Nógrád. 1982. október (38. évfolyam. 230-256. szám)

1982-10-03 / 232. szám

Genfi tárgyalások Á második felvonás A nyári szünet után Genfben október fi­án folytatódik a szovjet—amerikai tárgya­lás a hadászati fegyverek csökkentéséről. A megkülönböztetett figyelem, amely a tanács­kozást kíséri, érthető: a két nagyhatalom Viszonya alapvetően befolyásolja a nemzet­közi légkört és a legfélelmetesebb tömeg- pusztító fegyverek csökkentése a biztonság növelésén túl ösztönzést adhat a kapcsola­tok fejlődésének az élet valamennyi terü­letén. Ugyanakkor azonban az „élső felvo­nás” — a korábbi tárgyalási szakasz — ered­ménytelensége azt jelzi, hogy látványos, gyors haladásra ezúttal sem számíthatunk. Az első szakaszbem került sor az álláspon­tok felvázolására. A Szovjetunió véleménye az, hogy az 1979 nyarán Bécsben aláírt — és az Egyesült Államok által nem ratifikált — SALT—II egyezményből meg kell őrizni valamennyi pozitív elemet. A SALT—II azáltal, hogy közös plafonokat szabott meg a- különböző nukleáris hordozóeszközök (vagyis az interkontinentális rakéták, a nuk­leáris tengeralattjárók és a hadászati bom­bázók) vonatkozásában, kizárta a felek bár­melyikének fölényét és alapot teremtett a továbblépéshez­Az adatok katonapolitikai szakírók szerint nagyjából az erőegyensúly meglétéről tanús­kodnak. Nagyjából csupán, hiszen egészen pontos összehasonlítás nem végezhető. A két nagyhatalom közötti katonai egyensúly mindig is az egyenlőtlenségek hozzávetőle­ges egyensúlya volt, a rengeteg különböző­ség kiegyenlíti egymást. Következésképp igaz maradt a szovjet—amerikai kapcsola­tokról tíz évvel ezelőtt elfogadott elvi nyi­latkozat kulcsmegállapítása: a nukleáris kor­szakban a kapcsolatok fenntartásának egyet­len lehetséges alapja, a békés egymás mel­lett élés. Az amerikai javaslat szerint a két félnek egyaránt 5000-re kellene csökkenteni a szá­razföldi rakétákon és a nukleáris tenger­alattjárókon elhelyezett robbanófejek számát (ezek fele lehetne csak szárazföldi), s a következő szakaszban kerülhetne sor a ha­dászati légierő bevonására. Ám a szovjet ra­kéták zöme szárazföldi telepítésű és a ten­geriek között is jóval kevesebb a több rob­banófejes. (Míg a szovjet nukleáris robbanó­fejek mintegy 70 százaléka, vagyis kb. 5500 darab szárazföldi telepítésű, addig az USA esetében az ilyen robbanófejek aránya csu­pán 20 százalék.) Így amerikai elképzelés szerint a Szovjetuniónak meg kelíene sem­misíteni mintegy 3 ezer szárazföldi robba­nófejet, míg az USA újabbakat állíthatna be. A hadászati bombázók kihagyásának magyarázatául: e téren az amerikai előny csaknem négyszeres. Nincs semmi csodálnivaló ezért abban, ha a szovjet szemleírók megkérdőjelezik az amerikai javaslat komolyságát. A Szovjet­unió véleménye szerint megegyezés csak az egyenlő biztonság elvének tiszteletben tar­tásával lehetséges. A genfi tárgyaláson kö­vetett szovjet magatartással is foglalkozott nemrég Tyihonov miniszterelnök. Egy idé­zet megállapításaiból: „Arra törekszünk, hogy a Genfben folytatott tárgyalások igaz­ságos és mindkét fél számára előnyös meg­állapodást eredményezzenek. Tudatában va­gyunk azonban annak, hogy nem elég el­kezdeni a tárgyalásokat, sokkal fontosabb, hogy azok pozitív eredményt hozzanak. A tárgyalásokat nem szabad a fegyverkezési hajsza folytatásának leplezésére használni... Javasoljuk a Szovjetunió és az USA straté­giai fegyvereinek azonnali mennyiségi befa­gyasztását, valamint továbbfejlesztésük tel­jes mértékű betiltását.” Ilyen értelemben tehát a genfi folytatás, ha lehet, túlmutat a szorosan vett témán, a hadászati fegyvereken is: a megegyezési szándék őszinteségének a fokmérője­Halász György A nincstelen földműverek javára Földreform Afganisztánban tovább folytatódik a reform végrehajtása. Nagy jelentőségű az a se­gítség, amelyet az állam nyújt a földhöz jutott parasztoknak, a termelőszövetkezeteknek. Csupán a tavaszi vetési munkálatok során az állam 34 ezer tonna műtrágyát, több mint 6 ezer tonna kiváló mi­nőségű, nagy terméshozamé vetőmagot bocsátott i, terme­lők rendelkezésére, valamint kedvező feltételű hitelekkel és mezőgazdasági technikával si­etett segítségükre. Elutazott Todor Bozsinov Szombaton befejeződött To­dor Bozsinov, a Bolgár Nép- köztársaság minisztertanácsa elnökhelyettesének hivatalps magyarországi látogatása. A vendég Sarlós István minisz­terelnök-helyettes meghívására tartózkodott hazánkban. Ipari és mezőgazdasági üzemeket te­kintett meg, a két ország sok­oldalú kapcsolatainak további fejlesztési lehetőségeiről foly­tatott tárgyalásokat. Todor Bozsinov — akit elvtársi, baráti légkörű találkozón fo­gadott Aczél György, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára — szombaton elutazott Buda­pestről. Á Gromiko-beszédet elemzik az ENSZ-diplomaták Az Afganisztán előtt álló egyik legfontosabb feladat a földreform megvalósítása, azaz az eddig nincstelen afgán földművesek földhöz júttatá- sa. Ez annál is égetőbb kér­dés, mivel a lakosság döntő részét, 80 százalékát a mező- gazdaság foglalkoztatja. A múltból igen alacsony színvonalú, elmaradott mező- gazdaságot örökölt az ország. A földkérdés az áprilisi forradalom első napjától kezdve a párt- és állami szer­vek figyelmének középpontjá­ban áll. Így az országban létrehozták a földreformbi­zottságot, amelynek élén Babrak Karmai, az Afganisz­táni Népi Demokratikus Pórt Központi Bizottságának főtit­kára, a forradalmi tanács elnökségének elnöke áll. 33 különleges megbízatással ren­delkező csoport ellenőrzi a földreform végrehajtását, amelyet eddig Afganisztán 16 tartományában befejeztek, míg a fennmaradó többiben előtt a nukleáris fegyverke­zésről való lemondást sürget­te. Az indiai külügyminiszter szólt arról, hogy a Csendes­óceán medencéjében fokozó­dik a feszültség és sürgette a külföldi katonai jelenlét meg­szüntetését a térségben. A libanoni helyzetet ele­mezve hangsúlyozottan szólt arról, hogy a bejrúti véreng­zésért Izraelt terheli a köz­vetlen felelősség. Rámutatott, hogy a közel-keleti rendezés' csakis úgy valósulhat meg, ha az izraeli csapatokat teljes mértékben kivonják az álta­luk megszállva tartott terüle­tekről, s létrehozzák a palesz­tin államot. A halottak a szálloda s az Imám téren levő kávéházak és éttermek vendégei, vala­mint az autóbuszok utasai kö­zül kerültek ki. Pontos jelentés mindeddig nem áll rendelkezésre. Mind­össze annyi ismeretes, hogy 400 sérültet a Torfeh kórházba szállítottak. A teheráni rend­őrfőnök kiielentette, hogy a pokolgép 150 kilogramm rob­banóanyagot tartalmazhatott. A közel-keleti rendezésre vonatkozó szovjet javaslatok az ENSZ-közgyűlés ülésszakán részt vevő arab államok kül­döttségei figyelmének homlok­terében állnak. Faruk Kaddumi, a PFSZ külügyeinek vezetője szombati nyilatkozatában hangsúlyoz­ta: a Leonyid Brezsnyev által vázolt hatpontos rendezési ja­vaslat, valamint a Gromiko külügyminiszter által pénteken ismételten kifejtett szovjet ál­láspont egyenes útmutatás a közel-keleti tartós béke meg­teremtése felé. „Kiemelném Gromikö beszédének ama ré­szét. amelyben arra emlékez­tetett, hogy senki sem érvény­telenítette azt az ENSZ által 1947-ben hozott határozatot, miszerint a palesztin földön 1. Milyen eseményeket ho­zott a hét hazánk külpoliti­kai tevékenységében? Államfői látogatás Portu­gáliában, kormányfői találko­zó Bécsben, külügyminiszteri felszólalás az ENSZ-közgyű­lés általános vitájában, tár­gyalások sorozata az ENSZ- ben — az elmúlt napok való­ban a magyar diplomácia fo­kozott aktivitásának jegyében álltak. Mindez természetesen nem új jelenség: hazánk fo­lyamatosan és következetesen arra törekszik, hogy a maga eszközeivel és lehetőségeivel előmozdítsa a nemzetközi kapcsolatok fejlődését. Elvi politikánk hármas pillére köz­ismert: szilárd tagjai Va­gyunk a szocialista szövetsé­gi rendszernek; a fejlődő vi­lág számíthat antiimperialis- ta szolidaritásunkra; s meg­bízható, korrekt partnerként munkálkodunk a különböző társadalmi berendezésű orszá­gok békés egymás mellett élése, sokoldalú kapcsolatai érdekében. Nem titok, hogy napjaink­ban nehezedtek a nemzetközi viszonyok s az enyhülés any- nyira ígéretes folyamata meg­torpant, sőt sok tekintetben visszájára fordult- Ez azon­ban nem jelentheti a párbe­széd szüneteltetését, hanem éppen ellenkezőleg: ilyen körülmények között még na­gyobb jelentőséggel bírnak a tárgyalások, a magas szintű találkozók. Portugália eseté­ben inkább a szerény kezde­teknél tartunk, Ausztriával viszont felépítettük a jószom­szédság egyik sokat idézett, pozitív példáját, de mind Losonczi Pál lisszaboni, mind Lázár György bécsi útja egyaránt a közös érdekek fel­kutatása és a lehetséges kö­zös álláspontok kialakítása jegyében állott. A megbeszéléseken — ért­hetően — sok szó esett tá- gabb pátriánkról, az európai kontinensről, ahol hosszú szünet után, november ele­jén ismét folytatódik a mad­ridi találkozó. A különbségek és ellentétek sem jelenthet­tek akadályt abban, hogy ki­fejezzük együttes törekvésün­ket Helsinki igazi folytatása, az európai biztonság tovább­vitele érdekében. A magyar— osztrák kormányfői találko­zón megegyeztek a vélemé­nyek a tekintetben, hogy kulcs, kérdés a szovjet—amerikai eszmecsere állandósítása, le­hetőleg minél magasabb szin­ten. (Csak üdvözölni iehetett a hét hírei között a Gromi­ko—Shultz találkozót, amely­nek folytatása is következik még New Yorkban, valamint az eurofegyverekről folyta­két szuverén államot kell lét­rehozni, a palesztinokét és a zsidókét” — mondotta. Clovis Makszud, az Arab Li­ga országainak állandó ENSZ- megfigyelője elismerését fe­jezte ki a Szovjetuniónak az agresszió ellen küzdő arab né­pek állhatatos és elvi támoga­tásáért. Abdalla al-Astal, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársa­ság küldöttségének vezetője rámutatott, hogy a szovjet külügyminiszter pénteki be­szédében helyesen körvonalaz­ta a közel-keleti helyzetet, fel­tárta a konfliktus gyökereit és megmutatta a rendezés út­jait. Nagy figyelemmel kísértük a leszerelésre vonatkozó szov­jet javaslatokat, s köszönet­tott megbeszélések újrakez­dését Genfben. Ugyanakkor meg kell állapítani, hogy egyelőre csak a tárgyalások ténye ad okot bizakodásra, az amerikai magatartás kö­vetkeztében érdemi haladás­ról vagy megegyezésről nem lehet szólni.) A politikai tényező mel­lett rendkívül fontos a gaz­dasági témakör is. Ha a fe­szültebb időszak intenzívebb politikai erőfeszítéseket kí­ván, akkor a keleti és nyu­gati országokat egyaránt ked­vezőtlenül érintő világválság, a gazdasági nehézségek foko­zódása, a kölcsönös előnyö­kön nyugvó kapcsolatok fej­lesztését követeli. Az államfő kíséretében levő magyar szak­emberek ezért tárgyaltak Por­tugáliában a harmadik pia­cokon, például az afrikai ál­lamokban való együttműkö­dési lehetőségekről s nemso­kára a Kereskedelmi Kamara népes küldöttsége utazik majd Lisszabonba. Ausztria máso­dik legnagyobb tőkéspart­nerünk s ezért a hosszú távú kapcsolatok néhány elvi kér­dése, például új kooperációs formák keresése, vagy a szá­munkra előnytelen osztrák vámszabályok kerültek napi­rendre. „Nem rutinlátogatás, ha­nem az európai politika fi­gyelemre méltó eseménye” — így fogalmazott az O Diario című lisszaboni lap, Losonczi Pál útja kapcsán. A Magyar Népköztársaság, a szocialista országokkal egyeztetett kül­politikájával, a jövőben is igyekezni fpg pozitív lépése­ket tenni áz európai politikái viszonyok javulásáért. 2. Ml történt Libanonban? Az új libanoni köztársasá­gi elnök, Amin Gemajel hi­vatalosan is egyesítette a fő­várost, érvénytelennek nyil­vánította a Kelet- és Nyugat- Bejrútot eddig elválasztó zöld vonalat. A Mea, a libanoni légitársaság első cédrusjelvé- nyes gépe ismét leereszked­hetett a bejrúti légikikötő betonjára s úgy tűnik, szapo­rodnak az élet normalizáló­dásáról szóló hírek. Nem ment könnyen az in­dulás, az izraeli csapatok csupán több halasztás után szánták el magukat a fővá­rosból való kivonulásra, vál­tozatlanul Bejrút határában állomásoznak. Elfoglalták ál­lásaikat. a nemzetközi ellen­őrző erők amerikai, olasz és francia egységei, ám nincs hír megbízatásuk időtartamá­ról s hatáskörük sem tisztá­zott minden részletében- Ag­gasztó hírek érkeznek a me­nekülttáborokból: a libanoni tél adózunk a Szovjetuniónak azért, hogy támogatja a latin- amerikai országok gyarmato­sításellenes álláspontját — jelentette ki Aguirre Lanari argentin külügyminiszter. Ez az álláspont is azt szorgalmaz­za, hogy a Malvin-szigetekkel kapcsolatos viszályt tárgyalá­sos úton kell rendezni. J. Cox, Grenada képviselője a szovjet javaslatokat a fegy­verkezési hajsza megfékezésé­re tett fontos kezdeményezés­ként értékelte. Teljesen egyet­értünk a Karib-medence hely­zetét elemző szovjet álláspont­tal — mondotta, s hangsúlyoz­ta, hogy a térség több országa komolyan aggódik a saját biz­tonságáért az Egyesült Álla­mok szélsőségesen ellenséges, agresszív politikája miatt. hadsereg sok palesztint — arra hivatkozva, hogy nem rendelkeznek tartózkodási en­gedéllyel — őrizetbe vett. Nincs kizárva, hogy ezeknek az akcióknak a táborlakók megfélemlítése és kiűzése len­ne célja, de vajon hova tá­vozhatna félmillió palesztin? S a Bejrúttól valamivel tá /o- labb eső térségekből katonai mozgás híre is érkezett: a Bekaa-völgynél farkasszemet néznek egymással izraeli, il­letve Szíriái és palesztin ala­kulatok s életét vesztette Abu Valid tábornok, a PFSZ egyik vezető katonai személyisége, akit ismeretlen tettesek tőr­becsaltak és meggyilkoltak. A palesztin mozgalom újabb diplomáciai sikere, hogy hivatalos kapcsolatfel­vétel történt a közös piaci tí­zek és a PFSZ között. Előre­láthatólag további palesztin kezdeményezések várhatók s kiemelkedő érdeklődést kel­tett a felszabadítási. szervezet egyik baloldali irányzatát ve­zető, Najef Havatmeh nyi­latkozata, aki felvetette pa­lesztin—izraeli tárgyalások lehetőségét. (A világsajtóban több célzás jelent meg arról, hogy a palesztin parlament június 15-re tervezett ülésén hangzott volna el ilyen fel­hívás, de az izraeli támadás következtében erre nem ke­rülhetett sor.) A palesztin kezdeményezőkészségre jóté­konyan hatott az izraeli bel­ső helyzet és hangulat is: az ország történetének legna­gyobb tüntetésén, négyszáz- ezren ítélték el a menekült- táborokban történt véreng­zést és Begin politikáját. Ugyanakkor ma még korai lenne megmondani, hogy mennyire válik általánossá a PFSZ-ben Havatmeh nézete s az izraeli belső fejleménye­ket sem lehet előre látni. Mindenesetre a Közel-Kelet­ről származó izgalmas jelen­tésekben változatlanul nincs hiány. 3. Mit jelent a bonni kor­mányváltás? Tizenhárom év után válto­zott a bonni politikai szín­kép, az eddig jobboldáli el­lenzékben levő uniópártok ismét bekerültek a hatalom­ba, Kohl, a CDU vezére lett az új kancellár. Nem egészen úgy történt, ahogyan szeret­ték volna: a szabaddemokra­ták kettészakadtak és szinte puszta létükért küzdenek; a hesseni választások főpróbája másként sikeredett, amint a kereszténydemokraták re­mélték; NSZK-szerte rokon- szenvtüntetéseket rendeztek Schmidt mellett. Az új bonni koalíció viha­ros időszakban veszi át a kormányrudat. Változatlanul jelentősek a gazdasági prob­lémák, közeledik az eurora- kéták telepítésének időpont­ja, meg kell határozni állás­pontját a gáz-cső ügylet vi­tájában s mindezt akkor, amikor határozottan növeke­dett a Schmidt iránti rokon- szenv, felélénkült a tömeg- mozgalom. S közeledik már­cius 6-a, a beígért rendkívüli választások napja, az „igaz­ság pillanata”. Amit súlyos­bít, hogy sokan megkérdője­lezik Kohl vezetői képessé­geit s bőven akadnak utód­jelöltek. Ebből a képletből — az elemzések szerint — az kö­vetkezhet, hogy nem valószí­nű drámai változás az NSZK politikájában. Hangsúlyok, árnyalatok mindenképpen vál­toznak majd, alighanem vár­ható néhány taktikai húzás is, a közelgő választásokra sandítva. Mennyire teszi ez elégedetté a választópolgáro­kat, fél év múlva kiderülhet, ha március e'ején megnyíl­nak a szavazóhelyiségek. Réti Ervin Tanácskozik az ENSZ Á fejlődő országokrólf, a leszerelésről és a libanoni helyzetről A fejlett tőkésországoknak a fejlődő országokkal szem­beni kereskedelmi és pénz­ügyi politikáját elemezte pén­teken az ENSZ-közgyűlés ülésszakán Lopez Portillo mexikói elnök, rámutatva, hogy a nyersanyagok eladási árának csökkenése, a kamat­lábak emelkedése következté­ben a fejlődő országoknak mégoly csekély előrelépésre sincs reményük. A kamatlá­bak tetemes emelése, aminek elindítója az Egyesült Álla­mok volt, mérhetetlen terhet ró az adósságokkal küszködő országokra — hangsúlyozta a mexikói államfő. Naras^imha Rao indiai külügyminiszter az általános és teljes leszerelést, mindenek­Teherán központjában robbantottak •"eherán központjában pén­teken egy ötemeletes szállodá­ban történt nagy erejű robba­nás több személy halálát és százak sebesülését okozta — jelentette a londoni BBC a te­heráni rádió adására hivat­kozva. A robbanás a környező épü­leteket is megrongálta, csak­úgy, mint a szálló előtt éppen elhaladó húrom autóbuszt. NÖGRÁD — 1982. október 3., vasárnap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom