Nógrád. 1982. október (38. évfolyam. 230-256. szám)

1982-10-19 / 245. szám

Képernyő előtt Dániel — hej, szegény Dani! Rájöttem, hogy Szakonyi Károly nem igazi humorista. Mindössze makacs művelője e műfajnak, aki leheÉ jókat mu­lat saját művein, de olvasói, hallgatói nagyobb hányadá­nak legfeljebb fanyar mo­solyra tellik azon, amit mesél. Pedig Szakonyi rokonszen­ves és népszerű íróegyéniség, de rokonszenvünk forrása az Életem, Zsókát, és a nemzet­közi sikert hozó, Adáshibát író Szakonyié, s nem azé, akinek hatrészes tévészatírá­ja, a Dániel, e hetekben pe­reg a képernyőn. Hogy szatíráról volna szó, maga az író határozta meg a sorozat útjára indító „előze- tes”-ében. S ha a legelső be­nyomás után volt is némi re­ményünk, hogy azt kapjuk, amit ígért a második, majd a most lá-lott harmadik rész végleg szétfoszlatta a reményt. A Dániel még bohózatnak is valószerűtlen, pedig a szín­padi műfajok e prostituáltja igazán mindent elbír. A leg­képtelenebb szituációkat, for­dulatokat, ha mutatós csoma­golásban. szellemes-kellemes dekoritásban kínálkozik. Saj­nos, a tévésorozatban mindez nincs együtt. A helyzetek idét­lenek, nehézkesek, s a múlt heti, harmadik részben már inkább idegesítettek, mint szó­rakoztattak. A szerző eredeti­leg olyan központi hőst ígért, aki jószándékú segítőkészsé­gében válik mulatságos hely­zetek prédájává, de csak egy ütődött valakit látunk ide- oda rohangálni, személyes ál­dozatokat hozni. S ráadásul olyan cselekmény bonyolítás közepette, amiből egyetlen szóval, mondattal tisztázni le­hetne mindent. Csakhogy ak­kor véget is érne az egész his­tória; a tótágasba kényszert- tett figurák talpukra állaná­nak, s oda a szerzői honorári­um. így válik hát a sorozat folytatásról folytatásra mind kiveheiőbben se hús, se hal el eggyé, amit ímmel-ámmal kényszerülünk befogadni. A Dániel féiresikerültségét Sza­konyi mesterség! rutinja sem képes elleplezni, kár volt jó­csengésű nevét adnia olyan valamihez, amit talán már most, maga is megtagad. S talán kár olyan jelentős mű­vészeinknek is, mint Páger Antal, Gobbi Hilda, Huszti Pé­ter. Illő méltó búcsút vennünk a Kórház a város szélén című csehszlovák filmsorozattól, amely tizenhárom héten töl­tötte be keddi estéinket, Ösz- szegezésként azt mondhatjuk, méltán vált országos sikerré. Tartalmi töltetével, társadal­mi mondanivalójával, tovább­gondolkodásra késztető igé­nyességével kinőtt a sorozatok átlagából, még akkor is, ha a befejezés inkább írói elrende­zés, mindsem a jellemek ter­mészetes, törvényszerű bon- lakozásának eredménye lett. Mindenesetre még jó ideig emlékezni fogunk a sorozat számos rokonszenves, vagy egyebekben markáns alakjá­ra; a komplikáltan összetett jellemű Blazej doktorra, a bölcs, aranyló derűi ű Stross- majerre, Csenkova doktornőre, Sova főorvosra, egyéni és szakmai válságban őrlődő Ka­réira, a szép Irinára, a tör­tető Chavra, a butus Eliskára s a többiekre. Szerdán a budapesti művé­szeti hetek sorozatában ke­rült képernyőre Székely Já­nos marosvásárhelyi író Protestánsok című, a Gyulai Várszínházban bemutatott drámájának tévéváltozata. Bár a történés távoli századokba visz a protestantizmus szüle­tésének véres világába, Szé­kely mondandói azonban kor­látlanok, mert a drámában erkölcsi elvek és ideológiák ütköznek meg fanatikus iz­zással, a hatalom kísértése és kényszere a gondolati szabad­sággal az eszmei dogmatiz- mus a kétkedés, az elvetés, megtagadás jogával. E közelítésben élő és mai Székely János drámája, s di­csérendő hogy a televízió is műsorára vállalta. A nyelvi szépségekben is gazdag mű­vet méltó igényességgel szó­laltatta meg a szereplőegyüt­tes; Lukács Sándor, Hegedűs D. Géza, Gálffi László, Tahi Tóth László, Mádi Szabó Gá­bor, Bács Ferenc, Kozák Lász­ló. Csütörtökön a második mű­sort a lengyel televízió estje töltötte be. Keretében láthat­tuk a Saját kérésére című, 1979-es tévéfilmet. A merész hangütésű társadalomkritika egy tervezőiroda kíméletlen érdekszövetségének s egy am­biciózus mérnök törekvéseinek heves ütköztetése. Hogy a tör­ténet félmegodással ér véget, abban bizonyára jelentősen közrejátszott a Lengyelország­ban már érlelődő belső ese­mények. A film így is elgcli- dolkodtatásra késztető. Harmadik hete vagyunk né­zői a Tarkovszkij-sorozat re­mekeinek. Ezúttal Stanislaw ■ Lem regénye, Solaris kétré­szes filmváltozatát láthattuk a világhírű szovjet rendező feldolgozásában. A film él­ményhatása, annyi évvel a mozibemutatók után is, le­nyűgöző. A szombati kínálat válaszút elé állította a tévénézőt. Az 1-es műsor Georges Feydeau bohózatát, a Tökfilkót, a 2-es Örkény István Vérrokonok című komédiáját adta a szol­noki színház produkciójaként — azonos időben. Utóbbit bi­zonyára sokan láttuk annak idején Salgótarjánban, viszont a Feydeau-bohózat mellett döntve némileg csalódnunk kellett A magyarra ültetett mű a tévéváltozatban megle­hetősen elnehezült, sok szaka­szában elvesztette műfaj-kö- vetelte fergeteges iramát, tár­salgási játékkal szelídült. Nem volt hiánytalanul élvezetes. (b. L) Felmérés a népművelők élet- és munkakörülményeiről A művelődési otthonokban foglalkoztatott népművelők több mint egyharmada a pá­lyamódosítás gondolatával foglalkozik — állapítja meg az a népművelők élet- és munkakörülményeit vizsgáló, reprezentatív felmérés, me­lyet a közelmúltban fejezett be a Magyar Népművelők Egyesülete. A kérdőívekre — több mint 400-an töltötték ki azo­kat — adott válaszok szerint a pályát változtatni akarók 55 százaléka elégedetlen az előrehaladási lehetőségekkel; több mint fele úgy érzi. hogy nem tudja kellőképpen hasz­nosítani képzettségét; 40 szá­zaléka az alacsony jövedel­met kifogásolja, s tetemes ré­sze munkája elismerését hiá­nyolja. A népművelők között több a nő, mint a férfi, átlagos életkoruk 44 év, többségük a tanítóképzők népművelés— könyvtár szakát végezte el, nagyközségi vagy városi te­lepülésen élnek — összkom­fortos, 50—69 négyzetméteres lakásban — átlagos havi bé­rük 3979 forint. Munkahe­lyükön —, melytől nagyjából öt kilométerre laknak — he­tente 50 órát töltenek, s ezen kívül havonta 8 órát fordí­tanak a különféle szerveze­tekben, testületekben elvég­zendő feladataikra. A vizsgálat kimutatta, hogy a bérek nemek közötti ará­nya a férfiak javára dől: há­romezer forint alatti bért kap a férfiak 16, s a nők 26 százaléka. Ennek fő oka: a nők zömmel az alacsonyab­ban díjazott státusokat töl­tik be. A bérezés nem köve­ti egyenes arányban az isko­lai végzettséget, s inkább az úgynevezett hálózati pira­misnak felel meg; vagyis gyakran egy járási — városi — intézmény előadójának ma­gasabb a bére. mint a köz­ségi művelődési ház igazgató­jának. Szovjet % idegsebészek Világszerte nagy hírnévre tettek szert a szovjet idegse­bészek. Az orvostudomány ezen ágának fejlődését szol­gálta a moszkvai idegsebé­szeti tudományos kutatóinté­zet létrehozása. Az intézet, amely első igazgatója, Bur- gyenko akadémikus nevét vi­seli,' 1932-ben létesült; most ünnepli fennállásának 50. éves jubileumát. E tudomá­nyos és gyógyító intézmény tevékenységének alapjává az alapító a komplexitás — a különböző szakorvosok köl­csönös együttműködése el­vét tette meg. Az intézetben a sebészekkel neuropatoló- gusokkal, szemészek, gégé­szek, röntgen szakorvosok, fi- ziológusok dolgoznak együtt. — Most a jubileumi évben is nagy megoldandó felada­tok várnak intézetünkre —, mondja Alekszandr Konova­lov professzor, a tudományos és gyógyító központ igazga­tója, a szovjet orvostudomár nyi akadémia levelező tagja. — Tudományos tevékenysé­günk mellett évente három­ezer személyt gyógykezelünk, akiknek több mint a felét megoperáljuk. Az intézet ren­delője évente mintegy tíz­ezer páciensen végez elsődle­ges vizsgálatokat. A vizsgá­lat és a gyógykezelés komp­lex jellegét a különböző la­boratóriumok és kabinetek biztosítják. Mintegy 100 tudományos munkatárs dolgozik náluk, közülük 58 kandidátus, és 33 orvostudományok doktora. Orvosaik munkái nemcsak a Szovjetunióban, hanem messze annak határain túl is hírnevet szereztek az intézet­nek. A kollégák a világ sok országából felkeresnek ben­nünket, hogy közös tudomá­nyos témákban dolgozzanak velünk, az idegsebészet alap- és klinikai irányaiban, hogy tapasztalatot cseréljenek. Magyar újság jubileuma Vasárnap ünnepélyesen em­lékeztek meg az Egyesült Ál­lamokban élő haladó magyar­ság lapja, az Amerikai ma­gyar szó fennállásának 80. év­fordulójáról. A jubileumi est fővédnöke Szent-györgyl Al­bert Nobel-díjas tudós volt. Lusztig Imre, a lap szer­kesztő bizottságának tagja be­szédében emlékeztetett arra, hogy a jubiláló újság (amely korábban Népakarat, Előre, Üj előre és Magyar jövő né­ven jelent meg) kezdettől fog­va harcolt a munkások jogai­ért, később a Horthy-rendszer ellen. Támogatta a Spanyol Köztársaságot, a fasizmus el­leni harcot, üdvözölte a fel­szabadult Magyarországon a szocializmus építését, küz­dött az Egyesült Államok vi­etnami háborúja ellen. Az újság a magyar nyelv és kultúra szeretetére, a mun­kásmozgalomhoz való hűség­re nevelte olvasóit. A tiszta népzene felkarolói Düvő együttes Hat éve léteznek, de mind­össze egy-két éve tartja őket számon a közönség, a köztu­dat. Amióta a színpad sarká­ból, a kulisszák mögül az előtérbe léptek, s névvel, ön­álló műsorral rendelkeznek. 1976-ban jött létre a Nóg- rád néptáncegyüttes kísérő­zenekara. Akkori tagjai ze­netanárok, s egy hegedülni tudó fiatalember, aki a tán­cot abbahagyta. Valameny- nyien jó képzettségű szakem­berek, csakhát nem szívük vágya, hogy talpalávalót húz­zanak névtelenül, személyük tehát állandóan változik. Há­rom ilyen év után a nép­táncegyüttes új művészeti ve­zetőt kap, s két fiatal muzsi­kust, kiknek a népzenéhez való viszonya alapvető vál­tozást hoz a zenekar további munkásságában. 1979-ben tehát létrejött a Düvő együt­tes. Alapvető feladatuknak természetesen akkor is a Nógrád néptáncegyüttes ze­nei kíséretét tekintették. Ám mivel kialakult a néptánc­együttes állandó repertoárja, és ezt elsajátították, lehető­ség nyílt, Rogy saját maguk­kal is foglalkozzanak. Célul tűzték a táncház népszerűsí­tését, a táncházi zenélést, és az önálló fellépéseket. Ennek érdekében az együttes tagjai megtanultak két vagy több hangszeren játszani, elkezd­ték gyarapítani zeneelméle­ti tudásukat, s egyre inkább a tiszta forrásokra, eredeti felvételekre támaszkodtak munkájukban. A célok tehát megfogalma­zódtak, s megvalósításukhoz egy — kényszerűségből — is­mét átszervezett együttes látott hozzá: Oszvald György alapító tag, az együttes veze­tője, fő hangszerei (brácsa, há- romhúros kontra, hegedű- kontra) mellett a doromb, bő­gő, gitár, hegedű és a citera megszólaltatója. Foglalkozá­sa szervező mérnök. Orbán György, nagy zenei rutinnal rendelkezik, vezető grafikus, fő hangszere a mezőségi kont­ra, ám jelenleg az együttes bőgőse, s ezenkívül játszik mandolinon, dudán, furulyán. Hruz Dénes fő hangszere a hegedű, de játszik mandoli­non, gitáron és furulyán. Az együttes gyűjtő- és rendsze­rező munkájának gazdája, a szécsényi ifjúsági ház veze­tője S hogy állnak a megfogal­mazott feladatokkal? Oszvald György; — Rendszeresen muzsiká­lunk táncházakban, járjuk a megyét programjainkkal. Leg­gyakrabban palóc, dél-du­nántúli, széki és gyimesi mu­zsikát játszunk, de ez végül is mindig a közönségtől függ. Vannak állandó helyeink és a táncházhoz kapcsolódó ked­ves élményeink. A karancs- sági KISZ-klubban tartott táncházból kiszűrődő zene hallatán sorra jöttek be a klubba az idős emberek, s táncra is perdültek a frisseb­bek a palóc táncrend halla­tán. Jó érzés volt. Sajnos, Salgótarjánban még nem siJ került állandó táncházat nyit­ni. Abban bízunk, hogy a Nógrád néptáncegyüttes szék­hazának elkészülte után erre is mód nyílik. Önálló fellé­péseinkhez felhasználjuk a táncok zenei kíséretének mó­dosított változatait. Ezenkí­vül öt-hat csak színpadi elő­adásra szánt műsorszámot ál­lítottunk össze a magyar nyelvterület majd minden dialektusának eredeti anya­gaiból. — Ezek részben mások gyűjtései, részben a sajátunk. Mi elsősorban a palóc vidéket kutatjuk, mert itt élünk, s ez kötelez, annál is inkább, mert ez a vidék meglehető­sen felderítetlen. És persze a lehetőségeink behatároltak, messzire nem mehetünk —, veszi át a szót a kon^rás. bő­gős, mand<'l:-— dudás é= fu­rulvás, azaz '"'■•bán Györgv, — Nagyon fontosnak tartjuk, a. tiszta népzene felkarolását, a hagyományokhoz hű meg­szólaltatását. Ezért is igyek­szünk sokféle hangszeren ját­szani, hogy hiteles tolmácso­ló! legyünk az összegyűjtött értékeknek. A Düvő együttes felvállalt egy sajátos ismeretterjesztő feladatot Is az „Élő népzenét az iskoláknak” című zenés előadásával. — Szeretnénk megkedvel­teim a gyerekekkel a nép­zenét — magyarázza az együt­tes vezetője. — Az összekötő szöveg a fontos elméleti tud­nivalókon túl kísérletet tesz arra, hogy a gyerekeknek be­mutassa a hangszeres zene helyét a népi kultúrában és a magyar nóta, a népzenei ihletésű komoly zene, valamint a népzene közti különbséget. Szeretnénk bemutatni néhány ritkább hangszert is. Ezt a hatvanperces műsort nyáron bemutattuk a mozgássérült gyerekek parádsasvári és parádfürdői táborában, a me­gyei művelődési táborban, s ősztől szeretnénk minél több iskolába eljutni, hogy az énekórák törzsanyagát kicsit kiegészítsük. Mindezen közben nem győ­zik hangsúlyozni, hogy a Dü­vő együttes a Nógrád nép­táncegyüttes kísérő zeneka­ra, s minden önálló törekvé­sük mellett —, vagy ellené­re — ezt szem előtt tartják. Tevékenységük vizsgálatakor ez azért fontos, mert a kore- ografált táncok színpadi kí­sérete kissé más jellegű —, hangszerelt, komponált — muzsikát igényel. Annál in­kább jelentősek a Düvő együttes — mindkét irány­ban — elért sikerei. Április­ban a X. zalai kamaratánc- fesztiválon a nemzetközi zsű­ri zenei előadói díjjal jutal­mazta a Nógrád táncegyüt­test kísérő Düvőt. Majd a „Népművészet ifjú mestere” címért folyó pályázaton — el­sősorban önálló tevékenysé­géért — a szakmai zsűritől dicsérő oklevelet kapott. Veszprémi Erzsébet műsor KOSSUTH RADIO: 8.27: Kinek az érdeme? 9.44: Szólj, szólj sípom 10.03: MR 10—-14 10.33: Goethe és a muzsika 11.19: László Margit Horusitzky Zoltán dalaiból énekel 11.42: Ragtime 12.45: Törvénykönyv 13.00: Köszöntjük a 80 éves Gyöngy Pált 14.26: Dalok a munkáról 14.40: Elő világirodalom Görögország 15.05: Berkes Kálmán klarinéton játszik 15.28: 'Jyitnilcék — Kisiskolások műsora 16.00: Mozart: C-dúr (Jupiter) szimfónia 'Í6.30: Zengjen a muzsika! 17.05: Egri Viktor emlékezete 17.30: Mendelssohn: Variations serieuKos ’19.15: Tözsef Egyiptomban 20,14; A Belügyminisztérium Duna M ’vé'-zegyhitesének • -M /-nekara játszik 20.'.c ••'•szerű operanyitányok 21.30: Tudomány és gyakorlat 22.30: Kamarazene 22.51: Mit ér a nevem? 23.01: Arturo Toscanini vezényli az NBC szinfonikus zenekarát PETŐFI RADIO: 8.05: Cseh fúvósmuzsika 8.35: Társalgó 10.00: Zenedélelőtt 12.25: Gyermekek könyvespolca 12.35: Melódiakoktél 13.25: Látószög 13.30: Muzsikáló természet 13.35: Játékok 14.00: A Petőfi rádió zenés délutánja 18.00: Tini-tonik 18.47: Gyurkovics Mária operettfelvételeiből 19.04: Barangolás régi hangleme- zek között 19.25: Gondolatok a közvélemény­ről 19.35: Csak fiataloknak! 20.35: Utazás a Balaton körül 20.51: Magnóról, magnóra 21.36: Nótacsokor 22.20: Tánczenei stúdiónk felvételeiből 23.20: A mai dzsessz * MISKOLCI STÜDIÖ: 17,00: Hírek, időjárás, műsorismer­tetés. 17.03: Zenedoboz. A stúdió zenés rejtvényműsora. Szerkeszti: Bély Katalin és Sajó Márta. 18.00: Észak-magyarországi krónika (Ak­tívaértekezlet a magánerős épít­kezésről a miskolci városi pártbi­zottságon — Gyöngyösön tanács­kozik a KGST bányaipari kü!"el­4 NÖGRAD - 1982. október 19., kedd I téses szekciója). 18.25—18.30: Lap­és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.00; Tévétorna 8.05: Iskolatévé Beszéljünk oroszul (kezdők részére) 8.23; Fizikai kísérletek (középiskola I. oszt.) 9.00; Orosz nyelv 9.25: Környezetismeret (Alt. isk. 1. oszt.) 9.40: Magyar nyelv 10.00: Osztályfőnöki óra (Alt. isk. 4. oszt.) Családi munkamegosztás 10.30: Korok művészete 14.00: Iskoláiévá Magyar nyelv 14.15: Osztályfőnöki óra 14.40: Beszéljünk oroszul 15.00; Korok művészete 16.05; Hírek 16 10: A modern bolgár építészet K>\4<): Öt jó tanács közlekedőknek 16.45: Princ. a katona Tévéfilmsorozat 17.15: Kertünk-udvarunk Rioort.műsor 17.35: Slá-jerbazár 18.05: Reklám 18.10; Snortmúzeum 18 no- csettegők, csotrogányok 18^55: Reklám 19.10: Tévétorna 19.13: Esti mese 19.30 • Tv-híradó ?0.o0: Kaland a főmettőrrel. 21.00: Stúdió ’82. 22.no: Kockázat 22.30: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR: 20.00: Fiatalok estje közben: 21.00; Tv-híradó 2. BESZTERCEBÁNYA: 15.55: Hírek 16.00: Iskola-tv 16.25: Diszkóműsor gyerekeknek 16- 40: Fájdalomcsillapító mérgek. Dokumentumműsor 17.15: Nyugat-szlovákiai magazin 17- 45: Matematika — mindenki­nek 18.30: Gazdaságpolitikai magazin 19.10: Esti mese 19.20: Időjárásjelentés és műsor­ismertetés 19-30: Tv-híradó 20.00: Különös ügynök. Román , film 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Kamarahangverseny 23.00: Hírek 2. MŰSOR: 16-00: A Balkán-félsziget szívében. 16.45: Hírek 17.00: A pizeaul szarvasmarhák tenyésztéséről 17.30: Vendégünk: J. L. Lopate- gui. Spanyolország és a kassai kvartett 17.55: Szakmunkástanulók műso­ra 18.30: Fiatalok tv-klubja, 1. rész 19.30: Tv-híradó 20.00: Fiatalok tv-klubja 2. rész 21.30: Időszerű események 22.00: Matematika — mindenki­nek. Ismeretterjesztő soro­22.40: vjera Muhina. Dokumentum­film a szovjet szobrászról MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4-től: Diótörő fantázia. Színes, szinkronizált japán bábmesefilm. Háromnegyed 6 és 8-tól: Hová tűnt Agatha Chistie? (14.) Színes csehszlovák film. — Nagybátonyi angol filmdráma. — Kohász: Az Bányász: Csárdáskirálynő. Szí- ifjúság édes madara. (16) Színes nes magyar—NSZK koprodukció, amerikai film. — Tarján vendég- — Pásztói Mátra: Én és Caterina. lő: Meztelenek és bolondok. (14) (14) Színes, szinkronizált olasz Szinkronizált amerikai filmvígjá- filmvígjáték. — Rétság: Langusz­ták. — Balassagyarmati Madách: ta reggelire. (14) Színes, szinkro- Háromnegyed 6-tól: A fekete pa- nizált olasz filmvígjáték. — Kis- ripa. Színes, szinkronizált ameri- terenyei Petőfi: Majmok bolygó­kai film. Este 8-tól: ... És az esi ja. (14) Színes USA fantasztikus elmos minden nyomot. (14) Szí- kalandfilm. — .Jobbágyi: Olimpia nes NSZK—francia film. — Nagy- Moszkvában. Színes, látványos bátonyi Petőfi: Sörgyári Capric- magyarul beszélő szovjet doku- ció. (14) Színes, szinkronizált mentumfilm. KALAND A FŐMETTŐRREL (Október 19., kedd — 20.00 h.) I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom