Nógrád. 1982. november (38. évfolyam. 257-281. szám)

1982-11-11 / 265. szám

® 0>i-,,, ­Fokozott érdeklődés nyilvánul meg a Balassagyarmati Fémipari Vállalat alumínium bánya- támjai iránt, melyek a legszigorúbb minőségi és biztonsági követelményeknek is megfe­lelnek. A hazai és külföldi szén- és bauxitbányák alkalmazzák eredményesen a korszerű forgácsolóüzem — képünkön — termékét, amelyek a front- és kamrafejtésekhez egyaránt megbízhatóak. Boltok szerződésben Lassan, túlontúl is óva­tosan indult Nógrád megyé­ben az üzletek szerződésre kínálása. Különösen a fo­gyasztási szövetkezetek vártak: az állami vendég­látásban jövő év januárjá­tól már nem lehet gebines bolt, a szövetkezetinéi, a határidő két évvel később­re tolódik. Nógrád megyében a 950 üzlet hetven százaléka al-' kalmas a szerződéses mű­ködésre, s ez ideig alig több, mint tíz százalékuk, azaz 74 bolt kelt el. Leg- gyérebb a vállalkozói szel­lem az élelmiszer- és a ru­házati szakmában: az átlag tíz százalék árrés — szem­ben például a XII. osztályú vendéglátóhelyek harminc- százalékos haszonkulcsával — vajmi kevés vonzerő. Ahogyan megélnek... A megyénkben eddig szer­ződésre kiadott boltokban végzett tájékozódó jellegű vizsgálatot a megyei keres­kedelmi felügyelőség. Ta­pasztalatainak zöme érde­mes a továbbgondolásra, tanulság lehet a követke­zőkben. Általános érvénnyel le­vonható következtetés, hogy a vállalatok, szövetkezetek túlzott követelményeket ál­lítanak a szerződő boltve­zető elé. Ügy tűnik, mint­ha egyszerre sokat akarná­nak fogni a felkínált üzle­ten: nem érik be a koráb­ban rendszeres veszteség megszűnésével, hanem tete­mes hasznot várnak. A vál­lalkozói szellem serkenésé- . nek jót tenne, ha kicsit szerényebbek lennének, s a követelményeket fokozato­san emelnék. Az egyik üz­let példul azelőtt évi 50 ezer forint hasznot hozott a szövetkezetnek, szerző­désbe adása után viszont havi 40 ezer forintot kíván bekasszírozni tőle. Azok, akik mindezek el­lenére aláírták a szerző­dést, a legkülönfélébb mó­dokon iparkodnak megélni. Legtöbben úgy, hogy a gyor­san „forgó” árukat kínál­ják — a vállalattól beszer­zett árut öt-hét napon be­lül ki kell fizetniük —, ez viszont a választék bővülé­se ellen hat. Szélsőséges példaként az is megesett, hogy egy kocsmáros saját szakállára bevezette az égetett szeszes italok méré­sét — amiért aztán szép kis büntetést akasztottak a nyakába. (A megbüntetett italboltos az „utolsó szó jogán” elmondta, hogy ha­vi 10—11 ezer forint árrést tudott elérni, s csaknem ugyanennyit kellett áta­lánydíjként befizetnie.) A legtöbb boltos a lét­szám csökkentésével igyek­szik nyereségesebben dol­gozni. A vendéglátó-válla­lat 24 üzlete a szerződés után 22 fővel kisebb sze­mélyzettel dolgozik, s így megduplázták a korábbi hasznot. A szoros létszám- gazdálkodás jó dolog, de csak az ésszerűség határáig azon túl már a vevővel való foglalkozás és az áru- beszerzés látja kárát. Csapolt sör — és más semmi? A szerződéses boltok nyitvatartási ideje egyér­telműen rugalmasabb, az ellátás javulása azonban már nem ilyen általános. Sok helyen csapolt sörrel bővítették a választékot, ami jócskán emeli a for­galmat, de nem biztos, hogy éppen az italfogyasztás nö­velése lenne a cél. A cuk­rászsütemények választé­ka nemhogy gazdagabb volna, éppen ellenkezőleg: a vendéglátó-vállalat és az ÁFÉSZ-ek a korábbi nyolc­vanszázalékos haszon he­lyett csak tízet engednek át a szerződéses boltnak, s ez meg is látszik a hűtő­pultok tartalmán. Többen megpróbálkoztak büféáruk eladásával. Kevés ered­ménnyel. Az italboltok ki­alakult vendégköre kiala­kult szokásokkal rendelke­zik, s ezek megváltoztatá­sában mindeddig alig értek el sikert a boltosok. A felmérő vizsgálat so­rán más kezdeményezések­kel is találkoztak a fel­ügyelők. A kállói italboltos saját pénzéből teraszt épí­tett az üzlet elé, a nagy- bátonyi . 94-es presszóban ugyancsak saját erőből be­vezették a hot-dog kol­bászt, s néhány kávékülön­legességgel bővitették a választékot. Másutt játék­automatákkal, gépzenével iparkodnak a vendéget be­csalogatni. K’k jártak jól? A szerződött boltosok nagy része egyáltalán nem élvez irigylésre méltó hely­zetet, mint azt a közvéle­mény általában feltételezi. Részint ez is motiválja, hogy az üzletekben a fo­gyasztói megkárosítások aránya a vizsgálat során háromszorta nagyobb volt a szokásosnál. Motiválja, de felmentést semmikép­pen nem adhat rá! Hét boltban szűkén mérték, vizezték az italt, kevesebb gesztenyepürét adagoltak a poharakba, több helyütt baj volt a kulturáltsággal, a tisztasággal is. A szerződéses üzletekben végzett tájékozódás tapasz­talatai tehát meglehetősen változatosak. Kik jártak jól végül is? A bérbe adók fel­tétlenül! A boltvezetők és a vendégek egy része is. Az új működési formában azonban az eddig érzékel- hetőnél lényegesen több van. A mostani eredmé­nyekkel nem szabad beérni. A tartaléké*: teljesebb körű hasznosításában a bérbeadó vállalatokra, szö­vetkezetekre hárul nagy fe­lelősség: ne csupán azt érezzék, hogy a kis boltok szerződésbe adásával letud­ták a gondot, hanem több türelemmel, segítséggel já­ruljanak hozzá boldogulá­sukhoz, s ezzel együtt a fo­gyasztók jobb kiszolgálásá­hoz. Szendi Márta Igen magasra állított mérce Pásztón Jelentősen növelték a nyereséget — mégis kevés *— Mi jellemzi a- Váci Kö­töttárugyár pásztói gyáregysé­gének idei, eddigi tevékenysé­gét? — Főleg belföldre és szocia­lista exportra termeltünk. A tavalyi évben előírt tőkésex­port részaránya az idén keve­sebb volt. Ez részben a ter­mékszerkezet-váltásból és annak vállalati fel-, illetve elosztásából — érzékelteti a vállalati felépítésből reájuk háruló idei tennivalókat Erki Dénes, a gyáregység igazgató­ja, majd kisvártatva hozzá­fűzi: — Az előbbi feladatokat magas gazdálkodási követel­mények teljesítésével együtt kell megvalósítanunk. AZ IGAZGATÓI TANÁCS IS — Lényegében azonos ter­mékszerkezet, de nagyobb munkaigényesség mellett a bázishoz képest 54,8 száza­lékkal kell növelnünk az ár­bevételt — hangzik a válasz. — Nem túl sokat markol­tak? — Valóban, a kitűzött fel­adatok igen nagyok. Annak idején így érzékelte az igaz­gatói tanács is. Megváltozta­tására, módositására azért nem került sor, mert a köz- gazdasági szabályozók egyre többet követelnek a vállalat­tól — utal az év elején el­hangzott első számú vezetői válaszra, állásfoglalásra. Ezek után ismerkedjünk meg azzal, hogy mit sikerült az igen nehéz feladatok kö­zül megvalósítani. — A belföldi termelés elő­térbe kerülése azt jelentette, hogy a bázishoz képest ■ 6,6 a tervhez képest 5 százalékkal adtunk több terméket. A ru­belelszámolású termelésnöve­kedés 16,2 százalékkal maga­sabb, mint egy évvel koráb­ban. A bázishoz képest nőtt az árbevételünk. A tervhez viszonyítva csak 97,T száza­lék. Ilyen termelésnövekedés mellett nyereségünk több mint 58 százalékkal lett na­gyobb. Ez utóbbi azonban még mindig 12 százalékkal marad el a . kívánt mértéktől. KISEBB KÖLTSÉGGEL A nyereség növekedésében a termékösszetétel változá­sának ugyan meghatározó szerepe van, de nem kizáró­lagos. Ezért a gazdálkodás ha­tékonyságának javítása ér­dekében más utakat is keres­tek és találtak a termelés költségeinek mérséklése céljá­ból, aminek előnye ugyan­csak a nyereségben jelentke­zik. — Két dolgot említenék Az egyik a személyszállító bu­szok minél jobb kihasználá­sa. Sikerült megfelelő part­nereket találni. Az ÉLGÉP pásztói gyárával, valamint a Pásztói Szerszám- és Készü­lékgyárral együtt nemrég olyan együttműködési szerző­dést kötöttünk, aminek ered­ményeként az idén 375 ezer forinttal tudjuk mérsékelni a személyszállítás költségeit A másik az energiatakarékosság. A konkrét követelményeket nem tudjuk a munkapadokig lebontani. Ez persze, nem jelenti azt, hogy az ott dol­gozóknak nincs lehetőségük a takarékoskodásra, vagy egyál­talán nincs ezzel kapcsolatos feladatuk. A varrógépek üres­járatainak megszüntetése rá­juk hárul. A nagyobb értékű és tartós megtakarítás azon­ban a karbantartó részleg dol­gozóitól várható. Eddig a rendszeres karbantartással, az energiafelhasználás folyama­tos mérésével és a szükséges intézkedések megtételével a villamos energiánál 206 kilo­wattal kevesebbet használ­tunk fel, mint egy évvel ko­rábban. Tüzelőolajból 850 li­terrel csökkent a felhaszná­lás, a megelőző munkák jó el­végzése pedig hozzájárult a vízfogyasztás jelentős csök­kentéséhez — állítja a gyar- igazgató. Költségcsökkentő tényező­ként jegyezték a termelési naplóba a termékek minősé­gének javulását. Az I. osztá­lyú áruk részaránya 0,5—1 százalékkal növekedett. Ezt úgy érték el, hogy a gyár­tásközi ellenőröket fordított érdekeltség alapján díjazták. Vagyis, akkor kaptak és kap­nak több prémiumot, ha a végminősítés előtt, minél több hibát vesznek észre. Ez a sajátos módszer kéthónapos múltra tekint vissza, átfogó értékelését november végé­re tervezik. Az előbbiek, valamint más, a gazdálkodás hatékonyságát segítő intézkedések azonban kevésnek bizonyultak az árbe­vételi és nyereségterv idő­arányos teljesítéséhez. Így hát önként adódik a kérdés: mi várható az év végéig? ANYAGGONDOK NÉLKÜB — Mindenesetre az előző évben elért szintet meg akar­juk tartani. Vagyis, közelebb kívánunk kerülni az árbevéte­li terv teljesítéséhez, a ter­melés további növelése, a költségek lehetséges mérsék­lése mellett. A szocialista és tőkésexportot jó minőségben és határidőre szállítjuk. En­nek most megvannak a fel­tételei : nincsenek anyaggond­jaink. Még júliusban 509, au­gusztusban 68, addig szep­temberben anyaghiány miatt csupán 4 .órát álltunk. Sajnos, az előbbi ellenkezője kísérte végig az első fél év termelé­sét — zárja gondolatait Erki Dénes. Hogy a végső elszámolásnál a vállalat központja mit és miért ír majd a pásztóiak ja­vára, arról még most korai volna bármit is mondani. Venesz Károly Fűtés tejenergiával — ceredi módon Tavaly kezdte meg a tej- hűtéisnél keletkező hulladék- hőt hasznosító berendezések fölszerelését a gazdaságok tej­házaiba a Ceredvölgye Ter­melőszövetkezet, s az idén, az esztendő végéig üzembe helye­zik a kétszázadikat. Az el­járás lényege, hogy a tehe­nészeti tejházak hűtőinek lég­hűtéses kondenzátorai helyett olyan vízhűtéses kondenzá­tort kapcsolnak a hűtőgépre, amelyben a kompresszió ré­vén nyolcvan fok melegre fellhevült hűtőközeg a víznek adja át az enélkül haszonta­lanul távozó hőt, és így akár fűtésre, akár technológiai cé­lokra közvetlenül használha­tó meleg vizet termel, külön energiabefektetés nélkül. A közös gazdaság, vállalko­zásának harmadik évébe lépve, tevékenységének kibő­vítését tervezi. A hulladékhő- hasznosító berendezéseket ed­dig kizárólag freongázzal mű­ködő hűtőrendszereknél al­kalmazták. Ahhoz, hogy a jó­val nagyobb megtakarítással kecsegtető, ammóniával mű­ködő nagy hűtőházak huLla- dékhőjét hasznosíthassák, a jelenleg rendelkezésre álló berendezéseknél nagyobbakra van szükség. Ezért közös gyártmányfejlesztési program kidolgozása és megvalósítása érdekében tárgyalást kezde­ményeztek a Jászberényi Hű­tőgépgyárral. Kísérleteznek a hőhasznosító berendezés más­féle alkalmazásával is: somogyhabodl termelőszö­vetkezet műanyagüzemében egyet fröccsöntő géphez kap­csolnak. A Ceredvölgye Tsz és a Tszker közös vállalkozása az eddigiek folyamán is magá­ra vállalta az energiaraciona­lizálási hitelkérelemmel kap­csolatos ügyek intézését, a hőhasznosító berendezés tele­pítésének megtervezését, a berendezések felszerelését, üzembe helyezését és szervi­zelését. Most egy olyan közös vállalat alapításáról folytat­nak tárgyalásokat, amely le­hetővé tenné a hőhasznosí­tó berendezések — eszközök és technológia — bérbeadását a is. Megtörtént a nagy esemény. Bucsek Károlyt behívták a Volán vezérkara elé a közel­múltban és átnyújtották ne­ki az elismerést, amiért a ka­mionnal egymillió-ötszázezer kilométert tett meg minden különösebb baj nélkül. És ezt a hosszú utat Salgótarjántól a Balti-tengerig, onnan az Adriáig, majd végig a siva­tagon fel egészen Moszkváig. Nincs még évtizede sem, hogy útrakelt maga mögött ötven tonnával. Azóta is járja a vi­lágot megállás nélkül és most is csak azért állott meg a Vo­lán udvarán, hogy a magas kitüntetést átvegye. Egyedül neki jutott ez a tisztesség a megyében. Az országban pe­dig tizenegy az ilyen kalan­dos munkakörű emberek száma. Valamikor a Bucsek család­ban ilyenkor ünnepre fordult a világ. A három fiútestvér összedugta a fejét és irány fel a szülőkhöz a zagyvái ra­kodóra, a kolóniába és vigad­tak. Most Karcsi átvette a ki­tüntetést, beült a turbógene- rátoros LIAZ-ba, megsimo­gatta állandó utastársának, kiskutyájának a fejét és in­dult Pomázra. Rakomány vár­ta, amit Berlinbe szállított. Mogorva let Bucsek Károly amióta a kamionon pilótás- kodik Indulás előtt azért meg­Károly és a kilométerek... idegeneket szokot ilyen heve­sen fogadni. Ott, az erdő kö­zepén nem valami szívderítő a váratlan vendég. Kivált, ha azt sem tudja, milyen szán­dékkal jött. Felgyújtotta az égőket, előkerült a szerelővas enyhültek a vonásai. Vala- gyalogközlekedők mindenütt ’s- Aztán történjen, aminek honnét az ülés alól előkerült fegyelmezetlenek. A figyelme történnie kell, a szállímányt egy üveg ital. Odaadta a ro- nem lanyhulhat. Ha megáll me6 kell őrizni. A kutya hoz- konokjnak. és újra indít, az ötventonnás te rendbe a dolgokat, mert — Igyatok az egészségem- teher issza a benzint.. Nem ta- Rmikor Károly kinyitotta az re... egeszsegem & ^ haneffl ajtót, nekiugrott a lapulók­arra lett figyelmes, hogy ha nak, akik eszeveszetten me­nekültek. Aztán feldübörgött a mo- ... , __ . , . . , . tor, és a kamion beleveszett HÍ1**' az őszi ködbe. Nélküle nincs hangulat. Károly megválto­zott. Valamikor forrott körü­lötte az élet, magasra hágott mögötte ötven tonna teher. Másfél millió kilométert meg­tenni ilyen teherrel, megvál­toztatja az ember természe­tét. Az úton magára van utal­va. Legfeljebb a kiskutyájá­Igy telnek a kilométerek Bucsek Karcsi életében. És ami legfontosabb, még min­dig baj nélkül ért a kitűzött nem lépnek a kocsi elé. A vá­roson kívül egy simogatás és egy finom falat mindig kijár ezért. éktelen ugatásba kezdett. Le­húzta hát neki az ablakot. A kutya pedig fejét kidugva őr­ködik. Amikor meglátja a *vl,4g “*TOlt ä iSÄHSSi* kJX meg, amit Salgótarjántól a Balti-tengerig, onnan az Ad­riáig, majd a sivatagtól fel Moszkváig tesz meg. Azt Még az év közepén valahol mondta, amikor a novemberi . __.______ _ _________ Lengyelországban autózott a ünnepen útra indult, hogy ha v al társaloghat. Azt mondta, LIAZ és az éjfélben a fáradt- ler,°ja a kétmilliomodik kilo- hogy akár hiszik, akár nem, ság lett úrrá Bucsek Karcsin. métert, akkor fognak ünne- más híján lehet beszélgetni Ilyenkor tilos tovább menni. PG,ni-. Ők együtt, a Bucsek- azzal is. Nem csak beszélget- Kötelező a kis pihenés. Le­ni, hanem komoly segítőjévé nyugodtak ő és a kutyája. Ár­váit az a kis pamscsszőrű va- ra riadt, hogy a Bobi hango- karcs. A gépkocsi vezetője san ugat, nekiugrik az ablak­állítja, hogy segítségével nak és kaparja az ajtót. Csak megtakarít legalábbb kettő és félezer forintot az úton. Vá- | ” " ~ rosokról városokra jár ás a j NÓGRÁD — 1982. november 1L, csütörtök O fivérek és a szülők, na meg a jó barátok. Sok sikert Károlyi Bobál Gyula

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom