Nógrád. 1982. október (38. évfolyam. 230-256. szám)

1982-10-09 / 237. szám

Tanácskozott az országgyűlés őszi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) Ezután arról szólt, hogy az utóbbi öt év alatt a bűnözés — évenkénti hullámzással —, mintegy 9 százalékkal emel­kedett és egyes bűncselekmé­nyek elszaporodása gondot okoz bűnüldöző szerveinknek. Ez arra kötelez bennünket — hangsúlyozta —, hogy résen legyünk és a bűnözés elleni küzdelmet, a megelőző tevé­kenységünket erősítsük. Az ügyészség nyomozásfel­ügyeleti tevékenységéről is szólva dr. Szíjártó Károly ki­tért arra a jogszabályi előírás­ra, hogy a bűnelkövetők fel­kutatásáért és a nyomozások eredményes lefolytatásáért elsődlegesen a rendőrség és — egyes bűncselekmény-kate­góriák esetében — az egyéb nyomozószervek felelősek. Az ügyészség tehát az elsődleges felelősség súlyát nem veszi és nem is veheti át a nyomozás­felügyeleti tevékenységével. Ennek ellenére — mondta — az ügyészi apparátus nyomo­zásfelügyeleti szakágát arra utasítottam, hogy a konkrét ügyek nyomozásában is foko­zottabb segítséget adjanak a nyomozóhatóságoknak a bűn­üldözés eredményesebbé té­tele érdekében. Ezt a felada­tot az ügyészi szervek egyre eredményesebben hajtják végre. Így a nyomozásokban az ügyészek az ügyek mind szélesebb körét vonják az úgynevezett fokozott felügye­let alá. Ezekben az ügyek­ben már a nyomozás megin­dulásától kezdve mind a jo­gi értékelésre, mind a bizo­nyítás menetére, irányára vonatkozóan tanácsokkal, szükség esetén utasításokkal segítik a nyomozókat. Az ügyésznek lehetősége van ar­ra, hogy bűnüldözési opera­tív értekezletek szervezésé­vel, s megfelelő intézkedések­kel cselekvésre késztesse azo­kat a szerveket, amelyeknek a bűnözés és a bűnüldözés alakulásában szerepük le­het A Legfőbb Ügyészség és a legfőbb ügyész felügyelete alatt működő Országos Kri­minológiai és Kriminaliszti­kai Intézet folyamatosan vé­gez olyan tudományos elem­ző munkát, amellyel a bűnö­zés kriminológiai és krimina­lisztikai okait kutatja. E mun­kák eredményeit, tapaszta­latait, a vizsgálatok közre­adott megállapításait a nyo­mozószervek a gyakorlati munkájukban hasznosítják. Befejezésül dr. Szíjártó Ká­roly abban összegezte véle­ményét, hogy a belügyi szer­vek, a rendőrök munkája az elmúlt években sokat fejlő­dött és az elért eredménye­kért, a fáradtságot nem isme­rő, áldozatos munkáért elis­merést érdemelnek. További két felszólalás után több hozzászóló nem jelent­kezett, Horváth István zár­szava következett. — Erre a napirendre — mondotta — nem a közrend és közbiztonság elégtelen hely­zete miatt került sor. Mégis, amint a felszólalásokból, az elhangzott véleményekből is kitűnt, indokolt volt az or­szággyűlés előtt szólni ezek­ről a kérdésekről. A téma megvitatása közéletünk de­mokratizmusának megnyil­vánulása volt, jele annak, hogy a Belügyminisztérium és annak szervei —, mint az or­szág, az állam összes más szervezetei — munkáját ál­landóan és folyamatosan el­lenőrzik, s hogy a belügyi tes­tület nem más állami szervek fölötti intézményként tevé­kenykedik, hanem politi­kánknak, törvényeinknek alárendelve, a dolgozó népet szolgálva. A beszámolóban felrajzolt ké 1 a hozzászólások adta ki­egészítésekkel, korrekciókkal, élesebb kontúrokkal vált vi­lágosabbá. Az észrevételekben is megfogalmazódott: az or­szág életét nem a szabályta­lankodók, bűnözők határoz­zák meg, hanem a becsülete­sen élő, dolgozó, a szabályo­ka; betartó, követő emberek milliói. Az elmondottakból kicsendült: a felszólalók egyet­értettek a beszámoló megál­lapításával, amely a bűnül­döző. bűnmegelőző munká­ban — a rendőrség, az ügyész­ség, a bíróság szerepe mel­lett — a társadalom egészé­nek felelősségét is hangsú­lyozta. A rendfenntartó és bűnüldöző szervekkel szem­ben azonban a közvélemény nagyobb követelményeket tár maszt, elvárja, hogy munká­juk alkalmazkodjon a meg­változott körülményekhez, a kötelékükhöz tartozóktól pedig mindenkori helytállást kíván. Horváth István nyugtázta a belügyi szervek tevékenysé­gét kedvezően értékelő észre­vételeket, amelyek ösztön­zést adnak a sokoldalú, újí­tó szándékú törekvésekhez is. Az elhangzott bírálatokat helytállónak, megalapozott­nak, megszívlelendőnek vélte. Kitért arra, hogy sokan szóltak az alkoholizmusról és az ezzel szaporodó gondokról. Ezzel kapcsolatban jelezte: a kormány sem elégedett az al­koholizmus elleni- küzdelem­ben elért eddigi eredmé­nyekkel, s az országgyűlés szociális és egészségügyi, va­lamint igazságügyi bizottsá­ga még októberben megtár­gyalja — a két illetékes mi­niszter előterjesztésében — az alkoholisták kényszer­gyógykezelését újra szabá­lyozó törvényerejű rendelet tervezetét, s az alkoholizmus elleni küzdelem tennivalóit. Többen szóvá tették a mun­kakerülő életmód és a bűnö­zés közötti összefüggéseket. Gondot jelent azonban, hogy a jogi megítélés és a társada­lom erkölcsi felfogása a ^kér­désben eltér egymástól. Talán a jogalkalmazásban kellene tenni annak érdekében, hogy A társadalom fokozódó ér­deklődése jut kifejezésre ab­ban, hogy az országgyűlés öt év múltán ismét beszámoltat­ja az OVH elnökét a vízgaz­dálkodás időszerű kérdéseiről. A vízügy dolgozói örömmel fogadták a lehetőséget, hogy e magas fórumon szólhatnak az 1964. évi vízügyi törvény céljainak teljesítéséről, gaz­dasági eredményeikről, gond­jaikról, megoldandó feladata­ikról — mondotta elöljáróban Kovács Antal. — Bár az eltelt években, munka közben is mindig éreztük az országgyű­lés bizottságainak és a megyei képviselőcsoportok érdeklődé­sét és támogatását, szüksé­gesnek tartjuk a parlament vitáját és útmutatását, mert az a sokrétű vízgazdálkodási feladatok végrehajtásához nyújt szilárd politikai hátte­ret és erősíti a társadalmi ösz- szefogást. írásbeli beszámolónkban összefoglaltuk a számszerű eredményeket az ország víz- gazdálkodásának jellemzőit, ezekhez kapcsolódva kívánok néhány kérdést érinteni kie­gészítésként azok közül, ame­lyek nagy hangsúllyal szere­peltek a parlament mezőgaz­dasági bizottságának yitájában és a megyei képviselőcsopor­tok előkészületi ülésein. A vízgazdálkodás, a népgaz­daság integráns részekéit fej­lődött — hordozva annak jel­lemző gondjait is —, szolgál­ta társadalmunk érdekeit, ki­elégítette gazdaságunk szük­ségleteit. Az elmúlt években ágazatunkban is megindultak azok a folyamatok, amelyek lehetővé teszik, hogy a vízgaz­dálkodás nagyobb hatékony­sággal teljesítse feladatait. A rendelkezésre bocsátott anyagi és szellemi erőforrá­sok lehetővé tették, hogy ösz- szességében teljesítsük a nép- gazdasági előirányzatokat. Egyenletesebb a lakosság és a termelés vízellátása. A víz­károkat sikerült mérsékelni. Javult a gazdálkodás a vízzel és a vízi környezet fokozott védelmének felismerése és gyakorlata. Államéletünk fej­lődésével együtt formálódott a vízügyi államigazgatási te-- vékenység. A tanácsok jelen­tős anyagi ráfordítással és sokoldalú szervező munkával segítik a vízgazdálkodás szer­teágazó céljainak megvalósí­tását. Az országos és helyi ér­dekek folyamatos egyeztetése e1 ősegíti a lényeges feladatni: megoldását. Szervezettebb a a társadalom egészséges életvi­telétől idegen magatartás ellen eredményesebb legyen a küz­delem Egyetértett a nyilvános szórakozóhelyek nyitvatartási idejének felülvizsgálatával is. Horváth István reagált azok­ra az észrevételekre, ame­lyek a bűnüldöző szervektől a szigorúbb, keményebb, követ­kezetesebb, határozottabb fel­lépést kérték. Ezzel kapcsolat­ban kifejtette, hogy a jogpoli­tikai elvek stabil támaszpontot adnak a bűnüldözés, a felelős- ségrevonás, az ítélkezés mun­kájához, megfogalmazzák, hogy differenciáljanak a cse­lekmény és az elkövető társa­dalmi veszélyességének meg­felelően. A közterületeken, a közlekedésben azonban akad­nak durván elkövetett cselek­mények, amelyek valóban ha­tározottabb, következetesebb, szigorúbb fellépést igényelnek. összegzésként elmondta a belügyminiszter, hogy vala­mennyi elhangzott észrevételt alaposan körültekintően meg­vizsgálnak, megteszik a szük­séges intézkedéseket, és arról tájékoztatják az érdekelt kép­viselőket Az országgyűlés a belügy­miniszter beszámolóját a köz­rend és a közbiztonság hely­zetéről, valamint a felszólalá­sokra adott válaszát jóváha­gyólag tudomásul vette. A napirendnek megfelelően ezután Kovács Antal államtit­kár, az Országos Vízügyi Hi­vatal elnöke számolt be víz- gazdálkodásunk időszerű kér­déseiről. vállalati munka. Sikerült előbbre lépni a vízépítés ipa­rosításában, kezdeti eredmé­nyeket hozott a tipizált ele­mek alkalmazása. Javult a vízgazdálkodás technikai-tech­nológiai színvonala. Legutóbbi országgyűlési be­számolónk óta — beleértve az V. ötéves terv egészét — a vízügyi szolgálat eddigi leg­nagyobb fejlesztését, állóesz­köz-állományunk 39 százalé­kos bővítését hajthatta vég­re. Mindezek együttes hatása­ként lényegében zavartalan volt a népgazdaság 4,5 mil­liárd köbméternyi vízhaszná­lata; 1 millió fővél nőtt az egészséges vízzel ellátottak száma; 300 községben épült vízmű és olyan nagyvárosok­ban sikerült kiegyensúlyo­zottabbá tenni a vízellátást, mint Miskolc, Debrecen, Pécs, Kaposvár. Szeged és Győr belvárosainak védelmére nagy biztonságot nyújtó partfalak épültek. A feladatok taglalása után elmondotta: — Beszámolóm végére ér­tem. Bemutattam az eltelt öt év eredményeit, ellentmondá­sait, gyengeségeit és vázoltam további feladatainkat. Hadd szóljak néhány szót a vízgaz­dálkodás névtelen katonáiról — a gátőrről, a kubikosról, a szakmunkásról, a gépészről, a hajósról, a mérnökről, a ku­tatóról, a tervezőről, vala­mennyiről —, akik odaadó, áldozatos munkával, az év minden napján, a nap min­den órájában biztosítják, hogy legyen vizünk. Azolő-ól, akik árvíztől és vízszennye­zéstől védik az életet, ember­társaik nyugalmát, a nemzet értékeit. Jelenthetem az or­szággyűlésnek: szolgálatnak tekintik nehéz munkájukat. A vízügyi szolgálat munkáját nagy érdeklődés kíséri. Kö­szönet ezért a figyelemért, szükségünk lesz rá a jövőben is, remélem, nem fogják nél­külözni. De arra rr*g na­gyobb szükségünk lesz, hogy ez a zömében jóindulatú ér­deklődés tényleges cselekvés­sé váljék a víztakarékosság­ban és élővizeink védelmében. Csak a „hivatásosok” ereje ehhez nem elegendő. Hozzászólások után az or­szággyűlés az Országos Víz­ügyi Hivatal elnökének beszá­molóját vízgazdálkodásunk időszerű kérdéseiről, valamint a felszólalásokra adott vá­laszát tudomásul vette. Az ónodi várral kapcsolatok interpelláció és a válaszadás után az országgyűlés befejez­te munkáját NÖGRÁD - 1982. október 9„ szombat Kovács Antal beszéde Spanyol összeesküvés Perbe fogott főtisztek Spanyolországban összeeskü­vés vádjával hivatalosan is perbe fogták azt a három fő­tisztet, akik irányították a nemrégiben leleplezett és csi­rájában elfojtott államcsíny- kísérletet. A hadsereg szóvi­vője szerint elegendő bizonyí­tékot találtak ahhoz, hogy át­adhassák őket a katonai bí­róságnak. Juan Jósé Ronson spanyol belügyminiszter elmondta, hogy az összeesküvés értelmi szerzője Jaime Milán del Bosch tábornok, a tavaly feb­ruári, ugyancsak elvetélt puccskísérlet irányítója volt. A tábornok most 30 éves bör­tönbüntetését tölti, olyan lu- xuskörülmónyek között, ami lehetővé teszi számára, hogy ál­landó kapcsolatban álljon szél­sőjobboldali elvbarátaival. A belügyminiszter szerint a mos­tani összeesküvést sokkal job­ban előkészítették, mint a ta­valyit A pénteki madridi lapok újabb részleteket közöltek a puccsisták terveiről. Az össze­esküvők foglyul akarták ej­teni I. János Károly királyt, el akarták foglalni a főváros stratégiai pontjait és a távköz­lési központokat, valamint le akarták tartóztatni a . politikai pártok vezetőit A polgári hatalom és a hadsereg kapcsolatát befolyá­soló kényes helyzetben Felipe González, a Spanyol Szocialis­ta Munkáspárt főtitkára, párt­ja választási kampányának egyik ülésén kijelentette: ha hatalomra jutunk, azonnal be­terjesztünk egy törvényjavas­latot, amely a kormányfő jog­körének bővítését célozza. „A miniszterelnöknek nagyobb szerepet kell kapnia a katona­politika kialarkításában, a had­sereg ellenőrzésében”. Közös közlemény a brazil aleinök látogatásáról A Magyar Népköztársaság kormányának meghívásán« Antonio Aureliano Chaves de Mendonca, a Brazil Szövet« ségi Köztársaság alelnöke 1982. október 5—8. között hivata« los látogatást tett Magyarországon. A brazil alelnököt fogadta Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke, valamint Lázár György, a Minisztertanács el­nöke. Antonio Aureliano Chaves de Mendonca megbeszélé­seket folytatptt Faluvégi Lajossal, a Minisztertanács elnök- helyettesével, az Országos Tervhivatal elnökével, Péter Já­nossal, az országgyűlés alelnökével és Púja Frigyes külügy­miniszterrel. A szívélyes, nyílt légkörű megbeszéléseken a felek megállapították, hogy a nemzetek közösségének egészét érin­tő legtöbb kérdésiben a két kormány álláspontja azonos ér­dekeket fejez ki. A felek megerősítették, hogy közös felelősséggel, gya­korlati erőfeszítéseket kell tenni a nemzetközi feszültség gócainak csökkentésére. Támogatják a fejlődő országok tö­rekvését az igazságos és kiegyensúlyozott nemzetközi gazda­sági rend kialakítására. A megbeszéléseken áttekintették a két ország közötti gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok helyzetét és fejleszté­sének kilátásait. Ezzel összefüggésben hasznosnak értékelték Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes ez óv márciusi bra­zíliai látogatását. A felek megelégedéssel hangsúlyozták, hogy a megkö­tendő kereskedelmi és gazdasági megállapodások elősegítik a kapcsolatok kedvező alakulását, beleértve a két ország vállalatai konkrét együttműködésének lehetőségeit, harma­dik piacokon is. Egyetértettek abban, hogy e célok további közös erőfe­szítéseket igényelnek. A magyar fél kifejezte érdekeltségét, hogy bekapcsolódjék Brazília országos ösztönzési program­jába, valamint, hogy a brazil vállalatokkal együttműködjön agrár-ipari létesítmények megvalósításában. A brazil fél ki­fejezte készségét elektronikai > komponensek, távbeszélő-be­rendezések és fogyasztási ciklcek exportjára, valamint vas­érc száLLítására vonatkozó egyezmény kimunkálására. Megvizsgálták az együttműködés lehetőségeit az energe­tika területén. A magyar fél méltatta Antonio Aureliano Chaves de Mendonca,' a Brazil szövetségi Köztársaság alelnöke ma­gyarországi látogatásának fontosságát, amely jelentősen hoz­zájárul a két ország gyümölcsöző együttműködésének fej­lesztéséhez. A brazil küldöttség magyarországi tartózkodása során meglátogatta az Agárdi Állami Gazdaságot, megismerkedett Szentendre és Esztergom nevezetességeivel. (MTI) Megszűnik a Szolidaritás Két tervezet a lengyel szejm előtt Glemp nem utazik — Elítélték Lengyelországban nem a szükségállapot bevezetésekor felfüggesztett szakszerveze­tek tevékenységét újítják fel, hanem az alapoktól újrakez­dik a szakszervezeti mozga­lom kiépítését. Ezt tartalmaz­za a szakszervezetekről szóló törvénytervezet, amely a szejm pénteken délután kez­dődött kétnapos ülése elé ke­rül. Mint Mieczyslaw Rakows- ki miniszterelnök-helyettes csütörtökön közölte: a törvény életbe lépésével megszűnik lé­tezni a Szolidaritás, az ága­zati és az autbnóm szakszer­vezeti központ, valamint a többi, különálló szakszervezet is. Rakowski, -aki elsőként Is­mertette a nyilvánossággal a tervezet egyes részleteit, an­nak a meggyőződésének adott hangot, hogy a lengyel szak- szervezeti mozgalomban ki­alakult helyzet alapján ez az egyetlen ésszerű megoldás. Ugyanakkor megteremti az alapot ahhoz, hogy munka­helyi szinten megkezdődjék a dolgozók valódi érdekeit kép­viselő, önigazgató szakszer­vezetek létrehozása. Ezek füg­getlenek lesznek az államigaz­gatástól és a gazdasági veze­téstől ugyanakkor kölcsönös felelősséget kell vállalniok az ország sorsáért. Az 1980 nyár végi megállapodásoknak meg­felelően a szocialista rend talaján kell állniuk. Munká­jukban fel fogják használni a lengyel szakszervezeti moz­galom történetének minden régi és újabbkeletű pozitív tapasztalatát. A törvényter­vezet a tiltakozás legvégső eszközeként fenntartja a sztrájkjogot, a munka- és életkörülményekkel kapcso­latosan széles körű beleszó­lási jogot biztosít a szakszer­vezeteknek. Külön törvénytervezet fog­lalkozik a mezőgazdasági dol­gozók társadalmi-szakmai szervezeteivel. Kimondja, hogy a parasztság érdekei­nek képviseletére a nagy ha­gyományokkal rendelkező gazdakörök és azok társulá­sai, szervezetei a legalkalma­sabbak. A tanácsoknak biztosít a korábbinál jóval nagyobb ön­állóságot a tanácsokról és a helyi önkormányzatról szóló törvénytervezet, amely első olvasásban került a szejm elé. A parlament foglalkozik a nyugdíjrendszer egységesíté­sével, a társadalmi segélyalap­ról szóló törvény módosítá­sával, végül a közúti közle­kedésről szóló új tervezettel is, amely az európai orszá­gok többségében érvényes szabályokhoz kívánja hozzá­igazítani a lengyel KRESZ-t. Varsóban pénteken dél­után megkezdte kétnapos ülé­sét a ,szejm. A tanácskozás első napján terjesztették elő a nagy érdeklődéssel, sőt fe­szült figyelemmel várt tör­vénytervezetet a szakszerveze­tekről. Elfogadása esetén megszűnik a szükségállapot bevezetése előtt létezett ösz- szes szakszervezet és létre­jönnek a jogi keretek az egész szakszervezeti mozgalomnak az alapoktól, vagyis a mun­kahelyi szintről történő teljes újjászervezésére. A mezőgazdasági dolgozók társadalmi-szakmai szerveze­teivel foglalkozik egy másik törvénytervezet. Eszerint az egyéni parasztok érdekeit a nagy hagyományokkal ren­delkező gazdakörök és azok szövetségei képviselik a jö­vőben. A két törvénytervezet közös alapgondolata az, hogy szak­szervezetet csak munkavi­szonyban álló személyek hoz­hatnak létre, egyéni gazdál­kodók nem. A két tervezetről a képvi­selők vitát kezdenek, amely a varsói rádió értesülése sze­rint valószínűleg pénteken az esti órákig ,tart majd. Az eredeti napirendet, ame­lyen négy további törvény- tervezet szerepelt (köztük a tanácsokról, a helyi önkor­mányzatról, továbbá a nyug­díjrendszer egységesítéséről szóló) kiegészítették egy to­Maczulskit vábbi ponttal: a spekuláció­ellenes törvényben végrehaj­tandó módosításokkal. Az említett tervezetek, a pénteki képviselői vita után, minden bizonnyal ma kerül­nek majd előterjesztésre. * Józef Glemp érsek, Len­gyelország prímása lemondta a hét végére tervezett római látogatását és elhalasztotta amerikai útját. A lengyel ka­tolikus egyház vezetője az ország jelenlegi, helyzetében jobbnak látja otthon marad­ni „az egyház és a társada­lom érdekében” — hangoz­tatja a prímás titkárságának a PAP hírügynökség által ismertetett közleménye. Glemp érsek azért utazott volna Rómába, hogy részt ve­gyen az auschwitzi náci kon­centrációs táborban mártír­halált halt lengyel pap: Mak­similian Kolbe szentté avatá­sának ünnepségein. Egye­sült államokbeli útjának pe­dig az lett volna a célja, hogy bekapcsolódják a Jasna Góra-1 kolostor megalapításának 600. évfordulójával kapcsolatos ot­tani ünnepségekbe. * A varsói katonai körzet bí­rósága pénteken ítéletet hir­detett a „Független Lengyel- ország konföderációja” (KPN) nevű éllamellenes szervezet négy vezetőjének perében. A biróság Leszek Moczulskit, aki a szervezet élén állt, hétévi szabadságvesztésre ítélte, két társára, Romuald Szeremieti- ewre és Tadeusz Stanskira egyenként ötévi szabadság- vesztést rótt ki. A negyedik vádlott, Tadeusz Jandziszak kétévi, öt évre felfüggesztett börtönbüntetést kapott. Mo^zulski és társai a szo- clabsta társadalmi rend erő­szakos megdöntésére, az or­szág védelmi képességeinek gyengítésére, valamint az ország szövetségesi kapcso­latainak megbontására tö-' rekvő szervezetet hoztak léé* re.

Next

/
Oldalképek
Tartalom