli új színész­nemzedékekről : „Ezek a gyere­kek mindent tudnak boszorká­nyos táncosok, remek énekesek és ragyogó színészek egyben”. Nos, a látottak alapján ezt is­mételhetem meg Benedek Mik­lósról, Császár Angéláról, Shcütz Tláról, Tahi Tóth Írisz- lóról, Szombathy Gyuláról és sok társukról. (b. t.) Babits Mihály-emiékverseny A költi születésének 100. év­fordulója alkalmából a Művelődé­si Minisztérium, a Népművelési Intézet, a KISZ KB a Magyar nádió, a Tolna megyei Tanács és a megyei művelődési központ meghirdeti az országos Babits Mihály vers- és prózamondó ver­senyt. Jelentkezhet minden olyan 14. életévét betöltött előadó, akinek nincs hivatásos előadóművészi működési engedélye, nem tagja színháznak vagy színházi stú­diónak, s nem nyert felvételt (előfeivételt) a Színművészeti Fő­iskolára. A Jelentkezők Babits életművé­ből válogathatnak, tehát versei­ből, prózájából, műfordításaiból stb. továbbá a Nyugat-nemzedék költőinek alkotásaiból és a tőlük napjainkig ívelő magyar Urából. A verseny fe'f utásos rendsze­rű. A megyei (Budapesten össze­vont kerületi elődöntők után a középdöntőt a Rádió közvetíti az ország hat különböző városából, majd az országos döntőt a rádió és a televízió. Jelentkezni lehet személyesen Vágy írásban (név, életkor, fog­lalkozás, lakcím és esetleges szin- játszócsoport-tagság) a megyei művelődési központokban, Illet­ve Budapesten, a kerületi taná­csok népművelési csoport-inai. Jelentkezési batáridő: 1983. ja­nuár 31. Százathmk rendjében, de al_ kalmasint a zenetörténet múlt­jában sem találunk — az egy •Bartók Béla kivételével — példát arra, hogy alkotó mű­vész oly sokoldalú tevékeny­séget fejtett volna ki, mint Kodály Zoltán. Temetésén, 1967-ben mondott megrendí­tő búcsúztatójában méltán emelte ki Szabolcsi Bence: „Ehhez a ravatalhoz ma oda­járul nemcsak a magyar és külföldi zeneélet, nemcsak a magyar zene, hanem az iro­dalom, a néprajz, a pedagó­gia, a nyelvtudomány és a történelem is, a nemzet szel­lemi műveltségének minden jelképes hordozója.” E szer­teágazó, gazdag életműnek központi tartalma, mintegy rendező elve az alkotás, a zeneszerzés. Kodály munkás, sága épp abban kivételes, hogy termékeny alkotómű­vész létére kutatta és rend­szerezte népzenénket, ebben a minőségében vállalta a tanítást, a zenei közművelő­dés serkentését, a kórusmoz­galom művészi fokra emelé­sét, s vállalt nem csekély köz­életi szerepet. Róla is —, miként a zene- történet oly gok nagy alakjá­ról — elmondható, tehetsége már gyermek, és ifjúkorá­ban megnyilvánult. Zenével volt átitatva a szülői ház, a nagyszombati gimnázium di­ákja pedig már komponált is, amellett, hogy kórusban éne­kelt, zenekarban, kamara­együttesekben muzsikált több hangszeren, s megismerke­dett a zeneirodalom számta­lan nagy alkotásával. 1900-ban Budapestre ke­rülvén Kodály egyidejűleg lett egyetemi hallgató — böl­csész az Eötvös-kollégiumban — és zeneszerzés-növendék a Zeneakadémián. Tanára a kis.s.i konzervatívnak számí­tó Koessler János volt, Brahms irányzatának híve, kit még Liszt Ferenc hívott meg ze- neszerzéstanámak Bajoror­szágból. „Nem lehet mindig tájszólásban beszélni’’ —, ez­zel a gondolattal tolta félre Koessler növendékeinek ma­gyaros hangvételű műveit. Nemcsak ő, az egész magas zenekultúra német hatás je­gyében állott; persze, keve­sek zenekultúrája volt ez, míg a tömegek silány zenei termékekhez jutottak csupán. Kodály Zoltán már első nyilvánosságra került mű­veiben, például vizsgadarabjá­ban, az 1906-ban bemutatott Nyári este című zenekari mű­vében sem „magyaros”, ha­nem új magyar hangot üt meg, hisz a népzene, amelyet 1903-tól hangfelvételről ta­nulmányozott, 1905-től seré­nyen gyűjtött, valósággal vé­révé vált. Nem idézi a nép­dalt, hanem műveinek saját maga teremtette hangzóanya­gába asszimilálja. Későbbi években gyakran hangsúlyozta Kodály az ének, az emberi hang tisztelete irán­ti született hajlamát. 1923- ban lezárult első nagy alko­KOSSUTH kAdiO: 8.27: A cselekvő gondolat 8.57: A Népzenei Hangos Üjság melléklete 9.44: Diótörő 10.05: Az MR 10—14 különkiadása 10.35: Lemezmúzeum 11.40: Jósika Miklós: Emlékirat 12.45: Törvénykönyv 13.00: A rádió Dalszínháza Angot asszony lánya 14.43: Élő világirodalom 15.05: Saint-Saens: d-moll szonáta 15.28: Nyitnikék. — Kisiskolások műsora ifi.00: Nóták 16.30: Zengjen a muzsika 17.05: Arcélek 17.30: Két filmdal 19.15: Gondolat 20.00: Kodály: Felszállott a páva. — Változatok magyar nép­dalra 20.31: A budapesti madrigálkórus Dowland-műveket énekel 20.39: Tudomány és gyakorlat 21.09: A zene nem ismer határokat 22.30: Kodály Zoltán rádió­előadásai 22.45: Mit ér a nevem? 22.55 i Anny Schlemm operaáriákat énekel 23.1$: Gertler Endre hegedűi, Diane Andersen zongorázik 0.10: Virágénekek PETŐFI RADIO: 8.05: Indulók fúvószenekarra 8.20: Utazás ..Atlagamerikába” 8.35: Társalgó 10.00: Zenedélelőtt 12.25: Gyermekek Könyvespolca 12.35: Melódiakoktél 13.25: Látószög 13.30: Muzsikáló természet 13.35: Karácsonyi kórusok 14.00: A Petőfi rádió zenés dél­utánja 16.35: Csúcsforgalom 18.00: Tinik-tonik 18.47: Barangolás régi hangleme­zek között 19.09: A magyar néphadsereg mű­vészegyüttesének népi zene­kara játszik. 19.25: Monumenta literárum 19.35: csalt fiataloknak 20.35: Utazás a Balaton körül 20.53: Randevú a Jókai klubban 21.30: Színészest 21.53: Balettzene operákból 22.30: Könnyűzene Victor Máté szerzeményeiből 23.20: Nótacsokor MISKOLCI STÜDIÖ: 17.00: Hírek. Időjárás, műsoris­mertetés. — 17.05: Zenedoboz, a stúdió zenés reitvényműs-ora. Te­lefonügyeiét: 35-510. Szerkeszti: Bélv Katalin és Sajó Máfta. — 18.00: Észak-magyarországi kró­nika. (Az ózdi városi Tanács vb Ózd cs vidéke ÁFÉSZ tevékeny­ségéről tanácskozik. — Az egész­ségügyi dolgozók Heves megyei 4 NŰGRÁD - 1962. december 14., kedd j szervezete, a megyei kórház köz- művelődésügyi tevékenységéről tárgyal.) — 18.25—18.30: Lap- és müsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétorna (ism.) *.05: iskolatévé: Magyar nyelv (Ált. isk. 4. oszt.) 8.25: Fizikai kísérletek 8.35: Magyar irodalom (Alt. isk. alsó tagozat) 9.00: orosz nyelv (Alt. isk. 5. oszt.) 9.15: Magyar nyelv / (Alt. isk. 1. oszt.) 9.30: Osztályfőnöki óra (Ált. isk. 7—8. oszt.) 10.00: Történelem (Alt. isk. 5. oszt.) 10.25: Deltácska 11.00: Képújság 13.00: iskolatévé: Magyar Iroda­lom (ism.) 13.25: Deltácska (ism.) 14.00*. Osztályfőnöki óra (Ált. isk. 7—8. oszt.) (ism.) 14.25: Történelem (ism.) 14.5«: Magyar nyelv (Alt. isk. 4. oszt.) (ism.) 15.10: Napköziseknek 15.50: Hírek 15.55: Kertünk — udvarunk. 