Nógrád. 1982. október (38. évfolyam. 230-256. szám)
1982-10-08 / 236. szám
VILTTG PROLETÁRJA! ROVESDDFTEIO NŐGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁO MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXVIII. ÉVF., 236. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1982. OKTÓBER 8., PÉNTEK Kétoldalú barátsági és együttműködési szerződést Írtak alá Elutazott hazánkból az afgán párt- és állami küldöttség Búcsúztatás a Parlament előtt A magyar—afgán tárgyalások végeztével Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Babrak Karmai, az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság Forradalmi Tanácsának elnöke —, aki párt- és állami küldöttség élén hivatalos, baráti látogatást tett hazánkban — csütörtök délelőtt a Parlament delegációs termében aláírta a két ország barátsági és együttműködési szerződését, amely rögzíti a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének alapelveit. Az ünnepélyes eseményen jelen volt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, ott voltak a két tárgyalócsoport tagjai. Hivatalos, baráti látogatásának befejeztével csütörtökön elutazott Budapestről a magas rangú afgán párt- és állami küldöttség. A vendégeket ünnepélyesen búcsúztatták az afgán és a magyar lobogókkal díszített Országház előtt, a Kossuth Lajos téren, ahol felsorakozott a magyar néphadsereg díszzászlóalja. Megjelent Kádár János, Losonczi Pál, Láz"r György, a Minisztertanács elnöke, Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottság titkára, Méhes Lajos, ipari miniszter, a Politikai Bizottság tagjai; Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Vár- konyi Péter, a Központi Bizottság titkára, Marjai József, miniszterelnök-helyettes, Szűrös Mátyás, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, Cserven- ka Ferencné, az országgyűlés alelnöke, Púja Frigyes külügyminiszter; valamint a kormány több más tagja, s az állami, a társadalmi élet számos vezető képviselője. Jelen volt Kiss Dezső, hazánk kabuli és Jeelani Bakhtari, Afganisztán budapesti nagykövete. Kürtszó harsant, a diszzász- lóalj parancsnoka jelentést tett Babrak Karmainak, s felcsendült a két ország himnusza. A magas rangú vendég Kádár János társaságában elhaladt a díszzászlóalj előtt, majd üdvözölte a küldöttség búcsúztatására összegyűlt több száz budapesti dolgozót, fiatalt Babrak Karmai és az afgán delegáció tagjai elköszöntek a magyar közéleti vezetőktől; az ünnepélyes búcsúztatás a katonai díszzászlóalj díszmenetével zárult. Ezután a vendégek Kádár János és Losonczi Pál társaságában gépkocsikba szálltak és díszmotorosok kíséretében a Ferihegyi repülőtérre hajtattak. A légikikötő betonján a magyar vezetők szívélyes szavakkal búcsúztak Babrak Karmaitól, s néhány perccel később az afgán párt- és állami küldöttség különgépe a magasba emelkedett. (Közös közlemény a 2. oldalon) Műszaki közgazdasági hónap Általában a közgazdasági szabályozókról A műszakiak és a közgazdászok között gyakran felmerül, hogy nem értik igazán egymás nyelvét. Pedig fejlődésünk egyik tényezője, hogy egy vállalaton belül is kialakuljon a szükséges összhang. Ezért szervezett az OMBKE kohászcsoportja és a Magyar Közgazdasági Társaság közösen a Salgótarjáni Kohászati Üzemek szakemberei részére egy közgazdasági, ismeretbővítő, felújító előadássorozatok Ennek első előadását tegnap tartották meg. Az előadó Horváth József, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek számviteli főosztályvezetője volt. Elöljáróban a közgazdasági szabályozás elemeit ismertette az érdeklődőkkel, majd foglalkozott a gazdasági egyensúly összetett kérdésével, mely több szempont összevetését kívánja meg. Így: az állami bevételek-kiadá- sok, a lakossági vásárlóerő és árualap, a beruházási vásárlóerő és kínálat, valamint a felhalmozás és a fogyasztás egyensúlyának összevetését. Utalt arra, hogy a közgazdasági szabályozók közvetlen és közvetett eszközeinél egyaránt felmerült annak az igénye, hogy azokon az állam ne gyakran változtasson. Az államnak az előbbi nem is célja. A gazdasági helyzet alakulása viszont kényszerí- tőleg hat, s ezért az alapelvek megtartása mellett, a szabályozók mértékét időnként változtatni kell. , A vállalatok jövedelemszabályozása részben a képződött nyereség, előírt adózási és felosztási rendszere alapján történik, de állami érdekből például a tőkésexport támogatására a vállalatok különbözeti termelői-forgalmi adóvisszatérítésben részesülhetnek. Az előadó befejezésül a mai nyereségelosztási rendszer elveit és gyakorlatát ismertette, egy konkrét példán keresztül. Az előadássorozat következő foglalkozásain más köz- gazdasági témákkal ismerkednek meg a résztvevők. Kérdéseiket megbeszélhetik az előadókkal. A mostani, első találkozón mintegy húszán vettek részt. * Tegnap délután került sor Salgótarjánban, a Bányász Művelődési Házban az Országos Magyar Bányászati éS Kohászati Egyesület bányászszakosztály salgótarjáni csoportja rendezvényére. Az egybegyűlt csaknem 50 szakember előtt Kovács Ödön főmérnök, okleveles villamos- mérnök, a Fluidágyas tüzeléstechnológia Magyarországon címmel tartott előadást. Ezt követően Gordos Mátyás okleveles erdőmémök a környezetvédelem néhány aktuális problémájával kapcsolatban közölte gondolatait. Az érdekes előadások után hasznos eszmecsere következett. Megyei NEB-ülés Mezőgazdasági üzemek költséggazdálkodása Hogyan érvényesül a költséggazdálkodásban a tervszerűség, az ésszerű takarékosság? Milyen tendenciát mutat a termelési költségek alakulása az egyes ágazatokban, s azt milyen tényezők befolyásolják? Vizsgálják-e az egyes üzemekben a költségek alakulását, okait, s a vizsgálatokat követik-e megfelelő intézkedések? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel foglalkozott a megyei népi ellenőrzési bizottság 17 termelőszövetkezetben az 1979— 81-es időszakban. A vizsgálatban részt vett valameny- nyi megyében működő NEB. Mint a megyei népi ellenőrzési bizottság tegnapi, salgótarjáni ülésén megállapította, az ágazatok terveit döntően a — az első számú vezetéstől kapott iránymutatás alapján — a főágazat, vagy ágazatvezetők készítik. A költségek tervezésénél döntően a bázisszemlélet érvényesül, azonban figyelembe veszik a bekövetkezett változásokat is. A szigorodó szabályozók hatásából eredően érvényesül a takarékos költséggazdálkodás, ennek érdekében több üzemben megfelelő érdekeltségi rendszert alakítottak ki. Az elmúlt években a termelési költségek növekedése valamelyest meghaladta a termelési érték növekedésének mértékét. Minden gazdaságra jellemző az energia- költségek növekedése, viszont nagy a szóródás például a műtrágya-felhasználás költségeiben és nőttek a takarmányozás költségei is, de a gépjavításé is. A vizsgált 17 termelőszövetkezetben az üzemgazdasági elemző munka valamilyen formában fellelhető, ennek ellenére a gazdaságok többségében nem, megfelelő az üzemgazdasági értékelő, okfeltáró és elemző munka hatékonysága. Az intézkedésekre is érvényes mindez. A megyei NEB megállapította, hogy összességében javult a termelőszövetkezetek költséggazdálkodása, mind több közös gazdaságban UvpasztalEgy műszakban 400—450 darab elektromotor minőségellenőrzését végzi el az Ipari Műszergyár berceli gyáregységében Paróczi Árpádné, aki nemcsak a teljesítményre vonatkozó adatokat vizsgálja, hanem a termékek esztétikai megjelenését is figyelemmel kíséri. A szigorú meózás eredménye, hogy a berceliek villanymotorjait biztonsággal alkalmazzák a műszaki élet számtalan területén. — gj _ B efejeződött a KGST-orszápk bányászszakszervezet! vezetőnek tatáSkozófa Tanácskoznak az üvegipar szakemberei Honismeret és a népfront szakszervezeti mozgalom is jobban alkalmazkodjon sajátos eszközeinek, s munkamódszereinek fejlesztésével. Segítsék a bányászat myszaki és biztonságtechnikai fejlesztését, a bányászok élet- és munkakörülményeinek folyamatos javítását. Aktívan működjenek közre hosszú távú szociálpolitikai elképzelések kidolgozásában és megvalósításában. A találkozó résztvevői egyetértettek abban, hogy ezután rendszeresen, évente sor kerüljön az európai KGST-országok bányászszakszervezeti vezetőinek megbeszélésére. Végül állást foglaltak a bányászok világ- béke-konferenciájának megszervezése mellett, amelyet a tervek szerint 19183-ban rendeznek meg Moszkvában. kezdődött üvegipari napok megnyitóján. Az üvegipar vezető szakemberei az ágazat időszerű műszaki, technikai, fejlesztési, gyártási problémáit beszélik meg. A szakma jelenlegi helyzetét az innováció szemszögéből vizsgálják: hogyan képes megújulni, jól - értékesíthető terméket előállítani, hogyan fokozható a szellemi munka hatékonysága. Hatékonyabban ellenőrzik az exporttermékek minőségét Az exporttermékek minőségének és az ország külföldi érdekeinek védelmét szem előtt tartva, módosították a közelmúltban az egyes kivitelre kerülő termékek kötelező minőségellenőrzéséről, és a MERT Minőségi Ellenőrző Rt-ről 12 évvel ezelőtt megjelent rendeletet. A módosított rendelet pontosan megfogalmazza azoknak a termékeknek a körét, amelyeknél a MERT-nek szuperellenőrzést kell végeznie. E körbe tartoznak a külkereskedelmi miniszter által meghatározott termékeken túl a Kisipari Termeltető Vállalat által szállított gyártmányok, az első ízben exportált cikkek, a kooperációban készült termékek, a kooperációs gyártás megindulásától számított egy évig. A központi minőségellenőrzési kötelezettség kiterjed olyan cikkekre is, amelyeket a vállalatok külföldi kiállításokra és vásárokra szállítanak ki. Ilyenkor a vizsgálatot a kiszállítás előtt kell elvégezni. A minőségellenőrzéssel a MERT- et a külkereskedelmi szerződést létrehozó termelő vagy külkereskedelmi vállalat bízza meg, mégpedig olyan időben, amikor a termék gyártás közbeni vizsgálata is elvégezhető. Ha a megbízás elmarad, és az árut kiszállítják, az eset — körülményekhez képest — szabálysértési, illetve fegyelmi felelősségre- vonást von maga után. A MERT által ellenőrzött áruk körében az átlagosnál mintegy 75—80 százalékkal kevesebb a reklamáció, mint olyan cikkeknél, ahol nem végeztek szuperellenőrzést, A jogos reklamáció mennyisége még kevesebb, nem haladja meg a megvizsgált termékek egy ezrelékét. ható az ésszerűbb, takarékosabb gazdálkodásra való törekvés- A szigorodó körülmények az eddiginél is jobb alkalmazkodásra késztetik az üzemeket, de ez az igazodás differenciált, és általában ott eredményesebb a gazdálkodás, ahol nincs érzéketlenség a költségek iránt, és számos helyi kezdeményezés született a költségekkel való takarékoskodásra. A NEB rámutatott, még számos kihasználatlan lehetősége van az eredményesebb költséggazdálkodásnak, s ezt jól bizonyítják a viszonylag hasonló körülmények között is nagymértékben eltérő önköltségadatok. A költségtervezésbe a jelenleginél szélesebb körben kell bevonni a szakembereket, de indokolt a tájékoztatásuk jobb megszervezése is. Ugyanakkor tovább kell javítani az elemző munka hatékonyságát is. A záróokmány elfogadásával véget ért Budapesten öt európai KGST-ország —, Bulgária, Csehszlovákia, Magyar- ország, az NDK és a Szovjetunió — bányászszakszervezeti vezetőinek konzultatív tanácskozása. A találkozón véleménycserét folytattak a bányászat legfontosabb és közös érdekű témáiról, a fejlesztés anyagi erőforrásainak gazdaságos felhasználásáról, a bányászszakszervezetek nemzetközi együttműködéséről, a bányászok élet- és munkakörülményeinek javításáról és más fontos témákról. Állásfoglalásuk szerint szükségesnek tartják, hogy az energiagazdálkodásban bekövetkezett változásokhoz a Az utóbbi tíz évben megkétszereződött az üvegipar termelése, s ez idő alatt mindössze 20 százalékkal nőtt a foglalkoztatottak száma. A termelékenység ily mérvű növelését a folyamatosan végrehajtott gyári rekonstrukciók, technikai korszerűsítések, új technológiák alkalmazása tette lehetővé — hangoztatták a szilikátipari tudományos egyesület szervezésében csütörtökön Nagykanizsán Tegnap megbeszélésre hívták össze Salgótarjánban a Hazafias Népfront Nógrád megyei apparátusának dolgozóit. A napirenden Kósy Zoltán előterjesztésében a honismereti mozgalom fejlődésének mozgalmi tapasztalatai, további feladatai szerepeltek. Ahogy az elnökség másfél évvel ezelőtt született értékelésében megfogalmazták: a honismereti mozgalom tudatos tömegpolitikai tevékenység, a helyi kötődés, a nemzeti önismeret elmélyítésére, a szocialista nemzeti tudat, az alkotó hazafiság és proletár nemzetköziség fejlesztésére. A mozgalom egyben eszköze a szocialista nemzeti egység alakításának, erősítésének és szerves része a köz- művelődésnek, összefügg a népfrontmozgalom minden területével. A HNF megyei elnöksége állásfoglalása alapján kidolgoztak egy 1985-ig szóló feladattervet, melyet eljuttattak a társszerveknek is. Hatására megnőtt az együttműködési készség. A megyei tanács, az SZMT és a megyei múzeumok igazgatósága foglalkozik a mozgalom szélesítésével. Nem tapasztaltak viszont előrelépést a TESZÖV és a KISZ megyei bizottsága részéről. A népfrontvezetők továbbképzésein helyet kap a honismeret témája, de még javítani kell a célok, a szervezési munka propagandáját. Balassagyarmaton, Szécsény- ben, Pásztón a legaktívabbak a HNF-bizottságok, erősíteni kell a tevékenységet Rétsá- gon, Nagybátonyban, Kiste- renyén, Salgótarjánban- Remélhetően egy év múlva már ezeken a településeken is eredményekről adhatnak számot az apparátus, illetve az elnökség tanácskozásain.
