Nógrád. 1982. szeptember (38. évfolyam. 204-229. szám)
1982-09-21 / 221. szám
Immár negyedik esztendejét kezdi az Űttörösarok, amely ez idáig már sok száz pajtás levelének adott helyet. Még nem is hirdettük meg az újabb „Barátunk az újság” elnevezésű akciót* amikor már érkeztek a levelek szerkesztősegünkbe, így most a nyitánykor ezekből adunk közre néhányat. Továbbra is szeretnénk, ha minél szélesebb körben népszerűvé válna az Űttörösarok, s azoknak az úttörőcsapatoknak a tagjai is csatlakoznának a tudósítóink közé, akiknek korábban nem jutott idejük arra, hogy űttörőtár- saikat, a lap olvasóközönséget is tájékoztassák közössegük életéről. K ubavató Csécsén Amiről írok, az nagy örömet jelent a csécsei fiataloknak — kezdi levelét Varbai Mária Csúcséról, majd így folytatja: — Eddig az ifjúsági klub a könyvtárban volt, most a fiatalok önálló termet kaptak, amit rögtön be is rendeztünk. Az általános iskolások jócskán kivették a részüket, hiszen ők takarították ki, tettek rendet a szekrényekben. Azóta már birtokukba vették a klubjukat a csécsei fiatalok, megtartották az első foglalkozásokat, rendezvényeket, lassan a felszerelés is bővül — így hát most már csak a fiatalokon múlik, hogy milyen tartalommal töltik meg klubjukat. Táborélet — rímekben A nádújfalui Kotroczó Róbert a salgóbányai nemzetközi úttörő- és sajtótábor egyik legszorgalmasabb résztvevője volt. Tábori emlékeit rímekbe szedte, íme egy csokor belőlük! az Űttörösarok jelentkezését, s mint a salgóbányai tábor résztvevője, nagy élvezettel számol be a táborozás utóélményeiről. Pezsgő mozgalmi élet Taron A Tari Általános Iskola hatodik osztályos diákjai arról számolnak be, hogy az iskolaév kezdetével hozzáláttak az úttörőmozgalom teendőihez is. Osztályukban két őrsöt alakítottak, s megbeszélték az idei feladataikat. — Mindjárt megtartottuk az első klubdélutánt — tájékoztat bennünket Kalló Erika — s a szórakozás mellett szellemi vetélkedőt és őrsi Ki mit tud?-ot is szerveztünk. A remek hangulatú és izgalmas délután, úgy érezzük, jól segíti majd osztályközösségünk kialakulását. Mellettük a nyolcadikosok is szorgalmasan dolgoznak. Az elmúlt hét végén ők is találkoztak: a mozgalmi munka kellemes, ám ugyanakkor hasznos területeit ötvözték. Bujáki tervek „Sok szeretettel küldöm üdvözletem és első tudósításomat az új tanévben” — olvashatjuk a bujáki Gál Attila ötödik osztályos őrsvezető levelében. A sok-sok nyári élmény és játék után itt a komoly munka, a tanulás. Ötödikesek lettünk, s ahogy elnézegetem a sok új tankönyvet, bizony kell igyekeznünk. Viszont nagyon örü- tünk a szabad szombatoknak. Űj nevet választott az őrsünk is — folytatja levelét Attila — a Fóka helyett Kinizsi őrs lettünk. Megtartottuk az első összejövetelt is, s programunkban szerepel üzemlátogatás, tanulmányi verseny, közös kirándulás, akadályverseny... Reméljük, hogy a tanulással sem lesz különösebb baj. Még egyszer a táborról „A hosszú és vidám nyár után újra jelentkezem” — kezdi sorait Pogány Dóra, Kisterenyéről. Levelében a szorosnataki őrsvezető- és rajtitkúrképzö-táborról számol be. — Színes, változatos programunk volt, melynek során ellátogattunk Budapestre cs Debrecenbe is. A kirándulások mellett nem hanyagoltuk el a tanulmányokat sem, rengeteg vetélkedőt rendeztünk, dalokat, játékokat tanultunk, sőt még a tisztasági és a sportversenyeken is helytálltunk. A tábor végére az ötvenfős kis csapat úgy eggyc ková- csolódott, hogy bizony nehéz volt az elválás. Hogy mennyit ért mindez? Az majd az idei tanév úttörőmunkájában derül ki. Rodostó Szabad foglalkozás: Mit csináljak? Időm van! / Írni kéne valamit / De előbb alszom egyet rá / Aztán megmondom, hogy mit! / Takarodó: Jó éjszakát, ahogy mondják, / De lehet így aludni? / Csörömpölés, zörejek, / Kiabálás, kísértetek! / Megbeszélés: / Késéssel kezdődik, / S rögtön jön a szöveg / A fejmosás és dicséret, / Kritika és ötlet. / „Kisember nagy d * ír r ff icsosege írjátok be az alább felsorolt nyolc nevet az ábra vízszintes soraiba úgy, hogy a kezdőbetűk függőlegesen olvasva. Rodostó mai nevét adják megfejtésül. ANTAL. DÉNES, EMESE, GABOR, ILLÉS, KOLOS, RÓKUS, TAMÁS. Fiatalok találkozója Egy vasárnap délután... Amikor a tisztes tizenéves elfogyasztotta bőséges ebédjét, s egy rövidet szundított máris fölcsattant Rod Stewart bo- rongós-rekedtes hangja, ritmusokkal invitálva a fiatalok százait a salgótarjáni főtérre, ahol már készen állt a megyei ifjúmunkás-találkozó kelléktára. E vasárnap délutánra az ifjúsági mozgalom bérelte ki a megyeszékhelyi agórát, hogy változatos, színes programokkal bizonyítsa: olyamy- nyira még nem öregszik a KISZ, hogy ne tudna egy remek délutánt „összehozni” a város aprajának-nagyjának, s ezzel — csak a sorok között mondva — némiképp növelve népszerűségét. MIFENE?! Mielőtt az olvosó megbot- ránkozna á fenti alcímen, eláruljuk, egy újabb mozgalmi zsargon gyors röptű terjedéséről van szó, ugyanis a MIFENE, nem más, mint a megyei ifjúmunkásnapok „lezser” rövidítése. Pontosan háromszáz KISZ-es, társadalmi munkás több mint egyhónapos munkájának gyümölcse ez a rendezvénysorozat, s e viszonylatokban számolva a költség sem nevezhető horribilisnek, hiszen az „össz-vissz” alig negyvenezer forintos számla másik oldalán több ezer ember — csemetétől az aggastyánig — kellemes és hasznos időtöltése mutatható ki. — Az idén inkább arra helyeztük a hangsúlyt, hogy a jelenlévők valamilyen módon kapcsolódjanak a különféle rendezvényekhez — mondotta két műsorszám közepette Ru- dlnszky László, a KISZ Nóg- rád megyei bizottságának munkatársa —, vagyis ne csupán „passzív szemlélőként”, hanem „aktív cselekvőként” vegyenek részt az ifjúmunkás- találkozón. — Évek óta sok ezer fiatal, idős vesz részt ezeken az eseményeken, s éppen ez az igény jelzi, hogy több hasonlóra lenne szükség Nem lehetne az ilyen hót végi napokat gyakoribbá tenni? — Nem panaszkodásként mondom, de a KISZ sokszor magára marad ezeken a rendezvényeken. S nekünk sem pénzünk, sem emberünk és energiánk nincs arra, hogy hétről hétre hasonló programot nyújtsunk. Egyedüli megoldás az lenne, ha a társszervek is, gondolok itt többek között a művelődési központra, az SZMT-re. sokkal aktívabban részt vállalnak ezekből a rendezvényekből... Sütik a finom palacsintát a Salgótarjáni Vasöntöde cs Tűzhelygyár dolgozói. Ez egy jó dobás volt. Porondon az ecsegi táncegyüttes — Képek: Gyurkó — A pásztói Lenin úttörőcsapat sportfelelőse, Fekete László, Bognár Attila negyedik osztályos tanulóval készített interjút abból az alkalomból, hogy Attila egy nemzetközi tájfutóversenyen negyedik helyezést ért el. — Kik vettek részt a versenyen, és hol tartották? — ‘ Tatabányán rendezték, nagyon sokan voltak, a többi között az NSZK, Anglia, Spanyolország, Csehszlovákia, Jugoszlávia versenyzői is indultak. Remek volt a szervezés, és nagyon nehéz küzdelem után sikerült ezt a szép helyezést elérni. — És mi lesz tovább? — A napokban újabb külföldi verseny következik, a helyszín ezúttal Románia lesz. Remélem ott sem vallók szégyent. Ugyancsak Pásztóról küldte levelét Zeke Andrea, aki már nagy izgalommal várta Röviden, ennyi a levelekből. Várjuk az újabb beszámolókat, jelentkezéseket! Ismét játékra invitáljuk az Vttörősa- rok olvasóit cs tudósítóit, az alább közölt rejtvénnyel. A helyes megfejtők közölt öt könyvet sorsolunk ki. Kérjük, hogy a megfejtéseket címünkre (Űttörösarok, NÖGRÁD- szerkesztőség, Salgótarján, Palócz Imre tér 4.) szeptember 28-ig küldjétek be. BARI ÜL A FLASZTERON... — Ilyen még nem volt! — mondják az idősebb tarjániak is, s meglehet igazuk van, hiszen vasárnap délután a vasúti aluljáró egyik szögletében valóságos kis állatbirodalom Bognár Attila Jubilál a SZOVJET EXPORT Különös újság a SZOVJET EXPORT. Hírlapárusnál nem kapható — legalábbis Magyarországon nem árulják —, mégis sokan ismerik ezt a színes óriásfotókkal illusztrált, a legmodernebb nyomdatechnikával előállított, kiváló papírra nyomtatott, informatív és érdekes szovjet folyóiratot, amelynek magyar nyelvű kiadása címlista alapján jut el az üzemekbe, könyvtárakba, mindenekelőtt a szakemberekhez. A kéthavonta megjelenő SZOVJET EXPORT-ot — és ezt kevesen tudják róla — kilenc nyelven, nem kevesebb, mint százhúsz országban olvashatják. A folyóirat, amely tájékoztató tevékenységéért nemrégiben a nemzetközi Arany Merkur díjat nyerte el, idén ünnepli alapításának huszonötödik évfordulóját. Az 1957-ben megjelent első szám természetesen jóval szerényebb volt a maiaknál, azóta bővült a közölt anyagok tematikái0. szépü’t a lap külalakja, nőtt az idegen nyelven megjelenő kiadások. száma, s gyarapodott az olvasók tábora. Érdemes, a műszaki és gazdasági szakembereknek pedig kifejezetten hasznos betekinteni ebbe a folyóiratba, amelynek legfrissebb, októberben megjelenő száma is egy sor új licencajánlatról tájékoztat. Emellett képet ad a Szovjetunió és nyugat-európai országok közötti kölcsönösen előnyös perspektivikus együttműködésről, s egyebek között külön cikkben foglalkozik a tőkéscégekkel kötött, úgynevezett kompenzációs megállapodások jogi sajátosságaival. Bemutatja a lap a tőkéscégek részvételével a Szovjetunióban létesült ipari objektumokat, egy másik cikkben pedig Szakosodás és kooperáció címmel a KGST- hez tartozó országok gépipari együttműködésének minőségét elemzi. A Korlátlan lehetőségek a kölcsönösen előnyös kereskedelemben című írá- a szovjet—japán kereskedelem fejlesztéséről tájékoztat, emellett megtudható a lapból, ■ hogy például a szovjet fogyasztási szövetkezeteké képviselő Sojuzcoopvneshterj elnevezésű külkereskedelm szervezet milyen szerepet töl be a világpiacon. A folyóira egyebek között bemutat eg3 teljesen új és teljesen automatizált síkköszörűt, ismerteti a JAK—42 utasszállító repülőgépet, s tájékoztat például néhány Rjazanyban előállított szovjet exportcikk (szerszámgép, számítógép pénztárgép) minőségi mutatóiról. A folyóirat központi szerkesztősége a SZOVJET EX- PORT-on kívül különféle cégek számára periodikusan tizenegy más kiadványt is megjelentet, ezekben gépeket, berendezéseket, műszereket exportáló szovjet külkereskedelmi egyesülések áruit mutatják be. A SZOVJET EXPORT magyar nyelvű kiadását a lapkiadó vállalat gondozza, a szerkesztőség címe —. ahol egyébként az érdeklődő szakemberek bővebb felvilágosítást kan- hatnak — Budapest. 1076 Ga- rav u. 5., telefonszáma: 215- 447. létesült. Szűkre szabott ketre- merkedhetett a bányával. Igaz; cükben ott tolongtak a ceredi nem a szorospatakival, s nem termelőszövetkezet kisállatai: is kellett száz méterekre a a kecske, a birka, a kisborjú, föld alá szállni, de a salgóíar- a liba... jani bányamúzeum bőséggel — Jaj, de édes ez a kis bá- fogadta a látogatóival, akiket rány — sivít föl egy ötéves a főtérről különbusz szállított körüli fiúcska miközben a 32 akna bejáratához, büszke tekintetű kecske szar- A salgótarjáni öblösüveg- vait próbálja a hóna alá gyűr- gyár a helyszínre hozta el be- ni. Dehát a jámbor állat mit rendezéseit, mintegy ötvenféle sem tud a névkeresztelőről, üvegterméket lehetett vásárol- csak nagyokat csodálkozik a ni, sőt ruletten nyerni is! Az különös flasztervilág dolgain, üvegcsiszolók, a gravírozok aztán úgy estefelé teherautóra fáradtságot nem ismerve csi- rakják, s nekivágnak a ceredi szoltak-köszörültek órákon át. országúinak. S mint Scbmirel József, az Odébb néhány méterrel ír- öblösüveggyári KISZ-bizottság sai Olivérrel futunk össze, aki atkára elmondta összesen harismeri az jól tudja, hogy re- mlnc°t §yaM La-al vállalt tarmek bora van... hiszen Irsai ,.n?u,n^at e napra’ 3 Olivér nem más mint a pász- délelóttol keso estig állták a tói Béke Termelőszövetkezet saratjóhírű szőlője! Termelőik, Bo- Az SVT — immár hagyo- gácsi István KISZ-titkár irá- mányt teremtve — ismét pa- nyításával arra is vállalkoz- lacsiníát sütött, a síküveggyá- nak, hogy a borkészítés kulisz- riak politikai kaszinót rendez- szgtitkaiba is betekintést ad- tek, a „kohászotok” játékmes- janak. Pillanatokon belül terkedtek, az építőipar a közmegtelik a szőlőprés, s máris lekedési feladatokból vállalt halkan csörgedezik a mustlé. részt: ők rendezték a kerék- Mivel a kóstolás ingyenes, párversenyt. .. -Dehát fólso- akad olyan aki négyszer-öt- rolni is nehéz lenne mennyi szőr is lehúz egy-egy kupicá- program zajlott, hiszen még val, mígnem egy tapasztalt egyetlen szót sem szóltunk a szőlősgazda közli vele, hogy divatbemutatóról, a kulturális bizony az anyagcsere-folyama- műsorokról, s a délelőtti tokát meglehetősen meggyor- sportrendezvényekről. Vala- sítja az ízletes nedű. mennyit minősít, ha azzal fe* jezzük be krónikánkat: jó lenGYERÜNK A BÁNYÁBA! ne gyakrabban hírt adni efféle rendezvényekről! Nem vicc, akinek a kedve úgy tartotta valóban mégis- Tanka László NÓGRÁD — 1982. szeptember 21., kedd 5