16.15: Csak gyerekeknek! - Kisfilm-összeállítás 16.55: Képújság 17.00: Lakosok vagy polgárok Riportfilm 17.45: Reklám 17.55: Pedagógusok fóruma 18.55: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Liszt Ferenc. Tévéfilmsoro­zat 16'15—16. rész 30.50: Stúdió ’82. 2L50: Szén magyar tánc ?,."5: Med^errán kapu 22.15: ív-híradó 3. *. MŰSOR: 20.00: Fiatalok estje 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: Liszt: Koronázási mise 22 26: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00: Le ne vesd a szvettert — cseh filmvígjáték 21.15: Metro — Dokumentummvlsor a prágai városi közlekedés­ről 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Kamarahangverseny 2. MŰSOR: 18.30: Fiatalok tv-klubja — 19.30: Tv-híradó. 20.00: Fiatalok tv-klubja — 2. rész 21.30: Időszerű események 22.00: Matematika mindenkinek 22.35: Az alvó Vénusz és más festmények — dokumentum­film a drezdai képtárból MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Há­romnegyed 6 és 8: Esküvő. Szí­nes, szinkronizált amerikai film­szatíra. — Kohász: Csak semmi pánik. Színes magyar bűnügyi fllmvígjáték. — Tarján vendéglő: Hurrikán. Amerikai film. — Ba­lassagyarmati Madách: Három­negyed 6 és 8: Elvis Presley. Szí­nes zenés amerikai film. Iskola­mozi: Ménesgazda. — Rétság: Szóljon a rock. Színes francia film. — Kisterenye: Rendőrök háborúja. Színes francia bűnügyi film. — Nagybátony: A fekete paripa. Színes szinkronizált USA fúm. — Pásztó: a vidéki lány. Színes francia—svéd film. tókorszakának: hátra« jel­lemző mű vonulata közül kettő mégis hangszeres ih­letésű. Műhelyében egy soro- zatnyi kamarazenei alkotás született: két vonósnégyes, egy Gordonka-zongora szoná­ta, egy Duó hegedűre és gor­donkára, egy Szólószonáta gordonkára, s a két hegedű­re és brácsára írott Szerenád; kétfüzetnyi pompás zongora- darab (Zongoramuzsika, Hét zongoradarab). Igaz, ebből a korszakból való 3« zongora- kí.séretes dal is. Dalköltésze­tében nem kevesebbet vitt véghez Kodály, mint a ma­gyar vers, a költői szó lejté­séhez pontosan illő dallam- lejtés megteremtését. Jóllehet jellegzetes, ké­sőbb klasszicizálónak tar­tott stílusa korán kialakult, s hangvételét döntően a ma­gyar népzene és az új fran­cia zene (Debussy) hatása ha­tározta meg, mintegy az ural­kodó németes zenei ízlés el­leni lázadásként, ezek a kom­pozíciók a maguk idején az avantgarde szerves részét al­kották, a magyar művészet század eleil forradalmának fő áramába tartoztak. Nem vé­letlen, hogy Kodály hang­szeres muzsikáját a 20-as évek végéig elsősorban az avant- garde zenei köreiben, egye­sületeiben játszották világ­szerte. Kodály életművének for­dulópontja a Psalmus Hunga- ricus (1923), ez hozta meg szá­mára hazájában az első nagy siker', s ezzel hódította meg 1926-tói a világ nagy hang­versenytermeit. A magyar forradalmak bukásának tra­gédiáját komponálta varázs­latosan szép kantátává, s ben­ne személyes meghurcoltatá­sának keserű élményét. Kecs­keméti Vég Mihály XVI. szá­zadi magyar zsoltárfordítását zenébe ültetve Kodály Ady Endre szellemi társa, a sze­gényekért, elnyomottakért emel szót A kórus iránti vonzalma már középiskolás éveitől nyomon követhető. Áttörés következett be azonban 1925- ben, amikor Kodály első gyer­mekkarai — a Villő és a Túrót eszik a cigány — a Wesselényi utcai polgári is­kola fiúkarának előadásá­ban elhangoztak. Majd más­fél száz kórusművével forra­dalmasította az addig csekély értékű művecskéket — első­sorban német Liedertafel-da- rabokat — terjesztő énekkari mozgalmat Kamarazenéjé­ben a bécsi klasszikus mes­terek formavilágát telítette új tartalommal, a kórusok mo­numentális vonulatában « reneszánsz virágzó énekkari stötwát terenífeájte i?DS,' í*»3 lest rína eálenpootmúvéssetét ötvözte népi-nemzeti hangvé­tellel. Kórusai nem a jak­iam és kíséret” elmére éjjtttJ nek, örömét leS bennük mmd den szólam. 1926-ban, a Háry Jdnos for mutatására a szegény eí? nyomott parasztság dala) be­vonultak az Operaház fiényee palotájába. A zenekari té­telekből összeállított szváfi pedig 1927-től kezdve futótűz­ként terjedt el a világon. Z&J nekari kompozícióit, a nép^ zenéből újraalkotott Maros­széki táncokat, a verbunkos- hagyományt feltámasztó Ga- lántai táncoltat, a Fölszállott a páva zenekari variációkat, a Concenót a korszak legna­gyobb karmos tervi tűzték mű­sorukra. Toscanini és Furt­wängler, Ansermet és Frits Busch, Mengelberg és Vitto­rio de Sabata —, hogy csu­pán néhány nagy nevet ra­gadjak ki Kodály előadómű­vészeinek impozáns listájá­ból. S amit a prózát népdallal elegyítő Háry János daljá­tékkal megkezdett, a kísérle­tet 1932-ben a Székely fonó­val folytatta, ebben beszélt szó már nem hangzik el, anya­ga csupa népdal, a legszeb­bekből való. A Psalmus Hungarieus lá­zadó-forradalmi hangja nem enyészik el Kodály művésze­tében. A Háry „szegény ma­gyar nép” himnusza, a Len­gyel László „koldus magyar nép”-ről éneklő gyerme’-hang­jai, a Jézus és a kufárok bib­liai szövegű motetta döbbe­netes látomása a Felszállott a páva férfikarának. Adv—nép­dal párosítású szabadság­hangja. A magyarokhoz című Berzsenyi-kánon („szabad nép tesz csuda dolgokat”) — mindezek ugyanarról szólnak bizalommal és reménykedés­sel. De a Budavári Te Deum is, amely Budavár töröktől való felszabadításának 250. évfordulójára született, a nép szabadságának, a nemzet füg­getlenségének 1936-ban na­gyon is időszerű, s a zene sajátos eszközeivel szuggesz- tíven kifejezett szószólója. ' A hatalmas zeneszerzői élet­mű rengeteg titkát egyetlen írás meg nem fejtheti. Az al­kotó jelentőségét a legtelje­sebben Bartók Béla foglalta össze. „Ha azt kérdezik tő­lem, mely művekben ölt tes­tet a legtökéletesebben a ma­gyar szellem, azt kell rá fe­lelnem, hogy Kodály művei­ben”. Breuer János (Következik2. A tudás ku­tató.) ie\ paP ,a eób'X3 l w0d®sa'' e**4' X\&s S*® SÓS^Ó',s^ ?°qM \\°°a „at ^á'C slezé^' u Gé*3'"^ HANGLEM

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom