Nógrád. 1982. október (38. évfolyam. 230-256. szám)

1982-10-24 / 250. szám

Lengyelország Szakszervezeti minta-alapszabályt hoztak nyilvánosságra Bejegyzési kérelmek a vajdasági bíróságok előtt Kelemen István, az MTI tu­dósítója jelenti: Varsóban szombaton nyilvá­nosságra hozták az új szak- szervezetek minta-alapszabá­lyát, amelyet az államtanács által létrehozott társadalmi- konzultatív bizottság dolgozott ki, hogy az újonnan létrejövő munkahelyi szakszervezetek­nek támpontot nyújtson saját alapszabályuk kialakításában. A minta-alapszabály szoro­san követi a szakszervezetek­ről szóló törvényben foglalta­kat, de jóval rövidebb és köz­érthetőbb a törvény szövegé­nél. Egyes részletkérdéseket tekintve mindenütt hozzáiga­zítható a helyi körülmények­hez, a főbb tételeket azonban nem lehet megváltoztatni vagy kihagyni, mert az illetékes vajdasági bíróságok csak így jegyzik be az új szakszerve­teket. ! A minta-alapszabály felso­rolja a szakszervezet főbb cél­jait, köztük a dolgozók és csa­ládjaik szakmai, anyagi tár­sadalmi és kulturális érdekei­nek védelmét, a munkahelyi demokratizmus és igazságos­ság erősítését, a Lengyel Nép- köztársaság javát szolgáló ak­tív cselekvési formák alakítá­sát. A szakszervezet képviseli tagjainak érdekeit a munka­helyi- vezetéssel, az államigaz­gatási és a gazdasági vezető szervekkel szemben, de úgy, hogy partneri együttműködés­re törekszik a munkahelyi ve­zetéssel, valamint a politikai, a társadalmi és az önkormány­zati szervezetekkel. Vita ese­téit végső eszközként igénybe vehető a sztrájk. A szakszervezeti tagok jo­gairól és kötelességeiről szóló fejezet a többi között kimond­ja, hogy a belépés önkéntes, a tagoknak joguk van megvá­lasztani vagy visszahívni a szakszervezet vezetőségi tagja­it, különféle szociális és anya­gi támogatást kérni a szak­szervezettől. Kötelességük ugyanakkor betartani az alap­szabályban foglaltakat, ellen­kező esetben kizárhatók a szakszervezetből. A korábbi szakszervezetekhez való tar­tozás beleszámít a szakszerve- zeti tagság éveibe. A szakszervezet szervei: a közgyűlés (vagy küldöttgyű­lés), a szakszervezet tanácsa és revíziós bizottsága. A szak- szervezeti vezető szervek megbízatási idejét mindenütt helyileg határozzák meg. A vezetőket a közgyűlés választ­ja, illetve hívja vissza. A szakszervezeti törvény életbe lépése óta eltelt két hét alatt egyébként több mint háromszáz üzemi, vállalati szakszervezeti alapító bizott­ság fordult bejegyzési kére­lemmel a vajdasági bíróságok­hoz, nem várva be a minta- alapszabály elkészültét. A be­jegyzés kérelmek elbírálása hamarosan megkezdődik. (MTI) Újabb közvetítés Irán és Irak között Az iszlám konferencia szer­vezete a szaúd-arábiai Dzsiddában úgy döntött, hogy újabb békéltető missziót küld Teheránba és Bagdadba a harmadik éve tartó iraki—irá­ni háború békés lezárásának előmozdítására. A 12 tagú csoport Mustapha Niasse sze­negáli külügyminiszter veze­tésével szombaton már el is utazott a két fővárosba és, még a nap’ folyamán vissza is tér, hogy jelentést tegyen. tapasztalatairól. Leszerelési hét — 1982. október 24 — 31. Az egész világ biztonságáért .. J^orupkban g háború vagy béke problémája az emberiség lét- dg> sorskérdése lett. Ä fegyverkezési verseny felemészti azokat a döllármilliárdokat, melyeket a legsúlyosabb társa- 'dalmi, és gazdasági, egészségügyi problémák, az éhínség, a nyomor, a járványok, a környezetszennyeződés és sok-sok más egyetemes gondunk megszüntetésére lehetae fordítani. A leszerelés gazdasági és társadalmi szempontból létkérdés és ennek következményei elsősorban a fejlődő világot érin­tik. Az emberiség ugyanakkor eljutott a fejőldásnelc arra a fokára, hogy akár önmagát is elpusztíthatja. Joggal vetődik fel tehát napjainkban a kérdés: — Vajon ' áz-e az emberiség sorsa, hogy elpusztuljon önnön fejlődésé­be vagy felvetődik, hogy lehet-e ezt a „sorsot” úgy alakítani, hogy az egyetemes pusztulás perspektívája helyett a gazda­sági és társadalmi haladás távlatai, / az együttműködés biztosítékai — a békés egymás mellett élés garanciái — bontakozzanak ki. E sorsdöntő kérdésben való állásfoglalás napjainkban cse­lekvésre készteti a tömegeket Keleten és Nyugaton egya­ránt, mert a föld mindenegyes lakója személyesen is érde­kelt abban, hogy mit hoz a jövő! Az elmúlt évtizedek alatt már bebizonyosodott a marxis­ta—leninista gondolkodásnak és cselekvőkészségnek az az álláspontja, hogy a kapitalizmus és a szocializmus közötti ellentétek megoldásának a háború nem szükségszerű eszkö­ze, s az is, hogy a nukleáris fegyverek birtokába jutott em­beriség — ha csak el nem akarja pusztítani önmagát — a fegyverkezési verseny helyett a tárgyalóasztalt, az együttmű­ködést választja. Az enyhülés évtizede azt is bebizonyította, hogy nemcsak kell, de lehet is együttműködni az élet minden területén — a helsinki záróokmány aláírásához vezető út mindenesetre ezt igazolta, s ezt bizonyítják azok a szovjet leszere­lési javaslatok, amelyek lankadatlanul a fegyverkezési haj­sza megállítását szorgalmazzák. Napjainkban, midőn az imperializmus erőfölényre törekszik, a népek nemzetközi politikai erővé sűrűsödő békeakarata még lefoghatja azoknak a kezét, akik az egyre nagyobb hatású tömegpusztító íegyverék birtokában szeretnének dik­tálni a békeszerető országok népeinek. A mi törekvésünk az, hogy egységes nemzetközi fellépéssel, nyílt párbeszéddel hozzájáruljunk az enyhülés történelmi vívmányainak védelméhez kontinensünk, s az egész világ biztonsága érdekében. A hazánkban létrejött szocialista tár­sadalmi rendben egész népünk történelmi összefogása tes­tesül meg; ezért mi sem természetesebb számunkra, mint az, hogy hazánkban a béke védelme egyben a jelen és jövő tár­sadalmának érdekképviseletét és védelmét is jelenti. Az Országos Eéketanács elnökségének és a Magyar ENSZ Társaság intéző bizottságának közös felhívása ebben a szel­lemben fordul a magyar néphez, hogy az 1982. október 24. és 31. között az ENSZ leszerelési hét alkalmából városok és falvak, üzemekben és intézményekben, a tömegszervezetek, a tanintézetek által rendezett akciókon juttassa kifejezésre bé­keakaratát és támogassa az Egyesült Nemzetek leszerelési erőfeszítéseit, melynek gerincét a szocialista országok kez­deményezései alkotják. A Béke-világtanács haladé felhívásával összhangban ha­zánkban a magyar békemozgalom arra hív fel minden be­csületes, békeszerető embert, hogy mindennapi munkájával, egész társadalmi tevékenységével képviselte az egyetemes emberi érdeket; egyszerűbben fogalmazva: a maga eszkö­zeivel segítsen megállítani a békét veszélyeztető fegyverke­zési hajszát. Lakatos Tibor az Országos Béketanács Leszerelési Bizottságának titkára 2 NÓGRÁD - 1982. október 24., vasárnap Ezek alapján döntik el, hogy a békéltető bizottság el­nöke, Sékou Touré guineai el­nök és Habib Satti, a konfe­rencia főtitkára is a két fő­városba utazzék-e a közvetítés folytatására. Rafszandzsani hodzsato- leszlám, az iráni parlament el­nöke pénteken este a legfel­sőbb védelmi tanács ülése után kijelentette, hogy az isz­lám békéltető csoport — úgymond — igazságtalan fel­tételek elfogadására akarja rávenni Iránt. Irán a rende­zés fejében nem csak a csa­patok kölcsönös visszavoná­sát követeli a nemzetközileg elismert. határok mögé, ha­nem iraki .háborús jóvátétel fizetését, az iraki menekültek hazatérését és „a háborús bű­nösök igazságos bíróság elé állítását” is. A hét 3 kérdése 1. Miről Szerződés bizottsága? tárgyalt a Varsói külügyminiszteri November 9-ón Madridban ismét összeülnek 33 európai és 2 amerikai ország küldöt­tei. A madridi ■ találkozó —, mint ismeretes — az 1975. au­gusztus 1-én aláírt, világtör­ténelmi jelentőségű doku­mentum, a helsinki záróok­mány végrehajtásának átte­kintése címén tulajdonképpen azt a célt szolgálná, hogy „a helsinki szellemet” továbbra is ápolják az aláírók, bizto­sítsák az európai együttmű­ködést. Sajnos, a mai világ- helyzetben, elsősorban az USA-nak a megegyezés elől kitérő, az enyhülést elvető magatartása miatt a madridi találkozón nem könnyű meg­állapodásra jutni. Pedig, amint ezt a külügyminiszte­rek előtt Leonyid Brezsnyev is hangoztatta, különösen fon­tos, hogy kedvező eredmény A külügyminiszterek el­ítélték a lengyel belügyekbe való nyugati beavatkozást és biztosították Lengyelországot országaik további támogatá­sáról. A nemzetközi helyzet úgy­szólván valamennyi kérdése napirendre került Moszkvá­ban. A közel-keleti problé­mák rendezésére átfogó kö­zel-keleti konferencia össze­hívását tartották az igazi megoldásnak. A Varsói Szer­ződés külügyminiszteri bizott­ságának legközelebbi üléséi Prágában tartják meg. Itt érdemel említést, hogy a külügyminiszteri bizottság moszkvai ülésével egyidőben Varsóban ülésezett a katonai tanács is. 2. Hogyan alakul a francia —nyugatnémet viszony a 40. csúcstalálkozó után? Jövő januárban lesz 20 esztendeje, hogy Adenauer kancellár és de Gaulle tá­bornok aláírta a francia— aggodalmai biztonsági kérdé­sekben, ami arra utal, hogy mégiscsak nagy jelentőséget tulajdonítottak a csúcstalálko­zó résztvevői a katonai együttműködésnek. Még, ha nem is indokolt —, mint tet­te pedig ezt néhány hírma­gyarázó — „Bonn—Párizs nukleáris tengelyéről” be­szélni. 3. Mit hozott a közel-kele­ti „diplomáciai nagyhét”? Egyelőre csak soha nem látott arányú sürgést-forgást: a diplomáciai élet előterében sohasem mozogtak még eny- nyien a közel-keleti államfér­fiak, diplomaták. Gemajel li­banoni elnök New Yorkban, Washingtonban, Párizsban, Rómában és a Vatikánban is járt, Samiir izraeli külügymi­niszter Amerikában tárgyalt, Reagan elnök fogadta a II. Hasszán marokkói király ve­zette arab küldöttséget, az abból kimaradni kényszerült szülessen Madridban és, hogy nyugatnémet szerződést, amely Palesztinái Felszabadítási Szer­d öntsenek a leszerelési kér­désekkel foglalkozó európai konferencia összehívásáról. (Az amerikai küldöttség és vele együtt a legtöbb NATO-ál- lam ezt meg akarja akadá­lyozni, velük szemben az eu­rópai semleges és el nem kö­telezett országok viszont a helsinki folyamat folytatását sürgetik, a bizalomépítő in­tézkedésekkel és a leszerelés­sel • fíjglalkozó konferenciát is szükségesnek tartva). A Varsói Szerződés tagor­szágainak külügyminiszterei Moszkvában most áttekintet­ték a madridi közös fellépés lehetőségeit. Elhatározták, hogy a legközelebbi (a koráb­bi belgrádi és a mostani mad­ridi találkozóhoz hasonló) ér­tekezlet színhelyéül Bukares­tet javasolják. többek között előírta évente két csúcstalálkozó mégtartá- sát a párizsi és bonni veze­tek politikai, gazdasági együtt­működésének meghatározá­sára. Most volt Bonnban a 40. csúcstalálkozó, amelynek az is külön jelentőséget adott, hogy alkalom nyílt az új nyugatnémet, keresztényde­mokrata párti kancellár és a francia, szocialista párti köz- társasági élniük első, hosz- szabb, alaposabb eszmecseré­jére. Helmut Kohl kétségtelenül bizonyos rokonszenvvel visel­tetik Franciaország iránt vezet vezetői Dzsiddától New Yorkig sok helyütt tárgyaltak és nyilatkoztak. A végén meg kell említenünk, hogy Szaúd- Arábia fővárosában bejelen­tették: újabb arab csúcsta­lálkozót szerveznek az Arab Liga már említett helyzetfel­táró küldöttsége munkájának befejezte után. Sok beszédnek sok az alja — szokás mondani. A szám­talan diplomáciai esemény nyomán elhangzott nyilatko­zatokban megannyi ellent­mondás volt fellelhető. Ge­majel például valamennyi külföldi erő, tehát köztük az (aminek jele, hogjr^ egyik: izraeli csapatok mielőbbi tá- gyermeke is francia ‘Iskolába vozását is követelte, ami nem jár . . .) —, de a személyi ...volt. teljesen ínyére Washing- rokonszenvnek a politikában Albán személyi változások volt. hiva­A Tanjug hírügynökség a második számú embere tiranai rádió adása alapján Tavaly december I7-én beszámolt arról, hogy október talos közlemény szerint „zak- közepén ülést tartott az Al- látott idegállapotban öngyii- bán Munkapárt Központi Bi- kosságot követett el”. Shehu zottsága. Megvitatták a Poli- halála után, januárban két tokai Bizottság jelentését a minisztert leváltottak, egyikük közlekedésről, valamint a belügyminiszter volt. Júni­„azokról az intézkedésekről, usban Nesti Nase külügy- és amelyek a gazdasági és a nép Prokop Murrá energiaügyi szolgálatában álló ágazat jobb minisztert mentették fel tiszt- megsizervezését és fejlesztését bégéből. szolgálják”. Az október közepén tartott A jugoszláv hírügynökség KB-ülésen a Központi Bízott- jelentése felhívja a ügyeimet ság új titkára lett Vangiel Ce- arra, hogy Mehmet Shehu he- raya, aki korábban csak a KB lyét a Politikai Bizottságban póttagja volt. A plénumon ezen a KB ülésén sem töltőt- Enver Hodzsa beszédet mon- ték be. Shehu három évtizeden dott, de szövegét eddig nem át az állami és párthierarchia hozták nyilvánosságra. (MTI) Tollhegyen Tizenegy hónapig tartolt a ni kormánynak nagy erőpró- vita az óceán két partja kö- ba volt az acélvita lezárása: zött: az USA azzal vádolta a egyszerre kellett bizonyítania nyugat-európai acélvállalato- az Egyesült Államok iránti és a gazdasági életben még sincs igazán meghatározó sze­repe. A súlyos gazdasági hely­zetben levő Franciaország­nak nagy szüksége van nyu­gatnémet támogatásra —, igen, de a bonni kancellár­váltásra is épp amiatt került sor, hogy az NSZK szintén eladósodott, ugyancsak nyo­masztó nehézségekkel került szembe, például a munkanél­küliség növekedése nyomán. Egyelőre elvi .kijelentések hangzottak el: Kohl szerint, amikor az NSZK élénkíteni kívánja a maga gazdaságát, együtt akar működni nyugat­európai partnereivel. A fran­ci—nyugatnémet kapcsolato­kat a bonni kormány politi­kája „alappillérének” minő­sítette. . A francia sajtó a csúcsta­lálkozó előtt fölvetette Pá­rizs és Bonn katonai együtt­működésének fokozását is. Mitterrand elnök sietett az­tán kijelenteni, hogy ez nem jelenti az NSZK csatlakozá­sát Franciaország nukleáris stratégiájához. Kohl pedig az amerikai—nyugatnémet kato­ton és Tél Aviv vezetőinek, viszont több amerikai, fran­cia és olasz katonát szeretne látni országában a rend biz­tosítására. ‘ Samir izraeli kül­ügyminiszter hazatérve úgy nyilatkozott, hogy mégiscsak indulnak tárgyalások Liba­nonnal. Gemajel Rómában találkozott a „véletlenül” oda­érkezett egyiptomi külügy­miniszterrel, láthatóan az olasz diplomácia közvetít Bej­rut és Kairó között. Az ame­rikai diplomácia törekvése, ugyanakkor az, hogy a Cámp David-alkut kiterjessze Izra­el és Egyiptom után Jordá­niára is, az alkalomra várva, hogy majd Libanont szintén bevonhassa az egyezményso­rozatba. Izrael részéről egyelőre semmilyen engedékenység nem várható. A Begin-kormány a knesszetben, az izraeli par­lamentben ismét megkapta a többséget .eddigi politikájá­nak folytatására, arra, hogy ragaszkodjék a megszállt te­rületek birtokához, s még ar­ra is, hogy elutasítsa a Rea- gan-tervnek azt a gondolatát, amely „Jordániával összeköt­kat, hogy áron alul árusítva acélipari termékeiket károkat okoznak az amerikai kohá­szatnak. A közös piaci acél- termelők ellen a bíróság előtt eljárást is indítottak az úgynevezett dömpingváddal, s meg is született a döntés: ok­tóber 21-én greenwichi idő szerint 16 órakor meg kell kezdeni a dömpingilletékek behajtását a „bűnös” nyugat­európai acélipari vállalato­kon. Aztán a legeslegutolsó pillanatban Brüsszelben nagy­követek, miniszterek lázas ta­nácskozása végén megszületett hűségét meg a belföldi acél- válialatai érdekeinek képvi­seletét. .. Hogy Amerika miért volt nai együttműködés elsőbbsé- tetősben megvalósítandó ori­gót emlegette. De azért el- kormányzatot” helyez kilátás­hangzott az is, hogy a két or- ba a palesztinok ^számára, szág vezetőinek közösek az Pálfy József * Módszeres rombolás volt Tel Avivban pénteken nyíl- feljebbvalói bírálása miatt, oly könyörtelen kemény az vános gyűlést tartott mintegy azzal vádolta az izraeli ha oonllTiToKan On Ir l fi i o lrö_ _ .. .. . " i .....: a célvitában, az kiderül a kö­vetkező néhány számadatból: szeptemberben 43 százalékkal kevesebb acélt termeltek az USA kohóiban, mint tavajy szeptemberben. Az év első 9 hónapjában 38 százalékkal volt kevesebb a termelt acél, mint az előző esztendő első három negyedében A Közös Piac országaiban is csökkent az acéltermelés, de csak 7 szá­a megállapodás: Nyugat-Euró- zalckkal. Japánban pedig haj­pa visszakozott, a közös piaci államok „önként” csökkentik Amerikába irányuló acél­exportjukat. Még az NSZK acélipara „úszta meg” a leg­kevesebb áldozattal. A nyu­gatnémet kohászat szállítja az USA-ba a közös piaci acélki­vitel cgyliamadát. Az új bon­száinyival (0,4 százalékkal) még emelkedni is tudott a ter­melés. Ki lehet találni, hogy most ki ellen fordulnak az ameri­kai acélvállalatok. Japán el­len. Az amerikai tőkések kímé­letlen keménysége felér az acéléval, (P) 500 résztvevővel az izraeli háborúellenes mozgalom. A felszólalók elítélték a Liba­nonban elkövetett háborús bűnöket, és kiálltak az „en­gedelmesség megtagadásának joga” mellett. A libanoni há­ború óta először két magas rangú tartalékos tiszt is részj vett a tiltakozó gyűlésen. Ab­raham Adam tartalékos tá­tóságokat, hogy a hadviselés szükségleteire hivatkozva, módszeresen lerombolták a palesztin táborokat. „Június 7-én saját szememmel láttam a Tyr környéki táborok rend­kívül heves bombázását, amit semmiféle katonai ok nem követelt meg. Június 18-án — folytatta vallomását — a pol­bomok, aki az 1973-as hábo- gári ^ lakosság segélyezéséért . / i _. ni 1.— V»ws nmrni rrior To Izntr r úban a páncélos egységek parancsnoka volt, kijelentet­te, hogy megérti „bizonyos tiltakozók” indokait, bár nem helyesli a hadsereg politizá­lását. Dov Jermiahu tartalékos alezredes, aki önkéntesként vett részt a libanoni háború­felelős kormánybiztos, Jakov Meridor, közölte velünk, hogy észak és kelet felé kell szo­rítanunk a palesztinokat”. Zvi Zores tartalékos tüzér elmondta, hogy parancsot ka­pott: egységével 12 órán ót lője folyamatosan Bejrut déli részét. Megtagadta a parancs teljesítését, amiért 10 napra ban, amíg fel nem mentették börtönbe került (MTI*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom