Nógrád. 1982. szeptember (38. évfolyam. 204-229. szám)

1982-09-18 / 219. szám

Néhány eszJerrifejte még mu­tatóban is nehéz volt kisdiá­kokat toborozni az úgyneve­zett vándortáborokba. Noha a gyerekek nem kis rajongással vágyódnak az olyan táborok­ba, amelyek még őrzik a ro_ mániákus természeti formákat, s a kalandos barangolás során ismereteiket is gyarapítják. Az idén ugrásszerűen javult a helyzet: amíg korábban há­rom-négy csoport, azaz öt- ven-hatvan gyerek indult a vándortáborokba, addig a múlt nyáron tizenkét csoportban mintegy háromszáz kisdiák járta végig a 70—120 kilométe­res távot. Salgótarjánból négy „csapat” indult el. Az ő él­ményeikből, „tábori naplójuk­ból” adunk most közre néhány morzsát. X zagyvaróna! általános is­kolából Nívelt Jenő vezetésé­vel 24 tanuló és három tanár vett részt a Börzsöny úttörő- vándortáborban. — Már áprilisban kezdődtek az előkészületek — számolnak be —, hogy minden időben rendelkezésre álljon. Az első bázishelyre a patronáló ötvö­zet gyár autóbusza szállította a gyerekeket. Kétnapopfcént vál­toztattuk helyszíneinket ezna- gyon érdekessé, izgalmassá tet­te a táborozást. Gyakran kü­lön túrákat is szerveztünk, melyeknek a hossza általában 15 kilométer volt. Az egyik legérdekesebb program Vá- mosmikolán volt, ahol a helyi fiatalokkal futballmérkőzést is vívtunk. De találkoztunk Was- kó Istvánnal, aki a Görgey partizánzászlóalj harcosa volt, s élményeiről beszélt. Nagy- börzsönyben a helyi plébános kalauzolt s beszélt az ottani bá­nyákról és a Szent István- templom történelméről. Min­denütt éreztük a lakosság jó szándékát, segítőkészségét, s a tanulóknak kellemes táboro­zást nyújtott a tára. X Budapesti úti iskola két vándortábort is szervezett az idei nyáron: a Duna-kanyart 27, a Hortobágyot 20 gyerek kereste föl. Mindkét csoport száz kilométert túrázott. — Nagy haszna volt a tá­bornak. Tíz nap alatt sikerült meggyőzni a gyerekeket arról, hogy a közösségért végzett munka a legszebb, — véleke­dett tábori beszámolójában Gergely Erzsébet, a Zrínyi Ilo­na Úttörőcsapat vezetője. Igaz, sok negatívum is kiderült a gyermekekről, ami a közösség, hez kapcsolódást illeti, de vég­ső soron magatartásuk, embe­ri hozzáállásuk sokat fejlő­dött. Másik jelentősége a tú­rának, hogy fölfedezték a tér. mészet szépségeit. S mivel ön­ellátóak voltak ezek a táborod, a rendszeres, fegyelmezett munkára nevelést is segítették. A pajtások kilencven százalé­ka újra szívesen menne tábo­rozni. Meg kell még említe­nem, hogy a felnőtt vezetők, valamint a gyerekek szülei is nagy segítséget nyújtottak a tábor megszervezésében, lebo­nyolításában. 3 Tiszaföídvárra látogattak a Néphadsereg úti iskola tanu­lói, Szlivka János csapatveze­tő irányításával. Ök faházak­ban kaptak szállást, így csak­nem otthoni körülmények kö­zött szervezhették túrájukat. — Jó eredménynek tartjuk, hogy a hegyvidékhez szokott gyerekekkel sikerült megked­velteim az alföldi tájat, meg­ismertetni az ottani vidéket és lakóit — summázták tapasz­talataikat. — A túrák mellett rendszeresen fürödhettek s többen megtanultak úszni is. Az épületeket a tanulók tar­tották tisztán, segítettek a vá­sárlásban, a főzésben, s jó­szerivel az összes háztartási munkában. A pajtások öröm­mel végezték a reggeü tested­Élot siratni? eredmény végül Is csak S—l lett, s ez bizony kevésnek lat­szik a bilbaói visszavágóra” — siratja egyik országos napilapunk a Ferencváros futballcsapatát. Borúlátása nem egészen alaptalan, ha a boni labdarúgás utóbbi éveit tekintjük. Am, hogy a kátyúból ki­kecmeregjünk, annak ez az élőt siratás csöppet sem lendítőereje. A Fradi eddig kétszer került össze kupaküzdelmekben a Bilbaóval, mind a kétszer sikerrel vette az akadályt. Igaz, a 60-as évek Fradija nem azonos a maival. De egy győzelem után vesztésről ká­rogni „öngól”. A tavalyi, ostravai fiaskó ig „köszönhető” annak — legalábbis részben —. bogy egy hitehagyott társaság utazott az nuöi útról a szlovákiai bányavárosba. Mit szóljon a Göteborg? Hiszen ök otthon még a győzelmet sem tudták megszerezni a Dózsa ellen. Mégis, aligha fognak föltett kéz­zel Újpestre utazni. Hacsak svéd újságíró kollégáink meg nem te­szik minekünk azt a szívességet, hogy Svensonéknak bemagyaráz­zák: reménytelen a helyzetük— mól— Őszi rajt az OB Il-ben Á dobogóért harcol az St. Volán sakkcsapata Megindulnak a saktoórák, vasárnap folytatódik a küzde­lem az OB II-es sakk- csapatbajnoikságban. Az St. Volán sakkozói az előkelő 4. helyről várják a folytatást, a 8. fordulót, amikor Salgótar­jánban fogadják a Gyöngyösi ESE együttesét. Kt folytatják 1. Törekvés SE 7 6 1- 65,5 2. Szegedi VSE 7 5 1 1 58,5 3. BEAC 7 5­2 57 4. St. Volán 7 5 1 1 54 5 5. Dömsödi Dózsa 7 3 2 2 53,5 6. Szolnoki Mg. 7 3 1 3 52,5 7. MÉM 7 5­2 48,5 8. Láng Vasas 7 2 2 3 47 9. Gyöngyösi ESE 7 3 2 2 46,5 10. Makói Spartacus 7 2­5 46,5 11. ÉPGÉP 7­2 5 42,5 12. Debr. Betű 7 1 1 5 42 13. Sajószentpéter 7 1­6 38 14. Selyemkikészítő 7 1 1 5 34 Az őszi rajt előtt Tóth Pál szakosztályvezetőtől kértünk nyilatkozatot. — Versenyzőink jól kihasz­nálták a holtidényt, a nyári szünetet. Egyed András me­gyebajnokunk és Ponyi At­tila Budapesten részt vett az országos vidékbajnokság dö- tőjén.j A Salgó ’82. vegyes mesterversenyen 7 mesterje- j öltünk játszott, igen erős tor­nán. Egerben, az Agria Ku­lüfc Sallaä János visszaszerez­te, Kassai Sándor pedig meg­szerezte a mesterjélölti címet Kassai az 1—3. helyen vég­zett. Újság, hogy Egyed And­rás, az idei megyei bajnok is feliratkozott a mesterjelöltek közé. A hét elején Zagyva- pálfalván az St. Síküveggyár szakosztályának Németh Béla- emlékversenyén 5 versenyzőnk ült asztalhoz. Október köze­pén Mihálygergén, a Vízmű SE által rendezett mesterje­löltversenyen is 5 sakkozónk indul. Ezek a versenyek já­tékban tartották és tartják sakkozóinkat, s reméljük mindez az őszi 6 csapátmér- kőzésen érezteti hatását. Nem mondtunk le a dobogóról! Az éremszerzésre reális esélyünk van, mert mind a 6 találko­zón a táblázaton mögöttünk szereplő együttesekkel mér­kőzünk. Természetesen ez nem jelenthet elbizakodottságot, minden mérkőzésen teljes odaadással kell küzdenünk — mondta az St. Volán szakosz­tályvezetője. A Gyöngyösi ESE elleni ta­lálkozó 10 órakor kezdődik a városi sportcsarnokban. pán hárman indultak, s közü­(sz. t.) NÓGRÁD — 1982, szeptember 18., szom bot Ä soSgólarjafti járásban jártunk testnevelés nyomában jó! zést, ■» szintté egész nap mo­zogtak, sportoltak: asztaliteni­szeztek, tollaslabdáztak, vagy futballoztak. Jövőre újra ugyanide megyünk, de a ta­pasztalat birtokában már sá­tortáborozási formával próbál­kozunk. A Petőfi Sándor Általános Iskola diáksága Hulitka Ró­bert táborvezető irányításá­val Kecskeméttel és környé­kével ismerkedett. Program­juk gazdag volt, szerepelt ben. ne városnézés, kirándulás, 23 kilométeres túra, tábortűz, es­ti séta, kultürális műsor, hogy csak néhányat említsünk. Va­lamennyi napról, kirándulás­ról részletes följegyzést készí­tettek. Példának okáért lapoz­zunk bele a július 26-i nap­lóba: „Reggel korán keltünk, az eső miatt Ágasegyházára nem tudtunk átmenni, így más programot választottunk. Reg. geli után élelmiszer-, takarí­tó- és ebédkészítő brigád ala­kult A többiek pedig a köze­li tanyákkal ismerkedtek. Jó szívvel, kedvesen fogadtak bennünket a tanyasi emberek, mi viszonzásként az egyik né­ninek segítettünk az építke­zésnél, mivel a férje a kór­házban volt— Ebédünk: szal­maburgonya, sült húskonzerv, miközben hol az eső esett, hol a nap sütött. Átázott ruháin­kat tettük-vettük. Este őrséget állítottunk. A többiek a Lu­dastót nézték meg, sokat cso­dálva állat- és növényvilá­gát-” * Ennyit röviden a tábori él­ményekről. És a folytatás? Mint Turányi Istvánná, Sal­gótarján úttörőelnöke elmond­ta, a napokban a megyeszék­hely testületé vitatja meg a vándortáborozás tapasztalata­it, s már elkezdődnek az elő­készületek a jövő évi táboro­zás megszervezéséhez. A idei föllendülés remélhető egy hosszabb időszak kezdete... T. L. Az iskolai Az elmúlt tíz évben több jelentős, párt- és állami hatá­rozat jelent meg az iskolai testnevelés és a sport idősze­rű feladatainak végrehajtá­sáról, továbbfejlesztéséről. E fontos dokumentációk megje­lenése után egyre több érde­kelt tanács, tanintézet és tár­sadalmi" szerv ügyévé vált, hogy a településeken élő gyermekeknek legyen lehető­sége játékra, sportolásra. Mindennek természetesen egyik alapvető feltétele, hogy legyén egyre több játszótér, sportpálya, amelyet az ifjú­ság mindenkor igénybe ve­het. — Az 1982/83-as tanévben is szeretnénk — mondta Berki Mihály megyei tanácselnök­helyettes az egyik igazgatói tanácskozáson —, hogy minél több gyermek részesülne a já­ték, a sport örömében, ami vidámabbá teszi a gyermek­arcokat, kitartóbbá az akara­tot és színesebbé, változato­sabbá valamennyi iskolás korú fiatal életét. Az elkövetkező hetekbe» ezért szeretnénk bemutatni egy-egy községben működő taninté­zet testnevelésének helyzetét. Választ keresünk arra, hogy a településeken működő álla­mi, gazdasági és társadalmi szervek milyen segítséget nyújtanak ahhoz, hogy minél több gyermeknek legyen le­hetősége játékra, sportolásra, a megnövekedett szabad idő eltöltésére. Bemutatjuk azt is, hogyan valósították meg az érdekelt szervek a sportpoli­tikai és állami határozatokat, a megvalósításnál milyen se­gítő és akadályozó tényezők játszanak szerepet. Kazári példa György István, a salgótar­jáni járási egészségügyi és művelődésügyi osztályvezető elismeréssel szólt azokról a községekről, ahol az elmúlt években közüggyé vált a ta­nulóifjúság testi nevelése. Va­lamennyi település és tanin­tézet előtt példa az a nagysze­rű és összehangolt társadal­mi erőfeszítés, amit Kazáron lehet tapasztalni- Ez az oka annak, hogy elsőként az it­teni iskolai sport és testneve­lés eredményeit mutatjuk be. A csodálatosan szép dim- bes-dombos helyen épült köz­ségben már messziről látszik a nagy, vörös salakkal borí­tott iskolai sportudvar. A labdarúgópályára látogatá­sunk alkalmával a negyedik és ötödik osztályos tanulók küzdöttek a kapuk bevételé­vel. Néhány percen belül előke­rült az iskola testnevelő ta­nárnője, Kántor Anikó, aki „bemutatta” a sportudvart. Van itt minden sportágra hely. Mintegy 5—6 ezer négyzetmé­teren alakították ki a mini- sportkombinátot Egyidőben futhatnak, futballozhatnak, tollaslabdázhatnak a tanulók. Önkéntelenül adódik a kér­dés: milyen anyagi eszközök­ből tudták megvalósítani ezt a minden kritikát kiálló léte­sítményt? Kántor Anikó csak ennyit mondott: „A községben társadalmi ügy az iskolai sport fejlesztése. Ebben min­den benne van.” összefogással Az iskola vezetőségének ké­rése alapján Kelemen István tanácsi műszaki ügyintéző készítette el a sportudvar ter­vét, természetesen társadalmi munkában. A gépierőt a Zöldmező Mgtsz adta, mint­egy 500 köbméter földet gya­lultak le a dombos udvarom, hogy a pályák kialakításához az altalaj megfelelő legyen. A tsz 110 köbméter salakot szállított, amelyet a szétterít tés után — szabad szombatokon — elegyengettek és lehenge- reztek. S mindezt — 560 ezer forint értékben — társadalmi munkában végezték el a tóz dolgozói, a szülői munkakö­zösség tagjai és a nevelőtes­tület tagjai. A sportudvar mellett új öl­tözőt alakítottak ki, korszerű­sítették a tornaszobát is. A testnevelő elmondta azt is, az óriási feladatot csak úgy tudták megoldani, hogy Pék Tibor igazgató és a nevelőtes­tület minden tagja szívügyé­nek tekintette a sportudvar kialakítását. Sport és nevelés A sport a Kazán Általános Iskolában hozzátartozik a ne­velő-, oktatómunkához. Er_ ről tanúskodnak az eredmé­nyek is. Az úttörő-olimpiák járási, megyei, területi és többször az országos döntőin ott láthattuk a kazári úttörő­ket azokban a mezekben, ame­lyeket a Váci Kötöttárugyár kazári gyáregységének dol- gazói varrtak társadalmi mun­kában. Az iskola! költségvetésből és a különböző pontversenyek díjaihoz kapott pénzből min­den sporteszközt meg tudtak vásárolni. Befejezésül megkérdeztük Kántor Anikót, hogy miben látja Kazáron a sport ilyen színvonalú fejlődését. Sok mindenről beszélt — magá­ról egy szót sem —, de az igazolódott be, hogy a tanár egyénisége, felkészültsége, embersége, sportszeretete mindenkor az aranytartalék. Így volt ez már az ötvenes évek óta, amikor Szabó Er­nő tanár lerakta az alapokat, s azokat csak tovább kellett fejleszteni, Gyenes László Hét végi sportműsor Ki a szabadba! Két keréken Kazárra A már-már elfelejtett, rang­ját vesztett közlekedési esz­köz napjainkban reneszánszát éli. Mind többen hódolnak a kerékpározásnak, használják kirándulásra az egyszerű túra- kerékpárokat, vagy a jobbnál jobb, korszerű kétkerekűeket A kerékpározás, mint a sza­bad levegőn való mozgás, ked­vező élettani, egészségőrző hatású. Túraleírásunkban egy Sal­gótarjánból könnyen teljesít­hető útvonalra hívjuk fel a figyelmet. A városból keleti irányba a Salgó úton indu­lunk. A kohászati üzemek, Po_ nyi-puszta mellett vezető úton, öt kilométer megtétele utána hőerőműnél jobbra fordulunk, és az onnan egy kilométerre található tavaknál javasoljuk az első rövid pihenő megtar­tását. A mesterséges — na­gyobb és kisebb tavak — a Zagyva vizének duzzasztásá­val 1928-ban létesültek 'azzal a céllal, hogy az erőművet vízzel lássák el, de kitűnő sporthorgász-lehetőségeket is kínálnak. A Zagyva völgyén kerekezve 13 kilométer meg­tétele után érkezünk Mátra- szelére A település déli végén jobbra, keletnek kanyarodunk Kazár irányába. Kazár népi építészeti emlékei megtekin­tése után Vizslás—Zagyva- pálfalva, útvonalon jutunk vissza Salgótarjánba. SZOMBAT BIRKÓZÁS Úttörő kötöttfogású verseny, Pásztó, 9 óra. KÉZILABDA NB. n. Középcsoport (ffi). STC—Békéscsaba, Salgótar­ján, Építők-pálya, 10 óra. NB-s ifjúsági bajnokság: STC—Békéscsaba, Salgótar­ján, Építők-pálya, 11.30 óra. NB II. Keleti csoport (női) : Pásztó—Debreceni Kinizsi, Pásztó, 14 óra. LABDARÚGÁS Területi bajnokság, Mátra­csoport: Bgy. SE—Olefin SC, Balassagyarmat, 15 óra, v.: Osvárt, St. Síküveggyár— Edelény, Saigótarjén, Sugár út, 15 óra, v.: Mészáros Gy. Területi ifjúsági és orszá­gos serdülőbajnokság, STC— Borsodi Bányász, Salgótarján, Forgács-telep. Kezdési idő: serdülőknél 10.30, ifiknél 12 óra. Megyei bajnokság: Mátra- novák—St. Volán, v.: Hoff­man. Kezdési idő: ifiknél 14, felnőtteknél 16 óra. VASÁRNAP BIRKÓZÁS Úttörő kötöttfogású verseny, Pásztó, 9 óra. KÉZILABDA Megyei női bajnokság: Pásztó II.—Nagybátony, St. Síküveggyár—Bgy, SE. Kez­dési idő: 10 óra. Megyei fÜL-bajnokság: D4­ósjenő—Bgy. SE: 10 óra, Ér- sekvadkert—Szőnyi SE, 11 óra, Pásztó—Tereske, 11 óra. Pásztói járási női bajnok­ság: Ecseg—Erdőtarcsa, Palo­táshalom—Tar, Hasznos—Fel­sőtold, Mátraszőlős—Kisbá- gyon, Buják—Csécse, Kálló— Héhalom. Kezdési idő: 14 óra. LABDARÚGÁS NB II: Nagybátony—Nagy­kanizsai Olajbányász, Nagy­bátony, 16 óra, v.: Czirba. SZEOL AK—STC, Szeged, 16 óra, v.: Németh L. Területi bajnokság, Mátra- csoport: H. Papp J. SE— Pásztó Miskolc, v,: Csík. Területi Ifjúsági és orszá­gos serdülőbajnokság: Nagy­bátony—Edelény, Nagybá­tony, kezdési idő: serdülők­nél 10, ifiknél 11.30 óra. Megyei I. o. bajnokság: Ba­lassi SE—Erdőkürt, v.: Kie- ment, Nógrádmegyer—a. Bá­nyagépgyár, v.: Kiss, Kiste- renye—Romhány, v.: Enreiter, ötvözetgyár MTE—Szőnyi SE, v.: Tóth, Somoskőújfalu —Szendehely, v.: Dóra, Szur­dokpüspöki—Kazár, v.: Fo­dor, Szécsény—Nézsa, v.: Tá- los. Kezdési idő: ifiknél 13, felnőtteknél 15 óra. Balassagyarmati járás, „A” osztály, I. csoport: Érsekvad- kert—Szügy, Herencsény— Becske, Bércéi—Hugyag, Nóg- rádSipek—Nagylóc, Hont— Balassagyarmat. II. csoport: Rimóc—Ludányhalászi, Nóg- ■rádmarcal—Magyarnándor, Pi- liny—Dejtár, Őrhalom—Szan- da, Nógrádkövesd—Patak. Kezdési idő: 16 óra. „B” osz­tály: Ipolyszög—Cserhátsu­.rány, Csitár—Nógrádszakál, Cserháthaláp—Varsány, Te- rény—Mohora, Drégelypa- lánk—Hollókő, Csesztve— Patvarc. Kezdési idő: Í6 óra. Pásztói járás: Ecseg—E’rdő- tarcsa, . Palotáshalom—Tar, Hasznos—Felsőtöld, Mátra­saőlős—Ki sbágynn. Buják— Csécse, Kálló—Héhalom, Szarv asgede—Szirák. Kezdé­si idő: ifiknél 13.20, felnőt­teknél 15 óra. Rétsági járás: Kisecset— Nőtincs, Tereske—Rétsági Honvéd, Nógrád—Diósjenő, Felsőpetény—Nógrádi Hon­véd, Tolmács—Berkenye, Rét- ság—Bcrrsosberény, Nagyoro­szi—Pusztaberki! Kezdési idő: ifiknél 13, felnőtteknél 15 óra. Salgótarjáni járás, I. osz­tály: Cered—Egyházasgerge, Ménkes—Mihálygerge, KSZESE—Karancslapujtő, Kis-Zagyvavölgye Tsz SE—: Mátraverebély, Karancsbe- rény—Etes. Kezdési idő: ifik­nél 13.45, felnőtteknél 15.30 óra. „Edzett Ifjúságért” Kupa? Rónafalu—Ságújfalu, Litke —Ipolytamóc. Kezdési idő; 15.30 óra. RÖPLABDA NB IL Keleti csoport ffij STC—MÉMTE, Salgótarján, gépipari technikum, H óra. SAKK OB. n. Keleti csoport: St. Volán—Gyöngyös, Salgótar­ján, városi sportcsarnok, 10 óra. TERMÉSZETJÁRÁS Nyílt túra a kercseglaposi KIMSZ-emlékműhöz. Indu­lás Salgótarjánból a 6-os he­lyijárati busz végállomásától 8.30 órakor. TÖMEGSPORT „Talpon, Tarján” őszi futó­kocogó- és tömegsportnap, Salgótarján. Kocogás indul 9 órakor a VEGYÉPSZER elől. A tömegsportnap műsora? kispályás labdarúgás (női-' ffi) lábtenisz (páros), tenisz, asztalitenisz, OHV, párbajlö­vészet, kötélhúzás és limbó- verseny. Salgótarján, ifjúsági sportcentrum, 10 óra. Három óra Mészöly Kálmánnal Mészöly Kálmánba magyar labdarúgó-válogatott szövet­ségi kapitánya csütörtökön délelőtt Nógrád és Pest megye határán, Katalin-pusztán, a Birka csárdában beszélgetett a magyar sportújságírás kép­viselőivel. Az érdekes talál­kozón a Mundiál-szereplés ér­tékelésén túl az új elképzelé­sekről is szó esett, valamint a kedden elmaradt salgótarjáni tanácskozásról is beszélt a szö­vetségi kapitány. A találkozó részleteiről, az elhangzott ér­dekesebb kérdésekről holnapi lapunkban számolunk be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom