Nógrád. 1982. október (38. évfolyam. 230-256. szám)
1982-10-15 / 242. szám
Szembenézni önmagunkkal A történelemben számtalan példa található kiválóan küzdő népekről, nagyszerű harcosokról, akik mindenkit legyőztek és végül abba pusztultak bele, hogy saját hibáikat nem tudták legyőzni. Tudunk világhírű ökölvívóról is, aki a saját súlycsoportjában mindenkit elsöpört, végül pedig nikotinmérgezésben halt meg, mert képtelen volt leszokni/a dohányzásról. A sportvilágban se szeri se száma azoknak az egykori bajnokoknak, akik mindig győzni tudtak az ellenfeleikkel szemben, de alul maradtak az alkohollal szemben. Orvosok százai egész életükön át harcoltak valamilyen emberi hibából eredő betegséggel szemben, míg végül a saját hibájukból abba a betegségbe estek, aminek egy életen át legyőzői voltak. Az erősebbet nehéz legyőzni, de mindenki másnál nehezebb legyőzni önmagunkat - a saját hibáinkat. Hazánk felszabadulása óta a magyar nép nemes küzdelmet vívott a szocialista társadalom építéséért. Az eredmény nem kétséges. Legyőztük a nyomort, a tudatlanságot és a nagy távolságokat. Mostanáig nem tudtuk azonban legyőzni azokat az emberi hibáinkat, amelyek mindig lefelé húztak, visszatartottak bennünket a fejlődésben. Nem tudtuk például legyőzni az önzést, a hanyagságot, a lustaságot, a felelőtlenséget, a közönyt, a csalást, a hazudozást, a fegyelmezetlenséget. Sőt, e rossz tulajdonságaink, a jobb életünkkel összefüggésben új emberi hibákkal szaporodtak. Úgy tetszik: csak azért, mert van bőven ennivalónk — túltáplálkozunk. Csak azért, mert van bőven innivalónk — túl sok alkoholt fogyasztunk. Mert már valamivel jobban élünk — kezdünk elégedettek, beképzeltek lenni és veszítünk á küzdőképességünkből. Pedig mindezeknek egyáltalán nem kell törvényszerűen így lenniük. Közrejátszanak a nehézségek növekedésében az ismeretes a külső, tőlünk független objektív tényezők. A legnagyobb akadály mégis bennünk, a saját hibáinkban rejlik - amint azt vezető pártfórumokon is megállapították. Ha nem tudjuk legyőzni a vezetésben, a tervezésben, a munkaszervezésben, a pazarlásban, a korszerűtlen, rossz minőségű termékekben megnyilvánuló hibáinkat, akkor nem javul a gazdasági mérlegünk és veszélybe kerülhet az életszínvonalunk. Nem csak figyelmeztetők, drámaiak is ilyen összefüggésben ezek a megállapítások. Amikor tehát mozgósítunk és mindenkit harcba hívunk a jobb termelési eredményekért, akkor nem árt számba venni azokat az emberi hibáinkat, amelyek - többé-kevésbé - egész társadalmunk életére kihatnak. A gazdasági, politikai feladatok maximális követelményeket állítanak a honpolgárok elé. Ugyanakkor nagyon sokan minimális mértékben sem teljesítik kötelességüket. Ki ne ismerne például olyan vezetőt, aki a bizalommal visszaélve többet törődik saját magával, mint a rábízott közösséggel: nem töri a fejét, nem kezdeményez, nem igyekszik rugalmasan .alkalmazkodni a feladatokhoz, nem követel többet a beosztottjától. És hány olyan tudós, kutató van, aki évek óta kutat, felveszi a fizetését, de soha nem talál semmit. Hány olyan mérnök, munkaszervező, irányító él, aki mindenkinél jobban látva sorolja a hibákat, közben észre sem veszi a saját hibáit, a saját tehetetlenségét. Az Íróasztalok és gépek mellett dolgozó emberek között is sok az olyan, aki panaszkodik, kritizál, másokat bírál, de saját munkája nem ér egy fabatkát sem. Ezért a termelési feladatokra mozgósítással egyidőben harcot kell indítani a jobb munkát gátló emberi hibák ellen is. Mindenkinek meg kell értenie, hogy a saját élete — hiába mutat mást a látszat - tartósan és véglegesen csak akkor lesz jobb, ha a közösség egésze oz egész népgazdaság nagyobb eredményt ér el. Ehhez pedig mindenkinek fegyelmezettebbnek kell lennie, nagyobb felelősséggel kell dolgoznia. Mindenkinek le kell győznie saját hibáit, hogy a tettei alapján bátran szembenézhessen önmagával. Gerencséri Jenő VILÁG PROLETÁRJA! EGYESüOCTEIÖ' NÓGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAN ÁCS LA PJA XXXVIII. ÉVF., 242. SZÁM ÄRA: 1..40 FORINT 1982. OKTÓBER 15., PÉNTEK Ülést tartott a Minisztertanács Nagyobb önállóság. Ösztönzőbb érdekeltségi rendszer a kereskedelemben A kormány Tájékoztatási Hivatala közli:: A Minigztertanács csütörtöki ülésén Lázár György tájékoztatást adott dr. Bruno Kreis- kynek, az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárjának meghívására Ausztriában tett hivatalos látogatásáról. A kormány a tájékoztatót tudomásul vette. A Minisztertanács megtárgyalta és jóváhagyta a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság Budapesten tartott üléséről szóló jelentést. Egyidejűleg megbízást adott a gazdasági bizottságnak, hogy gondoskodjon az ülés határozatainak végrehajtásáról. A kormány hozzájárult, hogy a munka színvonalának és hatékonyságának növelése érdekében 1983. január 1-től a kereskedelmi egységek meghatározott körében olyan új — jövedelemérdekeltségen alapuló — üzemeltetési rendszert vezessenek be, amely növeli az. üzletvezetők önállóságát, rugalmasabbá teszi a gazdálkodást, és fokozza az érdekeltséget a vevők színvonalas kiszolgálásában. A Minisztertanács tájékoztatást kapott a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának tevékenységéről. Megállapította, hogy a tanács rendeltetésének megfelelően, eredményesen tölti be érdekvédelmi funkcióját és hasznos segítséget nyújt a termelőszövetkezeti gazdálkodás fejlesztéséhez. A kormány fontosnak tartja, hogy az állami szervek és a TOT továbbra is szorosan együttműködve, egymás munkáját támogatva oldják meg a közös feladatokat. A Minisztertanács megerősítette a gazdasági bizottság határozatát, amelyben az újítók és feltalálók V. országos tanácskozásán elhangzott javaslatok hasznosításáról intézkedik. Takarékossági rendezvények Csütörtökön Budapesten a Láng Gépgyár művelődési házában lezajlott országos megnyitóval megkezdődött a takarékossági világnapot megelőző rendezvénysorozat. Ennek keretében pedagógiai tanácskozások, vetélkedők, rádió- és tv-adások, interjúk teszik színessé a következő két hét programját. A megyében ugyancsak tegnap Kis- terenyén az SKÜ helyi üzemében plakátkiállításisal kezdődtek meg a > takarékossági hetek, melyek keretében gyermekraj zpályázat, takarékossági keresztrejtvény lát napvilágot, valamint Kistere- nyén, Nagybátonyban, Do- rogházán, Pásztón, Nagyorosziban, Rétságon, Nógrádon, Varsányban, Rimócon, Szé- csényben és természetesen a megyeszékhelyen kerül sor elsősorban vetélkedőkre, ankétokra, kiállításokra. Megyénkben jó talajba hullott a takarékossági propaganda magva. A nógrádiak betétállománya meghaladja a hárommilliárd forintot. Nyolcvankilencezernél több a kamatozó, mintegy 42 ezer a pénznyeremény-, 32 ezer az autónyeremény-betétkönyvek száma. Tavaly közel 30 ezer kisdiák gyűjtött iskolai takarékbélyeget, jelenleg több mint 17.5 ezer az ifjúsági betétesek szórna, amivel elsők vagyunk az országban. Országos diáknapok Már minden iskolai KISZ- szervezet kézhez kapta a KISZ Központi Bizottsága, a Művelődési Minisztérium és az Állami Ifjúsági Bizottság közös felhívását az országos diáknapok szervezéséről. Az iskolákban a napokban hozzáláttak az egész diákságot megmozgató rendezvénysorozat előkészítéséhez, szervezéséhez. Az országos diáknapok programjai elsősorban a tizenévesek iskolai és iskolán kívüli kulturális tevékenységét ösztönzik. Egyben képet adnak a diákművelődés eredményeiről, lehetőséget teremtenek a közművelődési munkában élenjáró tanulók,, iskolák és pedagógusok tevékenységének megismerésére, elismerésére. Fontos témák terítéken Zajlik a XII. nógrádi műszaki és közgazdasági hónap Jó néhány fontos, nagy érdeklődéssel kísért rendezvény fémjelezte már eddig is a nógrádi műszaki és közgazdasági hónapot, amelynek téma- és tárgykörei nemcsak a gazdálkodás kérdéseit helyezik előtérbe, hanem nagy teret szentelnek ezek szoros, „életszagú” kapcsolódásaihoz is. Tegnap a TIT salgótarjáni székházában Ozsvárt József, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának titkára is roppant fontos, időszerű témát elemzett. Előadásának címe A műszaki és közgazdasági értelmiség helyzete Nógrád megye iparában volt. A tudományos-technikai forradalmomna-k — , amely jelenleg is tart —, egyik fő jellegzetessége, hogy a társadalmi termelési tevékenységben bővül a szellemi munka részaránya, felértékelődik jelentősége. A hatékonyság, a minőség, a termelés korszerűsítése, a termékek verseny- képességének fokozása a megye iparában is előtérbe helyezte a műszaki és közgazdasági szakemberek nagyobb számú foglalkoztatását. Ez a szellemi erőforrás tette lehetővé, hogy sikerült megoldani az elmúlt ötéves tervek 1 egf ontosabb gazdaságpolitikai célkitűzéseit. Nógrád megyében a felsőfokú végzettséggel rendelkező szakemberek száma már megközelíti az ezerkétszázat. Hetven százalékuk műszaki, tizenöt százalékuk közgazda- sági képesítéssel rendelkezik. Különösen meggyorsult ez a folyamat az V. ötéves terv időszakában, mikor a diplomások száma az önálló vállalatoknál harminchárom. a gyáregységeknél pedig ötvenkét százalékkal nőtt. Elsősorban a mérnöki munka területén, a jelenlegi érdekeltségi rendszer nem kedvez az alkotó jellegű munka kibontakozásának. E réteg jövedelmi szintje nem sokkal magasabb a szakmunkásokénál, s különösen nem kielégítő a saját alkotó tevékenység anyagi és erkölcsi megbecsülése. Többségük elégedetlen a munkahelyi környezetével, s a megkérdezettek jelentős hányada nem tekinti példaképének, sem szakmai tekintélynek vezetőjét. Örvendetes viszont, hogy a műszaki és közgazdasági értelmiség túlnyomó része nemcsak a kész feladatokból adódó intezívebb munka vállalására kész, hanem keresi ennek lehetőségeit is. Azonban, hogy - szerepük még tovább növekedjen, még. jobban ki kell használni a bennük rejlő lehetőségeket, a tudásukat, hiszen a távlatokban csak így lehetünk képesek a megye gazdaságpolitikai célkitűzéseinek eleget tenni. Márpedig a feladatok egyre nagyobbak, s így ezt az értékes „réteget” mindinkább képességeikhez illő munka végrehajtásával kell megbízni. Szükséges, hogy tanulmányozhassák és alkalmazhassák szakterületük élenjáró, hazai és nemzetközi eredményeit, alakítsanak ki számúkra ösztönzőbb bér- és jövedelemarányokat, s törekedni kell, hogy mindannyian képességüknek, érdeklődési körüknek és képzettségüknek megfelelő helyeken dolgozhassanak. A nagyobb mozgástér és cselekvési lehetőség biztosítása elősegíti a megye lehetőségeinek jobb kiaknázását, terveink sikeresebb megoldását. * A műszaki és közgazdasági hónap keretében előadás hangzott el a NÄEV klubtermében, a BftG salgótarjáni gyárában, a Bányász Művelődési Házban, valamint a KPál Közúti Igazgatóság központi telepének tanácstermében, ahol Törőcsik Frigyes, a KPM közúti főosztály útosz- tályának vezetője a közúti alágazat lehetőségeiről, tennivalóiról beszélt, különös tekintettel a jelenlegi gazdasági helyzetre és az utakkal szemben támasztott követelményekre. A többi között hangsúlyozta: az előző intenzív, nagy értékű beruházások, a koncentrált |szf altprogram helyett energia takarékos helyi anyagok alkalmazásával kell törekedni az utak minőségének javításira, áibjguk megóvására. Tíz nap alatt mintegy kétmillió forintos forgalmat bonyolított le Szécsényben a helyi ÁFÉSZ a Skála-napok rendezvénysorozat keretében. A nagyáruházon kívül a volt téesziroda udvarán és épületében is szakosított bemutatóval jártak vevőik kedvében, számtalan cikkből jelentős árengedményt adtak, ezen kívül slágernek számított a kötöttáru, a Simson motorkerékpár, az ágynemű. A csehszlovák fahordók pedig szinte percek alatt elfogytak. Bemutatkoztak a kertészeti szakcsoport tagjai háztájiban termesztett zöldségnövényeikkel (felső képünkön Daróczi Tiborné óriás paprikájával). Az ízléses, és olcsó bútorokat kiegészítőkkel (alsó kép) szőnyegekkel, kerámiákkal, csillárokkal ajánlották a vevőknek. —kj— Milyen a kereskec'e'mi ellátás Pásztón? Pásztó és társközségei kereskedelmi ellátását zömében a Pásztó és Vidéke ÁFÉSZ biztosítja, s a vendéglátásban is az ÁFÉSZ-é a meghatározó szerep. A szövetkezet Pásztor, negyvenkét kereskedelmi és vendéglátóegységet üzemeltet, Mátraszőlősön nyolc, Hasznoson és Mátrakeresztesen két- két egységet tart fenn. Az elmúlt években nagyobb arányú hálózatfejlesztésre és korszerűsítésre került sor, melynek eredménye az ABC- áruház és a mátrakeresztesi élelmiszer- és italbolt. Javultak a tárgyi feltételek, de a vendéglátás még mindig kedvezőtlen képet mutat. A kiszolgálás kulturáltsága, udvariassága, a vevőkkel való bánásmód még mindig nem éri el a kívánt szintet. Az alapvető élelmiszer-ellátás megfelelő színvonalú, ki-' egyensúlyozott. Nem megfelelő azonban a választék hús- és húskészítményekből, különösen száraz töltelékáruból, valamint kenyér és péksüteményekből. Időnként árukezelési hiányosságok tapasztalhatók. Az ABC-ben árusított tőkehús minősége, fogyasztha- tósága esetenként erősen kétséges. A tartós fogyasztási cikkek kínálata általában kedvezően alakult, bár az ellátást még javítaná az előrendelések számának növelése. Az ÁFÉSZ vendéglátó tevékenysége elmarad az elvárható színvonaltól, a választék szegényes, szokványos, nincsenek, vagy csak alig tájjellegű ételek. Kevés az olcsó menü, az előfizetéses ételeknél hétről hétre ugyanaz az étrend ismétlődik. Az idegenforgalmi ellátásra kijelölt egységekben nem oldották meg a reggeliztetést, a választék esetenként tejből és kifliből áll. Az ÁFÉSZ a VI. ötéves tervidőszakban nyitotta meg Kölcsönzőboltját, ám az eszközök igénybevétele minimális, ki használtsági fokuk húszharminc százalék körül mozog. Ez annak túdható be, hogy a propaganda nem megfelelő, és a kínálat sem alkalmazkodik elég rugalmasan a változó lakossági igényekhez. Az utóbbi évek kereskedelmi politikájának egyik legnagyobb eredménye, hogy megszűnt a területen az ÁFÉSZ kizárólagos szerepe. A megyei élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat a . Váci Kötöttárugyár pásztói telepén üzemi büfével és ez év augusztusától ABC-áruházzal vesz i'észt a lakosság ellátásában. A Nógrád megyei Vendéglátó Vállalat bekapcsolódott a közétkeztetésbe, két oktatási intézmény konyháját üzemelteti.
