Nógrád. 1982. november (38. évfolyam. 257-281. szám)
1982-11-04 / 259. szám
A sa'KÓtftrJánl Stromfeld Aurél Gépipari Szakkiizéptskolában nagy gondot fordítanak a fi il lolt szakmai felkészítécére. A diákok az iskola tanműhelyében és a megyeszékhely Üzeműben ismerkednek leendő szakmájukkal. Az'idén az intézményben tanuló 455 di- á\ból, í)5-an érettségiznek és kapnak lakatos, illetve esztergályos szakmunkás-bizonyítványt. Képünkön: a negyedik D. osztályos Ispán Tibor az Iskola tanműhelyében forgácsolási gyakorlaton vesz részt. ATLANTI; Gál Sándor; ÚJ Az ..ember életútjának felen” túl már kijózanítóbb és kopárabb. Megváltoznak a dimenziók, a távlatok egyre fontosabbá válik a megélt múlt, az ember kijózanodva néz körül a világban. Gál Sándor (Kassán élő költő) válogatott verseinek ez az egyik „olvasata”; egy nemzedék önvizsgálata. Ez már nem a „fényes szelek” nemzedéke, amely „nagyrakelendő vágyakkal” akarta birtokba venni az új világot. Gál Sándorral szólva az Új Atlantiszt. Gyerekként (8 évesen) éli át a háborút egy Duna-menti kis faluban (Búcson), ahol a történelmi szelek mindenkor nagyobb huzatot csináltak. Meghatározó lesz ez az élmény: a pusztulásé, a leégett kis vályogházaké, a temetetlen ember és állat tetemeiké, azt követő lassú ocsúdásé. Hogy mi lassítja, bénítja ezt az eszmélkedést, talpraállást? Mindenekelőtt a nemzeti lét, a „háborús bűnös”, a „fasiszta csatlós” és más, már már feledésbe merülő vádak, amelyek mérhetetlen megaláztatásokat, szenvedéseket okoztak a háborúba sodródott, ám abból vesztesként visszatérő embereknek. Ma már tudjuk, hogy nem voltak „szükságsze- rűek” ezek a szenvedéseik, s hogy a „Dung táj” népei csak Ady, József Attila, Fábry Zoltán, Győry Dezső cxsszebékitő, azaz humánum, a demokrácia és a közös történelmi múlt . tudatosításával, eszméivel létezhetnek, oldhatják fel a múlt görcseit, élhetik meg a jelent és a jövőt. Gál Sándor versei Illyés szép gondolatát viszik tovább. Hiszi, hogy feloldja a kínt, aki kidalolja a bajt, a fájdalmat. A négy ciklus: az Ahonnan elindultam, a Post festa, ,A tél ünnepei: a Korommal írt idő egyszerre generis és krónika, egy ember útja a kétségbeeséstől a múlttal, a jelennel való megbékélésig, azok elviseléséig. Az ember csak a másik emberbe kapaszkodhat, a szerelem az a kathartikus élmény, amely megbékéltet önmagunkkal, hogy megtaláljuk a helyünket a világban. Gál Sándor verseiben az érzelmek és a gondolatok állandó feszültségben vannak, s emiatt soha nem tud feloldódni igazán. A magyar költészet legjobb hagyományait folytatja; Balassiét, Zrínyiét, Kölcseyét, Berzsenyiét, Vörösma rtyét, s nem utolsósorban a népiesekét: Petőfiét, Aranyét. Azt vallja, hogy az írástudónak felelősséget kell vállalnia, ta- túbizonyságot kell tennie népe és a történelem előtt. Lírájában talán ezért több, erőteljesebb a komor szín, ezért nem tud csak a saját „fájdalmáról, s öröméről” énekelni. A peremhelyzetben élők sorsát mondja el, de egyetemes érvénnyel, s Gál Sándor lírája ettől lett megbecsülendő értéke irodalmunknak. Horpácsi Sándor Pantomimcsoporf-vezefői tanfolyam Kétéves pantomimcsoportvezetői tanfolyamot indít januárban a .Népművelési Intézet. A tanfolyamra mindazok jelentkezhetnek, . akik érettségivel, egészséges moz- gavkészséggel, kellő elszántsággal és évi 1800 forint, tandíj címén befizetendő pénzösszeggel rendelkeznek. A tanfolyam hallgatói elméleti és gyakorlati képzésben részesülnek. Az elméleti oktatás levelező jellegű: félévenként kétszer 3 napos konzultációval és egyszer 2 napos vizsgával. Fő tantárgyak: köz- művelődési ismeretek, színház '.örténet, dramaturgia, rendez^selmélet, korstílusok és társművészetek, előadáselemzés. Gyakorlati oktatás: hetenként kétszer 3 óra. Azoknak a hallgatóknak, akik sikeresen eleget tesznek a vizsgakövetelményeknek, a tanfolyam befejeztével a Népművelési Intézet C kategóriás pantomimművé- szeti oktatói működési engedélyt ad, illetve támogatja az előadóművészi működési engedély kérését. Azok a hallgatók, akik a részvizsgák követelményeinek nem tesznek eleget, kimaradnak a tanfolyamról. Jelentkezni írásban lehet a Népművelési Intézet drámai osztályán (1251 Budapest, Corvin tér 8.) november 14-ig. A borítékra írják fel: Pantomim. Vük bélyeg- sorozaton A televízióból és a mozik műsorából jól Ismert Vük rajzfilmsorozat egyes alakjait bemutató, 7 értékből álló bélyegsorozatot ad ki a posta. A bélyegek Dargay Attila ötlete nyomán Rádvánv Zsuzsa és Füzesi Zsuzsa grafikusművészek tervei alapján hatszínű ofszetnyomással az Állami Nyomdában készültek, 580 300 fogazott és 7700 fogazatlan példányban. Az 1 forintos bélyegen Vük, a kisróka a varjúval, a másik egy forintoson pedig a két kutya, Fickó és Vahur látható. Az egyik 2 forintos bélyegen ’ Vük, a Marci kakassal, a másikon a bagollyal jelenik meg. A 4 forintos bélyeg a leselkedő rókát és a libákat, a 6 forintos a békára vadászó rókát ábrázolja. A sorozat 8 forintos záró értékén Vük és Karak látható. Az új bélyegek árusítása november 11-én kezdődik. A négyes fogat története Az utóbbi húsz év legnagyobb mozisikere a Ben Húr című amerikai film, amit annak idején, nem sokkail bemutatása után tizenegy Os- car-díjjal tüntettek ki. Hozzánk ugyan több mint húsz év késéssel érkezett, de az izgalmasan álmos, áltörténelmi cselekmény, s főként a látványosság így sem maradt hatástalan. S aki csak látta a filmet — még az esetleges fanyalgók is —, a legjobb jelenetnek a kocsiverseny néhány rövid percét tartják. A négyes vagy kettes fogatú kétkerekű kocsik, amelyeket állva hajtanak, ismertek voltak a hettitáknál, egyiptomiaknál, majd a perzsáknál is, mint harci eszközök. Az ókori görögöknél viszont elsősorban portcélra használták ezeket a fogatokat. A kocsiversenyek a 25. ókori olimpián, időszámítás előtt 600-ban szerepeltek először versenyszámként. Olyannyira népszerűek lettek, hogy az i. e. 4. századra már háttérbe szorították az atlétikát is. A sport kezdett cirkusszá fajulni, hiszen a kocsifogatok és néha a versenyzők is az előkelő „ gazdagok tulajdonában voltak, s a győztesnek járó babérkoszorú a politikai propaganda eszköze volt. Amikor a rómaiak meghódították a görög földeket, a hellének sportkultuszából elsősorban a kocsiversenyeket vették át, s náluk is cirkusz.! látványosság volt inkább, mint sport. Igen előkelő támogatói, sőt versenyzői is akadtak a cirkuszi sportversenyeknek. Volt egy különös politikai vetülete is a római kocsiversenyeknek: a gyorsan megalakuló szurkolótáborok valóságos politikai pártokká váltak. Egy-egy versenyen egyszerre négy kocsi vágott neéci a távnak: kettő kék és kettő zöld színben. Egy-egy szín nagyqn sokszor politikai irányzatot, vagy hatalmi csoportosulást jelképezett. S ha köztudott volt, hogy például a császár a zöldeket kedveli, akkor a kékeknek szurkolni ellenzéki magatartásnak számított, vagy legalábbis köny- nyelműségnek. Hogy milyen politikai jelentősége volt a kocsiversenyeknek, az Bizáncban mutatkozott meg leginkább, amikor a kereszténység államvallás volt. Justinianus császár alábecsülte szerepüket, ezért a két párt összefogott ellene és megostromolták palotáját. Ez volt a . 532-ben lezajló Nika-felkelés. amely a kocsiversenyzők győze'mi buzdításáról kapta a nevét. D. I. Hazai tájakon A Cserhát keleti oldalán Mátraverebély a nevében mátrai, ám a valóságban a Cserhát keleti oldalán festői környezetbe ékelt község és környéke változatos érdekességekkel szolgál látogatóinak. Megközelítése a Hatvan— Pásztó—Salgótarján vonalon igen egyszerű, de remek sétaalkalom azok számára is, akik kedvelik az erdei túrákat:« cserháti oldalon Hollókő felől, a Mátra felől pedig Ágasvár irányából, vagy a Zagyva mentén Szúpatakot érintve. A változatos környezet azonban távolról sem meríti ki az érdekességek körét. A község házai közül büszkén emelkedik ki a XIV—XV. században Verebi Péter erdélyi al- vajda áital építtetett templom. Helyén már a román korban is állt egy kis falusi templom, amely idővel erősen megrongálódott, de kitűnő fekvését kihasználva ide építtette új templomát Verebi Péter. Ez a templom napjainkra nem csupán Nóg- rád megye, hanem az ország egyik jelentős gótikus emléke, bár a templom belsejét barokk stílusban erősen átalakították. Eredeti szépségükben élvezhetők viszont a sekrestye gótikus vidékies faragásé fejei, illetve növénydíszei, valamint a két, igen jellegzetes ülőfülke. Az építtető Verebi Péter olyannyira ragaszkodott a vidékhez és szép templomához, hogy 1403- ban bekövetkezett halálakor sírkövét itt helyeztette el. Mátraverebély házait elhagyva, a kanyargó ösvényeken szinte váratlanul tűnik elénk Szentkútpuszta. Természetesen szó sincs hagyományos értelemben vett „'pusztáról”, hegyvidéki szemmel azonban érthető, hogy ezt a lankás-dombos, sziklás helyek közt megbúvó romantikus — kicsit nagyobb méretű — tisztást így keresztelték el. Ami pedig a Szentkút elnevezést illeti, az alighanem attól a — nem is olyan régmúlt időkig csodatevőnek tartott forróstól ered, mely a „puszta” ékességének tekinthető templomkolostor együttestől néhány lépésnyire csörgedezik. Nincs tudomásunk arról, hogy a XVIII, században ide épített templonj-kolostor épületegyüttes helyén már korábban is templom állott volna. Építői mindenesetre jó érzékkel fedezték fel a kivételesen szép környezetben azokat az előnyöket, melyeket középkori vallási hagyományok tettek ismertté. A templom mögötti domb oldalában a mai napig megtekinthetők azok a remetebarlangok, melyeket a kora középkortól vájtak a hegyoldalba. Kiképzésük némiképp hasonlít a tihanyi barlangokhoz, talán méreteiben van eltérés: ezek a barlangok mintha tágasabbak, „kényelmesebbek” lennének, ügyesebben használnák ki a terep adottságait az időjárás viszontagságai elleni védekezésben. Megközelítésükre mindenesetre csak a bátrabb hegymászók vállalkozzanak, nyílásaik ugyanis némiképp rejtettek, ezáltal védelmet nyújtottak az esetleges betolakodók, vagy feleslegesen kíváncsiskodók ellen. A templom-kolostor együttes barokk stílusban épült, melyhez igen szép és viszonylag tágas, kényelmes kolostor épült. Napjainkban szociális otthont helyeztek, el benne. A templom belsejének érdekessége a főoltár Mária-kegy- szobra, mely Pásztóról került ide, mégpedig a török időkben: akkor menekítették a katolikus hit védelmezői az Ismert kegyhelyre. Szentkútpusztát elhagyva a szintén csak nevében mátrai község, Mátraszőlős felé indulhatunk, akár több olyan kirándulóhelyet is érintve, melyek méltán népszerűek a vidéken: például a Garábi- hegy, vagy a Macska-hegy vonalában. Mátraszőlős szép, igen gondosan ápolt kertjei között haladunk tovább, egészen a XIII—XIV. századból származtatható — természetesen többször átalakított — templom felé. A XIII. századi őstemplom fal- és szentélyrészletét már feltárták, sőt, korabeli freskótöredékekben is gyönyörködhet az érdeklődő; Krisztus a pokol tornácán, valamint a Szent Erzsébetet ábrázoló, fára festett oltárképe értékes műkincs. KOSSUTH RADIO: 8.27: Balettzene 8.44: Purcell: Dido és Aeneas Háromfelvonásos opera 9.44: Rímek és ritmusok 10.05: Diákfélóra 30.37: A kamarazene kedvelőinek 11.22: A Válaszolunk hallgatóinknak különkiadás^ 11.42: Ragtime 12.45: Bevallom magának 13.17: Oi Melódia-lemezeinkből 14.19: d -1 utáni Rádiószínház :a a felségvizeken 15.0“: -----ne 15.28: Százszorszép-klub 16.00: Bölönl György: Egy forradalmi nemzedék 16.10: Ljuba Welitsch és Ludovio Spiess operettdalokat énekel ’ 16.34: Motorcsere. 17.08: Beethoven: A távoli kedveshez. — Dalciklus 17.23: Munka munkával 19.15: Kalmár Magda nótákat énekel 19.40: Kapcsoljuk a Csepeli Munkásotthont 20.20: Autóbusz és számítógép kb. 21.20: Csárdások 21.30: Rokon és eltérő vonások 22.30: Leonard Mróz operaáriákat énekel 23.00: A dzsessz világa 0.10: Lakatos Lajos cimbalmozik PETŐFI RADIO: 8.05: Népdalok 8.20: Korea. — A Dzsucse országa 10.00: Zenedéi előtt 11.35: Csak fiataloknak! 12.35: Nemzetiségeink zenéiéből 13.00: Knnrsoljuk a nvíre^vházi stúdiót. Alvó városok 13.30: Éneklő Ifiűság 14.00: Vendégmunkások... 14.35: „220 felett*». Rendhagyó portré Drapál Jánosról 15.10: Az én rádióm 16.00: Látogatóban 16.35: Idősebbek hullámhosszán 17.30: Segíthetünk? 18.35: Hét végi panoráma 19.55: Slágerlista 20.35: Hamlet a Bibliából 20.40: Szociológiai figyelő 21.15: A Magyar Rádió Karanty- színpada 22.25: Bródy Tamás szerzeményeiből 23.20: Nóták MISKOLCI STÜDIÖ: 17.00: Hírek, időjárás, műsorismertetés. 17.05: A Tiszától a Dunáig. Észak-magyarországi képeslap. Telefonügyelet: 35-510. (A tartalomból: Kis szerepek nagy alakítója — Csapó János — Otthon — nevelőszülőknél.) Szerkesztő: Antal . Magda. 18.00: Észak-magyarországi krónika. (Üzemavatás Leninvárosban — Szovjet filmek fesztiválja Borsod megyei megnyitó ünnepségén.) 13.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.25: Tévétorna (ism.) 8.30: Iskolatévé — Angol nyelv (középhaladók részére). 9.00: Orosz nyelv (ált. isk. 6. oszt.) 9.20: Magyar nyelv (ált. Isk. 2. oszt.) 9.30: Magyar irodalom (ált. isk. alsó tagozat) A könyvtár 10.00: Magyar irodalom (ált. isk. 8. oszt.) 10.45: Magyar nyelv (ált. isk. 3. oszt.) 11.00: Osztályfőnöki óra (ált. isk. 7—8. oszt.) 11.30: Kamera (középiskolásoknak). A film lexikája — 2. rész 12.00: Világnézet (középisk. IV. oszt.) Az eszmék ereje 14.05: Magyar irodalom (ált. isk. alsó tagozat) (ism.) 14.35: Orosz nyelv (ism.) 14.55: Osztályfőnöki Óra (ism.) 15.15: Magyar nyelv (ált. isk. 3. oszt.) (ism.) 15.30: Magyar irodalom (ált. isk. 8. oszt.) (ism.) 16.30: Hírek 16.35: Slágerhírlap 17.25: Pedagógusok fóruma 18.00: Reklám 18.05: Óvodától az egyetemig 18.55: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Tv-híradó 20.00: starsky és Hutch 20.50: Dalok, táncok a Szovjetunióból ♦ 21.00: Panoráma 22.00: Telesport 22.50: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR: 18.55: ősz Jugoszláviában 19.30: Tv-híradó 20.00: Gólyavári esték 20.40: Tv-híradó 2. 21.00: Reklám . 21.05: A cárnő — Bíró Lajos— Lengyel Menyhért vígjátéka három felvonásban, a veszprémi Petőfi Színház előadásában BESZTERCEBÁNYA: 15.53: Ünnepi gyűlés a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 65. évfordulójának tiszteletére. — Közvetítés Prágából. 17.10: Riportműsor. 18.00: Sportrevű. — Magazinműsor. 18.30: Tv-fórum. 19.10: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.20: A meggyfán nem nő igazság. — Tévéjáték. 2i.i£: Szórakoztató műsor. 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22*15: összeállítás az európai labdarúgó-kupamérkőzésekről. 22.45: Herbert Vella tévedése. — 23.05: Hírek. 2. MŰSOR: 18.10: Szovjet zenés szórakoztató tévéműsor* 18.50: Tévétipp — Szórakoztató összeállítás. 19.30: Angol nyelvtanfolyam. — 29. lecke, (ism.) 20.00: Komolyzenei műsor. 21.00: Műterem. — Képzőművészeti magazin. 21.30: Időszerű események. 22.00: Laboratórium — Ismeret- terjesztő műsor a kábítószer-élvezetről MOZIMŰSOR: salgótarjáni November 7.: délelőtt 9 és ll-től mesemozi: A kis sün és a bocs. Színes szovjet rajz- és bábmesesorozat. Fél 4-től napközis mozi: Fekete tyűk. Színes látványos, szinkronizált szovjet film. Háromnegyed 6 és 8-tól: Szuperzsaru. Színes, szinkronizált olasz bűnügyi filmvig.iá- ték. — Balassagyarmati Madách: háromnegyed 6 és 8-tól: Bronco Billy. Színes, szinkronizált amerikai film. — Pásztói Mátra: Kaszkadőrök. Színes amerikai kalandfilm. — Rétság: Éjszaka külsőben. (16) Színes francia film. — Szécsényi Rákóczi: Hét különleges megbízott. Színes, szinkronizált szovjet hábo-'s ’"i- landfilm. — Kis „erényei B.; i: A hétszáz éves titok. Színes, szinkronizált szovjet bűnügyi film. — Nagylóc: Hová tűnt Agatha Christie? (14) Színes aa» gól filmdráma. 4 NOGjRÁP — 1982. november 4., csütörtök
