Nógrád. 1982. október (38. évfolyam. 230-256. szám)

1982-10-19 / 245. szám

Beindult a suliélet, mondhatjuk a kötegszámra küldött tudósítások alapján, amelyek felölelik az úttörőmozgalom szerteágazó területeit. Ezek közül ezúttal és elsősorban az időszerű rendezvényekről küldött beszámolókat adjuk köz­re. Még egy általános tájékoztatás: a takarékossági világ­nap alkalmából közölt rejtvény eredményhirdetése és a ju­talmak átadása, stílszerűen a takarékossági világnapi ün­nepségekhez kapcsolódik, így tehát lapunk október 3l-i számában közöljük a nyertesek nevét! kaptunk a felnőttek munká­jából — szép dolog az őszi betakarítás!” Hegyi Szilvia pedig Sellei Zoltán előadóművész műsorá­ról, valamint a fegyveres erők napja alkalmából rendezett eseményekről tudósított, amely a hideg ellenére jól si­került! Mig Sergely Rita az úttörőcsapat titkára az orszá­gos hasznosanyaggyűjtő-ver harci türAk, pásztói AKADÁLYVERSENYEK PRÓBÁLKOZÁSOK Szinte nincs Üttörősarok, seny eredményét ismertette, Se szeri, se száma a fegy- amelyben ne adnánk hírtva- megemlítve, hogy csapatük a veres erők napja alkalmából lamilyen pásztói eseményről, III. kategóriában több mint rendezett eseményeknek, ame- amelyek között gyakran ép- 112 kilogramm hulladékot lyekről tudósítóink is beszá- pen valamilyen új kezdemé- moltak. Többek között, Bállá nyezést népszerűsítünk. így Zsolt, a salgótarjáni Mártírok van ez most iS, ezúttal Ger- ú;ja Általános Iskola diákja hát Gábor, Kovács Katalin, egy karancsberényi túra iz- Robotka Regina és Zeke And- galmas élményeit rögzítette rea ragadott tollat, hogy va- papírra, Kalló Erika, Dunai lamilyen újdonságról tájé- Mária és Nagy Anna a tari kóztasson bennünket. — Bevezették iskolánkban a tanulói betétlapot — írja Zeke Andrea —, amely a szorgalom és a SS.’-'äÄ.S fflw« j£g*iSS* ,m­8U. i£ szívvel^ csinálják általános iskola által szerve­zett Csevice-völgyi akadály- versenyről tudósították la­punkat, míg Fodor Edina, a salgótarjáni II. Rákóczi Fe­renc iskola Barátság rajának ünnepségéről számolt be. A rétsági Mocsári Nórának és néhány osztálytársának meg- szíthet betétlapot, adatott, hogy egy katonai es- között sokféle akad kütételen részt vehettek, s megnézhették ennek „cere­móniáját”. Bálint Rita Diós- jenőről szintén egy akadály- versenyről tájékoztat, de ha- sonlóakról szól Nádasdi Ju­dit mátranováki Balia Györ- g-i/i drégelypalánki és Oravecz Teodóra kazári pajtás levele. Tácsik Krisztina, a salgó­tarjáni Szalvay Mihály Úttö­rőcsapat nyolcadikos tanuló­ja egy rendhagyó tudósítást küldött, melyben meginter­gyűitötit, s ezzel a megyében elsők lettek. SAJTÓFIGYELŐ SZOLGALAT HOMOKTERENYÉN Régi tudósítónk Kotroczó Róbert Homokterenyéről, le­velei mindig érdekes és ol­vasmányosak, tekintsünk most bele az elmúlt heti kró­magatartás tokájába. Szeretnem bővíteni saj­amelyek Egyebek között indítunk egy A töb- rovatot, amelynek a címe: Az a véleményem...’’ Majd küldök belőle ízelítőt! Róbert beszámol még a nemrégiben tett kerékpártú­ráról, amelyet akadályver­sennyel párosítottak. Aztán megemlékeztek a FEN-ről a Négy levelet is kaptunk az homokterenyei pajtások is, elmúlt héten a kállói Petőfi sőt még a főzési tudományuk- Sándor Úttörőcsapat tudósí- ból is vizsgáztak. Végül pe­téi gárdájától. Augusztin dig a munkásőrök bemutató- Márta a körzeti atlétikai ver- ját nézték meg a homoktere- senyről számolt be, amelyen nyei általános iskolások. bi között lehet kapni a jo közösségi munkáért, a szor­galomért, a magatartásért... havonként pedig ezt értékel­jük. . . SPORTÉLET KALLÓN szati Üzemek Kun Béla mun- kásőr-zászlóalj néhány tag­ját. Így aztán a diákok ala­szóróval, a többi harceszkö­EGYEBEKRÓL Végezetül olvassunk még ■néhány levélbe! Diósjenőről Kajzinger Ervin arról ír, zökkel, sőt még a gázálarcot jeiesjce(jett a versenyeken, is fölprobal a.r, végül pedig a Koncz Andrea a ihelyl Vö- remekbe sikerült FEN-napot tábortűz zárta. Ugyancsak a Titkosírás Erdőkürt, Erdőtarcsa, Vanyarc .. ■, ,, és Kálló diákifjúsága vett luvolta a Salgotarjam Kon a- r£sz^ ^z összetett atlétikai versenyen káliói siker volt, csaknem száz ponttal meg- • ■■ <■w„-,-- . ,. előzték a második helyet h°gy nemrégiben Reu , posabban is megismerkedhet- szerzett vanvarcot. különösen *an festőművész látogatott tek a géppuskával a golyó- Koltór Kaialin Dulai Zsu- hozzájuk s műveiből kiállítás- —u, w-------zsanna és MUnárcsek Erika nyílt a helyi- művelődési ház­b an. Varbai Mária Csécséről az rös 'Csilléig ^Tenmeioszövetke- izolál tejfelelősök munkájá. . zetben végzett társadalmi irt, megemlítve, hogy ami Szalvay Mihály iskolából ci- m,mkáintnkról ír ahogyan Penzt ezzel keresnek, abból mezte levelét Túri Dóra, aki halmaz- ^zív«en dolgoz- színházba, moziba mennek, a névadóhét eseményeit rög- ^nk, bár nem volt könnyű, Bercii Judit ErdőMrtről cí­p*t,rrs- ■>« ■«»*»'>« “ fs például beszámol a szlovák nyelvoktatás kezdeményezé­séről, a fölépült új sportöltö zöről, valamint a közelmúlt­ban rendezett harci túráról. Végezetül említsük meg még a drégelypalánki Mózer Er­zsébet levelét, aki a nagy ma­gyar költő Arany János halá­lának 100. évfordulójának is­kolai ünnepségeiről ír rész­letesen. Mint olvashatjuk, ok­tóber 13—23. között Arany János-hetet rendeznek, en­nek keretében lesz rendha­gyó magyar óra, szavalóver­seny, vetélkedő, kiállítás és iskolarádi ó-műsor. REJTVÉNY Mint a bevezetőben írtuk a takarékossági világnap alkal­mából a legutóbbi Űttörősa- rokban közölt rejtvény ered­ményhirdetésére október 31- én kerül sor, így most csu­pán a helyes megfejtést kö­zöljük : Vízszintes 1. iskolai taka­rékbélyeg. Vízszintes 34. Pajtás újság. Függőleges 2. Sok kicsi sok­ra megy. Függőleges 16. Lottó. És a mostani feladvány: N K Ö K .i I A rA D mm DI A ■! R E. E 1 R 1 ;l|S I ílfiij R 1 |ó: Ä D K G! '1 A / A M !T IBiíl ff É 0 Iá R • i u L i A Magyar Szabadságharcom Szövetségtől az MHSZ-ig Három és fé! évtized a honvédelmi nevelő munkában — Gyermek- és ifjúkorom­ban én is végigjártam azok keserves útját, akik nehezen jutottak a tanulás és a mun­ka lehetőségéhez. Ezt tény­ként, nem panaszkodásképpen mondom. Ilyen volt a helyzet. Így voltam egy ideig cseléd a harmincas évek végén, de rö­videsen a Gépgyár és Vasön­töde Rt. salgótarjáni gyárá­ban mór öntödei munkásként dolgoztam. Jött aztán a mun­kanélküliség és megint a cse­lédség, de negyvenegy végé­től megint munkások között dolgoztam a Salgótarjáni Üveggyár Rt-nél. Persze nem volt könnyű megállapodni, sok minden közrejátszott. Nem voltam vándormadár, a kényszer hozta így, hamar vált az ember létszámfölötti­vé. Így volt ez a vasútnál is. Végül negyvenhatban a pál- falvai üveggyárban kaptam munkát. E gyárban mondta az egyik munkatársam, hogy Kissé eigondolkodik az em- _ít0AtálCoa,M*?í'ar bér azon, mi lehet az a kötő ” erő, ami valakit több mint három évtizedig egy helyhez, egy munkához köt. Manapság badságharcos Szövetség gyári alapszervezetét és kérdezte nincs-e kedvem belépni, ve­lük dolgozni. Akkor nem tu­lajdonítottam nagy jelentősé­get ennek a beszélgetésnek, mert nem tudtam mi az a szö­anekdotaként emlegetem, sok­szor volt olyan eset, hogy este tízkor nem tudtam még, hogy hol alszom. Azóta persze meg­változtak a körülmények, megváltozott a munkastílu­sunk, de az új követelmények másfajta gondokkal jelentkez­tek. De egy tény: ezt a mun­kát nem lehet elvégezni, ezt végezni lehet, s aki ebben azt érzi, hogy nem lehet százszá­zalékosan tevékenykedni az hamar ..megunja”. Időnként visszatekintünk, leltárt készítünk és keressük életünk, munkánk legsikere­sebb pontjait. Szederjesi Bar­nabás a gazdaságvezetői mun­ka után közel másfél évtizedig megyei titkárhelyettesként dolgozott és 1976-tól .a megyei titkár posztját tölti be. Ha csak a funkciót tekintjük, ez is lehet siker, De mit tart a több mint három évtized leg­sikeresebb pillanatainak? — Erre nem tudok válaszol­ni. A munka nincs mélypon­tok és csúcsok nélkül. Talán mégis 'általában annyit, hogy sikerült kialakítani a szövet­ség szervezeti kereteit, most hangoztatott nézet, hogy úgy már egy tartósnak tűnő appa- ot ev után változtatni szuase- rátust is _ az utánpótlás kér­dését is megoldottuk — és úgy érzem a korszerű követelmé­nyeknek is sikerül eleget ten­öt év után változtatni szüksé ges, mert jelentkeznek a fá­, . . ......................... sultság. a szakmai oeszűkülés v étség, mi a célja, \7egui is, jeiej Különösen akkor érde- valahol itt kezdődött el. kés eZ) ha valaki — mint nj Az elteli, ídó azt bízó- ahogy Szederjesi Barnabás ^ nyitotta, hogy nem nyugodni a gondolat, — Igen. A munkatársam rö­viden vázolta a helyetet, hogy a felszabadulás után ugyan megalakult az új magyar nép­haevta --------------------— -----;~T " nyugdíj sokaknak vég­S y 3 magarol mondja - nyughatat- állomás. A tétlenség, a prog- lan típus. ramnélkülisés állapota. Am — Mindig többet akartam akiben a munka úgy hagyott annál, ami van és mindig job- nyomot, hogy szervezte előre bat. Meggyőződéssel végeztem a holnapját,' annak a váltás ezt, a munkát, hittem a mun- csupán egy állomás. hadsereg, de a feszült nemzet- T~\~ 11‘-rém a közi helyzetben tevőlegesen kábán, szuksegessegeben. Ez - Elfáradtam. A legna­lendített át a nehéz helyzete- gyobb gond, hogy az egész­égem erősen megromlott, hogy ilyenek voltak, hiszen a Most, hogy nyugdíjba megyek befektetett energia nem min- a holnap már a családé, hí­dig térült meg, s zárójelben szén nagyon keveset voltunk jegyzem meg, hogy tizenkét együtt. Egy kis kertészkedés, megyei titkárt „értem” meg. ház körüli munka a fő prog- Mindig szerettem volna, ha ram, de nem szakadok el az munkatársaim a lehető legna- MHSZ-től sem. Az irányításba, ... gyobb hozzáértéssel és hozzá- a koncepcióba már nem szó- Igy indult az a pályafutás, állással dolgozzanak. Egy idő- lók bele, de ugyanúgy szere­SZtrtf If’r6"’ ben az állomány is sokszor tek ténykedni mint bármelyik hanjkodtatasaiban alig külön- cserélődött, sokan nem bírták MHSZ-aktíva. Bizonyára bozott más sikeres eletutaktol ezt a mimkät. Szellemileg és szükség lesz tapasztalataimra, mégis annyiban el,erő — fizikailag is kemény tévé- Bizonyára. Bezáródik egy m MHSzl^rád me«vefbtn’ kenJség.a területre járás, a napló, melynek lapjai tovább- az MhbZ Nograd megyei lit- rendezvények miatti ünnep- íródnak, s megteltek a gaz­,„°?L°fía naP-nélküliség a szombat— dag tapasztalatokért visszala­szükség van arra, hogy fenn- . __. , . . . , . t artsuk a haza védelmének ken ls' Nem ls lehet tagadm gondolatát az emberekben szé­les társadalmi összefogással, ugyanakkor olyan alapvető katonai ismerteket szerezzünk, hogy adott esetben ha fegy­vert kell fognunk, képesek legyünk arra. idult talán Harisnyaüzlefek Kétmillióra tervezték, s várhatóan az év végéig en­nek a kétszerese lesz a Bu­dapesti Harisnyagyár óbu­dai saját boltjának forgalma. Ez, a gyár tőszomszédságá­ban megnyitott üzlet is bizo­nyítja, sikeresek a harisnya­gyár új üzletpolitikai törek­vései. Ami nem más: minél kara zett kényszert,_ azt csinálta vasárnapi elloglaltság, mind pozhatókT amit szeretett es amihez nagy nehezítő tényező. Ma már kedve volt. A kezdethez tartozik, hogy már munkáskoróban szeretett az emberekkel foglalkozni, munkakörénél szélesebb terü­leten is bekapcsolódott a tár­sadalom előtt álló feladatok megoldásába, többek között reszese volt a mezőgazdaság újjászervezésének is. Fontos lépés volt számára, hogy elvé­gezte a magyar néphadsereg tartalékos tisztképző tanfolya­mát. Ez jó alapot adott a to­vábbiakhoz a honvédelmi ne­velő munkában. Konkrétabb lehetőség is megadatott, hi­szen leszerelés után megvá­lasztották a Magyar Szabad­ságharcos Szövetség síküveg­gyári alapszervi titkárává. — Ezerki lencszázöt ven vé­gén a megyei bizottságról és az országos központtól felkeres­tek — miután hadtáptdszti is­kolát végeztem és a megyei szövetségben gazdaságvezető­re volt szükség —, hogy vállal­jam el az utóbb említett mun­kát. így a következő év má­sodik negyedétől a szövetség független ített appará tusába kerültem. Zengő Árpád A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy az évente 70 —75 millió pár harisnyát, zoknit és harisnyanadrágot előállító gyár választéka — a nagy- és kiskereskedelmi vállalatok üzleti kínálatában — nem mindig találkozik a vásárlók igényeivel. A gyár csaknem 300-féle terméket közelebbi kapcsolatba kerül- készít, ezek az alaptípusok, a ni a fogyasztókkal, s az igé- választék azonban a szín-, a nyék változásait, a kereslet minta-, a kötésvariációkkal alakulását minél közvetleneb- együtt mintegy 3500—4000-fé- bül és gyorsabban érzékelni, le cikkből áll. Kodzsek „segített..." Ellopta a családi kasszát Kodzsek ezúttal sem úszta mrg óta további viselt dolgai büntetlenül, pedig nyolcadszor állt megszüntettek, bíróság előtt a napokban. Nem a tarfejű nyomozó — az másképp írja a nevét — hanem a har- mincesztendös salgótarjáni illető­ségű Rácz Béla, aki bár nem ko­pasz, szűkebb környzetében a fenti néven ismert. „Priusza” lopás, vagyon elleni vétségek, hatósági személy elleni erőszak és megint lopás, lopás... legutóbb 1980 júliusában szaba­dult. Kedvezménnyel, melyet az­miatt Az ábrából a mellékelt kulcs segítségével Petőfi egyik versének részletét lehet kiolvasni. Hogy szól az idézet? Miről ír a Fáklya? Moldávia bemutatkozik A Fáklya 20. száma Moldá- gazdag népi értékekben és viát mutatja be. A több mint hagyományokban, de egyben félezer esztendős főváros, a jövő századbeli életre is Kisinyov méltatására Ivan készül, az addig történő fej- Usztyijant. a köztársaság mi- lesztés feladatáról cikk tudó- nisztertanácsának elnökét sít. További riportok fog­kérték meg. Az interjúból ki- lalkoznak egy saját telken derül, hogy Moldávia sokat gazdálkodó családdal, az ag­ronómusképzés feladataival, tett az élelmiszerprogram megvalósításáért, s ezen be­lül jó néhány tény tükrözi a szovjet és magyar tudomá­s rövidebb írások a helyi szo­kások megőrzéséről szólnak. Az olvasók választ kaphat­nak arra, hogyan lesz vhlaki küvőre, megismertetnek az it­teni borokkal és felelevenítik Puskin besszarábiai talál­kozásait. Egy portré, egy ké­pes tudósítás és egy kiállítás ismertetése képviseli a köz­társaság művészeti életét. Hagyományos anyagaival zár a lap, közöl orosz olvasmányt, Fáklya-fotót, filmismertetőt, rejtvényt, valamint a Szovjet Kultúra és Tudomány Házá­nak programját. A többszörös tolvaj idén május­ban föbérlőjének segített költöz­ködni. Emelgette a bútorokat, s eközben az egyik szekrényből el­emeit egy pénztárcát, melyben kétezer forint lehetett. A károsult hamar rájött, hogy meglopták, s a fiatalember ellen megindult az eljárás. Még be sem fejeződött. mikor Kodzsek újból akcióba lépett. A naptár augusztus ö-át mutatott, ö pedig — gyárbeli munkatársa, Sz. L. barkáesműhelyébe beállítva — egy törött pedálú kerékpárt ho­zott. Arra kérte kollégáját, hadd javítsa meg nála a sérült jár­művet. Meg is egyeztek, Sz. L.- nek azonban valamiért rövid idő­re át kellett mennie a szomszéd­ba. Az egyedüllétnek, a nyitott lakásnak nem tudott ellenállni Rácz, tíz perc alatt ..körülnézett”, s nem eredménytelenül. Rátaiáit a „családi kasszára”, s a háziak összes készpénzét, kétszáz híján tízezer forintot lopott el. Miután Sz. L. visszatért, hirtelen sietős lett Ráeznak, de a lopásra még aznap fény derült, s meglett a tolvaj ls. A Salgótarjáni Járásbíróság dr. Abonczy László tanácsa két rend­beli, kisebb értékben elkövetett lonás vétségéért egy év tízhónapi bör^nre ítélte, s öt évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Az ítélet jogerős. — g. — nyos és kereskedelmi kapcso- pártvezető a köztársaságban, latokat. A rpoldáviai falu elkalauzolnak egy falusi es­NÓGRÁD - 1982. október 19., kedd

Next

/
Oldalképek
Tartalom