Nógrád. 1982. november (38. évfolyam. 257-281. szám)

1982-11-16 / 269. szám

r t Á 1 -M p I ‘ÄS 1 « 2 *5 l « I £ >4 kegyelet hetében Leonyld Iljlcs Brezsilyev halálának híre csütörtökön f.ttotta be, a világot, s e ii plól a nemzetközi gyász je- g it hordozta külső és bel­ső összetevőiben televíziónk műsora Is. A szomorú alkalomból kö­vetkező műsorváltozások rr i ndenekelőtt természetsze- rúen a szórakoztató jellegű p gyamokat érintették, leg­inkább a csütörtöki adásna­pon, De így maradt későbbi sugárzásra a ,.Társkeresés N. 1463" című új tévéfilmünk bemutatója, s a következő órák anyaga is, hogy helyet adjon a nagy halottról szó­ló, teljes emberi életét és po­litikusi pályáját, eredmé­nyeit összegező portréfilm­nek, A főtitkárnak, mely ko­mor időszerűségében és im­már végleges lezártságában egy korszakos egyéniség em­lékének tiszteleg. Es a szim­bólum erejével neki tiszteleg­ni éreztük ezen az esten a Solohov-műből született filmremeket, az Emberi sor­sot is. Pénteken egy amerikai film adott helyet az Ilyen hosszú távoliét című fran­cia—olasz produkciónak, amely eszmeiségében, meg­rendítő érzelmi motiváltsá­gában döbbenetes vádirat az emberiség ellen elkövethető legnagyobb bűn, a háború el­len. E tartalmi alapon mél­tón illeszkedett a gyászna­pok műsorkeretébe. Az eredeti program szerint, szombaton és vasárnap a bo­szorkányul dö zés századait idéző, kétrészes amerikai fil­met, a Perbefogott félelem című alkotást láthattuk, az ötvenes évek hidegháborús világáról, mikoron a kom- munistaság puszta gyanúja elegendő volt Amerikában emberek teljes erkölcsi, sőt fizikai megsemmisítésére. Henry Faulk regényének filmváltozata szorongató mementó egy korról, mert jelenségei napjainkban is kí­sértenek. Követő programként szom­baton Shakespeare Rómeó és Júliájának olasz—angol film­változata hangulati illeszke­désében meggondolt változta­tást jelentett a korábban ter­vezettekhez, kár, hogy ez a produkció nem a legjobb az eddigi feldolgozások sorából. A dráma lélektani motivációi szinte -teljesen eltűntek a látványossági törekvésben, így a történések, a cselekvé­sek indokaival adósunk ma­rad a film, s a szöveg is tö­redékesen, olykor suta pró- zaisággal érkezik el hozzánk. Sajnálatos, hogy a műsor­változások közepette az idő­egyeztetési gondokat a 2. adásban éppen Bulgakov színpadi játékának, A Mes­ter és Margarétának kellett megsínylenie. így a Thália Színház előadásába csak tö­redékesen pillanthattunk be, s csupán néhány élménye* jelenet részesei lehettünk Ko­zák András, Drahota Andrea, Szabó Gyula, Esztergályos Cecília, Inke László révén. Jó volna, ha a drámát alkal­masabb időben az 1-es prog­ramon újból sugároznák. A hétközi műsorból meg­lehetős visszhangot keltett és bizonyára hosszú, heves vi­tára számíthat a Stúdió ’82 keddi anyagában elhangzott Interjú, egy, a Valóság szep­temberi számában megjelent tanulmány alapján, a női egyenjogúságról, férfi-nő társadalmi, családi viszo­nyulásainak problematiká­járól. Oda kellett figyelnünk pén­teken délután „A magam akaratából” című, nagyon jó hangütésö riportműsorra. Annál is inkább, mert ala­nya egy nagybátonyl cigány- származású vájár, Puporka Emil, aki környezete, önere­je, s nem kis mértékben fe­lesége révén értelmes, szép életet teremtett maga körül, becsülést önmagénak és csa­ládjának. Példát adva annak a társadalmi rétegnek, amely­ből elindult, s akaratuk, szor­galmuk nyómáh a feleség ma Így üzenhet az ország nyil­vánosságénak: „boldog va­gyok, és szeretném, ha ezt mindenki megtudná!”. A riport Koóa Béla szer-- kesztőt és Kocsis Sándor ope­ratőrt dicséri. A műsorhét zárásaként vasárnap este A filmtudomá- nyok doktora címmel Nemes- kürty Istvánról kaptunk port­réműsort. A polihisztor vál- tozatosságú, Író, esztéta, kri­tikus, történelembúvér és sok egyéb NemeskUrty jól Ismert és rokonszenves tévés- azemélyiség, akinek vélemé­nye mindenekelőtt fllmtu- dományl téren mérvadó. Kár, hogy Liptay Katalin riport­vezetése meglehetősen me­revre sikeredett, s a görcsüs- ség, mesterkéltség olykor Nemeskürtyre Is átragadt. (b. t.) Hologramról a Deltában „A hologram-mozi küszö­bén” címmel a világ első, tíz percnél hosszabb, „lézersuga­rakból szőtt” mozifilmjének megalkotását célzó izgalmas, szovjet kísérleteket mutatja be a Delta természettudomá­nyos-technikai magazin leg­utóbbi száma. A „Kihegyezett motorok alkonya” cimű cikk olyan újszerű motornemze- dékkel ismertet meg, amely­nek tagjai gazdaságos üzem­módjukkal hívják fel maguk­ra a figyelmet. Sajátos a netn- zőapa személyét egyértelmű­en bizonyító kromoszóma- vizsgálati eljárásról tudósit a „Perdöntő kromoszóma” cí­mű Írás, míg a „Nyomozás az agyban” cimű cikk kép- összeállítása az idegrendszer fejlődésének egyes szakaszait mutatja be. „Gyűrűk a Nap­rendszerben” címmel az óriás­bolygók körül keringő gyűrűk titkait ismerheti meg az olva­só. „A ma és a holnap mű­csontjai” írás a csontátülte­tés újdonságairól számol be. A világ legnagyobb vízügyi építkezésére kalauzol el a „Be­tonbástyák a tenger ellen” cí­mű írás, a „Hajszálcsóves ta­karékosság” című cikk pedig egy olyan repülőgépszárny- módosításról ad tájékoztatást, amellyel akár 40 százalékos üzemanyag-megtakarítás is elérhető. Közös klubprogramok A kísterenyei népkerti mű- lődőknek a svájci Mat- velődési ház ifjúsági klubja terhorn megmászásának iz- és a helyi gimnázium közös galmait, szépségeit mesélte szervezésében legutóbb népes el. A két klub tagsága legkö- hallgatóság előtt Buda Lúsz- zelebb a november 19-i Ro­ló hegymászó tartóit él- deo koncerten találkozik — ménybeszámolót. Az érdek- ugyancsak a Druzsba klubban. Forgalmas könyvesbolt A Művolt Nép Könyvterjesztő Vállalat nagybátonyl 3#2. .zárni) könyvesboltja mind nagyobb könyv- és lemezlorgalmat bo­nyolít le. A bányaváros házai kö­zé illő, csinos építményt már ki­nőtték a Helybeliek. A raktáro­zás gondjai miatt szinte álig le­het eltérni az Üzletben. Nem­csak mostanában, a decemberi ünnepek közeledte előtt, de ko­rábban Is sokan vásároltak a könyvesboltban. Az októberi mű­szaki és közgazdasági könyvhó­nap Idején a szakkönyvekbOl 14 ezer forint értékben forgalmaz­tak. Valószínű még nagyobb lett volna a forgalom, ha a helybeli üzemek Is vásároltak volna szak­könyvtáruk frissítése céljából. Lapp széfár A Kóla-félsziget Őslakói — a lappok — végre salat írásrencW szerrel büszkén kezdhetnek. Mind ez idáig a lapp nyelv oktatása a nemzeti iskolákban kizárólag csak szóbelileg folyt. Az idei tanévtől kezdődően az alsó tagozatos álta­lános iskolás kisdiákok mar lapp nyelven tanulják az írást és az olvasást. A nemzeti nyelv szó­kincstárának megjelenését meg­előzően megalkották a lapp ábc-t és az általános iskolai nyelvok­tatási programot. A lapp írás­rendszer megalkotása, lehető­vé teszi az ú.i nemzedékek szá­mára a lapp kultúra teljes gaz­dagságának megőrzését, többek között a Kóla-félsziget őslakossá­gának folklórját is. A lelfes őrizeiben, a nyomozás folyik r4.) A feleség mindig rettegett... Izzóan güt a júliuoi nap, amikor a két rendőrt!« sít ki­lép a háztömb kapuján. Az alezredes mintegy kegyelet jeléül, megáll az összevissza hajló virágok előtt: — Ide zuhantak le. Az 6 kis testüktől töredeztek meg a virágszálak, de azok még magukhoz térhetnek. Ha gon­dozzák. Ha erre járok, min­dig itt fogom látni őket, a virágok között. Aztán szó nélkül elindul- hak az új élettárs, Bátor György szemben levő lakása felé. A csengetésre Ijedt képű, töpörödött asszony nyit ajtót. —* Rendőrség! Dr. Gábor alezredes vagyok, a munka­társaim Hollal hadnagy. — Kit tetszenek keresni? — Bátor Györgyöt... — A fiam nincs idehaza,., Bevonult a börtönbe. — Bejöhetünk? — Tessenek csak — mond­ja az izgalmaktól meggyötört idős asszony és bevezeti a nyomozókat az egyik gyen­gén bútorozott, de tiszta szo­bába. — Tehát itt lakik egy ide­je Kohányíné? — kezdte a beszélgetést az alezredes. — Igen, kérem... A fiam­mal összeállt. — A néni fia nőtlen? — Nem. özvegy. A felesé­ge szegény öngyilkos lett, le­ugrott az emeletről. Maradt utána öt gyerek... — Mit szólt ahhoz, hogy Annának szintén volt négy gyereke? — Semmit, hát a fiam hoz­ta. Különben is csak a kis­lánnyal jött. de az sem ma­radt itt sokáig, mert Kohá- nyí erőszakkal elcipelte a csöppséget. ®n meg nagyon sajnáltam az asszonykát, so­kat panaszkodott, hogy meny­nyire ütötte-verte őt a férje. — Látott' tegnap este ab­ból a bizonyos tragédiából valamit? Az idős asszony vékony teste minden porcikájában remeg, szinte megrázza az emlékezés. — Mindent... Mindent..; Ogy volt... Tegnap délután Idejött a kis Ferike, kereste az anyját. Anna nem volt Itthon, azt hiszem a szülei­hez ment. Azután a kisfiú is elfutott, nagyon Ideges volt a gyerek... Kint voltam az erkélyen, úgy hét óra tájban, amikor Kohányi a szemben levő ház tetejéről átkiabált. — Mit? — Hát, hogy küldjem ki Annát. Közben a három gye­reket a tető szélére ültette... Megrémültem. Visszakiabál­tam, hogy nincs Itthon An­na. Aztán nem is tudom, hogy történt, egyszer csak felemelte a kis Annit és a mélybe vetette, majd sorba dobálta Attilát és litvánt... Borzasztó... István el akart menekülni, de Kohányi el­kapta és ledobta őt is... Közben kiabáltam: Gyilkos... Gyilkos... Ne tedd. de őcsak hajlgálta lefelé a három ár­tatlant. .. * Az idő már erősen délután­ba hajlik, amikor a rendőr­tisztek Kohányíné Boros An­nával beszélhetnek. A félhomályba burkolt, szegényesen • berendezett szoba sarkában levő ágyban valósággal elvész az- egyéb­ként magas,, életerős asz* szony... Az alezredes csendben az ágy mellé húz egy széket, megsimogatja Anna áttetsző bőrű kezét: — Tudja, hogy a kis Fe­rike megmenekült? — Igen, tudom... Leg­alább ő megmaradt... — fe­lelte könny nélkül sírva. — Anna, elég erősnek ér­zi magát ahhoz, hogy beszél­gessen velünk? Tudja, na­gyon fontos lenne. Ezen min­denképpen túl kell esnie... — Igen... Tudom. Min­dent megpróbálok, tessék csak kérdezni. — Ha jól tudom, maga most huszonhat éves és tíz éve kötött házasságot. — Igen... — Hogy éltek? — Nagyon... nagyon rosz- azul. — Miért? —• Mert amióta csak össze­kerültünk, állandóan ivott és akkor állandóan megvert. — Miért bántotta magát? — Eleinte azért, mert szól­tam az italozás piiatt... Ké­sőbb. .. később azt hiszem, már megszokásból. Közben meg a gyerekek sorra szü­lettek: 1971-ben Ferike, két évvel később Attila, 1974-ben Istvánka, 1978-ban pedig An- nuika.,. — Miért vállalt négy gye­reket, amikor ilyen rossz kö­rülmények között voltak? — Én szerelemből mentem a férjemhez és azt reméltem, hogy a gyerekek előtt majd szégyellni fogja magát. Meg­változik. .. De hát, téved­tem. Ahogy korosodott, úgy durvult. — Maga dolgozott? — Nem. — Es miért nem vállalt munkát? — Mert a férjem egysze­rűen nem engedte, hogy el­helyezkedjek. Kértem, kö­nyörögtem, hogy engedjen dolgozni, de ő megmakacsol­ta magát. Nem... Nem és nem... Anna reszkető keze erőt­lenül nyúlt a llmonádéspo- hár felé. Az addig szótlanul jegyezgető Holla! hadnagy készségesen segít, a fiatal­asszony szájához emeli a hű­sítővel félig telt poharat. — Ha elengedi magát dol­gozni, ml lett volna a gyere­kekkel? — Az nem lett volna gond. Az én anyám is, az övé is vállalták volna a gondozásu­kat. És mennyire keltett vol­na a pénz! Tetszik látni, hogy ebben a szép lakásban mi­lyen nyomorúságosán élünk. — A férje nem dolgozott? — De, dolgozott, csak ál­landóan váltogatta a munka­helyeit, Legalább huszonöt volt... — A pénzt nem adta ha­za? — De, általában ideadta, viszont azonnal küldte is a gyerekeket a kocsmába: ru­mért, borért, sörért.^. Ameny- nylt hazaadott, annyit el is ivott. . — És ha nem kapott volna italra pénzt? —- Kiverte volna belőlem az utolsó fillért is. Hiába mondtam, hogy a gyerekek­nek kell ruha, cipő, meg sok egyéb, öt ez nem zavarta, A gyerekeim szégyenszemre mások által elnyűtt ruhák­ban jártak,.. — Mégis, miként határoz­ta el, hogy szakit a férjével?-— A gyerekekkel le szók*, tam menni a játszótérre, ott Ismerkedtem meg Bátoií Györggyel. Ö szólított meg... Azt kérdezte, az én férjem az a gumicsizmás, alacsony férfi, aki folyton részeg? Igen, sajnos, ő az, feleltem. Aztán többször beszélget­tünk. Elmondta Bátor, hogy öt kisgyereke van. A felesé­ge öngyilkos lett. Kiugrott az ablakon. Mutatta 1» a papí­rokat. állítólag a tejláz, vagy valami hasonló támadta meg az agyát... — Gyakran találkozgat- tak? — Mindig csak a játszóté­ren. .. Egyszer elmondta, hogy szüksége lenne egy olyan asszonyra, aki neveltté az ő gyerekeit is. — Mit válaszolt? — Mondtam, hooy én is úgy elmennék a gyerekekkel, mert hiába van most már a rendes lakás, ha nyugalom nincsen, állandóan rettegni kell... — Tehát mesállapodtak, hogy összeköltöznek. — Tulajdonképpen igen... — És mikor költözött Bá­torék hoz? i — Ha 'jól emlékszem, már­cius 28-án elment az uram három napra pákáikét fő-ni. Ekkor fogtam a kislányt és átmentem... — A fiúkat miért nem vit­te magával? — Tudtam, ha megtudja hol vagyunk, elviszi őket. Nem akartam a botrányt.,. A kislányt Is eev hét múlva elvitte. Megijesztette a szü­léimét, hogy ha nem mond­ják meg hol vagyunk, az egész családot sorra öli,.. — Nála akarta hagyni a gyerekeket? — Nem. Ügy gondoltam, hogy átmenetileg inkább ál­lami gondozásba adom őket. Közben, úgy április első nap­jaiban megszereztem a válás­hoz szükséges papírokat. Ek­kor szíjjal annyira megver­te a Ferikét, hogy orvoshoz kellett vinnem őt. — Kapcsolatban volt a gyerekeivel? — Hogyne. Naponta talál­koztunk, főztem is nekik... Ezekben a napokban történt: a férjem meglesett és ami­kor észrevettem, a házfel­ügyelőhöz menekültem be. Utánam jött, a hátamra tér­delt, elővette a kést, meg is szurkait és kényszerített, hogy menjek vissza hozzá... — Visszaköltözött? — Nem tehettem mást. Lát­ta. hogy félek tőle, ezt hasz­nálta ki. Már iákkor meg­mondtam, hiába kényszerítet­tél vissza. A mi életünket már nem lehet rendbe hoz­ni. .. Két nap után ismét megvert. Újból visszamentem az élettársamhoz. Néhány nap múlva meglesett. Vlsz- szacipelt és egy üveg sósavat akart belém önteni... Schmidt Attila (Következik: Kiről beszélsz, Ferike?) műsor KOSSUTH RADIO: 8.27: r.élek és test. Vin. rész (isin.) 8.57: A népzenei hangos újság .ma 113 lile te 9.44: Lúdanyó meséi 10.05: ?/iR 10—14. iskolák, őrsök, barátok 10.35: Egy amerikai Párizsban 10.45: Goethe és a muzsika, XI/7 rész 11.36: Tigrisugrás XV/5. rész 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Törvénykönyv 11.00: Kálmán Imre operettjei­ből, V/3. rész: Marica grófnő 14.30: Bemutatjuk új felvételein­ket 14.40: Elő világirodalom: Görögország 15.03: Kosa György műveiből 16.00: Nyitnikék - Kisiskolások műsora (ism.) 16.30: Zengjen a .muzsika 17.05: Arcélek- Munkásóbrázolás a magyar irodalomban 17.36: Bágya András: Egyveleg Jerome Kern melódiáiból 17.45: A Szabó család 19.15: A magyar népdal hete — Farkas Ferenc feldolgozásai­ból 19.50: Kinek a dolga? 20)20: Évszázadok mesterművei 21.09: A Dunánál — Történelmi Figyelő 21.39: A magyar népdal hete 22.vO: A Távol-Kelet — közelről 22.30: Graziella Sciutti operaáriá­kat énekel 22.50: Madridi pillanatok 23.05: Magyar fúvósok 0.10: Virágénekek PETŐFI RADIO: 8.05: Fúvós polkák 8.20: Tíz pere külpolitika (ism.) 8-35: Társalgó (ism.) 4 NÓGRAD — 1982. november 16., kedd 10.00: Zenedélelőtt 12.25: Gyermeknek 12.35: Melódiakoktél 13.23: Látószög 13.?8: Éneklő Ifjúság 14.00: A Petőfi Rádió zenés délutánja 18.00: Tini-tonik 18.47: Nóták 19.0*: Barangolás régi hangleme­zek között 19.25: Rovargyárak a növényvé­delemben 19.35: Csak fiataloknak! 20-35: Utazás a Balaton körül (ism.) 20.52: Barátság slágerexpressz 21.24: Rádiószínház: Lélekbúvár 23.20: A mai dzsessz: a Soft Machine együttes felvételei­ből, I. rész MISKOLCI STÜDlO: 17.00: Hírek, időjárás, műsoris­mertetés. 17.05: Zenedoboz, a stú­dió zenés rejtvényműsora. Tele­fonügyelet : 35-510. Szerkeszti: Beély Katalin és Sajó Márta. 18.00: Észak-magyarországi kró­nika. (A Nógrád megyei Tanács VB a megye idegenforgalmi hi­vatalának munkájáról és a köz­ségekben élő pedagógusok hely­zetéről tanácskozott — Edelény ez évi fejlesztései, eredményei). 18.25—18.30«; Lap- és műsoreloze- tes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétorna (ism.) 8.05: Iskolatévé — Magyar nyelv (Alt. isk. 4. oszt.) 8.25: Fizikai kísérletek (Középisk. 1. oszt.) 9.00: orosz nyelv (Alt. isk. 5. oszt.) 9.15: Környezetismeret Rész és egész 9.35: Magyar nj^elv (Alt. isk. 1. oszt.) 10.00: Deltácska 10.30: Korok művészete A középkor művészete 14.00: iskolatévé 14.10: Deltácska (ism.) 14.40: Magyar nyelv (Alt. isk. 4. oszt.) 15.00: Orosz nyelv (ism.) 15.10: Korok művészete (ism.) 15.40: Magyar nyelv I (Alt. isk. 1. oszt.) (ism.) 15.55: Napköziseknek, szakkö­röknek — Mióta mérünk? 16.20: Hírek 16.25: Források közelében A Kincskereső televíziós száma 17.00: Kertünk — udvarunk 17.20: Reklám 17.30: Slágerbazár 18.00: Princ, a katona Tévéfilmsorozat XIII/12. rész t&3&: Tájak, városok, emberek 19.00: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó ^ 20.00: Liszt Ferenc Tévéfiimsorozat XVI/7—8. rész 20.50: stúdió ’32 21.50: Szép magyar tánc 21.35: Kockázat 22.25: Tv-híradó 3. 2. műsor: 20.00: Antonioni — Antonióniról Olasz riportfilm 20.20: Beszédtéma, beszéljünk róla 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: Liszt: B. A. C. H. preludium és fúga 21.35: Reklám 21.40: A császár vidéken Magyarul beszélő osztrák tévéíilm BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00: Cukorbódé. Cseh fűm. V. Korner elbeszélése alapján. 21.25: Jan Zíka: Dokumentum- film az antifasiszta ellen­állás egyik hőséről (ism.) 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Kamarahangverseny 23.00: Hírek. 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 29.00: Fiatalok tv-klubja 2. rész, 21.30: Időszerű események 22.00: Matematika — minden­kinek, (ism.) 22.40: Új ismeretek, régi kul­túrákról. Dokumentumfilm­sorozat. 3. rész. MOZIMŰSOR: Salgótarján! November 7.: Fél 4-től: Mackenna aranya. Színes USA western. Háromnegyed 6- tól: Agónia. I—II. (14) Színes, szinkronizált szovjet film. — Kohász: olaszok hihetetlen ka­landjai Leningrádban. Színes, szinkronizált látványos olasz— szovjet bűnügyi filmvígjáték. — Tarján vendéglő: Piedone Afri­kában. Színes olasz bűnügyi film- vígjáték. — Balassagyarmati Ma­dách: ősszel a tengernél. Színes, szinkronizált szovjet film. — Nagybátonyl Petőfi: Ordasok kö­zött. Izgalmas szövi et kémfilm. — Pásztói Mátra: Férfiak o’ z nélkül. (16) Színes olasz filmvig- iáték. — Réíság: Kéjutazás Las Palmasba. Színes, szinkronizált svéd fi lm vígjáték. — Kistereny^l Petőfi: Hová tűnt Agatha Chris­tie? (14) Színes angol filmdráma.

Next

/
Oldalképek
Tartalom