Nógrád. 1982. december (38. évfolyam. 282-306. szám)
1982-12-01 / 282. szám
Séta a Tom partján Munkában a lakásfelmérők Egy hagyomány halála Megyei ba jnokság VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÓGRÁD AZ MÁZMP -NÓG RÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXVIII. ÉVF., 282. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1982. DECEMBER 1., SZERDA Ülést fari a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését december 1-re összehívták. A Politikai Bizottság az 1983. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveiről készült előterjesztés megvitatását javasolja a Központi Bizottságnak. Kevesebb anyaggal és munkával értékesebb terméket KISZÖV küldöttközgyűlés Salgótarjánban Küldöttközgyűlésen tekintette át tegnap az idei esztendő első háromnegyed évében elért eredményeket az ipari szövetkezetek Nógrád megyei szövetsége. A szövetkezetek képviseletében 33 küldött vett részt a salgótarjáni tanácskozáson. A megye ipari szövetkezeteinél tapasztalható törekvésekről, azok sikerességéről Krisch Árpád, a KISZÖV elnöke számolt be. Megállapította többek között, hogy idén a szövetkezeti ipar termelése várhatóan 13 százalékkal haladja meg a tavalyit : ebből az ipar 17, az építőipar 11, a szolgáltatás 7 százalékkal részesedik. Az ipari szövetkezetekben dolgozok létszáma már tavaly is csökkenőben volt, s ez a folyamat az idén sem állt meg. Sőt, ebben az évben már a fizikai dolgozók létszáma is kevesebb lett. Sok helyütt szakcsoportok létrehozásával próbálják elejét venni a vállalt feladatok teljesítését akadályozó tendenciának, ezzel a módszerrel élt például a STÉSZ, valamint a Pásztói Építő, Szerelő és Szolgáltatóipari Szövetkezet. Számos erőfeszítést tettek idén az ipari szövetkezetek a nem rubelelszámolású export bővítésére. A piaci munka további javítására létrehozták a szövetkezetek közös Marketing Társaságát. Mindezek eredményeként a nem rubel- elszámolású kivitel növekedése idén meghaladja a 15 százalékot, ezzel azonban még mindig nem lehetnek elégedettek az ipari szövetkezetek. Az utóbbi évekhez képest is sokat javult a szövetkezetek energiagazdálkodása. A mintegy harmincszázalékos energiaár-emelkedés és a -31 százalékos teljesítménynövekedés ellenére az elfogyasztott energia értéke a tavalyi szinten maradt. A KISZÖV elnökének beszámolóját élénk vitái követte. Valamennyi hozzászóló az eredményesebb gazdálkodás érdekében tett kezdeményezésekről, új formák alkalmazásáról, a szövetkezetek közti együttműködés szükségességéről szólt. Részt vett a küldöttközgyűlés vitájában Húszak Artúr, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának osztály- vezetője is. Elismerően beszélt arról a jóirányú elmozdulásról, mely akár a friss vállalkozói készségben, az új technológiák alkalmazásában, akár a falu szolgáltatásokkal való ellátásában jellemzi a megye ipari szövetkezeteit. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a termelés gazdaságossága, a termelési szerkezet nem javult kellőképpen. Nem eléggé szervezett a gazdálkodás, s nem sikerült megteremteni a teljesítmények és a bérek összhangját. Hangsúlyozta, hogy a következő évben az eddiginél is nagyobb erőkkel kell keresni a gazdaságos export lehetőségét, s jobban kihasználni —, mint hatékony eszközt — az új" szervezeti formákat Valamennyi ipari szövetkezet iparkodjon kevesebb anyaggal és munkával értékesebb terméket előállítani, s ezáltal az idei nyereségtől többet elérni. Kiemelte a vezetők felelősségét, s ráirányította a figyelmet arra is: legyen a vezetők és beosztottak közt a bizalom kölcsönös és a mostaninál erősebb! fl cigánvM koordinációs bizottság tárgyalta A cigány munkaválíalók helyzete az SVT-ben A Nógrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága által létrehozott cigányügyi koordinációs bizottság kedden Salgótarjánban tartotta soron következő ülését, ameiyen elsőként a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár cigány munkavállalóinak helyzetét vitatták meg dr. Dianovszki Gyula igazgató előterjesztésében. Az SVT-nél jelenleg mintegy négyszáz cigány munka- vállaló dolgozik, zömük melegüzemi, szereldei és szállítási területen ténykedik. Sajnos, az iskolai végzettségük alacsony. a szakmunkások aránya alig éri el az egy százalékot, míg a szakképzetlenek aránya a nyolcvanöt százalékot is meghaladja. A felmérések szerint a munkahely-változtatás továbbra is gyakori körükben. Az azonos mennyiségű és minőségű munkák bérezésében a vállalat nem tesz különbséget cigány és nem cigány dolgozók • között, az eltérések a teljesítményekre, a mulasztásokra és egyéb okokra vezethetők visz- sza. Döntő többségük teljesítménybérben, kisebb részük időbéres formában dolgozik — teljesítményük általában azonos a környezetükben dolgozó nem cigányokéval. Néhány munkaterületen, mint például a szerelőknél, a tisztítóknál, a csiszolóknál, vashordóknál keresetük négyezer forint körüli, míg az ürítőknél meghaladja a 4800 forintot. Munkahelyi beilleszkedésüket a gazdasági, mozgalmi vezetés közvetlenül is segíti, személyes problémáik megoldását a lehetőségek alapján támogatja. Főleg a szocialista brigádok, a fegyelmezett, a jó dolgozók vállalják betanításukat, patronálásukat. Ezt követően az iskolázottsági szintről, az életkörülményekről. a kulturálódási lehetőségekről szólt az előadó, majd vázolta a helyzet jobbítását célzó feladatokat. Ezt követően a szociális követelményeknek meg nem felelő telepek gyorsabb ütemű felszámolásának lehetőségeiről esett szó, majd Kovács Mária előterjesztésében tájékoztató hangzott el a megyei-járási művelődési tábor tapasztalatairól. — Ebben az évben harmadszor szerveztük és rendeztük meg a cigány gyerekek megyei művelődési táborát — mondotta Kovács Mária. — Immár hagyomány, hogy táborunkban szlovák pajtások, vezetők is részt vesznek: az idén húsz -szlovák és hatvanöt magyar cigány gyermek élvezhette a táborozás örömeit. A táborozás során gazdag programok között válogathattak a gyerekek, akik minden foglalkozáson nagy kedvvel, fegyelmezetten és óriási szorgalommal vettek részt. Egyöntetű vélemény volt, hogy a tábor sikerrel zárult, amely arra ösztönzi a szervezőket, hogy jövőre is sor kerüljön hasonlóra. A cigányügyi koordinációs bizottság ülésének résztvevői véleményeikkel, javaslataikkal egészítették ki az előterjesztéseket, beszámolókat. Majd végezetül egyéb, szervezeti kérdéseket tárgyalt a bizottság. Az idén 25 millió pár harisnyaféleség készül a nagybátonyi harisnyagyárban. Fenti ké- pen: készül a gyártószalagon a harisnyanadrág. Lent balra: az olasz dobozológépci naponta ezerötszáz doboz terméket csomagolnak. Jobbra: készül a harisnyanadrágok or* mázása. — Kép: Gyurkó — Találkozó Losoncon Két baráti megye szolgálatában Nógrád megyének és a közép-szlovákiai kerületnek több évtizedre visszamenő a kapcsolata. Kiterjed a politikai, a gazdasági, a kulturális élet legkülönfélébb értékeinek kicserélésére. A jóbaráti kapcsolat minden tekintetben a két megye dolgozóinak a javát szolgálja.. Ezen baráti együttműködés további gazdagításáról tanácskoztak a napokban Losoncon Nógrád megye és a besztercebányai kerület első számú vezetői. A találkozót dr. Vladimir Piro~ sik, a CSKP KB tagja, a közép-szlovákiai kerületi párt- bizottság vezető titkára kez-( deményezte. Meghívta Losoncra Géczi Jánost, az MSZMP KB tagját, a Nógrád megyei pártbizottság első titkárát és Devcsics Miklóst, a Nógrád megyei Tanács elnökét. A két megye vezetőit M. Grnac, a közép-szlovákiai kerület losonci járási pártbizottság vezető titkára, mint házigazda fogadta a "’árosban. A találkozóra a losonci pártbizottság épületében került sor. A mindvégig szívélyes és baráti eszmecserén mód nyílt a két megyét érintő politikai, gazdasági, kulturális kérdések részletes megbeszélésére. A felek kicserélték tapasztalataikat.' Megállapodtak abban, hogy tovább' fejlesztik a két megye baráti kapcsolatait. A végrehajtás fontos-ágáról teljes egyetértés alakult ki a megyék vezetői között. Környezetünk tisztaságáról Már régóta tudjuk, hogy a lelki és környezeti tisztaság szorosan kapcsolódik az ember életéhez, egészségéhez. Társadalmi méretű üggyé azonban az országos politikai, társadalmi szervek, hatóságok ösztönzésére — az utóbbi években vált. Mindenütt felismerték ugyanis, hogy az iparosodás, az urbanizáció kiteljesedése, ha nem vigyázunk, ártalmakkal is szolgál: csökkenti és szennyezi a zöldövezetet, a lakóterület, veszélyezteti a természeti egyensúlyt, betegségek előidézője, terjesztője lehet. Nem tekinthető mellékesnek esztétikai hatása sem. Ki ne látott volna már felborított kukásedényeket, kukák mellé öntött szemetet, a települések határában csúfosan tarkálló szemétkupacot, országutak mentén eldobált különféle kacatokat? Lényegében ez a tény és a települések köztisztaságának javítása érdekében végzett munka tapasztalatainak összegzése, illetve a további feladatok meghatározása indokolta, hogy táj értekezletet tartottak kedden Salgótarjánban, a Hazafias Népfront megyei bizottságának székházában. Szervezője a HNF megyei bizottsága mellett a HNF Országos Tanácsa környezetvédelmi bizottsága és a Köztisztasági és Településtisztasági Társaság volt. Megkezdődön a Képújság adása Kedden megkezdődött hazánkban a Képújság rendszeres kísérleti adása, mely a Magyar Televízió, a Magyar Távirati Iroda és a Magyar Posta új szolgáltatása. A Képújság új, önálló elektronikus tömegtájékoztatási eszköz, mely a bel- és a külpolitika, a világgazdaság és a sport legfrissebb hírei mellett közhasznú tudnivalókat, információkat, programajánlatokat közöl. A Képújság adásai azokon a távirányítós, színesteleví- zió-készülékeken nézhetek, amelyeket az erre a célra szolgáló berendezéssel (dekó- derrel) felszereltek. Négy megye környezetvédelemmel és köztisztasággal foglalkozó szakemberei vettek részt rajta: Borsod-Abaúj- Zemplén, Heves, Pest és a vendéglátó Nógrád megyéből. A megjelenteket Marczinek István, a HNF Nógrád megyei bizottságának titkára köszöntötte, s röviden indokolását adta annak, amiért Salgótarjánban rendezték meg a területi tanácskozást. Elmondotta, hogy Nógrád környezetvédelmi tevékenységét a . Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkársága november elsejei ülésén tárgyalta, és igen kedvező véleményt alakított ki a végzett munkáról. A tapasztalatok javarészét érdemesnek ítélte a más megyék általi követésre. A tájértekezlet fő referátumát Települési környezetünk védelme címmel Komárcsovics János, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának osztályvezetője tartotta. A szemlélet gazdagítása, formálása, a társadalmi környezetvédők munkájának segítése érdekében több hasznos országos tapasztalatot adott közre. Napjaink környezetvédő munkája legfőbb feladatának a természeti egyensúly fenntartását fogalmazta meg. és sorra vette a lakóterület védelmével, tisztaságával kapcsolatos mun. katerületeket. Tagadhatatlan hogy tanácsaink az utóbbi években nagyobb figyelmet és -anyagi erőt fordítottak a köz- tisztaságra. a hulladéklerakó helvek létesítésére. Elvégezték köztisztasági tanácsrendeleteik felülvizsgálatát, illetve ahpl még nem készítettek ilyet, ott megfogalmazták. Tanácsaink mindegyike kijelölte a háztartásokban, munkahelyeken fel- svülemlett hulladékok lerakásának helvét. egyharmads azonban nem felelt meg a irärnvezetvedelmi és közegész- céaügyi előírásoknak. Az utóbbiak oka elsődlegesen objektív okokban — például geológiai és földrajzi tényezőkben — keresendő. Ezért úgy gondolja a Tanács: Hivatal, hogy több község ősz- szefogásával is lehet hulladéklerakó helyeket létesíteni, természetesen ott, ahol erre min. den feltétel készen áll. Az eddigieknél nagyobb gondot kell fordítani a szennyvizek szakszerű elhelyezésére. Különösen fontos tennivalót ró ez a falusi települések tanácsaira és lakóira, a családi házak tulajdonosaira. A környezetvédelmi szabálysértések tárgyalását mentesíteni kell a búrokra tíz, mustól, a késedelmességtől, a bírságolásban meg kell szüntetni a liberalizmust. A tanácsoknak gyakoribb és következetesebb ellenőrzéssel kell érvényt szerezniük határozataiknak. A propagandának őszintén fel kell tárni a helyzetet és lehetőségeket, s ily módon tájékoztatnia, mozgósítania a lakosságot. Igen fontos az ifjúság környezetvédelmi szemléletének formálása, természeti értékeink ossz-' pontosított védelme. Dr. Dömsödy Péter, a Nógrád megyei környezetvédelmi bizottság elnöke Nógrád megyei tapasztalatokat tett közzé. Beszélt a szeméttelepek kijelölésének. a lakótelepek tisztaságának. a társadalmi környezetvédelmi őrségek problémáiról. Hangsúlyosan említette. hogy falugyűlések hozzászólásaira hivatkozva: a társadalom egyre nagyobb figyelemmel fordul a környezet, a település tisztasága felé. Balogh Iván, a Salgótarjáni városi Tanács városgazdálkodási üzemének vezetője, majd Gyetván Lajos, a pásztói költségvetési üzem vezetője saját ismereteikkel gazdagították a tájértekezlet résztvevőit. A tanácskozás vendégei délután megnézték Salgótarján szemételhelyezési rendszerét az Idegérben.