Nógrád. 1982. november (38. évfolyam. 257-281. szám)
1982-11-19 / 272. szám
Előtérben a válság, a munkanélküliség legyőzése a szociáldemokraták országos pártkonfereoc ája Kiéiben Tanácskozás (Folytatás az 1. oldalról.) lenőrzések megállapításait a szövetkezetek általában igyekeznek figyelembe venni, sokfelé azonban a korszerűbb megoldások alkalmazását az anyagi eszközök hiánya ' átmenetileg megakadályozza. Sokan bírálták az értekezleten az úgynevezett vándorló brigádokat, amelyek az iparból a tsz-be, majd onnan vissza, a munkahelyek közölt kiszámíthatatlanul vándorolnak. A tanácskozás résztvevői úgy vélték, a kétes munkaerkölcsű csapatokat távol kell tartani a közös gazdaságoktól. A tanácskozáson szó volt arról is, hogy a bérek, fizetések a tsz-ek ipari tevékenységet folytató munkahelyein semmivel sem magasabbak, mint az iparban. A beszámolók szerint a tsz-ek nem mezőgazdasági tevékenységének keretében gyártott termékekre és a szolgáltatásokra tartós igény mutatkozik. SPD-képviselő látogatása Az MSZMP Központi Bizottságának meghívására november 14—18. között Budapesten tarózkodott Gerhard Schröder, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) parlamenti frakciójának tagja. Az SPD képviselőjével megbeszélést folytatott Szűrös Mátyás, a KB tagja, a külügyi osztály vezetője és ' Horíi Gyula osztályvezetőhelyettes. Gerhard Schröder, az „SPD kül- és biztonságpolitikája" címmel előadást tartott a KB Társadalomtudományi Intézetében. (MTI) Teljes ülés Genf ben Géniben csütörtökön , teljes ülést tartottak a hadászati fegyverzet korlátozásáról és csökkentéséről folyó szovjet—amerikai tárgyalásokon résztvevő küldöttségek. Teljes ülést tartott az európai közepes hatótávolságú nukleáris fegyverek korlátozásáról tárgyaló szovjet és amerikai küldöttség Is. (MTI) Follinus Könyves János, az MTI tudósítója jelenti: A Német Szociáldemokrata Párt a széles dolgozó tömegek megnyerésére törekszik a jelenlegi jobboldali kormány- koalícióval szembeni harcban és egységesen támogatja Hans- Jochen Vogelt, a párt kancellárjelöltjét a minél jobb választási eredmény érdekében. Ezt hangsúlyozta Willy Brandt, az SPD elnöke, a párt csütörtökön Kiéiben megkezdődött kétnapos, országos konferenciáját megnyitó beszédében. Brandt ezúttal is felszólította a keresztény—liberális koalíciót, hogy végre hozza a nyugatnémet közvélemény tudomására, miként képzeli el a márciusi, idő előtti országos választás megtartását. Ernst Breit, a Német Szak- szervezeti Szövetség (DGB) elnöke, felszólalásában élesein bírálta a Kohl-kormány gazdasági elképzeléseit. A majdnem kétmilliós munkanélküliség leküzdése érdekében Breit sürgette, hogy csökkentsék a nyugdíjkorhatárt és a heti munkaidőt. Figyelmeztette a tőkés munkaadókat, hogy a nyugatnémet gazdaság nemzetközi versenyképességének egyik előfeltétele a belső társadalmi nyugalom megőrzése. A szakszervezetek meg akarják őrizni ezt a belső nyugalmat, de elutasítják a munka- vállalókat egyoldalúan sújtó gazdaságpolitikai törekvéseket. Björn Engholm, az 1983. március 13-i Schleswig— holsteini tartományi választás szociáldemokrata miniszterelnök-jelöltje, a Schmidtminisztere, beszédében méltatta Willy Brandt és Helmut Schmidt szociáldemokrata kancellárok bőkepolitiká- ját és síkra szállt az enyhülési politika folytatásáért. Az SPD bal szárnyához tartozó politikus szorgalmazta a szociáldemokraták és a több százezres nyugatnémet békemozgalom együttműködését. Az SPD országos pártkonferenciáján ma fogadják el az úgynevezett „kiéli nyilatkozatot”, amely részletes javaslatokat tartalmaz ' majd a gazdasági válság és a munkanélküliség leküzdésére. Az SPD országos elnöksége a konferencia megkezdése előtt tartott ■ ülésén kívánatosnak minősítette, hogy a szabaddemokrata párt egyes szervezetei a szociáldemokrata párttal való szövetség mellett döntsenek. Tüntefés Fiatalok százezrei tüntettek szerdán Görögországban az Egyesült Államok és a NATO ellen, követelve a hazájuk területén levő amerikai támaszpontok felszámolását Athénban rendőrségi becslések szerint mintegy két-há— romszázezren tüntettek. A megmozdulást diákok szervezték, „az ezredesek diktatúrája” elleni 1973-as tüntetés évfordulójára emlékezve. Az amerikai nagykövetség előtt rendezett demonstrációban A japán külkereskedelmi és ipari minisztérium zöld jelzést adott a Komacu vállalatnak a Szovjetunióval való újabb szerződések megkötését célzó tárgyalásokhoz. Értesülések szerint a Szibériát Nyugait-Európával összekötő földgázvezeték építésénél alkalmazásra kerülő, mintegy ezer darab csőfektető gép eladásáról van szó. • A minisztérium —, amint arról csütörtöki számában a Jomiuri Simbun című lap beszámolt — a szovjetellenes amerikai szankciók felóldását követően hozta döntését. A Komacu eddig is szállított gépeket az épülő föld- gázvezetékhez. A SzovjetunióŰJ albizottságot hozott létre moszkvai ülésszakán a szovjet—amerikai ‘ kereskedelmi-gazdasági tanács. Az albizottság a kis- és közép- vállalatok ügyeivel foglalkozik, annak lehetőségeit kutatja* hogyan lehet ezeket bekapcsolni a két ország gazdasági együttműködésébe. A tanács, amelynek jelenleg már több mint 200 amerikai vállalat és 115 szovjet vállalat tagja, elsősorban azzal foglalkozik, milyen lehetőségek nyílnak a két ország vállalatai előtt az export növelésére, a gazdasági együttműködés kialakítására. A szerdán véget ért moszkvai tanácskozáson többen rámutattak arra, hogy a kis- és középvállalatok, amelyek jeÁihénban nem csak fiatalok, hanem parlamenti képviselők, különböző társadalmi szervezetei* tagjai is részt vettek. A menetelők élén An^reasí Papandreu miniszterelnöki amerikai születésű felesége haladt. A nagykövetséget erős rendőrkordon fogta körül, de összetűzések nem történtek. Hasonló tüntetésre került sor az athéni városköznontbán és az Egyesült Államok szaloni- ki konzulátusa előtt is. (MTI) val korábban kötött szerződéseket az amerikai korlátozó intézkedések ellenére maradéktalanul teljesítette. A Washingtonnal való kenyértörést kerülni kívánó japán kormány ajánlatára csupán az új szerződéskötések terén tanúsított „önmegtartóztatást”. A lap szerint a Komacu és a szovjet partner közötti tárgyalások hamarosan megkezdődnek. A minisztérium arra számít, hogy a csőfektető gépek szállításán kívül más exportüzletek kötésére is sor kerül. Általánosságban' azt várja, hogy az amerikai szankciók feloldását követően a szovjet—japán kereskedelemben a bővülés időszaka következik. (MTI) lentős szerepet töltenek beás amerikai gazdasági életben, a nagyvállalatok mellett igen fontosak lehetnek a Szovjetunióba irányuló szállításokban. Ugyanakkor a tanács megállapította azt is, hogy a Szovjetunió élelmiszei-prog- ramja nagy lehetőségeket nyit meg a mezőgazdasági gépek, berendezések exportja számára. Éppen ezért jövőre máris megrendezik a szovjet fővárosban ,az érintett amerikai vállalatok mezőgazdasági gépbemutatójukat. (MTI) Bizottsági viták az ENSZ-ben kormány volt közoktatásügyi A kézfogás Valami megmozdult a szovjet—kínad viszonyban — ez volt a világsajtó egyöntetű értékelése, amikor néhány héttel ezelőtt Leonyid Iljicsov szovjet külügyminiszterhelyettes Pekingben folytatott konzultációkat. A megfigyelők nem mulasztották el, hogy emlékeztessenek rá: az 1979 végén Afganisztánnak nyújtott szovjet katonai segítség óta ez volt az első alkalom, hogy Moszkva és Peking képviselői ilyen magas szinten találkoztak egymással. A meglepetések ezótán sorozatban folyt»tódtak. Az még nem volt különösebben feltűnő, hogy a múlt héten elhunyt Leonyid Brezsnyev temetésére a kínai külügyminiszter utazott Moszkvába, hiszen több tucatnyi más magas rangú külföldi vendég társaságában vett részt a végső tiszteletadáson. Felfigyeltek viszont a szakértők arra a kínaiaknál szokatlanul meleg hangú nyilatkozatra, amelyet Hung Hua még elindulása előtt, Pekingben adott A többi között kijelentette: a kínai nép mindig nagyra becsülte a szovjet néppel való hagyományos barátságát és reméli, hogy a két ország viszonya baráti lehet a békés egymás mellett élés öt ehre alapján. Ezek után már nem hatott a meglepetés erejével, hogy a Leonyid Brezsnyev elbúcsúztatása után, a Kremlben adott fogadáson Jurij Andropóv, az SZKP KB új főtitkára nem csak kezet rázott, hanem néhány szót is váltott a kínai vendéggel. Huang Hua nem is utazott haza már hétfőn vagy kedden, mint a temetésre érkezett többi külföldi államférfi, hanem csütörtökig maradt a szovjet fővárosban és külön megbeszélést folytatott Andrej Gromiko külügyminiszterrel. A találkozóról kiadott közlemény tömör volt ugyan, mégis jelezte, hogy ezúttal kölcsönös a szándék a bárbeszéd folytatására, arra, hogy felkutassák a kapcsolatok normalizálásának lehetőségeit. Huang Hua később a megbeszélést „nyíltnak és őszintének” minősítette, a pekingi lapok pedig „nyílt és békés légkörről” cikkeztek. Tény, hogy 18 éve — Csou En-laj moszkvai látogatása óta — nem volt ilyen magas szintű eszmecsere a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság között. Bizonyos, hogy a kétoldalú viszonynak — nem a szovjet fél hibájából képződött — jegét nem lehet máról holnapra felolvasztani. De az olvadás előszele máris érezhető, s ha a kínaiak végleg lemondanak arról, hogy különböző előfeltételekhez kössék a kapcsolatok javítását, akkor előbb-utóbb újra biztató híreket kaphat a világ. AM összefüggésében szemléli a nemzetközi kapcsolatok szerteágazó rendszerét, az tudja, hogy a szovjet—kínai viszony alakulása nemcsak a két ország ügye, jelentékenyen befolyásolja Ázsia békéjét és biztonságát, s feltétlenül kihat az amerikai világpolitikai törekvésekre is. Ha Moszkva és Peking között megtörik a jég, akkor Washingtonnak is át kell értékelnie számításait, ez esetben nehezebb lenne folytatnia konzervatív és konokul szovjetellenes, az enyhülési folyamat visszafordítását célzó irányvonalát. K. G. Szovjet megrendelések Zöld jelzés a Komacunak Szovjet—amerikai albizottság Lehetőségek a kis- és középvállalatok előtt Szellemes címet adott az indiai—pakisztáni csúcstalálkozóról írt kommentárjának a londoni Financial Times, így hangzott: Gandhi-l-Zia^ jó hír. Valóban, a feszültségektől terhes világpolitikai helyzetben örvendetes eseménynek számít a két, szembenálló dél-ázsiai hatalom vezetőinek nemrég megtartott csúcstalálkozója. India és Pakisztán, mai formájukban, fiatal államalakulatok. Három és fél évtizede jöttek létre a brit gyarmatbirodalom utódállamaiként. Az azóta eltelt 35 év beszédes illusztrációja annak, hogy a kolonialista örökség milyen meghökkentően bomlasztó hatást fejthet ki a , frissen függetlenné vált országok kapcsolataiban. A parlament épületére még fel sem vonták a nemzeti lobogókat, amikor a vallási alapon létrejött két állam már háborúban állt egymással 1947 októberében, Kasmír hovatartozásának eldöntéséért. Összesen három alkalommal csaptak össze fegyveresen, mindannyiszor Pakisztán volt a kezdeményező. A sorrendben utolsó vüágpoliti- kailag is lényeges regionális változást eredményezett: Pakisztán felbomlott, az ország keleti, belső gyarmatként kezelt része aktív indiai katoIndia—Pakisztán Lépés a megbékélés felé nai segítséggel függetlenné vált. Az indopakisztáni kapcsolatok eme mélypontjáról egy évvel később sikerült kimozdulni. 1972 júniusában, az Indiai Szimíában Bhutto pa- klszíáni elnök és Indira Gandhi nyilatkozattal szentesítette a Kasmírban létrejött tűzsziineü vonal kölcsönös tiszteletben tartását, az erőszak / alkalmazásáról való lemondást, a normális kapcsolatok fenntartását. A diplomáciai viszony helyreállítása, az átmeneti enyhülés ellenére sem tűnt el a feszültség a két ország kapcsolataiból. Sőt, erősebbé vált ismét a pakisztáni katonai hatalomátvétellel, Ziaul Hak tábornok uralomra jutásával. Delhi és Iszlámábád viszonya mindig is túlmutatott a konkrét történelmi-területi ellentéteken, jelentős különbség mutatkozott politikai világlátásukban, kapcso- latkeresésükben. Ziaul Hak és a pekingi vezetés kölcsönös érdekeltséget látott az együttműködés fejlesztésében — tagadhatatNÓGRAD — 1982. november 19., péntek tanul India-ellenes éllel. Az iráni fordulattal az Egyesült Államok számára is felértékelődött a bizonyos stabilitást mutató, kemény, anti- kommunista Pakisztán. Nem véletlen, hogy az elmúlt években oly sokszor pedzegette a nemzetközi sajtó egy Washington—Peking—Iszlámábád tengely formálódását, amely — egyéb regionális céljai mellett — a Szovjetunióval korrektül együttműködő India elszigetelésére irányult. A politikai és stratégiai ösz- szefüggések fenti rendszerében értékelhető csak a Kína és Pakisztán közt épülő Karakorum út, az Iszlámábád és Washington közti csaknem kétmilliárd dolláros fegyverüzlet. Pakisztán azzal érvelt, hogy Indiának saját hadiipara van, emellett Mirage-okat szerzett be Franciaországtól. Az indiaiak úgy vélik, a két ország nagyság- rendi eltérése ellenére Pakisztán — három háború is erre Int — erős, veszélyes katonai potenciált képvisel. Iszlámábádban arra szokás gyanakodni, hogy India nem békült meg Pakisztán létezésével. Delhiben attól tartanak, hogy a pakisztáni katonai vezetésben élnek illúziók az egykor egész Indiát kormányzó mohamedán—mogul birodalom feltámasztása iránt. Aggódnak amiatt, hogy Pakisztán esetleg megkísérli a 100 millió indiai mohamedán szembefordítását Delhivel, avagy a szikh szeparatizmus kihasználását az ország destabilizálására. Ném könnyű tehát hidat verni a kölcsönös előítéletek, a mélyeníekvő bizalmatlanság szakadéka fölé. Mégis, az elmúlt időszakban szaporodtak annak jelei, hogy mindkét ország enyhíteni akar a feszültségen. A külügyminiszterek kölcsönös látogatásai, Indira Gandhi és Ziaul Hak találkozója 'Zimbabvé- ban és Belgrádban (Tito temetésén) a közeledés lehetőségét villantották fel. Ezek után már nem volt teljesen váratlan a csúcstalálkozó bejelentése, az első hivatalos megbeszélés a két ország vezetői közt tíz év óta. Pakisztán előzetesen javasolta egy erőszakról való lemondásról kötendő egyezmény megtárgyalását. Ezt az indiai tárgyaló fél azzal fogadta el. hogy az korántsem tekinthető eredeti pakisztáni ötletnek, mivel Nehru egykori indiai miniszter- elnök vetette fel első ízben, jó harminc éve. Indira Gandhit a találkozó előtt szinte ostromolták az újságírók. Mindenki arról tudakozódott, be- lemegy-e Delhi a pakisztáni javaslatba. Indira Gandhi azt felelte: Ha lesz egyezmény, ha nem, India nem támadja meg Pakisztánt, nincs semmi ilyen szándéka. És a Szovjetunióval Való szerződés?' — kérdezték az újságírók. Barátsági és együttműködési szerződés — mondta Indira Gandhi —, de bármelyik pillanatban készen állunk ugyanilyen egyezmény megkötésére Pakisztánnal is. A rövid csúcstalálkozó szívélyes légkörben zajlott le. Ez a megfogalmazás most semmiképp sem fogható fel valamiféle protokolláris kényszerszövegnek. Ziaul Hak és Indira Gandhi megállapodott abban, hogy a két ország tisztviselőiből bizottságot alakítanak az együttműködés elősegítésére a pakisztáni erőszakról való lemondás és az indiai barátsági szerződés tervezetének tanulmányozására. Magyarán: ésszerű kompromisszum született. Ziaul Hak Delhiből délkelet-ázsiai körútra utazott tovább. Ami különösen örvendetes, minden állomásán ugyanabban a szellemben nyilatkozott a delhi csúcstalálkozóról, mint India földjén. Mindez arra utal, hogy India és Pakisztán valóban elindult a megbékélés útján, bár a megfigyelők — tekintettel a múltra — azért még az óvatos megítélésre intenek. Győri Sándor Az ENSZ különleges bizottsága, amely azt vizsgálja, hogy Izrael miként sérti meg az emberi jogokat a megszállt arab területeken, megállapította: az arab lakosság elleni izraeli megtorlások az utóbbi hónapokban túlléptek minden eddigi mértéket A megszállt területeken élő lakosság helyzetéről szóló beszámolót ismertetve, a bizottság Sri Lanka-i elnöke hangsúlyozta: a lakosság megfélemlítése céljából az izraeli hadsereg állandó terrort alkalmaz, mindennaposak a letartóztatások és a kihallgatások. Törvénytelen módon folytatódik izraeli települések létrehozása is. A nyugati, elsősorban amerikai multinacionális monopóliumok és a Dél-afrikai Köztársaság együttműködéséről, a gyarmati országok függetlenné válásának kérdéseiről folyt a vita a közgyűlés dekolonizációs bizottságában. A küldöttek rámutattak arra, hogy a még gyarmati sorban élő országok függetlenné válásának legfőbb akadálya, hogy a nyugati monopóliumok és egyes NATO-államok együttműködnek a fajüldöző Dél- Afrikával. Az el nem kötelezett országok csoportjának kezdeményezésére csütörtökön a nyugat-afrikai Benin gazdasági megsegítésére felszólító határozattervezetet fogadott el a II. számú (gazdasági- ésipén*» ügyi) bizottság. (Mii)
