Nógrád. 1982. október (38. évfolyam. 230-256. szám)

1982-10-16 / 243. szám

Cikk a Pravdában Á KGST időszerű-jeladatai A KGST előtt az a feladat áll, hogy a tervkoordinációt kiegészítse az egyes országok gazdaságpolitikájának egyez­tetésével. Az ezzel kapcsolatos teendőket körvonalazza pén­teki cikkében a moszkvai Pravda. A gazdaság további fejlesz­tésének kérdéseiben az elvek összehangolása a legfontosabb. A gazdaságpolitika egyezteté­se megköveteli, hogy minősé­gileg új módon közelítsünk a termelés nemzetközi szakosí­tása és a kooperációk problé­máihoz. A testvérpártok ezt stratégiai feladatnak tekintik és feltétlenül szükségesnek tartják az együttműködést a tudományos-műszaki haladás általános, hosszú távú irányá­nak kidolgozásában. Elsőbbséget élveznek azok az ágazatok, amelyek a ter­melési folyamat forradalmasa tását teszik lehetővé. A nyolc­vanas években a KGST tag­országainak ki kell dolgozni­uk és meg kell valósítaniuk a mikroelektronika alkalma­zását a termelésben, a tudo­mányban és a szolgáltatások­ban. A Szovjetunió az elkö­vetkezendő időben a gépgyár­tás gyakorlatilag új terüle­tét, az ipari robotok gyártá­sát szándékozik kialakítani. Az ipari robotok alkalmazása a Szovjetunióban már a je­lenlegi ötéves tervben évi több száz millió rubel megta­karítását és mintegy százezer munkás más területekre tör­ténő átirányítását teszi lehető­vé. A gazdaságpolitika egyez­tetése keretében a tagorszá­gok az energia- és nyersanyag­gazdálkodás terén széles kö­rű intézkedési tervet dolgoz­nak ki, a jelenlegi ötéves tervben több mint kétszeresé­re növelik az atomerőművi kapacitást, nagy erőfeszítése­ket tesznek a nyersanyagok és az energiaforrások ész­szerűbb és gazdaságosabb feL- használása érdekében. A szocialista integráció fej­lesztése és tökéletesítése so­rán a közösség tagállamai megszilárdítják a műszaki­gazdasági függetlenségüket a Nyugattól. Ez a függetlenség nem azonos az önellátásra va­ló berendezkedéssel. A KGST tagállamai a világ más térsé­geivel fenntartott gazdasági kapcsolatok fejlesztésében az egyik legfontosabb eszközt lát­ják a népek közötti megértés, az általános béke megszilár­dítására. Az SZKP XXVI. kongresz- szusán a KGST-tagörszágok erőfeszítései és .forrásai egye­sítésének hatékony formáiként a következőket jelölték meg: a gazdasági irányítási rend­szerek struktúrájának köze­lítését, a minisztériumok, egyesülések és vállalatok, a kooperációban részt vevő szer­vek közötti kapcsolatok fej­lesztését, valamint közös vál­lalatok alapítását A KGST-tagországok terme­lőegységei közötti közvetlen kapcsolatok lehetővé teszik a munka minden szakaszában való komplex együttműködést, a műszaki színvonal és minő­ség fejlesztését. Mindehhez meg kell teremteni azokat a szervezeti, jogi és gazdasági felételeket, amelyek a közvet­len kapcsolatok megteremtésé­re ösztönzik a kollektívákat. Különösen hatékonyak és elő­nyösek a közös vállalatok és cégek. E tekintetben felhal­mozódott bizonyos mennyisé­gű tapasztalat és megszületett a kétoldalú és sokoldalú vál­lalatok alapításáról szőlő ha­tározat. Megjegyzendő azon­ban, hogy sajnos még csekély az ilyen vállalatok száma, az együttműködés elmélyítésének e tartalékát még nem használ­juk ki eléggé. A közvetlen termelési kap­csolatok, a közös vállalatok és cégek a KGST-tagállamok (társadalmi-gazdasági termé­szetüket tekintve egynemű) gazdaságirányítási mechaniz­musainak legfontosabb kap­csolódási pontjai. Az egyes népgazdaságok tervezési és irányítási rendszerének köze­lítésénél természetes szükség­szerűség az egyes orszá­2 NÓGRÁD - 1982. gok gazdasági fejlődésé­ben szerzett tapasztala­tok, az egyes gazdasági ága­zatok fejlesztésében kialakult formák és módszerek kölcsö­nös tanulmányozása. A tapasztalatok átadása ak­kor a leghatékonyabb, ha azok eljutnak a dolgozók szé­les tömegeihez. Ez nyilvánult meg abban a nemzetközi szó-, cialista munkaversenyben, amely 1977-ben indult a ma­gyarországi Csepel Művek fel­hívására. és azóta is sikere­sen fejlődik és újabb formá­kat ölt. Az intenzív gazdaságfejlesz­tésre történő átállás során a testvérországok gyakorlatá­ból átvételre érdemes mind­az, ami lehetővé teszi a társa­dalmi termelés hatékonyságá­nak növelését. Ilyen eredmé­nyek már vannak, de még sok a tennivaló is. Az illeté­kes minisztériumoknak ' köte­lességük az ellenőrzés foko­zása e téren. A KGST szer­vezeteinek gondoskodniuk kell a tagállamok eredményeiről szóló tájékoztatás javításáról. Elvi jelentőséggel bír a mi­nőség kérdése. A minőség ja­vításának egyik fő eszköze a szabványosítás. A szabványok­nak olyanoknak’ kell lenniük, hogy tág teret nyissanak a tudományos-műszaki fejlő­désnek, eszkö7.ül szolgáljanak a szakosodáshoz és a koope­rációhoz. Ma ezt még nem si­került maradéktalanul megva­lósítani. Hiányosságok mutat­koznak a szabványok beveze­tésében a miniszámítógépek­nél, a programvezérlésű szer­számgépeknél, az atomenerge­tika terén, a színesitelevíziók gyártásában és több más terü­leten. A KGST szabványai nem minden esetben felelnek meg a világszínvonalnak. Különösen élesen jelentke­zik a KGST-országok tevé­kenységében a szállítás prob­lémája. A tagországok árucse­réje az elmúlt tiz évben 3,7- szeresére növekedett, és ennek megfelelően megnőtt az el­szállítandó áru mennyisége, amelynek jelentős része jelen­leg is vasúton, teszi meg az utat. A vasutak áteresztőké­pessége azonban nem felel meg a jelenlegi követelmé­nyeknek, szűk keresztmetsze­tek vannak továbbra is a ha­tár menti átrakodóállomáso- kon. Óriási feladatokat kell megoldani a közlekedés min­den ágának fejlesztésében. A szocialista országok kö­zötti gazdasági együttműkö­désben még számos más prob­léma vár megoldásra. E gon­dok megoldásának záloga a társadalmi-gazdasági fejlődés, a nemzetközi politika kérdé­seiben vallott nézetek egy­sége. Az SZKP XXVI. kongresz­szusán szó esett arról, hogy a gazdasági kérdéseket legfel­sőbb szintű találkozón kell megvitatni és ezt a kezdemé­nyezést minden testvérország támogatta. A szocialista gazdasági In­tegráció az anyagi alapja a testvérországok fokozatos kö­zeledésének, amely a szocia­lista internacionalizmus, a füg­getlenség és a nemzeti érde­kek tiszteletben tartása, a bel- ügyekbe való be nem avatko­zás, a teljes egyenjogúság, a kölcsönös előnyök és az elv­társi segítségnyújtás alapján megy végbe. A KCST-tagországok szük­ség esetén önzetlen segítséget nyújtanak egymásnak. Ebben a szellemben született döntés a KGST XXXVI. ülésszakán arról, hogy Vietnam, Kuba és Mongólia gazdasági fejlődésé­nek ' előmozdítására ezeket az országokat az eddigieknél job­ban be kell vonni a nemzetkö­zi munkamegosztásba. Tovább fejlődnek a közös­ség államainak a függetlenné vált, saját nemzetgazdaságuk fejlesztésére törekvő országok­kal fenntartott kapcsolatai. Idén a KGST tagországai 92 fejlődő országnak nyújtottak gazdasági és műszaki támoga­tást ezen országok állami szek­torának megerősítéséhez, ter­mészeti kincseinek kiaknázá­sához, szakembereinek képzé­séhez. 16., szombat Lavírozik a hadsereg Libanonban A libanoni központi hadse­reg csütörtök este saját jelen­tése szerint megkezdte a be­vonulást Bejrút kereszténylak­ta keleti felébe. Helyi megfi­gyelők szerint azonban a had­sereg csupán korábban elfog­lalt pozícióit erősíti meg a kül­város egyes pontjain és nincs parancsa arra, hogy a város­rész központjába is behatol­jon. Az. elmúlt hetekben a balol­dali mohamedán erők éles bí­rálatát váltotta ki, hogv a li­banoni hadsereg tömeges le­tartóztatások és házkutatások közepette lefegyverezte a mo­hamedánok lakta nyugati vá­rosrészt, de megkímélte a Ke- let-Bejrútban uralkodó fa- langista-keresztény erőket. Az állami rádió csütörtökön azt ígérte, hogy a hadsereg Ketet- Bejrútban ugyanúgy igyekszik „helyreállítani az állam fenn­hatóságát, felszámolni a fegy­veres csoportok jelenlétét és elkobozni a fegyvereket, mint a főváros más részein tette”. Bejrut utcáiról, de megtartot- leménye szerint azonban Amin Gemaje! elnök csupán „jelké­pezni” óhajtja részrehajlástól való mentességét, mielőtt washingtoni, párizsi és római körútra indul. A hadsereg po­zícióinak megerősítése előtt a keresztény fegyveres csoportok gyakorlatilag eltűntek Kelet- Bejrút utcáiról, de megtartot­ták fegyvereiket, járműveiket és katonai infrastruktúrájukat. * Csütörtökön a PFSZ három tagszervezete cáfolta, hogy el­ítélte volna Jasszer Aráfatnak, a PFSZ VB elnökének Jordá­niában Husszein királynál tett látogatását. A Néni Front Pa­lesztina Felszabadításáért, a Demokratikus Front Palesztina Felszabadításáért és a Pa­lesztinái Felszabadítási Front elnevezésű szervezet a Wafa palesztin hírügynökség által nyilvánosságra hozott nyilat­kozatát — a Wafa közleménye szerint — válasznak szánta azokra a szíriai sajtóban meg­jelent információkra, amelyek szerint öt palesztin szervezet elítélő nyilatkozatot írt volna alá. Az információkban Vneg- nevezétt másik két szervezet,, a Népi Front Palesztina Fel­szabadításáért főparancsnok­sága és Népi Harc Frontja Pa­lesztina Felszabadításáért nem adott ki cáfolatot. * Egyiptomnak kötelessége megőrizni „békeszerződését” Izraellel, hogy az Izrael és a többi arab ország későbbi ha­sonló megegyezéseinek mintá­jául szolgálhasson — mondta csütörtökön Kamal Hasszán Ali egyiptomi külügyminiszter. Kizárta azt a lehetőséget, hogy Izrael libanoni inváziója mi­att Egyiptom felmondaná a szerződést Menekülés Bolíviából Bolgár—román közlemény Bulgária és Románia a Var­sói Szerződés többi tagálla­maival, minden békeszerető állammal, haladó és demok­ratikus erővel egységben és összeforrottan. együtt kiván fellépni a konfrontáció és a háború veszélyes irányvona­lának megfékezéséért. Ezt hangsúlyozza egyebek között a pénteki bolgár lapokban megjelent bolgár—román kö­zös közlemény, amelyet Ni- colae Ceausescu és Elená Ceauseseu október 12—14. kö­zötti bulgáriai hivatalos ba­ráti látogatásáról tették köz­zé. Bulgária és Románia hala­déktalan hatékony intézke­déseket sürget a fegyverke­zési hajsza megfékezésére és beszüntetésére, a leszerelés, különösen a nukleáris lesze­relés érdekében. A látogatás során több új kétoldalú termelésszakosítá­si és együttműködési. megál­lapodást írtak alá, köztük pneumatikus és hidraulikus elemek gyártásáról, auto- matizációs eszközök előálli- tásáról. Bővitik az együtt­működést a vas- és a színes­fémkohászatban. Megálla­podtak a mezőgazdasági ta­pasztalatcsere kiszélesítésé­ben és kiegészítő árucsere- forgalmi megállapodást írtak alá. A polgári államfő beikta­tása és a baloldali kormány hivatalba lépése után sajátos menekülési hullám indult el Bolíviából: háborús bűnösök, világszerte keresett terroris­ták és valaha szebb napokat megélt kábítószer-kereskedők igyekszenek időben eltűnni az igazságszolgáltatás előL Pier­luigi Pagliali olasz terrorista elfogása után a menekülés pá­nikszerűvé vált Az új államfő, Hernán Sí­les Zuazo, még beiktatás előtt figyelmeztette a Bolíviában szabadon élő és ténykedő bű­nözőket hogy egyik legfonto­sabb feladatának tartja az ország megtisztítását a nem kívánatos elemektől. Az egész világsajtót bejárta például az a hír, hogy Siles Zuazo haj­landó lesz kiadni Klaus Alt- mannt, a „lyoni hóhért”. A címzettek kezdetben nem vették komolyan a figyelmez­tetést. Bíztak pártfogóikban, azokban a magas rangú bolí­viai katonatisztekben, akik szívesen alkalmazták őket kü­lönböző feladatok végrehajtá­sára. Alfonann például Klaus Barbie néven állami megbí­zást kapott: 1980-ban, Garcia Meza tábornok államcsínye után ő irányította az ellenálló bolíviai bányászok leverésé­re indított katonai akciót A riadalom akkor kezdődött, amikor Siles Zvazo lecserélte a bolíviai hadsereg teljes ve­zérkarát. Oj főparancsnok ke­rült mind a három haderőnem élére. A kinevezett táborno- kpk azzal tették ismertté ne­vüket, hogy következetesen felléptek a szélsőjobboldali főtisztek ellen. A menekülésre egy valóban szenzációsnak nevezhető ak­ció adott jelt Az Interpol és a bolíviai rendőrség közös erő­vel elfogta Santa Cruz de la Sierra városkában Pierluigi Pagliali olasz terroristát, akit Olaszországban azzal vádol­nak, hogy egyik résztvevője volt az 1980-as bolognai me­rényletnek. (A bolognai főpá­lyaudvaron történt robbanás 85 ember halálát okozta.) Ezu­tán az akció után sok ember lába alatt lett forró a talaj Bolíviában. A bolognai me­rénylet másik végrehajtója, Stefano Delle Chiaie sürgősen Argentínába távozott, Alt- mann-Barbie pedig Brazíliá­ba menekült Nigéria új fővárosa Egyelőre • kiterjedt építési terület, hatalmas ipartelep benyomását kelti az épülő ní< gériai város, Abuja. Mär áll néhány modern, üvegezett fel­hőkarcoló, de az épületek, kö­zött kanyargó, építőanyaggal megrakott teherautók és a gé­pek zaja arról tanúskodik, hogy teljes erővel folynak még a munkálatok. Ki hinné, hogy e „félkész” város már fontos politikai rendezvényeknek ad otthont: Shagari nigériai el­nök éppen ezen a helyen tar­totta legutóbbi kormányülését, s október 1-én ugyanitt emlé­kezett meg az ország nemz: ti ünnepéről. Gépeltérítés A Balkan bolgár légitársa­ság Burgasz—Varsó járatá­nak eltérítéséről a PAP len­gyel hírügynökség csütörtökön késő este a következő jelen­tést közölte: Egy 28 • éves lengyel állam­polgár, a „Balkan” bolgár lé­gitársaság Burgasz—Varsó já­ratának utasa megsebesítette az egyik utaskísérőt és arra kényszerítette a pilótát, hogy Becsben szálljon le. A gépen tartózkodó 70 utasnak és a .személyzet további 5 tagjának nelTi esett-bántódása. Az osztrák rendőrség kép­viselője közölte, hogy a terro. ristát repülőgép eltérítésének vádjával bíróság elé állítják. A rendőrség a géprabló ne­vét nem közölte. Az APA osztrák hírügynök­ség beszámolt arról, hogy a gépen tartózkodó utasok vala­mennyien lengyel állampolgá- i rok, akik Bulgáriában töltött szabadságukról tértek vissza Varsóba. A felszállás után' 30 perccel a géprabló késsel megsebesí­tette a légiutas-kísérőt, és követelte, hogy a gép Auszt­rián keresztül az NSZK-ba menjen. Az APA szerint a gépen tartózkodott a géprabló felesége is. A bécsi leszállás után a gép­rabló megadta magát a ren-. dőrségnek. Az utaskísérőt azonnal elsősegélyben része­sítették. Sri Lanka Az Elnökválasztást tartanak október 20-án a 15 milliós dél­ázsiai szigetországban, a ko­rábban Ceylon néven ismert Sri Lankán. A voksolás tét­je: megerősítik-e a szavazók tisztségében az állam mosta­ni vezetőjét. Julius Richard Jayawardenét, aki 1977-es ha­talomra kerülése után a mi­niszterelnöki posztot cserélte fel az államfői beosztással. TÖRTÉNELEM — DIÓHÉJBAN Jayawardene akkori pozíció- váltása jóval több volt egy­szerű funkciócserénél. Része volt annak a törekvésnek, hogy Sirimavo Bandaraneike asszony miniszterelnökségének éved után új irányba terel­jék az ország fejlődését. (Dió­héjban az előzmények: az egykori brit koronagyarmat 1948-ban kapott domíniumi státuszt, de tagja maradt — ma is az — a Brit Nemzet­közösségnek. 1956-ig alig csökkent a függés a hajdani anyaországtól. Akkor- — a kommunista párt támogatá­sával — Solomo Bandaraneike alakított kormányt A brit katonai támaszpontokat fel­számolták, államosítás kezdő­dött. A pozitív semlegesség el­vét hirdető politikust azon­ban 1959-ben meggyilkolták. 1960-ban, majd — néhány éves ellenzéki harc után — 1970- ben ismét özvegye vette kezé­be az ország kormányrúdját. Bandaraneike asszony számos haladó lépést tett, ám, nem e!rtSkvá!asztás háttere Julius Richard Jayawardene államfő támaszkodott következetesen a baloldali erőkre, inkább egyfajta középutas politikát folytatott. 1977-ben választá­si vereséget szenvedett a Jayawardene vezette UNP-íőI, az Egyesült Nemzeti Párttól.) SEBEZHETŐ GAZDASÁG Jayawardene az elmúlt években alapvető változások-- ra törekedett. A brit kor­mányzási szisztémát amerikai stüusú, elnöki rendszerré ala­kította át! Jelentős hatalmat összpontosított a kezében. Fő célkitűzése, hogy a sziget elő­rehaladását a kapitalista vi­lággazdaságba történő foko­zott bekapcsolódással érje el. Különös erővel szorgalmazza a külföldi beruházásokat Sri Lankán, igy speciális szabad­kereskedelmi övezetek létre­hozását, ahol a tőkéscégek vámkedvezményeket élvez­nek, kihasználhatják az olcsó helyi munkaerőt, profitjukat pedig kivihetik az országból. A külföldi monopóliumok biz­tonságát a többször megvál­toztatott alkotmány előírásai garantálják. Tegyük hozzá: a gazdasági irányítás bizonyos fokig kihatott a külpolitikai szférára. Teret nyert az USA, és Jayawardene állítólag szí­vesen látná államát az ASE­AN tagjai között. Az ellenzéki pártok elsősor­ban épp ezért bírálják az el­nököt. Azzal vádolják, hogy kiszolgáltatja a szigetet a tő­késvilágnak, sebezhetőbbé válván e válságos időben. Sri Lanka gazdaságának két alap­pillére még ma is a tea- és a gumiültetvény-rendszer. A munkanélküliség csökkent ugyan, s a fejlődő országok átlagához hasonlítva, viszony­lag gyors a — jelenleg 300 dollár körüli — nemzeti jöve­delem növekedésé, de jócs­kán megugrott az elmúlt évek­ben az infláció. A hangzato­sán meghirdetett kampány el­lenére veszélyes méreteket öl­tött a korrupció. Nőtt a tár­sadalmi rétegek közötti kü­lönbség, a szaporodó megmoz­dulásokat azonban — példá­ul a sztrájkellenes törvénnyel — rendre elfojtják. SZÍN g alézok, TAMILOK Külön gondot okoz Jayawar­dene számára az őshonos szin- galéz és a Dél-Indiából szár­mazó tamil népcsoport közti ■ellentét. A szigeten többszöri kellett rendkívüli állapotot ki­hirdetni a véres zavargásba torkollo feszültség miatt. Az ellenzék legerősebb pártjává épp a lakosság 20 százalékát képviselő Tamil Egyesült Fel­szabadító Front vált. Bandara­neike asszony szabadság Párt­ja viszont nehézségekkel küzd: a volt kormányfőt 1980-ban — hatalmával való visszaélésre hivatkozva — hét évre meg­fosztották polgári jogaitól. Ki-< zárták a parlamentből, ahol az UNP egyébként elsöprő több­séggel rendelkezik. Országos választást csak jövőre kell tartani, s a megfigyelők sze­rint Jayawardene még ez előtt biztosítani akarta elnö­ki megbízatásának hatéves meghosszabbítását. Az öt in­duló ellenjelölt valószínűleg nem jelent komoly fenyege­tést számára, a gazdasági és társadalmi gondok azonban az elkövetkezendő években vár­hatóan fokozott nehézségek elé állitjá'k a most 76 éves poli­tikust (szegő)

Next

/
Oldalképek
Tartalom