Nógrád. 1982. november (38. évfolyam. 257-281. szám)

1982-11-27 / 279. szám

(Folytatás az 1. oldalról.) népgazdaság fizetőképességé­nek megtartásához. Szükséges megvizsgálni a szénbányászat komplex fejlesztésének lehe­tő ' '’gélt, a kohászatban és a gé iparban növelni a termé­kek továbbfeldolgózását, az üveg- és 'kerámiaiparban pe- d'g hatékonyan üzemeltetni a m "‘valósított termelőkapaci- tá ' kát. Ezt követően arról szólt, hogy az építőipari szer­vezetek megyénkben a szá­mukra megjelölt feladatok­nak csak részben tudtak ele­get tenni. Legfontosabb teen­dőjük továbbra is, hogy a kér reslethez való rugalmasabb alkalmazkodással, magasabb színvonalon elégítsék ki a megyében jelentkező építési, építési-szerelési igényeket. s ezzel egyidejűleg stabilizálják gazdálkodásukat. — A mezőgazdaság TI. öt­éves tervi célkitűzései azt fogalmazták meg, hogy üze­meink eredményesen vegye­nek részt a gabona- és hús­program helyi végrehajtásá­ban, növeljék gazdálkodásuk hatékonyságát, hogy mérsék­lődjön a gazdaságok közötti Indokolatlan differenciálódás, s gyorsabb ütemben fejlődje­nek a jó adottságú, alacsony színvonalon gazdálkodó szer­vezetek. Az elmúlt években a megye mezőgazdasága ugyan­csak as előirányzotthoz közel- , állóan fejlődött. Az üzemek nagy része megfelelően rea­gált a környezet változtatása­ira és javította gazdálkodásá­nak hatékonyságát. Kiegyen­súlyozottabbá vált a kedve­zőtlen adottságú termelőszö­vetkezetek gazdálkodása, ter­melésszerkezetük, a központi tá­mogatások felhasználásával, a helyi adottságokkal és a piaci igényekkel összhangban, ked­vezően alakult A nagyüze­mek növelték a kalászosok és az ipari növények termelését, nőtt az állatlétszám. A vágó­állattermelés, két év alatt 10,8 százalékkal emelkedett, s aiz egy tehénre jutó tejterme­lés ma már megközelíti a terv- ciklus végére előirányzott négyezer litert A gazdálkodás stabilizálása, az ellátás javí­tása, a háttéripar érdekében dinamikusan növekedett a ki­egészítő tevékenység. Két év alatt árbevétele várhatóan mintegy 225 százalékkal emel­kedik, s az idén eléri a VI. ötéves terv végére számított összeget — mondotta egyebek között az ágazat fejlődéséről a megyei pártbizottság első titkára. Megemlítette, hogy a tsz-ek és állami gazdaságok 1981-től 920 millió forintot költöttek beruházásokra, ener­giaracionalizálási intézkedése­ikkel mérsékelték az olajfel­használást A mezőgazdasági üzemek többsége eredményesen gaz-' dálkodott A tervet meghala­dóan, mintegy 44,5 százalék­kal nőtt termelési értékük és 19 százalékkal nyereségük tö­mege. Mindezek mellett a gaz­daságok egy része nem volt képes kellően reagálni az ér­tékesítési feltételek és lehető­ségek változásaira. A búza átlagtermése például 9 üzem­ben nem érte el a hektáron­kénti 3,5 tonnát a fajlagos tejtermelés 14 termelőszövetke­zetben 3500 liter alatti. A kö­vetkező években a mezőgaz­dasági üzemek legfontosabb feladata, hogy a gabona és hústermelés fokozásával, a gazdaságos exportárualap bő­vítésével járuljanak hozzá a lakosság színvonala ellátásá­hoz, az egyensúly javításához. A mezőgazdaságban a haté­konyság kibontakoztatásának leggyorsabb lehetősége e té1 ren is a föld- és talajvédelem, a melioráció, a gépesítés, ke- mlzálás és’ a szakértelem. Még mindig tartalék a jó adottságú, de alacsony szín­vonalon gazdálkodó egységek fejlődésének gyorsítása. A továbbiakban arról szólt az előadó, hogy a szabályozó és árrendszer elmúlt években megvalósított folyamatos kor­szerűsítése erőteljesebben ösz­tönözte' a gazdálkodó szerve­zeteket a népgazdasági köve­telményekhez jobban igazodó hatékonyságának javítására, belső irányítási és érdekeltsé­gi rendszerük továbbfejlesz­tésére A tapasztalatok azon­ban azt is bizonyítják, hogy a szabályozó rendszer nem min­dig ösztönöz következetesen a népgazdasági érdekeknek megfelelő heiyl döntésekre. A nem önálló gazdasági egysé­geknél például a nagyvállalati irányítási és érdekeltségi rendszer évek óta nem továb­bítja kellően a gyáregységek­hez, telephelyekhez a népgaz­daság: követelményeket, ezál­tal nem ösztönöz a helyi tar­talékok feltárására. egységes cselekvés politikai, tudati feltételeinek kialakítá­sa képezte tevékenységünk fő irányát. Arra törekedtünk, hogy a párttagság, a lakosság megismerje, megértse, és el­fogadja a politika szilárd el­méleti, világnézeti alapjait. Nagy figyelmet fordítottunk a szocialista építőmunka uj ele­meinek, követelményeinek tu­datosítására. Az ideológiai ne­velő munka eszközeivel is se­gítettük a nemzetközi politi­kai, gazdasági élet gyors vál­tozásaihoz, a nehezebb felté­telekhez való gyorsabb, rugal­masabb alkalmazkodást. Ki­emelten foglalkoztunk a társa­dalom fejlődése szempontjá­ból legfontosabb eszmei, er­kölcsi kérdésekkel. Céljaink­nak megfelelően a pártszervek és -szervezetek eszmei, politi­kai nevelő munkájában az osz­tályszemlélet, a dialektikus és történelmi szemléletmód for­málása, az elmélet és gyakor­lat kapcsolatának erősítése kapott fokozott hangsúlyt — folytatta Géczi János, majd rámutatott, hogy ez a tevé­kenység szorosabban kapcso­lódik a valóságos társadalmi kérdésekhez, hozzájárul a helyzet reális megítéléséhez, a helyi feladatok kimunkálásá­hoz és megvalósításához. A káderképzés, a tömegpro­paganda elsősorban a pártta­gok, a tisztségviselőit, aktív pártonkívüliek számára bizto­sítja, hogy szervezett keretek között tanulmányozzák a párt politikájának ideológiai alap­jait, céljait, hasznosítsák a po­litikai gyakorlat tapasztalata­it Javult a pértoktatás irá­nyítása, korszerűsödött szer­vezeti rendje, erősödött politi­záló szerepe, előtérbe került a propagandisták munkája. Az agitáció fő feladatát a gazda­ságpolitikai, településfejleszté­si célok, tervek megismerteté­se, végrehajtásának ösztönzé­se jelentette. A tudatosabb ideológiai munka, a marxiz­mus—leninizmua pozícióinak erősödése ellenére a megyében is jelen vannak világnézetileg semleges nézetek, tapasztalni a másként gondolkodás jeleit és léteznek, újratermelődnek a szocialista értékrendtől merő­ben eltérő,. fejlődésünk szoci­alista jellegét, perspektíván­kat vitató nézetek is. Minőség a nevelésben Bővültek a társadalmi juttatások Ezt követően arról szóit, hogy a megyei párténekezlet a kongresszus célkitűzéseivel összhangban a VI. ötéves terv időszakára az életszínvonal megtartásának, az élet- és munkakörülmények javításá­nak feladatát a gazdasági te­herbíró képességével, a haté­konyság növekedésével össz­hangban határozta meg. Az elmúlt években Nógrád megyé­ben tovább fejlődtek a dolgo­zók élet- és munkakörülmé­nyei, az ipari és mezőgazda­sági üzemekben a tervezettnél gyorsabban nőttek a béreli, bővültek a társadalmi juttatá­sok. A kereskedelmi ellátás és a lakossági szolgáltatás kis­mértékben javult. Az ötnapos munkahét bevezetése — me­gyénkben százezer foglalkoz­tatottat érintett — kedvezőbb feltételeket teremtett az élet­viszonyok és az életmód for­málásához. A településfejlesz­tési célkitűzések zömmel a tervezettnek megfelelően va­lósulnak meg. Várhatóan mintegy 2670 lakás épült meg, az egészségügyi, a kulturális ás az oktatási ágazat feltételei az előirányzatokhoz közelállóan javultak. A tervciklus öt évé­re tervezett - óvodák már elké­szültek a megyében, átadtak 17 gimnáziumi és általános is­kolai tantermet,. 200 szak­munkástanuló kollégiumi és 204 általános iskolai diákott­honi helyet. Jelentős erőfeszí­tések történtek az ivóvízháló­zat javítására. A taoasztala- Y>1< nébnnv területen azon- 6Qh az élelsrinvonri—-o11 tikai lélkitűzésektől eltérő jelen­ségre is felhívják a figyelmet. Egyebek között arra, hogy az utóbbi években a bérek nö­vekedése felgyorsult, mert nem sikerült mindenütt meg­teremteni a bérek és teljesít­mények összhangját Helyen­ként vitatják a kisvállalko­zásokból származó jövedel­mek mértékét Még mindig jelentősek a különbségek a települések ellátásában. A legnagyobb erőfeszítések elle­nére sem sikerült teljesíteni a célcsoportos lakásépítési tervet, s negyven településen ma is megoldásra vár az egészséges ivóvízellátás. A megyei pártbizottság első tit­kára hangsúlyozta, hogy ha a társadalmi munkánk haté­konysága javul, ha a nemzet­közi helyzet nem romlik lé­nyegesen, az elkövetkező években is adott a lehetősége elért életszínvonalunk társa­dalmi méretű megvédésének. Az elkövetkező időszakban riagvobb figyelmet kell fordí­tani a bérek és teljesítmények jobb összhangjára, a pálya­kezdő fiatalok, a nagycsalá­dosok, az alacsony nyugdíj­jal rendelkezők jövedelmi helyzetének javítására. A VI. ötéves területfejlesztési ter­veknek megfelelően fontos feladat a falvak lakómegiartó képességének növelése, az egyenletesebb és színvonalasabb alapellátás. Társadalompoli­tikai céljainkkal összhangban szükséges érvényesíteni a la­kásgazdálkodás új irányelveit, következetesebbé tenni a la- káséoítést és -elosztást, a te­lekellátást. — Az ideológiai névelő mun­kában a XII. pártkongresszus határozatában megfogalma­zott céloknak megfelelően az A továbbiakban az előadó kiemelte, hogy az elmúlt években is megkülönböztetett figyelmet kapott a közoktatás. A tankötelezettségi törvény jobb végrehajtása csökkentet­te a művelődési egyenlőtlen­ségeket, változást hozott a la­kosság általános és szakmai műveltségében. Az új nevelé­si dokumentumok folyamatos bevezetése minőségi fejlődést eredményez az oktatás és ne­velés tartalmában és módsze­reiben egyaránt Lényegesen javultak az oktatás' tárgyi és személyi feltételei is. Növe­kedett a szalkrendszerben, a szaktanárok által »leadott órák aránya, kevesebb a képesítés nélküli nevelő. A pedagógus- pártszervek és -szervezetek nagy figyelmet fordítottak az oktató-nevelő munka feltétele­inek jobbítására, az iskolai demokratizmus fejlesztésére, a pedagógusok tájékoztatására és továbbképzésére. Az isko­lákban nem okozott különö­sebb zökkenőket a megnöve­kedett számú korosztályok fo­gadása és az' ötnapos tanítási hét bevezetése. A közoktatás fejlődése azonban nem volt mentes az ellentmondásoktól. Nem mindenütt kielégítő az oktató-nevelő munka színvo­nala, az új nevelési dokumen­tumok bevezetése átmeneti feszültséget okozott a pedagó­gusok, a szülők és a tanulók kör ében egyaránt. Nógrád megyében az elmúlt éveikben megfelelően alakult a közművelődés-politikai dön­tések végrehajtása. Egyre szé­lesebb körben ismerik fel, hogy a munkahely, a vállalat, a szövetkezet, mint társadal­mi intézmény teljes körű mű­ködéséhez is műveltebb, tá­jékozottabb emberek szüksége­sek. Erősödött a kultúrának, a művelődésnek a közgondol­kodás, magatartás formálásá­ban, a szocialista értékrend és életmód terjesztésében vállalt funkciója. Mindezek mellett tapasztalni azt is, hogy nem kielégítő a művelődés erköl­csi és anyagi támogatása. Né­hány jó kezdeményezés elle­nére nem alakult ki a gazdaság szükségleteinek megfelelő át- és továbbképzés rendszere, a gazdasági és kulturális szer­vek, intézmények folyamatos együttműködése. A művelődé­si gyakorlat kevéssé veszi fi­gyelembe a mindennapi tevé­kenység változó elemeit, a növekvő szabad idő művelődé­si vonatkozásait és nem dif­ferenciál eléggé a rétegek kö­zött a kultürális igények fel­keltésében, illetve kielégíté­sében. — A kongresszusi, a párt- érfekezleti határozatok vég­rehajtásának fő hajtóerejét a megye közel huszonkétezer kommunistájának tevékeny­sége jelentette. Munkájuk je­lentősen hozzájárult politikai, gazdasági, kulturális célkitű­zéseinknek megvalósításához. A párt belső életét, a pártirá­nyítás színvonalát az előttünk álló bonyolultabb feladatok és munkánk nehezebb feltételei­nek figyelembevételével fej­lesztettük. Növekedett párt­szerveink és -alapszervezeteink önállósága, javult kezdemé­nyezőkészségük. Az irányító pártszervek is tudatosabban segítették munkájukat. Me­gyénkben tovább erősödött a párt vezető szerepe. A pártta­gok és a pártonkívüliek szo­rosan együttműködve dolgoz­nak a XII. pártkongresszus és a pártértekezlet határoza­tainak megvalósításáért. A pártszervezetek figyelmüket a legfontosabb politikai folya­matokra összpontosítják. Kö­zéptávú és éves munkaprog­ramban tervezték meg a fő célkitűzéseket, többségében helyesen rangsorolják helyi tennivalóikat. A munkaterve­zés új rendje jó lehetőséget nyújt a döntő kérdések kie­meléséhez, az erők koncentrá­lásához, a demokratikus cent­ralizmus érvényesítéséhez. Pártszervezeteink munká­jukban a gazdasági célkitűzé­sek eredményes megvalósítá­sát állították előtérbe. Tuda- 'tosabban számolnak a helyi adottságokkal, a végrehajtás politikai feltételeivel, az em­berekre gyakorolt hatásával. Több figyelmet fordítanak a tennivalók megértetésére, a ha­tározatok végrehajtására, a dolgozókollektívák mozgósí­tására, az egészségesebb mun­kamegosztás kialakítására. Folyamatosabb és színvona­lasabb az ellenőrzés — foly­tatta beszédét Géczi János, a megyei pártbizottság első tit­kára. Arról is szólt, hogy a párt- szervezetek Irányító munká­jának fejlődése ellenére né­hány területen nincs kellő tö­rekvés a helyi viszonyok igé­nyes elemzésére, adottságaik, lehetőségeik jobb kihasználásá­ra. Esetenként bizonytalan­ság tapasztalható a célok ki­alakításában. a végrehajtás szervezésében és ellenőrzésé­ben. Sokszor elmarad az okok feltárása, a következtetések le­vonása, a szükséges felelős­ségre vonás és a fejlődést je­lentő feladatok kialakítása. X továbbiakban az előadó hangsúlyozta, hogy alapvető jelentőségük a párt vezető szerepének érvényesülésében: a fő kérdésekben sikerült fo­lyamatosam megteremteni a párt eszmei-pol i tikai-szerve­zeti és cselekvési egységét. A párttagság felkészültebb, mé­lyebben. ismeri a határozatok követelményeit, összefüggéseit s e? termékenyen hat vissza a pártalapszervezetek munká­jának színvonalára. Egyre több alapsaervezet fordít fi­gyelmet a pártmegbízatások helyes meghatározására, rend­szeres felülvizsgálatára, telia- sitésük számonkérésére. Szólt arról is, hogy a pártmunka hatékonyságának növekedését, a lenini normák teljesebb ér­vényesítését segítette az a szé­les körű munka, amelyet a pártbizottságok és az alap­szervezetek munkarendjének, munkamódszerének vizsgála­tával s továbbfejlesztésével kapcsolatban végeztek, majd a megyei pártbizottság, a végre­hajtó bizottság és az appará­tus munkáját elemezte. Ezt követően kifejtette: a pártszer­vezetekben általánossá vált a felismerés, hogy a magasabb követelmények teljesítésére, az előttünk álló feladatok végre­hajtására alkalmasabbá kell tenni a párt tagjait Munká­jukban következetesebben jut kifejezésre a fegyelem, az er­kölcsi normák betartása. Tervszerűbbé, íudatosabbá, átgondoltabbá vált a káder­politikai munka is, egyre in­kább a pártszervek és -szerve­zetek kiemelt feladatai közé tartozik, szélesedik demokra­tizmusa. Ezzel párhuzamosan növekednek a vezetőkkel szemben támasztott követel­mények. Alkalmasságuk elbí­rálásánál előtérbe került a feladatok megszervezésének, ellenőrzésének készsége, az új iránti fogékonyság, a kezde­ményezés, a dolgozókollektí- vákka! való együttműködés. A vezetők többsége megfelel ezeknek a magasabb követel­ményeknek. Eredményes mun­kájukat, példamutató maga­tartásukat környezetük elis­meri és támogatja. Helyes a politikai irányvonal — Félidős . értékelésünk so­rán pártbizottságunk azt álla­píthatja meg, hogy a kong­resszus helyesen határozta meg a párt politikai irányvo­nalát. Megyéink kommunistái, dolgozói felelősségteljes műn­két végeztek a meghatározott fő célok elérése érdekében. A határozatok végrehajtásában arra törekedtünk, hogy alkal­mazkodjunk a gyorsan válto­zó, gyakran váratlan fordula­NÓGRÁD - 1982. november 27.. szombat Az elmúlt két és (él esztendőben folytatódott Salgótarján városközpontjának rekonstruk­ciója. __________________* ---------— t okban is bővelkedő feltéte­lekhez. az új követelmények­hez. A legfontosabb feladatok teljesítésében kedvező tenden­ciák bontakoztak ki, a kitű­zött célok felé haladunk. Adottak, illetve megteremt­hetők terveink valóra váltá­sának feltételei. A szilárd belpolitikai hely­zet, a gazdaságban, valamint az életszínvonal megőrzésében elért eredmények és a nem­zetközi életben kivívott pozí­ciónk bizonyítják, hogy jó úton járunk. A XII. kongresz- szus és a megyei pártértekezJ let által megfogalmazott cél­kitűzések ma is reálisak. Meg­valósításukhoz jó alap pár­tunk gyakorlatban igazolt, helyes politikai irányvonala, a kongresszus óta elért ered­ményeink, a dolgozók becsü­letes helytállása. Bizalommal támaszkodhatunk a Szovjetu­nió és a szocialista országok közösségének erejére, össze­fogására. A feladatok végrehajtásában most figyelmünket elsősorban a tőlünk függő, általunk be­folyásolható lényeges folyama­tokra, tartalékainkra, az em­beri tényezőkben levő lehető­ségek fokozottabb mozgósítá­sára kell fordítani — fejezte be előadói beszédét Géczi Já­nos. a megyei pártbizottság első titkára. Termékeny vita A vitában elsőként Szalai László, az MSZMP Salgótar­jáni városi Bizottságának el­ső titkára, a megyei pártbi­zottság tagja szólalt fel. Egye­bek között elmondta, hogy a megyeszékhely kilencezer kommunistáját a tenni akarás jellemzi. Az ipari üzemek, egységek döntő többsége meg­felel a megnövekedett köve­(Folytatás a 3. oldalonJ

Next

/
Oldalképek
Tartalom