Nógrád. 1982. október (38. évfolyam. 230-256. szám)
1982-10-24 / 250. szám
Sínek és utak találkozása A MÁV—Volán komplex- — Mi a titka a sikeres so- Ügy is lehetne fogalmazni: brigád-mozgalom csaknem rozatnak? rájöttek, hogy közös érdekeikét évtizedes múltra tekint — Az érkező vasúti kocsi- két sérti, ha másiként cse- vissza. Ha az elnevezés nem kát a Volán időben rakja ki lekszenek. is nyerheti meg a nyelvészek — summázza a lényeget Jan- Miután kíváncsi lettem vol- osztatlan tetszését, a mozga- cső István. — Ha az érke- naj hogy mi a dr. Csanády lom — hasznosságát tekint- zéstől számított öt órán be- György nevét viselő MÁV— ve — minden bizonnyal je- lül nemcsak kirakodnak, ha- volán komplexbrigád tag- lentős szerepet tölt be a két nem be is, ez vasúti kocsin- jainak véleménye tevékeny- közlekedési ágazatra háruló, ként mintegy 4000 forint ségükről, megkértem a Veze- növekvő feladatok végrehaj- hasznot jelent. töket, hadd beszéljek a kottásában. Ez különösen ilyen- Hogy ez népgazdasági szin- i^i^tíva tagjaival is. És itt kor, az őszi csúcsidényben ten mennyit eredményez, azt jött a bökkenő. A 21 tagú brigádból mindössze egyetlen váltókezelőt sikerült néhány percre „tollvégre’’ kapni. A forintot többiek vagy fuvarban voltak, vagy olyan munkakörnem tudom, viszont Szé- csényben az évi 3500 közösen kezelt kocsit számítva jó néhány millió jelent. derül ki. EGY SÚLYCSOPORTTAL FÖLJEBB IS A szécsényi vasútállomá- — Alapvető a jó szervezés ben dolgoztak — itt ilyen is son az őszi csúcsra jellemző — mondja Bartha István. — van _ ahoi nem nyílik mód nyüzsgés fogad. Itt egy ka- A beérkező vasúti kocsik kö- még néhány perces beszélge- zalnyi répa, ott egy háznagy- zül például azokat rakjuk ki tésre sem _ _ ságú farakás, egy kis építő- először, amelyiket azonnal „ , . 7 ltán _av év€ keanyag, egy kis tüzelő, egy- meg is lehet rakni Így értük ^betűvel a szóval mindenből egy „ke- el - sok egyeb teendő jo MÁV_h azóta tagja is * vés”, jeleul a sokoldalú fel- megoldása mellett —, hogy k„rnn1pxbri„ádnak adatnak, amit meg kell ol- amíg országos átlagban 10 -komplexbttgaanaK. dani. százalék körüli a késetten ke- - Pedagógusnak keszulBartha Viktor, a Volán 2. zeit kocsik aránya, addig te,m- £gy evet tanítottam is, sz. Vállalatának szécsényi ki- Szécsényben 2 százalék. kepesites nélkül mondja ÄltSlgMAV0j^A VAITÖKEZELÖ - A testnevelési'»SS íomLfőnök“ 1077^4 dolgo- « KULCSEMBER jelentkeztem de nem vettek zik együtt, az általuk irá- Sokhelyütt rendszeresen fel, így most valtokezelo-fornyított komplexbrigád élén. visszatérő gond — különösen galmdsta tanuló vagyok. Akkor alakult újjá a buda- a szabad szombat bevezetésé- — Ilyenkor sokan elkesere- pesti vasútigazgatóság terű- vei — a hét végi ki- és be- dettek, csalódottak, hogy nem létén az itteni kollektíva, rakodás. _ sikerült megvalósítani elHogy a „duó” együttműködé- — Nos ez is döntő ténye- képzelésü'ket. Nem érez ilyet? se és az átalakítás egyaránt zője eredményességünknek — _ Nem Nekem tetszik ez eredményes volt, azt bizo- mondja Jancsó István. — A a m,unka, fiatalokkal dolgoz- nyítja, hogy a szécsényiek, Volán szombat—vasárnap is batok együtt, anyagilag, ernegyedik éve, zsinórban nye- időben rakja ki és be a ko- kölcsileg is megbecsülnek rik a komplexbrigádok ver- csikat. Igaz ebben jó part- minket mj kell ennél több? senyét. Pedig a forgalom nö- nemek bizonyulnak a szállít- munkájáról volt vekedése miatt 1980-ban egy tatóvállalatok, szövetkeze- ~ Az onok munKajaroi vo súlycsoporttal feljebb kerül- tek is, nem okoznak sok fej- — 41’rfelek + ~1, A _4+4- 4 O w-w-vrt «Vll-ióV *a Viza- -fáióof com XMJV.TYYQ cn alt Spm OÄlcWClij _" . t ek, ám itt is megállják a he- fájást sem egymásnak lyüket. nekünk. Másfél évtizede dolgozik az ÉLGÉP pásztói gyárában Major Lajos, akit univerzális szakemberként tartanak számon az üzemben. Munkatársaival készítette el a kalapácsos daráló nullszériáját is, mely a vállalat új terméke. rint — a MÁV—Volán komp- lexbrigád-mozgalom beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Mit tud ennek érdekében tenni váltókezelőként? — Csak egy példát mondanék. Áruféleségenként _ másmás vágányra kell állítani a ki- és berakodáshoz a kocsikat. Tehát nekem már jóval a vonat érkezése előtt tudnom kell, mit szállítanak az egyes kocsik, annak érdekében, hogy a rakodás azonnal megkezdődhessen. — A szerelvény érkezéséről természetesen jó előre értesítenek minket — mondja Bartha Viktor. — így tudjuk, mikor milyen és hány kocsival kell a vasútállomásra mennünk. Nincs se felesleges út, se késés1. A dr. Csanády György Szocialista Brigád az idén ötödször is megpályázza az első helyet a területi versenyben. Ha sikerül tervüket valóra váltani elnyerhetik a MÁV es a Volán Tröszt által adományozható „Kiváló brigád” címet. Ez a kollektívának elismerés lenne, de sokkal többeknek haszon. Ügy tűnik, Szécsényben egymásra és egymásban partnerre találtak a vasút és közút emberei. Zilahy Tamás megint ötéves. — Más kiadásai ? Néz- — Hát, a legnagyobb pénzköltési lehetőség az unoka. A Kinek mire telik Pénzköltéssel mm módra ...Ne írja ki a nevem, adomány, hanem két kezünk rabban lel régi ismerősre, bakérem, még a kezdőbe- munkájának gyümölcse. rátra, volt kollégára az ember s tűket se, mert a volt — Mire költenek? akkor óhatatlan, hogy össze ne férjem ugyanis megtudná ki- — Most már másfél év után jöjjünk egy-két fröccs mellett, ről van szó és akkor, ahogy mindenünk megvan, ami a la- felidézve a régi időket. Esetismerem, megint elkezdene kásban kell: bútorok, gépek, leg előkerül a kártya, persze hívogatni a munkahelyemen szőnyegek. Aztán szépen öl- csak tízfilléres alapon ultizga- és gúnyosan kérdezgetné: „No, töztetjük a gyerekeket, az sem tunk, de így is úgy is: sok most azzal az új hapsival egy olcsó mulatság és rólunk kicsi, sokra megy. Aztán, jobban megy. a csórókámmal, sem mondhatják, hogy ron- ahogy öregszik az ember, mint akinek se kocsija, se hétvégi gyokban járunk. Fogy aztán a egy gyerek, meg-megkíván háza s olyan tutyi-mutyi pénz az utazgatásra, mert már valamit. Én mostanában rá- hogy’ még maszekolásból sem bejárók vagyunk mindketten, szoktam a napi két kávéra és tud semmit összehozni...?!” s most spórolásba kezdtünk, a jó csokoládéra, meg a töl- Semmi szükségem erre, de hogy jövőre az egész család eí tött> savanyú cukorkára, és magának így szívesen beszé- tudjon menni egy külföldi út- hiába süt hétvégeken buktát lekt rá. Talán az NDK-ba vagy me& túróslepényt, mellette . Bulgáriába, a tengerpartra, meg-megeszegettem a bolti náA régi férjemmel hét évet Élelemre, hisz’ falun lakunk, Pólyáit is, húszdekaszám. éltünk le együtt, tényleg a van disznónk, baromfink, kis Mondja, is az asszony, hogy legjobb módban. Nekem dől- kert, ahol minden megterem, v®n bolond fejemre lettem goznom nem kellett, igaz nem keveset adunk ki ------”-*-•*--------i s tudtam volna, hiszen a két _ „ . , g yerekkel gyermekgondozási zorakozas. segélyes voltam, meg egyéb- . Hát, az nemigen, ként is a férjem, jómódú szü- z^k a tévét esténként, lei révén, mindent hozott a — Könyvet mikor vettek nagymama, nagypapa szeme fé- házasságba. Kocsit, lakást, tel- utoljára? nye, akinek, hä kér valamit, két, meg egy több mint száz- _ A gyerekeknek igen, sernmi sem drága. Éppen mos* e zer forintos takarékbetét- meséket. De’ jár vagy három vásároHunk neki egy kisbi- könyvet is. Mondanom sem újság a házhoz. ciklit, nem volt eppen olcso, kell: egyáltalán nem szűköl- he tudja, az ember ilyenkor a ködtünk semmiben. Az én A y még csak ötvenki- kedvességét, az arányossága* édesapám — anyám éppen ki- lene esztendős, de már— honorálja. S ez megfizethetetlenc évvel ezelőtt halt meg — ||g|ffmondja, hál’ istennek —, len- No> ez van- nem tudott így kitenni magá- két éve nyugdíjas. Korked- ért. Nem csupasz _ fenékkel Vezménnyel ment el a vasút- kezdtem a közös életet, de |q] majdnem négy évtizedes nem is lehetett rámfogni, hogy szcúgálat után. Ő így beszél: a hozományért háromszor kel- _ Tudja, bár a MÄV mos- esztendős, régebben kiváló l ett fordulni a tehertaxinak. tanában sosem fizette túl az futballista, neve gyakorta sze- Két gyerekünk született; a fiú embereit, de engem viszony- repelt, a legjobbak között, három- a lány ötéves. Sokáig jag tisztességes végsummával Labdába pályán, régóta nem boldogan éltünk, de aztán fér- engedtek el. Panaszkodniva- rúgott már. Azóta viszont a jemből kezdett kiütközni a iám, amely a megélhetéssel brigád egyik legjobb munkahabzsoló paraszttípus s szin- kapcsolatos, nincs, Inár csak ereje, Tegeződve beszélünk, te unos-úntalan az én sze- azért serBj ’mert kéttecskén él- — Mennyit keresel? génységemre hivatkozott. Megélünk otthon az asszony- — Huszonkét forint ötven Mindig így kezdte, ha valamit ny|]. Akár tej ben-vajban is fmér az órabérem. Erre rájön vásároltunk: „De ha én nem fürödhetnénk de nekünk so- még a műszakpótlék, eseten- vettelek volna el feleségül, sem volt stílusunk a fölösle- ként a tólóra néha-néha csep- most ezed sem lenne!” Mind ges pénzkidobás. pen-csurrain egy kié célprémigyakoribbá váltak közöttünk a ^ ... um is. Úgyhogy mert a feleveszekedések a pénz miatt pe- — Es rn^s1- ml nyugdíj- séga0a is dolgozik, gyerek dig én csak a legszükségesebb penz sorsa • meg csak egy van, jól megédolgokra költöttem. Igaz, zárt — Elhiszi: jobban elmegy, lünk. Kocsim ugyan nincs, nem is előlem minden fiiért. Ha va- mint amikor aktív voltam. .. ? ts kívánkozom volán mögé, el- lamire kellett, a zsebéből ad- Hiszen jó, jó: van itthon csir- lenben mi építettünk, szépen ta. De ne mondjam már to- kénk, libánk, a zöldség és berendezett a legkényesebb vább: annyira elmérgesedett a gyümölcs java megterem a igényeket is kielégítő a há- helyaet közöttünk, gondolom, kertben, de azt már állítom, zunk. Nyugodtan megtekiirt- ebben anyósomnak is „jeles hogy a feleségem ennek eile- hetné a miniszterelnök is. szerepe” volt, hogy elváltunk, nére sem tud kihozni kilenc — a múltkor lovakat hajíts _ És most? forint húszból egy komplett va, a kocsi bakján láttak „pae bédet. Márpedig én az üzemi rancsnokkérat”. Még több pénzt — Üjra férjhez mentem. Az konyhán ennyit fizettem. Szó- akartok? új emberrel, aki negyvenegy val, ez is jócskán elvisz a —Dehogy! Az az apósomé, esztendős létére a faluban már pénzből, már csak azért is, De néha, ha betegeskedik vagy agglegénynek számított, olyan mert ilyenkor az ember már a orvosnál üldögél, órahosszá- boldogan élünk, hogy ki sem szája ízének valót főzet, amit kát, s nem ér rá, én bonyolí- tudom mondani. Gyermekei- a menüben nem mindig ka- tóm le a megrendeléseit. Nem met, mint a sajátját szereti, s pott meg hónapszámra sem. mondom, abból is bejön egy elhiszi: most is ugyanúgy Aztán, hogy szinte korlátlan az pár forint, de nem vagyok megvan mindenünk, mint ré- ember szabad ideje, gyakran pénzhajhászó. Nekünk bőven gén. Pedig se telek, se ko- gondol egyet és a ház körüli elég, ami van. Jut mindenre, esi, se semmi, a takarékban, munkák elvégetztével vált egy elegendő a gyereknek, nekünk Most viszont örömmel gyűjt- jegyet a buszra, elmegy ide- is. Nekem meg két bolond jtik a forintokat, erre-arra, ”rJa’ barátokhoz,_ ismerősök- passzióm is van: szeretek horvásárolni is öröm. élvezet’ hóz’. Va,gy csa! úgy szétnézni gászni és könyveket gyűjtök ’ .. ’ a varosba. Aztán meg, az előb- Mondanom sem kell, hogy a Mert tudom: az nem konyor- bivel összefüggésben, gyak- mostani árak mellett egyik sem olcsó mulatság. És I. M., a megye nyugati fertályának gyárában lakatos. Harmincnyolc A kiválasztódás sokféle stációját megjárta életében Németh Károly. Hittel vallja máig — minden ember természetes igénye, ha beismeri, ha nem: elsőnek, legjobbnak lenni, kitűnni az átlagosak közül. Amihez mindenesetre tehetség szükségeltetik, de elkél még amellé külső indíttatás, amolyan kedvcsináló a szerencsének. , , . A 48 éves Németh Károly do}Soznr. Utaik°zva _nem finomcsiszolóból lett a • salgótarjáni öblösüveggyár feldolgozó üzemének főművezetője. Mostani posztján is ideje igen tetemes részét a teKULCSEMBEREK Mindig vannak, kik többre születtek \ tetszetősebb végét. Mert csak örömmel lehet igazán jól Itt van ez az ólomkris- tódnak ki az igazán tehetsé- tály tálka — emeli fel az al- gesek. Vagy húszán vannak Azt mondja nem, mert mindenkiből ki lehet hozni any- nyit, amennyire képes. Jószóval, személyes példával, amit látva még a rest is megszégyenülten nyúl a munka boldogabbik végéhez, — Csak egyféle embert nem szeretek, az intrikust. Az alattomos bajkeverőtől ösztönösen irtózom. Ellenük alig van védelem, csak kaim! hamutartót az asztal- most ilyenek Németh Károly ... . . veuel°m,, alS r r/,1 _ TWt rnnstnem „vív awmvxTÍ“/ nyiltszim szembesítés. Dehat hetséges fiatal szakmunkások csak hátukat mutogatták mesterré avatására, tanítására áldozza. Több mint ötszáz ember munkájának ösz- szehangolásáért felel, s enynyl közt mindig vannak, kik gyárba,, nem is ajánlották! többre születtek, mint , amit ~ fka^t két pa Inaskorában nem volt ról. — Ilyet ugyan most nem keze alatt, akik dedikálhat- körenyű dolga a már akkor is csinálunk, de aki jó munkás, ják termékeiket, akár az nagy hírű gyárban. Féltették annak a tudomány benne ma- iparművészek. Ök már ezért a mesterek tudományukat, de rad a kezében. Mert időköz- külön juttatást is kapnak még kenyerüket is — igen- ben Szakma ifjú mestere versenyen, Alkotó ifjúság pályázaton olyan munkát is elvégezhet, amiben egyébként nem gyakorolhatná magát. kíváncsiskodó inasnak. Hát még, hogy a fiú nem fs gyári gyerek volt! Ki tudja, ki fia-borja, csak úgy bejött a Csak az a baj, hogy a mestervizsga után nem mindig kapnak tehetségükhöz illő feladatot. Talán a sürgető napi gondok miatt, netán a figyelmetlenség okából is, A így volt a kőgravírozéssal főművezető szerint az volna is. Két éve rendelésre gyárt- az igazi, hogy ha az a finy- ' AJrot ke-esi gém. Megszántak, vagy csak ják a sorozatot, előtte nem nyás vevő kezébe veszi a Németh °Károly valóságos kedveltek, ki tudja? Tanít- volt rá kereslet. Csakhogy kelyhet, vázát, azt mondhas- megszállottsággal.- Talán magát is ennyire felkarolták? Azt akarja most visszaadni a kezdőknek? — Engem aztán éppenséggel nem. Régen rossz volna. gattak, beavattak a mester- akkor is alkalmat adtak az sa: ez az, amit keresek, és ség titkaiba. Stadler Józsi, embereknek rá a versenyek- ettől az embertől kérem! A . T"% __* _ 1 — - — IJ „ ml l—» rí nní T\/Tn 1 _ .. J ! . : r /C m + 1 — í 1 —■ wr lll.nlvi lr O C* f*t4 lm pmllrCl MA a » ___í _ m eg Preisler Feri bácsi. Má- kel, kitűnt, kik mutatják a Szikszaitól mondjuk, mert a ig jószívvel emlékszem rájuk. Elsőízben itt választódott ki tehát, amikor a két mester vírozók, akikre most szeme megakadt a tanulni kább számíthatnak. legjobb érzéket az • apróié- mintadarab azt mutatja, hogy kos, finom munkához. Kivá- ez az ember tud dolgozni! ha azt a módszert vinném to- akaró inaskán. 19 év múlva lasztódtak a, legkitűnőbb gra- Hírnevet, dicsőséget szerez- legdn- hetnek ezek a mesterek a e várnáik f * Szenvedéllyé, rrrrffl ÄSL kinek van ideje a rosiszindu- latú, hazug szót mindig rábizonyítani? Inkább azt szeretné igazolni, s ettől nem sajnál hatalmas kedvet és energiát, hogy a tunyaság az ember természetellenes állapota. Könnyű megszokni, egykettőre megfertőzi a jellemet, s amint pusztító munkáját megtette, akarattalan, sem- mirevaló lesz az ember. — Alkotni nemcsak a tervező, az iparművész képes — állítja meggyőződéssel Németh Károly. — A munkásnak is lehet jó elképzelése, csupán önbizalom kérdése, hogy megvalósítsa. Ezt az önbizalmat, kedvet Egy egész szakma kéválaszolja Németh ismét — odahagyta a csiszo- pes elsorvadni, ha átmene- Németh Károly. így. ilyen vább Károly. Csendes derű simítja el a korral mélyülő vonásokat arcán, s talán lókorongot, a munka szervezője, irányítója lett. Deak- az korra már vérében volt .a hévvel csak az tud szólni, aki tileg nincs rá kereslet — vélekedik Németh Károly. — Ezt nem szabad megengedni! az embereket. Neki mindkettő megadatott, s talán ettől is a derű, a nyitottság benne. hogy még a muszájmunká- len" művelete se menjen fe- Felsőfokon aztán a mester Honnan ez a bizalom? Ök kínálva a bizonyítási alkalmat. Nemcsak a mának, a jövőnek is értékes szolgála- rmadja munkáját es szereti tot tgsz vele_ egész férfire ez a legjellem- szakma féltése, védése, a a tudást ébren kell tartani, több: a szíves közeledés, vigyázása annak, hogy egyet- Bármikor elővehető legyen! Szendi Márta en mindkettőből csak a legjobbakat veszem. Mondjam, hogy a minap, amikor bent voltam a városban, megvettem a Magyar nyelv értelmező kéziszótárát, a haverok körülröhögtek: hogy is adhatok háromszáz forintot... De én adok. Arra használjuk fel a pénzt, aminek értelmét látjuk. Ezzel a feleségem is így van. Hiszen mi a fenének kupor- gatni, bankba, postára tenni! Nem mondom, vésztartalékunk nekünk is van, hogy váratlan esetben tudjunk mihez nyúlni, de egyébként a pénz van miattunk. .. — Sohasem vágytatok gazdagságra, telekre, miegymásra? — Már megbocsáss,! de hülyeséget kérdezel tőlem! Ez I nem a mi esetünk! Még apó- 1 som lova is rámnyerítene, ha ezt feltételezné rólunk... , Költjük a pénzt. Ki így, ki úgy. Beszélgetőpartnereim mondták is, annyiféleképp, annyiféle célra, ahányan vagyunk. Tudom, a fentebbi példák korántsem tükrözik a valóságot, de mit tehet a krónikás, ha az előre nem megfontolt szándékkal kijelölt, hanem csak úgy, alkalomszerűen adódott riportalanyok ilyenek... Karácsony György eak is azonnal megtalálja a ladésbe. szakmunkás-képzéssel válasz- talán nem érik csalódások? NÓGRÁD - 1982. október 24., vasőrnup 3
