Nógrád. 1982. november (38. évfolyam. 257-281. szám)
1982-11-11 / 265. szám
Átadták az M—autópálya Bicske—Tatabánya közötti szakaszát „Értékes kísérlet volt” az 1975-ben rendezett szovjet— amerikai közös űrrepülés — jelentette ki szerdán az NBC televízióban Vance D. Brand, a Columbia amerikai űrrepülőgép új parancsnoka, aki az emlékezetes Szojuz—Apolló program egyik amerikai résztvevője volt. Brand Robert F. Overmy- er űrhajós pilóta, valamint dr. William B. Lenoir villamosmérnök és dr. Joseph P. Allen orvos társaságában ma helyi idő szerint reggel indul el a Columbia űrrepülőgéppel az amerikai visszatérő űrjármű első „kereskedelmi repülésére”. A Columbia ötödik repülésének célja két távközlési műhold pályára juttatása*. Az egyiket, a virginiai Satellites Business Systems vállalat műholdját már nyolc órával az indulás után kibocsátják a komp fedélzeti rakodóteréből. A másik műholdat egy kanadai magánvállalat, az ország belső távközlési szolgáltatásainak nagy részét ellátó Telesat Canada megbízásából juttatják pályájára. (MTI) Szerdán megnyitották a forgalom előtt az épülő M— 1-es autópálya Bicske—Tatabánya közötti 22 kilométeres új szakaszát A Bicske határában rendezett ünnepségen Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára vágta át a szalagot, majd Cseri István, közlekedési és postaügyi miniszterhelyettes méltatta az építők helytállását. Mint mondotta, különösen nehéz terep- viszonyok között, korszerű műszaki megoldásokkal hozták létre az ország legszebb útját. Pullai Árpád, közleke- kedési és postaügyi miniszter kitüntetéseket adott az építők legkiválóbbjainak: ketten a Munka Érdemrend ezüst fokozatát, egy személy pedig a bronz fokozatát kapta; tizenketten Kiváló munkáért kitüntetést, tizenöten pedig miniszteri dicséretet vettek át. A hegyet-völgyet átszelő autópálya-szakasz keresztezi a Gerecse-hegység három útvonalát, mundvégig új nyomvonalon halad és minden lakott helyet elkerül. Ez lényegesen megkönnyíti a haladást, így 15 perccel lerövidül Győr—Budapest, illetve Tatabánya—Budapest között az autók menetideje. A csaknem 2 milliárd forintos beruházást igénylő új szakasz generáltervezője, az Üt-, Vasúttervező Vállalat és generálkivitelezője, a Betonútépítő Vállalat mellett hat fő- és több alvállalkozó vett részt a nagy munkában. A hatalmas építkezést jól jellemzi, hogy 4,5 millió köbméter földet mozgattak meg, s ennek egytizede sziklabontásból eredt. Az út stabilizálásához, alapjának és felületének kialakításához csaknem 600 000 köbméter, az ország különböző tájáról származó anyagot használtak fel. A legmodernebb, nagy teljesítményű gépekkel dolgoztak. A terep jellege miatt, a szokottnál jóval több műtárgyat építettek; 20 felüljáró, három aluljáró és 3 gya'ofmcaluljá- ró készült. 14 000 mő'rr hoszszan építettek ki a vizek — főként a karsztvíz — elvezetését szolgáló csatornákat, szivárgókat. Ponipás környezetben várja az autósokat a három pihenőhely, amelyeket a következő években „rendeznek be”. A már megszokott úttartozékok — vezetőoszlop, vezetőkorlát, szélzsák stb. — mellett, fényvédő hálókat, a burkolatra ragasztott fényvisszaverő jelzőtesteket, a sziklabevágásokba védőhálókat építettek be. A hófúvásveszélynek kitett szakaszokon telenként műanyag hófogó hálókat helyeznek maid el. Az M—1-es autóoálya építése tovább folytatódik: Bicske és Törökbálint közötti szakasza e'őreláthatóan 1986-ban készül el. Attól kedzve e?v- séges út vezet majd a fővárostól Tatabányáig. Az autópálya teljes, 170 kilométeres hosszát a forgalmi igényeknek és a népgazdasági beruházási lehetőségeknek megfelelően, több szakaszra és ütemre bontva, fokozatosan építik ki. (MTI) Olszowski Indiában Szerdán hivatalos, baráti látogatásra Űj-Delhibe érkezett Stefan Olszowski lengyel külügyminiszter. A delhi repülőtéren Siv Sankar energiaügyi és kőolajipari miniszter. az indiai—lengyel gazdasági, kereskedelmi és műszaki-tudományos együttműködési vegyes bizottság társelnöke és más hivatalos személyiségek fogadták. Stefan Olszowski kedden — úton Indiába — rövid időre megállt a szovjet fővárosban. (MTI) NSZK A szociáldemokraták bírálják a kormány rakétapolitikáját Manfred Wörner, az NSZK kereszténydemokrata hadügyminisztere — Washingtonból hazatérve — a DPA hírügynökségnek adott interjújában visszautasította Egon Bahr vezető szociáldemokrata politikusnak a rakétateleoíté- sekkel kapcsolatos bírálatát. Bahr —, mint jelentettük — azzal vádolta Wörnert, hogy szétrombolja az NSZK eddigi álláspontját azzal a kijelentésével, amely szerint a genfi szovjet—amerikai tárgyalásokat az új amerikai középhatótávolságú fegyverek nyugat-európai telepítése után is lehet folytatni. A nyugatnémet hadügyminiszter azt hangoztatta, hogy miután sikerült teljes összhangot teremteni a katonapolitikai kérdésekben, Washington és Bonn között, a szovjet—nyugatnémet viszony is könnyebbé válik. Indoklása szerint az NSZK, mivel most szilárdan helyezkedik el a nyugati szövetségi rendszerben, nyugodtabban ajánlhat fel együttműködést a Szovjetuniónak. Míg a CDU—CSU parlamenti csoportja teljes támogatásáról biztosította Wör- nernek a NATO-határozattal kapcsolatos álláspontját, addig több szociáldemokrata vezető óvta az új kormányt az eddigi külpolitikai vonaltól való eltéréstől. Hans-Jochen Vogel. az SPD kancellárjelöltje, figyelmeztette a Kohl-kormányt: Wörner kijelentésével „automatikussá” válhat az amerikai rakéták nyugat-európai telepítése. 4 A NATO-határo- zat kimondja, hogy „a konkrét tárgyalási eredmények ismeretében” kell dönteni a telepítésről. Wörner viszont most elébe helyezte a tárgyalási megoldásnak a telepítési megoldást, s ezzel nem szolgálta az NSZK és Nyugat- Európa érdekeit — szögezi le Vogel. Soha, egyetlen szociáldemokrata kongresszus nem fogja jóváhagyni az amerikai rakéták NSZK-beii telepítését — jelentette ki Erhard Epp- ler, az SPD országos elnökségének tagja, a párt balszárnyának vezetője. A baloldali szociáldemokrata politikus közelmúltban tett egyesült államokbeli látogatásának tapasztalatai alapján azt a véleményét fogalmazta meg, hogy a Reagan-kormány részéről „nem várható mozgás a leszerelés kérdésében”. (MTI) Iráni előnyomulás Irakban A fceheránl rádió jelentései szerint az iráni erők a front középső szakaszán tovább folytatták előnyomulásukat és már 15 kilométer mélyen hatoltak be Irak területére. Az iraki fél megerősítette az iráni támadás hírét, de közölte, hogy az ellenséget visszaverték. A teheráni rádió beszámolója szerint az iráni csapatok további stratégiai pontokat foglaltak el és állandóan tűz alatt tarják a Bagdadot Bas- rával összekötő főútvonalat. Állítólag Iráni kézbe került 50 iraki olajkút és számos olajfinomító is. Ali Akbar Velaja/Ü iráni külügyminiszter keddi sajtóértekezletén megismételte, hogy országa mindaddig folytaja a háborút, amíg nem teljesítik az iráni fél által megszabott valamennyi feltételt, köztük a kártérítésre vonatkozó igényt is. Irak megerősítette, hogy az iráni erők a középső frontszakaszon támadást indítottak, de — mint az Ina iraki hírügynökség beszámolt róla — csapatai helikopterek bevetésével az egész frontszakaszon ellentámadást hajtottak végre és az ellenséget visszaverték. (MTI) Az Öböl-tanács ülése Az öböl menti együttműködési tanácshoz tartozó hat ország vezetői szerdán a bah- rainí Manamában zárt ajtók mögött folytatták csúcsértekezletüket. Szaúd-Arábia, Ku- valt, Bahrain, Katar, Omán és az Egyesült Arab Emírségek szultánjai és sejkjei — a korábbi csúcstalálkozók napirendjéhez hasonlóan — ezúttal is politikai, gazdasági és katonai kapcsolataik bővítését vitatják meg. Az AP manamai jelentése szerint az államfők a délelőtti ülésen foglalkoztak az iraki—iráni háborúval is. Sajtóforrások szerint a csúcson elhatározták, hogy békéltető küldöttséget küldenek a két országba. (MTI) A Szojuz —Apollo program „Értékes kísérlet volt" Sodródás, szirtek felé Nemcsak az NSZK-ban, hanem világszerte megkülönböztetett figyelemmel kísérik Manfred Wörner bonni hadügyminiszter washingtoni tárgyalásait. Az érdeklődés oka kézenfekvő. A Rajna-parti hatalomváltás óta Wörner az első Amerikába látogató miniszter és ez önmagában is lehetőséget jelent a megfigyelők számára annak tanulmányozására; van-e érzékelhető változás a Schmidt- kaibinet magatartásához képest. Erre a kérdésre máris egyértelmű igen a válasz, ráadásul olyan kulcskérdésben, amely az egész világ érdekeit érinti. A bonni vendég ugyanis világossá tette, hagy kormánya a korábbi kabinetnél lényegesen készségesebb lesz az 1983. végén esedékes rakétatelepítéssel kapcsolatban és a keresztény-liberális koalíció kész a korábbinál nagyobb mértékben hozzájárulni a NATO anyagi erőfeszítéseihez. Ami a rakétaügyet illeti, Helmut Schmidt is sűrűn hangoztatta, hogy helyesli a telepítést — de csak akkor, ha a jövő év őszéig Genfben nem születik szovjet—amerikai megegyezés. A Wörner-látogatás fényében új és veszélyes elem a nyugatmémet alap állásban az, hogy a Rajna partján már korántsem hangsúlyozzák a NATO-hatórozat- nak a tárgyalásokkal kapcsolatos részét. Ez sajnos nem egyszerűen hangsúlybeli, hanem érdemi változás, aminek meszemenő és egyértelműen negatív következményei lehetnek a genfi tárgyalásokra, Tehát a világhelyzetre is. Hogy az ezzel kapcsolatos aggodalom menynyire nem vaklárma, azt — egyebek között — jól érzékelteti az azonnali TASZSZ-reagálás ( ...... az NSZK új kormánya hajlandó k övetni Washington utasításait..”), valamint Egon Baihmak, az SPD elnökségi tagjának, a korábbi vezetés egyik kulcsemberének nyilatkozata. „Ha Washington ezután — mondotta Bahr — a rakétatelepítés egyértelmű nyugatnémet támogatásának tudatában kisebb megegyezési szándékkal tárgyal majd Genfben, ami sajnos, feltételezhető*, akkor ezért az új bonni kabinetnek kell vállalnia a felelősséget.” Harmat Endre Feloldják az amerikai szankciókat? A francia külügyminisztérium szóvivője szerdán nem cáfolta, és nem is erősítette meg azt a washingtoni jelentést, amely szerint az amerikai kormány rövidesen bejelenti a nyugat-európai vállalatok ellen elrendelt szankciók feloldását, miután a szövetségeseivel folytatott tárgyalásokon létrejöttek a kelet—nyugati kereskedelemmel kapcsolatos megállapodás alapjai. A francia szóvivő emlékeztetett arra, hogy Franciaország hajlandó „egyeztető tárgyalásokra” a kelet—nyugati kereskedelem kérdéseiben, de az az álláspontja, hogy a washingtoni kormánynak politikai ellentétel nélkül kell visszavonnia egyoldalú szankcióit. Mint az MTI tudósítója jelenti, a The New York Times szerdán ismét első oldalon adott hírt arról, hogy megállapodás készül az Egyesült Államok és nyugati partnerei között az amerikai szankciók felfüggesztéséről. A lap diplomáciai tudósítója szerint a szankciók feloldása kiterjed majd a General Electricre és más amerikai vállalatokra is. A tárgyalások Washingtonban jelenleg egy „kényes kétrészes megállapodásról” folynak, amelynek névleg semmi köze a szankciók feloldásához. Az amerikai kormány számára a legnagyobb nehézséget éppen az okozza, hogyan válassza el 'egymástól a megállapodást és a szankciók feloldását, megőrizve közben azt a látszatot, hogy a megállapodás „erősebb intézkedéseket” tartalmaz a Szibéria—Nyugat-Euró- pa gázvezeték elleni szankcióinál. Kun Erzsébet, az MTI munkatársa írja: Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének közelgő törökországi hivatalos látogatása — amelyre Bülent Ulusu török miniszterelnök hívta meg — újabb kiemelkedő állomásnak ígérkezik a két ország közötti kapcsolatok alakulásában. Lázár György személyében 1945 óta első alkalommal látogat Törökországba magyar kormányfő. A két ország államközi kapcsolatai rendezettek. Politikai kapcsolataink alakulásában az utóbbi években fontos esemény volt liter Türk- men külügyminiszter 1981 februári magyarországi látogatása. Rendszeresek a két törvényhozó testület képviselőinek találkozói, csakúgy, mint a kulturális együttműködés fejlődését ösztönző miniszteri megbeszélések. Gazdasági téren eredményes együttműködés alakult ki a két ország között. Az árucsere-forgalom 1980-ban rekordszintet ért el: a partnerországba irányuló exportunk 99,9 millió, importunk 62,5 millió dollár volt. Az elmúlt esztendőben azonban — részben a török gazMagyar—török kapcsolatok daságpolitikai Irányváltozás, részben a 70-es évek végén exportunk jelentős részét kitevő autóbusz- és erőmű- berendezés-szállítások befejezése következtében — visz- szaesés mutatkozott. Kapcsolataink folyamatosságát jelzi, hogy Törökország továbbra is rendszeres vásárlója gépipari termékeinknek; 1981-ben a harmadik legnagyobb tőkéspiacunk volt. A magyar—török mezőgazdasági és élelmiszeripari kapcsolatok kialakítására is megtörténtek az első jelentős lépések. A szakemberek meghatározták azokat a területeket, amelyekben Magyarország várhatóan hozzájárulhat majd a török mezőgazdaság fejlesztéséhez. A kulturális együttműködés egyik legeredményesebb területe kétoldalú kapcsolatainknak. Az együttműködés a hetvenes évek második felében indult meg, majd — egykét éves megtorpanás után — az 1981 februárjában aláírt, három évre szóló kulturális és tudományos csereprogram hozott jelentős élénkülést e területen. A hazánk iránti érdeklődés egyre több lehetőséget kínál a magyar és a török ösztöndíjasok kölcsönös fogadására, a tudományos és a műszaki szakemberek tanulmányútjaira. Jelentős eredményként értékelhető, hogy az ELTE török nyelvészeti tanszékén török lektor dolgozik, s a két ország történészei együtt kutatják közös múltunk emlékeit. A Magyar Rádió és a Televízió partnerével a jövőben várhatóan kiszélesíti együttműködésének területeit. Ez évben befejeződött a kütahyai Kossuth-ház, illetve a tekirdagi Rákóczi-ház felújítása és múzeumként való berendezése. Megnyitásuk kedvező alkalmát kínált kulturális és tájékoztató tevékenységünk erősítéséhez. A két ország közötti érintkezés, 2 NOGRÁD — 1982. november 11., csütörtök Libanon Az izraeli csapatok kivonásáról tárgyalnak Hivatalos forrásból nem erősítették meg azt a sajtó- értesülést, hogy ma egy Bejrút környéki szállodában megtartja első ülését az úgynevezett izraeli—libanoni összekötő bizottság. Egyelőre az sem ismeretes, hogy sikerült-e közelíteni egymáshoz a vegyes bizottság összetételével, hatáskörével kapcsolatos, merőben eltérő álláspontokat. A libanoni—izraeli összekötő bizottság azzal a feladattal ül össze, hogy kidolgozza a Libanon jelentős részét megszállva tartó izraeli csapatok kivonásának menetrendjét. A libanoni kormány kizárólag katonai jellegű, az izraeli csapatkivonás kérdéseire szorítkozó tárgyalásokat akar, míg Izrael már a bizottság szintjét, összetételét is úgy képzeli el, hogy beható politikai eszmecserét folytathassanak a két ország jövőbeni viszonyáról. Libanon a teljes jogú tárgyalópartnernek tekintett Egyesült Államoktól várja aninak eldöntését, hogy végül is milyen természetűek legyenek az izraeli —libanoni—amerikai tárgyalások. Amin Gemajel libanoni elnök szerdán munkaebéden látta vendégül Emilio Colombo olasz külügyminisztert, aki előzőleg megszemlélte a háromhatalmi (amerikai, olasz, francia) erők kötelékében szolgáló olasz egységeket, majd találkozott Vazzan miniszterelnökkel és Szalem külügyminiszterrel. Colombo közölte, hogy országa kész.növelni a jelenleg 1500 főnyi olasz erő létszámát. FKP KBhatározat A Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága a hét elején tartott kétnapos ülésén az üzemekben folytatott pártmunka kérdéseivel foglalkozott. Határozatot hbz- tak arról, hogy erőfeszítéseket kell tenni az üzemekben folyó pártmunka hatékonyságának javítása érdekében. A határozat hangsúlyozza: az üzemekben zajló politikai küzdelem megnyerése a párt első számú feladata. ' A Központi Bizottság ülésén Maxime Gremetz, az FKP KB titkára, a PB tagja, beszámolt az FKP küldöttségének pekingi és phenjani útjáról. Határozatban hagyták jóvá azokat az álláspontokat, amelyeket a küldöttség a meglátogatott két országban kifejezésre juttatott. népeink barátságának, egyrészt jobb megismerésének szép példája Kütahya és Pécs, illetve Tekirdag és Sárospatak testvérvárosi kapcsolata. Törökország 780 ezer négyzetkilométer területű ország, 45 millió lakosa van. Bár fővárosa, a mintegy két és fél milliós lakosú Ankara is jelentős ipari és közlekedési csomópont az anatóliai medencében, a török gazdasági élet központja és az ország legnagyobb városa Isztambul, ahol csaknem négymillió ember él. Törökország 1923-ban lett köztársaság. A végrehajtó hatalmat jelenleg a nemzetbiztonsági tanács által kinevet zett kormány gyakorolja, amelynek elnöke Bülent Ulusu. Az államfő Kenan Evren hadseregtábornok, a nemzet- biztonsági tanács vezetője. Az országra földrajzi adottságai alapján főként a sokoldalú mezőgazdasági termelés jellemző. Iparosítása a hatvanas években kezdődött, s ma már a nemzeti jövedelem egyötödét a hagyományos feldolgozó ágazatokra épülő ipar adja.
