Nógrád. 1982. október (38. évfolyam. 230-256. szám)
1982-10-09 / 237. szám
Tanácskozott az országgyűlés őszi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) Ezután arról szólt, hogy az utóbbi öt év alatt a bűnözés — évenkénti hullámzással —, mintegy 9 százalékkal emelkedett és egyes bűncselekmények elszaporodása gondot okoz bűnüldöző szerveinknek. Ez arra kötelez bennünket — hangsúlyozta —, hogy résen legyünk és a bűnözés elleni küzdelmet, a megelőző tevékenységünket erősítsük. Az ügyészség nyomozásfelügyeleti tevékenységéről is szólva dr. Szíjártó Károly kitért arra a jogszabályi előírásra, hogy a bűnelkövetők felkutatásáért és a nyomozások eredményes lefolytatásáért elsődlegesen a rendőrség és — egyes bűncselekmény-kategóriák esetében — az egyéb nyomozószervek felelősek. Az ügyészség tehát az elsődleges felelősség súlyát nem veszi és nem is veheti át a nyomozásfelügyeleti tevékenységével. Ennek ellenére — mondta — az ügyészi apparátus nyomozásfelügyeleti szakágát arra utasítottam, hogy a konkrét ügyek nyomozásában is fokozottabb segítséget adjanak a nyomozóhatóságoknak a bűnüldözés eredményesebbé tétele érdekében. Ezt a feladatot az ügyészi szervek egyre eredményesebben hajtják végre. Így a nyomozásokban az ügyészek az ügyek mind szélesebb körét vonják az úgynevezett fokozott felügyelet alá. Ezekben az ügyekben már a nyomozás megindulásától kezdve mind a jogi értékelésre, mind a bizonyítás menetére, irányára vonatkozóan tanácsokkal, szükség esetén utasításokkal segítik a nyomozókat. Az ügyésznek lehetősége van arra, hogy bűnüldözési operatív értekezletek szervezésével, s megfelelő intézkedésekkel cselekvésre késztesse azokat a szerveket, amelyeknek a bűnözés és a bűnüldözés alakulásában szerepük lehet A Legfőbb Ügyészség és a legfőbb ügyész felügyelete alatt működő Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet folyamatosan végez olyan tudományos elemző munkát, amellyel a bűnözés kriminológiai és kriminalisztikai okait kutatja. E munkák eredményeit, tapasztalatait, a vizsgálatok közreadott megállapításait a nyomozószervek a gyakorlati munkájukban hasznosítják. Befejezésül dr. Szíjártó Károly abban összegezte véleményét, hogy a belügyi szervek, a rendőrök munkája az elmúlt években sokat fejlődött és az elért eredményekért, a fáradtságot nem ismerő, áldozatos munkáért elismerést érdemelnek. További két felszólalás után több hozzászóló nem jelentkezett, Horváth István zárszava következett. — Erre a napirendre — mondotta — nem a közrend és közbiztonság elégtelen helyzete miatt került sor. Mégis, amint a felszólalásokból, az elhangzott véleményekből is kitűnt, indokolt volt az országgyűlés előtt szólni ezekről a kérdésekről. A téma megvitatása közéletünk demokratizmusának megnyilvánulása volt, jele annak, hogy a Belügyminisztérium és annak szervei —, mint az ország, az állam összes más szervezetei — munkáját állandóan és folyamatosan ellenőrzik, s hogy a belügyi testület nem más állami szervek fölötti intézményként tevékenykedik, hanem politikánknak, törvényeinknek alárendelve, a dolgozó népet szolgálva. A beszámolóban felrajzolt ké 1 a hozzászólások adta kiegészítésekkel, korrekciókkal, élesebb kontúrokkal vált világosabbá. Az észrevételekben is megfogalmazódott: az ország életét nem a szabálytalankodók, bűnözők határozzák meg, hanem a becsületesen élő, dolgozó, a szabályoka; betartó, követő emberek milliói. Az elmondottakból kicsendült: a felszólalók egyetértettek a beszámoló megállapításával, amely a bűnüldöző. bűnmegelőző munkában — a rendőrség, az ügyészség, a bíróság szerepe mellett — a társadalom egészének felelősségét is hangsúlyozta. A rendfenntartó és bűnüldöző szervekkel szemben azonban a közvélemény nagyobb követelményeket tár maszt, elvárja, hogy munkájuk alkalmazkodjon a megváltozott körülményekhez, a kötelékükhöz tartozóktól pedig mindenkori helytállást kíván. Horváth István nyugtázta a belügyi szervek tevékenységét kedvezően értékelő észrevételeket, amelyek ösztönzést adnak a sokoldalú, újító szándékú törekvésekhez is. Az elhangzott bírálatokat helytállónak, megalapozottnak, megszívlelendőnek vélte. Kitért arra, hogy sokan szóltak az alkoholizmusról és az ezzel szaporodó gondokról. Ezzel kapcsolatban jelezte: a kormány sem elégedett az alkoholizmus elleni- küzdelemben elért eddigi eredményekkel, s az országgyűlés szociális és egészségügyi, valamint igazságügyi bizottsága még októberben megtárgyalja — a két illetékes miniszter előterjesztésében — az alkoholisták kényszergyógykezelését újra szabályozó törvényerejű rendelet tervezetét, s az alkoholizmus elleni küzdelem tennivalóit. Többen szóvá tették a munkakerülő életmód és a bűnözés közötti összefüggéseket. Gondot jelent azonban, hogy a jogi megítélés és a társadalom erkölcsi felfogása a ^kérdésben eltér egymástól. Talán a jogalkalmazásban kellene tenni annak érdekében, hogy A társadalom fokozódó érdeklődése jut kifejezésre abban, hogy az országgyűlés öt év múltán ismét beszámoltatja az OVH elnökét a vízgazdálkodás időszerű kérdéseiről. A vízügy dolgozói örömmel fogadták a lehetőséget, hogy e magas fórumon szólhatnak az 1964. évi vízügyi törvény céljainak teljesítéséről, gazdasági eredményeikről, gondjaikról, megoldandó feladataikról — mondotta elöljáróban Kovács Antal. — Bár az eltelt években, munka közben is mindig éreztük az országgyűlés bizottságainak és a megyei képviselőcsoportok érdeklődését és támogatását, szükségesnek tartjuk a parlament vitáját és útmutatását, mert az a sokrétű vízgazdálkodási feladatok végrehajtásához nyújt szilárd politikai hátteret és erősíti a társadalmi ösz- szefogást. írásbeli beszámolónkban összefoglaltuk a számszerű eredményeket az ország víz- gazdálkodásának jellemzőit, ezekhez kapcsolódva kívánok néhány kérdést érinteni kiegészítésként azok közül, amelyek nagy hangsúllyal szerepeltek a parlament mezőgazdasági bizottságának yitájában és a megyei képviselőcsoportok előkészületi ülésein. A vízgazdálkodás, a népgazdaság integráns részekéit fejlődött — hordozva annak jellemző gondjait is —, szolgálta társadalmunk érdekeit, kielégítette gazdaságunk szükségleteit. Az elmúlt években ágazatunkban is megindultak azok a folyamatok, amelyek lehetővé teszik, hogy a vízgazdálkodás nagyobb hatékonysággal teljesítse feladatait. A rendelkezésre bocsátott anyagi és szellemi erőforrások lehetővé tették, hogy ösz- szességében teljesítsük a nép- gazdasági előirányzatokat. Egyenletesebb a lakosság és a termelés vízellátása. A vízkárokat sikerült mérsékelni. Javult a gazdálkodás a vízzel és a vízi környezet fokozott védelmének felismerése és gyakorlata. Államéletünk fejlődésével együtt formálódott a vízügyi államigazgatási te-- vékenység. A tanácsok jelentős anyagi ráfordítással és sokoldalú szervező munkával segítik a vízgazdálkodás szerteágazó céljainak megvalósítását. Az országos és helyi érdekek folyamatos egyeztetése e1 ősegíti a lényeges feladatni: megoldását. Szervezettebb a a társadalom egészséges életvitelétől idegen magatartás ellen eredményesebb legyen a küzdelem Egyetértett a nyilvános szórakozóhelyek nyitvatartási idejének felülvizsgálatával is. Horváth István reagált azokra az észrevételekre, amelyek a bűnüldöző szervektől a szigorúbb, keményebb, következetesebb, határozottabb fellépést kérték. Ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy a jogpolitikai elvek stabil támaszpontot adnak a bűnüldözés, a felelős- ségrevonás, az ítélkezés munkájához, megfogalmazzák, hogy differenciáljanak a cselekmény és az elkövető társadalmi veszélyességének megfelelően. A közterületeken, a közlekedésben azonban akadnak durván elkövetett cselekmények, amelyek valóban határozottabb, következetesebb, szigorúbb fellépést igényelnek. összegzésként elmondta a belügyminiszter, hogy valamennyi elhangzott észrevételt alaposan körültekintően megvizsgálnak, megteszik a szükséges intézkedéseket, és arról tájékoztatják az érdekelt képviselőket Az országgyűlés a belügyminiszter beszámolóját a közrend és a közbiztonság helyzetéről, valamint a felszólalásokra adott válaszát jóváhagyólag tudomásul vette. A napirendnek megfelelően ezután Kovács Antal államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke számolt be víz- gazdálkodásunk időszerű kérdéseiről. vállalati munka. Sikerült előbbre lépni a vízépítés iparosításában, kezdeti eredményeket hozott a tipizált elemek alkalmazása. Javult a vízgazdálkodás technikai-technológiai színvonala. Legutóbbi országgyűlési beszámolónk óta — beleértve az V. ötéves terv egészét — a vízügyi szolgálat eddigi legnagyobb fejlesztését, állóeszköz-állományunk 39 százalékos bővítését hajthatta végre. Mindezek együttes hatásaként lényegében zavartalan volt a népgazdaság 4,5 milliárd köbméternyi vízhasználata; 1 millió fővél nőtt az egészséges vízzel ellátottak száma; 300 községben épült vízmű és olyan nagyvárosokban sikerült kiegyensúlyozottabbá tenni a vízellátást, mint Miskolc, Debrecen, Pécs, Kaposvár. Szeged és Győr belvárosainak védelmére nagy biztonságot nyújtó partfalak épültek. A feladatok taglalása után elmondotta: — Beszámolóm végére értem. Bemutattam az eltelt öt év eredményeit, ellentmondásait, gyengeségeit és vázoltam további feladatainkat. Hadd szóljak néhány szót a vízgazdálkodás névtelen katonáiról — a gátőrről, a kubikosról, a szakmunkásról, a gépészről, a hajósról, a mérnökről, a kutatóról, a tervezőről, valamennyiről —, akik odaadó, áldozatos munkával, az év minden napján, a nap minden órájában biztosítják, hogy legyen vizünk. Azolő-ól, akik árvíztől és vízszennyezéstől védik az életet, embertársaik nyugalmát, a nemzet értékeit. Jelenthetem az országgyűlésnek: szolgálatnak tekintik nehéz munkájukat. A vízügyi szolgálat munkáját nagy érdeklődés kíséri. Köszönet ezért a figyelemért, szükségünk lesz rá a jövőben is, remélem, nem fogják nélkülözni. De arra rr*g nagyobb szükségünk lesz, hogy ez a zömében jóindulatú érdeklődés tényleges cselekvéssé váljék a víztakarékosságban és élővizeink védelmében. Csak a „hivatásosok” ereje ehhez nem elegendő. Hozzászólások után az országgyűlés az Országos Vízügyi Hivatal elnökének beszámolóját vízgazdálkodásunk időszerű kérdéseiről, valamint a felszólalásokra adott válaszát tudomásul vette. Az ónodi várral kapcsolatok interpelláció és a válaszadás után az országgyűlés befejezte munkáját NÖGRÁD - 1982. október 9„ szombat Kovács Antal beszéde Spanyol összeesküvés Perbe fogott főtisztek Spanyolországban összeesküvés vádjával hivatalosan is perbe fogták azt a három főtisztet, akik irányították a nemrégiben leleplezett és csirájában elfojtott államcsíny- kísérletet. A hadsereg szóvivője szerint elegendő bizonyítékot találtak ahhoz, hogy átadhassák őket a katonai bíróságnak. Juan Jósé Ronson spanyol belügyminiszter elmondta, hogy az összeesküvés értelmi szerzője Jaime Milán del Bosch tábornok, a tavaly februári, ugyancsak elvetélt puccskísérlet irányítója volt. A tábornok most 30 éves börtönbüntetését tölti, olyan lu- xuskörülmónyek között, ami lehetővé teszi számára, hogy állandó kapcsolatban álljon szélsőjobboldali elvbarátaival. A belügyminiszter szerint a mostani összeesküvést sokkal jobban előkészítették, mint a tavalyit A pénteki madridi lapok újabb részleteket közöltek a puccsisták terveiről. Az összeesküvők foglyul akarták ejteni I. János Károly királyt, el akarták foglalni a főváros stratégiai pontjait és a távközlési központokat, valamint le akarták tartóztatni a . politikai pártok vezetőit A polgári hatalom és a hadsereg kapcsolatát befolyásoló kényes helyzetben Felipe González, a Spanyol Szocialista Munkáspárt főtitkára, pártja választási kampányának egyik ülésén kijelentette: ha hatalomra jutunk, azonnal beterjesztünk egy törvényjavaslatot, amely a kormányfő jogkörének bővítését célozza. „A miniszterelnöknek nagyobb szerepet kell kapnia a katonapolitika kialarkításában, a hadsereg ellenőrzésében”. Közös közlemény a brazil aleinök látogatásáról A Magyar Népköztársaság kormányának meghívásán« Antonio Aureliano Chaves de Mendonca, a Brazil Szövet« ségi Köztársaság alelnöke 1982. október 5—8. között hivata« los látogatást tett Magyarországon. A brazil alelnököt fogadta Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, valamint Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Antonio Aureliano Chaves de Mendonca megbeszéléseket folytatptt Faluvégi Lajossal, a Minisztertanács elnök- helyettesével, az Országos Tervhivatal elnökével, Péter Jánossal, az országgyűlés alelnökével és Púja Frigyes külügyminiszterrel. A szívélyes, nyílt légkörű megbeszéléseken a felek megállapították, hogy a nemzetek közösségének egészét érintő legtöbb kérdésiben a két kormány álláspontja azonos érdekeket fejez ki. A felek megerősítették, hogy közös felelősséggel, gyakorlati erőfeszítéseket kell tenni a nemzetközi feszültség gócainak csökkentésére. Támogatják a fejlődő országok törekvését az igazságos és kiegyensúlyozott nemzetközi gazdasági rend kialakítására. A megbeszéléseken áttekintették a két ország közötti gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok helyzetét és fejlesztésének kilátásait. Ezzel összefüggésben hasznosnak értékelték Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes ez óv márciusi brazíliai látogatását. A felek megelégedéssel hangsúlyozták, hogy a megkötendő kereskedelmi és gazdasági megállapodások elősegítik a kapcsolatok kedvező alakulását, beleértve a két ország vállalatai konkrét együttműködésének lehetőségeit, harmadik piacokon is. Egyetértettek abban, hogy e célok további közös erőfeszítéseket igényelnek. A magyar fél kifejezte érdekeltségét, hogy bekapcsolódjék Brazília országos ösztönzési programjába, valamint, hogy a brazil vállalatokkal együttműködjön agrár-ipari létesítmények megvalósításában. A brazil fél kifejezte készségét elektronikai > komponensek, távbeszélő-berendezések és fogyasztási ciklcek exportjára, valamint vasérc száLLítására vonatkozó egyezmény kimunkálására. Megvizsgálták az együttműködés lehetőségeit az energetika területén. A magyar fél méltatta Antonio Aureliano Chaves de Mendonca,' a Brazil szövetségi Köztársaság alelnöke magyarországi látogatásának fontosságát, amely jelentősen hozzájárul a két ország gyümölcsöző együttműködésének fejlesztéséhez. A brazil küldöttség magyarországi tartózkodása során meglátogatta az Agárdi Állami Gazdaságot, megismerkedett Szentendre és Esztergom nevezetességeivel. (MTI) Megszűnik a Szolidaritás Két tervezet a lengyel szejm előtt Glemp nem utazik — Elítélték Lengyelországban nem a szükségállapot bevezetésekor felfüggesztett szakszervezetek tevékenységét újítják fel, hanem az alapoktól újrakezdik a szakszervezeti mozgalom kiépítését. Ezt tartalmazza a szakszervezetekről szóló törvénytervezet, amely a szejm pénteken délután kezdődött kétnapos ülése elé kerül. Mint Mieczyslaw Rakows- ki miniszterelnök-helyettes csütörtökön közölte: a törvény életbe lépésével megszűnik létezni a Szolidaritás, az ágazati és az autbnóm szakszervezeti központ, valamint a többi, különálló szakszervezet is. Rakowski, -aki elsőként Ismertette a nyilvánossággal a tervezet egyes részleteit, annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a lengyel szak- szervezeti mozgalomban kialakult helyzet alapján ez az egyetlen ésszerű megoldás. Ugyanakkor megteremti az alapot ahhoz, hogy munkahelyi szinten megkezdődjék a dolgozók valódi érdekeit képviselő, önigazgató szakszervezetek létrehozása. Ezek függetlenek lesznek az államigazgatástól és a gazdasági vezetéstől ugyanakkor kölcsönös felelősséget kell vállalniok az ország sorsáért. Az 1980 nyár végi megállapodásoknak megfelelően a szocialista rend talaján kell állniuk. Munkájukban fel fogják használni a lengyel szakszervezeti mozgalom történetének minden régi és újabbkeletű pozitív tapasztalatát. A törvénytervezet a tiltakozás legvégső eszközeként fenntartja a sztrájkjogot, a munka- és életkörülményekkel kapcsolatosan széles körű beleszólási jogot biztosít a szakszervezeteknek. Külön törvénytervezet foglalkozik a mezőgazdasági dolgozók társadalmi-szakmai szervezeteivel. Kimondja, hogy a parasztság érdekeinek képviseletére a nagy hagyományokkal rendelkező gazdakörök és azok társulásai, szervezetei a legalkalmasabbak. A tanácsoknak biztosít a korábbinál jóval nagyobb önállóságot a tanácsokról és a helyi önkormányzatról szóló törvénytervezet, amely első olvasásban került a szejm elé. A parlament foglalkozik a nyugdíjrendszer egységesítésével, a társadalmi segélyalapról szóló törvény módosításával, végül a közúti közlekedésről szóló új tervezettel is, amely az európai országok többségében érvényes szabályokhoz kívánja hozzáigazítani a lengyel KRESZ-t. Varsóban pénteken délután megkezdte kétnapos ülését a ,szejm. A tanácskozás első napján terjesztették elő a nagy érdeklődéssel, sőt feszült figyelemmel várt törvénytervezetet a szakszervezetekről. Elfogadása esetén megszűnik a szükségállapot bevezetése előtt létezett ösz- szes szakszervezet és létrejönnek a jogi keretek az egész szakszervezeti mozgalomnak az alapoktól, vagyis a munkahelyi szintről történő teljes újjászervezésére. A mezőgazdasági dolgozók társadalmi-szakmai szervezeteivel foglalkozik egy másik törvénytervezet. Eszerint az egyéni parasztok érdekeit a nagy hagyományokkal rendelkező gazdakörök és azok szövetségei képviselik a jövőben. A két törvénytervezet közös alapgondolata az, hogy szakszervezetet csak munkaviszonyban álló személyek hozhatnak létre, egyéni gazdálkodók nem. A két tervezetről a képviselők vitát kezdenek, amely a varsói rádió értesülése szerint valószínűleg pénteken az esti órákig ,tart majd. Az eredeti napirendet, amelyen négy további törvény- tervezet szerepelt (köztük a tanácsokról, a helyi önkormányzatról, továbbá a nyugdíjrendszer egységesítéséről szóló) kiegészítették egy toMaczulskit vábbi ponttal: a spekulációellenes törvényben végrehajtandó módosításokkal. Az említett tervezetek, a pénteki képviselői vita után, minden bizonnyal ma kerülnek majd előterjesztésre. * Józef Glemp érsek, Lengyelország prímása lemondta a hét végére tervezett római látogatását és elhalasztotta amerikai útját. A lengyel katolikus egyház vezetője az ország jelenlegi, helyzetében jobbnak látja otthon maradni „az egyház és a társadalom érdekében” — hangoztatja a prímás titkárságának a PAP hírügynökség által ismertetett közleménye. Glemp érsek azért utazott volna Rómába, hogy részt vegyen az auschwitzi náci koncentrációs táborban mártírhalált halt lengyel pap: Maksimilian Kolbe szentté avatásának ünnepségein. Egyesült államokbeli útjának pedig az lett volna a célja, hogy bekapcsolódják a Jasna Góra-1 kolostor megalapításának 600. évfordulójával kapcsolatos ottani ünnepségekbe. * A varsói katonai körzet bírósága pénteken ítéletet hirdetett a „Független Lengyel- ország konföderációja” (KPN) nevű éllamellenes szervezet négy vezetőjének perében. A biróság Leszek Moczulskit, aki a szervezet élén állt, hétévi szabadságvesztésre ítélte, két társára, Romuald Szeremieti- ewre és Tadeusz Stanskira egyenként ötévi szabadság- vesztést rótt ki. A negyedik vádlott, Tadeusz Jandziszak kétévi, öt évre felfüggesztett börtönbüntetést kapott. Mo^zulski és társai a szo- clabsta társadalmi rend erőszakos megdöntésére, az ország védelmi képességeinek gyengítésére, valamint az ország szövetségesi kapcsolatainak megbontására tö-' rekvő szervezetet hoztak léé* re.
