Nógrád. 1982. november (38. évfolyam. 257-281. szám)

1982-11-11 / 265. szám

Átadták az M—autópálya Bicske—Tatabánya közötti szakaszát „Értékes kísérlet volt” az 1975-ben rendezett szovjet— amerikai közös űrrepülés — jelentette ki szerdán az NBC televízióban Vance D. Brand, a Columbia amerikai űrre­pülőgép új parancsnoka, aki az emlékezetes Szojuz—Apol­ló program egyik amerikai résztvevője volt. Brand Robert F. Overmy- er űrhajós pilóta, valamint dr. William B. Lenoir villa­mosmérnök és dr. Joseph P. Allen orvos társaságában ma helyi idő szerint reggel indul el a Columbia űrrepülőgéppel az amerikai visszatérő űrjármű első „ke­reskedelmi repülésére”. A Columbia ötödik repü­lésének célja két távközlési műhold pályára juttatása*. Az egyiket, a virginiai Satellites Business Systems vállalat műholdját már nyolc órával az indulás után kibocsátják a komp fedélzeti rakodóteré­ből. A másik műholdat egy kanadai magánvállalat, az ország belső távközlési szol­gáltatásainak nagy részét el­látó Telesat Canada megbí­zásából juttatják pályájára. (MTI) Szerdán megnyitották a forgalom előtt az épülő M— 1-es autópálya Bicske—Ta­tabánya közötti 22 kilométe­res új szakaszát A Bicske határában rendezett ünnep­ségen Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára vágta át a sza­lagot, majd Cseri István, köz­lekedési és postaügyi minisz­terhelyettes méltatta az épí­tők helytállását. Mint mon­dotta, különösen nehéz terep- viszonyok között, korszerű műszaki megoldásokkal hoz­ták létre az ország legszebb útját. Pullai Árpád, közleke- kedési és postaügyi miniszter kitüntetéseket adott az épí­tők legkiválóbbjainak: ket­ten a Munka Érdemrend ezüst fokozatát, egy személy pedig a bronz fokozatát kap­ta; tizenketten Kiváló mun­káért kitüntetést, tizenöten pedig miniszteri dicséretet vettek át. A hegyet-völgyet átszelő autópálya-szakasz keresztezi a Gerecse-hegység három út­vonalát, mundvégig új nyom­vonalon halad és minden la­kott helyet elkerül. Ez lénye­gesen megkönnyíti a haladást, így 15 perccel lerövidül Győr—Budapest, illetve Tata­bánya—Budapest között az autók menetideje. A csaknem 2 milliárd fo­rintos beruházást igénylő új szakasz generáltervezője, az Üt-, Vasúttervező Vállalat és generálkivitelezője, a Be­tonútépítő Vállalat mellett hat fő- és több alvállalkozó vett részt a nagy munkában. A hatalmas építkezést jól jellemzi, hogy 4,5 millió köb­méter földet mozgattak meg, s ennek egytizede sziklabon­tásból eredt. Az út stabilizá­lásához, alapjának és felüle­tének kialakításához csaknem 600 000 köbméter, az ország különböző tájáról származó anyagot használtak fel. A leg­modernebb, nagy teljesítmé­nyű gépekkel dolgoztak. A terep jellege miatt, a szokott­nál jóval több műtárgyat épí­tettek; 20 felüljáró, három aluljáró és 3 gya'ofmcaluljá- ró készült. 14 000 mő'rr hosz­szan építettek ki a vizek — főként a karsztvíz — elveze­tését szolgáló csatornákat, szivárgókat. Ponipás környe­zetben várja az autósokat a három pihenőhely, amelye­ket a következő években „rendeznek be”. A már meg­szokott úttartozékok — veze­tőoszlop, vezetőkorlát, szél­zsák stb. — mellett, fény­védő hálókat, a burkolatra ra­gasztott fényvisszaverő jelző­testeket, a sziklabevágásokba védőhálókat építettek be. A hófúvásveszélynek kitett szakaszokon telenként mű­anyag hófogó hálókat helyez­nek maid el. Az M—1-es autóoálya épí­tése tovább folytatódik: Bics­ke és Törökbálint közötti sza­kasza e'őreláthatóan 1986-ban készül el. Attól kedzve e?v- séges út vezet majd a fővá­rostól Tatabányáig. Az autó­pálya teljes, 170 kilométeres hosszát a forgalmi igényeknek és a népgazdasági beruházási lehetőségeknek megfelelően, több szakaszra és ütemre bontva, fokozatosan építik ki. (MTI) Olszowski Indiában Szerdán hivatalos, baráti látogatásra Űj-Delhibe érke­zett Stefan Olszowski lengyel külügyminiszter. A delhi re­pülőtéren Siv Sankar energia­ügyi és kőolajipari minisz­ter. az indiai—lengyel gazda­sági, kereskedelmi és műsza­ki-tudományos együttműkö­dési vegyes bizottság társel­nöke és más hivatalos sze­mélyiségek fogadták. Stefan Olszowski kedden — úton Indiába — rövid időre megállt a szovjet főváros­ban. (MTI) NSZK A szociáldemokraták bírálják a kormány rakétapolitikáját Manfred Wörner, az NSZK kereszténydemokrata hadügy­minisztere — Washingtonból hazatérve — a DPA hírügy­nökségnek adott interjújában visszautasította Egon Bahr vezető szociáldemokrata po­litikusnak a rakétateleoíté- sekkel kapcsolatos bírálatát. Bahr —, mint jelentettük — azzal vádolta Wörnert, hogy szétrombolja az NSZK eddigi álláspontját azzal a kijelenté­sével, amely szerint a genfi szovjet—amerikai tárgyalá­sokat az új amerikai közép­hatótávolságú fegyverek nyu­gat-európai telepítése után is lehet folytatni. A nyugatnémet hadügymi­niszter azt hangoztatta, hogy miután sikerült teljes össz­hangot teremteni a katonapo­litikai kérdésekben, Washing­ton és Bonn között, a szov­jet—nyugatnémet viszony is könnyebbé válik. Indoklása szerint az NSZK, mivel most szilárdan helyezkedik el a nyugati szövetségi rendszer­ben, nyugodtabban ajánlhat fel együttműködést a Szov­jetuniónak. Míg a CDU—CSU parla­menti csoportja teljes tá­mogatásáról biztosította Wör- nernek a NATO-határozattal kapcsolatos álláspontját, ad­dig több szociáldemokrata ve­zető óvta az új kormányt az eddigi külpolitikai vonaltól való eltéréstől. Hans-Jochen Vogel. az SPD kancellárjelöltje, figyel­meztette a Kohl-kormányt: Wörner kijelentésével „auto­matikussá” válhat az ameri­kai rakéták nyugat-európai telepítése. 4 A NATO-határo- zat kimondja, hogy „a konk­rét tárgyalási eredmények is­meretében” kell dönteni a telepítésről. Wörner viszont most elébe helyezte a tárgya­lási megoldásnak a telepítési megoldást, s ezzel nem szol­gálta az NSZK és Nyugat- Európa érdekeit — szögezi le Vogel. Soha, egyetlen szociálde­mokrata kongresszus nem fog­ja jóváhagyni az amerikai ra­kéták NSZK-beii telepítését — jelentette ki Erhard Epp- ler, az SPD országos elnök­ségének tagja, a párt balszár­nyának vezetője. A baloldali szociáldemokrata politikus közelmúltban tett egyesült államokbeli látogatásának tapasztalatai alapján azt a vé­leményét fogalmazta meg, hogy a Reagan-kormány ré­széről „nem várható mozgás a leszerelés kérdésében”. (MTI) Iráni előnyomulás Irakban A fceheránl rádió jelentései szerint az iráni erők a front középső szakaszán tovább folytatták előnyomulásukat és már 15 kilométer mélyen ha­toltak be Irak területére. Az iraki fél megerősítette az irá­ni támadás hírét, de közölte, hogy az ellenséget visszaver­ték. A teheráni rádió beszámo­lója szerint az iráni csapatok további stratégiai pontokat foglaltak el és állandóan tűz alatt tarják a Bagdadot Bas- rával összekötő főútvonalat. Állítólag Iráni kézbe került 50 iraki olajkút és számos olajfinomító is. Ali Akbar Velaja/Ü iráni külügyminisz­ter keddi sajtóértekezletén megismételte, hogy országa mindaddig folytaja a háborút, amíg nem teljesítik az iráni fél által megszabott vala­mennyi feltételt, köztük a kár­térítésre vonatkozó igényt is. Irak megerősítette, hogy az iráni erők a középső front­szakaszon támadást indítot­tak, de — mint az Ina iraki hírügynökség beszámolt róla — csapatai helikopterek be­vetésével az egész frontsza­kaszon ellentámadást hajtot­tak végre és az ellenséget visszaverték. (MTI) Az Öböl-tanács ülése Az öböl menti együttműkö­dési tanácshoz tartozó hat ország vezetői szerdán a bah- rainí Manamában zárt ajtók mögött folytatták csúcsérte­kezletüket. Szaúd-Arábia, Ku- valt, Bahrain, Katar, Omán és az Egyesült Arab Emírsé­gek szultánjai és sejkjei — a korábbi csúcstalálkozók na­pirendjéhez hasonlóan — ez­úttal is politikai, gazdasági és katonai kapcsolataik bőví­tését vitatják meg. Az AP manamai jelentése szerint az államfők a dél­előtti ülésen foglalkoztak az iraki—iráni háborúval is. Saj­tóforrások szerint a csúcson elhatározták, hogy békéltető küldöttséget küldenek a két országba. (MTI) A Szojuz —Apollo program „Értékes kísérlet volt" Sodródás, szirtek felé Nemcsak az NSZK-ban, hanem világszer­te megkülönböztetett figyelemmel kísérik Manfred Wörner bonni hadügyminiszter washingtoni tárgyalásait. Az érdeklődés oka kézenfekvő. A Rajna-parti hatalomváltás óta Wörner az első Amerikába látogató minisz­ter és ez önmagában is lehetőséget jelent a megfigyelők számára annak tanulmányo­zására; van-e érzékelhető változás a Schmidt- kaibinet magatartásához képest. Erre a kér­désre máris egyértelmű igen a válasz, rá­adásul olyan kulcskérdésben, amely az egész világ érdekeit érinti. A bonni vendég ugyan­is világossá tette, hagy kormánya a koráb­bi kabinetnél lényegesen készségesebb lesz az 1983. végén esedékes rakétatelepítéssel kapcsolatban és a keresztény-liberális koa­líció kész a korábbinál nagyobb mértékben hozzájárulni a NATO anyagi erőfeszítései­hez. Ami a rakétaügyet illeti, Helmut Schmidt is sűrűn hangoztatta, hogy helyesli a tele­pítést — de csak akkor, ha a jövő év őszéig Genfben nem születik szovjet—amerikai megegyezés. A Wörner-látogatás fényében új és veszélyes elem a nyugatmémet alap állásban az, hogy a Rajna partján már ko­rántsem hangsúlyozzák a NATO-hatórozat- nak a tárgyalásokkal kapcsolatos részét. Ez sajnos nem egyszerűen hangsúlybeli, hanem érdemi változás, aminek meszemenő és egy­értelműen negatív következményei lehetnek a genfi tárgyalásokra, Tehát a világhelyzet­re is. Hogy az ezzel kapcsolatos aggodalom meny­nyire nem vaklárma, azt — egyebek között — jól érzékelteti az azonnali TASZSZ-rea­gálás ( ...... az NSZK új kormánya hajlandó k övetni Washington utasításait..”), valamint Egon Baihmak, az SPD elnökségi tagjának, a korábbi vezetés egyik kulcsemberének nyi­latkozata. „Ha Washington ezután — mon­dotta Bahr — a rakétatelepítés egyértelmű nyugatnémet támogatásának tudatában ki­sebb megegyezési szándékkal tárgyal majd Genfben, ami sajnos, feltételezhető*, akkor ezért az új bonni kabinetnek kell vállalnia a felelősséget.” Harmat Endre Feloldják az amerikai szankciókat? A francia külügyminiszté­rium szóvivője szerdán nem cáfolta, és nem is erősítette meg azt a washingtoni je­lentést, amely szerint az ame­rikai kormány rövidesen be­jelenti a nyugat-európai vál­lalatok ellen elrendelt szank­ciók feloldását, miután a szö­vetségeseivel folytatott tár­gyalásokon létrejöttek a ke­let—nyugati kereskedelem­mel kapcsolatos megállapo­dás alapjai. A francia szóvivő emlékez­tetett arra, hogy Franciaor­szág hajlandó „egyeztető tár­gyalásokra” a kelet—nyugati kereskedelem kérdéseiben, de az az álláspontja, hogy a washingtoni kormánynak po­litikai ellentétel nélkül kell visszavonnia egyoldalú szank­cióit. Mint az MTI tudósítója je­lenti, a The New York Times szerdán ismét első oldalon adott hírt arról, hogy meg­állapodás készül az Egyesült Államok és nyugati partnerei között az amerikai szankciók felfüggesztéséről. A lap dip­lomáciai tudósítója szerint a szankciók feloldása kiterjed majd a General Electricre és más amerikai vállalatokra is. A tárgyalások Washington­ban jelenleg egy „kényes két­részes megállapodásról” foly­nak, amelynek névleg semmi köze a szankciók feloldásá­hoz. Az amerikai kormány számára a legnagyobb ne­hézséget éppen az okozza, hogyan válassza el 'egymás­tól a megállapodást és a szankciók feloldását, meg­őrizve közben azt a látszatot, hogy a megállapodás „erő­sebb intézkedéseket” tartal­maz a Szibéria—Nyugat-Euró- pa gázvezeték elleni szank­cióinál. Kun Erzsébet, az MTI mun­katársa írja: Lázár Györgynek, a Mi­nisztertanács elnökének kö­zelgő törökországi hivatalos látogatása — amelyre Bülent Ulusu török miniszterelnök hívta meg — újabb kiemel­kedő állomásnak ígérkezik a két ország közötti kapcsola­tok alakulásában. Lázár György személyében 1945 óta első alkalommal látogat Tö­rökországba magyar kor­mányfő. A két ország államközi kapcsolatai rendezettek. Po­litikai kapcsolataink alakulá­sában az utóbbi években fon­tos esemény volt liter Türk- men külügyminiszter 1981 februári magyarországi láto­gatása. Rendszeresek a két törvényhozó testület képvise­lőinek találkozói, csakúgy, mint a kulturális együttmű­ködés fejlődését ösztönző mi­niszteri megbeszélések. Gazdasági téren eredmé­nyes együttműködés alakult ki a két ország között. Az árucsere-forgalom 1980-ban rekordszintet ért el: a part­nerországba irányuló ex­portunk 99,9 millió, impor­tunk 62,5 millió dollár volt. Az elmúlt esztendőben azon­ban — részben a török gaz­Magyar—török kapcsolatok daságpolitikai Irányváltozás, részben a 70-es évek végén exportunk jelentős részét ki­tevő autóbusz- és erőmű- berendezés-szállítások befe­jezése következtében — visz- szaesés mutatkozott. Kapcso­lataink folyamatosságát jelzi, hogy Törökország továbbra is rendszeres vásárlója gépipari termékeinknek; 1981-ben a harmadik legnagyobb tőkés­piacunk volt. A magyar—török mezőgaz­dasági és élelmiszeripari kap­csolatok kialakítására is megtörténtek az első jelen­tős lépések. A szakemberek meghatározták azokat a te­rületeket, amelyekben Ma­gyarország várhatóan hozzá­járulhat majd a török me­zőgazdaság fejlesztéséhez. A kulturális együttműködés egyik legeredményesebb te­rülete kétoldalú kapcsolata­inknak. Az együttműködés a hetvenes évek második felé­ben indult meg, majd — egy­két éves megtorpanás után — az 1981 februárjában aláírt, három évre szóló kulturális és tudományos csereprogram hozott jelentős élénkülést e területen. A hazánk iránti érdeklődés egyre több lehe­tőséget kínál a magyar és a török ösztöndíjasok kölcsönös fogadására, a tudományos és a műszaki szakemberek ta­nulmányútjaira. Jelentős eredményként értékelhető, hogy az ELTE török nyelvé­szeti tanszékén török lektor dolgozik, s a két ország tör­ténészei együtt kutatják kö­zös múltunk emlékeit. A Ma­gyar Rádió és a Televízió partnerével a jövőben vár­hatóan kiszélesíti együttmű­ködésének területeit. Ez évben befejeződött a kütahyai Kossuth-ház, illetve a tekirdagi Rákóczi-ház fel­újítása és múzeumként való berendezése. Megnyitásuk kedvező alkalmát kínált kul­turális és tájékoztató tevé­kenységünk erősítéséhez. A két ország közötti érintkezés, 2 NOGRÁD — 1982. november 11., csütörtök Libanon Az izraeli csapatok kivonásáról tárgyalnak Hivatalos forrásból nem erősítették meg azt a sajtó- értesülést, hogy ma egy Bejrút környéki szállodá­ban megtartja első ülését az úgynevezett izraeli—libanoni összekötő bizottság. Egyelőre az sem ismeretes, hogy sike­rült-e közelíteni egymáshoz a vegyes bizottság összetételével, hatáskörével kapcsolatos, me­rőben eltérő álláspontokat. A libanoni—izraeli összekö­tő bizottság azzal a feladat­tal ül össze, hogy kidolgozza a Libanon jelentős részét megszállva tartó izraeli csa­patok kivonásának menet­rendjét. A libanoni kormány kizárólag katonai jellegű, az izraeli csapatkivonás kérdé­seire szorítkozó tárgyalásokat akar, míg Izrael már a bi­zottság szintjét, összetételét is úgy képzeli el, hogy be­ható politikai eszmecserét folytathassanak a két ország jövőbeni viszonyáról. Libanon a teljes jogú tárgyalópartner­nek tekintett Egyesült Álla­moktól várja aninak eldönté­sét, hogy végül is milyen ter­mészetűek legyenek az izraeli —libanoni—amerikai tárgya­lások. Amin Gemajel libanoni el­nök szerdán munkaebéden lát­ta vendégül Emilio Colombo olasz külügyminisztert, aki előzőleg megszemlélte a há­romhatalmi (amerikai, olasz, francia) erők kötelékében szolgáló olasz egységeket, majd találkozott Vazzan mi­niszterelnökkel és Szalem kül­ügyminiszterrel. Colombo kö­zölte, hogy országa kész.nö­velni a jelenleg 1500 főnyi olasz erő létszámát. FKP KB­határozat A Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága a hét elején tartott kétnapos ülésén az üzemekben folyta­tott pártmunka kérdéseivel foglalkozott. Határozatot hbz- tak arról, hogy erőfeszítése­ket kell tenni az üzemekben folyó pártmunka hatékonysá­gának javítása érdekében. A határozat hangsúlyozza: az üzemekben zajló politikai küz­delem megnyerése a párt el­ső számú feladata. ' A Központi Bizottság ülé­sén Maxime Gremetz, az FKP KB titkára, a PB tagja, be­számolt az FKP küldöttségé­nek pekingi és phenjani út­járól. Határozatban hagyták jóvá azokat az álláspontokat, amelyeket a küldöttség a meg­látogatott két országban ki­fejezésre juttatott. népeink barátságának, egy­részt jobb megismerésének szép példája Kütahya és Pécs, illetve Tekirdag és Sá­rospatak testvérvárosi kap­csolata. Törökország 780 ezer négy­zetkilométer területű ország, 45 millió lakosa van. Bár fő­városa, a mintegy két és fél milliós lakosú Ankara is je­lentős ipari és közlekedési csomópont az anatóliai me­dencében, a török gazdasági élet központja és az ország legnagyobb városa Isztambul, ahol csaknem négymillió em­ber él. Törökország 1923-ban lett köztársaság. A végrehajtó ha­talmat jelenleg a nemzetbiz­tonsági tanács által kinevet zett kormány gyakorolja, amelynek elnöke Bülent Ulu­su. Az államfő Kenan Evren hadseregtábornok, a nemzet- biztonsági tanács vezetője. Az országra földrajzi adott­ságai alapján főként a sok­oldalú mezőgazdasági terme­lés jellemző. Iparosítása a hatvanas években kezdődött, s ma már a nemzeti jövede­lem egyötödét a hagyomá­nyos feldolgozó ágazatokra épülő ipar adja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom