Nógrád. 1982. szeptember (38. évfolyam. 204-229. szám)
1982-09-21 / 221. szám
Korvalóság és fals nosztalgia Kétségtelen, hogy az elmúlt hét legjelentősebb műsoreseménye Miroslav Krleza Glem- bay Ltd című, különlegesen nagyívű drámájának kétrészes tévéjáték-változata volt, amit pénteki és szombati sugárzásban láthattunk. A dél-szláv irodalom kétségkívül már életében klasz- szikussá vált írója, aki hosz- szú élete során úgyszólván minden műfajban otthonosan érezte magát; lírától novellán, regényen át a drámáig, világirodalmi mérték szerint is számottevőt hagyott hátra. Többek között a Glembay- trilógiát, a letűnő, pusztulásra érett polgári életforma, lírai és lélektani motivációkkal komponált tablóját Mert ámbár a történet egyetlen család generációkat betekintő és elénk bontakoztató krónikája, Krleza társadalomkritikája általános érvényű mondandókat hordoz. A drámai képlet ezért hat oly ismerősnek nálunk is, hogy akár szerves részként illeszthetnénk irodalmi sajátunkba. S ezért is dicséretes Dö- mölky János rendező vállalkozása, hogy az Agónia és a Léda után elkészítette a trilógia hármadik, talán leghatásosabb, s legérettebb része, a Glembay Ltd tévéjátékváltozatát. Igényes alapmű adaptációs felvállalása felelősségteljes elhatározás — és Dömölky ezúttal is pontosan tudta, mire vállalkozik. Az az önbecsülő igényesség, mellyel Krleza drámájához közelített, mindvégig jól érzékelhető. Lényegre tőrön szűkszavú, különösebb látványosságok nélküli ez a rendezés, mégis szinte a legapróbb részletekig plasztikusan érzékeltető. Filozófia, líra, indulat az író által megszabott aránykeverékben tölti be a kilövelésekre minden pillanatban hajlamos drámát. Vulkanikus erők dolgoznak a drámai folyamatban mind jobban lemeztelenülő sorsokban, amíg teljes pőreségében elénk tárul egy nálunk immár eltűnt társadalom és be- népesítőinek lelki anatómiája. A rendező olyan ábrázoló művészeket választott partnerül munkájához, akik tökéletesen értik Krleza irodalmi üzenetét a korról és meggyőző hitelességgel voltak képesek tolmácsolni azt. Darvas Iván például színészi eszköztára eddig szinte ismeretlen rekeszeit nyitotta meg a dráma szolgálatában, de remeklésekkel lepett meg bennünket Tahi Tóth László, Szemes Mari, Drahota Andrea, Haumann Péter, Benkő Gyula, Kern András, Bozóky István, Tóth Máté is. Sajnos, a műsorkínálat egyebekben jóval mögötte maradt a korábbi hétnek. Szegényesebb és sekélyesebb programból kényszerültünk válogatni az „ügyeletes” sorozatok mellett, melyek közül egyedül a Kórház a város szélén című XIII. részes csehszlovák vállalkozás méltó említésre meglepő igényességével, gondolati humánumával. Közhelyes és végig valószerűtlennek ható volt a thaiföldi miliőbe ágyazott, a kábítószer-kereskedelemről szóló, A sárkány szürke lehelete című NDK tévéfilm, kedden a második műsorban. Szatírának szellemtelen, vígjátéknak kommersz históriát ismertünk meg szerdán, szintén a második adásban Daisy címmel. S nem jártunk szerencsésebben csütörtökön a San Francisco utcáin című amerikai sorozat legújabb produkciójával sem. A „krimi” már a legelső filmkockákkal véget ért, teljes terjedelmében nyilvánvaló, így a továbbiakra érdektelen volt E napon az igényesség látszatával kínálta magát a második műsorban a Fajankó című lengyel tévéfilm, egy halászlegény, s egy úri3ághoz szokott cselédlány szerelméről. Sajnos, csak látszatát kaptuk az igényességnek. Meg enyhe unalmat. A Glembay Ltd. után pénteken a második műsorra váltva egy, a burleszk szélsőségeiben tobzódó NSZK filmvígjátékon mulathattunk. Az Adjuk a bankot a maga har- sányságában a történet minden zűrzavarossága ellenére gondűző szórakozásul szolgált, csinos női látványokban sem fukarkodott. A történet, ha nélkülözte is minden hiányát az élet valóságának, bőkezűen tárta elénk a meztelen valót. Zsoldos Imre és Sárosi Katalin műsora, a Mennyi szép dal lenne még ..., szombat este a maga sziruposságában, ragacsosságában a tömény nosztalgia émelygősségében fogant. Sárosi Katalin, a ma is szép hangú dizőz, de a remek trombitás Zsoldos is kereshetett volna őszintébb, bensőségesebb formai összefogót a közös jelentkezésnek. A vasárnap jelentéktelen, igénytelen kínálatában még ismétlésként is, s a maga drá- maiatlanságában is kimagaslót jelentett a második műsorban Tamási Áron: Hullámzó vőlegény című színművének tévéjátékformája, a maga öde derűjével, bensőséges li'raiságával és nemes költőiségéveL (b. t) Trópusi fahozam Az erdei fenyő (Pinus sil- vestris) sokkal gyorsabban növekszik a trópusokon, mint például Skandináviában; svéd erdőmérnökök ezt tapasztalták a Libériában 1975 óta végzett termesztési kísérletek sorén. A jelenség maga nem meglepő, ismereles ugyanis, hogy a növények anyagcseréiének gyorsasága, növekedése (ha az egyéb környezeti körülmények, főképp, a vízellátás, a fényviszonyok és a tápanyaggal való ellátottság szintén kedvezők) egy bizonyos határértékig egyenes arányban vaira hőmérséklettel. A svéd szakemberek' kísérletei azt igazolták, hogy e biológiai törvényszerűség az erdei fenyő „étköltöztetésével” gazdasági hasznot hoz. A szakértők számításai szerint ugyanis az erdei fenyők Libériában már mintegy másfél évtized alatt el fogják érni a 25 méteres átlagos magasságot, míg Skandináviában ehhez 00—120 évre van szükség. Remélhető, hogy az erdei fenyő afrikai termesztése némileg mérsékeli majd a haszonfának jelenleg világszerte mutatkozó hiányát Ságvári Endre- emléktúra Tizennegyedik alkalommal rendezte meg vasárnap a Kommunista Ifjúsági Szövetség budapesti bizottsága és a Budapesti Természetbarát Szövetség a hagyományos Ságvári Endre-emléktúrát. Kitűnő kiránduló időben fiatalok ezrei kerekedtek fel, hogy Bu- dakalászról, Csillaghegyről, Pomázról és Szentendréről gyalog, kerékpárral jussanak el a Lajos-forráshoz, a Ságvári Endre-turistaházhoz. A déli órákban már csaknem 13 ezren érték el a célállomást. KOSSUTH RADIO: *.27: Hagyomány és modernség a mai Indiában ».57: A Népzenei Hanges Újság melléklete 9.44: Csipkerózsika meg a többiek m.05: MR 10—14 10.35: Giulietta Slmionata opera- felvételeiből jo.57: Kamarazene 11.24: Jellel vagy anélküli 11.39: Wilhelm Meister tanulóével 12.45: Törvénykönyv 13.00: A Rádió Dalszínháza Bob herceg 14.32: Járóka Sándor szerzeményeiből 14.40: Arcképek a Szovjetunió népeinek irodalmából Örményország 15.05: Kodály-müvek 15.28: Nyitnikélc — Kisiskolások műsora 10.00; Nicolai Gedda francia operákból énekel 16.30: Zengjen a muzsikai 17.05: Mae culpa. Gdzslu Elek novellája 17.27: Állami Áruház 19.15: Boross Jolán és Lerner Ferenc nótákat énekel 19.48: A Rádlószfnház bemutatója 20.35: Walter Gieseklng Beethoven- szonátákat zongorázik 21.29: Lélek és test — VIII. rész 22.30: Romantikus kórusmüvek 22.50: Mit ér a nevem? 23.00: A Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekarának felvételeiből •.10: Toronyzene PETŐFI RÁDIÓ: *.05: ökrös Oszkár cimbalmozik 8.35: Társalgó 10.00: Zenedélelótt 12.25: Gyermekek könyvespolca 12.35: Melódiákoktól 13.20: Muzsikáló természet 13.35: Dörmögő muzsika 14.00: A Petőfi rádió zenés délutánja 16.35: Csúcsforgalom 18.00: Tinl-tonik 18.47: Barangolás régi hanglemezek között 19.06: Stan Getz együttese Játszik 19.35: Csak fiataloknak 20.35: Utazás a Balaton körül 20.53: Népdalkörök pódiuma 21.18: Slágermúzeum 22.11: A Philharmonia zenekara Arnoll-táncokat Játszik Vezényel: Robert Irving 22.40: Genesy Sári énekel 23.20: A mai dzsessz MISKOLCI STÚDIÓ: 17.00: Hírek, időjárás, műsor- ismertetés. — 17.05: Egészségünk védelmében a szívpanaszokról. Dr. Pénzes Géza előadása. — 17.10: Zenedoboz. A stúdió zenés rejt- vénymüsora. Szerkeszti: Bély Katalin. — 18.00: Eszak-magyarországl krónika. (A Nógrád megyei Tanács VB a gyermek- és Ifjúság- védelem helvzetéről tanácskozik. — A BNV-ről jelentjük). — 18.25—18.30: Lap- és müsorelőze- tes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétorna (ism. — sz.) 8.05: Iskolatévé. Magyar nyelv (ált. lsk. 4. oszt.) 9.00: Magyar irodalom (ált. lsk. alsó tagozat) Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön 10.00: Történelem (ált. lsk. 5. oszt.) 10.30: Deltácska 13.45: Magyar nyelv (ism. — sz.) 14,05: Deltácska (ism.) 14,á5: Magyar irodalom (Ism.) 14Í55: Történelem (Ism.) (sz.) 15.20: Napköziseknek, szakköröknek 15.50: Hírek 15.55: Életet az éveknek 16.25: Reklám 16.35: Prine, a katona Tévéftlmsorozat 13/4. rész: Az első levél (ism.) 17.10: Reklám 17.20: Slágerbazár 17.50: sportmúzeum 18.10: Göcsej 1982. Dokumentumfilm (sz.) 19.00: Reklám 19.10: Tévétorna (sz.) 19.15: Esti mese (sz.) 19.30: Tv-híradó (sz.) 20.00: Kórház a város szélén Magyarul beszélő csehszlovák filmsorozat. 13/10. rész: Az űj főorvos (sz.) 20.55: Stúdió ’82. 21.55; In memóriám Török Vidor. Portréfilm (sz ) 22.35: Tv-híradó 3. (sz.) 2. MŰSOR: 20.00: Sztravinszkij: A katona története. Balettfilm (ism.) (sz.) 21.00: Tv-híradó 2. (sz.) 21.20: Reklám 21.35: Súlyemelö-vb. Közvetítés 4 NÓGRÁD — 1982. szeptember 21,, kedd Pintér István dokumentumripoitja: Á veréb is akció (7.) „Hagyjuk a mesét1.“ A Veréb-akcióra küldött amerikai tiszti különítmény három tagja 1944. március 19- én, a kora reggeli órákban meglehetősen ingerülten hagyta el a magyar kémelhárítás vezetőjének, Ujszászy István vezérőrnagynak a szobáját. Akárhogyan is vették: nem kellemesebb hírt közöltek velük, minthogy a hitleristák kezére adják őket — saját bőrük mentése érdekében. Visszavitték őket abba a helyiségbe, amelyet ők cellának véltek, de bármi volt, érthető, hogy ők, akik az Egyesült Államok elnökének személyes üzenetét hozták a magyar államfőnek, egészen más elbánásra számítottak. S arra semmiképpen sem, hogy kiszolgáltatják őket a hitleristáknak. így aztán nem csodálható, hogy amikor Ujszászy szobájából az őr lekísérte őket a földszinti, négy szalmazsákkal és ráadásul még pokrócokkal is ellátott „lakosztályba”, s egymás közt maradtak, meglehetősen tanácstalanul mérlegelték a teendőket. Azt javasolta Duke a többieknek, hogy várjanak a sorsukra, mást úgysem tehetnek. Suarez őrnagy más vérmérsékletű ember volt. Azt indítványozta, hogy üssék le az őrt, szökjenek meg, lopjanak egy autót, s valamilyen erdőben bújjanak meg, így talán megússzák a kalandot. Duke ezt kivihetetlennek tartotta. Mindenesetre a meztelen derekára csatolt bőrövből elővette a biztonsági tartalékként magával hozott 300 Napóleon-aranyat. Testvériesen elosztották: mindegyiküknek jutott száz Napóleon. Mire végzett ezzel a művelettel, a ismét felöltözött, megérkezett a reggeli és azzal Király őrnagy. Ö sem látszott nyugodtabb- nak, mint a főnöke. Azt kérdezték tőle, hogy tudna-c gépet szerezni, amely- lyel elhagyhatnák Magyar- országot. — Nem — felelte. — Az éjszaka felrobbantottuk a magyar repülőgépek motorjait — Búvóhely? — Nincs. Király őrnagy azt tanácsolta, hogy a Luftwaffenak adják meg magukat mielőtt a Gestapo megérkezik. Ebben megállapodtak. Gondjaira bízták a rádiót és a Napóleon-aranyakat (a hatezer dollár értékű érmeket 1945-ben egy magát megnevezni nem akaró férfi beszolgáltatta a budapesti amerikai katonai missziónak). Amíg Király őrnagy a német légierők összekötő tisztjének telefonált, Duke ezredesék megbeszélték, Ljubljanából (sz.) (60 és 67,5 kg.) BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00: Csekélységek nagy következményei 21.30: Nemzetközi hatnapos motorkerékpár-verseny 21.55; Ez történt 24 óra alatt 22.10: Kamarahangverseny 22.55: Hírek 2. MŰSOR: 18.15: Az Ifjúsági tv-klub műsora 1. rész 19.30: Tv-hiradó 20.00: Az Ifjúsági tv-klub műsora 3. rész 21.15: Időszerű események 21.45: Matematika mindenkinek 22.25: Az élő Japán művészet moziműsor: Salgótarjáni November 7.: Fél 4-től: Rohanj velem! Színes magyar film. — Háromnegyed 6 és 8-tól: Tanú ne maradjon (16). Színes jugoszláv krimi. — Kohász: Meztelenek és bolondok (14). Színes, szinkronizált amerikai fllmvígjáték. — Tarján vendéglő: A pap, a kurtizán és a magányos hős (14). Francia kalandfilm. — Balassagyarmati Madách: Háromneeyed 6-61: A keresztapa, I—II. (16). Színes, szinkronizált amerikai bűnügyi film. — Nagybátonyi Bányász: Az őszszekötő jönni fog. Színes, szovjet pnrtizánfllm. — Nagybátonyl Petőfi: Találkozás az Atlantióceánon (141. Színes, lengyel film. — Pásztói Mátra: Csak semmi pánik . . . színes magyar bűnügyi fllmvígjáték. — Rétság: Szuper- exoressz (14). Színes szinkronizált janán k"tasztrófafilm. — Kis- terenyci Pr'őfi: Egy elvált férfi ballépései (14). Színes szinkronizált. amerikai fllmvígjáték) — Jobbágyi: Fehér farkasok. Színes NDK indiánfilm. hogy szigorúan és következetesen tartják magukat a Ti- to-meséhez, rangjukon és katonai sorszámukon kívül mást nem közölnek. Király őrnagy jelentette, hogy minden rendben van, jönnek értük, ezután gyorsan eltűnt. A várakozási időt az amerikaiak azzal töltötték, hogy egymást keresztkérdésekkel tették próbára, nehogy a németek kifogjanak rajtuk. „Nyilatkozataikat” a genfi nemzetközi hadifogoly-egyezménnyel kezdték és fejezték be; ha mégis rászorítanák őket a vallomásra, akkor csak any- nyit árulnak el a szövetséges katonai titkokból, amit a New York Times-ban, vagy a Time magazinban már olvastak. Meséjüket azonban nem adhatták elő Budapesten. Az a német különítmény, amely hétfőn, március 20-án rájuk tört, rá sem hederített, amikor az amerikaiak a genfi egyezményre hivatkoztak, hanem rabomobilon azonnal a Keleti-pályaudvarra, onnan pedig vonattal Belgrádba szállította az amerikaiakat. Ott székelt a Luftwaffe balkáni hírszerző és kiértékelő irodája. Krüger őrnagy hallgatta ki őket (jóval később az új n-ugatnémet hadseregben tábornokká és az új német légierő vezérkari főnökhelyettesévé lépett elő), s elég udvariasan viselkedett. Kihallgatójuk úgy tett, mintha elhitte volna az előadottakat, és a genfi konvenciót tiszteletben tartva, hadifogolytáborba küldené a csoportot. A három amerikai fel- lélegzett: legszebb reményeik látszottak valóra válni, megúszhatják a lehető legkisebb rosszal. Szinte boldogan foglaltak helyet azon a katonai autóbuszon, amely a környéken lelőtt angol és amerikai repülőgépeket gyűjtötte össze, s amely a hadifogolytábor felé indult. Alig iramodott meg azonban a katonai busz, hirtelen fékezett. Egy bőrkabátos Gestapo-tisztviselő tépte fel az ajtót, Duke, Suarez és Nunn nevét kiabálta, akik kénytelen-kelletlen jelentkeztek. Leszedték őket a buszról. Nem a Luftwaffe fogdájába, hanem a Gestapo belgrádi épületébe szállították őket. Itt már kevésbé udvarias volt a bánásmód, mint amilyet Krüger őrnagy tanúsított. Duke és társai újra és újra elmondták a Tito-mesét, de eiv nek kihallgatóik nem adtak hitelt. A foglyok mindenesetre tartották magukat eredeti vallomásukhoz, s még a pestvidéki fogházban, a budapesti Fő utcai börtönben is azt ismételgették. Belgrádból ugyanis ideszállították őket, teljesen elkülönítve a többi letartóztatottól. Időnként felszállították őket a Svábhegyre, ahol a Majestic nevű luxusszállóban rendezkedett be a Gestapo egyik magyarországi részlege. Klages SS-alezredes foglalkozott az ügyükkel. Egy alkalommal, miután Duke ismét csak azt mondta, amit addig, az asztalra csapott: — Ezredes, hagyjuk a mesét! ön is szakmabeli, tegyük az asztalra kártyáinkat: miért jöttek Magyarországra? — Nem tudom, miről beszél. Én Titohoz akartam eljutni. Klages eléje tett egy szépen legépelt angol nyelvű jegyzőkönyvet: — Olvassa el, Ujszászy vallomása ! Duke — az ő előadása szerint — azután sem vallott, hogy kénytelen volt meggyőződni róla; a német titkos- szolgálat a szintén letartóztatott magyar partnereitől már mindent tud. Ujszászy verzióját — nem sokkal a háború után meghalt — riem ismerhetjük, de Kádár Gyulának módja volt megírnia, és kiadnia emlékiratait. És ő viszont azt állítja: mindaddig tagadott, ameddig kihallgatója, a magyarul tökéletesen beszélő Do- mánszky háromnapos éhez- tetés után egy tányér levest és egy darab kenyeret adott neki, majd nvugodt hangnemben az arcába vágta: — Kérem, hagyjon fel ezek-' kel a mesékkel, az amerikaiak sokkal értelmesebbek, mint ön, nem hagyták magukat gyötörni. Tessék, felolvasom magának a vallomásukat. A legvalószínűbb, hogy magyar „bizalmi embereik” — értsd: besúgóik — tájékoztatása alapján a gestapósok a letartóztatottak közreműködése nélkül is el tudták készíteni azokat a jegyzőkönyveket, amelyek tökéletesen megfeleltek a tényeknek, s foglyaik azok után már valóban nem tagadhattak tovább. (Következik: „Fájdalmasan érinti”.)
