Nógrád. 1982. december (38. évfolyam. 282-306. szám)

1982-12-01 / 282. szám

Séta a Tom partján Munkában a lakásfelmérők Egy hagyomány halála Megyei ba jnokság VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÓGRÁD AZ MÁZMP -NÓG RÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXVIII. ÉVF., 282. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1982. DECEMBER 1., SZERDA Ülést fari a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának ülését december 1-re össze­hívták. A Politikai Bizottság az 1983. évi népgaz­dasági terv és állami költségvetés irányel­veiről készült előterjesztés megvitatását ja­vasolja a Központi Bizottságnak. Kevesebb anyaggal és munkával értékesebb terméket KISZÖV küldöttközgyűlés Salgótarjánban Küldöttközgyűlésen tekin­tette át tegnap az idei esz­tendő első háromnegyed évé­ben elért eredményeket az ipari szövetkezetek Nógrád megyei szövetsége. A szövet­kezetek képviseletében 33 küldött vett részt a salgótar­jáni tanácskozáson. A megye ipari szövetkeze­teinél tapasztalható törekvé­sekről, azok sikerességéről Krisch Árpád, a KISZÖV el­nöke számolt be. Megállapí­totta többek között, hogy idén a szövetkezeti ipar termelése várhatóan 13 százalékkal ha­ladja meg a tavalyit : ebből az ipar 17, az építőipar 11, a szol­gáltatás 7 százalékkal része­sedik. Az ipari szövetkezetekben dolgozok létszáma már ta­valy is csökkenőben volt, s ez a folyamat az idén sem állt meg. Sőt, ebben az évben már a fizikai dolgozók létszá­ma is kevesebb lett. Sok he­lyütt szakcsoportok létreho­zásával próbálják elejét ven­ni a vállalt feladatok teljesí­tését akadályozó tendenciá­nak, ezzel a módszerrel élt például a STÉSZ, valamint a Pásztói Építő, Szerelő és Szolgáltatóipari Szövetkezet. Számos erőfeszítést tettek idén az ipari szövetkezetek a nem rubelelszámolású export bővítésére. A piaci munka to­vábbi javítására létrehozták a szövetkezetek közös Marke­ting Társaságát. Mindezek eredményeként a nem rubel- elszámolású kivitel növeke­dése idén meghaladja a 15 százalékot, ezzel azonban még mindig nem lehetnek elége­dettek az ipari szövetkeze­tek. Az utóbbi évekhez képest is sokat javult a szövetkeze­tek energiagazdálkodása. A mintegy harmincszázalékos energiaár-emelkedés és a -31 százalékos teljesítménynöve­kedés ellenére az elfogyasz­tott energia értéke a tavalyi szinten maradt. A KISZÖV elnökének be­számolóját élénk vitái követ­te. Valamennyi hozzászóló az eredményesebb gazdálko­dás érdekében tett kezdemé­nyezésekről, új formák al­kalmazásáról, a szövetkeze­tek közti együttműködés szük­ségességéről szólt. Részt vett a küldöttköz­gyűlés vitájában Húszak Ar­túr, az MSZMP Nógrád me­gyei Bizottságának osztály- vezetője is. Elismerően be­szélt arról a jóirányú elmoz­dulásról, mely akár a friss vállalkozói készségben, az új technológiák alkalmazásá­ban, akár a falu szolgáltatá­sokkal való ellátásában jel­lemzi a megye ipari szövet­kezeteit. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a termelés gaz­daságossága, a termelési szer­kezet nem javult kellőképpen. Nem eléggé szervezett a gazdálkodás, s nem sikerült megteremteni a teljesítmé­nyek és a bérek összhangját. Hangsúlyozta, hogy a követ­kező évben az eddiginél is nagyobb erőkkel kell keresni a gazdaságos export lehető­ségét, s jobban kihasználni —, mint hatékony eszközt — az új" szervezeti formákat Valamennyi ipari szövetke­zet iparkodjon kevesebb anyaggal és munkával értéke­sebb terméket előállítani, s ezáltal az idei nyereségtől többet elérni. Kiemelte a ve­zetők felelősségét, s ráirányí­totta a figyelmet arra is: le­gyen a vezetők és beosztot­tak közt a bizalom kölcsönös és a mostaninál erősebb! fl cigánvM koordinációs bizottság tárgyalta A cigány munkaválíalók helyzete az SVT-ben A Nógrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága által létrehozott cigányügyi koordinációs bizottság kedden Salgó­tarjánban tartotta soron következő ülését, ameiyen első­ként a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár cigány mun­kavállalóinak helyzetét vitatták meg dr. Dianovszki Gyula igazgató előterjesztésében. Az SVT-nél jelenleg mint­egy négyszáz cigány munka- vállaló dolgozik, zömük me­legüzemi, szereldei és szál­lítási területen ténykedik. Saj­nos, az iskolai végzettségük alacsony. a szakmunkások aránya alig éri el az egy szá­zalékot, míg a szakképzetle­nek aránya a nyolcvanöt szá­zalékot is meghaladja. A fel­mérések szerint a munka­hely-változtatás továbbra is gyakori körükben. Az azonos mennyiségű és minőségű mun­kák bérezésében a vállalat nem tesz különbséget cigány és nem cigány dolgozók • kö­zött, az eltérések a teljesít­ményekre, a mulasztásokra és egyéb okokra vezethetők visz- sza. Döntő többségük telje­sítménybérben, kisebb ré­szük időbéres formában dol­gozik — teljesítményük ál­talában azonos a környezetük­ben dolgozó nem cigányoké­val. Néhány munkaterületen, mint például a szerelőknél, a tisztítóknál, a csiszolóknál, vashordóknál keresetük négy­ezer forint körüli, míg az ürítőknél meghaladja a 4800 forintot. Munkahelyi beilleszkedésü­ket a gazdasági, mozgalmi ve­zetés közvetlenül is segíti, személyes problémáik megol­dását a lehetőségek alapján támogatja. Főleg a szocialista brigádok, a fegyelmezett, a jó dolgozók vállalják betaní­tásukat, patronálásukat. Ezt követően az iskolázottsági szintről, az életkörülmények­ről. a kulturálódási lehetősé­gekről szólt az előadó, majd vázolta a helyzet jobbítását célzó feladatokat. Ezt követően a szociális követelményeknek meg nem felelő telepek gyorsabb üte­mű felszámolásának lehető­ségeiről esett szó, majd Ko­vács Mária előterjesztésében tájékoztató hangzott el a megyei-járási művelődési tá­bor tapasztalatairól. — Ebben az évben har­madszor szerveztük és ren­deztük meg a cigány gyerekek megyei művelődési táborát — mondotta Kovács Mária. — Immár hagyomány, hogy tá­borunkban szlovák pajtások, vezetők is részt vesznek: az idén húsz -szlovák és hatvan­öt magyar cigány gyermek él­vezhette a táborozás örömeit. A táborozás során gazdag programok között válogathat­tak a gyerekek, akik minden foglalkozáson nagy kedvvel, fegyelmezetten és óriási szor­galommal vettek részt. Egy­öntetű vélemény volt, hogy a tábor sikerrel zárult, amely arra ösztönzi a szervezőket, hogy jövőre is sor kerüljön hasonlóra. A cigányügyi koordinációs bizottság ülésének résztvevői véleményeikkel, javaslata­ikkal egészítették ki az elő­terjesztéseket, beszámolókat. Majd végezetül egyéb, szer­vezeti kérdéseket tárgyalt a bizottság. Az idén 25 millió pár harisnyaféleség készül a nagybátonyi harisnyagyárban. Fenti ké- pen: készül a gyártószalagon a harisnyanadrág. Lent balra: az olasz dobozológépci na­ponta ezerötszáz doboz terméket csomagolnak. Jobbra: készül a harisnyanadrágok or* mázása. — Kép: Gyurkó — Találkozó Losoncon Két baráti megye szolgálatában Nógrád megyének és a kö­zép-szlovákiai kerületnek több évtizedre visszamenő a kap­csolata. Kiterjed a politikai, a gazdasági, a kulturális élet legkülönfélébb értékeinek kicserélésére. A jóbaráti kap­csolat minden tekintetben a két megye dolgozóinak a ja­vát szolgálja.. Ezen baráti együttműködés további gaz­dagításáról tanácskoztak a napokban Losoncon Nógrád megye és a besztercebányai kerület első számú vezetői. A találkozót dr. Vladimir Piro~ sik, a CSKP KB tagja, a kö­zép-szlovákiai kerületi párt- bizottság vezető titkára kez-( deményezte. Meghívta Lo­soncra Géczi Jánost, az MSZMP KB tagját, a Nógrád megyei pártbizottság első titkárát és Devcsics Miklóst, a Nógrád megyei Tanács el­nökét. A két megye vezetőit M. Grnac, a közép-szlovákiai kerület losonci járási pártbi­zottság vezető titkára, mint házigazda fogadta a "’árosban. A találkozóra a losonci pártbizottság épületében ke­rült sor. A mindvégig szívé­lyes és baráti eszmecserén mód nyílt a két megyét érin­tő politikai, gazdasági, kul­turális kérdések részletes megbeszélésére. A felek ki­cserélték tapasztalataikat.' Megállapodtak abban, hogy tovább' fejlesztik a két me­gye baráti kapcsolatait. A végrehajtás fontos-ágáról teljes egyetértés alakult ki a megyék vezetői között. Környezetünk tisztaságáról Már régóta tudjuk, hogy a lelki és környezeti tisztaság szorosan kapcsolódik az em­ber életéhez, egészségéhez. Társadalmi méretű üggyé azonban az országos politi­kai, társadalmi szervek, ha­tóságok ösztönzésére — az utóbbi években vált. Minde­nütt felismerték ugyanis, hogy az iparosodás, az urbani­záció kiteljesedése, ha nem vigyázunk, ártal­makkal is szolgál: csökkenti és szennyezi a zöld­övezetet, a lakóterület, ve­szélyezteti a természeti egyen­súlyt, betegségek előidézője, terjesztője lehet. Nem tekint­hető mellékesnek esztétikai hatása sem. Ki ne látott volna már fel­borított kukásedényeket, ku­kák mellé öntött szemetet, a települések határában csúfo­san tarkálló szemétkupacot, országutak mentén eldobált különféle kacatokat? Lénye­gében ez a tény és a települé­sek köztisztaságának javítása érdekében végzett munka ta­pasztalatainak összegzése, il­letve a további feladatok meg­határozása indokolta, hogy táj értekezletet tartottak ked­den Salgótarjánban, a Haza­fias Népfront megyei bizott­ságának székházában. Szerve­zője a HNF megyei bizottsága mellett a HNF Országos Taná­csa környezetvédelmi bizott­sága és a Köztisztasági és Te­lepüléstisztasági Társaság volt. Megkezdődön a Képújság adása Kedden megkezdődött ha­zánkban a Képújság rendsze­res kísérleti adása, mely a Magyar Televízió, a Magyar Távirati Iroda és a Magyar Posta új szolgáltatása. A Kép­újság új, önálló elektronikus tömegtájékoztatási eszköz, mely a bel- és a külpolitika, a világgazdaság és a sport legfrissebb hírei mellett köz­hasznú tudnivalókat, infor­mációkat, programajánlato­kat közöl. A Képújság adásai azokon a távirányítós, színesteleví- zió-készülékeken nézhetek, amelyeket az erre a célra szolgáló berendezéssel (dekó- derrel) felszereltek. Négy megye környezetvéde­lemmel és köztisztasággal fog­lalkozó szakemberei vettek részt rajta: Borsod-Abaúj- Zemplén, Heves, Pest és a ven­déglátó Nógrád megyéből. A megjelenteket Marczinek István, a HNF Nógrád megyei bizottságának titkára köszön­tötte, s röviden indokolását adta annak, amiért Salgótar­jánban rendezték meg a terü­leti tanácskozást. Elmondotta, hogy Nógrád környezetvédelmi tevékenységét a . Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak titkársága november elsejei ülésén tárgyalta, és igen kedvező véleményt ala­kított ki a végzett munkáról. A tapasztalatok javaré­szét érdemesnek ítélte a más megyék általi köve­tésre. A tájértekezlet fő referátu­mát Települési környezetünk védelme címmel Komárcso­vics János, a Miniszterta­nács Tanácsi Hivatalának osz­tályvezetője tartotta. A szem­lélet gazdagítása, formálása, a társadalmi környezetvédők munkájának segítése érdeké­ben több hasznos országos ta­pasztalatot adott közre. Nap­jaink környezetvédő munkája legfőbb feladatának a termé­szeti egyensúly fenntartását fogalmazta meg. és sorra vet­te a lakóterület védelmével, tisztaságával kapcsolatos mun. katerületeket. Tagadhatatlan hogy tanácsaink az utóbbi években nagyobb figyelmet és -anyagi erőt fordítottak a köz- tisztaságra. a hulladéklerakó helvek létesítésére. Elvégezték köztisztasági tanácsrendeleteik felülvizsgálatát, illetve ahpl még nem készítettek ilyet, ott megfogalmazták. Tanácsaink mindegyike kijelölte a háztar­tásokban, munkahelyeken fel- svülemlett hulladékok leraká­sának helvét. egyharmads azonban nem felelt meg a irärnvezetvedelmi és közegész- céaügyi előírásoknak. Az utóbbiak oka elsődlegesen ob­jektív okokban — például geológiai és földrajzi ténye­zőkben — keresendő. Ezért úgy gondolja a Tanács: Hi­vatal, hogy több község ősz- szefogásával is lehet hulladék­lerakó helyeket létesíteni, ter­mészetesen ott, ahol erre min. den feltétel készen áll. Az eddigieknél nagyobb gondot kell fordítani a szennyvizek szakszerű elhe­lyezésére. Különösen fontos tennivalót ró ez a falusi te­lepülések tanácsaira és lakói­ra, a családi házak tulajdo­nosaira. A környezetvédelmi szabálysértések tárgyalását mentesíteni kell a búrokra tíz, mustól, a késedelmességtől, a bírságolásban meg kell szün­tetni a liberalizmust. A ta­nácsoknak gyakoribb és kö­vetkezetesebb ellenőrzéssel kell érvényt szerezniük hatá­rozataiknak. A propagandá­nak őszintén fel kell tárni a helyzetet és lehetőségeket, s ily módon tájékoztatnia, moz­gósítania a lakosságot. Igen fontos az ifjúság környezetvé­delmi szemléletének formálá­sa, természeti értékeink ossz-' pontosított védelme. Dr. Dömsödy Péter, a Nóg­rád megyei környezetvédelmi bizottság elnöke Nógrád me­gyei tapasztalatokat tett közzé. Beszélt a szeméttelepek kije­lölésének. a lakótelepek tisz­taságának. a társadalmi kör­nyezetvédelmi őrségek problé­máiról. Hangsúlyosan említet­te. hogy falugyűlések hozzá­szólásaira hivatkozva: a társadalom egyre na­gyobb figyelemmel fordul a környezet, a település tisztasága felé. Balogh Iván, a Salgótarjá­ni városi Tanács városgazdál­kodási üzemének vezetője, majd Gyetván Lajos, a pász­tói költségvetési üzem vezetője saját ismereteikkel gazdagí­tották a tájértekezlet résztve­vőit. A tanácskozás vendégei délután megnézték Salgótar­ján szemételhelyezési rend­szerét az Idegérben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom