Nógrád. 1982. november (38. évfolyam. 257-281. szám)

1982-11-11 / 265. szám

Művelődés — „munkakozelben" Műszakiak és szakik Négy keréken négy országon át (3.) Mesés Velence November első napján egy nagy plenáris üléssel befeje­ződött a XII. nógrádi műsza­ki hónap programsorozata, amely az MTESZ megyei szer­vezete elnökének, Urmössy I.ászlónak az értékelése sze­rint minden eddiginél sikere­sebb volt. Nem csak a szép számmal zajló előadásokra, attikátok­ra gondolhatunk vissza — c -akiiem ugyanilyen haszno- sak voltak a kis munkahelyi programok. „Munkaközeibe” hozták a műszaki, közgazda- sági információkat, a fejlesz­tő-; apró lehetőségeit. Két üzemnél érdeklődtünk arról, sikerült-e közönséget teremtem a programokhoz, nem maradt-e néhány mű­szaki, vezető „belügye”, együtt voltak-e a műszakiak és a szakik. Az Üvegipari Művek salgó­tarjáni öblösüveggyárában Si­mon Gyuláné újítási előadó, műszaki könyvtáros beszélt az elmúlt hónap tapasztala­tairól. — Nálunk összefonódott az újítási hónap, a műszaki hó­nap és a közgazdasági, mű­szaki könyvhetek megrendezé­se — mindhármat eredmé­nyesnek érezzük. Néhány szót az újítási hónapról: 22 újí­tást nyújtottak be, ,zömében fizikai dolgozók. Különösen örülünk annak, hogy jelent­keznek szocialista brigádok csoportos munkával — ezért az újítási díjon kívül külön jutalmat is adunk. ' — Kiemelten kezelték a műszaki-közgazdasági köny­vek bemutatását, vásárát? — Igen, nagy érdeklődés mellett tartott előadást a meg­nyitáskor Kelen András, a Műszaki Könyvkiadó irodal­mi vezetője. A műszak,! in­formáció jelentőségéről, a könyvek, kiadványok fontos­ságáról szólt. Mintegy 200- féle kiadványt, könyvet mu­tattunk be, vállalva az árusí­tást is — ötezer forint érték­ben talált- gazdára. Megnöve­kedett ez idő alatt a Műveit Nép üzemi könyvterjesztőjé­nek a forgalma is. — A hónap során egy má­sik kiállítással is előrukkol­tak. — A gyár Kossuth Műve­lődési Házában rendeztük meg a munkavédelmi és újítási kiállítást — erre nagyon so­kan kíváncsiak voltak, az Üvegipari Művek több gyárá­tól is eljöttek, a mi dolgozó­ink is rengetegen végignéz­ték. Még néhányat a rendez­vények közül megemlítenék; több üzemrésznél tartottunk továbbtanulási tanácsadást — ez csak áttételesen kötődik a hónaphoz, de a folyamatos munkahelyi művelődés szer­ves része. Simon István mű­szaki igazgatóhelyettes a mű­szaki fejlesztés helyzetéről, feladatainkról tartott előa­dást. Rendeztünk egy műsza­ki konferenciát is. Mindvé­gig a hangosbemondón és plakátokon hívtuk fel a fi­gyelmet a programokra, hogy minél több dolgozó eljusson rájuk. Ügy érzem, elég jól si­került. ☆ A Nógrád megyei Sütőipa­ri Vállalat a „gazdája” a MÉ- TE-ben a megyei sütőipari szakosztálynak, amely 65 tag­gal működik. Köriük negyven százalékban fizikai dolgozók. E területen igen kevés a szakkönyv, kiadvány — ami megjelenik, lelfordítható, azt figyelemmel kísérik, de ter­mészetesen nagy szerep jut az önképzésiben az előadásoknak, tapasztalatcseréknek, a vál­lat munkájának megismerte­tésében pedig a termékbemu­tatóknak. Tarján György fő­mérnökkel és Kecskés László­val, a szakosztály vezetőivel beszélgetünk a műszaki hó­napról. — A tudományos egyesü­letben az vezérel minket, hogy a gozdálkodással kap­csolatos legfontosabb témák­ról essék szó, a vezetés a tervezésben is fel tudja hasz­nálni véleményünket. Ebben együtt dolgozunk műszakiak és szakik — közös érdekünk, hogy a szakmán belüli újdon­ságokat megismerjük. Tud­nunk kell, mit csinálnak má- sütt már jobban, mi az, ami­ben mi vagyunk jók, ismer­ni kell a vásárlói igényt. Ter­mékbemutatót Romhányban és Balassagyarmaton rendeztünk — nagy siker volt! A napi újdonságok mellett (mint a csemegevekni például) tartós termékeket és félkész árukat is felsorakoztattunk. Erre nagy vásárlói igény lenne — köz­ben pedig megyén kívülről hozzák be ezeket. Van diétás tortánk is az új termékek kö­zött, folyik a korpás kenyér kísérleti gyártása. Ha a fo­gyasztói igényre reagál a ke­reskedelem, mi szívesen ráál- lunk nagyobb mértékű gyár­tásra — most Budapestre szál­lítunk félkész termékeket. — A műszaki hónap során a legnagyobb érdeklődés a több témás előadói konferen­ciát kísérte, sok dolgozó meg­hallgatta. Gasparin János ál­talában szólt az energiagaz­dálkodásról és -takarékosság­ról, jómagam a sütőipari helyzetet, saját tevékenysé­günket mutattam be — veszi át a szót Kecskés László. — Mi vagyunk az élelmiszeripa­ron belül a legnagyobb ener­giafogyasztók — a költsége­ket lehetne csökkenteni! Na­gyobb figyelemmel kell vizs­gálni a sütőkemencék műsza­ki állapotát — az országban a mi vállalatunk rendelkezik legteljesebb műszerezettség­gel ehhez, vannak is felada­taink e téren. Bemutattuk a dolgozóknak e műszereket, működésüket. Ennek a ren­dezvénynek a sikere is mu­tatja: sokat jelent, ha a dol­gozók világosabban látják a munkafolyamatok hátterét is. tisztában vannak az alapvető műszaki információkkal. Az egyesületben erre törekszünk a továbbiakban, hogy ezt se­gítsük. G. Kiss Magdolna Salzburgtól körülbelül 400 kilométerre van Velence. Az autóút a Salzach völgyében, a háromezer métert közelítő Dachstein és Hochkönig, majd a kétezer méter körüli Ala- csony-Tauern hósipkás csú­csai között vezet. Áthajtunk a 6 kilométer hosszú Tauern- alagúton, Salzburg és Karin- tia tartományok határában a Murán, mely egy parányi szakaszon magyar határfolyó lesz, Villach környékén át­szeljük a Drávát is. Az előb­bi a Magas-Tauernben, az utóbbi' határfolyónk az olasz Dolomitok északi részén ered. Egy-egy ilyen utazás a föld­rajzórákkal vetekszik. íó napot, Olaszország , Az osztrák—olasz határ hi­vatalos irodái egymás tő- szomszédságába épültek. Más­fél-két busznyi az épületek közötti távolság. Az arnold- steiniek ránk sem hederíte­nek, mehetünk. Az olasz ka­tona hangosan köszön ránk, s mogorva képpel s.templizi útleveleinket. Lehet, az eső­re hajló idő okozza rosszked­vét. Minket mindenesetre za­var. Nem erre számítottunk. Elég kelletlenül fogadnak a tarvisiói határállomás büféjé­ben is. A táj azonban továbbra is csodálatos. Persze teljesen más, mint az osztrák. Az is­merősebbnek tűnt, úgy érez­tem magamat, mintha a Táti rában autóznánk. Ugyanolyan hófödte csúcsok, havasi ka­szálók, sebesen csobogó pa­takok, alpesi házak. Itt, a Juliai-Alpokban. Friuli tar­tományban sokkal zordabb, tiszteletet parancsolóbb a táj. A hegycsúcsok helyenként valósággal rámásznak az út­ra, a patakok lapos folyam­má szélesülnek. A kopár mészkőoldalakon foltokban települt a növényzet. Néhány útitársunkat riaszt ez a lát­vány (alföldiek), engem ke­mény fenségessége lenyűgöz. Ha varázslat folytán élővé lenne, ijedtemben rögvest kö­szönnék neki. Udine előtt kezdődik a sík­ság. Ausztriában szíj parcel­lák, erre egybefüggő, hatal­mas táblák szegélyezik az utat. A kukoricaszárat még nem vágták le, a helyenként feltűnő szőlőtőkékről is mo­solyognak még a fürtök. A felhő erre nem cicázik a nap­pal, s a sugarak szabadon ölelkezhetnek az oly sok ke­serűséget, szenvedést átélt Piave sima víztükrével... Jesolóban a Hotel Canadá- ban foglaltak nekünk szál­lást. A szobákban zuhanyozó is van, de hiányzik némelyik ágyról a takaró. Sebaj, a pénzünkért, már így is töb­bet kaptunk a vártnál, hi­Szépen magyarul — szépen emberül „Kikérdezte magát?!" Tanúja voltam annak a jelenetnek, amely­ben ez a mondat felcsattant, A helyszín egy húsbolt volt. A szereplők: az eladó és egy háziasszony. A húskészlet igen szegényes volt ebben az órában, a háziasszony némi fanyalgással tekintett a pultra, s amikor sorra került, megjegyzést tett a szűkös áru­kínálatra. Az eladó gúnyosan jegyezte meg: „Persze, a karajt ugye megvásárolná?!” Volt ennek a mondatnak a dallamában némi megvetés, sőt kárörvendés. Az aisszony felfortyant a váratlan hang­nemre, s ekkor hangzott el keményen, a „Ki kérdezte magát?!!” (A kettős felkiáltó­jel érzékelteti a mondatba szorított rendre­utasítást.) Hatása megdöbbentő volt a kö- rülállókra, de leginkább az elárusítóra. Szin­te megfagyott ereiben a vér, elhallgatott, és szótlanul folytatta munkáját. A jelenet az érintkezés nyelvi formájá­nak kiábrándító példája volt. Azt mondhat­nánk ugyan, hogy amilyen volt a kérdés, olyan lett a válasz — ugyancsak kérdő for­mában, de kíméletlen hangnemben, rádup­lázva a szemtelennek is minősíthető meg­jegyzésre. „Hát ez megkapta a mágáét!” — gondolták bizonyára többen a pult előtt. A különös párbeszéd bántó sérelmet oko­zott a társas érintkezés kötelező udvarias­ságán. Vigyázzunk hát a nyelvünkre, s inkább harapjuk el, semhogy belemarjunk ember­társunkba! Szende Aladár műsor KOSSUTH RADIO: 8.54: Paisiello: Az úrhatnám szolgáló Vígopera két részben 9.44: Brummadzag, a zenebohóc 10.05: Diákfélóra 11.24: Jogi arcképcsarnok 11.39: Tigrisugrás 12.45: Király István: Intés az őrzőkhöz 12.55: Barokk zene 14.00: Pangásos papilla 14.25: Hilde Güden és Rudolf Schock operett­felvételeiből 15.10: Külföldről érkezett 15.30: Kagylózene — Mező­berényben 16.00: Darvas Ferenc fúvósműveiből 16.21: Délutáni Rádiószínház 17.30: Évszázadok mesterművei 19.15: Nagy színházi siker volt! 2Í.26: Csárdások 21.40: Adottságok — lehetőségek a Pápai Állami Gazdaságban. #2.30: Régi híres énekesek műsorából 12.50: Egy igazgató névjegye 13.10: Francia zeneszerzők műveiből 0.10: Spirituálék PETŐFI RADIO: 8.05: Ifjúsági dalok 8.35: Napközben — Pécsen Is 10.00: Zenedélelőtt 12.35: Mezők, falvak éneke 13.00: Kapcsoljuk a pécsi körzeti stúdiót 13.30: Buratino és társai Szovjet mesefilmek zenéjéből 14.00: Válogatott perceink 16.35: Idősebbek hullám« hosszán 17.30: Tanakodó 18.35: Hét végi panoráma 19.55: Slágerlista 20.35: A 04, 05, 07 jelenti 21.05: Kabarécsütörtök 22.45: Mozsár Imre nótákat énekel 23.20: A tegnap slágereiből MISKOLCI STÜDIÖ: 17.00: Hírek, Időjárás, műsoris­mertetés. — 17.05: A Tiszától a Dunáig. Észak-magyarországi ké­peslap. Szerkesztő: Antal Magda (A tartalomból: A város pere­mén — Bánkútról, tél előtt — Somoskői hétköznapok). Telefon­ügyelet 35-510. — 18.00: Észak­magyarországi krónika. — Mis­kolci megyei város Tanács VE- javaslatot hallgatott meg az 1983. évi lakás- és telekelosztási terv megállaDítására — A Nógrád me­gyei NEB a vállalati üzemirányí­tás korszerűsítésének helyzetét vizsgálta). — 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévét'"'ma (1sm.) 8.05: Iskolatévé. Fizika (ált. isk. 6. oszt.) 8*35: Technika (ált. isk. 1. oszt.) Papírvilág. NÓGRÁD ,1982. november 11, csütörtök 9.60: Történelem (ált. isk. 5. oszt.) 9.25: Rajz (ált. isk. alsó tag®- • zat.) 10-00: Korok művészete 10.30: Magyar nyelv (ált. jsk. 1. oszt.) 10.45: Magyar irodalom (ált. isk. alsó tagozat). 11.00: Osztályfőnöki óra (ált. isk. 11.20: Osztályfőnöki óra 12.00: Világnézet, (középisk. IV. oszt.) 14.05: Iskolatévé. Történelem (ism.) 14.30: Ősztályfönök! óra (ált. isk. 7—8. oszt.) (ism.) 14.50: Aktuális politikai kérdések (ism.) 15*20: Világnézet (ism.) 16.10: Hírek 16.15: Slágerhírlap. Vin/2. rész. 17.00: Tévébörze. 17.10: Tízen Túliak Társasága. 17.50: Telesport. 18.15: Jelenlét. Kiutat keresve 18.55: Reklám. 19.10: Tévétoma 19.15: Esti mese. 19,30: Tv-híradó. 20.00: Kóródy Ildikó: „Társkere­sés no. 1463.” Tévéfilm. 21.15: A hét műtárgya. 21.20: Hatvanhat. Vendég: dr. Szabó Imre ipari miniszter- helyettes. 22.20: Tv-híradó 3. 22.30: Tv-tükör. 2. MŰSOR: 20.00: Gólyavári esték. 20.35: Szavak a súgólyukból. ’ Bertók László versei. 21.10: Tv-híradó 2. 21.30: Autó-motor sport. 21.50: Színházi képeslap az NDK- ból. BESZTERCEBÁNYA: 15.50: Hírek 15«$5: Iskolatévé 16.15: Orosz nyelvtanfolyam mindenkinek 17.10: Laboratórium 18.00: Sportrevü 18.30: A Jezerka stúdió műsora 19.10: Esti mese 19.20: Időjárásjelentés és műsor- ismertetés 19.30: Tv-híradó 20.00: Tv-játék 21.30: Zenés fejtörő játék 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22-15: Figyelmünk középpontjá­ban. 22.45: Hírek 2. MŰSOR: 17.00: Juhászünnepség 17.30: Testvérek. 18.50: Fej törő játék 19.30: Angol nyelvtanfolyam 20.00: Tv-operaváltozat. (ism.) 21.30: Időszerű események. 22.00: Az űrrepülésről 22.30: L. van Beethoven: Esz-dúr zongoraötös MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4-től: Walt Disney állatbirodal­ma. Színes amerikai termesZet- film James Algar rendezésében. Háromnegyed 6-tól: ősszel a ten­gernél. Lírai hangulatú szineo: szinkronizált szovjet film. Este 8-tól: Férfiak póráz nélkül (16). Színes olasz filmvígjáték. — Ba- Balassagyarmati Madách: Csak háromnegyed 6-tól: Agónia I—II. (14). Színes, szinkronizált szov­jet film. — Pásztói Mátra: Egy­másra nézve (18). Színes magyar film. — Szécsényi Rákóczi: Vö­rös föld (14). Színes magyar film. — Kisterenyei Petőfi: Pu­céran és szabadon (14). Színes, szinkronizált francia film. — Nagylóc: Bosszúvágy (16). Szí­nes, szinkronizált amerikai bűn­ügyi film. . szén megfordultunk az öt nap alatt Canadában is. A szálloda száz méterre esik a tengerparttól. Elszállá­solás után mindenki a part­ra siet. Igazi Lido, széles, ho­mokos vízmenti sáv, kagyló­héjakkal telehordva. Szél korbácsolja az Adria vizét. A távolban hajók körvonalai rajzolódnak szemeink elé. Az üdülők bezártak. Rajtunk kí­vül senki sincs a parton. A kisváros főutcáján (a két párhuzamos utca közül a tengerhez közelebbi) gyér forgalom. Bezárni készülnek az üzletek is. Adria k>áJynő*e Jesolo a fürdési szezonban érdekes, ide ősszel az IBUSZ nem tranzitprogramot ter­vez. Utasait átviszi Velencét látni. Nekünk vasárnapra esett ez a látogatás. Autó­busszal elmentünk Punta Sibbioniig, ott hajóra száll­tunk, s az Aquileia siklott be velünk a Szent Márk-öbölbe. Azt mondják, Velencét hajó­ról megpillantani á legcso­dálatosabb. Bár a szárazföld felől még nem láttam, de a hajóút után készséggel elhi­szem a mondottakat. Varázs­latos érzés nyomon ■ kísérni, hogyan rajzolódnak ki mind kivehetőbben a híres épüle­tek. a Doge-palota, a Szent Márk-templom. Szokatlanul nagy tömeg hullámzik a Piazettán és a Szent Márk téren. Velence ősszel is vonzó. Olasz, angol, német, sőt magyar — Spa­nyolországból haza igyekvő turisták — szavak kevered­nek barátságban össze. A velencei galambok sze­lídségéről most szémélyesen meggyőződhetünk. Szívesen rászállnak az eledelt nyújtó kézre, akár ketten-hárman is. Velencében roppant sok a látni- és említenivaló. Ma­gam is a bőség zavarával küszködöm, s képtelen va­gyok felülkerekedni az anya­gon. A terjedelmi korlátok könyörtelenül gátat szabnak. Ezért csak megemlítem: aki ebben a gyönyörű meseváros­ban jár, ne mulasszon el vé­gigsétálni a Mercerián, az it­teni Váci utcán, bekukkanta­ni a másfél méter széles si­kátorokba, megcsodálni a halszagú riók fölött átívelő, karcsú hidakat, köztük a leg­híresebbet, a Rialtót. Aztán a Doge-palotát, termeiben Gior- gone, Veronese, Tiziano, Tin­toretto festményeivel, a „Só­hajok hídját”, a börtönöket, a Nagytanács két operaház­nyi helyiségét. S aki mind­ezeket látta, még mindig ke­veset látott... Erőltetett menet A temérdek élmény hatá­saként váratlanul virradt ránk az utolsó reggel. Az öt nap leghosszabb útja előtt állunk. Jesolo és Budapest között több mint 700 kilomé­ter a távolság. Erőltetett me­netben haladunk. Autóbu­szunk ablakából szemlélget- jük a szlovén karsztvidéket, Ljubjana régi és új városne­gyedeit. Majd félúton meg­állunk egy útmenti super­market előtt. Maradék pén­zét még mindenki elköltheti. Aztán indulás tovább. Nvolc- van percet időzünk a jugo­szláv—magyar határon, Lete- nyén. Fáradt és csendes az egész társaság. Magunk mö­gött hagyjuk a Balatont, a Velencei-tavat, aztán feltüne­deznek a budai hegyek. Az Engels téren sokan barátok­ként válunk el; egyszer ta­lán újra összehoz bennünket a sors. Jó volt. csak rövid volt — hallani innen-onnan is. Az IBUSZ kitett magáért. Re­mekül szervezte az utat. Ne­ki is — nemcsak a szépséges tájnak — része van abban, hogy kedvet csinált egy úiabb utazáshoz. Már most kezd­hetjük összerakni a forinto­kat! Sulyok László (Vége) Találkozás Esztergályos Cecíliával Műsoron: MISS ARIZONA ÉNEKEK ÉNEKE PETRUSKA (részletek) Zongorán kísér: SZENTIRMAY ÁKOS A műsort és a beszélgetést vezeti: MOLDOVÁNYI ÁKOS Az előadóest kísérő műsora: Salgótarjánban a BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT, MARILYN! Balassagyarmaton a B. Ü. É. K. című szines magyar film, Szörényi Rezső rendezésében és ESztergályos Cecília főszereplésével. Egységes 15,— Ft-os helyár! November 13-án, 18 órától a salgótarjáni NOVEMBER 7„ 20 órától a balassagyarmati MADÁCH Filmszínházban:

Next

/
Oldalképek
Tartalom