Nógrád. 1982. október (38. évfolyam. 230-256. szám)

1982-10-15 / 242. szám

Kettős béklyóban Mintha egy kaptafára húz­ták volna az amerikai elnök­nek az utóbbi időben elhang­zott valamennyi beszédét. Legutóbb a tévében próbál­kozott Reagan azzal, hogy elődeire, illetve a demokra­tákra hárítsa a felelősséget a jelenlegi gazdasági bajokért. Szónoklataiban a másik, ál­landóan visszatérő elem az, hogy nagy hangsúlyt kapnak az eredmények — az infláció mérséklése és az adócsökken­tések —, miközben aránylag kevés szó esik a negyvenéves rekordot döntögető, immár több mint tízmilliós (11 szá­zalékos) munkanélküliségről és a gazdaság pangásáról. Bár elemzés még nem ké­szült a tengeren túl Reagan legutóbbi beszédéről, érdemes felidézni, miként vélekedik a tekintélyes Time magazin ok­tóber 11-i száma az elnök egyik korábbi, richmondi fel­lépéséről. A hetilap szerkesz­tői bizonyára visszafogták a tollúkat, amikor olyan enyhén fogalmaztak, hogy Reagan „megbocsáthatatlanul tévesen kezelte a gazdasági statiszti­kákat”, és „félrevezető nyilat­kozatokat” tett. Az elnök ugyanis azt mondta, hogy az utolsó négy negyedévben nö­vekedett a nemzeti összter­mék (GNP) az USA-ban, s hogy a munkanélküliség már 1980-ban, a Carter-kormány- zat utolsó hat hónapjában je­lentősen fokozódott. A Time viszont halkan, ám rendkívül tárgyilagosan kénytelen kö­zölni, hogy a GNP bizony négy negyedév közül kettő­ben éppen hogy csökkent, s hogy 1980. második felében kevesebb volt a munkanélkü­li, mint korábban (7,8 helyett 7,4 százalék). Mindebben egyébként leg­feljebb annyi az újdonság, hogy korábban az elnökjelölt­ként tett Ígéretek értéktelen­ségét lehetett nagy biztonság­gal megjósolni, most már a valóság utólagos kozmetiká­zására tett elnöki kísérletnek lehetünk tanúi. Az efféle „té­vedések” azonban természe­tesen nem állíthatják meg a választási kampány immár teljes erővel működő gépeze­tét. November 2-án az ameri­kai polgárok voksai nyomán teljes egészében megújul az 435 tagú képviselőház, újjává­lasztják a 100 fős szenátus 33 tagját, több szövetségi állam­ban új törvényhozás és kor­mányzó kerül hivatalba. Az amerikai belpolitika e fontos eseményének jelentő­sége túlnő az eddigi — min­den második évben esedékes — alkotmányos gesztusokén. Nem egészen három hét múl­va a szavazók magának az elnöknek az alkalmasságáról is véleményt mondanak. A Fehér Házban nem a külpoli­tikáját, hanem a gazdasági vonalvezetését teszik elsősor­ban mérlegre. Ezért beszél mostanában oly sokat az el­nök a gazdaság állapotáról. Csakhogy a tények makacs dolgok. Reagan ugyan soha nem fogja elismerni, de az amerikai polgárok közül egy­re többen jutnak el egy fon­tos következtetéshez. Ahhoz, hogy az infláció és a munka- nélküliség kettős béklyójának szorításából ez a kormányzat sem tudott kibújni, legfeljebb lazítani volt képes az egyik köteléken, miközben húsba­vágóan megfeszítette a mási­kat. Ezt a fájdalmas árat pe­dig egyre kevesebben akarják és tudják megfizetni Ameri­kában. Kürti Gábor Ellentmondásos politika Honecker nyilatkozata Kohlról A ciprusi látogatáson tar­tózkodó Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK államtanácsának elnöke az ADN hírügynökség kérdésé­re válaszolva, csütörtökön ál­lást foglalt Helmut Kohl nyu­gatnémet kancellár kormány- nyilatkozatát illetően: — Természetesen korai len­ne még részletesen szólni a kormánynyilatkozatról, szö­vegének tüzetes áttanulmá­nyozása előtt — mondotta. Ismeretes azonban, hogy a Német Demokratikus Köztár­saság számára a béke a fő kérdés; ez foglalkoztatja je­lenleg az egész emberiséget, s ezt kell megoldani. Erősen kétlem, hogy ez lehetséges lenne az amerikai politika feltétlen támogatásával. — Ha Kohl kancellár a szövetségi gyűlés előtt azt mondja, hogy az Amerikával való szövetség a német ál­lamérdek központi tényezője, nos, akkor ebben az NSZK politikájának egész jelenlegi ellentmondásossága megnyil­vánul. „Nagy-Németország” NSZK-beli híveinek — bár- mint vélekedjünk is róluk — az aligha kerülte el a figyel­mét, hogy az NSZK kancel­lárja természetesen csak az NSZK nevében beszélhet. A német birodalom a hitleri háború tüzében, és különös­képpen a Vörös Hadsereg csapásai alatt elenyészett. A háború következményei és a háború utáni korszak esemé­nyei másképpen alakultak, mint Bonn jelenlegi veszélyes álmai. — Ami különösen fontos: német területen most két szu­verén, egymástól független állam van — a szocialista NDK és a tőkés NSZK. A béke és az emberiség érde­keinek az felel meg, ha mind­két német állam ebből a rea­litásból indul ki, nemcsak az NDK. Remélhetőleg idővel az NSZK cselekedetei is ezen alapulnak majd. A második világháború hamvaiból nem megosztott Németország szü­letett, hanem két német ál­lam. Nem is szólva arról, hogy helyreállították Auszt­ria függetlenségét és szuvere­nitását is, tehát egy olyan államét, amelyben szintén né­metül beszélnek, és amellyel az NDK-nak jó kapcsolatai vannak — fejezte be nyilat­kozatát Erich Honecker. Harchais Kínában Georges Marchais főtitkár vezetésével csütörtök reggel a KKP Központi Bizottságának meghívására Pekingbe érke­zett a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának küldöttsége. A látogatás cél­ja a Kínai Kommunista Párt és az FKP kapcsolatainak leg­felsőbb szintű felújítása, vé­leménycsere és az együttmű­ködés erősítése. A peloyrlgi repülőtéren adott nyilatkozatában Georges Marchais elmondotta, hogy FKP-főtitkár először jár Kí­nában. Nagy jelentőséget tu­lajdonítanak a küszöbönál­ló tárgyalásoknak a kínai ve­zetőkkel. Senki sem tagad­ja — mondotta Marchais —, hogy számos problémát elté­rően ítélünk meg. A kölcsö­nös tisztelet, a teljes nyíltság és barátság jegyében kicse­réljük az összes fontos kérdés­ről alkotott nézetünket, elem­zésünket és értékelésünket. A francia kommunisták a béke, az igazságosság, a sza­badság és a szocializmus ügyének szempontjából ítélik meg a KKP és az FKP viszo­nyának felújítását. Az FKP delegációjának mostani láto­gatása a kölcsönös gazdago­dást és a két párt együttmű­ködésének erősödését fogja szolgálni — hangsúlyozta Georges Marchais. A küldöttség október 26-ig marad Kínában. Kardcsörtető Rogers A katonai célokra fordított összegek további emelésére szólította fel a NATO tagor­szágait Bernard Rogers ame­rikai tábornok, a NATO euró­pai haderőinek főparancsnoka szerdán Washingtonban tar­tott beszédében. Az amerikai tábornok szerdán Washington­ban nyilatkozott és a katonai kiadások reálértékben évi 4 százalékos növelését szorgal­mazta. A NATO tagállamai — em­lékeztetnek Washingtonban — engedve az amerikai nyomás­nak korábban már beleegyez­tek abba, hogy katonai költ­ségvetésüket évente három százalákkal emelik. A tábor­nok a mostani beszédében azonban kijelentette, hogy „mindenképpen többet keli költeniük a védelemre”. Van Ágt váratlan visszalépése Andreas van Agt holland ügyvezető miniszterelnök szer­dán este váratlanul bejelen­tette televíziós nyilatkozat­ban, hogy nem kíván a kö­vetkező kormány élére kerül­ni. Bejelentése általános meg­lepetést keltett Hágában, ugyanis egyöntetű vélemény volt, hogy hamarosan keresz­ténydemokrata-liberális kor­mány alakul van Agt veze­tésével. A kormányfő csupán azzal indokolta elhatározását, hogy „az elmúlt évek politikai te­vékenysége alaposan kifárasz­totta, és nem óhajt újabb négy évre kötelezettséget vál­lalni”. A pártja egyhangú elhatá-, rozással a 43 éves Rudolf Lubbers volt ■ gazdaságügyi minisztert és a parlamenti csoport vezetőjét jelölte a jövendő kormányfői • posztra van Agt helyébe. Kiprianu nyilatkozata A ciprusi görögök a cipru­si kérdés tartós rendezését óhajtják — jelentette ki Szpi- rosz Kiprianu, a Ciprusi Köz­társaság elnöke a Milliyet című isztambuli lapnak adott nyilatkozatában.. Hangsúlyozva, hogy a cip­rusi görögök nem ellenzik a közösségközi tárgyalások foly­tatását, Kiprianu leszögezte: kormánya nem tartja lehetsé­gesnek a régóta húzódó prob­léma rendezését ezen a fóru­mon, mivel mindeddig egyet­len egy vitás kérdésben sem ju­tottak megállapodásra. Hoz­zátette, hogy ciprusi görög megítélés szerint jelenleg a leghelyesebb lenne egy, az ENSZ Namíbia-tanácsához ha­sonló nemzetközi bizottság létrehozása a világszervezet égisze alatt. Kiprianu hangoztátta, hogy mielőbb meg kell teremteni a bizalom és a biztonság lég­körét a két népközösség kö­zött, ennek azonban előfeltétele a sziget északi részét 1974-ben megszállt török csapatok ki­vonása. A ciprusi elnök cáfolta a török sajtójelentéseket, ame­lyek szerint a ciprusi kor­mány engedélyezte, hogy az Asala nevű örmény terrorista szervezet a szigetországban rendezze be központját. Közel-keleti hírek Claude Cheysson francia külügyminiszter az Izrael tá­masztotta akadályokat okolta azért, hogy a PFSZ egyelőre „nem tudja elkötelezni magát kizárólagosan a konfliktus po­litikai rendezése mellett”. A külügyminiszter szerdán a tu­néziai fővárosban nyilatko­zott, miután tárgyalt Jasszer Arafattal, a PFSZ VB elnö­kével, aki ugyanaznap érke­zett Ammanból Tuniszba. Cheysson elmondta, hogy a megbeszélésen elsősorban a Bej rútban élő palesztin me­nekültek helyzetét vitatták meg. A francia kormány, együtt az olasz és az ameri­kai kormánnyal, közölte a li­banoni hatóságokkal, hogy „a nemzetközi erők semmilyen formában nem járulhatnak hozzá a (Nyugat-Bejrútban folyó) tisztogatási akciókhoz” — mondta Cheysson, majd hozzátette: „A libanoni ható­ságok biztosítékokat adtak az akciók lefolyását illetően”. A francia külügyminiszter kijelentette, hogy Arafatot „fogadnák Párizsban, ha oda akarna látogatni”. * Az új libanoni kormány el­ső ülésén Amin Gemajel ál­lamfő szerdán elutasította, hogy bárki megvádolja a li­banoni hadsereget azokkal a tisztogatási akciókkal össze­függésben, amelyek tíz napja folynak elsősorban a nyugat­bejrúti palesztin menekültek ellen. Mint jelentettük, a tiszto­gatási akciók Nyugat-Bejrút- ra korlátozódnak. Az elnök megígérte, hogy hasonló ak­ciókat kezdenek októberben a főváros keleti felében, amely az elnök pártja, a fa- langisták uralma alatt áll. A művelet megkezdését azon­ban a hadsereg határidő nél­kül elhalasztotta, arra hivat­kozva, hogy Nyugat-Bejrút­ban még nem fejezte be te­vékenységét. Pirított rénszarvas teiiel Ismerkedés finn rokonainkkal A két háború között, ami­kor Kodolányi híres Suomiját olvastuk egyebek között az is föltűnt, hogy északi rokona­ink, a finnek, mily természe­tesen isznak tejet mindig, mindenhez, még ebédre, a sül­tekhez is. Az étkek iránt ér­deklődők megfigyelhették nemrégiben a Vámmentes há­zasság című közös filmünk es­küvői lakodalmának terített asztalát is, az északi konyha titkait, amelyről ma már egy­re többeknek lehetnek isme­reteik, hiszen örvendetesen megindult az utóbbi évtizedek­ben a két ország közti idegen- forgalmi kapcsolat is, a hiva­talos baráti látogatásokon, testvérmegyei és testvérvárosi kapcsolatokon túlmenően is. Kezdjük már jobban meg­ismerni egymást, ha még nem eléggé. Éppen ezt a célt szol­gálja a most Budapesten fo­lyó finn idegenforgalmi hét, amelynek keretében számos renedzvény zajlik a kapcsola­tok erősítésére és az Idegen- forgalmi szakemberek megta­nácskozzák a fejlesztés lehe­tőségeit. Ezenközben ezrek ta­lálkozhatnak a kevéssé ismert finn konyhával. A Duna In­tercontinental a helsinki test­vérszállodájával rendezi a finn gasztronómiai bemutatóit, va­csoráit, mert hiszen egymás megismerésének ez is egyfajta része. Az asztalokon minden található, ami ott északon ter­mészete s, ám nálunk igencsak egzotikus: finn vöröskaviár, füstölt tengeri pisztráng, füs­tölt jávorszarvas rizslepény­nyel, lazacleves, jávorszarvas­leves, pirított rénszarvas er­dei szederrel, hófajd lábosban borókamártással, áfonyaparfé sajtmártással és nyomatéknek a hírei: lakka-, azaz sarkimái- na-likör. Amint az idegenforgalmi ta­nácskozás alkalmából Osmo Väinölä, 'magyarországi finn nagykövet elmondta az újság­íróknak: Finnországban ez utóbbi években sem csökkent, sőt növekedett az idegenforga­lom. Örömmel nyugtázta, hogy most már össszehasonlíthatct- lanul többen látogatnak egy­máshoz a két rokon országból, mint valaha, de — véleménye szerint — a finn—magyar ide- genfoigalom még így is ala­csony. Pedig Finnország más típusú utazási lehetőséget kí­nál, néni a megszokottat. A magyar és finn idegenfor­galmi szakemberek budapes­ti közös szemináriuma, vala­mint a magyar—finn idegen- forgalmi vegyes bizottság tár­gyalásai bizonyáfa elősegítik azt is, közelebb hozzák a két testvérnép ismereteit egymás­ról, akárcsak az az érdekes finn idegenforgalmi fotókiál­lítás, amelyet szintén a Duna, Intercontinentalban rendeztek, A finn rokonainkkal ismer­kedés természetesen nem csu­pán a gyomor birodalmában folyik, hanem szellemi szfé­rákban is. Kiemelkedő pont a minden idők legnagyobb finn festőművészének, Alcscli Gal- len-Kallelának a Nemzeti Ga­lériában rendezett tárlata. Rendbontás Nowa Hutában A Krakkó melletti Nowa Hutában szerdán a késő esti órákig tartottak az utcai za­vargások. Mint jelentettük, az összetűzések akkor kez­dődtek, amikor délután a Le­nin kohóból kifelé igyekeztek az első műszakban dolgozók. Provokátorok csoportjai vet­ték körül őket, és igyekeztek tüntetésekbe bevonni a mun­kásokat. A munkások túlnyomó többsége azonban — hangsú­lyozta a PAP hírügynökség — nem engedett az uszítás­nak, és rendben hazatért. A kalandor csoportok; azonban a járókelők egy részének be­vonásával a városközpontba vonultak, és támadásokat kí­séreltek meg néhány középü­let, üzlet ellen. A zavargások részvevői eltorlaszoltak egyes utcákat, különféle berendezé­seket és tömegközlekedési jár­műveket rongáltak meg. A velük szemben fellépő rend­őrökre köveket, üvegdarabo­kat, csapágygolyókat és pe­tárdákat dobáltak. A rend­fenntartó erők több alkalom­mal is vízágyúkat és könny­gázt alkalmaztak a huligánok ellen. A rendbontó csoporto­kat a késő esti órákra sike­rült szétoszlatni. A zavargá­sok legagresszívabb részvevő­it a rendőrség őrizetbe vette. Az anyagi károk jelentősek. Világháborús összegek Hit költ az emberiség fegyverekre? 2 NÓGRÁD — 1982. október 15., péntek Falkland ... Libanon ... Irak és Irán... ki tudná meg­mondani, hogy óránként vagy percenként micsoda összegek és értékek szállnak el a sem­mibe? Jean Jacques Babel svájci tudós nemrégiben ki­mutatta, hogy az elmúlt 5500 évben közel 15 ezer háborút viseltek a földön. A véget nem érő öldöklésben —, mert hiszen ebből az öt és fél év­ezredből alig '292 esztendő múlt el békességben, szerinte körülbelül 3,7 milliárd ember lelte halálát a csatatereken — s ehhez jön a mérhetetlen anyagi kár. 150 „KIS” HABORÜ A mi századunkban a fegy­verek gyors fejlődése, a szö­vetségek körének kiszélesedé­se nyomán a pusztítás mére­tei megnawányozódtak. Az első -w* ágháborúban még „csak” 33 állam vett részt (10 millió halott, 20 millió sebe­sült, mintegy 360 milliárd dol­láros hadikiadás), a máso­dik világháborúba sodródott országok száma már 72-re ug­rott (52 millió halott, 90 mil­lió sebesült, hozzávetőleg 4000 milliárd dollárnyi kiadás). Az utóbbi 35 évben 150 ..helyi'* háború tört ki boly­gónkon. Közűjük nem egy — például az 1948 óta állandó­sult arab—izraeli viszály — könnyen általános konflik­tusba csaphat át. Ezt a ve­szélyt különben az atomkor mai bonyolult, ellentmondá­sos és kiélezett államközi kap­csolatai mindig magukban hordozzák. A szocialista or­szágok ezért lépnek fel kö­vetkezetesen minden hódító háború eilen. Szilárd meg­győződésük, hogy az erőszak csak újabb erőszakot szül és ennek következményei egyre kiszámíthatatlanabbak. A „helyi” háborúk emellett sú­lyos véráldozatókkal és az anyagi javak hallatlan tékoz­lásával járnak. A már emlí­tett 150 .,korlátozott” fegyve­res konfliktusban több mint tízmillió ember vesztette életét,. vagyis, annyi, ameny- nyi az első világháborúban együttvéve. HÉTSZERES UGRÁS Vajon mibe kerülnek azok a modem „kis” háborúk, ame­lyekben „csak” hagyományos fegyvereket vetettek be? Az Egyesült Államok évekig el­húzódó indokinai háborúja 8ő—100 milliárd dollárt emész­tett fel. A már két eszten­deje tartó iraki—iráni hábo­rú havonta 180—200 millió dollárral rövidíti meg mind­két felet. Nagy-Britannia szá­mára a falklandi kaland több mint kétmilliárd dolláros számlával zárult. Izraelnek az arab országok elleni 1973-ais intervenciója mintegy két­milliárd dollárt nyelt el. A Begin-kormány legutóbbi li­banoni inváziója, csupán au­gusztus végéig 2—2,5 milliárd dollárba került. 1960. és 1980. között a fej­lődő országok katonai kiadá­sai hétszeresükre ugrottak: együttes hadiköltségvetésük (1978-as árakon) 11,3 milliárd dollárról .77,5 milliárd dollár­ra szökött- fel: a Közel-Kele­ten 2.4 milliárdról 37,9 mil- liárdra, Afrikában 0,9 milli­árdról 9,9 milliárdra, Latin- Amerikában 3,1 milliárdról 8,2 milliárdra. Jelentős a növe­kedés a távol-keleti és a dél­ázsiai országokban, jóllehet Kína adatai titkosak. HADIÄLLAPOT? A katonai előkészületek költségei és a feszültséget szí­tó fegyverkezési kiadások az utóbbi 35 évben minden ed­digit felülmúltak. Ez az ösz- szeg — hozzávetőleges becs­lés szerint — meghaladta a 7500 milliárd dollárt. Ha pedig azt is figyelembe vesz- szük, hogy 1981 végén az évi hadügyi előirányzatok világ- viszonylatban elérték a 600 milliárd dollárt és hogy az ezredfordulóig túlléphetik a 820 milliárd dolláros plafont — világos, hogy mily súlyos terheket ró ez a népekre, mily bizonytalan jövőt tarto­gat az egész emberiség szá­mára a fegyverkezési verseny, amelyben az első lépést min­dig az imperializmus teszi. Az ENSZ főtitkárának a közelmúltban . közzétett ..A fegyverkezés és a katonai ki­adások gazdasági-szociális kö­vetkezményei” című' jelenté­sében olvasható, hogy az em­beriség eddig ugyan elkerülte az újabb világháborúé de már évtizedek óta olyan viszo­nyok között él, mintha hadi­állapotban lenne. Alig van ugyanis a földnek olyan ré­giója, amelyet a fegyverkezé­si verseny valamilyen módon ne érintene. És ebben a hely­zetben — a 80-as és különö­sen a 90-es években — elő­reláthatóan tovább növekszik a „helyi” háborúk veszélye, s ezzel a világbéke fenyegetett­sége. , Serfőző László alezredc»

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom