Nógrád. 1982. október (38. évfolyam. 230-256. szám)

1982-10-16 / 243. szám

VILÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! OGRAD A7. MS2MP NÓGRÁD MEGYÉI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXVIII. ÉVF., 243. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1982. OKTÓBER 16., SZOMBAT Első az élelem A képen csontsovány, meg­tört tekintetű férfiak, és fel- puffadt hasú gyerekek marék­nyi főtt rizsért állnak sorba, va­lahol Afrika éhségövezetében. Egy villanásnyira megáll kezünk­ben a kanál, dúsan megrakott asztalunkra meredünk. Csak egy pillanat az egész, aztán jóízű­en falatozunk tovább. Peregnek a híradó eseményei, nem hagyva időt az elmélkedésre. A gazdag, sőt a gazdasági gondok alatt nyögő országok­ban is orvosok és háziasszonyok agyafúrt fogyókúrarecepteken törik a fejüket: békés korsza­kunknak szinte „népbetegsé­ge” lett az elhízás. Köz­ben nem telik el nap, hogy valahol, öreg földré­szünktől távol, emberek százait, ezreit ne pusztítaná az értel­metlen éhhalál. Az ENSZ Élelme­zési és Mezőgazdasági Szerveze­tének (FAO) adatai szerint ma a világ táplálkozási kalóriaellá­tottsága nem kevesebb, mint tíz százalékkal haladja meg azt a szintet, amelyre a megfelelő, egészséges táplálkozáshoz szük­sége van. Mégis sok százmillió ember tartósan éhezik, mert koz­mikus gyorsasággal fejlődő ko­runkban az élelmiszerek elosz­tása nem felel meg a szükségle­teknek. Vajon van-e ennél égbe­kiáltóbb ellentmondás? Hiszen ez az egyenlőtlenség, az élet fel­tételétől, ha úgy tetszik lehető­ségétől foszt meg embereket. Ma különösen élesen vetődik fel ez a kérdés mindkét földte­kén. Beszélnek, írnak róla, és évről évre megújul a remény, hogy a szavakat tettek követik. Az ENSZ megalakulása óta ugyanis október 16. élelmezési világnap. Idén a nemzetközi szervező bizottság első hallásra talán nem sokat mondó mottót talált: „Első az élelem". Ha be­legondolunk, nagyon is idősze­rű és helyénvaló a jelmondat. Az emberiség jelenkori gondjai-ba- jai között a világ gazdagabbik része azért tesz erőfeszítéseket, hogy legalább megőrizze elért eredményeit, egyebek között élet­színvonalát. A gazdasági vissza­esés avagy stagnálás azonban az elmaradott, természeti csa­pásoktól is sújtott országok­ban közvetlenül az életet fenye­geti. Pedig a harmadik világ nem csekély eredményeket ért el — különösen az utóbbi két évtizedben hogy kiszabadít­sa magát a kiszolgáltatottság hálájából. Csökkent az éhező emberek össznépességhez viszo­nyított aránya. Á fejlődő orszá­gok évente több mint három szá­zalékkal tudták növelni mező- gazdasági termelésüket, ami je­lentős lépés az önellátáshoz ve­zető úton. Ez is közrejátszott ab­ban, hogy a világ élelmiszer-tar­talékai elérjék az évi szükséglet tizennyolc százalékát. Még­sem javult alapvetően a hely­zet, aminek több oka van. Az egyik, és alapvető a mérhetetlen pazarlás. Az enyhülési folya­mat megtorpanásával csökken­tek a külföldi segélyprogramok, és a gazdasági támogatás más, időtálló, hosszabb távra szóló formái is. Ezért következhetett be, hogy idén a Szaharától délre a huszonnegyedik órában érkeztek meg a FAO által szorgalmazott segélyszállítmányok. Az ENSZ Élelmezési és Mező- gazdasági Szervezete tanulmányt készített arról, hogy várhatóan miként alakul a mezőgazdaság fejlődése az ezredfordulóig. Az egyre növekvő távolság ellensze­reként alapvető beruházásokra lenne szükség a fejlődő orszá­gokban, ami azonban külső se­gítség nélkül elképzelhetetlen. A becslések szerint évi ötmilli- árd dolláros támogatás mellett megvalósulhatna a nagyszabású fejlesztési program. Hallatlanul magas összeg, ám szinte el­törpül a fegyverkezési kiadások mellett. Nem csekély a tét: ha ezt a pénzt világméretű össze­fogással elő lehetne teremteni, reális lenne az'esély arra, hogy megszűnik az éhezés a világon. Pénteken ülést tartott a Szakszervezetek Országos Ta­nácsa. Az ülésen részt vett Övári Miklós, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára is. A szakszervezeti agitáció és propagandamunka néhány időszerű kérdéséről Virizlay Gyula, a SZOT titkára tar­tott előadói beszédet. Mint mondotta, ma, amikor az életszínvonal alakulása oly nagymértékben függ a haté­kony, fegyelmezett munkától, különösen nagy a jelentősége a szakszervezetek felvilágosí­tó tevékenységének. A dolgo­zókat arról kell meggyőzni, hogy magasabb bért csak jobb eredményekkel érhetnek el, a gazdasági vezetőket pedig ar­ra kell sarkallniuk, hogy te­remtsék meg a jó munkához a feltételeket, s bármilyen ne­héz is legyen a vállalat anya­gi helyzete, aki jobban dol­gozik, többet is keressen. A vállalati önállóság növekedé­sével új lehetőségek nyíltak a helyi megegyezésekre, s ez a szakszervezetek felelősségét is megnövelte, hiszen az ő munkájukon is fokozottan múlik, hogy a vállalatnál tel­jesítik-e a termelési felada­tokat, lesz-e elosztanivaló, mennyi jut az élet- és mun­kakörülmények javítására. Gyakran mindez még csak le­hetőség, mert a szakszerveze­ti tevékenységben még min­dig nem alakult ki minde­nütt az új helyzethez igazodó korszerű munkastílus. Min­denekelőtt közelebb kell ke­rülniük a szakszervezeti tiszt­ségviselőknek az egyénhez, így ismerhetik meg jobban, Jobb eredmények — magasabb bér Ülésezett a Szakszervezetek Országos Tanácsa hogy ki mire képes, mit vál­lalhat, mi a gyengesége, mi­ért érdemel elismerést vagy bírálatot. Ök tudják legjob­ban elősegíteni, hogy azoknak a hangja érvényesüljön, pél­dája hasson, azokra nézzen fel a közösség, akik tehetsé­gükkel, szorgalmukkal, fe­gyelmükkel, műveltségükkel kitűnnek. A nevelő munkában figyelembe kell 'Venni, hogy a dolgozó ember nem rög­tön, hanem csak hosszú vi­ták alapján ismeri fel: a minőségi követelmények tel­jesítésével, a munkafegyelem javításával saját egyéni ér­dekét is szolgálja. Ezt az egyéni érdeket csak akkor le­het valójában érvényesíteni, ha ahhoz magát a dolgozót is megnyerték. A dolgozók szüntelenül azt kérik a szakszervezetektől, hogy ügyeikben legyen na­gyobb a nyíltság, az őszinte­ség. A tagságnak ez az igé­nye jogos, hiszen szeretnék jobban megismerni a bizalmi­testületek, a szakszervezeti bi­zottságok és a felsőbb vezető szervek álláspontját, dönté­seit Egyben érvényesíteni kell a szakszervezeti kongresszus­nak azt a határozatát, hogy a vezető testületek a tagság véleményének ismerete nél­kül ne hozzanak döntést ne alakítsanak ki véleményt. A szakszervezeti bizottsá­goknak mindenképpen meg kell teremteniük annak fel­tételeit, hogy a bizalmiak minden fontos kérdésről tá­jékozva legyenek, s a munká­juk közben szerzett tapaszta­lataik a felsőbb szakszerve­zeti szervhez eljussanak. Burgonyaszüret Szécsényben Vetik az őszi Irázát Nógrádban m ■ Minden munkára alkalmas órát kihasználnak a búza vetésére a megye mezőgazdasági nagyüzemei. A legtöbb gazdaságban jól előkészített talajba kerül a jövő évi kenyérnck- való, és mivel a munka üteme hét végeken sem csökken, a tervezett terület 65 száza­lékán már elvégezték munkájukat a vetőgépek. Megyeszerte jó ütemben vég­zik a mezőgazdasági nagy­üzemek az őszi munkát. A na­pokban leesett csapadék külö­nösen jót tett a már elvetett magvak kelésének. Igaz, né­mileg hátráltatja a még esedé­kes talajmunkák végzését, de ezekből már amúgy sem sóik van hátra. Legalábbis ami a vetés-előkészítést illeti. Sok gazdaságban végeztek a mag­ágykészítéssel, a gépeknek leg­feljebb olyan területeiken akad még munkájuk, ahol napra­forgót, vagy burgonyát ter­mesztettek az idén. Befejeződött a megyében a silókukorica betakarítása és a kukorica termesztő gazdasá­gokban is a termés háromne­gyede fedél alatt van. Az eső után több helyütt beindították a terményszárítókat, mert meg­nőtt a víztartalom. Az egyik legfontosabb betakarítanivaló ezekben a hetekben a cukor­répa. Kiszedése jő ütemben zajlik. Ebben nagy szerepe van az üzemek közötti koope­rációnak, amelynek keretében a szécsényi termelőszövetkezet RTA—602-es gépsora az end- refalvaiakmak segít a cukorré- paföldön, vagy a káliói és az ecsegi termelőszövetkezet, ahol közösen használják a Herrieau gépet A burgonya szedése közvet­lenül befejezés előtt áll. Ör- halomban és Szécsényben van hátra kisebb terület Ez utób­bi gazdaságban a nyári ülte-' tésű vetőburgonya betakarítá­sán diákok dolgoznak. A „Szedd és vidd” akciók révén gyorsul a gyümölcsösökben a munka és Pásztó® is befeje­zéshez közeledik a szőlő szű­re telése. A néhány milliméteres csa­padék várhatóan elősegíti a közeli napokban a mélyszán­tást, kevesebb lesz a géptörés és gyorsul a munka, amelynek mintegy 20 százalékát végez­ték el a nagyüzemek. Ebben a munkában is sokat segít a gépkooperáció. A kishartyáni- ak és a bujákiak nagy telje­sítményű erőgépei napok óta a szomszédos gazdaságokban dolgoznak. Nitrát, mangán, szerves anyag Fordítsunk nagyobb figyelmet a vízminőség óvására Az elmúlt évtizedben je­lentős fejlődés következett be a megye iparában és mező- gazdaságában, amely maga után vonta az ehhez kapcso­lódó intézményrendszerek és az urbanizáció fejlődését. Ez sajnos azt is jelentette, hogy a természeti környezetben el­sősorban a vizekben és a ta­lajban megnőtt a oda kerülő szennyezőanyagok mennyisé­ge. Mindez — főleg az előbbi — különösen Nógrádban jelent nagy gondokat, hi­szen a megye köztudottan szegény felszíni és föld alatti vizekben. Sőt, a felszín alatti vizek mennyisége sem elegendő. Minősége pedig nem üti meg az azonnali felhasználható­ság mércéjét. A megye ezért kényszerül drága, elsősorban felszíni tisztítótechnológiák­kal és regionális rendszerek­kel biztosítani a szükséglet kielégítését. Ám az utóbbi időben, külö­nösen Nemti, Etes, Rákóczi- bányatelep, Kisterenye, Ipoly- vece és Horpács, valamint a nagybátonyi és balassagyar­mati vízmű egyes kútjaiban a megengedettnél nagyobb nitrátszennyezödés halmozó­dott fel, s nagy szennyező- forrás Horpácson és Macon- kán, a szennyvíz tisztítás nél­kül kerül a kutakat övező te­rületek környezetébe. Ám nem csak . itt, hanem más, közművesített településeken is veszélyezteti a víz minősé­gét az ásott kutakban a gya­korta vízfolyásokba, árkokba közvetlenül elvezetett WC-k, emésztőgödrök, istállók „vég­terméke”. A lakások, üzemek és intézmények szennyvíztá­rolóiból elszállított fekáliás iszap elhelyezése is szinte el­lenőrizhetetlen. A megoldás a települések csatornázása és szennyvíztisztító-telepk léte­sítése lenne, ám jelenleg az ehhez szükséges anyagi fede­zet csak részben biztosított. Természetesen a felszíni vi­zeken levonuló szennyeződé­sek, miként a Zagyva gyako­ri ammóniatartalma, nagyban befolyásolja a nagybátonyi vízmű kútjainak vízminőség­romlását, s vonatkozik ez az Ipolyra is. Bár az utóbbi esz­tendőkben az ez irányú intéz­kedéseknek volt már foganat­ja, mégis az idén január 18- án a Zagyván, március 4-én a jenői patakon történt szer­ves- és vegyianyag-szennye- ződés, május 27-én pedig ide­gen eredetű anyag okozott nagymérvű halpusztulást az Ipolyban. Vizeink tisztaságára meg­lehetősen káros hatással van az ipar évenkénti nyolcvanezer tonnát kite­vő hulladéka. Igaz, ennek körülbelül felét hasznosítják, harmincnégy­ezer tonnát a kijelölt szemét­telepekre fuvaroznak, ám öt­hat ezer tonna káros anyag sorsa ismeretlen. A kemizálás elterjedésével a mezőgazdaságban egyre nö­vekszik a felhasznált rnűtrá- gvák, gyomirtó és egyéb sze­rek mennyisége. A műtrágyák viszont (talajvízbe jutva) nö­velik nitráttartalmát, s ez a csecsemőknél halálos megbe­tegedést okozhat. Emellett a felszíni vizekben elősegítik az egysejtűek szaporodását, ame­lyek nagy oxigénfelhaszná­lásukkal gátolják a fejlettebb élőlények szaporodását és elő­idézői a gyakori halpusztulás­nak. Káros, hogy az évente fel- használásra kerülő, csaknem huszonötezer tonnányi műtrá­gya nagy részét sem az előírá­soknak megfelelően tárolják, így a szennyeződés veszélye tovább fokozódik. A jánosaknai tó helyzete — miként a XII. nógrádi műsza­ki és közgazdasági hónap ke­retében tartott előadásában Joó Miklós, az Észak-nógrá­di Regionális Vízmű üzem­igazgatója tegnap ezt is ele­mezte —, szintén aggodalom­ra ad okot. Az 1973-ban, a felhagyott külszíni fejtés he­lyén keletkezett víztározó, amelyben több mint egymil­lió köbméternyi víz található, naponta ezernyolcszáz köb­méternyi, tisztított ivóvízzel tudná ellátni a környező fal­vak és Salgótarján lakóit. Ám az utóbbi időben a tó kloridtartalma a meg­engedettnek csaknek két­es félszeresére nőtt, így a vízkivételi mű az idén már három hónapig ál­lásra kényszerült, s jelen­leg sem szolgáltat vizet. A szennyező hatások meg­szüntetése — az ipari üzemek szennyvizeinek fokozott ellen­őrzése, a Zagyvaróna térsé­gében keletkező szemét és más hulladék elvezetése és összegyűjtése, a tó fölött üze­melő istálló üzemelésének szi­gorú' szabályozása — fontos napi feladat. Hiszen nagyobb vízügyi beruházásokra csak 1990. után kerülhet sor. Ma kommunista műszak Salgótarján üzemeiken Ma dolgozók ezrei vesznek részt a megyeszékhely ter­melőegységeiben, hogy se­gítsék a termelést, aktuális környezetvédelmi, s más fel­adatok végrehajtásával járul­janak hozzá eredményeink további fokozásához. A Salgótarjáni ötvözetgyár­ban a „főcsapás iránya” a termelés lesz, hiszen a honi egyetlen, ilyen jellegű termé­keket előállító vállalat anya­gait nem nélkülözheti a ve­lük szemben egyre nagyobb igényeket támasztó hazai ko­hászat. Az előzetes jelentke­zések szerint több mint há­romszázan jelennek meg ma munkahelyükön, s a gyár kör­nyezetében. A dolgozók kö­zül sokan ngyanis parkosíta­nak, árkokat ásnak és tisztí­tanak, fémet és egyéb vasko­hászati hulladékot gyűjtenek. A salgótarjáni síküveggyár­ban, ahol ezer-ezerkétszáz dolgozó jelentkezett az ön­ként vállalt munkára, a leg- nagyob feladatot a november első napjaiban átadásra ke­rülő síküveg-feldolgozó, az új keverőüzem és az irodaház hivatalos ünnepségeire tör­ténő felkészülés: általános te­rep- és környezetrendezés, va­lamint az út- és vasúthálózat korszerűsítésének munkálatai jelentik. Természetesen az üzemek is termelnek, hogy jelentős mennyiségű készter­méket adjanak át a hazai megrendelőknek, közöttük is az Ikarus gyárnak, s mások­nak. A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyárban a saját dolgozók, irodaiak és fizikai munkások százai foglalkoz­nak a termeléshez szükséges anyagok előkészítésével, saj­tolnak, zománcoznak, meg­munkálnak olyan anyagokat, amelyek biztosítják a jövő heti munka zökkenőmentes­ségét. A kommunista műszak­ra önként jelentkezett több száz ember közül sokan se­gítik a korszerű gáz- és vil­lamos tűzhelyek készre sze­relését. A gyáriak „vendég- munkásokat” is fogadnak mai az SZTK, valamint a sta­tisztikai hivatal dolgozói im­már hagyományosan a kör­nyezetet szépítik, parkosíta­nak, ápolják a növényzetet. Fiatal államigazgatási szakemberek országos konferenciája A tanácsok feladatai a ke­reskedelem és a szolgáltatóte­vékenység szervezésében cím­mel kezdődött meg pénteken Egerben az államigazgatás fi­atal dolgozóinak kétnapos or­szágos szakmai-tudományos konferenciája. A mintegy 80 fiatal szakember résztvételével megkezdődött eszmecserén Í7 előadás hangzik el. Foglalkozó nak többek között az új vál­lalkozási formák és a ver­senytárgyalások tapasztalatai­val, a kistelepülések ellátá­sának megoldási formáival, a lakossági szolgáltatások fej­lesztésének módszereivel és az időszerű településfejlesztési kérdésekkel is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom