Nógrád. 1982. november (38. évfolyam. 257-281. szám)
1982-11-28 / 280. szám
jr Pértértekeriefek a lengyel városokban Élénkülnek a párttagok és pártonlcíviriiek kapcsolatai A Lenesei Egyeíűtt Munkáspárt seen 'vrapttétbisn onszágszenrte folytatódik a besoámo- lá~i kam,pá«vs amerjraek során értékelik a tagság tevékenységét és megh«*lár ózzák az időszerű feladatokat. A beszámolási konferenciák több nagyüzemben a legfelső pártvezetés egy-egy tagjának részvételével folynak. A szczecini Waráki hajógyár üzemi pártszervezetének tanácskozásán Kazimierz Bar- cikowski, a LEMP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára vett részt. Mint a konferencián megállapították, a pártszervezet pozíciója fokozatosan, de érezhető módon javul. Élénkülnek a kapcsolatok a párttagnfc és* n üzem párton kívüli dolgozói koaött, számos konstruktív eszmecserére kerül sor olyan mindenkit érintő kérdésekről, mint a gazdásági reform, valamint a dolgozók mindennapi gondjai. Ez utóbbiak: megoldásában a pártszierrvezet egyre gyakrabban nyújt kézzelfogható segítséget. Felszólalásában Barcikowská elismerését fejezte ki azoknak a párttagoknak, akik a legnehezebb időkben is kiállták az ellénséges csoportok támadásának . próbáját. Mint megfogalmazta, november 10- én, amikor is a földalatti szocialistaellenes erők sztrájkokat és utcai zavargásokat igyekeztek mindenáron kipro- vokálni, világosan tisztázódott a „ki van velünk, és ki ellenünk” kérdése. Azzal, hogy a politikai ellenfél próbálkozásai kudarcot vallottak, egész Lengyelország nyert. Több más vidéki városban is pártértekezletet tartottak. A lodzi tanácskozáson, amelyet Marian Orzechowskinak, a LEMP KB titkárának részvételével tartottak, a téma a pártnak a munkahelyeken betöltött szerepe volt. Mint Or- ntvhowsfci hangsúlyozta, a pártmunka kulcskérdése az alapszervezetek ereje, minősége, egysége. Ezek a tényezők döntenek, végső soron az egész párt erejéről és jellegéről — mondotta. (MTI) Magyar vezetők üdvözlő távirata Jugoszlávia nemzeti ünnepén Üdvözlő távirat Albánia nemzeti ünnepe alkalmából A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke üdvözlő táviratot küldött Mitja Ribicsics- nek, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága elnöksége elnökének, Petar Sztambolicsnak, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöksége elnökének és Mika Planincnak, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság szövetségi végrehajtó tanácsa elnökének Belgrádba: A Magyar Szocialista Munkáspárt Köziponti Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa nevében szívélyes üdvözletünket és őszinte jókívánságainkat küldjük önöknek, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökségének, a szövetségi végre- \_ hajtó tanácsnak, és Jugoszlávia népeinek nagy nemzeti " ünnepük alkalmából. , Dolgozó népünk elismeréssel tekint Jugoszlávia népeinek történelmi útjára, amelynek csaknem négy évtizede alatt kiemelkedő eredmények születtek az országépítő munkában. Nagyra értékeli azokat az erőfeszítéseket is, amelyeket Jugoszlávia népei a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége vezetésével fejtenek ki a szocialista társadalom anyagi és szellemi erejének növelésébe11, a szomszédos Jugoszlávia félvirágozitatásában. Sikereket kívánunk önöknek az egységes szocialista Jugoszlávia erősítésében, a béke védelmében, a nemzetközi biztonság erősítésében. Jó érzéssel állapítjuk meg, hogy a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság kapcsolatai minden területen egészségesen fejlődnek, és erősödnek országaink, a szocializmus és a béke javára. Meggyőződésünk, hogy sokoldalú együttműködésünk és baráti viszonyunk megfelel népeink óhajának. Nemzeti ünnepükön sikereket kívánunk önöknek és a baráti Jugoszlávia népeinek, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége XII. kongresszusa határozatainak valóra váltásában, és népeink jószomszédi kapcsolatainak további elmélyítésében. * Apró Antal, az országgyűlés elnöke Raif Dizdarevicsnek, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság nemzetgyűlése elnökének küldött üdvözlő táviratot. Ugyancsak táviratban üdvözölte partnerszervezetét a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége és a Magyar Nők Országos Tanácsa. (MTI) Albánia nemzeti ünnepe alkalmából a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsa üdvözlő táviratot küldött az Albán Szocialista Népköztársaság népi gyűlése elnökségének Tiranába: Az albán nép nagy nemzeti ünnepén, Albánia felszabadulása 33. és nemzeti függetlensége kikiáltásának 70. évfordulóján a magyar dolgozó nép nevében üdvüzletünket és jókívánságainkat küldjük áz albán népnek. További eredményeket kívánunk a szocializmus építésében. (MTI) Változások Felső-Voltában Felső-Vattában a népi megmentés ideiglenes tanácsa, amely november 7-én ragadta magához a hatalmat, pénteken bejelentette önmaga feloszlatását, s egyben megalapította a népi megmentés tanácsát. Ennek éléire, az államfői tisztségre Jean-Baptiste Ouedraogo ezredest választották. A felső-voltai rádió közlése szerint a tanács közgyűlése jóváhagyta az új felső-voltai kormány összetételét is. A kormányban 17 miniszter, négy államtitkár és egy általános titkárság van. Az ország legmagasabb rangú testületéi a következők: a népi megmentés tanácsa, a népi megmentés tanácsának állandó titkársága és az ellenőrző bizottság. (MTI) Á hét 3 1. Milyen nyilatkozatok hangzottak el a héten Moszkvában és Washingtonban? Ritkán történik meg, hogy ugyanazon a napon, jóformán alig néhány órás különbséggel hangozzék el rendkívül fontos nyilatkozat Moszkvában és Washingtonban. Az elmúlt hétfő azonban ennek a párhuzamos állásfoglalásnak jegyében állt. A szovjet pártplénumon Andropov, az amerikai televíziós hálózatban Reagan mondott beszédet Az SZKP új főtitkárának szavai ismét megerősítették a politika folyamatosságát, biztató jelzésként értékelhette a világ azt a megállapítást, hogy a jövő az enyhülésé, ugyanakkor reálisan mutatott rá a jelen veszélyeire. Andropov rendkívül kritikusan elemezte azokat a fogyatékosságokat, amelyek a szovjet gazdaságot ma még, a jelentős eredmények ellenére is visszavetik és akadályozzák, a megkezdett tervek,. például az élelmiszerprogram, dinamikusabb továbbvitelét. (Négy nappal később újabb pártplénumot szenteltek ennek a kérdésnek.) A gazdaság előtérbe helyezése, a minőségi változások ösztönzése újra alátámasztja a közismert tényt, hogy a Szovjetunió a világ békéjéért érzett felelősségtől és saját nemzeti érdekeitől vezéreltetve következetesen törekszik a fegyverkezési hajsza megszüntetésére. A moszkvai nyilatkozatok egyfajta békekihívást jelenthettek, elsősorban a legfontosabb partner, az Egyesült Államok címére. Ezért kísérhette olyan érdeklődés a washingtoni választ, annál inkább, mert Reagan nemsokkal előbb kijelentette: „A tangóhoz ketten kellenek”. A New York Times rögtön tovább ment az elnök példáján, s hozzáfűzte: a bölcs mondás igaz, kár, hogy az elnök nem ismerte fel, a táncparkett ezúttal Moszkvában volt, s a „tangóhoz” nem ártott volna Reagan jelenléte sem... Az elnöki televíziós beszéd két lényeges mozzanatot tartalmazott az amerikai— szovjet viszonyt Illetőén. Elhangzott négy, úgynevezett bizalomkeltő indítvány: a ra- kébakisérletek előzetes bejelentése; adatközlés a nukleáris erőről; a hadgyakorlatok további előrejelzése, a forródrót-hálózat továbbfejlesztése — majd egy olyan bejelentés, amely a bizalmat a minimumra csökkentheti. Ez pedig nem más, mint hogy huszon- hatmilliárd dolláros költséggel száz MX rakétát építenének. Az MX rakéta nem „csoda- fegyver” de elhelyezésük két szempontból stratégiai bonyodalmakat okozhat. Szárazföldi telepítésű, föld alatti alagutakon át, síneken mozgatható rakétákról van szó, jóval több a kilövóállomás, mint a rakéta, tehát nem tudni éppen melyik ponton találhatóak. (Erre utal az X betű a rakéta angol rövidítése, az M után.) Igaz, a Carter-féle tervvel szemben kevesebb rakétát és sűrűn telepítenek, mert — állítólag, elméleti számítások szerint — a másik fél rakétái egymást is megsemmisítenék a viszonylag szorosan elhelyezkedő célpontok felett. Történelmi tapasztalata immár a nukleáris korszaknak, hogy nincsenek „abszolút, fegyverek”. Ha az Egyesült Államokban egyes katonai és politikai vezetők abban a reményben próbálkoznak az MX rakétákkal, hogy ezzel, megnyerhető az atomháború, súlyosan tévednek. Az MX- verseny azonban újabb költségeket és veszélyeket jelenthet, nehezíti a SALT típusú tárgyalást, miután az a lehetséges kilövőállásokat tekinti ellenőrizhető alapegységnek. S vajon mit szólhatunk az új amerikai tervekhez annak fényében, hogy Washington mindeddig szovjet fölényről beszélt a szárazföldi telepítésű rakéták területén (Géniben ezért javasolták ennek az egy rakétaágnak jelentős korlátozását. Miközben maradnának az amerikai repülőgépekről és tengeralattjárókról továbbítható fegyverek), most á „szárazföldi szférákban’’ is előnyre kiván szert tenni. A szándékon az sem változtat, hogy Reaagan a békeőrző (peacekeeper) névre keresztelte az MX rendszert. Reagan beszédére reagálva a Pravda megjegyezte, hogy minden javaslatot, amely csökkentheti a veszélyt, elemezni kell. Ugyanakkor megjegyezte, ha a száz MX rakéta mellé odaállítják a forródrót. a Moszkva—Washington összeköttetést biztosító vonni néhány újabb piros vagy kék színű telefonkészülékét, ettől a rakéták nem válnak jám- borabbá. Helyes a tájékoztatás a kölcsönös kísérletekről, de a lényeg, hogy harci céllal ne bocsássanak fel soha ilyen rakétákat. 8. Miért vallott kudarcot az afrikai csúcsértekezlet? Az Afrikai Egységszervezet oak öt ven tagja van, ez, a legszélesebb kontinentális szervezet. A tagállamok sokban különböznek egymástól; gazdasági fejlettségükben és lehetőségeikben, társadalmi rendszerükben, politikai és katonai elkötelezettségeikben. Vannak szocialista irányzatú országok, s Olyanok, amelyek területüket amerikai támaszpontok rendelkezésére bocsátják. Így a viták természetesek. Ezzel egyű néhány lényeges kérdésben egyetértés születhetett. Közéjük tartozik az egységes szemben állás Dél-Afrikával, a fajgyűlölő pretóriai politikával. Az idén először júliusban lett volna esedékes az AESZ csúcsértekezlete, a sorrend szerint Tripoliban, s Kadhafi vette volna át a szervezet soros elnökségét. Akkor a nyu- gat-szaharai képviselet jelentette a viszály alapját: 27 állam, közte a vendéglátó Líbia a Szaharai Arab Demokratikus Köztársaság mellett, Marokkó és támogatód ez ellen foglaltak állást. Végül olyan kompromisszum született, hogy a szaharaiak önként lemondanak a részvételről, s ezzel most sor kerülhetett a második nekifutásra. Most viszont a csádi képviselet ügye váltott ki vihart. A közép-afrikai országban puccsra került sor s az afrikai országok nagy része a megdöntött törvényes kabinetet, a másik rész az államcsínnyel hatalomra került csoportot ismeri el. Már-már úgy tűnt, hogy ismét megegyezés születik: elvben elismerik ugyan az új, Hissene Habré-kormányt, de az nem vesz részt az üléseken, annál inkább, mert Líbiával különösen élesek a nézeteltérései. De az AESZ nyugatbarát államai minden ésszerű kompromisszumot elutasítottak — Líbia külföldi sugallatról beszél — így nem jöhetett létre a határozatképességhez szükséges kétharmados létszám. A Trifioliba érkezett vezetők magas szintű találkozói így is hasznosak voltak. A szervezet csúcsértekezletét nem törölték, csak elhalasztottált — tény azonban, hogy a konferencia immár kétszer vallott kudarcot az idén, pedig Dél-Afrikára és Namíbiára tekintve, lenne miről egységes állást foglalni. 3. Mit jelent a japán kormány változás? Nakaszone Jaszuhiroról, az új japán miniszterelnökről — aki a kormányzó liberális demokrata párton belüli harc és szavazás nyomán került a kabinet élére — azt mondják, hogy olyan ember, aki mindig a napos oldalon megy. Ezúttal áronban nem kevés az árnyék. A legendás japán gazdasági csoda akadozik — a távol-keleti ország- .nak természetesen a saját énjéhez és szintjéhez viszonyítva nőttek meg a nehézségei — az előd, Szuzuki ezért dobta be a törölközőt. Zilált állapotokat mutat a kormánypárt, Nakaszone csupán 50 képviselőt tudhat saját frakciójában a 421 közül, s fő támogatója az a Tanaka, aki formailag pártonkívüli, mivel a Lockheed megvesztegetési ügyben ítéletre vár. A pártfogásért cserébe, nyilván azt várja Nakaszonétól, hogy simítsák el a kényes ügyet. Akad kérdőjel a külpolitikában is. A korábban héjaként ismert politikus vajon meny. nyíre akarja szorosabbra fűzni a japán—amerikai katonai kapcsolatokat? Egyelőre a taktikus Nakaszone igyekezett pártbeli ve- télytársainak egy részét is kielégíteni a miniszteri székekkel. De vajon melyik lesz most a napos oldal, vagy kérdezzük úgy, lesz-e egyáltalán napos oldal az új kormányfő számára? Réti Ervin Befejeződtek a magyar—nicaraguai külügyminiszteri tárgyalások Közlemény a látogatásról Közös közlemény kiadáséval és a konzuli egyezmény megerősítő okmányainak kicserélésével fejeződte^ be szombaton a magyar—nicaraguai külügyminiszteri tárgyalások. Miguel d’Escoto Brockmannt, aki Púja Frigyes külügyminiszter meghívására november 25—29. között hivatalos baráti látogatáson tartózkodott hazánkban, fogadta Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Várkonyi Péter az MSZMP . Központi Bizottságának titkára. A közlemény megállapítja, a külügyminiszteri megbeszélések során Púja Frigyes és Miguel d’Escoto Brockmann véleményt cserélt a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, tájékoztatták egymást a két ország politikájáról és áttekintették a kétoldalú kapcsolatok alakulását. A megbeszélések igazolták, hogy a felek azonosan ítélik meg a jelenlegi bonyolult nemzetközi helyzet legfőbb problémáit. Aggodalmukat fejezték ki a nemzetközi feszültség növekedése és a békét veszélyeztető helyi konfliktusok miatt. Megállapították: ennek alapvető oka az imperializmus arra irányuló erőfeszítése, hogy katonai fölényre tegyen szert. A szélsőséges imperialista körök a fegyverkezést hajszával, a gazdasági, politikai és katonai nyomás fokozásával, a más államok belügyeibe történő leplezetlen beavatkozással próbálják érvényre juttatni törekvéseiket. A két miniszter aláhúzta, hoay fel kell lépni ezzel a politikával szemben, folytatni kell a harcot a békéért, az enyhülésért, a biztonságért, a nemzetközi együttműködésért. A háborús veszély elhárítása érdekében hatékony intézkedésekre van szükség a leszerelés terén. A külügyminiszterek egyetértenek abban, hogy az egyenlőség és az egyenlő biztonság elve alapján álló, a fegyverkezési verseny lefékezésére és a tényleges leszerelés elősegítésére irányuló gyakorlati lépéseknek különleges jelentőségük van. Szükségesnek tartják a nukleáris fegyverek gyártásának korlátozását, az új tömegpusztító fegyverek kifejlesztésének és rendszerbe állításának megállítását. Síkraszállnak újabb atomfegyvermentes övezetek létrehozásáért. Méltatták a Latin-Amerikát atomfegyvermentes övezetté nyilvánító nemzetközi egyezmény jelentőségét. Púja Frigyes és Miguel d’Escoto Brockmann hangsúlyozta, hogy a nemzetközi feszültség csökkentését, a vitás problémák rendezését békés tárgyalások útján kell elérni és fokozni kell a nemzetközi biztonságot, az államok hatékony együttműködésének kialakítását célzó erőfeszítéseket. Ebből a szempontból fontos tényezőként értékelték a helsinki záróokmány ajánlásainak valóra váltását. Kifejezték reményüket, hogy a madridi találkozó érdemi záródokumentum elfogadásával fejeződik be és előre viszi az európai biztonság ügyét. A külügyminiszterek behatóan foglalkoztak a középamerikai és a karibi térség helyzetével. Követelik, hogy a szélsőséges imperialista körök szüntessék be Nicaragua, Kuba, Grenada és a többi közép-amerikai ország népei ellleni fenyegetéseiket és ezen országok belügyeibe történő beavatkozásukat. A miniszterek egyetértettek abban, hogy csak tárgyalások útján lehet tartós és igazságos kiutat találni a salvadori nép jelenlegi válságos helyzetéből. Síkraszállnak a térség problémáinak békés, tárgyalások útján történő rendezéséért. Szolidaritásukat fejezik ki Latin- Amerika hazafias, demokratikus, antiimperialista erőivel és mozgalmaival. A magyar fél teljes támogatásáról biztosította a nicaraguai kormánynak a középamerikai feszültség enyhítésére, a bizalom erősítésére és a helyzet normalizálására irányuló konstruktív békekezdeményezését. A külügyminiszterek nagyra értékelik és támogatják Mexikó és Venezuela elnökeinek közelmúltban tett hasonló javaslatait. Elítélték a gazdasági szankciókat, a diszkriminációt, a kereskedelmi blokádot, a politikai és katonai nyomást, amelyek a feszültséget élezve komoly konfliktus veszélyével fenyegetnek. Ezzel összefüggésben elítélték a volt somozista gárdisták és más zsoldosok Hon- durasból kiinduló és a szélsőséges imperialista körök által irányított agresszióit. A külügyminiszterek nagyra értékelik a szocialista és az el nem kötelezett országok pozitív szerepét az imperializmus, a gyarmatosítás és az újgyarmatosítás, az apartheid elleni harcban. A magyar külügyminiszter üdvözölte, hogy az el nem kötelezett országok koordinációs irodája rendkívüli külügyminiszteri értekezletét Managuában rendezik és sok sikert kívánt annak munkájához. A két fél méltatta az ENSZ jelentőségét és szerepét a nemzetközi problémák rendezésében, hangsúlyozta az ENSZ alapokmányában foglalt elvek betartásának szükségességét a nemzetközi életben. Púja Frigyes örömét fejezte ki, hogy Nicaraguát az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjává választották. A tárgyalásokon megállapították, hogy Magyarország és Nicaragua kapcsolatai kedvezően fejlődnek és kifejezték készségüket a kapcsolatok bővítésére. Púja Frigyes hangoztatta, hogy Miguel d’Escoto Brockmann látogatása újabb pozitív lépés a két ország együttműködésének és barátságának elmélyítésében. A külügyminiszterek aláírták a kölcsönös vízummentességről szóló megállapodást és kicserélték a magyar—nicaraguai konzuli megállapodás megerősítő okmányait. A külügyminiszterek tárgyalásai a barátság és a kölcsönös megértés szellemében folytak. Miguel d’Escoto Brockmann hivatalos, baráti látogatásra hívta meg Púja Frigyes külügyminisztert, aki a meghívást köszönettel elfogadta. NÓGRÁD - 1982. november 28., vasárnap
