Nógrád. 1982. november (38. évfolyam. 257-281. szám)

1982-11-28 / 280. szám

Testvérmegyénk Kemerovo (7.) Az ipar térképe A „Zapszib” gigantikus nagyolvasztója 1964. július 21-ón adott nyersvasat elő- stör. Ezt követte a második é3 harmadik kohó üzembe helyezése, a kokszolómű, majd Szibéria első konverter achi­n' űvének átadása, a bluming- au.omata és a hengerművek munkába állítása. A „Zapszib” a tudomány és a technika legkiválóbb ered­ményeinek figyelembevételé­vel készült el és rövid időn beiül az ország egyik legfej­lettebb fémkohászati vállala­tává küzdötte fel magát. Je­lentős mértékben hozzájárult ehhez a gyár fiatal kollektí­vájának munkaversenye, ame­lyet azért kezdeményeztek, hogy határidőre a tervezett kapacitással működjenek a fémkohászati berendezések. A háború utáni években a kuznyecki medence a ve­gyészet központjává vált. En­nek alapja a novokuznyecki vegyikombinát, amelyet első­sorban azért hoztak létre, hogy műtrágyával lássa el a Szovjetunió közép-ázsiai köz­társaságainak gyapottermő földjeit. Működésbe léptek a kaprolaktán gyantát, ammó­niát, metanolt, formaiint, kü­lönböző savakat, ioncserélő gyantákat, festékeket _ és gyógyszeralapanyagot gyártó berendezések. Napjainkban a kuznyecki vegyipar több mint kétszáz­féle terméket állít eiő. Az iparág új nyersanyagforrásá­vá vált a földgáz, amely a kuz­nyecki medencébe egy 900 ki­lométer hosszú gázvezetéken érkezik Nyugat-Szibéria észa­ki részéről. A pezsgő vegyipar a területnek fontos új ágaza­tát, a könnyűipart is fellen­dítette. A könnyűipari válla­latok általában azokban a vá­rosokban eresztettek gyökeret, s nyújtanak biztos megélheté­si lehetőséget, ahol elegeaáő munkaerő-tartalék Kínálkozott S ez a tartalék ezen a vidéken sem más, mint az eddig ke­vésbé foglalkoztatott sok asz- szony, lány, akik a családi otthont felváltották a munka­paddal, kézimunka helyett automata berendezések töltik ki napjaikat. Így telepedett Osszinyiki városába a mére­teiben is impozáns, modern műanyagesőköpeny-gyár, Le­ri inszk-Kuznyeckben fésűs- gyapjúposztó-kombinát és ru­haanyag-előállító gyár. Belö­vő fehérnemű-kötöttáru gyár­ral gazdagodott. A terület székhelyén, Kemerovóban pe­dig finom selyemszöveteket és műrostot előállító kombinát kezdte meg működését A kuznyecki medence ipa­ráról rajzolt kép korántsem teljes még. A jurgai csiszoló­üzem termékei messzeföldön híresek. Prokopjevszkben por­celángyár kezdte meg műkö­dését. Fokozatosan növeli az' üvegáruk termelését az An- zsero-Szudzsenszkben levő ipari üzem is. Az újabb épít­kezésekhez nélkülözhetetlen egy cementgyár létrehozása, amelynek színhelyéül Topki városát választották. A kuznyecki medence terme­lőerőinek hallatlan gyors fel­lendülése növekvő követelmé­nyeket támaszt az energeti­kai iparággal szemben is. En­nek megoldására két lehetőség kínálkozik. Az első: új erőmű­vek építése, a második: nagy kapacitású elektromos táv­vezetékei! létrehozása, amelyek köldökzsinórként teremtik meg az összeköttetést Szibéria más, nélkülözhetetlen energiát előállító vidékeivel. Az elgon­dolásokat hamarosan követik a tettek a szibériai munká­sok dicséretére. Áramot fej­leszt a második legnagyobb erőmű Kemerovóban, hatal­mas erőmű körvonalai bon­takoznak ki a „Zapszib”-ben. nagy teljesítményű erőművek létesülnek Kaltanban és Belo- vóban. A műszaki erőmű elő­irányzott teljesítőképessége például egymillió-háromszáz­ezer kilowatt. Ezeket az erő­műveket, mint gyermek a szí­nes üveggolyókat, egységes energiaszolgáltató láncba fű­zik egybe. Így lehetővé válik, hogy a kuznyecki medence energiarendszere szervesen kapcsolódjon Szibéria egysé­ges energiarendszerébe, amely a Bajkál-tótól egészen a ka­zahsztáni sztyeppékig terjed. A vegyigépgyártó nagyüzem dolgozói Ke­merovóban. Amikor a kuznyecki meden­céről zajlik a beszélgetés, a gondolatok mindjárt a bányá­szat, a fémkohászat, a vegy­ipar és a gépgyártás megszo­kott képeit idézik fel. Nincs ebben semmi különös, hiszen valójában ezek az iparágak játszák a főszerepet. A kuz- nyecki-medencében a foglal­koztatottak zöme, több mint 900 ezer ember dolgozik az iparban, az építkezéseden és a szállítás területén. Nona fér­het hozzá kétség, hogty a ne­hézipar határozza meg a kuz­nyecki táj hangulatát, ám emelleit igazságtalan dolog lenne hallgatni a teljesítmé­nyeivel talán kevésbé szembe­tűnő, de roppant fontos ága­zatról, a mezőgazdaságról. A területen a lakosságnak mindössze tizenhárom száza­léka él falvakban. A termé­szet lehetett volna bőkezűbb is, de nem osztogatta áldás árt. Az eöoaradt kegyet más he­lyettesítette. A gépesítés és villamosítás, a gazdaságok gyü­mölcsöző szakosodása, a szovhozok és kolhozok dolgo­zóinak fokozódó hozzáértése a terület mezőgazdaságát ter­melékennyé és gazdaságilag hatékonnyá tette. A K mező­gazdasági köozjtrt 167 sssovhoza és 5T kolhoza másfél millió hektár ■ szásstőföldet művel meg. Ez a terület ötször több annál, amennyit a Nagy Ok­tóberi SzociaXwta Forradalom előitt a kusrayecki medence parasztjai felszántottak, be­vetettek. A kolhozok ás szovhozok a városi lakosságnak szükséges termékek termelésére specia­lizálták magukat. Jószágokat nevelnek húsnak, fejőgépek zümmögnek monoton egyhan­gúsággal, burgonya lapul vé­geláthatatlan táblákba®, nesz­telen sarjad a fázékony zöld­ség. A szemes terményeket több mint 900 ezer hektáron termesztik és különösen az ál­lattenyésztés takarmányszük­ségletének kielégítésére for­dítják. Szállítanak a melegebb éghajlatú Közép-Ázsia köztár­saságaiba, az ország középső területéire és a Távol-Kelet­re is. A szabad földön folytatott zöldségtermesztést kiválóan egészíti ki a gyorsan fejlődő melegházi termesztés. Tíz és tízezer négyzetméter terüle­teket lekerekítve csillog már messziről az üvegfal, amely megőrzi a kellemes hőmérsék­letet. Aki látja, alig hiszi, hogy amíg kinn mínusz harminc fok körül jelez a hőmérő, benn a virágzó uborkák között mé­hek döngicsélnek vidáman és elevenen, vezetékeken érkezik a tápanyag, aztán permetkérat hull paprikára, paradicsom­ra. Csaknem egész esztendőn át biztosítható a városiaknak a friss, egy-két napja szedett zöldség. Ipari módszerekkel termelik a húst és a tejter­mékeket is. A terület szarvas­marha-állományának lét­százsa 625 ezer darab. Emel­lett a mezőgazdasági nagyüze­mekben 422 ezer sertést hiz­lalnak, s az á3atSftományt még nyolcmillió baromfi egé­szíti ki. A mezőgazdaság fejtes^téeé- ban természetesen nem ölhet­nek közömbösek a váeosfoén lakók, akik rengeteget segí­tenek a falun élőknek. Ami­kor szükség van rájuk, az el­ső hívó szóra sietnek részt venni a termés betakarításá­ban. Közreműködnek az állat- tenyésztő komplexumok épí­tésében és gépesítésében, a kulturális munkában. (Folytatjuk.) Elfogadták a vízgazdálkodás hosszá távú tervét A Nógrád megyei Tanács vélemények szerint jelentősebb elmúlt 11 évben továbbra i» pénteken tartotta ülését Sál- mélységi vízkészletek Nagyoro- az országos átlag alatt vau, gótarjánban. Az eseményen szi, Sámsonháza, Bércé) kör- s nem tartott lépést a víael- jelen volt Géczi -János, az nyékén, a Dobroda-paiak völ- látás fejlesztésével. így Nóg- MSZMP Központi Bizottságé- gyében vannak. A felszín Közeli rád megyében ismét növelte* niak tagja, a megyei pártba- talajvizek az Ipoly völgyében, dstt a tísztítatlan szennyvíz zorttság első titkára. Az év a Zagyva és a Galga mentén mennyisége. Az elmúlt idő­utolsó tanácsülésén Illés Mik- helyezkednek el. Hasznosaié- szakban 6 településen léíe- lós, a megyei tanács általános sukat azonban nehezíti foko- sült szenny vízcsatorna-hálózat, elnökhelyettese megemlóke- zódó szennyezettségük. Táró- 1965 végéig újabb csak Hol- zett a Szovjetunió megalakuló- lássál ugyancsak további 35 lókőn várható. Jelenleg 17 sának közelgő 60. évfordulója- millió köbméter ivóvíz tart- helyen üzemel szennyvízcsa- xól. Méltatta a szovjet állam- ható vissza. torna. A tisztítókapacitás nak az országépitó munkában, . „ ,, 1970—1981 kőzet megduplá­a népjólét emelésében, a béke A vízgazdálkodás legfonto- zódott. A bővítések azonban védelmében betöltött szere- s®1* celja a Jakosssagi ige- csak rövid távon oldották: pét, nagyra értékelte a hagyó- nyek színvonalas kieiegitese, meg ^ igényeket, zömünk súl- . , . K„ a vízmüvek ellátási biztonsa- terheltek A na.-w . ,z • manyos magyar—szovjet ba- fokozása Az előbbi ma- I , *' A naa igenypcve­rátságot Ezt követően a tes- ^éktaS ^valósítását t J5®3? • hügy az ipari fület a községekben élő pe- gif*!- megvaiositasat technológiai szennyvizek elő­dagógusok helyzetéről, szak- , .^z£lbb ^Y011 nem lehet ki- tisztítás nélkül kerülnek a mai, közéleti tevékenységéről ^l^tól^vil^lemaradár^ök8 kozcsaternákba, s az ipari és a további feladatokról való lemaradás «ok- előtisztító művek rossz hatás­szóló beszámolót vitatta meg lehet reális. Elsőbb- fokiak. A vízadó rétegek! és fogadta el. A napirendhez %£££** “téfyez^ f-nnyeződésénék megái Já- Berki Mihály, a megyei ta- !SH^teték Az yozasar* 08 a kömyezetvéder nács elnökhelyettese fűzött ^ lem IRlatt egységesen sä bár­szóbeli kiegészítést. A megyei ■ | ® hn' ,,g ". íyozzak a szennyvízkezelésig tanács elfogadta a Nógrád me- *ge?y zome ho<=szabb avon is kijelölik azokat a települése­gyed Szolgáltatóipari Válla- SkkTbizSÄ ^ *<* CSak lat munkájáról szóló be**- SSL rSdáto^, Sae“n^atároBÓ létesíthet*. látásának, szer^töztisztitá- visszaforgatással és újrafel- A közép- és hosszú távú' sának csatornázásának és für- hasznala3sal az öntözés mod- szennyvíztisztítási es csatár-' StesS iSt J5* helyes megválasztásával názási célkitűzések megha­és kiegészített hosszú távú fej- S"*?? *?*?"*** -hogy leszitési terve került napirend- ^ .eUafes bizton. az erőforrások túlnyomó ré­re, C. Becker Judit, a megyei Sagan^,.ft^,2aSa érdekében ^eta vízigények kielégítésé-' tanács ÉKV-osztálya vezető- ? g^?alko.có szerveknex val- re ko! forditánn O.! hálózat iének ©lntertosrtéséban. laIraok ,keH a* ,U1 letesitme- töt, főként a többszintes «S nyék vízigényé kielégítéséhez koraaeru csoportos családi há­szükséípes beruházási költse- zak rávezetek ben alakítanak: get. ki. Elsősorban Rútságon, Bán­a kan> n5®jd Dejíároin indokolt A , , . Javításáért szennyidstisztító telep létesítés í°kof°*k a se. A csatornával ellátott né-’ felszín alatti vízkészlet©* ku- pesség 3990. végéig körülbelül A hosszú távú fejieeertési ta^a' A tersegl távvezeték- 70 ezer főre emelkedik. Hosz- kcwcepcáát a megyei tanács ,szenek. 05326kötésével szabb távon szennyvízcsatorna 1971-ban hagyta jóvá. Azóta és tisztítólelep épül Drégely­Ncgráctban jelentős változá- 87 vraellatás feltetelea. ... „ , sok követhettek be. A me- Ho^hb tavon pedig napi- Patádon, Hanton Ipolyve­gye 127 önálló Repülése kő- readre..kerul. a nyugat-nóg- cem- Az evezned végére a ziil 1970-ben 26, 1981-ben 45 rí™1 kOTaeifc és a Duna menti megye lakásánományának 38 rönüelkezeáS vezetékes vizei- víztermelő heiyek összekap- -40 százalékát kötik be. látássá 1.A VI. ötéves terv vé- ^Klemelt , középtávú gél© a viagel ellátott népes- ^ Szecseny es környéke ség aránya várhatóan eléri a ^ovraellatesanaik biztonsá- fed©« Hcrcvrlr, 64 házatokat. A vízhálózatba g?ssa a mihálygergei e°ett USZOda ePul vízmű bővítésé A tenmva­Megyénkben a fürdő- és Dléseiefl Itógréd megye Tanácsa jének előterjesztésében. Hég c» ország» átlag alatt bekapcsolt lakások aránya 19 ... ... szazatokról 40 százalékra no- lok kozoW szerepel a naacon­Kölcsonős támogatás A megyei mezőgazdasági termelőszövetkezetek és tár­sulásaik háromnegyed része tagja a TESZÖV mellett lét­rehozott kölcsönös támoga­tási alapnak. Működése óta 46 millió forintot helyezett ki a KTA kölcsön formájában, ennek felét fontos beruházá­sokra használták fel. Olyan jelentős beruházásokhoz nyúj­tott segítséget, minit a dré- gelypalanki szörpüzem kor­szerűsítése, a nógrádi hűtő­ház, a nőtincsi papírüzem, a mátramindszenti és a cser- hátsurányi faüzem. Gyári bútorbolt Balassagyarmaton Saját bútorboltot nyitott a balassagyarmati Ipoly Bútor­gyár, amelyben az érdeklődők válogathatnak a korszerű üzemben előállított termékek teljes választékából: három­féle szekrénysorból, tucatnyi féle-fajta kiegészítő kisbútor­ból, heverőkből, valamint a Balassa elnevezésű ülőgarni­túrából. Amennyiben a vá­sárló a boltban nem találja meg a neki tetsző garnitúrát, a gyár készáruraktárában folytathatja a válogatást. A megvásárolt tárgyakat a vál­lalat — térítés ellenében — házhoz szállítja; kívánságára a helyszínen összeszereli. A gyári boltban szervezik meg a kiselejtezett, de a barkácso­lás céljaira még használható bútoralkatrészek, anyagok en­gedményes árusítását is. A balassagyarmati kezde­ményezés célja: elsősorban üz­let. Nem titok, hogy gyári árusítás esetén a hasznon nem kell osztozni a nagy- és kiskereskedelemmel. A másik cél már távolabb­ra mutat: a vásárlóval való közvetlen találkozás, kapcso­lat révén pontosabb tájékoz­tatáshoz jutnak mind a veze­tők, mind a munkások saját termékeik vásárlói értékelésé­ről. Az információszerzést nem bízták sem a véletlenre, sem ki-ki hangulatára: az el­adó kérdez, a válaszokat le­írják és statisztikai módsze­rekkel feldolgozzák, elemzik. Amennyiben a balassagyar­mati gyári bútorbolt beválik, a választékot kibővítik a Ma­gyar Bútoripari Egyesülés más vállalatainak termékeivel is. vekedett. Mindezek ellenére tározó komPlex haszno- stnandellátás is mélyen azon- a megye vízellátása elmaradt si’t?sa. ff a nagybáfcoffiyi víz- szágos átlag alatti. Jelenleg a7 orszáöofi a mu fejlesztése. Sor kerülhet ^ ^ országos aruiagnoiy s ez a nn . . .. ri. ., négy strsíid es eß*v különbség a dinamikus fejlő- kilometer távvezeték . dés ellenére is csak kiismer- eP*tesere, ami több települést uzemel- Bezártam: a diósjenoi tekben csöitáent kaPcso1 közvetlenül a regio- strandot. A helyi tó vize a4­Ä nal‘s ^dsze^?kh?z> s M£űzi Dalmatian a fürdésre. Veszély­Megkuftiíboatetett figye- a korábban létesített törpe . „ ..... , . , . „T leminei fc^ialkoaták e terű- víziműveket. A vízhálózati .. a bdnkl tostrand 1S- A VI- léten a köaegésaség ügyi leg ve- rendsaerbe 3990-ig 13—14 »‘«vés tervben a salgótarjáni széiyeetetett településekkel. A újabb település kapcsolódhat 63 a pásztói strandokon, vé- KÖJÁL minősítése szerint a b? és további öt helyen ja- géznek korszerűsítési munká- megyében 52 ilyen tálálhatö. ytthato az; ellátás. Ezzel 1999- ratoka,t a saieötariáni vár«. Ezeken a helyeken 43 ezren ^ a megye minden második . S J élnek, az ásottt kutak viaeal- ^l^Pülésén létrejönnek a ve- S1 ^ana<!S 50 méteres kalmatian az ivásra, a kis- zetékes vízszolgáltatás fel- íedett uszoda építéséhez lát gyermekek palackozott vizet tételei Az évezred végéig ez hozzá. Az elkövetkezendő idő* kapnak. A VI ötéves tervben az arány várhatóan 88-90 szakban a fürdőhálózat fej- várhatóan a kozegeszsegügyá százalékra növekszik. Az ap- , . ,, , , . .. bajok orvoslására 10 telepü- rófalvas településszerkezet mi- iesztese csak társadalmi osz- lésen készül el az ivóvízve- a teljes ellátás hosszabb 3Z6f°§ással oldható meg. zeték-hálózat. távon sem valószínű. . . . .... A napirend fölötti vitában A megyénkben a meglevő A megyei vízfogyasztási Rad°s János Örhalom és a és épülő regionális., illetve l2ényt a majdani vízbázisok környező falvak ivóvízellátá- nagy térségi vízművekre ala- bosszú távon is kielégítik sa^ sürgette, Kecskés Sándor pozva alakultak ki az észak- Csúcsidőszakban azonban a a Pásztói gondokat vetette fel. kelet-nógrádi és a nyugat- tartalékkapacitás már csak p,eresi Ferenc, az OVH főosz­nógrádi ivóvíz-ellátási körze- a úunai víznj'erőheivekkel te- tályvezetője reálisnak tartotta tek. A víztermelő-kapacitás re*tett kapcsolatból lehet az ^képzeteseket, dr. Kecs- 1971—1985 között a négysze- Az 02201 összefüggő vizsgála k<,mAw Rvidáné a Rárósnusz- resére emelkedik. Annak el* tok folytatódnak, a lenére, hogy csúcsfogyasztás 'Senyék kielégítésére esetén is vannak tartalékok, manytérv készül. Pásztón, Szécsónyben és Nő­tincsen súlyos a vízhiány. Az Túlterhelt észak-nógrádi regionális víz­mű rekonstrukciója nélkül az szennyvíztisztító elkövetkezendő időszakban kemóti Gyuláné a Ráróspusz- távíati tan telált meleg víz hasznosí­tánul­tását' vetette fel. A tanács­ülés a vízgazdálkodás hosz- szú távú fejlesztési tervét egy­hangúlag elfogadta. Ezt követően Materinek Istvánnak, a Hazafias Népfront Nógrád megjei Bizottsága titkárának javaslatára a me­gyei tanács környezet- és ter­mészetvédelmi bizottsága el- A jelenlegi tervciklus végé* nőkének Havas Ferencet, a te­ig a vízzel ellátott teleoülé- tepülésfejlesztési és koramu­sek 38 százalékán lesz vala- nalis bizottsa8‘ önökének dr. i Szittner Andrást választotta nulyen szennyvízcsatorna. meg A megyei tanAcs tudo_ Ezek közül több, csak kisebb másul vette ifj. Velenczei Já­településrészek, vagy üzemi nos lemondását a megyei ia* Iakókörzetek szennyvizeivé- nácstagságról, egészségi ál- .... , ... _ . lapota miatt. A testület elío­zeteset szolgaija. Szennyvíz- gadta a munkaerő-szolgálati . csatornával ellátott lesz a me- iroda alapításáról szóló elő- A mme vízellátásinak fei- gye népességének 27 százaié- terjesztését. A megyei tanács lesztését^alapvetően a vízbe- ka. A közcsatorna-hálózatba be- ülése interpellációkra adott • szerzési lehetőségek és a hasz- kapcsolt lakások száma 1970— va aszo.v^a ei \ e„e .. nosítható készletek határoz- iS81-ig 9 ezerrel nőtt, de az. M. Sz. Gy. zák meg. Nógrádban kedve­zőtlenek a vfzbeszerzé: i adott- t " _ “ ságok. A hidrogeológiai szak- | NÓGRÁD — 1982. novembet 28., vasárnap 3 Salgótarjánban is jelentős vízhiány jelentkezhet, amíg nem helyezik üzembe a hasz­nost víztározót. Kedvezőtlen vízbeszerzési adottságok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom