Nógrád. 1982. november (38. évfolyam. 257-281. szám)
1982-11-27 / 279. szám
Vf LAG PROLETÁRJAI EGYESOÚOEKI XXXV1Ü. ÉVF., 275. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1932. NOVEMBER 27., SZOMBAT Mai száraiban: Az Elnöki Tanács ülése Vetés után, számvetés előtt A hatékonyság jegyében Sikeresen halad a XII. kongresszus és a megyei pártértekeslet határozatainak végrehajtása ülést tartott az MSZMP Még rád megyei Bizottsága £z MSZMP NÓS rád megyei Bizottsága szerdán Salgótarjánban kibővített ülést tartott. Az eseményen jelen volt Méhes Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, ipari miniszter, Brntyó János, a Központi Bi. zottság tagja. Salgótarján országgyűlési képviselője, Lakos Sándor, a Központi Bizottság tagja, a Pártélet felelős szerkesztője, Biró József, a Központi Bizottság munkatársa. A tanácskozáson részt vettek a megyei pártbizottság osztályvezetői, a megye állami, társadalmi és tömegszervezeteinek vezetőt A pártbizottsági ülés, amelyen Skoda Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára elnökölt, az MSZMP XII. kongresszusa és a megyei pártértekezlet határozatainak időarányos végrehajtásáról, a további feladatokról szóló helyzetelemzést és ajánlást vitatta meg, amelyhez az MSZMP Nógrád megyei Végrehajtó Bizottsága nevében Géczi János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára fűzött szóbeli kiegészítést. Számvetés és a teendők — Pártunk központi és megyei szervei számvetést készítenek a XII. kongresszus óta végzett munkáról. Pártbizottságunk feladata, hogy értékelje az eltelt két és fél év eredményeit, feltárja a határozatok végrehajtása során szerzett tapasztalatokat, a meglevő ellentmondásokat, feszültségeket, s meghatározza a további teendőket — kezdte előadói beszédét Géczi János, majd hangsúlyozta, hogy a munka elemzése alapján a pártbizottság felelősséggel állapíthatja meg: a XII. pártkongresszus és a megyei pártértekezlet helyesen jelölte meg a szocialista építőmunka soron levő feladatait, figyelembe vette fejlődésünk új, intenzív szakaszának sajátosságait, a bonyolultabb, nehezebb külső és belső feltételeket. Megyénk lakossága megismerte és azonosult a kongresz- szus határozatainak célkitűzéseivel, bízik a párt politikájában és támogatja azt, becsüli társadalmunk szocialista vívmányait. A közvélemény kiegyensúlyozottnak ítéli meg hazánk belpolitikai helyzetét, erős a párt és a tömegek közötti bizalom. Nógrád megye lakossága aktívan veszi ki részét a feladatokból, élénken érdeklődik a politikai kérdések iránt. Tudatában van annak, hogy fejlődésünk kulcskérdései: a szocialista vívmányaink megvédése, az egyensúlyi helyzet megteremtése, az életszínvonal megőrzése, az életkörülmények javítása egyre nagyobb erőfeszítéseket követelnek mindenkitől, fegyelmezettebb, jobb munkára ösztönöznek valamennyiünket. A továbbiakban rámutatott, hogy a közgondolkodás, a kedvező politikai hangulat alakulásában jelentős a szerepe a pártszervek és -szervezetek tudatos nevelő munkájának, a parttagok példamutató magatartásának. Sokat tettek azért, hogy megyénkben alapvetően eredményes a XII. pártkongresszus által megjelölt célok, a népgazdaság VI. ötéves tervéből adódó tennivalók teljesítése. Erről azért is kell elismeréssel szólni, mert a sikerek a korábbinál nehezebb feltételek között születtek, számunkra kedvezőtlen változások zajlottak le a nemzetközi politikai életben és a külgazdasági kapcsolatokban egy- ■ aránt. Ezek a körülmények és az elmúlt évtizedek tapasztalatai erősítik megyénk lakosságának meggyőződését, hogy a Szovjetunióval, a Varsói Szerződés és a KGST tagállamaival való együttműködés nemzeti érdekünk. Fejlődésünk alapvető feltételét, a békét, a társadalmi haladást együttműködésünk továbbfejlesztése, a szocialista országok összefogása biztosítja. — A XII. pártkongresszus óta eltelt időszakban megyénkben kiegyensúlyozottan fejlődtek a társadalmi, politikai viszonyok, érvényesül a párt vezető szerepe. A pártegység jelentősen hozzájárul a nemzeti összefogás megőrzéséhez, a társadalmi osztályok, rétegek politikai szövetségének elmélyítéséhez. Jelentős történelmi vívmányunk, hogy tovább erősödött a munkások, termelőszövetkezeti dolgozók és értelmiségiek kapcsolata. Ebben nagy szerepet játszott, hogy mindig nyíltan szóltunk a valóságos helyzetről, problémáinkról, a nehézségekről. Tudatosabban hasznosítjuk a dolgozók észrevételeit, javaslatait és kezdeményezéseit — folytatta a megyei pártbizottság első titkára, majd kifejtette. hogy a párt szövetségi politikájáriak érvényesítése mindennapos feladatot jelent. Ezért kapott és kap megkülönböztetett figyelmet a megyében élő dolgozók, az egyes társadalmi csoportok sajátos érdekeinek feltárása, az ezek között levő ellentmondások feloldása. Ma a párttagok és pártonkívüliek, marxisták és más világnézetűek a legfontosabb politikai kérdésekben egyetértenek és közös«: cselekednek. Az ember megítélésének mércéje mindinkább az általa végzett munka és a közösséghez való viszonya. Ezt követően kiemelte, hogy megyénk ifjúsága is becsületesen helytáll a munkában, a tanulásban. Eszmei-erkölcsi arculata szocialista értékeink alapján fejlődik. Az életkorból azonban adódnak bizonyos sajátosságok, mint például a kritikusabb hangvétel, a türelmetlenség. Figyelembe kell venni, hogy a mai nemzedék nem a gazdaság dinamikusan fejlődő időszakában él, nehezebbé váltak a- pályakezdés, a munka, a családalapítás feltételei. Ezek megoldásában a társadalomnak is segíteni kell, de nem vállalhat át mindent. A fiataloknak is többet kell tenni családjukkal együtt saját helyzetük javításáért, rangsorolják reálisabban szükségleteik kielégítését. Fepdütt a szocialista demokrácia Géczi János szólt arról is, hogy az elmúlt két és fél évben fejlődött társadalmunk demokratizmusa, majd így folytatta : — A beszámolási időszakban növekedett az állami szervek szerepe a társadalmi, gazdasági, kulturális feladatok megoldásában. Hozzájárultak a szocialista demokrácia fejlesztéséhez, az összefogás szélesítéséhez, erősítéséhez, a törvényes rend fenntartásához. A megyében a közrend, a köz- biztonság jó, az állampolgárok többsége tiszteletben tartja a törvényeket, a társadalmi együttélés normáit, A tanácsok népképviseleti, önkormányzati és államigazgatási eszközök célszerű felhasználására, a helyi erőforrások hasznosítására. Az időközben végrehajtott területszervezési es egyéb intézkedésekkel megteremtődtek az igazgatási munka korszerűbb feltételei, egyszerűbbé, színvonalasabbá és gyorsabbá vált az ügyintézés. Ezt követően rámutatott a társadalmi rétegek körében kialakult feszültségekre, amelyek arra figyelmeztetnek: a munkásság, a szövetkezeti parasztság, az értelmiség érdekeivel, társadalmi helyzetével továbbra is folyamatosan kell foglalkozni, s a társadalmi demokratizmus fejlődésé sem kielégítő minden területen. Helyenként tapasztalni a formajellege tovább erősödött. Mun- litást, passzivitást, máshol nem mérlegelik a döntések hatását. Az állampolgári fegyelem bizonyos lazulása, az ellenőrzés gyengéi felhívják a figyelmet a fokozottabb megelőző nevelő munkára, a következetesebb felelősségre vonásra. kájukkal segítették a lakosság életkörülményeinek javítását, erőfeszítéseket tettek a városok és községek arányosabb fejlesztéséért. A megyei tanács több kezdeményezést tett a rendelkezésre álló anyagi A Salgótarjáni Kohászati Üzemek huzalmű gyárrészlegében iráni exportra újabb háromezer tonnás megrendelést készítenek. A gyártósoron folyik a horganyzott huzal gyártása. Mindebben döntő a párttagság példamutatása. A következőkben a megyei pártbizottság első titkára elmondta, hogy a megyei pártértekezlet a gazdasági építőmunka legfontosabb feladatául a külgazdasági egyensúly megteremtéséhez, az életszínvonal megőrzéséhez, az életkörülmények javításához való eredményes hozzájárulást jelölte meg. Az elmúlt két és fél évben a megye gazdasága tovább fejlődött, az üzemek tevékenysége korszerűsödött. Rugalmasabbak a tervek, nagyobb szerepeit kapott aiz export bővítése. A figyelem középpontjába a fejlődés minőségi jegyeinek kibontakoztatása: az energiával és alapanyagokkal való hatékonyabb gazdálkodás, a munkaerő ésszerűbb foglalkoztatása, a szervezeti irányítási és érdekeltségi rendszer korszerűsítése került. A gazdálkodó szervezetek többségénél javultok a termelés anyagi-techniiksd feltételei, nőtt a termelékenység, termékeik versenyképesebbek. A megye a VI. ötéves terület- fejlesztési tervét az előirányzathoz közelállóan időarányosan teljesítette. » Az ipari üzemek megkülönböztetett figyelmet fordítottak az export bővítésére, gazdaságosságának javítására. A termelés és értékesítés lehetőségeit igyekeztek rugalmasan összhangba hozni. Ennek szellemében alakították gyártmányszerkezetüket is. A legjelentősebb változás ezen a területen a sík- és öblösüveggyárban, az SKÜ-ben, a BRG-ben és az SVT-ben történt. Bekapcsolódott az exportáló üzemek sorába a FŰTŐ- BER, a Ganz-MÁVAG máit- ranovéki gyára, s néhány ipari szövetkezet is. Az építőipari szervezetek növekvő mértékben végeznek külföldön építési, technológiai-szerelési munkálatokat. Az üzemek jelentősen csökkentették a tőkésimportból származó anyagok felhasználását, illetve hazai anyagokkal, alkatrészekkel helyettesítették. Ezek közül is említést érdemel az Ikarus-szélvédő, amellyel a salgótarjáni síküveggyár nyolcmillió dollár értékben a teljes tőkésbehozatalt pótolta. Az erőfeszítések eredményeként 1981-bén a megye iparának rubelelszámolású exportja 13,6 százalékkal növekedett, az idén pedig ez a szám megközelíti a negyven százalékot. Ezzel szemben a tőkésexport a nemzetközi politikai és világgazdasági helyzet miatt 15—17 százalékkal mérséklődik. — A gazdaságpolitikai munkában megkülönböztetett figyelmet fordítottunk a vállalati gazdálkodás hatékonyságának javítására is. A gazdálkodó szervezetek jelentős része fokozottabban számolta belső tartalékok jobb hasznom sításával, az emberi tényezők ben rejlő lehetőségek erőtel' jesebb kibontakoztatásával. 4 termékszerkezet változtatása a megvalósult műszaki fej' lesztések és rekonstrukciói mellett ésszerűbben gazdái kodtak az anyaggal, energiá val és a munkaerővel. Ered menyesen valósították meg technológiai fejlesztéseiket Több üzemben korszerű termelésszervezési módszereken vezettek be. Mindezek eredményeként növekedett a termelékenység, mérséklődtek < termelés költséged, pótolni tudták az ágazatban foglal- koztatotitok számának másfél ezer fős csökkenését — mondotta Géczi János, majd ki- emelte az energiagazdálkodásban végbement fejlődést, ami a megye néhány üzemében elérte a nemzetközi színvonalat érről is szólt, hogy a tervidőszakban csökkennek a fejlesztési források, de az ipari üzemek másfél év alatt így is 1,3 milliárd forint értékű beruházást valósítottak meg, amelyek hozzájárultak a versenyképesség javításához. Kedvezőnek ítélte, hogy. a beruházások 75—80 százaléka gépi fejlesztés. Egyre több üzemben alkalmaznak modern termelési eljárásokat, kezdeményezések születtek, a fejlesztési feladatoknak hazai, külföldi partnerüzemmel, egyetemekkel, kutatóintézetekkel történő közös megoldására.^ Így a megye ipara az elmúlt két évben a nehezebb feltételek között is a tervezetthez közelállóan fejlődött. Termelése 7,5—8 százalékkal emelkedett, ami teljes egészében a termelékenységből, növekedéséből származott. Az ipari üzemek fejlődését, a gazdálkodás hatékonyságának gyorsabb kibontakoztatását több tényező kedvezőtlenül befolyásolta. Egyebek között helyenként lassú a világpiac' igényeihez való alkalmazkodás, még mindig jelentős a korszerűtlen, veszteséges termékek aránya, még nem vált általánossá az anyag- és energiatakarékosság. Sok üzemben nem kezdeményezik a műszaki fejlesztést, az új technika, technológia tervszerű alkalmazását, viszont nemegyszer a felkészülés hiányosságai akadályozzák. Több üzemben nem kielégítő a szervezettség, a munkafegyelem, vontatott a belső erőforrások ésszerű feltárása és hatékony kihasználása. A tartósan veszteséges gazdálkodás miatt kritikusnak ítélte meg a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár, az ÉSZAKKÖ és a Nóg- rádmegveri Vastömegcikk Ipari Szövetkezet helyzetét. Az előadó hangsúlyozta’ hogy az elkövetkező időszakban az ipari üzemek legfontosabb feladata, hogy eredményesebben járuljanak hozzá a külgazdasági egyensúlyi helyzet további javításához, a (Folytatás a 2. oldalon.)
